Az előző írásomban bemutattam a borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XIX. századig, Tisza Istvántól kezdve – aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem követe volt a török udvarnál, majd Kővár kapitánya lett – a geszti birtokot megszerző Tisza I. Lászlón, majd a Geszten kastélyt építő Tisza II. Lászlón keresztül, egészen Tisza I. Lajosig, akinek fiát, a tizenkilenc évesen elhunyt Tisza Domonkost 1851/52-ben néhány hónapig Arany János tanította. Mai bejegyzésemben folytatom a család fontosabb tagjainak, valamint a geszti Tisza-kastély sorsának bemutatását, továbbá egy bekezdésben kitérek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kocsord településére is, ahol szintén található egy Tisza-kastély.
A kocsordi Tisza-kastély 2019 márciusában
Tisza I. Lajosnak – a fiatalon meghalt Tisza Domokoson kívül – másik három fia is megérte a felnőttkort: IV. László, Kálmán és III. Lajos.
Tisza IV. László és gróf Tisza III. Lajos
Tisza I. Lajos legidősebb, felnőtt kort megért fia, Tisza IV. László 1829. június 27-én született, a szabadságharc idején, mint honvéd főhadnagy a hazát védve, az 1848. december 30-án lezajlott móri csatában komoly sebeket szerzett. A világosi fegyverletétel után hadifogságba került, de mint sebesültet elbocsátották.
A Tisza családfa
Utána 1852-ig Berlinbe ment egyetemi tanulmányait végezni, majd Erdélyben telepedett le, 1867 után képviselőnek választották. 1852-ben házasodott össze németprónai Holles Ottiliával (élt: 1831. február 16. – 1904. február 8.), akitől öt lánya született: Margit, Ilona, Etelka, Jolán és Anna. Az 1855. november 11-én született Tisza Ilonának a férje, unokatestvére, gróf Tisza István magyar miniszterelnök lett. Tisza IV. László 1902. augusztus 28-án halt meg, őt és feleségét is Geszten temették el. Szintén Tisza I. Lajos fia volt Tisza III. Lajos, aki 1832. szeptember 12-én született Nagyváradon. Politikusi karrierje az 1861. évi magyar országgyűlésen indult, később részt vett a Kiegyezés előkészítésében. 1867-ben Bihar vármegye főispánja lett, majd 1871 novembere és 1873 decembere között közmunka- és közlekedési miniszter volt előbb a Lónyay-, majd a Szlávy-kormányban.
Tisza III. Lajos, aki a családból először megkapta a grófi címet
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Lajos_(miniszter)#/media/File:Tisza_Lajos_Ellinger.jpg)
A nevéhez fűződik az 1879-ben árvíz pusztított Szeged újjáépítése királyi biztosként. Érdemei elismeréseként Szeged városa díszpolgárává avatta, az uralkodó, Ferenc József pedig 1883-ban grófi rangra emelte, ekkor kapta meg a borosjenői előnév mellé a szegedit is. 1892 és 1894 között a király személye körüli miniszter tisztségét töltötte be az első Wekerle-kormányban. 1898. január 26-án halt meg Budapesten, utódja nem volt.
Gróf Tisza Lajos szobra Szegeden
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Lajos_(miniszter)#/media/File:TiszaLajosszobraSF-1.jpg)
A grófi címet átruházta testvérére, Tisza Kálmánra, ő azonban ezt a rangot nem fogadta el, azonban fiai, IV. István, II. Kálmán és IV. Lajos 1897-től grófok lettek.
Tisza Kálmán, aki tizenöt éven keresztül volt magyar miniszterelnök
A geszti kastély és a családi birtok nagyobb része Tisza I. Lajos második legidősebb, felnőtt kort megért fiára, az 1830. december 16-án, Nagyváradon született Tisza Kálmánra szállt, aki 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazóként dolgozott, majd a szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált.
Tisza Kálmán 1865 körül
Tisza Kálmán 1860. július 21-én a nyírbaktai Degenfeld-kastélyban vette feleségül a Tégláson született gróf Degenfeld-Schomburg Ilonát (élt: 1839. január 8. – 1913. június 29.), akitől három fia – IV. István, II. Kálmán és IV. Lajos –, valamint Paulina nevű lánya született.
