Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Székelytámadt vára

Csonkavár Székelyudvarhely belvárosában

2019. augusztus 12. - Egri Gábor

A csíkszeredai Mikó-várkastély meglátogatása után megebédeltünk, majd a Tolvajos-hágón át elhagytuk a Csíki-medencét, hogy elfoglaljuk a szállásunkat Székelyudvarhelyen és megnézzük a középkori vár romjait. Az egykori Udvarhelyszék, a hajdani „székek” anyaszéke és fővárosa, a székelyispánok, főkapitányok lakhelye, majd Udvarhely vármegye székhelye, ma megyei jogú város, a székelység egyik központja. A középkori vár – Székelytámadt vára, de nevezik Csonkavárnak és Zabolavárnak is – a mai városkép egyik jelentős építészeti emléke, a városszerkezet meghatározó eleme, műemléképületként szerepel Hargita megye hivatalos jegyzékében.

20170819_171315.jpgUdvarhely váráról készített makett

A város főterétől nem messze, az Eötvös József utca, Attila utca, Kornis Ferenc utca és Tompa László utca által határolt területen fekvő vár bejárata az utóbbi utcára néz. A főtérről a Vár utcán északkeleti irányba haladva, mintegy kétszáz méter megtételét követően már meg is érkeztünk a székelyudvarhelyi vár előterébe.

20170819_165721.jpgSzékelytámadt várának romjai Székelyudvarhely belvárosában láthatók

 

Udvarhely városa

A város főterén 1956-ban végzett ásatások leletei szerint, a mai Székelyudvarhely területén egy római katonai tábor, és polgári település feküdt, amely a Marosvécs-Oltszem közötti limes egyik fontos láncszeme volt, az ásatás során azonban egy XI-XII. századi település maradványait is megtalálták. Egy 1224. évi oklevél a telegdi székelyeket említi, de a városról még nem tesz említést, egy 1270-1280 között kelt oklevélből az tudható meg, hogy Udvarhelyszék a telegdi főesperességhez tartozott.

megszent-erdoh.jpgUdvarhelyszék a telegdi főesperesség erdőháti alesperességéhez tartozott

(Kép: http://mek.oszk.hu/04600/04684/html/369.html)

Az Árpád-ház kihalását követő trónharcok során rövid ideig uralkodó Vencel király 1301. szeptember 25-én kelt oklevelében Udvarhely királyi vár – Catrum nostrum regale Vduord – már szerepel, de hogy ez Székelyudvarhely Árpád-kori várára vonatkozik-e, az nem bizonyos, miután ebből a korból több Udvarhely nevű hely ismeretes Erdélyben. A bizonytalanságot fokozza, hogy a XIV. század elejét követően közel kétszáz évnek kell eltelnie, amíg Udvarhely várának építkezéséről okleveleink beszélnek.

277fe8f9eb305da2d814.jpgEgyes elképzelések szerint Udvarhely vára már a XIV. század elején állt

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1740-Szekelyudvarhely-Csonka-var-Szekelytamadt/)

A várost első ízben az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben említik „Vduorhel Odurphel” alakban, mint a telegdi főesperesség erdőháti plébániáját. Udvarhely, mint a székely székek városa, csak a XIV. század közepétől fejlődik erősen, 1357-ben I. Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt először tartottak itt székely országgyűlést.

A várat a XV. század végén kezdték el építeni

Székelyudvarhely várának felépítéséről egy 1492. december 3-án kelt oklevél tudósít, melyben ecsedi Báthori István erdélyi vajda – Mátyás király (1458-1490) híres hadvezére, aki Kinizsi Pállal karöltve Kenyérmezőnél legyőzte a törököket – arra kérte a szebeni tanácsot, hogy a szebeni ácsokat, akiket az udvarhelyi kastély felépítése után hazaküldött, fizesse ki. A jelenleg romokban álló, eredetileg olasz rendszerben épült várat a XV. században már bizonyíthatóan létező szerzeteskolostor átalakításával, épületeinek felhasználásával kezdték el kiépíteni.

