Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Zuvár

Ódamásd várának csekély romjai a Börzsönyben

2019. július 02. - Egri Gábor

A damásdi vár felkeresését követően elindultunk vissza a Duna felé, áthajtottunk Ipolydamásd házai között, de Szobig nem mentünk el, hanem még előtte balra kanyarodtunk Márianosztra irányába. A Damásdi-patak mentén haladtunk északnak, míg tőlünk balra a Szob-Márianosztra kisvasút sínje bukkant ki néha a fák közül. A kisvasút Mária-kút nevű megállója után nem sokkal bal oldalt találtam helyet az út szélén, ahol le tudtam parkolni a kocsival.

20180828_134117.jpg

Ódamásd várából vagy más néven Zuvárból napjainkra nem sok maradt

 

A Mária-kút

 

Innen gyalog indultunk vissza az út szélén Szob felé, közben feltöltöttük a kulacsainkat a kút hideg és kristálytiszta vizével. A Malomvölgyi forrásnak is nevezett Mária-kutat az 1900-as évek elején készítették a márianosztrai, szobi és ipolydamásdi bányászok és kőfaragók, mivel a bánya megnyitásakor állandó vízre volt szükségük.

20180828_124343.jpgA kisvasút megállója

 

Ezért a malmok völgyében összegyűjtötték az ott fakadó források vizét és levezették a kúttól kétszáz méterre lévő alsóbányába. A felső bányában dolgozó kőfaragóknak az ivóvizét a Mária-kútról vízhordó leányok hordták kannákban. A kút elkészülte után a Nosztrára igyekvő zarándokok pihenő és imádkozó helyévé vált. Az 1930-as években a kút hátsó részét lépcsősről ívesre faragták, a közelében pedig állt egy öreg tölgyfa, amelyre a bányászok egy Mária képet helyeztek, mivel több csoda is kapcsolódott a fához és a kúthoz, melyeket egy történet szerint Mindszenty József bíboros hercegprímás is megszentelt.

20180828_124648.jpgA Mária-kút

 

Sajnos a képes fának napjainkban már csak a tönkje látható, az 1960-as években pedig a bányasiklót is leállították, ami a kút pusztulását okozta. Az évek folyamán a bánya kőzete a nagyobb esőzések alkalmával betemette a kút építményét, amit 2007 után állítottak helyre, így napjainkban újra régi fényében tündököl.

 

Zuvár megközelítése, küzdelem a meredek hegyoldalon

 

A kúttól tovább mentünk dél felé Szob irányába, közben kerestük a Diósjenőt Szobbal összekötő, mintegy 66 kilométer hosszú Börzsönyi Kéktúra jelzését, amit végül a Damásdi-patak partján, egy fa törzsén fedeztünk fel.

20180828_130727.jpgA Börzsönyi Kéktúra ösvényén indultunk el Diósjenő felé

20180828_142335.jpg

Az út szélén egy fán fedeztük fel a kék jelet

20180828_142416.jpg

A Damásdi-patak

 

Jobbra letérve a köves útról, nyugat felé indultunk el a kék jelzést követve Diósjenő irányába, mely település közelében találhatók Csehvár romjai. Egy kis erdős ligeten áthaladva előbb a Misa-rét tisztására jutottunk, majd a Misa-réti-patak völgyében, gyönyörű erdőben gyalogoltunk tovább az egykor itt kialakított régi kisvasút töltésén.

20180828_142149.jpgA kék nyíl mutatja az irányt a kis erdős ligetbe

 

Fejünk felett a fák koronája összeért, lombsátrat alkotva, mintha egy alagútban haladtunk volna.

20180828_131000_richtone_hdr.jpg

20180828_131247.jpgA régi kisvasút töltésén vezetett az utunk

 

A természet fokozatosan hódítja vissza a területet, de a vasút nyomvonala még jól kivehető. A kék jelzésről nemsokára jobbra kellett letérnünk a kék L jelzésre, ami felvezet a 313 méter magas Zuvári-hegyre, ami a Misa-réti és a Damásdi-patak völgye között emelkedik.

