Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig

A vár 1566-os ostroma, az 1849-es fegyverletétel és a vár meglátogatása

2019. április 08. - Egri Gábor

Az előző írásomban szó volt Gyula várának XV. századi – Maróti János és fia, László – általi építéséről, amit a XVI. század elején Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix folytatott. Az 1500-as években, a tűzfegyverek megjelenésének hatására át kellett alakítani a középkori védműveket, ekkor alakult ki a palánkfalakból, bástyákból és vízzel teli várárkokból álló szigeterőd rendszere a belső téglavár körül.

20180330_115811_richtone_hdr.jpgA gyulai vár 2018 márciusában

1560-ban báró kányaföldi Kerecsényi László lett az ország egyik legfontosabb végvárának, a gyulai erődítménynek a parancsnoka, akinek hamarosan hatalmas túlerejű török támadással kellett szembenéznie.

A vár 1566-os ostroma

1566-ban Szulejmán szultán elindult utolsó nagy hadjáratára, melynek során a török sereg két részre oszlott. A szultán a fősereggel a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár ellen vonult, míg egy kisebb, mintegy harmincezer főt számláló török sereg, Pertev (Pertáf) pasa vezetésével a gyulai erődítményt támadta meg. Kerecsényi Lászlónak mindössze legfeljebb 2500 katona állt rendelkezésére, melyek között voltak németek, csehek, de legtöbben magyarok.

kerecsenyi_laszlo.jpgKerecsényi László és katonái több mint tízszeres túlerővel néztek szembe

(Kép: https://www.gyulaihirlap.hu/1691-kerecsenyi-laszlo)

1566. július 2-án vette kezdetét a város ostroma, néhány nappal később a védők feladták a várost körülvevő gyenge palánkfalat és a huszárvárba, valamint a várba vonultak vissza. A gyulai vár körül kiépített védelmi rendszernek köszönhetően csak nyugati-délnyugati irányból volt lehetséges a vár megközelítése, más égtájak felőli támadás túlságosan sok nehézséggel járt volna. Ezen okokból először a várost, aztán a huszárvárat kellett a törököknek elfoglalni ahhoz, hogy a tulajdonképpeni téglavárhoz férjenek. A törökök a város bevétele után a huszárvár palánkfalait és bástyáit kezdték ágyúzni, majd július 17-én a huszárvár falszakaszain ütött réseken keresztül rohamra indultak, de a várvédők több órás véres küzdelemben visszaverték a támadást.

gyula_1566-ban_mathias_zundt_metszete.jpgMatthias Zündt metszete Gyula 1566-os török ostromáról

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Mathias_Z%C3%BCndt_1566_Gyula.jpg)

Ezt követően Pertev pasa tovább lövette a huszárvár falait, ahol a duplafalú palánkot tölgyfagerendák tartották, melyeket vesszőfonással kötötték össze, közé jelentős mennyiségű agyagos földet hordtak, melyet aztán alaposan ledöngöltek. Ez a fal hatékonyan ellenállt az ágyúgolyóknak, hiszen rugalmas szerkezetet alkotott, ami elnyelte, elvezette a lökéshullámokat. A törökök a mocsaras, vizenyős talaj miatt aknákat sem tudtak ásni a falak ellen, ezért inkább igyekeztek a falakat rézsútosan lőni, így miután az ágyúgolyók a gerendázatot takaró tapasztott agyagréteget lehántották, a csupasz szálfákat az ostromlók fel tudták gyújtani. Július 25-én Kerecsényi feladta a tarthatatlanná vált huszárvárat és megmaradt embereivel kénytelen volt visszavonulni a várba, a huszárvárba benyomuló törökök így közelebb tudták vinni az ágyúikat és azokkal a belső vár falait kezdték lőni.

szigeterod-500x301.jpgJúlius 25-én elesett a huszárvár, a védők pedig a belső várba húzódtak vissza

(Kép: https://gyulakult.hu/egy-asatas-kulisszatitkai-liska-andras-eloadasa-kastely-kapolnajaban/)

