Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Gyulai Almásy-kastély

A Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastély

2019. június 05. - Egri Gábor

2018 márciusának végén, egy napsütéses pénteki napon Békés megye felé vettük az irányt, hogy felkeressünk néhány kastélyt és várat a Viharsarokban. Előbb a geszti Tisza-kastélynál álltunk meg, majd következett Gyula és a középkori téglavár. A gyulai vár megtekintését követően átsétáltunk a gyulai kastély parkján keresztül – amit az egykori huszárvár területén alakítottak ki a XIX. században – az Almásy-kastély épületéhez, melyet néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújítottak.

20180330_120157_richtone_hdr.jpgA gyulai vártól sétáltunk át a kastélyhoz

 

A Harruckern család lett Gyula birtokosa a XVIII. században

Harruckern János György (1664-1742) a felső-ausztriai Schenkenfelden mezővárosban született Harruckern György takácsmester fiaként, majd 1689-ben a számvevőségnél kezdte meg állami szolgálatát. Később élelmezési biztosként került át a főhadbiztossághoz, ahol a pályája meredeken ívelt felfelé: 1710-ben elnyerte az udvari kamarai tanácsosi rangot, 1716-ban pedig megreformálta a császári sereg élelmezését, amiért cserébe a Habsburg uralkodó, III. Károly 1718-ban római szent birodalmi lovagi címet és címerhasználati jogot adományozott neki. Harruckern János György 1719-ben, állami szolgálatának harmincadik évében jutalomként magyar földbirtokot kért, ahol le kívánt telepedni. 1722-ben iktatta be az országgyűlés az általa kért birtokba – Békés, Csaba, Doboz, Gella, Gyarmat, Gyula, Körös-Ladány, Öcsöd, Szeghalom, Vésztő és pusztáik –, mely néhány uradalom kivételével szinte Békés vármegye teljes területét jelentette.

harruckern_janos_gyorgy.jpgBáró Harruckern János György a XVIII. század elején kapta adományba Békés vármegye szinte egész területét

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/007_harruckernek.htm)

Az új földesúr a török kor után – Gyula várát 1695-ben foglalták vissza a keresztények – szinte teljesen elnéptelenedett megyét újratelepítette magyar, német, szlovák és román telepesekkel, akiknek több évre szóló adómentességet adott. Harruckern János György 1729-ben megkapta a bárói rangot, 1732-ben pedig Békés megye főispánja lett, ezért a család bécsi palotája mellett szükségessé vált egy – a főispáni ranghoz méltó – nemesi kúria építése is Békésben.

A gyulai kastély építésének kezdete

A gyulai várat ábrázoló – Leopold Franz von Rosenfeld hadmérnök által – 1722-ben készített térképen a huszárvár területén látható egy új építésűként jelzett épület („G” jelű), ami valószínűleg Harruckern báró első építkezése az aradi vár megépülésével hadászati jelentőségét elvesztő gyulai szigeterőd – azon belül is a külső huszárvár – területén.

leopold_franz_rosenfeld_mernok-kapitany_1722-bol_szarmazo_terkepe.jpgA Leopold Franz von Rosenfeld hadmérnök által készített térkép

(Kép: http://archiv.magyarmuzeumok.hu/muhely/3757_szigeterod-projekt_folytkov)

Ekkor még állt a török időkben a huszárvár falai között felépített dzsámi, melynek alapjai napjainkban is fellelhetőek. Később a térképen G-vel jelzett épületet lebontották, melynek a helyén 1745 előtt megépült a Harruckern-kastély, mely a ma is látható Almásy-kastély épületének elődje volt. Harruckern János Györgynek három lánya – Franciska, Johanna és Mária Cecília – és két fia – Ferenc Domonkos és József – született, akik közül Harruckern Ferenc Domonkos (1696-1775) örökölte a gyulai uradalmat apja 1742-ben bekövetkezett halála után.

