Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Barcarozsnyó vára

Szász erősség Brassótól délnyugatra

2019. június 27. - Egri Gábor

Brassótól délnyugatra, a Keresztény-havasok lábánál, a Bucsecs-hegységből eredő Vidombák-patak partján fekszik a szász mezőváros, Rozsnyó – nem összekeverendő a Felvidéken található várossal –, későbbi nevén Barcarozsnyó (németül: Rosenau). A prázsmári, majd a szászhermányi erődtemplomok megtekintését követően Brassón keresztül indultunk el délnyugati irányba, hogy előbb Barcarozsnyó várát, majd Törcsvárat is meglátogassuk.

20170818_150047_richtone_hdr.jpgBarcarozsnyó vára 2017 nyarán

 

A rozsnyói várhoz vezető út

A DN1E főúton indultunk el Brassóból és hamarosan az úgynevezett Kárpátkanyarhoz tartozó Barcasági-hegyek között jártunk, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a szászok egykori büszke városára.

20170818_160455.jpg

20170818_160628.jpgBrassó városára láttunk rá a hegyek közül

Az országút a népszerű üdülőközponton, Brassópojánán halad keresztül, majd néhány kanyart követően, mielőtt még kiértünk volna a hegyek közül és az erdőből a sík vidékre, egy nagy parkoló bukkant fel, ahol letettük a kocsit az út szélén. A Barcarozsnyó városának keleti részén emelkedő 150 méter magas Várhegy tetején épült fel a kelet-nyugat irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú vár, Erdély egyik legnagyobb kiterjedésű erődítménye, melynek tekintélyes, fokozatosan helyreállított maradványai napjainkban is büszkén állnak. A rozsnyói vár fekvésénél fogva uralkodott a Brassóból Törcsvár felé vezető úton, mely a legjobb és legjárhatóbb összeköttetés volt Brassó és a Havasalföld között.

cetatea_r_nov_v_zut_din_oseaua_cristian-r_nov.jpgA 150 méter magas Várhegy Barcarozsnyó mellett és a Kárpátok hófedte csúcsai

(Kép: https://ro.wikipedia.org/wiki/Cetatea_R%C3%A2%C8%99nov#/media/Fi%C8%99ier:Cetatea_R%C3%A2%C8%99nov,_v%C4%83zut%C4%83_din_%C8%99oseaua_Cristian-R%C3%A2%C8%99nov..jpg)

A várhoz két út vezetett fel: az egyik egy könnyebben járható, enyhén emelkedő szekérút volt, ami a Várhegyet megkerülve az erősség keleti oldalához érkezett, míg a másik a város főteréről induló meredek gyalogút, ami a vár nyugati oldalához vezetett. Napjainkban a várostól siklóval is fel lehet jutni a nyugati oldalhoz, míg a vártól keletre kialakított parkolótól néhány száz méter séta után érhető el a külső vár kapuja. Mivel mi a kocsit a parkolóban hagytuk, így kelet felől közelítettük meg Barcarozsnyó várát és miután elhaladtunk Európa egyik legnagyobb – 1,4 hektáron elterülő – dinóparkjának bejárata mellett, meg is érkeztünk a középkori erősség külső kaputornyához, a Báthory-toronyhoz.

20170818_141128.jpgNéhány percnyi sétálást követően felbukkantak a várfalak és tornyok

 

A vár építésének kezdete

Már a rómaiak erődöt emeltek a Barca-patak partján, melynek neve Comidava vagy Cumidava volt. Egyes vélemények szerint a XIII. század elején a II. András király (1205-1235) által a ritkán lakott Barcaságba betelepített, de kevesebb, mint másfél évtized múlva kiűzött Német Lovagrend tette le a rozsnyói vár öregtornyának alapjait. A Szentföldet elhagyó lovagok fő feladata a Magyar Királyság délkeleti határainak védelme és a kun betörések megakadályozása volt, az utánuk érkező telepesek pedig több települést is alapítottak a vidéken, köztük Rosenaut.

20170819_170631.jpgNem lehet biztosan tudni, hogy mikor kezdték el építeni Rozsnyó várát

A teuton lovagoknak a Barcaságban – oklevelek tanúsága szerint – a Kreuzburg (Keresztvár) nevű kővárukon kívül négy vagy öt faváruk is volt, de a kutatók nem tudják biztosan megmondani, hogy Rozsnyó köztük volt-e. A szakemberek szerint valószínűbbnek látszik, hogy a XIV. század végén vagy inkább már a XV. század elején építették a várat a környéket benépesítő szászok, amikor már a török betörések egyre gyakrabban veszélyeztették a vidéket. Az sem zárható ki, hogy a szászok a várat a XIII. századi kisebb erősség helyén, a romok felhasználásával kezdték el kiépíteni.

