Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Füleki vár

A kuruc király megkoronázása

2019. január 15. - Egri Gábor

Salgó és Somoskő várainak felkeresését követően még volt néhány óránk sötétedésig, így mielőtt még visszatértünk volna a hollókői szállásunkra, megnéztük a határ közelében, de már a szlovák oldalon álló füleki várat. Az országhatárt Somoskőújfalunál léptük át, majd a 71-es főutat követve tíz kilométer megtétele után megérkeztük Fülekpüspökire, ahol jobbra tértünk le a főútról. Egy körforgalmat követően rövidesen már Fülek belvárosában autóztunk, ahol a kocsit a Billa bevásárlóközpont mögötti parkolóban hagytam. Innen néhány percet kellett már csak sétálni a várig, melynek vulkáni bazaltcsúcsra épült impozáns romjai már messziről látszanak.

Előbb a Hlavná úton haladtunk, majd jobbra tértünk le egy sétálóutcára – Váralja (Podhradská) utca – mely a vár bejáratánál kialakított és a közelmúltban felújított Nógrádi Turisztikai Információs Központhoz vezetett minket, ahol a városról és a környékéről lehet tájékoztatást kapni, akár magyar nyelven is, továbbá itt vásárolhatók meg a belépőjegyek a várba.

20171105_153121_richtone_hdr.jpgFülek vára 2017 novemberében

A kedvezményes belépőjeggyel csak a romokat lehet megtekinteni, míg az alap belépőjeggyel a vármúzeum kiállítását is meg lehet nézni (az árakat itt lehet megnézni).

20171105_151707.jpgA vár a Hlavná útról

Mivel sajnos szűkében voltunk az időnek, csak sétálójegyet váltottunk, a múzeum meglátogatását kénytelenek voltunk máskorra halasztani.

8884e0586574899ab9e9.jpgA vulkáni bazaltcsúcsra épült impozáns romok

(Kép. http://www.varak.hu/latnivalo/index/2338-Fulek-Var/)

A várat a tatárjárás előtt építették

Fülek várát – a mai felső várat a vulkáni csúcs északi részén – a tatárjárást megelőzően építette fel a környéken birtokos Kacsics nemzetség egyik tagja. A 65 méteres magaslatra épült, a környéket uraló erős kővár sikeresen állt ellen a mongolok támadásainak, a vár urának – Kacsics nembeli Simon fia Folkusnak (vagy Fulkónak) – fegyveresei megvédték az erősséget a tatár lovasoktól. Folkus kihasználta a muhi csatavesztést követően a királyságban uralkodó káoszt, vagyona gyarapításáért nem riadt vissza a gyilkosságoktól, rablásoktól sem.

maxresdefault.jpgA füleki vár legrégebben épült része a mai felső vár (Kép: Youtube)

Egyes források szerint harangszóval csábította a vár biztos menedékébe a mongolok elől menekülőket, majd miután kirabolta őket, szolgái a magas sziklákról a mélységbe vetették a szerencsétlen áldozatokat. Az országba 1242-ben visszatérő IV. Béla király (1235-1270) nekikezdett az újjáépítésnek és a rendcsinálásnak. 1246. január 18-án kelt oklevelében a várat és a hozzá tartozó tizenegy faluból álló birtokot elvette Folkustól és a tatárok elleni harcokban részt vett hű emberének Pok nembeli II. Móric királyi pohárnokmesternek adományozta. Ekkor szerepelt Fülek vára először az írásos forrásokban.

A XIV. század elején Fülek Csák Máté kezébe került

1301-ben meghalt III. András király (1290-1301), halálával pedig fiúágon kihalt az Árpád-ház. A következő zűrzavaros esztendőkben, a trónért folytatott harcok során néhány nagyhatalmú főúr országrésznyi területek felett szerezte meg az uralmat, melyeket, mint kiskirályok irányítottak. Csák Máté trencséni tartományúr a Felvidéken építette ki saját magánúri birodalmát, melynek része lett Fülek vára is.