Tisza Kálmán és felesége, gróf Degenfeld-Schomburg Ilona
1861-ben képviselőházi alelnök lett az országgyűlésben, rövid ideig vezette a Határozati Pártot nagybátyja, Teleki László 1861. május 7-ei öngyilkosságát követően. Eleinte, nagybátyjához hasonlóan Tisza Kálmán is ellenezte a Kiegyezést, de 1875-re elfogadta a status quót, és május elsején a Deák Ferenc vezette Felirati Párt és a Tisza vezette Balközép egyesüléséből létrejött a Szabadelvű Párt, amely a XX. század elejéig 30 éven keresztül volt kormányon. A párt első elnöke Tisza lett, aki 1875 és 1890 között magyar miniszterelnök volt, mellette pedig a belügyminiszteri, majd rövid ideig a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri posztot is betöltötte.
Tisza Kálmán tizenöt éven keresztül volt miniszterelnök
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_K%C3%A1lm%C3%A1n#/media/File:Tisza-Horowitz_2.jpg)
Páratlanul hosszú miniszterelnöki megbízatása alatt – a kormányzó Szabadelvű Párt élén – kiépültek a polgári kormányzás intézményei, az ország gazdasága pedig lendületesen fejlődött.
A geszti kastély Tisza Kálmán idején
A geszti kastély változatlan maradt Tisza Kálmán idejében, csupán két újítás volt rajta: 1860-ban egy tágas teraszt építettek függő tetővel a kastély oldalszárnyának keleti oldalához, amihez nyílásokkal áttört kőlépcső vezetett kívülről, valamint a kastélyból is megközelíthető volt.
A Tisza Kálmán által építtetett terasz a geszti kastély keleti oldalán
Ezzel lepte meg a vőlegény a menyasszonyát, Ilonát, mivel az építmény hasonlított a nyírbaktai Degenfeld-kastély teraszára. A másik változás a kastély főszárnyának középső részén átvezető kocsibejáró beépítése, aminek helyén szobát alakítottak ki, azonban a kastély bejáratát észak felől meghagyták, de azt zárttá tették.
A kastély bejárata észak felől, korábban itt volt a kocsibejáró
A kocsibejáró fölötti részre copf stílusú emeletet húztak, melynek középső részén ma romantikus vaskorláttal ellátott, jón fejes oszlopokkal alátámasztott erkély található, mely kettétagolja az épület dél felé néző sík homlokzatát. Az utca felőli részen platános parkot telepítettek, ebből két matuzsálemi példány maradt napjainkra.
A vaskorláttal ellátott, jón fejes oszlopokkal alátámasztott erkély a kastély dél felé néző homlokzatán, valamint a hatalmas platánok
Egy legenda szerint a platánok ültetésekor azok közvetlen közelében két szürke marhát is elföldeltek. A Tisza család ebben az időben télen Budapesten lakott, de üdülni, felfrissülni Gesztre mentek tavasszal. Ez a szokás Tisza Kálmán 1902. március 23-án bekövetkezett halála után is megmaradt.
Tisza Kálmán sírja a geszti családi kriptában
(Kép: http://www.kosakaroly.hu/keptarak/tisza-kripta/geszt.html)
Tisza Kálmán második fia: gróf Tisza II. Kálmán
Tisza II. Kálmán 1867. március 17-én született, középiskoláit Debrecenben végezte, a jogot Budapesten és Heidelbergben hallgatta. Egyetemi tanulmányainak befejezése után nagyobb külföldi utazásokat tett. Önkéntesi évét Debrecenben, a 2. honvéd huszárezrednél szolgálta le, amelynek tartalékos főhadnagya volt. 1897-ben – amikor a grófi címet is megkapta – megnősült, felesége Keglevich Erzsébet grófnő (élt: 1879. szeptember 10. – 1920. november 25.) lett. Három gyermekük született: György, Imre és Erzsébet. 1894-ben Tisza II. Kálmán lett a Tisza család csegődi birtokának tulajdonosa, ahol egy villanyvilágítással és három fürdőszobával ellátott modern kastélyt építtetett fel.