Rozsnyó királyi mezőváros fejlődése

Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1427-ben Rozsnyó királyi mezővárosban keltezte levelét, melyben a gyulai várat is felépítő Maróthi János macsói bánnak birtokokat adományozott. Ez évben lett a vár Rozsnyó szász lakosainak birtoka, akik később tovább erősítették, bővítették az erődítményt, ami ekkor még nem lehetett túl nagy kiterjedésű. Ebben az időben a település lakói az élelmiszerkészlet és vagyontárgyak biztonságosabb elhelyezésére kamrákat építettek a falak tövébe, ahol veszély esetén maguk is menedéket találtak.

20170819_170648.jpgA Várhegy lábánál álló település szász lakói az élelmiszerkészlet és vagyontárgyak biztonságosabb elhelyezésére kamrákat építettek a várfalak tövébe, ahol veszély esetén maguk is menedéket találtak

Az állandóan úton lévő Zsigmond király gyakran kereste fel a várost, melynek csütörtöki napra vásártartást engedélyezett, és más kiváltságokban is részesítette, majd csaknem kétszáz évvel később, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, 1612-ben nemcsak megerősítette ezeket a kiváltságokat, hanem évi két országos vásár tartását is engedélyezte. A mohácsi csatavesztést követően, a trónért folytatott harcok, belviszályok idején a rozsnyóiak 1540-ben váruk erősítésére évi 25 forint adóelengedésben részesültek, melynek összege azt mutatja, hogy még ekkor sem lehetett valami nagy vár a Várhegy tetején, hiszen mindössze egy porkoláb, és négy darabont volt az őrség létszáma. Egy feljegyzés szerint a szász közösség kezében álló várban 1562-ben János Zsigmond fejedelem is megfordult.

A vár első ostroma

1612-ben a szászok magatartása miatt felbőszült Báthory Gábor fejedelem haddal támadt a Barcaságra. Előbb elfoglalta Feketehalom erődtemplomát, majd Vidombákon és Keresztényfalván keresztül Rozsnyó ellen vonult többnyire székelyekből álló seregével, mire a város szász lakossága a várba menekült. Báthory hadai két napi ostrom után a várat elfoglalták, mivel kút hiányában, a forrástól elvágva a védők vize elfogyott, és így kénytelenek voltak megadni magukat.

rozsnyorajzok5.jpgA vár első ostromára 1612-ben került sor

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/)

Orbán Balázs szerint viszont Düzmen Péter bíró csak a hetedik napon adta fel a várat, miután a ciszternában már nem maradt víz. Rozsnyó elfoglalását követően Báthory bevette még Törcsvárat és a prázsmári erődtemplomot, azonban Hermány erődtemplomával már nem bírtak a katonái. 1612. október 14-én, a Brassó közelében vívott földvári csatában Báthory hajdúkból és székelyekből álló serege legyőzte Weiss Mihály brassói főbíró – akit menekülés közben egy hajdú vágott le – és a fejedelmi trónra törő Ghiczy (Géczy) András csapatait.

cetatea-rasnov-201111211022521.jpgAz erősség csak rövid ideig volt a fejedelmi katonák kezén

(Kép: http://www.rasnoveanul.net/parcare-de-180-de-locuri-pentru-turistii-care-vin-la-cetatea-rasnov-si-dino-parc-cele-mai-vizitate-obiective-turistice-dupa-castelul-bran/)

1613-ban Brassó városa és a fejedelem megbékélt egymással, Báthory pedig Törcsvár várával együtt Rozsnyót is visszaadta a szászoknak.

Az erősség bővítése és további ostromai

A szászok a vész elmúltával azonnal megkezdték a vár kijavítását, és az ostrom tapasztalataiból okulva egy kút kivéséséhez is hozzáfogtak, ami kétezer forintba került, és állítólag huszonnyolc évig tartott, míg a török hadifoglyok elkészültek vele. 1650-ben felépült a vártemplom és a lelkész lakása is, a jószágok védelmére pedig a vár keleti oldalán két holdnyi területet – az úgynevezett baromudvart – fallal kerítettek be, melynek bejáratánál erős kaputornyot emeltek.

rozsnyorajzok4.jpgA vár keleti oldalán egy fallal kerített baromudvart emeltek a XVII. század elején

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/)

A vár kiépítésének és megerősítésének köszönhetően az 1658. évi tatár betöréskor sikeresen állt ellen az ostromnak, majd két év múlva, 1660-ban II. Rákóczi György kancellárja, Mikes Mihály is eredménytelenül ostromolta. Ezekben a vészterhes időkben a környék lakossága a várban talált menedékre, ahol az erős falak és tornyok védelmében egy új települést építettek fel maguknak, ezért egyes leírásokban parasztvárnak is nevezik Rozsnyó várát.