20171105_153015_richtone_hdr.jpgFülek várát a XIV. század elején Csák Máté katonái szállták meg

A környékbeli várakat birtokló Kacsics nemzetség tagjainak többsége szintén behódolt Csák Máté előtt és erősségeiket – Hollókőt, Baglyaskőt, Somoskőt és Sztrahorát – átadták a trencséni nagyúrnak. Bár 1312-ben Anjou I. Károly király (1308-1342) a rozgonyi csatában legyőzte az Amádé fiak és Csák Máté egyesített seregét, a felvidéki tartományurat nem sikerült megtörnie. Még hosszú évekig folyt a harc a két fél között, aminek csak Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála vetett véget. Fülek várát azonban már egy évvel korábban, 1320-ban sikerült Károly király két híres hadvezérének, Debreceni Dózsa erdélyi vajdának és Drugeth Fülöp szepesi ispánnak ostrommal elfoglalnia. Ezt követően a vár királyi birtok volt, melyet a gömöri királyi ispán uralt, mint honorbirtokot.

A vár birtokosai a XV. században

1390-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) Jolsvai Leusták bárónak adományozta Fülek birtokát, a későbbi nádor azonban 1396-ban a nikápolyi csatában török fogságba esett, ahonnan nem tudott megszabadulni. 1427 után a vár Cillei Borbála királyné – Zsigmond király második feleségének – zálogbirtokát képezte, majd a XV. század közepén a Felvidék nagy részét megszálló cseh husziták kezére került, hiába erősítette meg a falakat Luxemburgi Zsigmond lánya, Erzsébet királyné 1440-ben. A XV. század második felében a Perényi család kezében volt Fülek vára, 1483-ban azonban Mátyás király (1458-1490) hadai vették be, mivel Perényi Miklós rablólovag módjára fosztogatta a környék lakóit.

Bebek Ferenc a XVI. század közepén átépítette a várat

Füleket 1490-ben II. Ulászló király (1490-1516) Ráskay Balázs tárnokmester gondjaira bízta, akitől a vár Ráskay Balázs Dorottya nevű lányának férjéhez, Bebek Ferenc nógrádi főispánhoz került. 1551-ben Bebek az olasz Alessandro da Vedano – akinek a neve az egri vár XVI. századi átépítésénél is felbukkant – tervei alapján erősítette meg a várat, ekkor épült ki a vulkáni bazaltcsúcsot uraló felső vártól délre a későbbi középső vár, melynek délnyugati sarkán egy ötszög alapú, emeletes ágyútornyot – mely később a Bebek-ágyútorony nevet kapta – emeltek. A középső vár délkeleti sarkán ekkor már állt a XV. század végén épült Perényi-kaputorony, melyet egy ágyúállásokkal megtűzdelt, hat méter vastag fal kötött össze a Bebek-ágyútoronnyal..

50a6b714fe2253d5ffb7.jpgA várat 1551-ben Bebek Ferenc bővíttette (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/2338-Fulek-Var/)

A középső vár udvarán volt a vár kútja és ciszternája, valamint a keleti falban egy vastáblával zárható nyílás, melyen keresztül csigák segítségével tudták felvonni egy sziklába vágott csúszdán a nehezebb ládákat és hordókat a várbeliek. A középső várat délről egy újabb fal vette körül, melynek két végébe egy-egy patkó alakú kisebb bástya épült, a Bebek-ágyútorony és a Perényi-kaputorony védelmére. Így a támadók csak az egyre szűkülő falszoroson keresztül tudták elérni a kaputorony farkasveremmel és felvonóhíddal biztosított bejáratát.

20171105_152437.jpgA Bebek-ágyútorony napjainkban

A külső falakat kívülről tíz méter mély sziklaárok kerítette, melybe a vizet a középső várban létesített ciszternából lehetett engedni. Az 1526-os mohácsi csatavesztést, Buda 1541-ben csellel történő török megszállását, majd Nógrád várának 1544-es elestét követően Fülek várának katonai szerepe megnőtt és a végvárrendszer része lett. 1552-ben a közeli erősségek közül török kézre került Drégely, Ság, Gyarmat, Szécsény, Hollókő és Buják, és hamarosan Fülek várának tornyain is félholdas zászlót lengetett a szél. 

