Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Prázsmári erődtemplom

Az UNESCO Világörökség részét képező erődített templom a Barcaságban

2019. március 04. - Egri Gábor

A Délkelet-Erdélyben található Barcaság (németül: Burzenland) központjától, Brassó városától tizennyolc kilométerre északkeletre, a Barcasági-medence keleti határának sík területén fekvő Prázsmár falu főterén emelkedik az UNESCO Világörökség részét képező, fallal körülvett szász evangélikus templom, a Barcaság legtekintélyesebb templomerődje. 2017-es erdélyi kirándulásunk negyedik napjának első állomása a 10-es főút mentén fekvő egykori szász település volt, az erődtemplomot sem kellett sokáig keresni, a főútról balra leágazó Strada Mare az épület mellett vezet el.

img_0326.JPGA prázsmári erődtemplom makettje Székelyudvarhelyen

Miután leparkoltam a kocsit az egyik kisebb utcában, átsétáltunk a templom XIX. században épített oszlopcsarnokos bejáratához, aminek helyén a középkorban az erődtemplomot körülvevő mély vizesárkon átvezető cölöphíd, valamint az elővédmű kapujának felvonóhídja állt.

20170818_094332.jpgMiután leparkoltuk a kocsit, elindultunk az erődtemplom felé 

Prázsmár településének alapítása

A Szentföldről kivonuló Német Lovagrend tagjainak egy részét II. András király (1205-1235) 1211-ben a Magyar Királyságba hívta, és a ritkán lakott Barcaság területén telepítette le őket, ahol fő feladatuk a határok védelme volt a kunok támadásaival szemben. A lovagokat német és vallon telepesek is követték, akik hamarosan több települést is alapítottak, köztük 1213 körül Prázsmárt és Szászhermányt.

prazsmar_terkep.jpgPrázsmár és Szászhermány településeit a Barcaságba költöző Német Lovagrend alapította a XIII. század elején

A Törcsvári-szoros irányába terjeszkedő, majd az Al-Duna mentén a havasalföldi kun szállásterületek tetemes részét is ellenőrzés alá vonó Német Lovagrend szabad vámmentes sószállítási engedélyt kapott, valamint II. András király a német földről érkező telepeseket – akikre az oklevél, mint keresztesekre hivatkozik – a székelyek és az oláhok földjén minden vámfizetés alól felmentette. A teuton lovagok még letelepedésük évében felépítették első várukat a Bodzai-szoros védelmére, aminek Keresztvár (Kreuzburg), volt a neve, majd 1212 és 1222 között további öt erősségük épült fel: Törcsvár (Törzburg), Feketehalom (Zeiden), Földvár (Marienburg), Höltövény (Heldsdorf), és Rozsnyó (Rosenau).

A Szent Kereszt tiszteletére alapított templom

Prázsmár templomának építését feltehetően még az 1210-es évek második felében megkezdték a Magyar Királyságba érkező telepesek korai gótikus stílusban, a Német Lovagrend által történő templomalapítást bizonyítja az épület egyenlő szárú kereszt alaprajza.

prazsmarrajzok2.jpgAz erődtemplom építési korszakai (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1313-Prazsmar-templom/

Két évvel az Aranybulla után, 1224-ben adta ki II. András király az Andreanum nevű kiváltságlevelet – amit a szászok később arany szabadságlevélnek hívtak –, ami meghatározta a különféle területről származó, de egységesen német nyelven beszélő hospesek jogait és a királlyal szembeni kötelezettségeit. Ettől az időponttól beszélhetünk az egységes szász nemzet létrejöttéről, melynek tagjai a középkor folyamán a Királyföldön található kilenc székben, valamint Brassó és Beszterce vidéken éltek. 1224 éve azonban fordulópontot jelentett a Magyar Királyság és a Német Lovagrend viszonyában, mivel a lovagok vezetője, türingiai Salzai Hermann nagymester a Német Lovagrend által birtokolt területen egy független államot akart létrehozni, amit a lovagok a Szentszék hűbérébe ajánlottak fel. 1225-ben a magyar királyi sereg a pápa támogatását élvező teuton lovagokat kiűzte az országból, kiváltságaikat II. András király semmisnek nyilvánította, váraikat a magyar csapatok elfoglalták, többet közülük leromboltak. A szász lakosoknak – mivel a harcokban nem segítették a lovagokat – nem esett bántódásuk, korábbi kiváltságaikat megőrizhették.