14-1024x392.jpgBarcarozsnyó várát egyes leírásokban parasztvárnak is nevezik

(Kép: https://www.skycam.ro/cetatea-rasnov-tur-virtual-360%C2%B0/)

1688-ban a szászok nagy örömmel fogadták Bádeni Lajos őrgróf császári csapatait, akik ennek ellenére kifosztották a várost.

A rozsnyói vár pusztulása

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kurucok, majd Rabutin serege vonult be, és utóbbiak 1718-ban fel is gyújtották Rozsnyó települését.

rozsnyorajzok0.jpgA kelet-nyugat irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú vár, Erdély egyik legnagyobb kiterjedésű erődítménye

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/)

A tűz átterjedt a várra, épületei a lángok martalékaivá lettek. Alig állították helyre, 1802. október 26-án hatalmas földrengés rázta meg az erődítményt: leomlott az öregtorony, a kápolna, a raktárak nagy része, a falak pedig megrepedtek. Miután a vár hadi jelentősége megszűnt, állagával senki sem törődött, Rozsnyó vára pusztulásnak indult.

rozsnyorajzok6.jpgA vár 1886-ban (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/)

Napjainkban a várat gyors ütemben állítják helyre, áll már a külső vár kaputornya is, kijelenthető, hogy az erősség a Barcaság egyik kiemelkedő látványossága, ahol a látogatók igazi középkori időutazáson vehetnek részt.

6-2_0.jpgBarcarozsnyó erőssége a Barcaság egyik kiemelkedő látványossága

(Kép: http://www.rasnoveanul.net/cetate-iarna/)

20170818_145543.jpgA vár alaprajza

A belépőjegyek megvásárlását követően a külső kaputornyon (Báthory-torony, az alaprajzon: J) keresztül jutottunk a külső várba vagy más néven a baromudvarba.

20170818_142420.jpgA Báthory-tornyon keresztül léptünk be a külső várba

Barcarozsnyó szász lakói a XVII-XVIII. századok során ide hajtották fel az állatokat, amikor ellenség közeledett, míg a belső várban voltak a családok lakóházai. A belső vár északkeleti és délkeleti bástyáitól indul a külső vár magas védőfala, mely félkörben csaknem két holdnyi területet vesz körül. A külső várfal keleti oldalának a közepén áll a négyszög alaprajzú Báthory-torony, ami mellett az alsó kápolna (az alaprajzon: G) alapjának körvonalai látszanak. A toronyba fel lehetett kapaszkodni, a felső szintről jól ráláttunk a felettünk magasodó belső vár falaira és tornyaira, valamint az alsó kápolna egykori helyére.

20170818_150056_richtone_hdr.jpgA belső vár keleti oldala a Báthory-toronyból

20170818_150019_richtone_hdr.jpgAz alsó kápolna csekély maradványai

A külső várban más épület nem található, így a domb oldalán kanyargó úton elindultunk a belső vár irányába.

20170818_145706.jpgElindultunk a belső vár irányába

A vár délkeleti szegletében lévő egyetlen – felvonható védőráccsal védett – bejáratát és a felette emelkedő négyszög alaprajzú belső kaputornyot (Fegyverek-tornya, az alaprajzon: I) az eléje épített, megközelítően kör alakú, közel húsz méter átmérőjű, felvonóhíddal megerősített külső védőmű – a nagy barbakán – védte (az alaprajzon: H).

20170818_142514.jpgA nagy barbakán a Fegyverek-tornya előtt

A kaputornyon át az út a háromszög alaprajzú belső udvarba vezet, melynek szélessége körülbelül 50 méter, hosszúsága pedig 160 méter. A keleti fal középső részén egy ötszögletű, ágyúlőrésekkel ellátott kétemeletes külső védőtornyot (Ötszögletű-torony, az alaprajzon: F), északi végén pedig egy négyszögletes tornyot (Gótikus-torony, az alaprajzon: E) építettek, utóbbitól indul el a belső vártól keletre kiépített külső vár fala. Miután a belső kaputornyon áthaladtunk két irányba is el lehetett indulni: jobbra egy lépcső vezetett fel a belső vár sziklás kilátójához, míg egyenesen haladva a nyugati oldal és a helyreállított házak felé lehetett elindulni.