A vár török kézre került 1554-ben

1554 szeptemberében Kara Hamza szécsényi bég – Tojgun budai pasa és Ali hatvani szandzsákbég fegyveres támogatásával – csellel elfoglalta a néhány évvel korábban megerősített füleki várat. A leírások szerint a törökök a középső vár keleti falában nyíló ablakon bemászva jutottak be a falak közé, melyen keresztül a várbeliek a nehezebb ládákat és hordókat vonták fel egy csigás emelő segítségével. A várban élt ugyanis egy szerecsen rab, aki a helyiségek takarítását végezte, az összegyűjtött szemetet pedig a vastáblával zárható nyíláson át ürítette ki a középső várban. Az ablak alatt a sziklafal felső részén egy keskeny párkányzat húzódott, melyen akár néhány ember is elférhetett, ezt pedig a török rab észrevette, és egy kiváltott rabtársával megüzente Kara Hamza bégnek. A szécsényi bég négyszáz válogatott harcosával indult Fülek bevételére, szeptember 4-ének éjjelén.

torok_katona.jpgFülek várát a törökök csellel vették be 1554-ben (Kép: http://users.atw.hu/soldat/torok.html)

A sziklákon felkapaszkodva, a nyíláson keresztül aztán néhány török katona bejutott a középső várba, és megszállták a kaputornyot. A törökök támadását a várvédők részeg álma is segítette, mivel a támadás napján Jánossy Pál kapitány nem tartózkodott a várban, így az őrség nagy része részeg mulatozással töltötte az idejét. Az erősségbe behatoló török katonák kinyitották a várkaput, melyen át Tojgun budai pasa harcosai nyomultak be. A magukhoz térő védők a túlerőnek nem tudtak ellenállni, így Fülek vára az oszmánok kezére került, és a környékre vezető rablóportyák kiindulópontjává vált. A török sereg a sikeres haditett után továbbvonult és szintén csellel vette be a közeli Salgó várát is.

Füleket 1593-ban visszafoglalták a keresztények

Fülek várát mintegy negyven éven keresztül tartották megszállva az oszmánok, majd a tizenöt éves háború során a keresztény katonáknak sikerült visszafoglalniuk. 1593 novemberében a felső várba visszahúzódó török védők Pálffy Miklós és Tieffenbach Kristóf seregeinek néhány napos ostromát követően megadták magukat, de csak azzal a feltétellel, hogy a várat szabadon elhagyhatják családjukkal, fegyvereiket megtartva.

37c90b4ae75e79ad264b.jpgFülek 1593-as ostroma csal néhány napig tartott

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/2338-Fulek-Var/)

A védők és a várbeli lakosok, ami kincset nem tudtak magukkal vinni, azt elásták a várban, majd megkezdték a kivonulást. A leírások szerint a török asszonyok annyi ékszert vettek magukra, hogy azok súlya alatt szinte alig bírtak lépni, de a királyi sereg katonái segítettek nekik megszabadulni az értékes terhüktől, majd a várban elrejtett kincseket is megtalálták. A sikeres ostrom után egy kisebb keresztény egység – amelyben Balassi Bálint is vitézkedett – Prépostvári Bálint parancsnoksága alatt Somoskő és Salgó várai ellen vonult és azokat is bevette. A XVII. század első felében előbb Bocskai István hajdúi, majd Bethlen István erdélyi fejedelem seregei vonultak Fülek várának falai alá.

Wesselényi Ferenc várkapitány

A XVII. század közepén gróf Wesselényi Ferenc volt a vár főkapitánya, aki 1644-ben egy éjszakai rajtaütéssel elfoglalta a murányi várat. Ebben segítségére volt a váruradalom egyik birtokosa, Széchy Mária, aki akkora már kétszeres özvegy volt, és dévai uradalmát hátrahagyva a Királyi Magyarország területére költözött. Rövidesen Wesselényi feleségül vette Széchy Máriát, szerelmükről szól Petőfi Sándor Szécsi Mária című verse, valamint Arany Jánost és Kisfaludy Károlyt is megihlette Murány várának 1644-es ”ostroma”. Wesselényi 1657-ben az ország nádora lett, 1664-ben viszont – a szentgotthárdi győzelmet követő szégyenletes vasvári békét követően – elfordult a Habsburg uralkodóháztól és a nevével fémjelzett főúri mozgalom élére állt.

