Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Fogaras várának története a XVI. század végéig

A Fogarasi-havasok északi lábánál, az Olt bal partján fekvő ősi város

2019. február 25. - Egri Gábor

2017 augusztusában majdnem egy hetet töltöttünk Erdélyben, ahol az első napon felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd kelet felé haladva Déva és Vajdahunyad várait, a kirándulás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában, ahonnan a keresztényszigeti erődtemplomhoz vezetett az utunk, majd Szelindek várát néztük meg. Az egykori erdélyi szász központban, Nagyszebenben csak egy ebédre álltunk meg, majd tovább utaztunk Dél-Erdély belseje felé az 1-es főúton.

20170817_155134.jpgFogaras vára 2017 nyarán

 

Fogaras ősi városa az Olt folyó partján

Mintegy másfél órát haladtunk a sűrű forgalomban, miközben jobbra tőlünk feltűntek a Fogarasi-havasok csúcsai, az idő pedig rohamosan hűlni kezdett. A szikrázó napsütést eső váltotta fel, a hőmérséklet pedig fél óra alatt mintegy tíz fokot esett vissza.

fogaras_terkep.jpgFogaras a Nagyszebent Brassóval összekötő 1-es számú főút mentén fekszik

 

A Nagyszebent Brassóval összekötő főút mentén, a Fogarasi-havasok északi lábánál, az Olt folyó bal partján fekszik Fogaras ősi városa, melynek központjában emelkedik Erdély egyik legbiztonságosabbnak tartott síkföldi vára. A Vitéz Mihály utcán parkoltam le a kocsit, ahonnan már jól látszott a vizesárokkal körülvett, szabálytalan alaprajzú, megközelítőleg négyszög alakú vár.

cetatea_f_g_ra_-vedere_aeriana.JPGA vizesárokkal körülvett, szabálytalan alaprajzú, megközelítőleg négyszög alakú vár

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogarasi_v%C3%A1r#/media/File:Cetatea_F%C4%83g%C4%83ra%C8%99-vedere_aeriana.JPG)

 

Séta a vizesárokkal övezett vár körül

Mikor kisétáltunk a vizesárok partjára, a vár délnyugati sarkán álló Szabó János-bástyával szemközt találtuk magunkat, a külső várfal mögött pedig feltűnt a belső várkastély a Vörös-toronnyal és a Fekete-toronnyal.

20170817_154251.jpgSzemben a Szabó János-bástya, mögötte a Vörös-torony, balra pedig a Fekete-torony

Az Oltból táplált vizesárok mentén délről kerültük meg az erősséget, közben pedig a vízen úszó és a várfal tövében sétáló hattyúkat figyeltük. Egy 1656-os adat szerint az árok vízén hat hattyú úszott, a madarak napi adagja pedig egy rozskenyér volt. 1676-ra a hattyúk számra már kilencre szaporodott és a kifejlett madarakat négy fióka kísérte.

20170817_154757.jpgA vár déli oldala és a hattyúk

Hamarosan már a vár délkeleti sarkán álló fülesbástyával – a Báthory- vagy Doboló-bástya, ami mögött a Tomori-torony emelkedik – átellenben sétáltunk és végül megérkeztünk a keleti oldalon álló, hat méter magas, lőrésekkel ellátott, téglából rakott emeletes kapubástyához vezető kőhídhoz.

20170817_155236.jpgFogaras vára délkeletről nézve

A XVII. században még két bejáraton keresztül lehetett bejutni a várba, a keleti főkapuhoz egy háromszakaszos, cölöpökön nyugvó fahíd vezetett, a végén egy felvonóhíddal, míg az északi gyalogkapuhoz egy kisebb fahídon keresztül jártak.

20170817_155428.jpgA keleti oldalon álló kaputoronyhoz vezető kőhíd

A folyó vizével feltöltött árok – ami már 1637-ben ki volt kövezve és nem volt benne semmiféle növényzet – a középkorban 6-8 méter mély volt és mintegy 50-70 méter széles, szinte háromszor szélesebb, mint napjainkban.