Az augusztus 3-ai török rohamot a védők visszaverték, azonban számukat nemcsak a harc, hanem a járványok is tizedelték, és miután a török műszaki alakulatok a Körös vizét a vártól elvezették, a víz a vár kútjában szinte ihatatlanná vált. Augusztus közepére a tisztikar jelentős része már nem élt vagy sebesült volt, elesett Kerecsényi két alkapitánya is, azonban a várvédők sehonnan se kaptak segítséget. A várkapitány a tisztekkel történő tanácskozást mellőzve fegyverszünetet kért Pertve pasától, amit néhány tiszt nehezményezett és árulásnak tartott. Kerecsényi azzal érvelt, hogy a helyzet reménytelen, a további ellenállás céltalan, mivel a védők több mint fele elesett már vagy harcképtelen, nincs víz, se élelem és felmentő had se fog érkezni. Az ostromlók és a várvédők közötti – a vár átadásának feltételeivel kapcsolatos – tárgyalások lebonyolítására Kerecsényi László sógorát – feleségének, somlyói Báthory Erzsébetnek a testvérét –, Báthory Kristóf váradi kapitányt, Báthory István későbbi erdélyi fejedelem és lengyel király bátyját kérte fel közvetítőnek. Végül szabad elvonulás fejében 1566. szeptember 2-án – az ostrom kezdete után két hónappal – a megmaradt néhány száz védő elhagyta a várat, azonban a törökök az egyezséget megszegve a kivonulókra támadtak, és csak keveseknek sikerült megmenekülniük. Kerecsényi Lászlót a törökök fogságba vetették, majd Nándorfehérvárra hurcolták, ahol hamarosan kivégezték.

20180330_104119.jpgEmléktábla a vár falán

Az utókor sokáig árulóként tartotta számon Kerecsényit – köszönhetően például Istvánffy Miklós krónikájának – azonban a jelenkor a gyulai vár kapitányának személyét – a 63 napon keresztül tartó hősies kitartását – már másként ítéli meg, és méltán van ott a helye a többi kiváló várkapitány: Dobó István, Szondi György, Thury György vagy Zrínyi Miklós mellett.

A török kor után a gyulai vár elvesztette hadi jelentőségét

Az 1566-os ostromot követően a vár a gyulai szandzsákság székhelye lett, a falak között török bég lakott. Az oszmánok folytatták a védőművek kiépítését, s a huszárvár nyugati oldalán felemelték az átépített formában ma is álló kapuvédőművet. 129 évi török uralmat követően, 1695. január 18-án foglalta vissza a várat Heister tábornok Mehmet pasától, ezt követően császári őrséget helyeztek el az erősségben Nothagel János kapitány vezetésével.

20180330_104112.jpgGyula 1695-ben került ismét keresztény kézre

A II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc idején a kuruc seregek Károlyi Sándor tábornok vezetésével 1705. május 31-én körülzárták a várat, de huszonnégy napi eredménytelen ostrom után elvonultak. A XVIII. században az új rendszerű aradi erőd felépítésével a gyulai vár elvesztette hadászati jelentőségét. A török kor alatt elnéptelenedett békési területek legnagyobb részét 1722-ben megszerző Harruckern János György kezdte el a gyulai kastély kiépítését, amit fia, Harruckern Ferenc Domonkos folytatott.

20180330_114106_richtone_hdr.jpgA kastély a várból nézve

A Harruckern család a kastélykertben álló várépület egy részét gazdasági célokra alakította át, pálinkafőzőt és sörfőzőt hoztak létre. A XVIII. század első felében a várban ülésezett Békés megye közgyűlése, a század végén még működött a vármegyei börtön is a falak között. Harruckern Ferenc Domonkos 1775-ben bekövetkezett halálával a család férfi ága kihalt, a vagyont pedig a női leszármazottak örökölték.

leopold_franz_rosenfeld_mernok-kapitany_1722-bol_szarmazo_terkepe.jpgLeopold Franz Rosenfeld mérnök-kapitány 1722-ből származó térképe a várról

(Kép: https://gyulakult.hu/egy-asatas-kulisszatitkai-liska-andras-eloadasa-kastely-kapolnajaban/)