a17736b0bcdd68e37ebf.jpgA vár 1666-ban (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/2338-Fulek-Var/)

1667-ben meghalt Wesselényi, az összeesküvésre pedig fény derült, melynek következtében Zrínyi Pétert – a költő és hadvezér Zrínyi Miklós testvére, Zrínyi Ilona apja –, Nádasdy Ferencet – ecsedi Báthori Erzsébet unokája – és Frangepán Ferencet 1671-ben kivégezték. Széchy Mária kegyvesztett lett, kőszegi birtokán halt meg elhagyatva 1679-ben.

Koháry István várkapitány

Habsburg I. Lipót 1657-ben Koháry Istvánt nevezte ki Fülek örökös főkapitányává, aki 1647-től Szécsény várának főkapitánya is volt. 1663-ban a Köprülü Ahmed nagyvezír vezette török sereg bevette Érsekújvár várát, Lévát, Nyitrát, Drégelypalánkot, Bujákot, Nógrádot, Gyarmatot és Szécsény ellen vonult, azonban a szécsényi vár kapitánya Koháry István nem várta be a támadókat, hanem a várost felgyújtatta és az őrséget a felszerelésével együtt az erősebb Fülek várának védelmére rendelte. A következő évben – melynek telén zajlott Zrínyi Miklós híres téli hadjárata – a keresztény seregek ellentámadásra indultak, köztük harcoltak a füleki vár katonái is Koháry István vezetésével. Léva várát sikerült visszafoglalniuk, azonban Ali esztergomi pasa megtámadta az erősséget, melynek közelében egy ütközetre került sor, ahol Koháry István halálos lövést kapott.

Koháry II. István várkapitány és az alsó vár kiépítése

A Lévánál elesett Koháry Istvánt tisztségében fia, II. István követte, aki 1664-től Fülek várának kapitánya volt. A korabeli zsoldlista szerint a vár őrsége 400 huszárt, 300 hajdút és 26 tüzért számlált, valamint a Wesselényi-féle összeesküvés következtében császári zsoldosok is tartózkodtak a várban, azonban ők a felső vár őrzésével voltak megbízva, portyákban nem vehettek részt.  A fontos hadászati jelentőségű erősséget a XVII. század során parancsnokai igyekeztek tovább erősíteni, ekkor épült meg a korszerű új-olasz bástyákkal ellátott alsó vár a síkság fölé emelkedő alacsony dombon, a középső vár előtti területen.

fulek-vara-01.jpgA XVII. században épült ki az új-olasz bástyákkal megerősített alsó vár

(Kép: https://www.gyoriszalon.hu/news/11315/64/%C3%81rul%C3%A1s-%C3%A9s-bor-okozta-a-v%C3%A1r-veszt%C3%A9t)

Az alsó vár – ahol az őrség gazdasági épületei, raktárai és istállói kaptak helyet – falait mély árok vette körül, kaputornyához a széles árkon keresztül felvonóhíd vezetett.

 A vár ostroma, majd pusztulása 1682-ben

1682. augusztus 22-én a Habsburg uralkodóval szemben álló Thököly Imre kuruc vezér és Ibrahim budai pasa seregei vették ostrom alá a Koháry II. István által védelmezett füleki várat, szeptember 2-án pedig Apaffy Mihály erdélyi fejedelem is csatlakozott az ostromlókhoz. Koháry 3-4000 fős védősereg élén ellenállt és bízott a császári felmentő sereg érkezésében. A támadók először a külvárost foglalták el, szeptember 3-án pedig a védők feladták a várost, mely a lángok martalékává vált, a szép házak, a kálvinista és katolikus templom, valamint a ferencesek kolostora is tövig leégett.

acca93d37d59eab019ab.jpg1682-ben került sor a vár legvéresebb ostromára

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/2338-Fulek-Var/)