Prázsmár mezővárosi rangot kapott

Prázsmár (szász nevén: Tartlan) első ismert birtokosa Prázsmári Theel fia Ditricus, akinek IV. Béla király (1235-1270) adományozta a települést 1235-ben, a szomszédos falvakkal együtt. A község Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomát 1240-ben említi oklevél, ekkor került a kerci ciszterci apátság fennhatósága alá, a templom építését is ők folytatták: elkészült a templom közepe fölé emelt nyolcszögletű torony, valamint az északi-déli oldalakon felépültek a keresztboltozatos gótikus kápolnák.

20170818_095210_nyugati_fokapu_felo.jpg

20170818_100056.jpgA templom építését a ciszterciek folytatták

A tatárjárás során a Barcaság szinte teljesen elnéptelenedett, majd megkezdődött az ország újjáépítése, telepesek érkezése. A XIII. század második felében Prázsmár Szent Kereszt tiszteletére emelt, és a mongol támadás során megsérült plébániatemplomát is újjáépítették.

20170818_100059.jpgA templom közepe fölé emelt nyolcszögletű torony

A helység Nagy Lajos király (1342-1382) 1377-ben kelt oklevelében még Tortalen néven fordult elő, Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1395-ös adományában már Prázsmár néven szerepelt. Az 1454-ben mezővárosi rangra emelkedett és várástartási jogot kapott Prázsmár, már, mint mezőváros szerepel Mátyás király (1458-1490) 1471. március 10-én kelt adománylevelében is.

A szász templom megerődítése a XV. században

A templomot a törökök terjeszkedésének és egyre gyakoribb rablóportyáinak hatására a XV. század első felétől kezdve egy tizenkét méter magas, vaskos, megközelítőleg kör alaprajzú kettős védőfalrendszerrel vették körül és négy darab félkör alakú védőtoronnyal, valamint egy nagyobb kapuvédő toronnyal erősítették meg.

20170818_101113.jpgA XV. században a templomot fallal vették körül és védőtornyokkal erősítették meg

A lő- és szuroköntő résekkel ellátott külső erődfalon kívül egy mély vizesárok védte az erődtemplomot, melynek bejárata a déli oldalon volt. A környező források vizével feltöltött vizesárkon keresztülvezető cölöphídon át lehetett eljutni a felvonóhíddal ellátott, sokszögű, védőpártázatos falú elővédmű kapujához. Az elővédmű udvarán áthaladva a fentebb már említett nagyméretű kaputoronyhoz vezetett az út, mely alatt egy alagútszerűen kiképzett folyosó vezetett át, amit öt helyen is elzárhattak tölgyfa kapukkal, valamint a közepe táján egy leereszthető vasráccsal. Az erődtemplom belső védőfalához mind a templomudvarban, mind az elővédmű udvarában két-három emelet magasságában összesen 275 kamrát építettek, amiket az előttük végigfutó, fából készült nyílt folyosókról, a hozzájuk felvezető karfás lépcsőkön felkapaszkodva lehetett megközelíteni.

20170818_100302.jpgA belső templomudvarban kamrákat alakítottak ki

Ezek a számozott kamrák ostrom idején Prázsmár lakóinak menedékéül szolgáltak, békeidőben pedig az egyes családok itt helyezték el értékeiket, élelmiszereiket. A belső erődfal legfelső emeletén fedett gyilokjáró futott körbe, az onnan nyíló a szuroköntő nyílásokon és lőréseken keresztül védelmezték az erődtemplom falait az ostrom idején. A templom megerődítésével párhuzamosan a települést is fallal vették körül, melyen öt kapu nyílt.

A moldvai seregek 1529-es és 1552-es ostroma

A korábbi török és havasalföldi betörések során megrongált templomerődöt 1515-ben Szapolyai János erdélyi vajda javíttatta ki. IV. Rareș Péter moldvai fejedelem, aki a Habsburg I. Ferdinánd és Szapolyai János között a magyar trónért folyó harcokban a török által elismert Szapolyai I. János királyt (1526-1540) támogatta, 1529-ben betört Erdélybe. Addigra Szapolyait már teljesen kiszorították Északkelet-Magyarországból és Erdély területéről, ezért kénytelen volt lengyel földre menekülni, Erdélyt pedig I. Ferdinánd csapatai szállták meg. I. Szulejmán szultán utasítására Péter moldvai fejedelem – akinek Szapolyai Besztercét ígérte a segítségéért – megtámadta a barcasági szász vidéket, ahol 1529. június 22-én az Olt bal partján, Brassótól tizenhét kilométerre északnyugatra fekvő Földvár közelében csatát vívott a Török Bálint és Majláth István által irányított Ferdinánd-párti hadakkal.

