Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Fogaras várának története a XVI. század végétől napjainkig

Erdély egyik legbiztonságosabbnak tartott síkföldi vára

2019. február 28. - Egri Gábor

Az előző írásomban bemutattam Fogaras várának és uradalmának – mely egyike volt Erdély legnagyobb, leggazdagabb és talán legszebb fejedelmi, azt megelőzően pedig királyi birtokainak – történetét a XIV. századi favár építésétől egészen a XVI. századig, amikor Majláth (Maylád) István a főként fából álló vár helyén kőből és téglából épült, magas fallal és vizesárokkal kerített háromszintes várat építtetett. A török rabságban meghalt Majláth mellett szó volt többek között a fogarasi uradalmat birtokló havasalföldi fejedelmekről, Tomori Pálról, aki a vár kapitánya volt 1505 és 1514 között, valamint a Báthory István és Békés Gáspár közötti küzdelemről az erdélyi fejedelmi trónért.

20170817_161409_fekete-torony_voros-torony_es_tomori-torony.jpgFogaras vára 2017-ben a Szabó János-bástyáról nézve: balra a Fekete-torony, középen a Vörös-torony, jobbra a Tomori-torony

 

Fogaras vára és a Báthoryak

Fogaras és uradalma Békés Gáspár legyőzését követően Báthory István erdélyi fejedelem birtoka lett, aki az 1573-as ostromban megrongálódott várat kijavíttatta. 1576-tól 1581-ig Báthory Kristóf, mint vajda kormányozta Erdélyt, a lengyel földre távozó öccse, Báthory István nevében és utasításai szerint. 1588-ban lett nagykorú és teljes jogú erdélyi fejedelem Báthory Kristóf és Bocskai Erzsébet – Bocskai István testvére – fia, az ingatag jellemű, kapkodó politikát folytató, kegyetlen Báthory Zsigmond.

bathoryak2.jpgA Báthory család somlyói ága

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image133.jpg)

1588 és 1594 között Báthory Boldizsár – Báthory András és Majláth Margit fia –, a fejedelem unokatestvére tartózkodott Fogaras várában, a palota déli szárnyán ő alakíttatta ki a kettős árkádsort. 1591-ben kitört a tizenöt éves háború, 1593-ban pedig a török szultán felszólította Báthory Zsigmond fejedelmet, hogy az erdélyi csapatokkal csatlakozzon a török seregekhez, a fejedelem azonban nagybátyja, Bocskai István váradi kapitány tanácsára úgy döntött, hogy a Habsburgok törökellenes ligájához csatlakozik. Az erdélyi rendek – félve a szultán bosszújától – nem fogadták el a fejedelem terveit, így 1594-ben Zsigmond lemondott a trónról unokatestvére, Báthory Boldizsár javára.

bathory_boldizsar.jpgBáthory Boldizsár 1588 és 1594 között építkezett Fogaras várában

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Boldizs%C3%A1r#/media/File:B%C3%A1thory_Boldizs%C3%A1r.jpg)

Azonban a könnyen befolyásolható Zsigmond rövidesen nagybátyja, Bocskai István segítségével visszatért az Erdélyi Fejedelemség élére és több ellenzéki főurat – köztük unokatestvérét Báthory Boldizsárt, annak mostohaapját Iffjú Jánost (Majláth Margit második férjét), a Kendy testvéreket, Kovacsóczy Farkas kancellárt és Bornemissza Jánost, az egri hős Bornemissza Gergely fiát – kivégeztette, illetve meggyilkoltatta. 1595-ben Fogaras várát és a hozzá tartozó hatvannégy faluból álló uradalmat Báthory Zsigmond a Habsburg-házból választott feleségének, Mária Krisztierna főhercegnőnek kötötte le hitbér fejében.

