Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Gyula várának története a XVI. század közepéig

A gyulai téglavár és szigeterőd kiépítése

2019. április 01. - Egri Gábor

A Körösök mocsarai által védett szigeten felépített gyulai vár napjainkban az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek legépebb formában fennmaradt téglavára – sok helyen azt is olvashatjuk, hogy Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki gótikus téglavára –, mely nagyszámú XV. századi építészeti részlettel, a Zsigmond-kori főúri lakóépületekre jellemző gótikus belső terekkel rendelkezik annak dacára, hogy jelentős részeit az újkorban vagy már a XX. századi helyreállítások során építették. 2018 tavaszán, a geszti Tisza-kastély meglátogatását követően Gyulára utaztunk, ahol az első állomásunk a város központi részén, a Gyulai Várfürdő és az Almásy-kastély szomszédságában, egy hangulatos kis tó mellett álló gyulai vár volt.

A kocsit a Kossuth Lajos utcán parkoltam le, majd az Erkel Ferenc Múzeum –a magyar Himnusz szerzője, a magyar opera megteremtője 1810. november 7-én Németgyulán született, mely település 1734 és 1857 között önálló közigazgatás alatt álló város volt, Gyula városától elszakadva működött 1857-ig, mikor a két település egyesült – épülete mellett elhaladva, megpillantottuk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az aradi vértanúk emlékére megépített Honvédtiszti Emlékhelyet, mögötte pedig a trapéz formájú gyulai várat.

20180330_103752_richtone_hdr.jpgA Honvédtiszti Emlékhely, mögötte pedig a gyulai vár

 

A várat a XV. század elején Maróti János kezdte el építeni

A gyulai birtokot 1387-ben kapta adományként Losonczi László erdélyi vajda Luxemburgi Zsigmond királytól (1387-1437), majd a vajda halála után az uradalmat fia, János örökölte. A kutatók általában egyetértenek abban, hogy ebben az időben Gyula települése még nem rendelkezett várral. Losonczi János magtalan halála után a koronára visszaszállt birtokot Zsigmond király 1403-ban Maróti (Maróthy) János macsói bánnak adományozta, akit 1404-ben iktattak be a birtokba, azonban az ekkor készült oklevelek sem tettek említést a várról.

215px-maroti_janos_macsoi_ban_pecsetje.jpgMaróti János macsói bán pecsétje

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mar%C3%B3ti_J%C3%A1nos_(macs%C3%B3i_b%C3%A1n)#/media/File:Mar%C3%B3ti_J%C3%A1nos_macs%C3%B3i_b%C3%A1n_pecs%C3%A9tje.jpg)

Egy 1405-ben kelt oklevélben viszont már szó esik a gyulai várnagyokról: Vízközi Benedek és András mesterekről, tehát valószínűleg 1405-ben már felépült, vagy építés alatt állt a gyulai vár korai magja a Fehér-Körös egyik, mocsarakkal körülvett hosszúkás szigetén.

20180330_111643.jpgA belső téglavár emeleti és földszinti alaprajza az építési periódusokkal

A vár építése Maróti János idejében, a nagyrészt ma is álló – 2-3 méter vastagságú – külső falak felhúzásával vette kezdetét, melyet két méter mély kőalapra raktak, az alapozást a mocsaras talaj miatt a szürke anyagba vert vastag tölgy cölöpökre helyezték. Mivel a várépítéshez elég kő nem volt található a közelben, ezért helyben égetett, jó minőségű, vastag téglákból rakták fel az erősség falait. Az északkelet-délnyugati tájolású vár inkább trapéz formájú, mint téglalap alakú, mivel a mocsarak övezte sziget formáját követő falak a rövid oldalakon nem azonos hosszúságúak.

A vár bejáratai

Ötletes megoldású a várfallal egybeépült, a délkeleti hosszú fal közepén magasodó kaputorony, mely közel egyenes vonalú áthaladást biztosít a várudvarra, s a kétszer megtörő várfalat végig tűz alá lehetett venni a toronyból. Az eredetileg dongaboltozatokkal fedett, négyszintes építmény első emeletén ép állapotban maradt az utókorra a vár felvonóhidas kapuja.

