Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Somoskő vára

Egy magyar település, melynek vára Szlovákiához tartozik

2018. december 14. - Egri Gábor

Salgó várának felkeresését követően visszasétáltunk Salgóbányára, a Vár utca végén kialakított parkolóban hagyott kocsinkhoz, majd észak felé hagytuk el a települést, hogy a szomszédos Somoskő várát is megnézzük. Csak néhány kilométert kellett gurulnunk, ha lett volna időnk, akkor gyalog tesszük meg a két vár közötti utat, de sajnos elég zsúfolt volt a programunk, így kénytelenek voltunk a túrázást máskorra halasztani. Somoskő települése a magyar-szlovák határ magyar oldalán fekszik, a vár azonban már a határ túlsó oldalán emelkedik. Hogy ez miként alakult így, arra még később visszatérek.

A Somoskői úton értünk be a házak közé, a távolban pedig felbukkant a kihűlt vulkáni csúcsra épült, jó állapotban lévő középkori várrom.

20171105_135558.jpgA távolban feltűnt a kihűlt vulkáni csúcsra épült Somoskő vára

A település központjában balra kanyarodtam a keskeny Vároldal utcára, és hamarosan letehettem a kocsit a vár alatti ingyenes parkolóba.

82a76d25fe8a202044b0.jpgSomoskő vára napjainkban (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/)

Somoskő vára a XIII. század második felében épült

A vár legkorábbi részét a XIII. század második felében – a tatárjárást követően – építtette a környéken birtokos Kacsics nemzetség Illés ágából származó Illés fia I. Péter, vagy az ő fiai közül Leusták és Ják. Régészeti adatok hiányában csak feltételezhető, hogy a sokszöges bazaltoszlopok – mint a környék jellegzetes anyagának – felhasználásával épült erősség körülbelül 25x25 méteres kiterjedésű, szabálytalan négyszög alaprajzú lehetett, az északi oldalán egy lakóépülettel, míg a bejárata északkelet volt.

5cc05ded6c4635606e1c.jpgA vár legkorábbi részét a XIII. század második felében építették, mai képe a XVI. században alakult ki

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/)

Az Árpád-házi királyok 1301-ben bekövetkezett férfiágon való kihalása után kitört trónharcokban I. Péter fiai behódoltak a Felvidéken tréncséni központtal önálló tartományrészt kialakító és I. Károly királlyal (1308-1342) is dacoló Csák Máté tartományúrnak. 1310-ben Leusták és Ják átadta Somoskő várát a kiskirály fegyvereseinek, és hasonlóan cselekedett I. Péter többi fia is, Mykus Hollókő várát, II. Péter Baglyaskő várát, míg Mihály a Pusztavár-hegyen épült Sztrahova várát adta át.

A vár a Szécsényi család kezébe került

A Kacsics nemzetségből egyedül Farkas fia, Szécsényi Tamás csatlakozott I. Károly királyhoz, később ezért meg is kapta a jutalmát. Az 1312-es rozgonyi csatában Szécsényi Tamás a királyi seregben harcolt, míg I. Péter fiai az Amádé fiak és Csák Máté egyesült seregében voltak csapatvezérek. Az I. Károly király győzelmével végződött csatát követően az uralkodó az ellene harcoló Kacsics nembelieket száműzte, birtokaikat, váraikat – többek között Somoskő várát is – elkobozta, majd azokat Szécsényi Tamásnak adományozta. Mivel Csák Máté hatalmát a királynak nem sikerült megtörnie, Somoskő várát egészen 1320-ig a trencséni tartományúr katonái tartották megszállva, és csak 1323-ban vette birtokba azt Szécsényi Tamás. Ebből az évből származik a vár – mely a XV. század közepéig a Szécsényi család birtokában maradt – első írásos említése.