1599-ben Vitéz Mihály foglalta el Fogarast

Báthory Zsigmond 1599-ben már harmadik alkalommal mondott le a fejedelmi trónról és hazahívta lengyel földről másik unokatestvérét, Báthory András bíborost, az öt évvel korábban általa meggyilkoltatott Báthory Boldizsár testvérét. A bíborost – aki vissza akart térni a szultán oldalára – azonban nem fogadták el az erdélyi nemzetek közül a szászok és a székelyek, valamint sem a törökök, sem a Habsburgok nem támogatták. Még 1599 őszén támadás érte a belső ellentétek miatt meggyengült Erdélyt, Rudolf császár felbujtására II. Mihály havasalföldi vajda – aki később Vitéz Mihály néven erdélyi fejedelem lett –, 1599. október 17-én a Bodza-szoroson át betört a fejedelemségbe. Október 25-én elfoglalta és feleségének, Stancának adományozta Fogarast, majd a hozzá csatlakozott székelyek segítségével Sellenberknél legyőzte Báthory András fejedelem seregét, a Moldva felé menekülő bíborost Csíkszentdomokos határában egy székely lófő, Balázs Mihály egy fokossal meggyilkolta.

vitez_mihaly.jpgVitéz Mihály elfoglalta és feleségének adományozta Fogarast

(Kép: http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index202.html)

Ezután Vitéz Mihályt november 26-án, Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották. A magyar nemesek azonban nem támogatták, és segítségül hívták ellene a Vitéz Mihályra féltékeny Giorgio Basta császári hadvezért. 1600. szeptember 18-án, a miriszlói csatában Basta zsoldosserege legyőzte Mihály moldvai, havasalföldi, székely és kozák csapatokból álló seregét. A vereség után Vitéz Mihály a Bodza-szoroson át kivonult Erdélyből, a rendek pedig a lécfalvi országgyűlésen Fogarast Csáky István országos főkapitánynak adományozták.

Fogaras, mint fejedelmi birtok

Bocskai István erdélyi fejedelem vezére Gyulaffy László 1605-ben Erdély nagy részének meghódítása után Fogaras ellen indult. Jövetelének hírére a császári őrség fellázadt, parancsnokukat, Glatz Jánost megölték és a várat 1605. július 7-én feladták. Ettől fogva Fogaras fejedelmi birtok lett, amit az erdélyi fejedelmek feleségeiknek engedtek át. Bethlen Gábor a várat és uradalmát 1626-ban második feleségének, Brandenburgi Katalinnak ajándékozta, aki férjének halála után az 1630-ban fejedelemmé választott I. Rákóczi Györgynek adta el, ő viszont feleségére, Lorántffy Zsuzsannára ruházta át. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemség idején került sor a vár utolsó nagy átalakítására, ekkor alakult ki az erősség végleges, ma is látható képe a kényelmes lakhatást biztosító, emeletes, loggiás folyosóval rendelkező palotaszárnyat is magába foglaló, négy saroktornyos várkastéllyal, melyet egy külső várfal vett körül négy szélén egy-egy sarokbástyával.

img_0187.JPGA XVII. században alakult ki az erősség végleges, ma is látható képe

A 6-6 ágyúval felszerelt négy bástya közül három új-olasz rendszerű, úgynevezett fülesbástya, míg a negyedik, a vár északkeleti sarkát védő egy ó-olasz rendszerű bástya. A külső várfalon és a sarokbástyákon kívül az Olt folyó vizéből feltöltött széles árok szolgálta a vár védelmét. 

Kemény János fejedelemsége és Barcsay Ákos meggyilkolása

II. Rákóczi György fejedelem 1657-ben a Porta tiltása ellenére indított lengyel hadjáratának tragikus következményei lettek, a törökök büntető hadjáratot indítottak Erdély ellen, amit a krími tatárok is végigdúltak. Az erdélyiek a nyomorúságos állapotokért, a magas adók miatt, a túlzott engedékenységgel vádolt Barcsay Ákos fejedelmet tartották felelősnek, aki a II. Rákóczi Györggyel szemben mutatott tehetetlensége miatt a Porta támogatását is elvesztette. Ekkor a tatár fogságot megjárt Kemény János – II. Rákóczi György egykori hadvezére – lépett fel trónkövetelőként, aki ostrom alá vette a Barcsay Ákos testvére, Barcsay András által védett Fogaras várát, amit a békességre törekvő Barcsay fejedelem erre utasító levelének kézhezvétele után testvére végül feladott.