20180330_104101.jpgA négyszintes kaputorony

20180330_110727.jpgA kaputorony a várudvarról nézve

Ugyancsak egykorú a legkorábban épült várfalakkal és a kaputoronnyal az a széles, szabálytalan nyílás, mely a délnyugati rövid falat töri át a földszinten. Napjainkban ez a nyílás, az úgynevezett Kerecsényi-kapu, szintén várkapuként szolgál, azonban eredetileg valószínűleg csak a várépítéskor használták az építőanyag beszállítására, utána befalazták. Erre utal, hogy a toronyban levő kapuval ellentétben nélkülözi a korabeli várkapuk minden kellékét, azaz se kőkerete, se felvonóhídja nem volt és farkasvermet sem alakítottak ki előtte.

20180330_111402.jpgAz úgynevezett Kerecsényi-kaput a várépítéskor használták az építőanyag beszállítására

Az 1566-os ostrom során – amikor a várnak Kerecsényi László volt a kapitánya – valószínűleg nem működött, de a vár építésének idején egyszerűbb volt ezen a nyíláson át hordani be a várba az építőanyagot, mint a kaputorony emeletén keresztül.

A korai belső épületek

Először csak a vár délnyugati sarkába építettek egy magas, négyzetes palotarészt, melyhez észak felé csatlakozott egy vele egybeépült keskenyebb és alacsonyabb épületszárny, a külső falban kialakított zárt erkélyekkel. Ebből az alacsonyabb északnyugati épületszárnyból a későbbi átépítések következtében napjaikra csak egy helyiségnyi rész maradt, pontosabban annak udvari fala. Valószínűleg a várat építtető Maróti János bán kezdetben csak egy uradalmi központot akart emeltetni Gyulán, azonban 1410-1420 között már rezidenciaszerepet kapott az erősség, ezért újabb építkezésekre került sor. Jelentősen átépítették az északnyugati palotaszárnyat, az egyemeletes épületszárnyból szintenként négy-négy terem ma is nagyrészt eredeti állapotban, eredeti vagy hitelesen rekonstruálható részletekkel látható.

20180330_104913.jpgAz északnyugati palotaszárny napjainkban

A földszinti termek között eredetileg nem volt összeköttetés, azok csak az udvar felől voltak megközelíthetők, míg az emeleten az északnyugati várfal mellett, az azokra merőleges osztó falakban ajtók szolgálták a termek közötti belső átjárást. Az északnyugati palotaszárny átépítése mellett ekkor épült meg az ugyancsak egyemeletes palotaszárny a rövidebb, északkeleti várfal belső oldalán is. Ennek az északkeleti szárnynak két terme, valamint az északnyugati szárny két, észak felé eső terme később teljesen elpusztult, a ma ezen a részen álló falak a XVIII.-XIX. századi újjáépítésekből, illetve az 1960 körül műemléki helyreállításból származnak.

Maróti László idejében épült a várkápolna

Az 1430-as évek közepén meghalt Maróti János, akinek a fia, László folytatta a gyulai vár kiépítését. 1445-ben került sor a várudvar déli-délkeleti oldalának beépítésére, melynek során a korábban megépült délnyugati sarokban álló négyzetes palotaépületet elbontották. Ekkor készült el a várkápolna, mely a kaputorony mellett kiépülő új délkeleti palotaszárny északi felét foglalta el.

20180330_110732.jpgA délkeleti palotaszárny a kaputorony és a délnyugati rövid fal között épült meg, északi részén található a kápolna

A kápolnához az emeleten dél felé közvetlenül csatlakozott három dongaboltozattal fedett terem, mely valószínűleg a várúrnő önálló lakrésze volt, aki a kápolna feletti, a lakosztályából közvetlenül megközelíthető oratóriumról kísérhet­te figyelemmel a kápolnabeli szertartásokat.

20180330_112122.jpgA kápolnához az emeleten dél felé közvetlenül csatlakozott három dongaboltozattal fedett terem, mely valószínűleg a várúrnő önálló lakrésze volt

A Maróti László bán által az Apostolfe­jedelmek tiszteletére alapított kápolnát Miklós címzetes tripoliszi püspök, a szerencsi Szent Péter és Pál bencés apátság kormányzója, mint az illetékes egri püspökség helynöke szentelte fel 1445. június 5-én.

20180330_111758.jpgA várkápolnát 1445-ben szentelték fel

A délnyugati épületrész elbontásával megszűnt a szabályos udvarkialakítást akadályozó, beugró épületsarok, így lehetőség nyílt az északnyugati palotaszárny előtt már álló konzolos függőfolyosó továbbépítésére a vár déli szakaszain. A kápolnaalapítás is azt bizonyítja, hogy az 1440-es években Maróti László feleségével, Újlaki Borbálával – Újlaki Miklós erdélyi vajda, későbbi bosnyák király lánya – sok időt töltött a főúr gyulai rezidenciáján. Maróti László 1447-ben bekövetkezett halála után anyja, özvegye és két fia – Lajos és Máté – elsősorban a gyulai várban laktak, a két fiú Hunyadi Mátyás 1458-as trónra lépte után érhette el nagykorúságát. Maróti Lajos 1466 körül halt meg, Maróti Máté előbb főlovászmester volt, majd 1469 és 1476 között macsói bán.