prazsmarrajzok6.jpgAz erődtemplomot a moldvaiak hiába ostromolták 1529-ben és 1552-ben

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1313-Prazsmar-templom/)

Az ütközet során a Ferdinánd oldalán harcoló székelyek átálltak a moldvai fejedelemhez, így Péteré lett a győzelem, aki felégette a Ferdinándot támogató szászok földjét. Ekkor került sor a prázsmári erődtemplom ostromára is, azonban a moldvai seregek csak a várost gyújtották fel, az erődített templomot nem tudták bevenni, ahogy nem boldogultak Földvár várával és Brassóval sem. 1552-ben Kara Ahmed pasa és Ali budai pasa vezette török támadásokkal párhuzamosan Péter fia, II. Illés moldovai fejedelem Istvánffy Miklós leírása szerint „az Ojtozi-szoroson át, mely Moldva és Székelyföld között fekszik, hatalmas csapataival és török csapatokkal Erdélybe tört. Hermány és Prázsmár szász városok, miután betörésük alkalmával tüzet vetettek rájuk, kigyulladtak és leégtek.” Ekkor a prázsmári erődben lévő császári őrség Brassóba vonult, és a templomerődöt a lakosság védte meg sikeresen a moldvai csapatoktól, melyek Hermány erődtemplomát sem tudták bevenni.

Vitéz Mihály Prázsmáron táborozott 1599-ben

1599. október 17-én – Habsburg Rudolf császár felbujtására – Mihály havasalföldi fejedelem tört be Erdélybe a Bodza-szoroson át, a második táborhelye október 20-án Prázsmáron volt, ahova elhívta Brassó elöljáróit, hogy meghódoltassa őket. Bár a szintén a Habsburgok párján álló szászok meghódoltak a havasalföldi fejedelem serege előtt, sőt a prázsmáriak Mihály fejedelem táborát élelemmel és más szükségesekkel ellátták, az oláhok mégis szétrombolták a várost, gabonát, marhát, és minden megfogható értékesebb holmit elvittek magukkal.

prazsmarrajzok7.jpg1599-ben Vitéz Mihály táborozott Prázsmáron

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1313-Prazsmar-templom/)

Mihály fejedelem október 25-én elfoglalta Fogaras várát, majd október 28-án a Nagyszeben melletti Sellenberknél – a Báthoryakat gyűlölő, szabadságukat visszakövetelő székelyek támogatásával – legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem és bíboros seregét. A csata után a székelyek földjén keresztül Moldva felé menekülő bíborost Csíkszentdomokos határában egy székely lófő, Balázs Mihály egy fokossal meggyilkolta. „Noha ő maga sohasem vétett a székelyeknek, ezek annyira gyűlölték benne a Báthoryt, hogy rátámadtak és csekély kíséretével legyilkolták. Zsigmond (az ingatag jellemű, kapkodó politikát folytató, kegyetlen Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, Báthory András unokatestvére) bűneiért őt, az ártatlant sújtotta a sors keze.” Báthory András fejét a gyilkosok Mihály havasalföldi fejedelemhez vitték, aki azt lefestette és Prágába küldte Habsburg Rudolf császárnak, testét pedig elhozatta s Gyulafehérváron testvére, Báthory Boldizsár mellé temettette. Ezután Vitéz Mihályt november 26-án, Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották. Prázsmár települését 1602-ben Giorgio Basta császári generális hadai dúlták fel.

A XVII. század vészterhes és békés évei

1612 márciusának végén Báthory Gábor erdélyi fejedelem – aki Brassó városa és a környékbeli szászok megbüntetésére készült – megindult a Barcaság ellen és a hermányi templomerőd kivételével elfoglalta a Brassó környéki szász községeket és erősségeket, köztük Prázsmárt és Törcsvárat is. 1612. október 14-én, a Brassó közelében vívott földvári csatában Báthory hajdúkból és székelyekből álló serege legyőzte Weiss Mihály brassói főbíró – akit menekülés közben egy hajdú vágott le – és a fejedelmi trónra törő Ghiczy (Géczy) András csapatait.

bathory_gabor3.jpgBáthory Gábor 1612-ben bevette csapataival a prázsmári erősséget

Brassó városa és Báthory Gábor 1613-ban megbékélt egymással, a fejedelmet azonban még abban az évben hajdúk gyilkolták meg Váradon. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek uralkodása alatt békés időszak köszöntött Erdélyre, benne pedig a szász vidékekre is, Erdélyország aranykora azonban csak néhány évtizedig tartott. A II. Rákóczi György erdélyi fejedelem által 1657-ben indított lengyel hadjárat megbosszulására érkező török és tatár csapatok 1661-ben feldúlták Prázsmárt, a település nyolcvan lakosát pedig rabszíjra fűzve elhurcolták.