A Harruckern család vagyonának gyulai részét Harruckern János György lányának, Harruckern Johannának az unokája, Grúbert Terézia kapta meg, akinek a férje gróf Wenckheim József altábornagy volt. A házaspárnak két fia született: Wenckheim József Antal (1780-1852) – aki Kígyóson élt – a család idősebb, míg Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót (1785-1838) az ifjabb grófi ágának megalapítója lett, később a vagyonmegosztásnál a gyulai részt kapta. Gróf Wenckheim Ferenc a gyulai kastély épületét párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette, az épület mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett. A XIX. században a gyulai kastély parkjának kiépítése során eltűnt az egykori huszárvár, 1812-ben a palánkfalakat és a bástyákat elbontották, a várárkot feltöltötték. Halálát követően a gyulai uradalmat négy fia között osztották fel: a legidősebb, Wenckheim József (1809-1869) örökölte Gyulát és az ottani kastélyt, Wenckheim Károly (1811-1892) Gerla birtokosa lett, ahol kastély épített, Wenckheim Antal (1813-1864) Vésztőt örökölte, míg Wenckheim Rudolf (1814-1889) Dobozt és az ott álló vadászkastélyt kapta.

Fegyverletétel Gyulán 1849-ben

1849. augusztus 9-én a Bem József vezette honvédsereg Temesvárnál vereséget szenvedett Haynau császári tábornoktól, amiről Görgey Artúr augusztus 11-én értesült. Ezt követően, augusztus 13-án Görgey hadserege a Világos és Szőlős közötti síkon letette a fegyvert a cári hadsereg előtt. Rüdiger orosz tábornok ekkor hozzájárult ahhoz, hogy a tisztek megtarthassák az oldalfegyvereiket, az orosz hadsereg ezzel a gesztussal tulajdonképpen a magyar honvédség bátorsága és hő­sies helytállása előtt tisztelgett. Augusztus 19-21 között az orosz fogságba esett honvédtisztek közül sokakat Sarkadról Gyulára szállítottak át, így tíz később Aradon kivégzett vértanút. Az orosz vezérkar gróf Wenckheim József gyulai kastélyát tette meg főhadiszállássá, míg a magyar tisztek többségét magánházakhoz szállásolták be.

vertanuk_szallasai.jpg

Hat honvéd tábornok szálláshelye Gyulán 1849 augusztusában, Damjanich János és Lahner György a várban kaptak helyet

(Kép: http://epa.uz.ua/01500/01577/00021/pdf/bmmk_2000_263-288.pdf)

 

Damjanich János honvéd tábornokot a gyulai kastély oldalszárnyában helyezték el, de csak napközben lehetett fele­sége mellett, az éjszakákat a vár mai Kerecsényi kapuja jobb oldalán lévő kis cellában kellett eltöltenie, a mellette lévő másik kis szoba Lahner György honvédtábornok cellája volt. Augusztus 22-én érkezett meg Gyulára Montenuovo császári tábornok, hogy a hadifoglyokat átvegye az oroszoktól és megdöbbenve tapasztalta, hogy a magyar honvédtisztek fegyvert viselnek. Ekkor intézkedés történt a katonák lefegyverzésével kapcsolatban, melyre augusztus 22-én és 23-án került sor. Egyes visszaemlékezések szerint augusztus 23-án a vár és a kastély közötti téren került sor a cári parancsnokok előtti fegyverletételre, mások úgy emlékeznek, hogy a magyar tisztek a fegyvereiket a kastély egyik földszinti termébe dobálták be az ablakon keresztül. Több honvédtiszt – köztük Knezic Károly tábornok – nem volt hajlandó átadni a kardját, hanem inkább kettétörte azt. Napjainkban Knezic kardjának maradványa a gyulai múzeum legféltettebb ereklyéi közé tartozik. A fegyverletétel idejére az orosz katonák lezárták a várkertet, de nem a szökések megakadályozása, hanem a császári katonák távoltartása miatt.

aradi13.jpgA későbbi aradi vértanúk közül tízen Gyuláról indultak el a végzetük felé

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Aradi_v%C3%A9rtan%C3%BAk)

 

Augusztus 24-én tíz, az előző napon fegyverét letevő, későbbi aradi vértanút indítottak el Gyuláról Aradra: Nagysándor Józsefet, Leiningen-Westerburg Károlyt, Poeltenberg Ernőt, Knezic Károlyt, Damjanich Jánost, Lahner Györgyöt, Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Török Ignácot és Aulich Lajost. Az ő emléküket őrzi a gyulai vár mellett felállított Honvédtiszti Emlékhely, ami a gyulai várral együtt 2012 óta a magyarországi történelmi emlékhelyek egyike.