Gyula Corvin János és felesége, Frangepán Beatrix idején

1476-ban Maróti Máté örökös nélküli elhunytával a Maróti család ezen ága kihalt, a gyulai vár és az ahhoz tartozó hatalmas kiterjedésű uradalom a koroná­ra háramlott. Mátyás király (1458-1490) 1482-ben törvénytelen fiának, Corvin János hercegnek adományozta Gyulát, aki a feleségével, Frangepán Beatrixszal gyakran tartózkodott az erősségben, a családi kincseket is a várban őriztette.

250px-corvin_janos_madach.jpgCorvin János herceg 1482-ben kapta meg a gyulai várat

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Corvin_J%C3%A1nos#/media/File:Corvin_J%C3%A1nos_Mad%C3%A1ch.jpg)

Corvin János 1504-ben bekövetkezett halála után özvegye, Frangepán Beatrix és lánya, Corvin Erzsébet 1506-ban II. Ulászló királytól (1490-1516) az elhunyt herceg érdemeire tekintettel adományul megkapta Gyulát, amit azonban enyingi Török Imre várnagytól – a híres Török Bálint apja, aki Corvin János herceg híve és bizalmasa volt – kellett visszaváltania, akinél a hercegnek jelentős összegű adóssága halmozódott fel. Miután 1506-ban a tizenkétezer forintos tartozást sikerült rendezni, Frangepán Beatrix és lánya, Corvin Erzsébet Gyulára költözött, melyet rezidenciául választottak.

frangepan_beatrix_portre.jpgFrangepán Beatrix

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Frangep%C3%A1n_Beatrix#/media/File:Frangep%C3%A1n_Beatrix_portr%C3%A9.jpg)

1508-ban – tizenkét évesen – meghalt Corvin Erzsébet, a Hunyadi család utolsó sarja, akit a Maróti János által alapított gyulai ferences kolostor templomában helyeztek örök nyugalomra. A mindhárom gyermekét elvesztő Frangepán Beatrix 1509-ben – II. Ulászló király közbenjárására – Gyulán feleségül ment a király unokaöccséhez, Brandenburgi György őrgrófhoz, de a következő évben, 1510-ben ő is távozott az élők sorából és a lánya mellé temették a gyulai ferencesek templomába.

_dsc2212.JPGA gyulai ferences templom romjai

(Kép: https://www.gyulaihirlap.hu/102683-osi-romok-8211-a-gyulai-ferencesek-hagyateka)

Ezt követően a király Brandenburgi Györgynek adományozta Gyulát, az őrgróf a Hunyadi javak megszerzésével az ország leghatalmasabb birtokosai közé emelkedett, akinek azonban az volt a célja, hogy a birtokokat eladja és külföldre – Sziléziába – távozzon. Brandenburgi György Gyulán csak rövid ideig tartózkodott, II. Ulászló király halálát követően ő lett II. Lajos király (1516-1526) egyik nevelője, majd 1525-ben elhagyta az országot, és csak 1527-ben tért vissza rövid időre, Habsburg I. Ferdinánd koronázására.

A vár átépítése a XVI. század elején

A XVI. század elején – de az is lehet, hogy még a XV. század végén – nem annyira új funkcionális vagy reprezentációs igények, hanem inkább statikai problémák indokolták a vár újabb építési szakaszát, mely az északkeleti sarok megsüllyedésével – a falak megdőlésével és repedésével – volt kapcsolatos. A rövidebb, északkeleti várfal belső oldalán álló északkeleti szárny súlyosan megsérült, boltozatai beszakadtak.

a644083090e878175ab6.jpgA vár XVI. századi alaprajza (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/207-Gyula-Var/)

Valószínűleg a szigetet – melyen a vár állt – körülvevő mocsarak vízszintjének emelkedése miatt került sor az északkeleti falszakasz alámosódására, aminek következtében a várudvart is körülbelül fél méter magasan feltöltötték agyaggal. A vastag agyagfeltöltés miatt módosítani kellett a várudvarra néző földszinti ajtókat, mivel küszöbszintjük megemelkedett, több ajtó kőkeretét ki kellett emelni és magasabban beépíteni. Nemcsak a károkat javították ki, de egy új épületszárnyat is emeltek az addig üresen álló északkeleti rövid fal és a kaputorony közötti szakaszon.