A csegődi Tisza-kastély ma Románia területén található
Korábban a Csegőd-pusztát Tisza I. László kapta 1760-ban a geszti uradalom részeként, a mocsaras, nádas terület vadászatra kiválónak bizonyult. A birtok fejlesztését, kiépítését Tisza Kálmán miniszterelnök kezdte el: ménes- és szarvasmarha-istállót, illetve egyéb gazdasági épületeket emeltetett Csegődön. Erdőgyarak települése és a falu határában, a Csegőd-pusztán álló kastély Trianon után Romániához került, majd a második világháborút követően, az államosítások során elvették a Tisza családtól. 1949 márciusának egyik hajnalán a kastélyban lakó Tisza György ügyvédet – Tisza II. Kálmán fiát – és családját a román politikai rendőrség Marosvásárhelyre száműzte, az állam pedig kisajátította a kastélyt. Gróf Tisza II. Kálmán ezt már nem élte meg 1947. szeptember 18-án halt meg, a marosvásárhelyi református temetőben nyugszik. Tisza Györgyöt a kitelepítést követően, az 1950-es évek végén koholt vádak alapján, a társadalmi rend elleni bujtogatás címén tizennégy év börtönre ítélte a kolozsvári hadbíróság, és csak ötévi raboskodás után, 1964-ben szabadult.
Tisza Kálmán harmadik fia: gróf Tisza IV. Lajos
Tisza IV. Lajos 1879. március 3-án született Budapesten, 1897-ben kapta meg a grófi címet nagybátyja, Tisza III. Lajos révén, 1899-ben államtudományi államvizsgát tett, majd német földön folytatott gazdasági tanulmányokat. Hazatérve a kötelező katonai szolgálat után a Tisza család Szatmár megyei birtokainak vezetését vette át. A XIX. század elején a kocsordi kastély és a hozzá tartozó birtok nagy része a gróf Degenfeld család birtoka lett Degenfeld Miksa révén, aki gróf Teleki Annát vette nőül. Később unokájuk özvegy Tisza Kálmánné gróf Degenfeld-Schomburg Ilona tulajdona lett, akiről 1913. június 29-én bekövetkezett halála után legkisebb fiára, Tisza Lajosra szállt a kúria és a hozzá tartozó park is.
Degenfeld-Schomburg Ilona, Tisza Kálmán miniszterelnök felesége, gróf Tisza IV. Lajos anyja
(Kép: http://www.degenfeldkastely.com/degenfeld-ilona)
Az első világháború kitörésekor, mint népfelkelő hadnagy vonult be Kocsordról a kassai 5. honvéd huszárezred népfelkelő osztagához és hatheti kiképzés után került a keleti frontra, ahol 1915 áprilisában súlyos haslövést kapott. Két cselédje mentette meg, akiknek tettükért később hatalmas földterületet adott, majd Budapestre szállították, ahol összesen nyolcszor operálták meg, de egészségét sose nyerte vissza teljesen. 1916. december 30-án IV. Károly király az elsőként avatta aranysarkantyús vitézzé.
Gróf Tisza IV. Lajos aranysarkantyús vitéz (Kép: http://www.hungarianarmedforces.com/as/19161230/tiszalajos.htm)
A háborút követően visszatért Kocsordra, ahol hadirokkantként református főgondnok és országgyűlési képviselő lett. Az idős kocsordiak emlékezetében még mindig él a jólelkű gróf emléke, aki sokszor segített a szegényeken, a gyerekeknek pedig megengedte, hogy a kastély parkjában játszanak. A sebesülése miatt nem lehetett gyermeke, sose nősült meg. 1942. február 20-án halt meg, végakarata szerint a kocsordi református templom kertjében temették el.
A kocsordi Tisza-kastély meglátogatása
2019 márciusában lehetőségem volt megtekinteni a Mátészalka közelében, a 49-es főút mentén található kocsordi Tisza-kastélyt, amit 1908 és 1915 között építettek klasszicista stílusban. Korábban már állt Kocsordon egy erődített kastély, amit a környéken birtokos Csaholyi családból származó Csaholyi Annát feleségül vevő Melith György épített a XVII. században. A jelenleg is álló kúriát körülvevő, egykor több hektáron elnyúló parkot még a XIX. század elején telepítette a Degenfeld család, az épület körül máig számtalan ritka fafajta és cserjekülönlegesség található.
A kocsordi kastélyt gróf Tisza IV. Lajos kapta
A második világháborút követően államosították a kastély épületét, mely 2006-ig egészségügyi intézményként működött, utána pedig magánkézbe került. Az épületre ráférne a felújítás, a belső terei még azokat az időket idézik, mikor az épület kórházként funkcionált, a korábbi gazdag főúri berendezésére – amit a második világháború során és azt követően széthordtak – két kandalló és a nagyterem faburkolata emlékeztet.