Harruckern Ferenc Domonkos építette ki a kastély ma is látható alakját

A huszárvár támpillérekkel megerősített, török korban épült, dongaboltozatos kapuépítményét az 1740-es években Harruckern Ferenc Domonkos emeletes barokk toronnyá alakíttatta át, amit törtvonalú, vörösre festett sisak koronázott.

gyulai_kastely-still_1740_03b1.jpgAz egykori kapuépítményből emeletes barokk torony lett (Kép: https://pazirik.hu/projekt/gyulai-kastely/)

Később – a XVIII. század végén vagy a XIX. század elején – a középkori építésű torony (Török-torony vagy Huszár-torony) a kastély részévé vált. A kastély kiépítése is tovább folyt, feltételezhetően ekkor bővítették ki a Harruckern János György által épített régi, kisebb épületet, és alakult ki a kastély nagyrészt ma is látható alakja.

harruckern_ferenc_domonkos.jpgBáró Harruckern Ferenc Domonkos idejében alakult ki a kastély nagyrészt ma is látható alakja

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/007_harruckernek.htm)

A Harruckern család a kastélykertben álló várépület egy részét gazdasági célokra alakította át, pálinkafőzőt és sörfőzőt hoztak létre. Az 1780-84-es térképek már a Harruckern Ferenc Domonkos által kiépített „L” alakú barokk kastélyt ábrázolják.

harruckern_csaladfa.jpgA báró Harruckern család leszármazása

(Kép: https://www.gyulaikastely.hu/ma_files/harruckern_csaladfa.pdf)

1775-ben meghalt Harruckern Ferenc Domonkos, akinek nem maradt fiú utódja – lányai: Mária Anna és Jozefa –, akárcsak korábban (1741-ben) meghalt öccsének, Harruckern Józsefnek sem, így a család fiúágon kihalt, a vagyont pedig a női leszármazottak örökölték.

still_1770_03.jpg1775-ben a Harruckern család fiúágon kihalt, a kastély pedig hamarosan a Wenckheim családé lett

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/gyulai-kastely/)

1795-ben a kastély épületében tűz ütött ki, a lángok pusztításának következtében csak az épület főfalai és egyes boltozatos helyiségei maradtak meg, ekkoriban az épületben Harruckern Ferenc Domonkos lánya, Jozefa és férje, gróf Károlyi Antal lovassági tábornok lakott, akik a gyulai birtokot irányították egészen a Harruckern uradalom 1798-as felosztásáig.

A kastély épülete többször leégett

Harruckern János György legfiatalabb lányát, Mária Cecíliát az ugyancsak frissen nemesített gróf Wenckheim József Ágoston vette feleségül, akiknek a házasságból három gyermek született, közülük Wenckheim József altábornagy (1734-1803) vitte tovább a családi nevet. Wenckheim József 1776-ban osztrák bárói rangot kapott, 1802-ben pedig megkapta az osztrák grófi címet, felesége Gruber Mária Terézia lett, akit az 1798-as birtokfelosztásánál osztatlanul illetett meg a Harruckern család vagyonának gyulai része, ugyanis Gruber Mária Teréziának az apai nagyanyja Harruckern János György középső lánya, Harruckern Johanna volt.

gyulai_kastely-still_1770_03.jpgA kastély 1795-ben és 1801-ben is leégett (Kép: https://pazirik.hu/projekt/gyulai-kastely/)

A leégett gyulai kastélyt a főhomlokzati feliratának tanúsága szerint báró Wenckheim Józsefné Gruber Terézia építette fel újra 1798-ban, ekkor tovább bővítették az épületet, ami az 1801-es nagy városi tűzvész során ismét megsérült.

20180330_130540.jpgFelirat a kastély főhomlokzatának közepén

Báró Wenckheim Józsefnek és Gruber Mária Teréziának két fia született: a Kígyóson letelepedő Wenckheim József Antal (1780-1852), a család idősebb ágának, míg Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót (1785-1838) az ifjabb grófi ágnak a megalapítója lett, utóbbi később a vagyonmegosztásnál a gyulai részt kapta.