20170817_162958_keleti_varfal_kivulrol.jpgA kaputorony és a keleti várfal a Bethlen- vagy Sütő-bástyáról nézve

A belépőjegyeket a kapubástyánál vásároltuk meg, majd beléptünk a külső várfal és a várkastély közötti falszorosba.

20170819_170827.jpgSzékelyudvarhelyen megnézhettük a vár makettjét

 

Terra Blaccorum, oláhok földje

A vár építésének ideje bizonytalan, a történészek szerint Fogaras és környékének története szoros összefüggésben van az erdélyi románság történetével. Az oláh elnevezés a vlach szóból származik, és a románokat jelölték vele a Magyar Királyságban. A románok nevével a Magyar Királyságban először II. András király (1205-1235) 1222. évi oklevelében találkozunk, amelynek értelmében az 1211-től a Barcaságba települő, majd az Al-Duna mentén a havasalföldi kun szállásterületek tetemes részét is ellenőrzése alá vonó Német Lovagrend szabad vámmentes sószállítási engedélyt kapott, valamint a király a német földről érkező kereszteseket a székelyek és a blakok (oláhok) földjén – ami az oklevélben, mint terra Blaccorum szerepelt – minden vámfizetés alól felmentette.

nemet_lovagrend.jpegII. András király a Barcaságba telepítette a Német Lovagrendet

(Kép: https://www.hetfalu.ro/ujsag/Hetfalu-2015-02.pdf)

A történészek szerint az oklevélben szereplő terra Blaccorum, vagyis az oláhok földje a mai Fogaras vidékével azonos, vagyis az elsősorban legeltető, nomád területváltó népesség itt telepedett le először a Kárpát-medencében.

Fogaras korai várának építése

Fogaras neve először az erdélyi káptalan egy 1231. évi oklevelében tűnik fel, amikor Volja földjét az Olt partján és Alsószombatfalvát Fogaras földjéhez csatolták. Ekkor Fogarasnak vára még nem volt, birtokosa pedig az oklevél szerint bizonyos Trulh. A tatárjárás során az amúgy is gyéren lakott Barcaság lakossága csaknem teljesen kipusztult, Fogaras vidékére a havasokon túlról érkező vlachok telepedtek le. 1291-ben Ugrin mester az őseitől örökölt birtokainak visszaszerzése miatt III. András király (1290-1301) előtt pert indított, aminek eredményeként a király visszaadta neki Fogarast, azonban vár ebben az oklevélben sem szerepel még. Fogaras és vidéke Ugrin mester halála után Apor (Opor) László vajda birtokába került, aki 1310 körül a mai vár helyén fa erősséget épített. Más vélemény szerint Fogaras várának alapjait a Csák nemzetség Újlaki ágából származó I. Bás comes unokaöccse, Pós (Pous) mester rakta le 1227-1233 között, tehát még a XIII. században.

Fogaras, mint a havasalföldi fejedelmek hűbérbirtoka

A tatárjárást követően Fogaras vidékének betelepítése során a havasalföldi fejedelmek olyan érdemeket szereztek, aminek köszönhetően a XIV. század második felétől a mindenkori magyar királytól hűbérül kapták Fogaras várát, és a hozzá tartozó uradalmat. Az első ilyen fejedelem az I. Károly magyar királyt (1308-1342) és seregét tőrbe csaló és az 1330 novemberében vívott posadai csatában győztes I. Basarab unokája, I. Vladislav (László), aki 1364-től havasokon túli vajda cím mellett 1372-től a fogarasi új telepítvény hercegi címet is használta.