20180828_131517.jpgA kék L jelzés vezet fel a Zuvári-hegyre

 

A hegy északon keskeny nyereggel kapcsolódik egy kis fennsíkhoz, azonban a többi irányból meredek lejtő veszi körül. Az egyik internetes oldalon azt olvastam, hogy a hegyre való feljutást csak gyakorlott, jó erőben lévő túrázók vállalják be, mert az ösvény nagyon meredek – ezt a Börzsöny térképem is jelezte – és csúszós.

20170612_094821.jpgA térkép is jelzi, hogy a hegyoldal meredek

 

Mivel mostanában sokat túrázunk és a romokhoz mindenképpen fel akartam jutni, elindultunk az ösvényen a várhegyre. Az elején még nem volt megerőltető a hegymászás, aztán egyre többször kellett fatörzsekben megkapaszkodnunk, hogy ne guruljunk vissza a hegy lábáig.

20180828_131847.jpgAz elején még nem volt megerőltető a hegymászás

 

A fákra festett kék L jelzéseket követve, néhol már négykézláb mászva, ágakba-gyökerekbe kapaszkodva küzdöttük egyre fentebb magunkat a nyári forróságban.

20180828_132257.jpg

20180828_132418.jpgA fákra festett kék L jelzéseket követve, ágakba-gyökerekbe kapaszkodva küzdöttük egyre fentebb magunkat

 

Végül minden megpróbáltatásnak vége szakad egyszer és hirtelen egy kis tisztáson felbukkantak az első jelei annak, hogy több száz évvel ezelőtt ezen a helyen egy kis erősség állt, melynek azonban mára alig maradtak nyomai.

20180828_133017.jpgFelbukkantak a vár első nyomai

 

 

Zuvár történetéről szinte semmit se tudunk

 

A vár keletkezésével és építtetőjével kapcsolatosan nem rendelkezünk írásos forrásokkal, sok helyen összemosódik a története a korábbi bejegyzésemben már bemutatott Damásd várával. Az ásatások és a dokumentumok alapján a kutatók azt állapították meg, hogy a két vár közül Zuvár épült régebben, valamikor a XIII. század folyamán. A kis méretű, nehezen megközelíthető erősség tulajdonosa és építtetője a környék birtokosa lehetett, talán a tatárjárást követő várépítési korszakban.

zuvarrajzok1.jpgA vár a XIII. században épülhetett (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/232-Ipolydamasd-Zuvar/)

 

Egyes feltételezések szerint a közeli Nostra falu birtokosa, az 1262-ben említett Nostre-i Jakab vagy az 1270-72 közötti oklevelekben szereplő Nostroy Mihály emeltette a falakat családja és birtoka védelmére, de ezzel kapcsolatban még nem került elő semmilyen konkrét bizonyíték. 1281-ben Konrád esztergomi polgártól IV. (Kun) László király (1272-1290) birtokába került az a terület, ahol a vár is állt, ami hamarosan, a XIII. század végén vagy a XIV. század elején elpusztult. Az Ódamásd néven is ismert egykori erősség köveit valószínűleg az I. Nagy Lajos király (1342-1382) által 1352-ben alapított – mindössze két kilométerre található – nosztrai pálos kolostor építésénél használták fel.

 

A vár alakja és feltárása

 

A szabálytalan négyszög alakú, domború hegytetőt változó vastagságú – 1,4 méter és 3 méter közötti – kőfal, valamint kettős árok és sáncrendszer övezte, melyeknek nyomait napjainkban is ki lehet venni a fák között. Az így védett terület mintegy 100 x 100 méteres kiterjedésű volt, melynek központjában egy lakótorony állhatott, ami hasonlított a Kóspallagi horgásztó mellett álló Torony várához, vagy más néven Bibervárhoz. A várról Kormos Ottó és Benkóczy Béla közölt rövid leírást, 1983-ban pedig Miklós Zsuzsa tárta fel szondázó ásatással a vár alakját és szerkezetét.