20180330_105434.jpgÚj épületszárnyat is emeltek az északkeleti rövid fal és a kaputorony közötti szakaszon

A szintenként egy-egy nyújtott téglalap alaprajzú, dongaboltozatos teremből (mai borozó és felette a lovagterem) álló új épületszárny földszinti és emeleti boltozatának nyomását az udvar felől vaskos pillérek fogták fel, ezeket a pilléreket kisebb méretben és egymástól nagyobb távolságra ugyan, a várudvaron körben végig lemásolták.

20180330_113703.jpg

A lovagterem

A korábbi konzolos faszerkezetű folyosó járófelületeit – ami alapvetően az emeleti termek és helyiségek közötti összeköttetést biztosította – ezeken a pilléreken vezették át, így egy egységes folyosórendszer alakult ki, ami példa nélküli a korabeli magyar várépítészetben.

20180330_111411.jpg

20180330_105307.jpgEgységes folyosórendszert alakítottak ki, a folyosó járófelületeit a frissen épített pilléreken vezették át

20180330_114021_richtone_hdr.jpgA várudvar és a folyosórendszer a várfal tetejéről nézve

Ez az építési periódus tekinthető a vár utolsó, nem kifejezetten katonai jellegű építési korszakának, feltehetően akkor került rá sor, amikor Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix rezidenciája volt a vár, bár az előző – XV. század közepén megvalósított – építési periódusban alkalmazottakhoz annyira hasonlítanak az ekkor használt téglák, hogy még az utolsó Marótiak idejében történt építkezés lehetőségét sem zárják ki a kutatók. 

Gyula várának sorsa a mohácsi csatát követően

A mohácsi csatát követően a Gyula környékén élő főurak Szapolyai János királyt (1526-1540) támogatták, azonban Gyula vára – a külföldön élő Brandenburgi György révén – Habsburg Ferdinánd pártján állt. Sadobrics Péter várkapitánynak egy Brandenburgi Györgyhöz írott leveléből kiderül, hogy a vár őrsége 79 gyalogosból és 46 lovasból állt, hadiszereiről egy 1528-ban készült leltárnak köszönhetően vannak pontos értesülései az utókornak.

brandenburgi_gyorgy.jpgBrandenburgi György

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Brandenburgi_Gy%C3%B6rgy#/media/File:Georgderfromme.jpg)

1529-ben a Szapolyait támogató Czibak Imre váradi püspök serege zárta gyűrűbe a kettős palánkkal körülvett várat – amit azzal a feltétellel kapott adományul, hogy azt el kell foglalnia –, de az erősséget nem lövette és rohamokat sem vezetett a falak ellen, mivel nem akart kár okozni az új birtokában. Bár az ostromgyűrűt Török Bálint megpróbálta áttörni, támadása nem járt sikerrel, 1530. március 16-án pedig a védők feladták a várat.

gyula.jpg1529-ben kezdődött a vár első ostroma (Kép: https://www.varturak.hu/magyar/oldalak/gyulai_var/)

Czibak Imrét 1534-ben Lodovico Gritti megölette, a fejét pedig elküldte a brassói ferences rendi papoknak, a püspök halált követően Szapolyai János király Gyula várának urává Patóchy Miklóst – Czibak Imre unokaöccsét – nevezte ki. A tűzfegyverek megjelenésének hatására a XVI. század elejétől át kellett alakítani a középkori védműveket. Ehhez a korszakhoz köthető a vár délnyugati sarka előtt fennmaradt ágyútorony (rondella) építése, ugyanekkor a várat övező hat méter széles, két négyzet alaprajzú bástyával megerősített falszoros külső védőövének többi sarkát is megerősítették, de a kifelé hajló külső téglafalak szerepét hamarosan egy új külső védőöv vette át.