A Wenckheim-kastély

Gróf Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót (1785-1838) az 1801-es tűzvészben megsérült kastélyépületet a Wenckheim család építészének, Czigler Antalnak a tervei alapján építtette újjá, aki a rezidenciát nagyrészt a XVIII. századi állapotában kívánta megőrizni.

wenckheim_ferenc.jpgGróf Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót a XIX. század elején újjáépíttette a kastélyt

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/007_harruckernek.htm)

Az új birtokos a gyulai kastély épületét párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette, a főépület mellé lovardát és cselédszárnyat emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett. Ekkor vált a kastély részévé a Török-torony – a huszárvár egykori kaputornya –, mellyel átellenben felépítették a Víztornyot a kastély főépülete és a cselédszárny közé. A XIX. században a gyulai kastély parkjának és díszkertjének kiépítése során eltűnt az egykori huszárvár, 1812-ben a palánkfalakat és a bástyákat elbontották, a várárkot feltöltötték.

still_1810_01.jpgGróf Wenckheim Ferenc a gyulai kastély épületét párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/gyulai-kastely/)

A gyulai kastély volt az első az országban, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban, a magyar Himnusz megzenésítőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja pedig kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között, ahol később a híres zeneszerző unoka is többször megfordult. Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót 1838-ban bekövetkezett halálát követően a gyulai uradalmat négy fia között osztották fel: a legidősebb, Wenckheim József (1809-1869) örökölte Gyulát és az ottani kastélyt, Wenckheim Károly (1811-1892) Gerla birtokosa lett, ahol kastélyt épített, Wenckheim Antal (1813-1864) Vésztőt örökölte, míg Wenckheim Rudolf (1814-1889) Dobozt és az ott álló vadászkastélyt kapta.

Fegyverletétel a gyulai kastélynál 1849 augusztusában

Az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletételt követően, a fogságba esett honvédtisztek közül többeket Gyulán tartottak fogva, az orosz vezérkar gróf Wenckheim József gyulai kastélyát tette meg főhadiszállásául, míg a magyar tisztek többségét magánházakhoz szállásolták be.

wenckheim_jozsef.jpg1849-ben gróf Wenckheim József volt a kastély birtokosa

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Doboz/pages/007_harruckernek.htm)

A visszaemlékezések szerint augusztus 22-én és 23-án, a gyulai vár és a kastély közötti téren került sor a honvédtisztek – akik Világos után megtarthatták a tiszti fegyvereiket – fegyverletételére, mások úgy emlékeznek, hogy a magyar tisztek a fegyvereiket a kastély egyik földszinti termébe dobálták be az ablakon keresztül. Több honvédtiszt – köztük Knezic Károly tábornok – nem volt hajlandó átadni a kardját, hanem inkább kettétörte azt. Napjainkban Knezic kardjának maradványa a gyulai múzeum legféltettebb ereklyéi közé tartozik. Augusztus 24-én tíz, az előző napon fegyverét letevő, későbbi aradi vértanút indítottak el Gyuláról Aradra: Nagysándor Józsefet, Leiningen-Westerburg Károlyt, Poeltenberg Ernőt, Knezic Károlyt, Damjanich Jánost, Lahner Györgyöt, Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Török Ignácot és Aulich Lajost. Az ő emléküket őrzi a gyulai kastély és a vár között felállított Honvédtiszti Emlékhely.

A gyulai Almásy-kastély

Az 1860-as évek elején Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt, aki a Wenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját másolta és javítgatta akkoriban. 1869-ben meghalt Wenckheim József, akinek két gyermeke volt: Wenckheim Gyula és Wenckheim Stefánia Mária. Miután Wenckheim Gyulának nem volt örököse, a gyulai kastélyt Wenckheim Stefánia (1837-1917) és férje – a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy családból származó –, gróf Almásy Kálmán (1815-1898) fia, Dénes kapta meg.

016.bmpA zsadányi és törökszentmiklósi Almásy-család leszármazása

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/potlek-kotet-D207/almasy-csalad-zsadanyi-es-torok-szent-miklosi-D263/)

Almásy Dénes (1863-1940) és az adományairól híres felesége, Károlyi Gabriella (Ella) grófnő (1869-1945) 1888-ban költözött be a lakatlan kastélyba, melyet ekkor jelentősen átalakítottak és felújítottak.