Somoskő vára a XV. században

Az 1411-es családi birtokfelosztáskor Somoskő vára Szécsényi Simon birtoka lett, majd Szécsényi László a XV. század közepén vejének, Losonczy Albertnek és Guthi Országh Mihálynak zálogosította el a somoskői uradalmat. 1450-ben az északi országrészt megszálló cseh husziták bevették a közeli Salgó várát, a következő évtizedben a somoskői vitézek többször is összecsaptak velük.

20160622medvesi-fotos-maraton-salgo-vara.jpgAz előtérben Somoskő, a háttérben pedig Salgó vára

(Kép: http://www.origo.hu/utazas/nagyhasab/20160622-ket-magyar-var-egy-foton-de-vajon-hol-keszult.html)

1460-ban Mátyás király (1458-1490) seregei foglalták vissza Salgót, amit Somoskő várával, valamint a Szécsényi család többi birtokával együtt a király a Guthi Ország családnak és a Losonczy családnak adományozott, mivel Szécsényi László időközben fiúörökös nélkül meghalt.

A vár megerősítése a XVI. század közepén

Az 1526-os mohácsi csatavesztést, Buda 1541-ben csellel történő török megszállását, majd Nógrád várának 1544-es elestét követően Somoskő vára is a végvárrendszer része lett. A vár birtokosa a XVI. század közepén Losonczy István nógrádi főispán volt – aki 1552-ben Temesvár ostromát követően, a várból történő kivonulás során halt hősi halált –, valószínűleg az ő birtoklása idején került sor Somoskő megerősítésére, átépítésére.

cf023ae5018e3544fd47.jpgA vár a XVI. század közepén a végvárrendszer része lett, ezért meg kellett erősíteni

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/)

Erre enged következtetni az a címeres kőfaragvány, mely a várkapu tartozéka lehetett, napjainkban pedig a várhegy tövében álló úgynevezett Petőfi-kunyhóban lehet megtekinteni. Az átépítések során modernizálták a vár védelmi rendszerét, a korábbi vármag sarkait háromszög alakban három ágyútoronnyal erősítették meg, míg a várfal északi és déli oldalán ágyúk elhelyezésére is alkalmas, fedett védelmi folyosókat alakítottak ki. A nyugati, kerek ágyútorony volt a legnagyobb méretű, mely négy, lőrésekkel áttört szintre tagozódott. A déli, nyújtottabb alaprajzú ágyútorony alacsonyabb lehetett, míg az északkeleti ágyútorony vagy barbakán magába foglalta az erősség bejáratát is.

4dde980bda398aa0e8c0.jpgA vár bejáratát védő barbakán balra, jobbra pedig a nyugati ágyútorony

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/)

A barbakántól északkeletre egy hatszögletű bástyát építettek ki, mely elővédmű egy nyaktaggal kapcsolódott a várhoz, napjainkban ebből szinte már semmi sem maradt. Az átépítések során a lakóépületeket reneszánsz nyíláskeretekkel, baluszteres folyosókkal és erkélyekkel gazdagították.

Somoskő 1576-ban került török kézre

Az 1552-es török hadjárat során több északi vár – Drégely, Gyarmat, Szécsény, Hollókő, Buják – is török kézre került, majd két évvel később, 1554 őszén már Fülek és Salgó várainak tornyán is lófarkas zászlót lobogtatott a szél. Somoskő várát ezzel szinte teljesen bekerítette az ellenség, de a védők még így is közel húsz évig meg tudták tartani a kis erősséget.  Az 1560-as években Losonczy István temesvári hős özvegye és két lánya, Fruzsina és Anna lakott a várban, utóbbi volt Balassi Bálint költő nagy szerelme, a Júlia-versek ihletője.

b81440130af5ea893f50.jpgSomoskő körül 1554-re szinte minden vár török kézre került

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/)

1576 tavaszán Ali füleki bég vonult a vár ellen, melynek kapitánya a várvédelemben tapasztalatlan Modolóczy Miklós volt. Miután a török sereg körülzárta Somoskőt, megkezdte annak ágyúzását, amitől a várvédők úgy megijedtek, hogy az éjszaka folyamán a várkapitánnyal együtt elszöktek a várból, így az egy kardcsapás nélkül került az oszmánok kezére.

