Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok I. rész

A geszti birtok megszerzése, a kastély építésének kezdete

2019. március 15. - Egri Gábor

1918. október 31-én csütörtökön, az őszirózsás forradalom utolsó napjának késő délutánján fegyveresek egy csoportja hatolt be a Zugló patinás villanegyedében – a Hermina út 45. szám alatt – álló úgynevezett Roheim-villába, majd miután az épületben több lövés eldördült, a katonákból, tengerészekből és civilekből álló csoport tagjai sietve távoztak. A merénylők a villa ebédlőjének padlóján holtan hagyták hátra gróf Tisza Istvánt, aki az Osztrák-Magyar Monarchia nagy tekintélynek örvendő politikusaként 1903-1905, illetve 1913-1917 között volt magyar miniszterelnök.

A következő három bejegyzésemben a borosjenői Tisza család rövid történetét mutatom be, majd a harmadikban a 2018-as geszti kirándulásunkról is fogok írni.

20180330_091542_richtone_hdr.jpgA geszti kastély déli irányba néző főhomlokzata 2018-ban

Tisza I. István, mint konstantinápolyi követ

A borosjenői Tisza család a XVII. században tűnik fel a krónikákban, amikor 1636-ban Tisza György deák feleségével és két sógorával együtt I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől adományba kapott tizennégy falut és pusztát Arad, Csanád és Temes vármegyékben a török hódoltsági területhez tartozó vidékeken. A Zaránd vármegye székhelyén, Borosjenőn szolgálatot teljesítő Tisza György fia, Tisza I. István 1649-től a vármegye szolgabírája, 1651-től országgyűlési követe, majd 1656-tól alispánja.

tisza_csaladfa1.jpgTisza családfa

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/pages/geszt_kozseg_oroksege/006_a_tisza_csalad.htm)

Ügyességének, közügyekben való jártasságának, valamint sógora – Csulai György, az Erdélyi református egyházkerület püspöke – támogatásának köszönhetően II. Rákóczi György erdélyi fejedelem is felfigyelt rá. Mikor a fejedelem úgy döntött, hogy beavatkozik a svéd-lengyel háborúba, a törököket gyermekkora óta jól ismerő, éles eszű és óvatos Tisza Istvánt küldte el Konstantinápolyba, hogy a török udvarban, mint a fejedelem képviselője eszközölje ki a Porta beleegyezését a hadjáratba. A Porta tiltakozott a hadjárat terve ellen, II. Rákóczi György azonban a tilalom ellenére 1657 januárjában megindult a havasalföldi és a moldvai fejedelmek által támogatott hadaival a lengyelek ellen. Hiába ért el kezdeti sikereket az erdélyi hadsereg, a szövetségesei magára hagyták, miközben Köprülü Mehmed, a török nagyvezír felszámolta a konstantinápolyi udvarban uralkodó káoszt és Rákóczi megbüntetésére készült.

ii_rakoczi_gyorgy.jpgII. Rákóczi György erdélyi fejedelem, akinek a portai követe volt a XVII. század közepén Tisza István

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Gy%C3%B6rgy#/media/File:II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Gy%C3%B6rgy.jpg)

A Kemény János hadvezér által vezetett erdélyi sereget a tatárok bekerítették és fogságba hurcolták a Krímbe, maga a fejedelem is csak nehezen tudott megmenekülni, tekintélye azonban megrendült. A török birodalom fővárosában tartózkodó Tisza Istvánt követtársaival együtt elfogták és a Héttoronyba zárták, ahonnan csak 1658 végén szabadult, időközben az Erdély megbüntetésére induló oszmánok – Köprülü Mehmed nagyvezír és Szejdi Ahmed budai pasa vezetésével – 1658. augusztus 28-án megostromolták Borosjenő várát, amelyet az ostrom ötödik napján a védők feladtak.

borosjenoi_var.jpgBorosjenő vára napjainkban (Kép:  https://varak.hu/latnivalo/index/1269-Borosjeno-Var/)

1658. szeptember 14-én Barcsay Ákos – akit II. Rákóczi György, mint helytartó hagyott Erdélyben, míg ő a hadakkal tartott lengyel földre – megjelent a török nagyvezír táborában és fejedelmi kinevezést kapott, cserébe Lugos és Karánsebes várainak átadására, évi 40 ezer arany adó, valamint 500 ezer tallérnyi hadisarc megfizetésére kötelezte magát. Emiatt sokan árulónak tartották Barcsayt, de álláspontja szerint így tudta elérni, hogy a törökök kivonuljanak a végigpusztított Erdélyből. II. Rákóczi György azonban nem fogadta el Barcsay fejedelemségét, 1659-ben támadást indított és az év végére – miután Szejdi Ahmed budai pasa csapatai elhagyták Erdélyt – Barcsayt Szebenbe szorította vissza, ahol ostrom alá vette.