20170818_142833.jpgLépcső vezet fel a vár legmagasabb pontjára

Úgy döntöttünk, hogy előbb a vár nyugati oldalán nézünk szét, ahol az elmúlt években mintegy harminc, a védőfal belső oldalához épített kis épületet rekonstruáltak, igazi középkori hangulatot teremtve a kis utcácskákkal és kőből faragott lépcsőkkel. A házakban különféle boltok és kiállítások – például helytörténeti kiállítás – kaptak helyet, míg a várudvar északnyugati részén a körülbelül 146 méter mélységű kutat (az alaprajzon: B) lehet megtekinteni, melyet 1623-1640 között véstek a sziklába.

20170818_143237.jpg

20170818_143107.jpgHelyreállított házak a belső vár nyugati oldalán

A belső vár déli falát egy négyzet alakú és egy háromszög alakú torony (az alaprajzon: C), az északi falat pedig három négyzet alakú torony védelmezte, míg a vár délnyugati csúcsban végződő fala elé félkör alakú erődítményt – kis barbakán (az alaprajzon: A) – építettek. Innen csodálatos kilátás nyílt a Várhegy lábánál elterülő Barcarozsnyó városára, valamint a Szág- és a Királykő-hegységre.

20170818_143432.jpg

20170818_143350.jpgKilátás a vár délnyugati csúcsánál álló kis barbakántól

A belső vár délnyugati részétől fellépcsőztünk a várudvar magasabban álló, sziklás részére, útközben elhaladtunk az 1650-ben emelt, és az elmúlt években helyreállított felső kápolna (az alaprajzon: D) mellett.

20170818_144059.jpgVannak még helyreállításra váró épületek

Innen talán még szebb panoráma tárult a szemünk elé: a Barcarozsnyó épületeire, a medencére, a Kárpátok fenséges hegyvonulataira.

20170818_144555_richtone_hdr.jpg

20170818_144545_richtone_hdr.jpg

20170818_144540_richtone_hdr.jpgKilátás a vár legmagasabb pontjáról

A Fegyverek-tornya közelében még több romos ház látható, melyek az 1802-es földrengés idején pusztultak el, remélhetőleg hamarosan azokat is helyreállítják.

20170818_144326.jpgA Fegyverek-tornya közelében még több romos ház látható

Az erdővel borított hatalmas hegyek látványa déli és délkeleti irányban mindenkit megigézett, ezek a büszke óriások egykor a Magyar Királyság határait védték.

20170818_144637.jpg

20170818_144754_richtone_hdr.jpgAz erdővel borított hatalmas hegyek látványa mindenkit megigézett

Miután kigyönyörködtük magunkat, a belső vár sziklás kilátópontjától leereszkedtünk a Fegyverek-tornyához, majd a nagy barbakánon keresztül elhagytuk a belső várat. A külső vár kapuján kilépve még nem indultunk vissza a kocsihoz, hanem előbb a külső, majd a belső várfal mentén délről kerültük meg a várat.

20170818_150658.jpgA nagy barbakán és a Fegyverek-tornya mellett haladtunk el kívülről

20170818_150730.jpgDélről kerültük meg a várat

Az ösvény egészen a délnyugati részt védő kis barbakánhoz vezetett minket, ahol a városból induló sikló végállomása is van.

20170818_151135.jpgEljutottunk a vár délnyugati részéhez

Innen még egy utolsó pillantást vetettünk az alattunk elterülő, egykori szász város épületeire, majd elindultunk vissza a kocsihoz.

20170818_151046.jpgMég egy utolsó pillantást vetettünk az alattunk elterülő, egykori szász város épületeire

Mivel a következő állomásunk a törcsvári vár volt, a parkolótól Barcarozsnyón keresztül értünk ki a 73-as főútra, ami Brassót köti össze a Törcsvári-szorossal. A városban még megálltam és csináltam egy képet a Várhegyet uraló erődítményről, majd folytattuk utunkat délnyugat felé.

20170818_135520.JPGA Várhegyen álló erősség a település házai közül nézve

További képek tekinthetők meg a várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül három videó Barcarozsnyó váráról, az utolsón feltűnik Törcsvár is:

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/

https://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/barcarozsnyo_parasztvara/

https://kirandulastippek.hu/szaszfold/barcarozsnyoi-var

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/15-bocskay-istvan-bathory-gabor-es-bethlen-gabor-idoszaka-16041626-3269/c-esemenyek-ii-matyas-uralkodasa-kezdeten-illetve-bathory-gabor-erdelyi-fejedelemsege-alatt-1608-tol-1613-ig-332A/4-bathory-1612-evi-hadjarata-a-brassoiak-illetve-weiss-mihaly-ellen-3359/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr314908830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.