Egy kórházi terem a kastély alagsorában
Az egykor szebb napokat látott épület nagyterme
Kandalló az egyik földszinti szobában
Az épület külső falán egy márványtábla látható, mely gróf Tisza István miniszterelnök öt évesen elhunyt kislányának, Tisza Juliskának állít emléket.
Tisza Juliska emlékműve a kocsordi Tisza-kastély falán
Érdekes az oszlopokkal alátámasztott tetővel fedett, kanyarodó út, mely az egyik melléképülettől vezet a kastély oldalsó ajtajához.
A kastélyt és az egyik melléképületet összekötő, tetővel fedett út
Az emeletes kastélyépület mindkét szintjén, valamint az épület alatt húzódó nagy kiterjedésű alagsorban a kórházi funkciónak megfelelően átalakított helyiségek találhatók. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a Tisza-kastély jelenlegi tulajdonosának, hogy lehetővé tette számomra ennek a varázslatos épületnek a bejárását. A kastély meglátogatása után még felkerestem a közeli református templomot, melynek kertjében megtaláltam gróf Tisza Lajos sírját.
A kocsordi református templom
Gróf Tisza Lajos sírja a templomkertben
A település vezetése arra törekszik, hogy a Tisza családnak, legfőképpen gróf Tisza István egykori miniszterelnöknek és testvérének gróf Tisza Lajosnak méltó kultusza alakulhasson ki Kocsordon, ezért fontos cél, hogy minél hamarabb megújulhasson a Tisza-kastély és környezete. A kúria és a református templom mellett Kocsord nevezetessége a kazettás mennyezetű unitárius templom, valamint a Kraszna hídjánál álló Székely Hadosztály Emlékműve, mely az első világháborút követően a környéken harcoló, a hazát védő hős székely katonáknak állít emléket.
Az emlékoszlopon elhelyezett fehér márványdombormű
A hét méter magas dombon álló emlékoszlophoz – melyen egy faragott életfa áll és az 1950-es években lerombolt korábbi emlékművön lévővel azonos fehér márványdombormű is látható – három székelykapu alatt áthaladva lehet feljutni.
Az emlékoszlophoz három székelykapu alatt áthaladva lehet feljutni
Gróf Tisza IV. István, Tisza Kálmán legidősebb fia
Tisza Kálmán fia, gróf Tisza IV. István 1861. április 22-én született Pesten. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a gimnázium utolsó két osztályát Debrecenben végezte el. Berlinben, Heidelbergben és Budapesten hallgatta jogi és közgazdasági egyetemi tanulmányait.
Tisza István, aki apja után szintén miniszterelnök lett
Az iskolái után a Tisza család geszti birtokán gazdálkodott, 1885. szeptember 19-én pedig Kolozsváron oltárhoz vezette a nála több mint öt évvel idősebb elsőfokú unokatestvérét, – nagybátyjának, Tisza IV. Lászlónak a lányát – Tisza Ilonát, akibe már tizenöt éves korában beleszeretett.
Tisza István unokatestvérét, Tisza Ilonát vette feleségül
(Kép: https://www.flickr.com/photos/65906208@N03/22929315002)
Két gyermekük született, ifjabb gróf Tisza István 1886. augusztus 6-án, majd 1889. szeptember 13-án Tisza Juliska, azonban a kislány 1894. január 19-én influenzában elhunyt.
Tisza István és családja
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n#/media/File:Tisza_with_his_family.PNG)
Tisza István 1886-ban kezdte politikai pályafutását, mint a vízaknai kerület országgyűlési képviselője az apja által alapított Szabadelvű Párt programjával. 1897. február 16-án nagybátyja, Tisza III. Lajos grófi címét a király Tisza Istvánra és két fivérére ruházta. Tisza Kálmán 1902-ben bekövetkezett halála után Tisza István lett a geszti otthon feje, ő képviselte nejével, Tisza Ilonával együtt tovább azt a szellemet, amelyet a geszti otthon, a család, a nemzet, a haza javára végzett munka jelentett számára.