20180330_103911.jpgA Honvédtiszti Emlékhely

 

 

Gyula várának régészeti kutatása és helyreállítása

A várépületben uradalmi cselédlakásokat rendeztek be, a vár lakottsága csak 1905-ben szűnt meg, ekkor készült el a városban az új uradalmi cselédház. Ezt követően Almássy Dénes gróf a gazdasági épületeket elbontatta, a romladozó középkori falakat kijavíttatta. 1925-ben árvízkárosultakat helyeztek el a várban, a II. világháború idején a kaputoronyban magassági megfigyelőpont volt. A vár régészeti kutatása 1953-ban indult meg, Lűkő Gábor a gyulai múzeum igazgatója először a vár délnyugati sarkán álló, lőportoronynak is hívott rondella feltárást kezdte meg Holl Imre szakmai ellenőrzésével. 1956-ban Parádi Nándor vette át az adott időszak egyik legfontosabb vár ásatásának irányítását, és a kutatást 1968-ban fejezte be. Az 1963-ban befejezett első felújítás Erdei Ferenc tervei alapján készült, a helyreállított várban 1964 óta múzeum, udvarán nyaranta színház működött, azonban a rendszeres karbantartás elmaradása – s főképp amiatt, hogy az 1950-1960-as évek építészeti divatjának megfelelően az épületszárnyak lapos tetős fedést kaptak, s így fokozatosan átáztak – miatt az 1980-as évek végén újabb műemlékvédelmi beavatkozás vált szükségessé. A feltárást 1989-ben Gerelyes Ibolya és Simon Zoltán folytatta, az ásatás mellett megindult a falak kutatása is, e munkálatok 2004-ig tartottak Feld István és Gerelyes Ibolya irányításával. A vár ma látható képét meghatározó tetőket az 1980-as évek végén Móga Sándor tervezte.

20180330_114153.jpgA vár ma látható képét meghatározó tetőket az 1980-as évek végén Móga Sándor tervezte

Napjainkban a vár 24 kiállító teremmel várja a látogatókat, az újraszentelt várkápolnában keresztelőket és esküvőket tartanak, a lovagterem pedig fogadások, konferenciák megrendezésére is alkalmas. A Nemzeti Várprogram kiemelt helyszíneként, az elkövetkező években fog megvalósulni az úgynevezett Szigeterőd-projekt, ami a gyulai vár palánkerődítéseinek és egykori Körös-mederből kialakított várárkainak turisztikai célú rekonstrukcióját célozza.

Séta a várban

A belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni) a XVI. század első felében, a belső vár délnyugati sarkánál épített rondellában vásároltuk meg, majd egy pillantást vetettünk a vár északnyugati, hosszú várfalára.

20180330_115450_gotikus_stilusu_agyutorony_rondella_1500_korul.jpgA belépőjegyeket a XVI. század első felében, a belső vár délnyugati sarkánál épített rondellában vásároltuk meg

20180330_104638.jpgA vár északnyugati, hosszú várfalának külső oldala

A belső udvarra vezető kaputorony a délkeleti várfal közepén emelkedik, annak első emeletén keresztül jutottunk be a vár belsejébe. A 60 x 27 méteres belső vár egy majdnem szabályos téglatest – mivel a rövidebb oldalai nem ugyanolyan hosszúak, így inkább trapéz alakú a vár – tizennégy méter magas falakkal, a belső épületszárnyak várudvarra néző oldalán, az emelet magasságában pilléreken átvezetett folyosórendszer fut körbe, melyről megközelíthetők az emeleti termek és helyiségek.

20180330_105901.jpg

20180330_110816.jpgA vár belső udvara

20180330_113532.jpgA körbefutó folyosóról lehet az emeleti termekbe és helyiségekbe jutni

A kaputoronytól egy lépcsőn leereszkedtünk a várudvarra és az alsó termekben berendezett kiállításokat néztük meg először.

20180330_113142_foldszint.jpgA földszinti termekben berendezett kiállítások

A bejárattal szemben, az északnyugati palotaszárny alsó termeiben a fazekasműhelyt, a kovácsműhelyt, a sütőházat, az éléstárat tekintettük meg, majd délnyugati sarokban a börtön és a kivégzőhely termei következtek.

20180330_110829.jpgA fazekasműhely

20180330_105342.jpgAz éléstár

20180330_105447.jpgA börtön és a kivégzőhely termei

A várudvar délnyugati, rövidebb oldalán nyílik az úgynevezett Kerecsényi kapu, ami a vár XV. századi építése során az építőanyagok hordására szolgált, utána valószínűleg befalazták. A kapu közelében látható az 1849 augusztusában a várban raboskodó Damjanich János és Lahner György tábornokok emlékre kihelyezett tábla.