Tisza I. István, Kővár kapitánya

Az 1658 végén szabadult Tisza István Erdélybe visszatérvén Dévára ment és Barcsay Ákos fejedelem hívei közé állt. 1660 tavaszán Szejdi Ahmed újra haddal vonult Erdélybe, és május 22-én a szászfenesi csatában legyőzte Rákóczit, aki belehalt a csatában szerzett sérüléseibe. A törökök Barcsay Ákost is tisztes fogságba vetették, csak az 1658 őszén kivetett hadisarc és az elmaradt adók első részletének kifizetését követően engedték el.

barcsay_akos.jpgTisza István Erdélybe visszatérve Barcsay Ákos fejedelem szolgálatába állt

(Kép:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Barcsay_%C3%81kos#/media/File:Barcsay%C3%A1kos.jpg)

Eközben a tatár hadak végigdúlták Erdélyt, a törökök pedig 1660 júliusában ostrom alá vették Váradot, Erdély egyik kulcsfontosságú erősségét, melynek csekély számú védői között ott találjuk Tisza Istvánt is, akit Várad meghagyása iránt a várvédők követségbe küldtek az ostromlókhoz. Miután a követség nem ért el eredményt, Tisza a vár öt bástyája közül az ostromnak legjobban kitett Aranyos-bástya védelmével lett megbízva, amit negyvenhat napon keresztül védett a hatalmas túlerővel szemben.

varadi_var.jpgTisza István 1660-ban részt vett Várad védelmében

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1295-Nagyvarad-Var/)

A törököknek – egy árulás nyomán – sikerült leereszteniük a várárok vizét és felrobbantaniuk az Aranyos- és a Vörös-bástyát, majd 1660. augusztus 27-én a fáradt, utánpótlás nélkül maradt, jelentősen megtizedelt várvédők úgy döntöttek, megadják magukat, de előbb Tisza István útján előterjesztették feltételeiket, és kegyelmet kértek. Várad eleste után Tisza a szabadon elvonuló őrséggel Debrecenbe ment, ahol egy ideig a harmincadra ügyelt Barcsay Ákos megbízásából, majd a fejedelem Kővár kapitányává tette meg.

20180820_183440.jpgKővár vára Erdélyben

1660. december 31-én a békességre törekvő, a kormányzás terheibe és az őt ért jogtalan vádakba belefáradt Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről, a fejedelmi trónt ekkor Kemény János, II. Rákóczi György egykori hadvezére szerezte meg. Barcsay azonban lemondásával sem tudta elkerülni végzetét, 1661-ben Kemény János elfogatta és júliusban a Görgényből Kővárra történő szállítása során Kozmatelkén Barcsayt meggyilkolták.

kemeny_janos.jpgKemény János erdélyi fejedelem, aki meggyilkoltatta Barcsay Ákost

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_J%C3%A1nos_erd%C3%A9lyi_fejedelem#/media/File:Johann_Kem%C3%A9ny_-_F%C3%BCrst_von_Siebenb%C3%BCrgen.jpg)

Ezzel Tisza István elvesztette támogatóját, és kénytelen volt Dévára menekülni, ahol meghúzta magát első feleségével, Doczó Zsuzsannával, valamint lányukkal, Tisza Sárával, aki dési Alvinczy András felesége lett.