220px-vladislav_vlaicu.jpgI. Vladislav havasalföldi fejedelem hűbérül kapta Nagy Lajos királytól Fogarast

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._L%C3%A1szl%C3%B3_havasalf%C3%B6ldi_fejedelem#/media/File:Vladislav_Vlaicu.jpg)

A fejedelem nem független, uralkodói jogon bírta Fogarast, mert ez évben I. Nagy Lajos királytól (1342-1382), mint természetes urától kérte az adomány megerősítését.

havasalfold_1406.pngHavasalföld 1406-ban

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Havasalf%C3%B6ld#/media/File:Tara_Rumaneasca_map.png)

A XV. században Fogarast birtokló havasalföldi fejedelmek – I. Öreg Mircea, I. Mihail, II. Dan, II. Radu, I. Alexandru, II. Vlad Drakul, II. Vladislav, III. Vlad Tepes (Drakula) – uralkodása alatt gyakoriak voltak a török beütések Erdélybe, melyeket Hunyadi János temesi gróf, szörényi bán, erdélyi vajda szüntetett meg egy időre 1442. március 25-ei szebeni, és 1442. szeptember 6-ai vaskapui (zajkányi) győzelmével.

vlad_dracul.jpgII. Vlad Dracul, aki 1431-től a Luxemburgi Zsigmond által alapított Sárkány Lovagrend tagja volt

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Vlad_havasalf%C3%B6ldi_fejedelem#/media/File:Vlad_Dracul.jpg)

1456 tavaszán, azzal az ürüggyel, miszerint az ortodox lakosságot erőszakosan katolikus hitre kényszerítik, a korábban Hunyadi János támogatását élvező II. Vladislav havasalföldi fejedelem betört Erdélybe, elfoglalta Fogarast, és keményen fellépett a környékbeli szászokkal szemben.

vlad_tepes_002.jpgA hírhedt III. Vlad Tepes, akiről Bram Stoker Drakula alakját mintázta

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Havasalf%C3%B6ldi_fejedelmek_list%C3%A1ja#/media/File:Vlad_Tepes_002.jpg)

1464-ben Mátyás király (1458-1490) kivette Fogarast a havasalföldi fejedelmek kezéből, és azt vingárti Geréb Jánosnak – Szilágyi Erzsébet Zsófia nevű testvérének férje –, a későbbi erdélyi vajdának és fiainak adományozta.

1505-ben Tomori Pál lett a fogarasi várkapitány

Az 1480-as években Mátyás király Fogarast fiának, Corvin Jánosnak adományozta, kinek halála után, 1505 őszén II. Ulászló király (1490-1516) Bornemissza Jánosnak adta a birtokot. Bornemissza Tomori Pált nevezte ki várnagynak, aki 1514-ben Fogarasról sietett Budára a Dózsa György vezette parasztfelkelés hírére, hogy Bornemissza budai várnagy lovasságát vezesse. A parasztfelkelés leverése után hűséges szolgálataiért megkapta Munkács várának parancsnokságát, amihez társult az erdélyi kamarák felügyelője titulus is.

tomorif_0.jpgTomori Pál 1505 és 1514 között volt Fogaras várának kapitánya

(Kép: http://tomorimajsa.hu/index.php/tomori_pal_eletrajza)

Tomori 1520-ban szétosztotta vagyonát rokonai között és belépett az obszerváns ferencesek közé. Egy évvel később, 1521-ben a törökök bevették a déli végvárrendszer kulcsának számító Nándorfehérvár erősségét, a Magyar Királyságban pedig egyre többen gondolták úgy, hogy az immár védtelen ország seregei élére Szapolyai János főkapitány mellé Tomori Pált kell kinevezni másik főkapitánynak, akinek emellett felajánlották az éppen megüresedett kalocsai érseki hivatalt is.

tomorii_0.jpgTomori Pál szobra Kalocsán (Kép: http://tomorimajsa.hu/index.php/tomori_pal_eletrajza)

Tomori azonban csak a pápa utasítására hagyta el a kolostort 1523-ban és vette át a hivatalokat, majd 1526-ig irányította az oszmán hódítók elleni küzdelmeket a Szerémségben. Májusban nevezték ki az ország alsó részeinek főkapitányává, és rögtön cselekednie kellett, mivel Ferhát pasa tizenkétezer fős seregével támadásba lendült a Száva mentén. 1523. augusztus 6-7. között Szávaszentdemeter és Nagyolasz vidékén a zsoldosokból, végvári katonákból, nemesi bandériumokból álló magyar csapatok győzelmet arattak a törökök felett, de a sikert már nem volt módjuk kiaknázni. Az 1521 és 1526 között szerémségi harcokat mutatja be Vadász Szilárd három részes történelmi regénysorozata, a Végvári krónikák. Sajnos Tomori Pál kalocsai érsek sem tudta megállítani a hatalmas túlerővel támadó Szulejmán szultánt, 1526. augusztus 29-én a mohácsi síkon vesztette életét, mint a magyar seregek vezére.