250px-grof_almasy_denes.pngKép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alm%C3%A1sy_D%C3%A9nes#/media/File:Gr%C3%B3f_Alm%C3%A1sy_D%C3%A9nes.png

Az épület utolsó nagy átépítése 1902-1905 között zajlott Sztarill Ferenc nagyváradi építész vezetésével, ekkor az udvari homlokzat átalakítása mellett a Török-toronyban új födém létesítésére, valamint a kastélyépület emeletének 5-5 tengellyel való bővítésére is sor került.

gyulai_kastely-still_1902_01_2.jpgAz épület utolsó nagy átépítése 1902-1905 között zajlott (Kép: https://pazirik.hu/projekt/gyulai-kastely/)

1932 után Almásy Dénes feleségével, valamint az első világháborúban két gyermekével megözvegyült Gabriella nevű lányával kiköltözött az akkor már "kiskastély"-nak nevezett cselédszárnyba, a kastély főépületét – melyet az egyre jobban elszegényedő család már nem tudott fűteni – lezárták és csak különleges alkalmakkor nyitották meg a családtagok számára.

1410524.jpgAz 1930-as évektől a kastély főépületét csak különleges alkalmakkor nyitották meg

(Kép: https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/276/kategoriak~Kepeslapok/Tortenelmi-Magyarorszag~4/Gyula-Grof-Almasy-Denes-kastelya-kiadja-Seefehlner-J-L~II1410524/)

 

A kastély sorsa a XX. század második felében

A kastélyparkot az Almásy örökösök 1942-ben felparcelláztatták, az így keletkezett bevételből egyrészt az ingatlanra bejegyzett hiteleket törlesztették, másrészt létrehozták a Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot, melynek célja a gyógyvízfúrások megkezdése, majd egy fürdőegyüttes és gyógyszálló kialakítása volt.

gyulai_kastely-still_1940_02.jpgA kastélyparkot az Almásy örökösök 1942-ben felparcelláztatták és létrehozták a Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/gyulai-kastely/)

Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, a gróf öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt és a részvénytársaságot államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd 1955-től csecsemőotthont helyeztek el.

xokracz61.jpgA kastélyt a II. világháború után államosították (Kép: https://pazirik.hu/projekt/gyulai-kastely/)

1950-ben lebontották a Víztornyot, az 1960-as években pedig a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. 1985-ben a Víztornyot eredeti formájában, de betonelemekből építették újjá, majd a kastély épülete fokozatosan kiürült.

A Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastély felújítása

A mocsaras területre épült – az egykori huszárvár területén álló –, több mint kétezer négyzetméteres kastély felújítása 2014 és 2016 között zajlott, a munkálatok során modern mikrocölöpös alapozással igyekeztek megakadályozni az épület süllyedését.

20180330_120332.jpgA kastély felújítását csak nemrég fejezték be

A Török-torony felújítása során az eklektikus homlokzat alatti barokk homlokzatot állították helyre – az épület napjainkban időszaki jelleggel kortárs képzőművészeti tárlatoknak biztosít helyet –, míg az 1985-ben újra felépített, azonban már műemléknek nem tekinthető Víztorony belsejében alakították ki a látogatóközpont bejáratát a jegypénztárral és a ruhatárral, míg a torony tetején létrehoztak egy kilátóteraszt.

20180330_120320.jpgA Víztorony belsejében alakították ki a látogatóközpont bejáratát

A kastély állandó kiállítása – Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai elnevezéssel – az épületben egykor lakott főurak életének színes világa mellett az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is bemutatja a XXI. századi interaktív technika segítségével.

20180330_124905.jpg

20180330_124824.jpgKiállítás a kastélyban

Olyan kérdésekre kaphatunk választ a látogatásunk során, mint például, hogy ki fűtötte a kastélyban a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, kinek mi volt a feladata és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? A tárlat ezek mellett bemutatja többek között a korabeli étkezési szokásokat, az ételeket, a birtokos család napirendjét, az öltözködési szokásokat, a kastély egyes helyiségeinek funkcióit, valamint a korabeli fűtés- és világítástechnikát.

20180330_131945.jpgA felújított kastély főépülete 2018 márciusában

A kastélyba a főépület és a cselédszárny közötti Víztorony bejáratán keresztül léptünk be, ahol a jegypénztár található. Mivel mi már a várnál a négy az egyben elnevezésű csomagot (a jegyárakat itt lehet megnézni) vásároltunk meg – ami a vár meglátogatása mellett a kastély állandó és időszaki kiállítására, valamint a toronykilátó megtekintésére is feljogosított minket – a kastélynál nem kellett külön belépőjegyet vennünk.

