Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok III. rész

Látogatás Geszten a Tisza-kastélynál és a családi kriptánál

2019. március 24. - Egri Gábor

Az előző két írásomban (I. rész, II. rész) bemutattam a köznemesi sorból származó, majd a XIX. század végén grófi címet elnyerő borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XVII. századi korai ősöktől kezdve egészen Tisza Kálmán miniszterelnökig és három fiáig, valamint az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítést irányító, és ezért grófi címet kapó Tisza III. Lajosig. A miniszterelnöki posztot tizenöt éven keresztül betöltő Tisza Kálmán legidősebb fia, gróf Tisza IV. István apja nyomdokait követve 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt az ország miniszterelnöke, második kormányzása idején tört ki az első világháború, ami később a meggyilkolásához vezetett.

20180330_092154_richtone_hdr.jpgA geszti Tisza-kastély 2018-as látogatásunkkor

 

A geszti kastély Tisza István idején és az első világháború kitörése

A geszti kastély épülete Tisza István idejében is a régi maradt, aki arra törekedett, hogy a meglévő hajlékot minél kényelmesebbé és még lakájosabbá tegye. A gazdaságot modernizálta, vízvezetéket és villanyt szereltetett a kastélyba, ártézi kutat fúratott és Geszten épült fel az ország első teniszpályája.

geszt_dolgozo.jpgTisza István dolgozószobája Geszten (Kép: http://virtualis.sk-szeged.hu/kiallitas/tisza_istvan/)

A kastély két terasza közül a kisebbiket családi terasznak nevezték, ahol Tisza István gyakran töltötte az idejét a pipáját szívva, míg a nagyobbik teraszon – melyet Tisza Kálmán építtetett 1860-ban – kormányüléseket tartottak és esküvőket is rendeztek.

20180330_092215_richtone_hdr.jpgA családi terasz a főszárny és az oldalszárny találkozásánál épült

gesz_terasz.jpgA híressé vált nagyobbik geszti terasz

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/pages/geszt100falu/009_gyarapodas.htm)

1914. június 28-án, Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst, az éppen Geszten tartózkodó Tisza előbb Budapestre, majd Bécsbe utazott, és a merényletet követő két hétben mindent megtett azért, hogy a monarchia és a magyarok elkerüljék a háborút. Reálpolitikusként látta, hogy a magyarok a háborún nem nyerhetnek, hiszen ha a monarchia győz, akkor az új meghódított területekkel a magyarok birodalmi népességen belüli aránya és érdekérvényesítő képesség csökken, míg vereség esetén az államalakulat széthullását vizionálta.

tisza_istvan_1910.jpgTisza István szerette volna elkerülni a fegyveres konfliktust

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n#/media/File:Tisza_Istv%C3%A1n.jpg)

Tisza úgy gondolta, hogy a dualista állam még nincs felkészülve egy szerbek elleni háborúra, ami az oroszok belépését követően könnyen az egész kontinensre kiterjedhet, továbbá a monarchia szövetségesének számító olaszokban és a románokban sem bízott. Ezen okokból az 1914. július 7-én tartott minisztertanácson Tisza István – a résztvevők közül egyedül – a fegyveres megoldás ellen szólalt fel. Másfelől azonban Tisza nem akarta elveszíteni a németek szövetségesi támogatását – ami szerinte a monarchia nagyhatalmi státuszának összeomlását, Magyarország védtelenné válását jelentette volna –, ezért végül engedett II. Vilmos német császár és Ferenc József nyomásának és július 14-én beleegyezett a háborúban való részvételbe.