1690-ben Thököly Imre táborozott Prázsmáron

1690-ben – I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem halálát követően – a törökök által támogatott Thököly Imre tört be Erdélybe a Törcsvári-szoroson keresztül. Míg a Thökölyvel szövetséges havasalföldi fejedelem a szoroson keresztül támadott és elterelte a császáriak figyelmét, addig Thököly a kuruc sereg nagyobb részével a járhatatlannak tartott havasokon keresztül néhány nap alatt Donatus Heisler császári tábornok és Teleki Mihály kancellár hátába került, majd augusztus 21-én Zernyest falu közelében győzelmet aratott. A csatában elesett Teleki, míg Doria ezredes és Heisler tábornok fogságba esett, értük később Thököly kiváltotta feleségét, a bécsi fogságban tartott Zrínyi Ilonát. Az ütközet után Thököly Prázsmáron táborozott, onnan küldte augusztus 26-án kiáltványait Csík és a többi székely székek lakóihoz, melyben felhívta őket a hozzá való csatlakozásra.

thokoly_imre.jpgThököly Imre 1690-ben táborozott Prázsmáron a győztes zernyesti csatát követően

1690. szeptember 22-én a keresztényszigeti erődtemplomban megtartott országgyűlésen aztán az erdélyi rendek megválasztották Thököly Imrét fejedelemnek.

Prázsmár sorsa a XVIII. századtól napjainkig

A XVIII. és XIX. század során azért érték támadások Prázsmárt, mert az erdélyi szászok többsége a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején is a Habsburg uralkodókat támogatta. A Rákóczi-féle szabadságharc során, 1704-ben az Erdélyben harcoló kurucok pusztították el a szászok templomerődjét, és hatvan prázsmári szász lakost rabságba vetettek, majd 1848. december 5-én a császári csapatok által megszállt Prázsmárt a háromszéki székelyek foglalták el harc nélkül, mert közeledtükre a császári katonák elmenekültek.

20170818_100918.jpgA XIX. században épült oszlopcsarnokos bejárat

A templomerődöt 1964 és 1970 között teljes körűen restaurálták, azonban Prázsmáron napjainkra alig maradtak szászok, a XX. század folyamán nagyrészük kivándorolt a románok által 1918-ban elfoglalt Erdélyből, elhagyatott, üres házaikba pedig románok költöztek.

prazsmarrajzok5.jpgAz erődtemplom alaprajza (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1313-Prazsmar-templom/)

A belépőjegyek megvásárlását követően az elővédmű udvarában találtuk magunkat, melynek falában a belső templomudvarhoz hasonlóan kialakításra került néhány kamra.

20170818_094750.jpg

20170818_094616.jpgAz elővédmű déli és nyugati fala az udvarról nézve

Az elővédmű – ahol a városháza működött – udvaráról egy lépcső vezet fel a kaputoronyhoz, ahol a termekben a helyi szászok életét bemutató néprajzi kiállítást lehet megtekinteni.

20170818_094612.jpgBalra látható a kaputoronyhoz felvezető lépcső, mellette pedig a belső udvarba vezető folyosó

Az elővédmű udvarát és a belső templomudvart egy – a kaputorony alatt átvezető – folyosó köti össze, melynek közepe táján még mindig megvan a leereszthető vasrács, míg a falán egy térkép mutatja Erdély Világörökség részét képező erdőtemplomait.

20170818_094738.jpgA leereszthető középkori vasrács a folyosó közepén

A hét templom közül hatot (Nagybaromlak, Berethalom, Kelnek, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Szászkézd) a szászok, míg egyet (Székelyderzs) a székelyek építettek a XIII-XVI. század között.