Tisza Kálmán halála után gróf Tisza István lett a geszti otthon feje
Gróf Tisza István 1903-ban magyar miniszterelnök lett
Tisza Istvánt 1903-ban a parlamenti ellenzék obstrukciója elleni küzdelem emelte a miniszterelnöki székbe, egyben belügyminiszter és a király személye körüli miniszter is lett. A házszabály módosításával kívánta az ellenzéki képviselők mozgásterét szűkíteni, meg akarta szüntetni azt az ellenzéki gyakorlatot, hogy a képviselők a törvények elfogadását időhúzó felszólalásokkal lassították, a javaslat szerint az ilyen obstruáló képviselőket indokolt esetben akár karhatalmi erővel is ki lehetett volna vezettetni a teremből.
Gróf Tisza István 1903-ban lett először miniszterelnök
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n#/media/File:Tisza_Istvan_grof.jpg)
Az úgynevezett zsebkendőszavazással, a házszabály megsértésével 1904. november 18-án elfogadott határozati javaslat miatt az ellenzék az országgyűlés december 13-ai ülésén heves ordibálás és vitatkozás közepette gyakorlatilag szétrombolta a terem berendezését.
Tisza István és felesége, Tisza Ilona a Sándor-palota teraszán 1904-ben
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n#/media/File:Tisza_Istvan_and_his_wife.jpg)
Az uralkodó 1905-ben feloszlatta a parlamentet és új választást írt ki, amit a 30 éve abszolút parlamenti többséggel kormányzó Szabadelvű Párt elveszített. Tisza ezt követően lemondott a miniszterelnökségről, visszavonult a politikától, a Szabadelvű Párt pedig feloszlatta magát. 1907 májusában a dunántúli református egyházkerület főgondnokává választotta, az országos politikától éveken keresztül távol tartotta magát. 1910-ben Tisza létrehozta a Nemzeti Munkapártot, melynek élén fölényesen megnyerte az 1910-es választásokat. Azonban nem vállalta a kormányalakítást, mivel kibékíthetetlen ellentét feszült közte és a trónörökös Ferenc Ferdinánd között, aki az általános választójog bevezetésével a Habsburg-birodalmat kívánta centralizálni. Tisza István a magyar érdekeket képviselve ezt ellenezte, álláspontja szerint az általános választójog a nemzetiségek miatt a magyarok meggyengülésével járna, továbbá a parasztok tömegeit sem tartotta alkalmasnak arra, hogy a demagógok manipulálásának ellent tudnának állni. Többször hangoztatta, hogy először a magyar emberek műveltségén, iskolázottságán kell javítani, csak utána lehet szélesíteni a választójogot.
Gróf Tisza István fiával és vendégeivel a geszti kastély terraszán
(Kép: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=068093)
1912. május 22-én elvállalta a képviselőház elnöki tisztségét, és erőszakkal törte le az ellenzéki obstrukciót, miközben a parlament megszavazta a véderőtörvényt. Emiatt 1912. június 7-én az egyik kitiltott ellenzéki képviselő, Kovács József az újságírói karzatról leugorva háromszor rálőtt Tiszára, de a golyók – melyeknek a nyoma még ma is látszik az emelvény faburkolatán – célt tévesztettek. 1913. június 7-én Ferenc József ismét kinevezte miniszterelnöknek.
A geszti Tisza-kastély
A kocsordi Tisza-kastély
A Tisza családról szóló utolsó írásomban gróf Tisza István világháborús tevékenységéről, majd meggyilkolásáról, valamint a 2018-as geszti látogatásunkról lesz szó. A geszti Tisza-kastélyról, a családi kriptáról, Arany János egykori házáról, valamint a kocsordi Tisza-kastélyról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
Források és ajánlott oldalak:
http://www.geszt.hu/?module=news&action=show&nid=11327
http://www.macse.hu/society/csaladok.php?id=2
http://beregihirek.hu/geszt-tisza-kastely-es-tisza-kripta-2/Kiss.Barnabas.html
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_K%C3%A1lm%C3%A1n
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_ket_tisza_tisza_istvan_es_tisza_kalman_kettos_portreja
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_oktober_31_tisza_istvan_meggyilkolasa/
https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/rengeteg-penzt-szannak-tisza-kastely-felujitasara-902661/
http://mtdaportal.extra.hu/books/a_m_kir_debreceni_2_huszarezred_tortenete.pdf
http://mtda.hu/books/tisza_istvan_emlekkonyv.pdf
http://www.kosakaroly.hu/keptarak/tisza-kripta/geszt.html
http://mek.oszk.hu/05500/05585/html/jokaikoszivu0052/jokaikoszivu0052.html