Tisza I. László 1760-ban megszerezte Gesztet

Tisza I. Istvánnak első házasságából egy fia is született, Tisza II. István, aki Bakó Katalint vette feleségül, gyermekeik Tisza II. György és Tisza Klára voltak. Tisza György Torda vármegye alispánja lett a XVIII. század első felében, feleségétől, Bihari Zsuzsannától négy felnőtt kort megért gyermeke – köztük három lány: Krisztina, Sára és Anna – született. Tisza György az ősei kisjenői uradalmáért pert indított a birtokok nagy részét kézben tartó modenai herceggel szemben.

tisza_csalad_cimere.jpgA Tisza család címere

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/uj-foldesur-geszten-50CA/)

Miután Tisza György 1754-ben meghalt, az országos hírű pert fia, Tisza I. László kezdte újra, aki végül a kor híres ügyvédjének, Lehoczky Dánielnek a segítségével 1760-ban csere útján megszerezte Geszt és Mezőgyán falvakat és a hozzájuk tartozó 25 000 hold kiterjedésű birtokot. Tisza László elérte, hogy a geszti uradalmat nem csereként, hanem jogi értelemben új adományként, hűségéért, méltányos magatartásáért – mert lemondott a kisjenői uradalom birtokjogáról – kapta meg Mária Teréziától.

terkep_borosjeno_es_geszt.jpgA geszti birtok elhelyezkedése

Egy évvel később, 1761-ben Tisza László megnősült, választottja az előkelő és gazdag bályoki Hégen-Szénásy Rebeka volt. A gesztiek eleinte nehezen viselték az új földesúr jelenlétét, később azonban Tisza László és a gesztiek között jó kapcsolat alakult ki, mely a földesúr egyéniségéből fakadt. A jobbágyok bizalommal voltak iránta, mert csökkentette terhüket, sokat volt közöttük, valamint nevéhez fűződik Geszt község templomának bővítése és a torony felépítése. Tisza László a forrásokban vármegyeházának nevezett épületbe költözött be, ami már korábban a birtokon állt, így 1760-tól Geszt lett a Tiszák családi birtoka. Kilencévnyi házasság után, 1771-ben Tisza I. Lászlót elszólította a halál – ő volt az első Tisza, akit a geszti családi kriptába temettek –, fiatal feleségének pedig egyedül kellett gondját viselnie a hatalmas birtoknak, valamint három fiúknak, akik közül a két idősebb a debreceni református kollégiumba került, ahol Szénásy Rebeka alapítványt létesített.

tisza_csaladfa2.bmpTisza I. Lászlónak három fia volt: III. István, II. László és I. József

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik-kotet-B410/tisza-csalad-boros-jenoi-BA96/)

A három fiú közül Tisza I. József volt a legfiatalabb, aki 1775-ben, hét évesen halt meg, míg a legidősebb fiú, Tisza III. István 1791-ben, Bécsben öngyilkos lett.

Tisza II. László építtette a geszti kastélyt

A Tisza család nevét az 1765. október 22-én született Tisza II. László vitte tovább, aki Bihar vármegye főjegyzője és országgyűlési követe lett, majd császári és királyi kamarásnak nevezték ki. 1796. május 3-án vette feleségül széki gróf Teleki Lajos és Tholdy Sára leányát, gróf Teleki Katalint (élt: 1777. október 24. - 1820. augusztus 7.), akitől tíz gyermeke született. A XVIII. század végén a friss házasok kezdték el a háromszintes geszti kastély kiépítését, melybe a korábbi földszintes vármegyeházának nevezett épület két szobája is be lett építve. Az L alaprajzú, manzárdtetős, barokk-copf stílusban épült kastély két szárnyból állt: a hosszabb része kelet-nyugati irányú, ami a főszárny volt, míg a rövidebb oldalszárny északi-déli kiterjedésű, a két szárny találkozásánál pedig egy köríves udvari teraszt alakítottak ki.

geszt_legi_felvetel.jpgAz L alaprajzú geszti kastély

(Kép: http://www.visitbekes.hu/Geszt )

A főszárny középfolyosós, déli homlokzatának közepén egy mindkét oldalán nyitott kocsibejárót építettek, míg az oldalszárny kéttraktusos, nyitott oldalfolyosóval. Az egykori vármegyeháza átépített szobái mellett több termet, egy kandallós szalont, könyvtárszobát és ebédlőt is kialakítottak a kastély épületében.