Tisza István a világháború idején, majd meggyilkolása

Ezt követően rendíthetetlenül a háború szükségességét képviselte, minden energiáját a győzelem elérésének szolgálatába állította, aminek köszönhetően a háborús politika megtestesítője lett. Kezdetben a magyar közvélemény, a lakosság és a politikusok is üdvözölték a háború kitörését, később azonban – ahogy egyre húzódott a konfliktus lezárása, mind többen haltak és nyomorodtak meg a lövészárkokban, és a hátország lakossága is egyre többet nélkülözött – sokan az értelmetlen vérontás gyűlölt jelképének kezdték tartani Tiszát. 1916. november 16-án távozott az élők sorából az agg Ferenc József, akinek halálával Tisza legfontosabb támogatóját veszítette el. Az 1916. december 30-án trónra lépett, mérsékelt reformokkal kísérletező IV. Károly – akinek a fejére, mint a nádor helyettese, Tisza helyezte a magyar Szent Koronát a hercegprímással – politikai felfogása gyökeresen különbözött Tisza konzervatív nézeteitől, így nem volt meglepő, hogy 1917. május 23-án az uralkodó felszólítására Tisza benyújtotta a lemondását a miniszterelnöki posztról. 1917 augusztusában az olasz frontra ment, ahol a Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred parancsnoka lett, közben azonban politikai tekintélye is megmaradt, a parlamenti többség is mögötte állt.

20181202_120006.jpgA Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája napjainkban

A 2-ik honvédhuszárezred 1869 és 1918 közötti történetét bemutató, 1939-ben megjelent könyv 167-168 oldalain így írnak gróf Tisza István ezredparancsnokról:

„Az ezred körében eltöltött rövid ideje nagy hatással volt a tisztikarra és a legénységre egyaránt. Mindenki a legnagyobb szeretettel, ragaszkodással viseltetett személye iránt. Közvetlensége egyenesen lebilincselő hatású volt. Hogy a tisztikart minél gyorsabban megismerje, naponta meghívott asztalához egy pár fiatal tisztet… Jellemfürkész volt. A katona ideálja: felfelé erélyes, lefelé elnéző. Melegszívű bajtárs, igazságos elöljáró. Félelmet nem ismerő. Reggeltől estig dolgozott ezredéért, hazája jövőjéért, amit annyira féltett… Katonai ismerete kimagasló volt, hadászati érzéke megkapó… Életmódja igénytelen volt. Minden legkisebb megkülönböztetést mereven visszautasított. Nem dohányzott. Dohányilletékét leginkább tisztjei között osztotta szét. Illetményét a legénységi étkezés feljavítására fordította.”

A frontokon a helyzet 1918 őszének elejére katasztrofálissá vált, október 17-ei parlamenti beszédében Tisza is elismerte, hogy a monarchia a háborút elvesztette, a vesztes háborúnak pedig ő lett a bűnbakja.

graf_stefan_tisza_1917.jpgGróf Tisza István honvédezredes az olasz fronton 1917-ben 

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n#/media/File:Graf_Stefan_Tisza_(BildID_15720072).jpg)

Bár 1918. október 16-án megpróbálták agyonlőni, Tisza nem hallgatott azokra, akik azt tanácsolták, hogy az egyre forrósodó helyzetben veszélyben van az élete, ezért jobban tenné, ha elhagyná Budapestet. 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom utolsó napján, máig megnyugtatóan nem tisztázott körülmények között és okból gróf Tisza Istvánt felesége és unokahúga szeme láttára meggyilkolták.

tisza_istvan_ezredparancsnok.jpgTisza István 1918. szeptember 11-én hagyta el a frontot, október 31-én meggyilkolták

(Kép: http://mtdaportal.extra.hu/books/a_m_kir_debreceni_2_huszarezred_tortenete.pdf)

Az egykori miniszterelnök halálának 100. évfordulója alkalmából több dokumentumfilm is foglalkozott a gyilkossággal, ezek közül hármat az írásom végén meg lehet tekinteni. A fentebb már idézett, a 2. debreceni huszárezred történetét bemutató könyv 174. oldalán így írnak a gyilkosságról:

„November 4-én Pontafel-en ért bennünket a fegyverszünet híre és az a szomorú hír is, hogy volt ezredparancsnokunkat, gróf Tisza István ezredest meggyilkolták. Mélyen megrendülve hallgattuk ezt a híradást, mint a gyermekek, akik apjukat vesztették el. Sötét árnyék suhant végig a lelkeken: éreztük, hogy a legnagyobb magyarral bukik a nemzet is, melyet ezekben a vészterhes időkben csak az ő vaskeze tudott volna összetartani.”