20170819_170904.jpg1660-ban Kemény János kezére került Fogaras

Kemény János ennek ellenére 1660. május 16-án felakasztatta Barcsay Andrást, akit azzal vádolt, hogy továbbra is kapcsolatot tartott a havasalföldi és moldvai vajdákkal, és leveleiből az is kiderült, hogy a törököt az országba hívta.

kemeny_janos.jpgKemény János

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Johann_Kem%C3%A9ny_-_F%C3%BCrst_von_Siebenb%C3%BCrgen.jpg)

Az 1660 novemberében Örményesnél vívott csatában Kemény János legyőzte a fejedelem másik testvére, Barcsay Gáspár által vezetett sereget, az ütközetben maga a vezér, Barcsay Gáspár is elesett. Ezt követően Barcsay Ákos – aki belefáradt a kormányzás terheibe és az őt ért jogtalan vádakba – 1660. december 31-én lemondott a fejedelemségről, amit Kemény János szerzett meg. Barcsay azonban lemondásával sem tudta elkerülni végzetét, 1661-ben Kemény János elfogatta és júliusban a Görgényből Kővárra történő szállítása során Kozmatelkén Barcsayt meggyilkolták.

Kemény János és I. Apafi Mihály harca a fejedelmi trónért

Kemény Jánost a Porta nem fogadta el fejedelemnek, ezért ő felmondta a török szövetséget és Habsburg I. Lipót császártól kért védelmet. Ekkor egy támadó török sereg indult Erdélybe Ali pasa vezetésével, mely elől Kemény János a Királyi Magyarország területére menekült. 1661. szeptember 14-én Marosvásárhely közelében, az 1660 novemberében – 3 év tatár fogság után – Erdélybe visszatérő, majd birtokaira visszavonuló Apafi Mihályt tették meg a törökök Erdély fejedelmének.

apafi_mihaly.jpgI. Apafi Mihály Fogaras várában halt meg 1690-ben

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Apafi_Mih%C3%A1ly#/media/File:Michiele_Abaffi_principe_di_Transilvania_anno_1666.jpg)

Szintén 1661-ben a Kücsük Mehemed jenői bég vezette török csapatok ostrom alá vették Fogaras várát, az ostromban részt vett a világutazó és történetíró Evlia Cselebi is, aki leírta, hogy az erősség „Erdély királyai alá tartozik, de szász-magyarok hatalmában van. Mivel Kemény János erdélyi fejedelem birtoka és katonasága itt volt, azért kapitánya, Bethlen Gergely nem hódolt meg.” A várost felégető, a várat ostromló törökök az ostrom tizenötödik napján erősítést kaptak, aminek hatására a várkapitány feladta Fogarast.

20170819_170757.jpg1661-ben török kézre került Fogaras, majd I. Apafi Mihályé lett

Az elfoglalt várba Juszuf bég vezetése alatt török őrséget helyeztek, majd I. Apafi Mihály fejedelemé lett. Kemény János azonban megpróbálta visszaszerezni a fejedelmi trónt, és bár a Montecuccoli vezette császári hadak cserbenhagyták, 1662. január 23-án a Segesvár melletti Nagyszőlősnél mégis megütközött Apafi Mihály és Kücsük Mehemed jenői bég seregeivel, de csatát vesztett és ő maga is elesett.

I. Apafi Mihály Fogarason halt meg 1690-ben

I. Apafi Mihály fejedelem 1663-ban feleségének, Bornemissza Annának adományozta Fogaras várát, ahol uralkodása során tíz alkalommal tartottak országgyűlést. Buda várának 1686-os visszafoglalása, valamint a törökök folyamatos visszaszorulása és az ország felszabadítása következtében Apafi Habsburg Lipót oltalma alá helyezte Erdélyt, az önálló külpolitika feladásával lemondott a függetlenségről, de megtartotta önállóságát a belügyekben. Caraffa császári főparancsnok nyomásgyakorlásának hatására az erdélyi rendek gyűlése 1688. május 9-én elfogadta a fogarasi nyilatkozatot, ami Erdélynek a Portától való elszakadását és I. Lipót császár uralma alá helyezését jelentette ki. Bornemissza Anna fejedelemasszony 1688 augusztusában bekövetkezett halála után I. Apafi Mihály búskomorságba esett, majd 1690. április 15-én, Fogaras várában ő is meghalt. A várat és uradalmát a fejedelmi pár egyetlen életben maradt fia, II. Apafi Mihály örökölte, akinek 1713-ban bekövetkezett halálával Fogaras kincstári birtok lett. 1942-ben a két Apafi hamvait a kolozsvári Farkas utcai templomban helyezték végső nyugalomra.