A vár 1593-as visszafoglalása, majd sorsa a XVII. században

A tizenöt éves háború során, 1593. november 27-én Pálffy Miklós és Tieffenbach Kristóf seregei visszafoglalták Fülek várát, majd egy kisebb egység – amelyben Balassi Bálint is vitézkedett – Prépostvári Bálint parancsnoksága alatt Somoskő és Salgó várai ellen vonult. A keresztények közeledtének hírére Somoskő török őrsége elmenekült, így a vár tizenhét év oszmán uralom után ismét magyar kézre került.

8dd97a8d0f8f8f870ef3.jpgA várat a keresztény seregek 1593-ban foglalták vissza

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/)

Losonczy Anna második férje, Ungnád Kristóf horvát bán 1587-ben meghalt, ezt követően az özvegy Forgách Zsigmondhoz ment feleségül, így Somoskő vára a Forgách család birtokába került.  A XVII. század során előbb Bocskai István erdélyi fejedelem csapatai vették be Somoskőt 1605-ben, majd Bethlen Gábor fejedelem seregei foglalták el 1619-ben, de mindkét alkalommal a békeszerződések értelmében a vár és a hozzá tartozó uradalom visszakerült a Habsburgokhoz.  1682-ben Thököly Imre kuruc vezér és Ibrahim budai pasa vette ostrom alá a Koháry István által védett Fülek várát, később csatlakozott hozzájuk Apaffy Mihály erdélyi fejedelem is, egy kisebb portyázó tatár csapat pedig felgyújtotta Somoskő várát. Több napos kemény harcokat követően a kuruc-török-erdélyi seregnek sikerült bevenni Füleket, melynek falait aztán felrobbantották. A sikeres ostromot követően, szeptember 16-án Ibrahim pasa kikiáltotta Thökölyt Magyarország királyának és nagy pompával átnyújtotta neki a szultán athnáméját, Thököly azonban a királyi címet nem fogadta el, csupán fejedelemnek s a magyarországi részek urának neveztette magát.

A vár pusztulása

A Rákóczi-szabadságharc során Somoskő vára vér nélkül került a kurucok kezére 1703-ban, és hét évig volt a szabadságharcosok birtokában. A szabadságharc bukása után I. Lipót elrendelte a vár lerombolását, azonban ezt csak részben hajtotta végre zálogbirtokosa, Ráday Pál, aki kijátszva a császári parancsot, csak a tetőszerkezet egy részét gyújtatta fel. A hadászati jelentőségét vesztett vár még sokáig használható állapotban volt, azonban a karbantartás hiánya, majd egy 1826-os tűzvész következtében fokozatosan romba dőlt.

382797467bdbb62a395d.jpgA vár a XVIII. században elvesztette hadászati jelentőségét és fokozatosan romba dőlt

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/)

A következő évszázadokban az időjárás és a környékbeli lakosság bontásai lassan elkoptatták a középkori erősség falait. 1845. június 11-12-én járt a romoknál Petőfi Sándor, aki az útjáról készült jegyzetében a következőket írta:

„Somoskő nem nagy vár volt, nem is nagy hegyen fekszik… de bámultam építését, mely gyönyörű öt-hat-hét-szögű kövekből van. Oldalában elszórva hevernek a hasonnevű falu házai, melynek lakói csaknem idillikus életet élnek még. Amint lejöttünk a várról e faluba, egy parasztasszony házához hitt bennünket, s ott – fölszólítatlanul – jól tartott édes és aludt tejjel. Nagynehezen birtuk rávenni, hogy pénzt fogadjon el. A jó emberek! Ide Salgó egy órányira esik. Azt beszélték e faluban, hogy mikor Salgón a török volt, innen a somoskői várból oda lőttek a magyarok, s egy töröknek, ki evett, épen a kanalat lőtték ki a kezéből… mire a pogányok nyakrafőre elinaltak Salgóról, a mai napig sem tértek vissza. Hol van oly merész képzeletű költő, mint a nép?”