zuvarrajzok0.jpgA vár alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/232-Ipolydamasd-Zuvar/)

 

Ekkor fémtárgyak – kés, nyárs, lópatkók és sarlók – és XIII. századi kerámialeletek kerültek elő. Miklós Zsuzsa így írt a várról 1989-ben:

„A fal a felszíni nyomok alapján a peremet követte. Legépebben az északkeleti oldalon maradt meg, ahol 12 méter hosszan látható a külső síkja, és az északkeleti sarkon 1,75 méterre kiugró pillérhez csatlakozik. Pillér erősítette a falat a délkeleti oldalon is. A hegytető alatt körülbelül 5 méterrel – nyugat, észak és kelet felől ovális alakban – mintegy 5-6 méter széles árok, és annak külső szélén körülbelül két méter magas sánc védte a várat… A perem közelében körben mintegy 3-6 méter széles, lapos terület húzódik. Ezen a részen került felszínre északon a lakótorony, délen egy faszerkezetű épület részlete, északnyugaton pedig két kemence maradványa. E laposabb terület külső szélére épült a hegy formájához alkalmazkodó, durván eldolgozott kövekből készült fal. Vastagsága változó: 140-300 centiméter. A hegytető északkeleti részén, a leginkább támadható oldalon kerültek elő az ovális alaprajzú, 6,30 x 7 méteres belméretű épület, valószínűleg lakótorony maradványai.”

 

Zuvár felkeresését – különösen délnyugat felől, ahonnan mi is felkapaszkodtunk a romokhoz – csak azoknak ajánlom, akik szeretnek túrázni, bírják a nehézségeket és felkészülnek arra, hogy a várból mára szinte semmi sem maradt, így nem lesz sok látnivaló. Délnyugatról érkezve a kis tisztáson egy falszakasz – talán a kerítőfal egy része – kövei tűntek fel, és egyedül innen lehet élvezni a kilátást, a hegy többi részén a fák akadályozzák, hogy gyönyörködjünk a hegyvidék szépségeiben. A távolban, hegyekkel körülvéve megcsillant a Duna sávja, valamint balra a bányászat nyomait magán viselő, lépcsőzetes hegyoldalt lehetett megcsodálni.

20180828_133456_richtone_hdr.jpgA távolban megcsillant a Duna sávja

20180828_133302_richtone_hdr.jpgKilátás a tisztásról

Továbbsétálva elértük a hegy legmagasabb pontját, ahol szintén fel lehetett fedezni néhány, az aljnövényzetben megbúvó vármaradványt, talán az egykori lakótorony romjait.

20180828_134347.jpgElértük a hegy legmagasabb pontját

20180828_134401.jpgValahol itt állhatott az egykori lakótorony

Miután kifújtuk magunkat, a kék L jelzésen kezdtük meg az ereszkedést a hegyről, de nem abba az irányba, amerről érkeztünk, hanem észak felé. Mivel a Zuvári-hegy északon keskeny nyereggel kapcsolódik egy fennsíkhoz, ezen az oldalon nem olyan meredek a hegyoldal, így könnyen lejutottunk a hegyről. Útközben a külső védelmi gyűrűt jelentő árok és sánc nyomait fedeztük fel, talán a föld mélyén még rejtőznek maradványok.

20180828_134748.jpg

20180828_134729.jpgA külső árok nyomai

Az ösvény visszavezetett minket a börzsönyi kék jelzéshez, amelyen ezúttal Szob irányába indultunk el a régi kisvasút töltésén haladva.

20180828_134813.jpgAz erdőben több helyen találtunk a várra utaló nyomokat

A Damásdi-patakon átkelve visszatértünk a köves útra, majd a Mária-kút mellett elhaladva jutottunk vissza a kocsihoz. 

Zuvár csekély romjairól további képek tekinthetők meg a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

https://varak.hu/latnivalo/index/232-Ipolydamasd-Zuvar/

http://ipolydamasd.hu/varak

http://www.varbarat.hu/varak/zuvar.html

https://ilovedunakanyar.hu/sztori/zuvar/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2714921374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.