20180818_103354.jpgA két Apafi Mihály és feleségeik sírja Kolozsváron a Farkas utcai templomban

 

A vár története a XVIII. századtól napjainkig

Fogaras várát II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a kurucok a császári őrségtől nem tudták elfoglalni. 1762-ben Mária Terézia Fogarast és uradalmát 80.000 forintért a Száz Universitasnak zálogosította el 99 évre. 1878-ban hozták létre Fogaras vármegyét, a város képviselője volt 1892-1910 között Mikszáth Kálmán, a várral szembeni gimnáziumban tanított Babits Mihály 1908-1911 között.

fogarasrajzok17.jpgA várkápolna 1911-ben (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1359-Fogaras-Var/)

Az első világháborút követően az Erdélyt megszálló románok kezére került a vár, akik 1950-ben Fogaras vármegyét egyesítették Brassó megyével. 1948-1960 között kommunista börtön működött a várban, az 1950-es években 165 politikai fogoly halt meg falai között, ahol napjainkban Vármúzeum, népművészeti műhely és turistaszálló működik.

fogarasrajzok10.jpg1948-1960 között kommunista börtön működött a várban

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1359-Fogaras-Var/)

 

Kirándulás a fogarasi vár területén

A kaputornyon keresztül az út a belső várat kerítő keskeny falszorosba, az úgynevezett zwingerbe vezetett, ahol a bejárat mindkét oldalán a külső védőfalhoz épült, különböző rendeltetésű helyiségek sorakoznak.

fogarasrajzok5.jpgFogaras várának alaprajza (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1359-Fogaras-Var/)

A falszoroson belül áll a külső fal vonalát követő, kétemeletes várkastély épülete, amely a belső várudvart fogja közre. A várkastély sarkain álló tornyok közül három sokszögű, a kör alapról induló délnyugati torony – a Vörös- vagy Öreg-torony – felső részén szintén sokszögre vált, tetőzetéből kis melléktoronyhoz hasonlító tornyocska emelkedik ki.

20170817_160223_tomori-torony.jpgA kapun belépve egy falszorosba jutottunk, balra a keleti külső várfalhoz épült helyiségek, jobbra pedig a várkastély fala, valamint a délkeleti sarkon álló Tomori-torony

Először kívülről sétáltuk körbe a várkastély épületét a külső várfalak és sarokbástyák mentén, csak után mentünk be a várkastély termeiben kialakított kiállítást megnézni. A várkastély délkeleti tornya a sokszögű Tomori-torony, mely a mohácsi csatában hősi halált halt Tomori Pálról kapta a nevét, aki 1505 és 1514 között volt Fogaras várkapitánya. A falszoros másik oldalán álló új-olasz típusú sarokbástya a tölgyfapadolású, fa – majd később kőből épített – őrbódéval rendelkező Báthory-bástya (vagy Doboló-bástya), ami 2017-es látogatásunkkor nem volt látogatható. Egy 1632-es leírás szerint több ágyú és mozsárágyú szolgált a bástyán, egyik Majláth István, kettő pedig Habsburg I. Ferdinánd címerével – ugyancsak Majláth korából – egy továbbin Báthory Boldizsár címere a XVI. század végéről, míg egy másikon Vitéz Mihály vajda címere volt látható. Két fújtatója az ágyúk füstjét távolította el, 1656-ban ide helyezték el a riadó dobját, innen ered a bástya másik neve. A négy sarkon álló bástyákat 6-8 méter vastag, földdel feltöltött kettős kőfal köti össze, ötven méter hosszan a nyugati oldalon, 70-70 méter hosszan a keleti és északi oldalon.

20170817_161003_deli_oldal_es_a_tomori-torony.jpgA vár déli oldala, balra a várkastély és a Tomori-torony, jobbra pedig a külső várfal

A külső várfal vastagsága lehetővé tette számos belső helyiség kialakítását különféle rendeltetésekre az évszázadok során, valamint a falhoz támaszkodva is álltak építmények a középkor és kora újkor folyamán. A déli falnál állt a lőporház, ahol az 1665-ös leltár szerint harminchat hordóban tárolták az ágyúknak a lőport, tizenöt hordóban finom lőpor volt a puskáknak és a lángvetőknek, ötven hordóban pedig a muskéták lőporát tárolták.