Tisza István fia, ifjabb gróf Tisza István 1918. november 5-én, apja meggyilkolása után öt nappal spanyolnáthában halt meg, második feleségétől, Sándor Jolántól született három gyermekét – Kálmánt, Jolánt és Józsefet – hagyva hátra.

ifj_tisza_istvan_csaky_ili.jpgIfjabb gróf Tisza István és első felesége gróf Csáky Ilona

(Kép: http://virtualis.sk-szeged.hu/kiallitas/tisza_istvan/) 

Tisza István koponyájának elrablása 1983-ban

Gróf Tisza Istvánt Geszten, a családi kriptában helyezték örök nyugalomra, de 1983 nyarán ezt a nyugalmat máig ismeretlen személyek megzavarták. A helybeliek arra lettek figyelmesek, hogy a Tisza család kriptájának ablakát kifeszítették, a gróf koporsóját a falból kiszedték és felnyitották, a betörők pedig magukkal vitték a volt miniszterelnök koponyáját, miközben a koporsóban található ékszereket, a gróf pecsétgyűrűjét, valamint nyakláncát érintetlenül hagyták. A sírrabló(ka)t a mai napig nem találták meg, ahogy azt sem lehet tudni, hogy mi lett az elrabolt koponya sorsa.

Kirándulás Gesztre

2018 márciusában testvéreimmel és párjaikkal egy rövid, egynapos kirándulásra indultunk Békés megyébe, hogy megnézzük először a geszti Tisza-kastélyt, majd Gyulán a várat és az Almásy-kastélyt, végül pedig a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt. Debrecenből dél felé haladtunk a 47-es főúton Derecskén és Berettyóújfalun keresztül, majd Furtánál letértünk Komádi felé egy mellékútra. Mikor ezeket a sorokat írom, az M35-ös autópálya már elérte Berettyóújfalut, és a Békéscsabára vezető M44-es is épülőben van, így az ország keleti szélén fekvő Geszt megközelítése is egyszerűbbé és gyorsabbá válik. A Sebes Körös felett áthaladva érkeztünk Zsadányba, ami már Békés megyében van, majd Mezőgyán és Geszt volt az irány.

geszt_terkep.jpgLátnivalók Geszten

A téli fagyokat követően az utak minősége – különösen Zsadány és Mezőgyán között – hagyott kívánni valót maga után, néhány szakaszon igencsak lassan tudtunk haladni a rengeteg mély kátyú miatt, és sajnos nem is tudtuk mindegyiket kikerülni. Végül a Kossuth Lajos utcán értünk be a magyar-román határ mentén fekvő Gesztre, melynek három nevezetessége is van: a Tisza-kastély, a Tisza kripta és az Arany János Irodalmi Emlékház.

A Tisza család kriptája

Először a falu északi határában, az úgynevezett Nagyhalmon felépített családi kriptát néztük meg, így nem sokkal azután hogy beértünk a településre, balra kanyarodtam a Liget utcára, majd azon végighaladva jobbra fordult az út. Egy balkanyar után rá is tértünk a Temető utcára, és felbukkantak bal kéz felől a régi református temető elhagyott sírjai. A kocsit leparkoltam, mert a temetőben is szét akartunk nézni – ahol néhány csónakos fejfa is látható –, de aki nem akar gyalogolni, az akár egészen a kriptáig elmehet a járművével.

20180330_083823.jpgA régi református temető

Egy rövid séta után felbukkant előttünk a Tisza család nyughelyéül szolgáló épület, mely Békés megye legnagyobb sírboltjának számít.

20180330_084342.jpg

20180330_084949_richtone_hdr.jpgA Tisza család kriptája

A geszti birtokot 1760-ban megszerző Tisza család első kriptája az 1770-es évek elején épült, a források szerint már Tisza I. Lászlót is oda temették. A most látható mauzóleumot 1902-ben emelték, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába, ahol ma harminchárman nyugszanak, köztük Magyarország történelmének három meghatározó személyisége: Tisza Kálmán, gróf Tisza III. Lajos és gróf Tisza IV. István.