b0429ae2d7cc3f327aea.jpgPetőfi Sándor 1845-ben látogatta meg Somoskő várát

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/)

A falu és a vár a határ két oldalán

Az első világháborút követő trianoni békediktátum a magyar lakta Somoskőújfalut, Somoskőt és a hozzá tartozó várromot is a frissen megalakuló Csehszlovákiának ítélte. Azonban a környéken birtokos Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor – akinek több mint 2000 holdas birtoka és bazaltbányái voltak Somoskő, illetve Somoskőújfalu határában – egy antant tiszt életmentő műtétét követően elérte, hogy a Népszövetség Tanácsa 1923. április 23-án Genfben visszacsatolja Magyarországhoz Somoskőújfalut, Somoskőt, a Medves-fennsík egy részét és a bazaltbányát, azonban Somoskő vára továbbra is Csehszlovákiánál maradt. Az 1920-ban elcsatolt területek tényleges birtokbevétele hivatalosan 1924. február 15-én történt meg, ezért ezt a napot a helyiek minden évben a Hazatérés Napjaként ünneplik meg, ekkortól Somoskő települése és a hozzá tartozó vár között lett kijelölve az országhatár. 1999-ig csak több kilométeres kerülővel lehetett megközelíteni a faluból a várromot, ekkor nyitottak egy határátkelőt a várnál, majd a schengeni egyezmény életbe lépése óta (2007) szabadon át lehet menni a szlovák oldalon álló várromhoz.

alaprajz.jpgA vár alaprajza

Somoskő régészeti feltárására még nem került sor, az 1970-es években kezdtek hozzá a helyreállításához, a nyugati ágyútornyot felújították, ami ekkor tetőt is kapott, azonban az 1990-es években a munkálatok megszakadtak.  

20171105_145151_richtone_hdr.jpgSomoskő vára a parkolóból nézve

A parkolótól nem kell sokat sétálni a várig, mely nem messze magasodott előttünk a vulkáni csúcson. A várhegy magyar oldalán egy kis parkot – Petőfi-emlékpark vagy Petőfi liget – alakítottak ki, ahol több látnivaló is van, érdemes azokat is megnézni, mielőtt nekiindulunk a várkapuhoz vezető ösvénynek. A parkban 2010-ben alakították ki az Aradi vértanúk emlékhelyét a tizenhárom vértanú domborművével, középen pedig gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök bronz mellszobrával.

20171105_144915.jpgAz Aradi vértanúk emlékhelye

A várhoz vezető út mentén egy kis harangot állítottak fel, majd egy faházhoz értünk. Ez a Petőfi-kunyhó, ahol a legenda szerint a költő 1845-ben megszállt, belsejében egy Petőfiről készült képen kívül koszorúk, valamint a várból származó címeres kőfaragvány található.

20171105_140328.jpgA Petőfi-kunyhó

20171105_140446.jpg

A kunyhó közelében egy kis fülkében egy makettkiállítás látható, a fából készült makettek a környékbeli várakat ábrázolják. Továbbsétálva az ösvényen elértünk az országhatárhoz, majd néhány lépés megtételét követően már Szlovákia területén voltunk.

20171105_140628.jpgSomoskő vára 1920 után Csehszlovákiához tartozott, ma Szlovákiában található

Szerencsére már nem kérik el az útleveleket, vagy személyi igazolványokat, gond nélkül át lehet gyalogolni Somoskőről a településhez évszázadok óta tartozó várhoz. Tőlünk jobb kézre magasodott a Somoskői vár helyreállított, tetővel fedett nyugati ágyútornya, majd az északi várfal mellett haladtunk.