than_mor_mohacsi_csata.jpgTomori Pál Mohácsnál halt hősi halált 1526. augusztus 29-én

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1csi_csata#/media/File:Than_M%C3%B3r_Moh%C3%A1csi_csata.jpg)

 

Majláth István kőből és téglából építette fel Fogaras várát

Habsburg I. Ferdinánd 1527-ben Fogarast Gerendi Mihály erdélyi kincstárnoknak ígérte, de miután Majláth (Maylád) István a Mohácsnál meghalt ifjú II. Lajos király (1516-1526) Pozsonyban őrzött kincseivel hozzá pártolt, a vár fele részét neki, míg másik felét Nádasdy Tamásnak adományozta. Majláth, hogy egész Fogarast megszerezze, 1528-ban Szapolyai János király (1526-1540) pártjára állt, 1530-ban feleségül vette Nádasdy Tamás országbíró – később nádor – húgát, Annát, akinek javára aztán 1532-ben Nádasdy lemondott Fogarasról és tartozékairól. 1534-ben Lodovico Gritti kormányzó meggyilkoltatta Czibak Imre váradi püspököt, majd a fejét elküldte a brassói ferences rendi papoknak.

gritti.jpg

A velencei származású kalandor, Lodovico Gritti (Kép: http://mek.oszk.hu/05700/05721/html/)

A püspök kegyetlen meggyilkolása és holttestének megcsonkítása miatt nyílt nemesi ellenállás robbant ki Gritti ellen, aminek az élére Majláth István állt. Gritti török-magyar-havasalföldi csapataival Medgyes várába húzódott vissza, amit az erdélyi seregek a szövetséges havasalföldi és a török által Gritti megsegítésére küldött, de végül az ostromlókhoz átállt moldvai csapatokkal együtt megostromoltak és bevettek, a Pargali Ibrahim nagyvezír kegyeltjének számító, fondorlatos Grittit pedig lefejezték. Majláth – aki 1534-ben erdélyi vajda lett – Fogaras korábbi, főként fából álló várát lebontatta és helyére 1535-1540 körül kőből és téglából épült, magas fallal és vizesárokkal kerített kétemeletes várat építtetett.

fogarasrajzok2.jpgMajláth István a XVI. század első felében egy kőből és téglából épült, magas fallal és vizesárokkal kerített kétemeletes várat építtetett

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1359-Fogaras-Var/)

 

Fogaras várának ostromai és Majláth István bukása

Majláth István 1539-ben Balassa Imrével és Kendy Ferenccel szövetséget kötve pártot ütött János királlyal szemben, amiért az 1540. április 14-ére Tordára hirdetett országgyűlés főbenjáró bűnben elmarasztalta, javait elkoboztatta és halálra ítélte, de az ítéletnek nem tudtak érvényt szerezni. János király 1540 júliusában bekövetkezett halála után Fráter György megkísérelte Majláth hatalmát megtörni, aki a király halálát követően nyíltan arra törekedett, hogy Erdély fejedelmévé válasszák meg, azonban a törökök nem támogatták.

majlath_csaladfa.jpgMajláth István családfája

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1888-435B/1888-1-435C/1a-majlath-csalad-nemzedekrendje-negy-rajzzal-4364/)

Ezekben az években többször is megostromolták a Majláth által megerősített Fogaras várát, amit 1540-ben Török Bálintnak is ostrom alá kellett volna vennie, de ő vonakodott attól, hogy Majláth ellen ténylegesen harcba bocsátkozzon, mivel régi barátok voltak. 1541-ben török és moldvai csapatok fogták körül Fogarast, ahonnan Majláthot csellel kicsalogatták, július 20-án elfogták, majd Péter moldvai fejedelem Konstantinápolyba vitette, ahol a Héttoronyba zárták.

