Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Fejérkő vára Sámsonháza mellett

Egy több száz évvel ezelőtt elpusztult nógrádi vár romjai

2019. január 25. - Egri Gábor

Egy korábbi írásomban már bemutattam a Balatontól délre, Somogy megyében található Kereki község határában fekvő Fehérkő várát, mely nem tévesztendő össze a mai írásomban szereplő, nógrádi Fejérkő várával. 2017 novemberében, hollókői kirándulásunk utolsó napján előbb a Sámsonháza mellett rejtőző Fejérkő várának csekély romjait kerestük fel, majd utazásunk utolsó állomása a bujáki várrom volt.

Tar közelében – a Kőrösi Csoma Sándor emlékére emelt buddhista Békesztúpa mellett – tértünk le a Hatvant Salgótarjánnal összekötő 21-es főútról, majd hamarosan meg is érkeztünk az Árpád-kori Sámsonháza településre, melynek nevét 1132-ben említették először a források.

20171106_154434_richtone_hdr.jpgFejérkő várának romjai 2017 novemberében

Végighaladtunk a falu főutcáján, a Petőfi úton, balra tőlünk hamarosan felbukkant az úttal párhuzamosan folyó Kis-Zagyva. A település végét jelző tábla után – a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtőjénél – jobbra egy nagyobb üres területen parkoltam le a kocsit. Először a felhagyott kőfejtő környékén néztünk körül, ahol információs táblák mutatják be a lelőhelyen található ásványokat, melyek védett geológiai értékek, ezért a gyűjtésük nem engedélyezett.

000.jpgFelkapaszkodtunk a kőfejtő oldalán

Miután az egykori kőfejtőnél végeztünk, elindultunk gyalog vissza a falu irányába, majd az első házakat követően – ahol a kék L jelzés is mutatja – letértünk balra a főútról egy földútra, mely eleinte a házak között vezetett, majd kiértünk egy nagyobb rétre.

001.jpgA kék L jelzésen indultunk el a vár felé

002.jpgA házak között indult a földút

003.jpgEgy réten haladtunk tovább, mögöttünk Sámsonháza épületei

Egy enyhén emelkedő dombon haladtunk tovább, míg az út be nem vitt minket a fák közé, majd egy kisebb tisztás és egy újabb erdős szakasz után kiértünk egy a térképeken is jelölt földútra, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a Cserhát változatos domborzatára.

004.jpgAz út bevezetett a fák közé

005.jpgKilátás a Cserhát változatos domborzatára

Ezen a földúton mentünk tovább északnyugati irányba, de nem sokáig, hamarosan egy tábla jelezte, hogy a várhoz balra kell letérni. Ekkor következett egy kis kapaszkodás a várhegyre, balra tőlünk a mélyben feltűntek Sámsonháza portái, rövidesen pedig megérkeztünk a várromokat rejtő utolsó kis kiemelkedés tövébe.

007.jpgA földút után egy meredekebb szakasz következett, balra feltűntek Sámsonháza portái

008.jpgVégül megérkeztünk a romokat rejtő kis kiemelkedés tövébe

Itt egy táblát találtunk, mely a vár történetéről tájékoztatja a kirándulókat, valamint egy pihenőhelyet asztallal és padokkal.

009.jpgFejérkő várát bemutató információs tábla

Az utolsó métereket megtéve, mintegy egy kilométeres sétát követően végre megpillantottuk Fejérkő várának csekély maradványait.

fejerko_terkep.jpgEzen az úton jutottunk el a kocsitól a romokig

A mai vár helyén egy fából készült erődített épület állhatott

Nógrád megye egyik korán elpusztult középkori vára a sámsonházai Fejérkő. A vár történetéről úgyszólván hallgatnak az írott források, helyettük a már két évadban folyt régészeti ásatás segít többet megtudni a középkori várról. A kutatás feltárta, hogy a ma romjaiban látható Fejérkő várának építését megelőzően a várhegyen állt már egy korábbi, egyszerűbb fából készült erődített épület. Egy helyen előkerült a cölöpszerkezetű védőfal részlete, a várhegy tetején pedig egy vesszőfonatos falú, agyagtapasztásos épület omladéka és feltételezhető alapfal-maradványa. Ehhez az egyszerű várhoz hasonló több is állt a XII-XIII. században a Magyar Királyság területén, s itt is a terület földesurának erődített lakóhelye lehetett.