20180330_084455.jpgA most látható mauzóleumot 1902-ben emelték, 2001-ben újították fel

1983-ban ismeretlenek betörtek az épületbe, felnyitották Tisza István koporsóját és elvitték a koponyáját, ami máig nem került elő. 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő Tisza-leszármazott, Hámos László pénzadományából felújították a kriptát és környékét. Az épületet zárva találtuk, ajtaján lakat volt, valószínűleg csak előzetes egyeztetéssel látogatható a temetkezési hely.

geszt_kripta.jpgA kripta belülről, szemben Tisza Kálmán sírja (Kép: https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1229) 

A Tisza-kastély

A temetőtől visszatértünk a Kossuth Lajos utcára, ami bevezetett minket a falu központjába. A Tisza-kastély az Arany János utca 1. szám alatt található, a közelben pedig le lehet parkolni a kocsit. A kastélyhoz mintegy 27 hektár park kapcsolódik, amit a XIX. század elején tájképi angolpark jelleggel alakítottak ki a meglévő fás növényzet felhasználásával.

20180330_090909.jpgA kastélyt egykor hatalmas, gondozott park vette körül

Napjainkban két hatalmas platánfa, feketefenyő, kocsányos és vörös tölgy, vérbükk, néhány szil és egy fekete diófa fasor emlékeztet az egykori parkra, melynek nagy része a Körös-Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A kastély 2018-as látogatásunkkor sajnos elég rossz állapotban volt, a tervek szerint 2019-ben fog indulni a felújítása a Nemzeti Kastélyprogram keretében. Sok éven keresztül, egészen 2017-ig az Arany János nevét viselő általános iskola, könyvtár és kultúrház működött a manzárdtetős barokk-copf stílusú többszörösen átalakított, bővített épületben.

20180330_092855.jpgA kastély oldalszárnya és a terasz a keleti oldalon

A kormány 2017-ben úgy döntött, hogy a kastély – a felújítást követően – a Magyarországi Református Egyház tulajdonába fog kerülni, melynek oktatási és képzési centruma lesz az épület. A kastélyban emellett egy, a nagyközönség számára nyitott látogatóközpont is létesül, amely a kúria és a Tisza család történetét fogja bemutatni XXI. századi eszközökkel.

geszt030_alaprajz.jpgA kastély alaprajza

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/uj-foldesur-geszten-50CA/)

2017-ben költözött ki a kastélyból az általános iskola, melynek új épületét és a közkonyhát akkor adták át, így megkezdődhettek a kúria felújításának előkészítő munkálatai, melyek 2018 tavaszi látogatásunkkor is zajlottak, így sajnos az épületet belülről nem nézhettük meg, csak kívülről jártuk körül a kastélyt.

20180330_091850.jpgAz épületbe sajnos nem tudtunk bemenni

A keleti oldalon felsétáltunk arra a teraszra, ahol Tisza István miniszterelnöksége idején kormányüléseket is tartottak, valamint ott fogadta a családfő a rangos vendégeit.

20180330_091457.jpgEzen a teraszon a XX. század elején kormányüléseket is tartottak

A terasz teteje a hó súlya alatt 2007-ben leszakadt. A kastély berendezéséből a második világháború során szinte minden elpusztult, a megszálló szovjet és román katonák a könyvtár könyveit elégették, a családi címereket leverték és mindent szétvertek, amit nem tudtak elvinni. Eredeti berendezési tárgy a boltozott földszinti helyiségekben található két darab, olasz márványból készült kandalló, valamint egy, a család címerével díszített fehér csempekályha. A kastély zsindelyes tetejét az utolsó nagy bővítéskor kicserélték, a manzárdos tetőszerkezet középső, kiugró részét bádoggal, a többit palával fedték. Az emeleti ablakok rézzel fedettek, az épület ablakain lévő spaletták eredetiek. A kastély dél felé néző főhomlokzata előtt – ahol középen a vaskorláttal ellátott, jón fejes oszlopokkal alátámasztott erkély látható – két hatalmas, több, mint száz éves platánfa nyúlik az ég felé.