A várral azonban már nehezebb dolguk volt az ostromlóknak, a védők több támadást is visszavertek, több ezer török és magyar lelte a halálát a falak alatt. Azonban a harcok és az ágyúzás során az őrség is megfogyatkozott, valamint a váron belüli szűk hely – mivel a város lakosai is az erősségbe menekültek – miatt a szétrobbanó gránátok is sok embert megsebesítettek. Ezért az őrség fellázadt és sem Koháry, sem Erkrad, a németek kapitánya nem bírta már lecsillapítani őket. Szeptember 8-án megkezdődtek az alkudozások Thököly és Apaffy közvetítésével, majd 10-én a védők feladták a várat, szabad elvonulás fejében. Koháry II. Istvánt Thököly a magyar táborba kísérte – ezzel megvédve a feldühödött janicsároktól – és megpróbálta a kurucok ügyének megnyerni a kitűnő hadvezért, azonban Koháry erre így felelt: „Én nem akartam feladni a várat, melynek kapujában megesküdtem Lipót császárnak, hogy ott fogok élni s meghalni, hanem embereim adták fel azt.” Thököly erre dühbe gurult és a vasra veretett várkapitányt a regéci vár börtönébe záratta. Koháry csak több mint három évvel később nyerte vissza a szabadságát. Az erősen romos füleki várban Ibrahim pasa háromnapi szabad rablást engedélyezett, majd Thököly ellenkezése dacára több helyen levegőbe röpítette az erődítményeket és falakat. Ezzel Fülek vára elvesztette katonai jelentőségét, falait és épületeit többé nem építették újjá. Az ostromot követően, 1682. szeptember 16-án még egy fontos esemény színhelye volt a füleki vár. Ekkor adta át Ibrahim pasa a koronázási jelvényeket és IV. Mehmed török szultán athnáméját, melyben Thököly Imrét Magyarország királyának nevezte ki és évi 40 ezer tallér adó megfizetésére kötelezte.

thokoly_imre.jpgThököly Imre szobra a Hősök terén

Thököly azonban nem viselte a királyi címet, hanem Felső-Magyarország fejedelmének címeztette magát, bár uralkodása nem volt hosszú idejű, az 1683. szeptember 12-ei kahlenbergi csata megpecsételte a sorsát.

A várrom sorsa a XVIII. századot követően

Petőfi Sándor 1845-ben járt Füleken, a látogatásáról az alábbiakat írta:

„Losoncra menvén Várgedéről az út Füleken visz keresztül, hol szinte romokban fekszik az egykor nevezetes vár. Természetes, hogy összejártam; de kimondhatatlan harag fogott el, midőn láttam, hogy a romokat lehordják az utcákat tölteni… hogy amely köveken őseink szent vére szárad, azokon most tapodjanak… Fülek sokáig volt a török kezében. Ha naponként abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a kocsmában ittam: fogadom, száz évvel előbb szabadult volna meg tőlök Fülek.”

/Petőfi Sándor, Úti jegyzetek/

dce38f6d0d551122adae.jpgFülek várának maradványai 1932-ben (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/2338-Fulek-Var/)

A várromot először az 1940-es években kutatták, majd 1970 után kezdődtek a helyreállítások. Sajnos a XVII. században épített alsó várból napjainkra már szinte semmi sem maradt, az 1682-es ostrom során nagy része megsemmisült, a megmaradt két kis bástyája közül az egyiket az 1960-as években a posta építése miatt lerombolták. Azonban az alsó vár másik bástyáját hamarosan az eredeti állapotba állítják vissza, ahol modern információs terminál fogadja majd a látogatókat. Az ötszögű Bebek-ágyútorony és a tövében található alsó vár északnyugati kapujának helyreállítását követően 2007-ben nyitották meg az ágyútorony szintjein berendezett vármúzeumot, melynek kiállítását 2017-ben bővítették ki. 2018-ban kezdődött meg a várkapu és a Bebek-ágyútorony melletti kis, patkó alakú ágyúbástya helyreállítása, mely a tervek szerint 2019-ben tető alá fog kerülni.

26da35a2f92c6c20c303.jpgA romos erősség felülnézetből (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/2338-Fulek-Var/)

Séta a várrom területén

Miután megvettük a sétálójegyeket a Nógrádi Turisztikai Információs Központ épületében, megindultunk az alsó vár északnyugati kapuja felé.