418eb95bfe423d905de2.jpgSámsonháza és a várhegy (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/)

Az építtető személye, amint a földterület birtoktörténete, nem azonosítható bizonyosan, csak feltételezhető, hogy az a Sámson lehetett, akiről a vár alatti falu a nevét kapta. A hagyomány szerint a várat II. Vak Béla király (1131-1141) uralkodása idején egy pártütő főúr, Sámson építette, aki 1132-ben Boris trónkövetelő – Könyves Kálmán király (1095-1116) második feleségének, Eufémia királynénak a fia, akinek anyját a magyar király a krónikák szerint házasságtöréssel vádolt meg és eltaszította magától – híve volt. A vár alatt húzódó falu neve a névadási szokások jellegzetessége alapján a XII. századnál nem korábban keletkezhetett, s első ízben csak 1401-ben szerepel. Az a Sámson, aki az írott forrásokban a XIII. század második felében szerepel a környéken, lehet a korai vár és falu alapítója, de valószínűbb, hogy annak hasonló nevű leszármazottja. A régészeti leletek alapján a korai várat a szakértők egyelőre nem tudják pontosan datálni, azonban a történeti forrásokból arra lehet következtetni, hogy az a területet, mely ma Sámsonháza faluhoz tartozik, a XIII. század második felében egy család három egymást követő generációja birtokolta: Györke, annak fia Jobbágy, és Jobbágy fia, Sámson.

Fejérkő építése és nevének eredete

Valamikor a XIII. század második felében a várhegyen a korábbi, egyszerű erődített ház helyén nagy szabású építkezésbe fogott a birtokos: a messze környéket uraló, hatalmas, erős kővár épült fel, mely az építkezéshez használt, a környéken ritka hófehér kőről a Fejérkő nevet kapta. Az építtető az a Jobbágy fia Sámson lehetett, aki az írott forrásokban az 1200-as évek végén többször szerepel a környék birtokügyeivel kapcsolatban. Az építéshez használt mészkövet, mely kibányászva fénylően fehér, helyenként csillogó felületet ad, a várhegy déli oldalán fejtették. A vár kettős védelmi övvel épült fel, a belső várfal 2,5 méter vastag, magassága jelenleg a 7 métert éri el, eredetileg 10-12 méter lehetett.

samsonhazarajzok0.jpgA vár alaprajza (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/)

A vár külső védőöve falszorosként vette körül a várat a támadásnak legjobban kitett keleti és déli oldalról. A külső kapu az északi oldalon nyílt, a bevezető út innen a falszorosban megkerülve a várat, a délnyugati oldalon elhelyezkedő belső kapuhoz vezetett. Ennek a kapunak a helye még nem pontosan tisztázott. A vár belső területéről eddig az északi palotaszárnyat, valamint a mellette elhelyezkedő ciszternát ismerjük. A palotaszárny, melynek északi fala – a belső várfal északi szakasza – ma is legépebben áll, legalább két emeletes volt, födémeit sűrű kiosztású fagerendák tartották, nyílásáthidalói téglából készültek. A külső fal merevítése érdekében különböző szinteken rácsszerűen gerendákat építettek a falba. A vár nyugati szélén helyezkedett el a ciszterna. A ma is látható, sziklába vágott üreg közepén kerek, faragott kövekből falazott vízgyűjtő volt, amit egy régebbi amatőr ásatás tárt fel, ám ezt követően visszatemetődött. A ciszternából ágyúgolyók, kard és edénytöredékek kerültek elő, ezek helye ma ismeretlen.

A vár pusztulása

Fejérkő valamikor a XIV. század közepe előtt, tehát néhány évtizeddel felépítése után ismeretlen körülmények között elpusztult. A pusztulást az északi palotaszárny padlóját fedő vastag égett réteg és omladék tanúsítja, az ebben előkerült leletek utalnak a tűzvész időpontjára. A vár feltehetőleg háborúskodásnak, belviszálynak eshetett áldozatul, talán az I. Károly király (1308-1342) uralkodása első évtizedeinek belháborúiban ostromolták meg, s talán szintén politikai okok utalnak arra is, hogy a vár – melynek falai bizonyos, hogy ekkor még nagyrészt épen maradtak – többé nem épült újjá.

samsonhazarajzok4.jpgA vár valamikor a XIV. század során pusztult el

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/)

A pusztulás körülményeiről egyelőre nem tudhatunk biztosabbat, a várral kapcsolatos első írott oklevél 1409-ből már, mint Sámsonháza melletti Fejérkő várhelyet említi, tehát ekkor már romokban hevert a vár. Az oklevél szerint Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) Zheten-i (Tétényi) András deáknak és testvérének Gergelynek várukért és egyéb birtokaikért cserébe különböző királyi birtokokat adott, köztük a Kachy (Kókai Kacsi) János fia Pál magtalan halálával reá szállott Sámsonháza melletti Fejérkő várhelyet.

cef3aa81f66e32a2acf0.jpgA XV. század elejétől a vár úgy szerepelt a forrásokban, mint Sámsonháza melletti Fejérkő várhely

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/)

Egy év múlva azonban Zsigmond visszaszerezte Sámsonházát és azt 1424-ben második feleségének, Cillei Borbála királynénak adományozta, majd még ugyanabban az évben a pokoljárásáról is híres Tari Lőrinc került beiktatásra a birtokba. A király hű lovagjának halálát követően előbb fia, Tari Rupert, majd unokája, Tari György kezére került a fejérkői várhely.