20180330_092004.jpgA  főszárny kelet-nyugati irányú, míg a rövidebb oldalszárny északi-déli kiterjedésű, a két szárny találkozásánál pedig egy köríves udvari teraszt alakítottak ki

A Tisza II. László és gróf Teleki Katalin házasságából született kilenc gyermeke közül csak öt – négy lány (Karolina, Amália, Vilma és Paulina) és egy fiú – érte meg a felnőttkort, másodszülött fiúk, Tisza II. József az 1806. évi himlőjárvány áldozata lett, szintén gyermekkorában halt meg Károly, Ferenc és Imre, akiket a geszti családi kriptában helyeztek örök nyugalomra.

Tisza I. Lajos, Bihar vármegye főispáni helytartója

Tisza II. László 1831. november 5-én halt meg, egyetlen felnőttkort megért fia, az 1798. augusztus 3-án, Nagyváradon született Tisza I. Lajos volt, aki 1825-ben kezdte meg közpályáját, mint Bihar vármegye aljegyzője, majd 1829-től a vármegye főjegyzője lett. 1831-ben a nagyszalontai református egyházvidék segédgondnokává választották, egy évvel később, 1832-ben pedig Bihar vármegye alispánja és országgyűlési követe lett.

tisza_lajos_politikus_1798_1856.jpgTisza I. Lajos adminisztrátor

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Lajos_(politikus,_1798%E2%80%931856)#/media/File:Tisza_Lajos_(politikus,_1798%E2%80%931856).jpg)

Tisza Lajos meg volt győződve, hogy a haza csak a nemzet és a király egyetértése mellett virágozhat fel, császárhű magatartása és tehetsége révén komoly karriert futott be. 1841-től Bihar vármegye főispáni helytartója, adminisztrátora, egyszersmind császári-királyi kamarás, egészen 1848-ig, a forradalom kitöréséig. Mivel a forradalom céljaival, a liberális eszmékkel nem értett egyet, lemondott minden hivataláról és visszavonult geszti birtokára. A szabadságharc során – bár szíve vérzett a nemzet és a király között kitört viszály miatt – felserdült fiait, Tisza Lászlót és Kálmánt, nem habozott a nemzeti ügy szolgálatába állítani. Tisza I. Lajos 1825. március 7-én vette el anyja unokahúgát, széki gróf Teleki Juliannát (élt: 1805. szeptember 29. - 1863. február 20.), aki a családi emlékek szerint valódi férfiúi eréllyel megáldott nő volt, még férjét, a nagyhatalmú adminisztrátort is keményen kezelte, ha úgy vélte, hogy erre szükség van.

teleki_julianna.jpgTeleki Julianna, Tisza I. Lajos felesége

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/a-koszivu-ember-510A/)

A házaspárnak hét gyermeke született, akik közül három – III. László, II. Lajos és Béla – fiatalon elhunyt, a serdült kort pedig IV. László, Kálmán, III. Lajos és Domokos érte meg, az ő nevelésük gondját a grófné szinte egyedül viselte.

A költő Tisza Domokos, Arany János tanítványa

A legfiatalabb fiú, Tisza Domokos 1837. szeptember 24-én született Geszten, 1846-tól tíz éven keresztül Kovács János természettudós volt a nevelője és házitanítója. Az ifjú Tisza érdeklődéssel fordult a költészet felé, ezért Kovács János közbenjárására a világosi fegyverletétel után másfél évig bujdosó Arany János 1851-ben elfogadta Tisza I. Lajos meghívását Gesztre és néhány hónapon keresztül költészetre tanította Tisza Domokost.

tisza_domokos_1837_1856.jpgTisza Domokos, Arany János tanítványa (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Domokos)

Bár Tisza Lajos felajánlotta Aranynak a geszti kastély egyik teljesen berendezett lakosztályát, a költő azt nem fogadta el. Ezért a kastélytól nem messze építettek neki egy mindössze körülbelül 5x3 méter alapterületű kis nyári lakot, amelyben Arany igencsak puritán körülmények között lakott 1851 májusától néhány hónapon keresztül.

177_280_pix_oldal_11_kep_0002.jpgA kis ház, ahol Arany János lakott a geszti parkban

(Kép: http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=66121)

A hófehér falú, romantikus erdei ház berendezése mindössze egy vaskályhából, egy íróasztalból, valamint egy ágyból állt, és ha a költőnek az éjszaka közepén jutott eszébe egy-két verssor vagy gondolat, akkor azokat a falra írta.