20180330_104017.jpgA vár délnyugati sarka előtt fennmaradt ágyútorony (rondella)

1542-ben Gyula várát Habsburg Ferdinánd szerezte meg – elcserélte azt Boldogkő váráért Patóchy Miklós öccsével, Ferenccel, akinek lánya, Zsófia Bebek Ferenc György nevű fiához ment feleségül –, így az attól kezdve királyi vár lett, beékelődve a János Zsigmond fejedelem által vezetett, török hűbéres Erdély és a hódoltsági területek közé. Temesvár 1552-es elestét követően a gyulai erősség jelentősége tovább nőtt, Szigetvár és Eger mellett az ország legfontosabb vára lett. Mágocsi Gáspár kapitány idejében (1552-1558) a várárok egy részének feltöltésével a régi falak előtt egy új, fa-földszerkezetű, közel tíz méter magas és széles sáncot húztak a vár körül, melyen öt bástyát építettek. Innen híd vezetett át a déli elő- vagy huszárvárba, melyet ugyancsak öt bástya védelmezett.

gyul_13.jpgA vártól délre állt a huszárvár

(Kép: http://archiv.magyarmuzeumok.hu/tema/3405_ismet_lesz_szigeterod_gyulan)

 

1560-ban Kerecsényi László lett a gyulai vár kapitánya

A XVI. század elején született, zalai nemesi családból származó báró kányaföldi Kerecsényi László hamar belekóstolt a harcokba, fiatal korában a Dunántúlon vitézkedett, hírnevet szerzett. Az 1550-es évek közepén már Szigetvár kapitánya volt, melyet jelentősen megerősített Paulo Mirandula itáliai hadmérnök tervei alapján. Kerecsényit Habsburg Ferdinánd 1560-ban nevezte ki az addigra már igen rossz állapotba kerülő gyulai vár kapitányává.

kerecsenyi_laszlo.jpg1560-ban Kerecsényi László lett a gyulai vár kapitánya

(Kép: https://www.gyulaihirlap.hu/1691-kerecsenyi-laszlo)

Az új kapitány azonnal megkezdte az erődítmény korszerűsítését, újjáépítését, amiben 1562-től segítségére volt Paulo Mirandula. A terv az volt, hogy a kilenc bástyával rendelkező külső palánk helyett egy négy sarok- és két középső bástyával megerősített új, korszerű külső várat építenek, azonban a hadmérnököt pénzhiány miatt nem tudták fizetni, így a tervek elkészítése, valamint a kezdeti munkálatok után Mirandula elhagyta Gyulát.

szigeterod.jpgA gyulai szigeterőd

(Kép: https://gyulakult.hu/egy-asatas-kulisszatitkai-liska-andras-eloadasa-kastely-kapolnajaban/)

1564 nyarára a huszárvár kivételével elkészültek a munkálatok, azt viszont már az időhiány miatt nem tudták befejezni, ugyanis két évvel később, 1566 nyarán hatalmas török sereg indult Gyula várának elfoglalására.

gyulalegi11.jpgLégi felvétel a várról (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/207-Gyula-Var/)

Az 1566-os török ostromról, Kerecsényi László és katonái hősies helytállásáról, tíz honvédtábornok, későbbi aradi vértanú 1849-es gyulai fegyverletételéről, valamint a gyulai vár 2018-as felkereséséről a következő írásomban lesz szó. A gyulai várról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Egy 3D-s animáció az 1566-os ostrom előtti gyulai várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://gyulavara.hu/

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/012_gyulai_var.htm

https://www.varak.hu/latnivalo/index/207-Gyula-Var/

https://kirandulastippek.hu/del-alfold/gyula-var

https://varleso.hu/var/gyulai

http://archiv.magyarmuzeumok.hu/tema/3405_ismet_lesz_szigeterod_gyulan

https://www.gyulaihirlap.hu/102683-osi-romok-8211-a-gyulai-ferencesek-hagyateka

http://gyorkos.uw.hu/1566/1566.htm

http://epa.uz.ua/01500/01577/00021/pdf/bmmk_2000_263-288.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2914730959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FlybyWire 2019.04.03. 15:38:12

Azon gondolkodom, hogy egy téglákból épült várat nem lő miszlikké bármilyen középkori, átlagos ágyú?

Egri Gábor 2019.04.03. 19:03:21

A belső téglavár főúri rezidenciának épült a XIV. század első felében , majd az ágyúk elterjedésével ezt a belső várat vették körül több védelmi rendszerrel. A külső palánkfalak hosszú ideig ellenálltak a török ágyúgolyóknak az 1566-os ostrom idején, amikor pedig a támadók végül elfoglalták a huszárvárat, a téglafalakat még mindig óvta a több méter mély és széles vizesárok, valamint a belső palánkfalak és bástyák.
www.gyulaihirlap.hu/110608-feltaras

Jakab.gipsz 2019.04.05. 08:49:26

Kösz alapos munka, várom a folytatást.