20180330_123440.jpgA cselédszárny

Miután letettük a kabátokat a ruhatárba, először a 13,5 méter magas Víztorony tetején kialakított toronykilátóba lépcsőztünk fel, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt Gyula középkori várára, a Szigeterődre, a kastély főhomlokzatára, a Török-toronyra és az egykori történeti kastélykertre.

20180330_120752_richtone_hdr.jpgKilátás a Víztorony tetejéről: előtérben a cselédszárny, a háttérben pedig a gyulai vár látható

A kastély főhomlokzatának középrésze elé, vagyis a főbejárat felé, egy pillérekkel alátámasztott, kőballuszteres erkélyt építettek, míg a mellékrizalitok előtt egy-egy kisebb erkély áll.

20180330_120748_richtone_hdr.jpgA kastély főépülete a toronykilátóból

Miután kiélveztük a napsütést, visszatértünk a földszintre, ahol a jegypénztár mellett egy vetítőterem kapott helyet, továbbá szintén a földszinten látható a cselédek életét bemutató kiállítás, az aradi vértanúk emlékszobái, valamint a Sala Terrena teremben kialakított kápolna.

20180330_122928.jpgA Sala Terrena teremben kialakított kápolna

A helyreállítási munkálatok során feltárták a kastély barokk nagykonyháját is, mely egy fém rámpán járható be, miközben érdekes és informatív installációk mutatják be a korabeli főúri kastélyok hatalmas háztartását.

20180330_122151.jpgA kastély barokk nagykonyhája

01.jpg

04.jpg05.jpgA gyulai kastély konyhájának elméleti rekonstrukciója (Képek: https://pazirik.hu/projekt/5535-2/)

Az emelet külön férfi és női szalonjaiban az úri hétköznapokba nyertünk bepillantást, a lányok kipróbálhatták a korabeli parfümöket, vagy akár korbeli ruhákat is fel lehetett próbálni.

20180330_123806.jpgAz emelet szalonjaiban korabeli ruhákat is fel lehetett próbálni

Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a XXI. századi technika segítségével megalkotott interaktív, igényes és izgalmas kiállítás akár több órára is képes leköti a látogatók figyelmét, továbbá az épület felújítását is sikerült kiválóan megvalósítani. A kiállítás megtekintése után még kisétáltunk a főbejárat fölötti teraszra – ahol egy kávézót alakítottak ki – ahonnan még egyszer alaposan szétnéztem. Jobbra húzódott a cselédszárny, ami mellett a Víztorony állt, szemben velünk – a kastély kertjén túl – magasodtak a gyulai vár téglából rakott, évszázados falai, míg tőlünk balra a Török-torony zárta le a kastély épülettömbjét.

20180330_130318.jpgKözépen a Víztorony, balra tőle a cselédszárny, a másik oldalon pedig a kastély főépülete

20180330_130331.jpgA kastély kertje, a távolban pedig a gyulai vár

20180330_130343.jpgBalra a Török-torony zárta le a kastély épülettömbjét

Miután elhagytuk a kastély épületét a Víztornyon keresztül, még elsétáltunk a Török-toronyhoz, hogy annak a másik oldalát is megtekintsük.

20180330_132041.jpgA Török-torony külső oldala

Összességében nagyon kellemes órákat töltöttünk el Gyulán, ahova mindenképpen szeretnék visszatérni minél hamarabb. Egy kiadós ebédet követően visszatértünk a kocsikhoz és elindultunk a kirándulásunk utolsó állomása, Szabadkígyós felé, ahol a gyönyörű Wenckheim-kastélyt néztük meg.

A gyulai Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastélyról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó a kastélyról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.gyulaikastely.hu/

https://cultura.hu/kultura-plusz/a-gyulai-almasy-kastely-evszazadai/

http://epiteszforum.hu/uj-latogatokozpont-a-gyulai-wenckheim-almasy-kastelyban

https://pazirik.hu/projekt/gyulai-kastely/

https://pazirik.hu/projekt/5535-2/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr9814879350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.