20171105_140633.jpgA helyreállított, tetővel fedett nyugati ágyútorony

Egy lépcsősor vezet fel a vár bejáratához, de mielőtt még elindultunk volna felfelé, egy kis bódénál megvásároltuk a belépőjegyeket.

20171105_141037.jpgA vár bejáratához vezető lépcsősor

Forintban és euróban egyaránt lehet fizetni, és nem kell mélyen a zsebbe nyúlni, mi kevesebb mint három eurót fizettünk a két belépőjegyért. A vár hétfő kivételével minden nap 7 és 19 óra között látogatható, azonban a falak között nincs kiállítás, csak a vár maradványait lehet megnézni, valamint a kilátásban gyönyörködni. A Somoskő elnevezés somfával borított követ jelent, amelyből ma sem szűkölködik a vidék, más értelmezés szerint az elnevezés a hasadozni = somosodni jelentésre vezethető vissza. A vár bejárati kapuját védő barbakánból mára nem sok maradt, falai csak néhány méter magasan állnak, és az 1970-es években indult helyreállítások során se állították vissza a kaput védő ágyútornyot.

20171105_141055_richtone_hdr.jpgA kaput védő ágyútorony legmagasabban álló falszakasza

20171105_142952.jpgA várkapu

A kapun belépve bal kézre a gótikus, többszintes keleti palotaszárny fala magasodott, falában lőrésszerű ablakok és ülőfülkék maradványaival, jobbra pedig az északi védelmi folyosó húzódott, bár utóbbit nem nagyon tudtuk megközelíteni.

20171105_141202_richtone_hdr.jpgAz északi védelmi folyosót nem tudtuk megközelíteni

Egy lépcsőn keresztül felsétáltunk az egykori várudvarra, ahol két ciszterna is állt, az udvar nyugati oldalán pedig a már lentről is megcsodált, nyugati ágyútorony helyreállított tömbje látszott.

20171105_142052_richtone_hdr.jpgA nyugati ágyútorony

A torony ablakaiból szép kilátás nyílik a környékre, letekintettünk a várhegy tövében hagyott kocsinkra, majd a torony emeletén található ajtóból a vár belsejére is vetettünk egy pillantást.

20171105_141812_richtone_hdr.jpgAz ágyútorony ablaka és ülőfülkéje

A községtől keletre terült el az Európában legnagyobb kiterjedésű (15 km²) 520-570 méter átlagos magasságú Medvesi-bazaltfennsík. Szemben velünk a keleti palotaszárny fala húzódott, balra az északi palotaszárny, míg jobbra egy falcsonk mögött feltűnt a déli ágyútorony is.

20171105_141954_richtone_hdr.jpgA keleti palotaszárny fala, előtérben pedig a várudvar

20171105_141959_richtone_hdr.jpgAz északi palotaszárny maradványai

20171105_142004_richtone_hdr.jpgElőtérben a várudvar déli fala, háttérben pedig a déli ágyúbástya

A nyugati ágyútoronyból visszaereszkedtünk a várudvarra, majd a várudvar déli falának maradványában nyíló ajtón kilépve, egy lépcsőn leereszkedtünk a déli védelmi folyosó boltozott kazamatájának tetejére.

20171105_141406.jpgEzen a lépcsőn ereszkedtünk le a déli védelmi folyosó boltozott kazamatájának tetejére

Először jobbra kanyarodtunk, és a nyugati ágyútorony tövénél leereszkedve kívülről néztük meg a déli várfalat és a déli kisebb ágyútornyot, majd bementünk a déli védelmi folyosó belsejébe, ahonnan egykor ágyúkkal tudták lőni az ostromlókat.