hettorony.jpgMajláth Istvánt 1541-ben a Héttoronyba vitték

(Kép: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=040218)

A sors furcsa fintora, hogy hamarosan Török Bálint is a Héttoronyba került, hiszen mikor a törökök Buda várát 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalták, a szultáni táborba látogató fegyvertelen magyar főurat elfogták és fogságba vetették. Majláth István és Török Bálint is fogságban halt meg 1550-ben, nevüket a Héttoronyban ma emléktábla őrzi.

hettorony_emlektabla.jpgKép: https://www.kozterkep.hu/~/22800/A_Hettorony_magyar_foglyainak_emlektablaja_Isztambul_2009.html/photos/164499

Majláth István lányát, Majláth Margitot somlyói Báthory AndrásBáthory István későbbi erdélyi fejedelem és lengyel király testvére – vette feleségül fiaik közül ketten – Báthory Boldizsár és Báthory András bíboros – rövid ideig Erdély fejedelmei is voltak, de mindkettejüket meggyilkolták, míg harmadik fiúk, Báthory István vitte tovább a családi nevet, akinek a fia, Báthory Gábor szintén Erdély fejedelme lett.

Fogarast 1567-ben Békés Gáspár kapta zálogba

Majláth bukása után Fogaras és uradalma továbbra is megmaradt özvegye, Nádasdy Anna birtokában, melyre 1558-ban Izabella királynétól – Szapolyai János király özvegyétől – új adományt is nyert. Anna asszony halála után fiának, Majláth Gábornak a birtokába került Fogaras, aki feleségével, Bánffy Annával költözött a várba. I. Szulejmán szultán 1566. évi magyarországi hadjárata idején Majláth Gábor lett az erdélyi hadak egyik vezére, de Békés (vagy Bekes) Gáspár elhitette vele, hogy János Zsigmond fejedelem el akarja őt fogatni, és a töröknek ki akarja szolgáltatni. Félelmében Majláth a fogarasi uradalmat tartozékaival együtt, a gyalui várban 1566. augusztus 6-án kötött szerződéssel 30.000 forintért eladta a fejedelemnek, míg ő Felső-Magyarországra költözött. János Zsigmond fejedelem 1567-ben 30.000 forintért elzálogosította Fogarast főtanácsosának, Békés Gáspárnak, majd amikor a törökök támogatásával és az erdélyi rendek választása alapján 1571-ben somlyói Báthory István – későbbi lengyel király – lett az erdélyi fejedelem és megtudta, hogy a Habsburg Miksa által támogatott Békés a fejedelemségre tör, támadást indított ellene.

bekes_gaspar.jpgBékés Gáspár, János Zsigmond főtanácsosa (Kép: http://mek.oszk.hu/05600/05691/html/)

Békés Fogaras várába vonult vissza, onnan szervezkedett, miközben Báthory seregei elfoglalták Békés enyedi és alvinci birtokait, majd 1573 októberében két heti ostrom után Fogaras várát is bevették, Békés azonban fiát és kincseit hátrahagyva Bécsbe tudott menekülni. 1575 júniusában Békés császári támogatással visszatért Erdélybe, ám a kerelőszentpáli csatában végül Báthory erdélyi seregei győzedelmeskedtek, Békés pedig elveszítve a császáriak támogatását, lengyel földre menekült, ahol később a lengyel trónt megszerző Báthory István lovassági parancsnoka lett, szolgálatainak fejében lengyel és litván nemességet kapott.

bathory_istvan.jpgSomlyói Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király

A következő bejegyzésemben bemutatom Fogaras várának történetét a XVI. század végétől egészen napjainkig, majd szó lesz a vár falai között tett látogatásunkról.

Fogaras váráról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy videó a várról és Majláth Istvánról:

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/fogaras_vara/

http://www.varak.hu/latnivalo/index/1359-Fogaras-Var/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr9214652783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.