20170817_160910_del_varfal.jpgA déli külső várfal, itt állt a lőporház

Egy másik helyiségben húsz nagy gránátot, hatvannyolc nagy és háromszáznegyvennyolc kisebb lángvetőt és 23-23 rövid-, illetve hosszúnyelű tűzköpőt említ a leltár. A vár déli oldalán továbbhaladva feltűnt a várkastély délnyugati ötemeletes saroktornya, a Vörös-torony, ami a vár első – ezért nevezik Öreg-toronynak is – és legmagasabb tornya, három méter vastag falakkal és kilenc méter átmérőjű belső térrel.

20170817_160532_deli_oldal_es_a_voros-torony.jpgA vár déli oldalán továbbhaladva feltűnt a Vörös-torony

Valószínűleg a XIV. vagy XV. században kezdték el építését, helyiségeit a következőképpen használták: a legalsó szinten pince, az első szinten kincstár volt, emiatt még 1632-ben is aranyos tárháznak nevezték. A második szinten a fejedelmek laktak, a harmadik és negyedik szinten a fejedelmek irodái, a legfelső szinten őrállás volt. 1617-ben Bethlen Gábor parancsára harangot és órát szereltek fel, tetejét aranyozott vagy rezezett gömb és szélkakas díszítette.

20170817_160853_voros-torony.JPGA Vörös- vagy Öreg-torony

A külső vár délnyugati sarokbástyájára – a Szabó János-bástyára – 6 kerekes ágyút helyeztek teljes felszereléssel, golyóbisokkal, lőporkanalakkal, kanócokkal. A sarkán egy őrbódé állt és a darabontok kis szállása, amelyek ma már nem láthatók. 1632-ben az alábbi ágyúk voltak a bástyán: egy Rudolf császár címerével díszített ágyú, továbbá egy Moldva címeres – Vitéz Mihály vajda korából –, egy Békés Gáspár címeres, a „Csuka” nevű ágyú Nagyszeben címerével, valamint a „Medve” és a „Fülemüle” ágyúk. A bástyára felsétálva kinéztünk a külső várfal pártázatos külső köpenyének lőrésein a vízzel töltött várárokra, valamint a déli, majd a nyugati várfal külső oldalára.

20170817_161217_nyugati_varfal_kivulrol.jpgA Szabó János-bástyáról kinéztünk a nyugati várfalra, valamint a képen látható a Csatornás-bástya

Továbbá a bástyáról jól rá lehetett látni a belső várkastélyra, szemben velünk emelkedett a Vörös-torony, jobbra a Tomori-torony, míg balra a Fekete-torony. A nyugati külső várfal mentén álltak a hercegi istállók, melyek nemcsak a várurak lovainak adtak otthont, hanem ide helyezték a várba érkező méltóságok lovait is.

20170817_161158_istallo.JPGA nyugati fal mentén állt az istálló, a kép a Szabó János-bástyáról készült

Az egykori istálló romjai előtt, a külső és a belső várfal közötti szorosban látogatásunkkor egy vesztőhely volt látható.

20170817_161006_nyugati_oldal_es_a_fekete-torony.jpgA nyugati falszoros a vesztőhellyel, a várkastély északnyugati sarkán a Fekete-torony látható

Hamarosan a vár északnyugati sarkához értünk, az itt álló sarokbástya a kútjáról elnevezett Csatornás-bástya, amely alatt megnéztük a kazamatát is, ahol két ágyúállás került kialakításra.

20170817_161811_csatornas-bastya_alatt.jpgA Csatornás-bástya alatti kazamata

A várkastély északnyugati tornya a Fekete-torony, melyet szintén a XVI. századot megelőzően kezdtek el építeni, végleges alakját azonban Báthory István erdélyi fejedelem és unokaöccse, Báthory Boldizsár idején nyerte el, a XVI. század végén.

20170817_162030_fekete-torony.jpgA Fekete-torony

A torony földszintjén jártak át az istállókhoz, az első szinten raktár, a legfelső szinten az „Úrnő Háza” volt.