20180330_091643_richtone_hdr.jpgA kastély dél felé néző főhomlokzata

A kastély oldalszárnya mellett, attól északra egy hosszú, földszintes épület áll, ahol nemrég még a közkonyha működött, mellette, a kerítésen túl egy kelet-nyugati kiterjedésű épület csekély romjai láthatók, mely egykoron gyönyörű majorsági épület volt, ahol a Tisza család lovait tartották.

20180330_091900.jpgItt működött a közkonyha

20180330_092047.jpg

20180330_092118.jpgA majorsági épület romjai

A rendszerváltás után az egykori istálló pusztulásnak indult, azokat a téglákat, melyekbe a Tisza család címerét bevésték, elhordták, a többit pedig benőtték a bokrok és a fák. A kiábrándító romoktól visszasétáltunk a kastélyhoz, melynek főszárnya és oldalszárnya között látható a félköríves udvari terasz, melyet családi terasznak is neveztek.

20180330_092153.jpgA kastély épülete a majorsági épület romjaitól nézve

20180330_092444_richtone_hdr.jpgA családi terasz és az oldalszárny nyitott oldalfolyosója

A teraszra az oldalszárny nyitott oldalfolyosóján keresztül tudtunk felmenni. A főszárny északi oldalának közepén nyílik a kastély főbejárata, ami Tisza Kálmán idején lett kialakítva. Nyugat felől megkerülve megnéztük még a déli főhomlokzatot a másik irányból is, majd elindultunk vissza a kocsihoz.

20180330_092245_richtone_hdr.jpgA déli főhomlokzat nyugatról nézve 

Arany János Irodalmi Emlékház

Nem messze a kastélytól, az egykori közkonyha épülete mellett áll Arany János egykori nyári háza, ahol a költő 1851/52-ben lakott, miközben Tisza I. Lajos fiát, Domokost tanította.

20180330_093722.jpgA kastély közelében áll Arany János egykori nyári háza

Napjainkban a költő emlékét őrző kiállítást rendeztek be a kis épületben, Arany eredeti használati tárgyai közül azonban csak a költő két tintatartója maradt meg, köszönhetően annak, hogy a Magyarország területére 1944/45 fordulóján betörő Vörös hadsereg és az oroszokat kísérő románok a kastély kirablása mellett az eredeti kis házat is felégették, a benne lévő tárgyakat megsemmisítették.

20180330_092925.jpgArany János Irodalmi Emlékház

Bízom benne, hogy a kastély helyreállításával nem fognak tovább késlekedni, valamint abban is, hogy a felújítás után a kirándulók és érdeklődők továbbra is felkereshetik ezt a magyar történelemben jelentős szerepet betöltő épületet azok után is, hogy annak üzemeltetését a református egyház veszi át.

A Tisza családdal kapcsolatos egyéb helyszínek

A Tisza családról szóló bejegyzéseim megírása során kerestem fel Budapesten a Városliget mellett, a Hermina út 45. szám alatt álló egykori Roheim-villát, ahol gróf Tisza Istvánt 1918. október 31-én meggyilkolták.

20190310_085740.jpgA Hermina út 45. szám alatt álló egykori Roheim-villa, ahol gróf Tisza Istvánt 1918. október 31-én meggyilkolták

Az épület elhagyatottan, üresen áll, a kapui le vannak lakatolva, a villa falára helyezett emléktáblát és alatta a koszorúkat az utcáról alig lehet látni. Így csak a kerítéstől, valamint a szomszédos Pálma utcából tudtam néhány fényképet készíteni a felújításra váró villáról. Budapesti tartózkodásom során megnéztem a Kossuth téren, a Parlament északi kapuja előtti parkban álló, gróf Tisza Istvánt ábrázoló szobrot is, majd hazautazva lefényképeztem a Debreceni Egyetem főépülete előtt felállított Tisza István emlékművet is.