20171105_153156_richtone_hdr.jpgA Nógrádi Turisztikai Információs Központ épülete a Bebek-ágyútorony erkélyéről

A kapu mögött magasodott a Bebek-ágyútorony helyreállított tömbje, az északnyugati várkapu mögött néhány méterrel nyílt a következő kapu, mely elé egy ágyút állítottak.

20171105_152233.jpgMegindultunk a Bebek-ágyútorony felé

20171105_152304.jpgÁgyú a falszorosba vezető kapu előtt, balra pedig az alsó vár északnyugati kapuja

Ez a második kapu – melyet egy kis méretű ágyúbástyával erősítettek meg 1551-ben – egy falszorosba vezetett, melyen végighaladva elértük a Perényi-kaputorony maradványait.

20171105_152535.jpgA Perényi-kaputorony bejárata

Ebből a falszorosból lehet belépni az ötszögletű Bebek-bástyába, ahol a vármúzeum kiállítása tekinthető meg. A Perényi-kaputoronynál is állt valamikor egy kisebb ágyúbástya, de abból már nem sok látszik.

20171105_153108_richtone_hdr.jpgA falszoros a Bebek-ágyútorony erkélyéről, a végében a Perényi-kaputorony

A XV. század végén épült, egykor háromszintes Perényi-kaputornyon áthaladva beléptünk a középső vár területére.

20171105_152755.jpgA Perényi-kaputorony egykor háromszintes építmény volt

Fülek vára még így romjaiban is tekintélyt parancsoló, érdekes volt látni, ahogy az építők a természet alkotását kiegészítve megerődítették a tufából képződött tűzhányó kráter peremének maradványát. Az erősség területén egy öt állomásból álló tanösvény is kialakításra került, mely a vár történelmén kívül bemutatja a várhegy földtanát is. A középső vár nyugati részén, a Bebek-ágyútorony mellett vezet az út a felső várba, így a vár keleti oldalára épített Perényi-kaputoronytól indulva keresztülsétáltunk a középső vár udvarán.

20171105_153035_richtone_hdr.jpgA középső vár területe a Bebek-ágyútoronyból, jobbra az ágyúállások, balra pedig a ciszterna és a kút

Jobbra tőlünk magasodtak a felső vár romjai, melyek közül egy félkör alakú ágyúrondella – az úgynevezett óratorony – emelkedett középen, mögötte pedig a palotaszárny romjai, valamint az öregtorony csekély maradványai tűntek fel.

20171105_152630.jpgJobbra tőlünk magasodott a felső vár, középen a félkör alakú ágyúrondella

Bal kézre esett a középső vár vastag fala, melyben három boltozott ágyúállást alakítottak ki.

20171105_152838.jpgA középső vár falában kiépített egyik ágyúállás

Az udvar közepén megálltunk egy pillanatra a sziklába vésett kút, és a közelében kialakított ciszterna mellett, majd mielőtt továbbhaladtunk volna a felső vár irányába, előbb még fellépcsőztünk a vár délnyugati sarkában emelkedő Bebek-torony legfelső szintjére, melyet nem Bebek Ferenc idején, hanem valamikor 1551-et követően építettek a toronyra.

20171105_152847.jpgFellépcsőztünk a Bebek-ágyútorony erkélyére

Az erkélyen körbe lehetett sétálni, ahonnan szép kilátás nyílt a környező vidékre, egyedül csak a várhegy körül felépített panelházak látványa vont le valamennyit az élményből.

20171105_153134_richtone_hdr.jpg

20171105_153236_richtone_hdr.jpgKilátás a Bebek-ágyútoronyból

A Bebek-ágyútoronytól északra állt valamikor a vár kápolnája, melyet a törökök teljesen elpusztítottak, napjainkban a helye üresen áll.

20171105_153821.jpgA Bebek-torony mellett állt egykor a vár kápolnája

Egy lépcsősoron keresztül indultunk el a vár legrégebbi részébe, a felsővárba, melyet a XIII. században kezdtek el kialakítani.