20170818_094807.jpgA Világörökség részét képező erdőtemplomok Erdélyben

A belső udvarba érve középen felbukkant előttünk az udvar közepén elhelyezkedő, XIII. századi eredetű, többször átépített gótikus keletelt templom, míg körben láthattuk a falakhoz épített, számozott kamrákat, melyek ma is teljes épségükben állnak.

20170818_094941.jpgA belső templomudvar

Először a fából készült lépcsőkön kapaszkodtunk fel a kamrák előtt húzódó nyílt folyosók labirintusába és néztünk be néhány kis ”lakásba”.

20170818_100111.jpgElőször a fából készült lépcsőkön kapaszkodtunk fel a kamrák előtt húzódó nyílt folyosók labirintusába

Egyes helyiségekben további kiállításokat nézhettünk meg, mint például egy berendezett osztálytermet vagy egy festett bútorokkal berendezett szobát.

20170818_095448.jpgAz osztályterem

20170818_095639.jpg

20170818_095643.jpgA szászok életét bemutató kiállítás a kamrákban

A legfelső szintre felkapaszkodva a belső falon körbevezető gyilokjáróba jutottunk. A félhomályban – tettünk egy félkört a templom körül, majd a lépcsőkön keresztül leereszkedtünk a belső udvarba.

20170818_095948.jpg

20170818_095921.jpgA gyilokjáró

A kamrák felfedezését követően a templomba mentünk be, melynek főbejárata a nyugati oldalon van, de az zárva volt, így a déli mellékkapun keresztül léptünk be az épületben, aminek közepét – a templom hossz- és kereszthajóinak kereszteződését – a négyzet alakú négyezet (vierung) foglalja el, aminek mindegyik szögletén, egy-egy hatalmas pillér tartja a nyolcszögletű, gúlasisakos tornyot.

20170818_095003_deli_kapolna.jpgA templomba belépve először a déli kápolnába jutottunk

A templom központi éke, Erdély egyik legrégebbi oltára, a Szent Kereszt szárnyas oltár, mely 1450 körül készült, stallumát a rajta lévő felirat szerint 1526-ban faragták.

20170818_095104_szentely_a_keleti_oldalon.jpgSzentély a templom keleti oldalán

Az oltár Jézus szenvedésének, keresztre feszítésének és feltámadásának jeleneteit ábrázolja és a keletre néző szentélyben látható.

20170818_095130_szentely_es_oltar.jpgAz oltár

A hálóboltozatos templomhajó, a keresztboltozatos szentély és kápolnák, valamint a lóhere formájú ablakok visszaidézték a középkor elfeledett világát.

20170818_095051_eszaki_kapolna.jpgAz északi kápolna keresztboltozata és lóhere formájú ablakai

A templom 1659-ben épített orgonája mintául szolgált a csíki, szárhegyi és udvarhelyi orgonáknak. Mielőtt elhagytuk volna Prázsmárt, még kívülről is körbejártuk az erődtemplomot.

20170818_095057_templomhajo_haloboltozata.jpgA templomhajó hálóboltozata, valamint az orgona az épület nyugati oldalán, a főbejárat felett

A XVI. században épült külső védőfal nagyrészt megsemmisült, csak alapfalainak egy része maradt meg, a védőtornyok közül pedig kettőnek szintén csak a maradványai láthatók. Az elővédmű és a belső templomudvart körbezáró fal közé, az erődtemplom délnyugati oldalán a XVIII. században építettek egy alacsonyabb védőfalat, az így létrejövő helyen működött a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből sütöttek kenyeret.

20170818_100922.jpgAz egyik védőtorony maradványai, valamint a XVIII. században épített alacsonyabb védőfal

20170818_101239.jpgA másik elpusztult védőtorony és a külső fal maradványai

Miután körbesétáltuk az erődtemplomot, visszatértünk a kocsihoz és a elindultunk a százhermányi erdőtemplom felé, ami mindössze tíz percre van Prázsmártól.

p571-0.jpgEgy légi felvétel napjainkból (Kép: http://kirandulastippek.hu/szaszfold/prazsmar-erodtemplom)

A prázsmári erődtemplomról további képek tekinthetők meg a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy nagyon jó kis videó a templom történetéről és a mai állapotáról: 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://www.varak.hu/latnivalo/index/1313-Prazsmar-templom/

https://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/prazsmari_erodtemplom/

http://kirandulastippek.hu/szaszfold/prazsmar-erodtemplom

http://1419.ro/index.php/unesco-vartemplomok/prazsmar

http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0014/1159.html#note7

http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/240.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr9414661137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.