20190310_093328.jpgA Tisza István emlékmű Budapesten, a Kossuth téren

20190324_142057_tisza_istvan_debrecen.jpgGróf Tisza István  szobra a Debreceni Egyetem főépülete előtt

Szintén a Tisza családdal kapcsolatban látogattam el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kocsordra, hogy megnézzem az ott eltemetett Tisza IV. Lajos sírját a református templom kertjében, valamint a kocsordi Tisza-kastélyt, amiről az előző bejegyzésemben írtam bővebben. Természetesen a Tiszákról szóló írásaimban nem volt célom a család minden tagjának részletes bemutatása, csak röviden ismertettem ennek a magyar történelemben – különösen 1875 és 1918 között – kiemelkedő szerepet játszó családnak néhány nevezetesebb személyiségét, valamint rajtuk keresztül bemutattam a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok történetét.

tisza_csaladfa.jpgA Patay József által összeállított Tisza családfa

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/pages/geszt_kozseg_oroksege/006_a_tisza_csalad.htm)

A geszti Tisza-kastélyról, a családi kriptáról, Arany János egykori házáról, valamint a kocsordi Tisza-kastélyról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül három videó gróf Tisza István miniszterelnökről és meggyilkolásáról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.geszt.hu/?module=news&action=show&nid=11327

 

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Geszt/pages/geszt_kozseg_oroksege/006_a_tisza_csalad.htm

 

http://www.macse.hu/society/csaladok.php?id=2

http://beregihirek.hu/geszt-tisza-kastely-es-tisza-kripta-2/Kiss.Barnabas.html

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik-kotet-B410/tisza-csalad-boros-jenoi-BA96/

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/geszt-4FE3/

http://www.origo.hu/utazas/20160919-geszt-tisza-csalad-kripta-ellopott-koponya-kastely-evszazados-platanfak.html

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_Istv%C3%A1n

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_K%C3%A1lm%C3%A1n

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_ket_tisza_tisza_istvan_es_tisza_kalman_kettos_portreja

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_oktober_31_tisza_istvan_meggyilkolasa/

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/rengeteg-penzt-szannak-tisza-kastely-felujitasara-902661/

http://mtdaportal.extra.hu/books/a_m_kir_debreceni_2_huszarezred_tortenete.pdf

http://mtda.hu/books/tisza_istvan_emlekkonyv.pdf

http://www.kosakaroly.hu/keptarak/tisza-kripta/geszt.html

http://mek.oszk.hu/05500/05585/html/jokaikoszivu0052/jokaikoszivu0052.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr1814706654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.03.28. 11:07:42

Pár éve volt már erről cikk és annak nyomán kezdtem kutatni a koponyarablást. 1. Az indíték nem anyagi javak megszerzésének vágya volt, hanem a Magyar Nemzetet megszemélyesítő híres miniszterelnökünk koponya "ereklyéjének" megszerzése ismeretlen célból. 2. Az elkövetők a Magyar Nemzet ill. a magyar konzervatív eszme ellenségei voltak. 3. A magyar kommunistáknak 65 évük volt rá, hogy megtegyék, miért pont akkor tették volna, amikor Tisza István nem hivatalos, történészi rehabilitációja megkezdődött, a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos titkos anyagait publikálni kezdték? 4. A román nácik mindig is gyűlölték Tiszát, aki a Romániát legyőző Központi Hatalmakat, az erős Magyarországot jelképezte. 1983 körül Ceaucescu kezdte csúcsra járatni a magyar ellenes gyűlölet-kampányát, a magyar-román kapcsolatok a mélypontra kerültek. - Geszt a trianoni határon fekszik, a románok szájában. - Egy férfit figyeltek meg a kripta közelében fehér autóval. - Egy Securitate tiszt volt, erre mérget vennék. - Lehet, hogy szekus tisztek fogadtak egymással, hogy ki meri ellopni, meggyalázni Tisza István koponyáját, de azt sem tartom kizártnak, hogy Ceaucescu maga adta ki a parancsot. - Ezt talán majd száz év múlva, a szekus levéltárak megnyitása után tudjuk meg.