20171105_153020_richtone_hdr.jpgA felső várba vezető lépcsősor

A felső várba vezető kaputorony szintén az 1682-es ostromot követő robbantásnak esett áldozatul, csak néhány alapfala látszik. A kaputorony maradványainál jobbra kanyarodott a felvezető út, és hamarosan megérkeztünk a nyugati sarokban található öregtorony romjaihoz, mely a vár legkorábbi épülete, de az 1682-es robbantások után már csak csekély maradványai dacolnak az idő múlásával.

20171105_153825.jpgA kaputorony maradványainál jobbra kanyarodott a felvezető út

20171105_153808.jpgAz öregtorony falai a felső vár nyugati sarkában

A félkör alakú ágyútorony mögött állnak a palotaszárny falai néhány méteres magasságban, mögötte pedig a felső vár kisméretű udvara.

20171105_153916.jpgA palotaszárny romjai, háttérben az öregtorony falai, balra pedig a felső vár ágyúrondellája

A várhegy az északi oldalon olyan meredeken szakad le a mélybe, hogy arról az ostromlók nem nagyon próbálkozhattak, ezen a szakaszon a lőrések a vulkáni andezit anyagából lettek kivésve. A felső vár területén működött a középkorban egy szárazmalom, mely az őrség számára a gabonát őrölte, mellette pedig egy 5x5 méteres vermet alakítottak ki a gabona tárolására.

20171105_154234.jpg

20171105_154004.jpg

A felső vár udvara

20171105_154133.jpgA felső vár félkör alakú ágyúrondellájának északi oldala

A felső vár legmagasabb pontjáról is körülnéztünk, jól látszott a város épületei mögött a Cseres-hegység vonulata.

20171105_153746_richtone_hdr.jpgA középső vár a felső várból nézve, balra a Perényi-kaputorony, jobbra tőle pedig a három ágyúállás

Miután kigyönyörködtük magunkat, leereszkedtünk a középső várba, majd a Perényi-kaputornyon és a falszoroson keresztül kisétáltunk a várból és visszatértünk a kocsihoz. Mielőtt elhagytuk volna Fülek városát, egy kicsit távolabb mentem a kocsival és nyugati irányból is készítettem egy képet a várhegyet uraló erősségről.

20171105_161417.jpgBúcsúzóul még készítettem egy képet a várhegyet uraló erősségről

Néhány napja kezdtem el olvasni Csikász Lajos A félhold alkonya című történelmi regénysorozatának első kötetét, a Vörös-kék lobogók című könyvet, melyben megelevenedik Fülek várának középkori élete, és Thököly Imrén, valamint Zrínyi Ilona alakján kívül felbukkan többek között Koháry II. István füleki várkapitány alakja is.

A füleki várról további képek a Studhist Facebook oldalán láthatók: https://www.facebook.com/studhist/

Végül négy videó az erősségről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.hradfilakovo.sk/index.php/hu/

http://www.varak.hu/latnivalo/index/2338-Fulek-Var/

http://kirandulastippek.hu/palocfold/fuleki-var

https://index.hu/tudomany/tortenelem/2018/06/13/kivakarjak_a_szemetbol_a_fuleki_var_kis_bastyajat/

https://ujszo.com/regio/teto-ala-kerul-a-fuleki-var-egyik-agyubastyaja

http://www.korkep.sk/cikkek/interju/2018/09/30/ujabb-ertekes-leletek-kerultek-elo-fuleki-var-alatti-asatasokon

http://www.turistamagazin.hu/fuleki-var-a-hazakkal-korbezart-tortenelem.html

http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0016/1362.html

http://neograd.eu/fulek/monda/

Csikász Lajos: Vörös-kék lobogók sorozat

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr714564082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gyedmaróz 2019.01.16. 20:23:04

Magam is jártam már a várban, tényleg impozáns jelenség. A cikk általi sétabemutató a téma alapos körüljárását bizonyítja, bár a rekonstrukciós képen szerintem ó-olasz bástyák láthatók.

Egri Gábor 2019.02.25. 13:01:43

Valóban a rekonstrukciós képeken ó-olasz bástyák láthatók, azonban a leírások szerint az alsó várban új-olasz, azaz fülesbástyák épültek a XVII. században.