20171105_142254_richtone_hdr.jpgA déli ágyútorony és a várfal  kívülről

20171105_142331_richtone_hdr.jpgA déli védelmi folyosó kazamatája

A folyosó a déli ágyútoronyig vezet, melynek belsejébe törmelékeket és fahulladékokat dobáltak egymásra, nem nyújtott valami szép látványt. A védelmi folyosóból visszatértünk annak boltozott tetejére, a déli ágyútorony fedett teraszát vettük célba, ahonnan déli irányban, Somoskő házain túl, feltűnt a Salgó hegy, csúcsán a pár órával korábban meglátogatott Salgó várával.

20171105_142753.jpgA déli ágyútorony fedett terasza

20171105_141607_richtone_hdr.jpgA távolban feltűnt a Salgó hegy, csúcsán a pár órával korábban meglátogatott Salgó várával

20171105_142548.jpgA nyugati ágyútorony és a déli védelmi folyosó boltozott kazamatájának teteje a déli ágyútoronyból nézve

A keleti palotaszárny romjain átvágva visszajutottunk a vár bejáratához, de még nem mentünk vissza a kocsihoz. A lépcsőn lejutottunk a bódéhoz, ahol a belépőjegyet vettük, majd az ösvényen tovább haladtunk a vár mellett. A keleti oldalon kívülről egy ajtó vezetett a gazdasági épületbe, ahol egy pottyantós wc-t helyeztek el a szlovákok.

20171105_143903.jpgAz egykori ajtónál jól látszanak a vár építésénél felhasznált bazaltorgonák

20171105_142611.jpgAz egykori gazdasági épület maradványai a vár keleti oldalán a déli ágyútorony teraszáról nézve

Megpróbáltam megkeresni a hatszögletű bástya nyomait, azonban nem sikerült felfedeznem a falmaradványokat. De arról a helyről, ahol valamikor ez az egyes oldalakon alsó várnak is nevezett bástya állt, jól látszott a vár bejáratát eltakaró, azt védő barbakán maradványa, az északi fal és a nyugati ágyútorony, valamint a keleti gótikus főépület fala.

20171105_143234_richtone_hdr.jpgSomoskő vára az egykori hatszögletű bástya helyéről nézve

Az ösvény innen tovább vezetett a hegyoldalban lefelé, néhány perc gyaloglás után pedig szemünk elé tárult Somoskő másik nevezetessége: a bazaltorgonák.

20171105_143530.jpgA somoskői bazaltzuhatag

Az 526 méter magas várhegy északi oldalából kihajló, bazaltzuhatag 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopokból áll. A bazalt a vulkáni működést követően íves-oszlopos formában szilárdult meg, ez a fajta geológia ritkaság a világon mindössze négy helyen látható. A bazalt kihűlése során képződtek az öt- és hatszögletű karcsú oszlopok, a somoskői bazaltkockákat a XIX-XX. század során több európai nagyváros – London, Párizs, Bécs, Budapest – utcáinak kövezésekor felhasználták.

20171105_143512.jpgA bazalt kihűlése során képződtek az öt- és hatszögletű karcsú oszlopok

Végül visszasétáltunk a várhoz, majd Magyarországra átérve még pihentünk egy kicsit a Petőfi-emlékparkban, majd elindultunk a nap utolsó állomása, a Füleki vár felé.

További képek Somoskő váráról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül, de nem utolsó sorban két videó a határ mellett található kis erősségről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://kirandulastippek.hu/palocfold/somosko-vara

http://www.salgotarjan-turizmus.hu/info/felfedezoknek/varaink/somosko-vara-es-a-bazaltoszlopok.html

http://varak.hu/latnivalo/index/383-Somoskoujfalu-Somosko/

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=14186

http://castrumbene.hu/files/10_turavez.pdf

http://www.turistamagazin.hu/ket-orszag-peremen-somosko-vara.html

http://mek.oszk.hu/06100/06125/html/petofiu0001.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr614481636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.