20180330_105030.jpgA várudvar délnyugati, rövidebb oldalán nyílik az úgynevezett Kerecsényi kapu, balra pedig a várkápolna épülete látható

Az éléstár előtt áll a vár kútja, az udvar másik oldalán a várkápolna és az ahhoz csatlakozó, emeleti helyiségekből álló várúrnői lakosztály foglalja el a Kerecsényi kapu és a kaputorony közötti területet.

20180330_110345.jpgA várkápolna

Az 1445. június 5-én felszentelt várkápolna emeletén épített karzatról vagy oratóriumról – amit a három szobából álló lakosztályából közvetlenül meg tudott közelíteni – hallgathatta a vár űrnője az istentiszteleteket.

20180330_110453.jpgA várkápolna emeletén épített oratórium

Egy lépcsőn felkapaszkodtunk az emeletre és megnéztük a várúrnői lakosztály három helyiségét: az előszobát, a fogadószobát és a hálószobát.

20180330_111921.jpgA várűrnő hálószobája

20180330_113029_emelet.jpgAz emeleti termekben berendezett kiállítások

Az emeleti termek előtti folyosón keresztül közelítettük meg a délnyugati sarokban berendezett kiállító termeket: a várnagy szobáját, majd a várúr háló- és fogadószobáját.

20180330_111512.jpgA várnagy szobája

20180330_112225.jpgA várúr fogadószobája

Az északnyugati palotaszárny termei között a kapcsolatot nem csak a várudvarra néző oldalon kiépített folyosó, hanem a termek közötti belső ajtók is segítik. A várúr fogadószobájából a török szandzsákbég hivatali termébe, majd az alabárdos terembe jutottunk, végül a fegyvertárba érkeztünk.

20180330_112301.jpgA török szandzsákbég hivatali terme

20180330_112620.jpgAz alabárdos terem

A kaputorony és az északkeleti rövid fal közötti, addig üresen álló szakaszon a XVI. század elején felépített épületszárnyban szintenként egy-egy nyújtott téglalap alaprajzú, dongaboltozatos terem lett kialakítva, az épületszárny várudvarra néző oldalán vaskos pillérek fogják fel a termek boltozatának nyomását, egyben pedig a körbefutó folyosó átvezetésére is szolgálnak.

20180330_113707.jpgA lovagterem

Ennek a palotaszárnynak a felső szintjén – az alsó szinten a borozó-galéria található – kialakított lovagterem belső berendezésének megtekintése után visszatértünk a kiindulási pontunkhoz, a négyszintes kaputoronyhoz. Néhány lépcsőfok megmászását követően feljutottunk a várfalakra, ahonnan csodálatos kilátás tárult a szemünk elé.

20180330_114440.jpgA kaputornyon keresztül jutottunk fel a várfalak tetejére

Nemcsak a vár melletti tóra vagy az Almásy-kastély épületére láttunk rá, hanem a vár ma látható képét meghatározó, az 1980-as években épített tetőket, a várudvart és az udvart körülvevő épületszárnyak belső homlokzatát is megszemlélhettük felülnézetből.

20180330_114453.jpgFentről is megszemléltük a várudvart

Miután körbesétáltunk a falak tetején és minden oldalról megnéztük az alattunk lévő várudvart és a környező tájat is, a kaputornyon keresztül elhagytuk a gyulai erősség sok harcot megélt épületét és elindultunk a szomszédban álló Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély felé.

További képek tekinthetők meg a gyulai várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó a szigeterőd ásatásáról, valamint egy légi felvétel a várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://gyulavara.hu/

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/012_gyulai_var.htm

https://www.varak.hu/latnivalo/index/207-Gyula-Var/

https://kirandulastippek.hu/del-alfold/gyula-var

https://varleso.hu/var/gyulai

http://archiv.magyarmuzeumok.hu/tema/3405_ismet_lesz_szigeterod_gyulan

https://www.gyulaihirlap.hu/102683-osi-romok-8211-a-gyulai-ferencesek-hagyateka

http://gyorkos.uw.hu/1566/1566.htm

http://epa.uz.ua/01500/01577/00021/pdf/bmmk_2000_263-288.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5314746297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.