20170817_162501_fekete-torony_es_voros-torony.jpgA Csatornás-bástya kútja, valamint a várkastély két tornya: a Fekete-torony és a Vörös-torony, a kép bal szélén pedig félig látszik a Tarka-torony

A várkastély északi oldalán, a Fekete-torony és a Tömlöc-torony között áll a Tarka-torony, melynek építését Majláth István idejében kezdték el, aki 1521-1541 között volt a vár ura, és a XVI. század végén fejezték be. Alakja arra enged következtetni, hogy eredetileg itt volt a vár kápolnája, amit a várkastély északi falának középső szakaszán képeztek ki.

20170817_162827_tarka-torony.jpgA Tarka-torony

A várkápolna három oldallal záródó szentélye a külső vár és a belső várkastély falai közötti falszorosba nyúlt. A XVII. században a fejedelemasszonyok laktak a Tarka-torony második és harmadik szintjén. A vár északi oldalán – ahol szintén állt egy építmény a források szerint, melynek első szintjén a darabontok laktak, míg az emeletét gabonaraktárként használták – továbbsétálva elértük az északnyugati sarokbástyát, mely az egyetlen ó-olasz típusú bástya a külső várban.

20170817_162911_keleti_varfal_es_kapubastya.jpgA keleti külső várfal és a kapubástya

A Bethlen- vagy Sütő-bástyán 1632-ben öt kerekes nagyágyú szolgált, melyből négy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem címerét viselte és mindegyiknek 10-10 ágyúgolyó volt a ládájában. A bástya sarkában egy fából épült figyelőállás volt és két szín az ágyúk számára, a földszintjén pedig három sütőkemence működött 1632-től. A várkastély északkeleti sarkán áll a XVI. században épült Tömlöc-torony, melynek földszintjén volt a börtön, az első szinten raktár, felette fegyvereket tároltak. 1948-1960 között, a kommunista rendszer idején szigorított zárkák voltak a földszinten, a torony többi részén pedig cellákat alakítottak ki.

20170817_162805_tomloc-torony.jpgA Tömlöc-torony

Miután körbejártuk a várkastélyt, a keletre nyíló kapun keresztül beléptünk a belső várudvarra. A várkastély déli oldalán a széles, kör alakú oszlopokon árkádos folyosó mögött, az első emeleten van a nagyterem, ahol a tanácskozások folytak, ezt még a XIX. században is országháznak nevezték.

20170817_163351.jpgA várkastély várudvarra néző déli oldala a késő reneszánsz, oszlopos-árkádos loggiával

A tanácsterem közelében helyezkedik el a fejedelmi lakosztály is, bejárataik a Báthory Boldizsár által építtetett, a belső udvarra néző késő reneszánsz, oszlopos-árkádos loggiáról nyílnak.

img_0185.JPGA várkastély északi oldala

A fejedelmi lakosztály bejárati faragott ajtaján még ma is megvannak a kő címerek és a díszes zárókövek. Az emeleten volt a flandriai kárpitokkal díszített ebédlőterem, a társalgó, és itt sorakoztak a személyzet lakószobái, a várkapitány, a számtartó, az udvarbírák, pohárnokok és mások szálláshelyei.

20170817_165158.jpg

20170817_165427_urnok_haza.jpg

img_0201_tronterem.JPGA várkastély belső termei az Űrnők Házával és a nagyterem

Állnak még a szobák, termek, ahol Erdély fejedelmei mulattak, és ahol I. Apafi Mihály fejedelem 1690. április 15-én meghalt. A várkastély belső udvarát elhagyva a keleti falszorosba értünk, majd a kapubástyán és a várárkon átívelő hídon keresztül elhagytuk az erősséget, és visszasétáltunk a kocsinkhoz. 2017-es erdélyi kirándulásunk harmadik napjának utolsó állomása volt Fogaras, ahonnan a Zalán nevű kis faluba mentünk elfoglalni a szállásunkat. Másnap a Barcaság felé vettük az irányt, ahol további várakat, kastélyokat és erődtemplomokat néztünk meg.

További képek tekinthetők meg a fogarasi várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy légi felvétel az impozáns erősségről:

 

Források és ajánlott oldalak:

https://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/fogaras_vara/

http://www.varak.hu/latnivalo/index/1359-Fogaras-Var/

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5014654141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.