20180330_093454.jpg

20180330_093110.jpgArany János egykori háza Geszten 2018 márciusában

Arany, mint írástudó ember rendszeresen járt Geszt környékén is, utazásai során pedig sok érdekes történetet hallott, különféle emberekkel ismerkedett meg. Az itt szerzett élményei aztán később több híres művében visszaköszönnek: például mikor Domokossal sétált a kastélyon kívül a határban, többször is látott egy elborult elméjű, öreg parasztasszonyt, aki a Korhány-patakban mosta reggeltől estig a már rongyokká foszlott fehérneműjét, miközben az volt a rögeszméje, hogy az mégis szennyes marad. 1853-ban jelent meg Arany János Ágnes asszony című balladája, melyben visszaköszön a Geszten látott emlékkép.

arany_janos_1850_korul.jpgArany János több későbbi művében is visszaköszönnek a geszti emlékek

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Arany_J%C3%A1nos.jpg)

Tisza Domokos azonban tüdőbajban szenvedett, szülei 1854 őszén előbb Olaszországba, majd 1855/56 telén Egyiptomba is eljuttatták, hátha az egyiptomi és núbiai langyos, száraz tél megadja neki azt, mit itthon az orvosi tudomány meg nem adhatott. Azonban a szülők minden erőfeszítése ellenére, a fiú 1856. június 21-én elhunyt. A geszti családi kriptában végső nyugalomra helyezett Domokos több mint kétszáz verse közül Arany János közölt néhányat a Pesti Naplóban. Fia halála után két hónappal, 1856. augusztus 23-án meghalt Tisza I. Lajos is, akit szintén Geszten temettek el. Egyes vélemények szerint Jókai Mór Tisza I. Lajosról és fiairól mintázta A kőszívű ember fiai című regényének néhány szereplőjét. Van, aki szerint Baradlay Kazimir, mások szerint Ridegváry Bence alakja lett Tisza Lajos után formázva, míg Ödön, Richárd és Jenő, voltaképpen a Tisza fiúk: IV. László, Kálmán és Domokos.

tisza_lajos.jpgEgyes vélemények szerint Jókai Mór Tisza I. Lajosról mintázta a kőszívű ember alakját

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/a-koszivu-ember-510A/)

A következő írásomban folytatom a Tisza család tagjainak bemutatását, valamint a geszti Tisza kastély bővítésének, átépítésének történetét, továbbá szó lesz Kocsodról és az ottani Tisza-kastélyról, majd a harmadik részben gróf Tisza István második miniszterelnökségéről és az első világháborúban játszott szerepéről lesz szó, ami végül a meggyilkolásához vezetett. A 2018-as geszti kirándulásunkról, a kastély és a családi kripta meglátogatásáról szintén a harmadik bejegyzésemben fogok bővebben írni. A geszti Tisza-kastélyról, a családi kriptáról, valamint Arany János egykori házáról további képek tekinthetők meg a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

http://www.geszt.hu/?module=news&action=show&nid=11327

 

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/pages/geszt_kozseg_oroksege/006_a_tisza_csalad.htm

 

http://www.macse.hu/society/csaladok.php?id=2

http://beregihirek.hu/geszt-tisza-kastely-es-tisza-kripta-2/Kiss.Barnabas.html

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik-kotet-B410/tisza-csalad-boros-jenoi-BA96/

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/

http://www.origo.hu/utazas/20160919-geszt-tisza-csalad-kripta-ellopott-koponya-kastely-evszazados-platanfak.html

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_K%C3%A1lm%C3%A1n

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_ket_tisza_tisza_istvan_es_tisza_kalman_kettos_portreja

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_oktober_31_tisza_istvan_meggyilkolasa/

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/rengeteg-penzt-szannak-tisza-kastely-felujitasara-902661/

http://mtdaportal.extra.hu/books/a_m_kir_debreceni_2_huszarezred_tortenete.pdf

http://mtda.hu/books/tisza_istvan_emlekkonyv.pdf

http://www.kosakaroly.hu/keptarak/tisza-kripta/geszt.html

http://mek.oszk.hu/05500/05585/html/jokaikoszivu0052/jokaikoszivu0052.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr814686156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.