A várhely sorsa a XV. század második felében

A hagyományt, mely szerint a XV. század közepén a Felvidék jelentős részét elfoglaló husziták Fejérkőt is megszállták, a régészeti leletek is alátámasztani látszanak, az azonban biztos, hogy a vár ekkor már régóta rom volt. Az írott források erről sem szólnak, ennek ellenére úgy látszik, hogy komolyabb harci cselekmények is folytak itt, talán Mátyás király (1458-1490) valamelyik, husziták ellen vezetett hadjárata során. Erre utalnak a vár területéről, különösen a ciszternából előkerült ágyúgolyók, továbbá a husziták itteni jelenlétére vallhatnak a várban talált XV. századi edénytöredékek, állatcsontok és I. Ulászló király (1440-1444) dénárja.

1299d4fa1eb668542924.jpgA XV. század közepén valószínűleg a husziták is megszállták a romokat rejtő várhegyet

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/)

Miután Tari Lőrinc hűtlenségbe esett, Mátyás király Sámsonházát és Fejérkő várának helyét 1472-ben Guthi Országh Mihály nádornak adományozta.

Régészeti feltárás Fejérkő várának területén

A romok pusztulása, elhordása egészen a XX. század közepéig tartott. A XIX. század végén Könyöki József még a mainál jóval több falat látott és ábrázolt alaprajzán, melyet a jelenlegi kutatások részben igazoltak, részben pontosítottak. 2004-2005-ben, két évadban a régészek összesen négy helyen végeztek kutatást a várban: az északi palotaszárnyban, a vár déli felén és a falszorosban, a déli várárokban és a külső kapunál, a feltárással párhuzamosan a még álló falak állagmegóvására is sor került.

ab7446f564434ecf31bb.jpgA vár területén 2004-ben és 2005-ben régészeti ásatásokra került sor

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/)

Aki magasan álló várfalakra, égbe nyúló tornyokra, zömök bástyákra számít, annak csalódást fog okozni a látvány. Azonban tekintettel arra, hogy Fejérkő vára több, mint 600 évvel ezelőtt elpusztult, mindenképpen figyelemre méltó, hogy az egykori várfalak és a palotaszárny maradványai még most is állnak és dacolnak a múló idővel és a természet romboló erejével.

20171106_154339_richtone_hdr.jpg

20171106_154333_richtone_hdr.jpg

20171106_154536_richtone_hdr.jpgEzek a faltöredékek már több száz éve dacolnak az idő múlásával

Aki szeretné meglátogatni a romokat, annak nem a nyári időszakot javaslom, mivel akkor a növényzet eltakarja az alacsonyabban álló maradványokat, és nehéz megközelíteni a még látható faltöredékeket. Mi 2017 novemberében jártunk Sámsonházán és kapaszkodtunk fel a várhoz, így szerencsére nem csak a mindent elborító növényzetet tudtuk megnézni, hanem a romokat is.

20171106_154502_richtone_hdr.jpgA romokat késő ősszel vagy kora tavasszal érdemes felkeresni

Legépebben és legmagasabban az északi palotaszárny egyik falszakasza maradt meg, melyre egy zászlót és egy emléktáblát is kihelyeztek.

20171106_154325_richtone_hdr.jpgAz északi palotaszárny falszakasza a vár legépebben maradt része

20171106_154352_richtone_hdr.jpgEmléktábla és zászló a falon

Az egykori vár területén óvatosan kell közlekedni, hiszen a ciszterna üregét is sűrű bozót nőtte be, máshol a leomlott kövek miatt kell a lábunk elé nézni.

20171106_154515_richtone_hdr.jpg

20171106_154411_richtone_hdr.jpgA vár területén nem árt az óvatosság a mély gödrök és szétszóródott kövek miatt

A palotaszárnyon és a ciszternán kívül maradtak meg kisebb faltöredékek a belső kapuhoz vezető falszorosból, valamint a külső kapu környékről is.

20171106_154541_richtone_hdr.jpgKilátás a romoktól

Miután körbejártuk a kis alapterületű vár még látható maradványait és kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, elbúcsúztunk Fejérkő várától és elindultunk vissza a kőfejtőnél hagyott kocsinkhoz.

011.jpgElindultunk vissza a kocsihoz

Fejérkő várának romjairól további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/feherko-vara--samsonhaza-.html

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=12657

http://www.varak.hu/latnivalo/index/370-Samsonhaza-Fejerko/

http://geomania.hu/lelohely.php?lelohely=433

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5714587512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.