eb720729aecd00abb359.jpgUdvarhely várát a XV. század végén kezdték el kiépíteni

A zárda és a kőfaragványokban gazdag templom feltehetően a XIII. század második felében román stílusban épült, később gótikus stílusban építették át és a domonkos rend kezében volt. 1493-ban a hét székely szék panasszal fordult az erőszakosságáról híres Báthori István vajda ellen II. Ulászló királyhoz (1490-1516), a rajtuk esett sérelmeken kívül azt is kifogásolták, hogy a vajda közöttük kastélyt is épített, hogy őket jobban elnyomhassa. A király az udvarhelyiek panaszát jogosnak találhatta, mert 1493-ban elvette a vajdaságot Báthori Istvántól és Losonczi Lászlóra, valamint Drágffy Bertalanra ruházta át. Báthori a bukást nehezen viselte és még abban az évben meghalt, az általa alapított és építtetett bátori – mai nyírbátori minorita – templomban temették el, szarkofágjának vörösmárvány fedele napjainkban a szintén általa alapított nyírbátori református templomban látható.

20170304_130633_richtone_hdr.jpgEcsedi Báthori István erdélyi vajda szarkofágjának vörösmárvány fedele a nyírbátori református templomban

Az udvarhelyi kolostorépületet a király a Domokos-rendi szerzeteseknek adta át, majd később a ferencesek kezébe került. Olyan forrásokat is lehet olvasni,, miszerint a kolostorépületet már korábban a ferencesek vették birtokukba. Lakatos István 1702-ben azt írta, hogy a ferencesek temploma Szűz Máriának volt szentelve és homlokzatán a déli kapu fölött tisztán látszott Szűz Mária képe.

Az 1562. évi székely lázadás

Az 1556-ban Erdélybe visszatérő Izabella özvegy királyné, majd fia, János Zsigmond fejedelem fokozatosan mind nagyobb terheket róttak a székelyekre, akik ezek ellen egyre erőteljesebben tiltakoztak, és csak az alkalomra vártak, hogy fegyverre kelve, régi jogaikat visszaszerezzék. Az 1562 áprilisában Udvarhelyen megtartott székely országgyűlés – miután a nagykorúvá váló János Zsigmond a székely székeknek a jogaik visszaállítása iránti kérelmét visszautasította – megszervezte a mintegy negyvenezer főből álló székely nemzeti hadsereget, pálfalvi Nagy György főkapitány, Gyepesi Ambrus és Bán András vezetésével.

janos_zsigmondvu.jpgJános Zsigmond 1562-ben leverte a székelyek lázadását

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%A1nos_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:J%C3%A1nos_ZsigmondVU.jpg)

A terv szerint Habsburg Ferdinánd erői kívülről támadtak Erdélyre Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány vezetésével, míg a székelyek belülről fordultak a fejedelem ellen. Bár 1562. március 4-én a hadadi csatában Balassa és Zay csapatai legyőzték a Báthory István váradi kapitány – későbbi erdélyi fejedelem és lengyel király – és Némethy Ferenc által vezetett erdélyi seregeket, de győzelmüket követően nem nyomultak tovább, hanem visszahúzódtak Szatmárra, így a székely lázadást János Zsigmond egyesített hadereje 1562. június 20-án a Nyárád mentén, Vaja és Kisgörgény között le tudta verni, Nagy Györgyöt és vezértársait a segesvári országgyűlés határozata alapján karóba húzták.

Székelytámadt vára

 A bosszú részeként, a székelyek féken tartása céljából János Zsigmond fejedelem parancsára 1562-1565 között megerősítették és kibővítették Székelyudvarhelyen az első várnagya, Pekry Gábor által cinikusan Székelytámadtnak nevezett várat. Az erősségben addig élő ferenceseket elűzték, a kolostort fokozatosan a vár belső épületeivé alakították át, míg a templomhajó kettéosztott felső szintjén református imatermet képeztek ki.

20170819_171300.jpgSzékelytámadt vára a székelyek megzabolázására épült

A megközelítően szabályos négyszög alaprajzú, kettős fallal körülvett kaputoronnyal rendelkező, négy olaszbástyával a sarkain és két rondellával megerősített, a Küküllő vizével feltöltött árokkal körülvett várat a kor hadászati szempontjai szerint építették ki. Az oklevelekben 1562-ben Zekelthamad, 1564-ben Zekeltamadt, 1568-ban Zekelttamatt néven szereplő várat 1572-ben somlyói Báthory István erdélyi fejedelem már Udvarhelyi vár néven említette. Szintén János Zsigmond parancsára kellett a székelyeknek felépíteniük a Székelybánja várat, mely a háromszéki Cófalva határában található 550 méter magas Várhegyen állt.

20170819_165619.jpgSzékelytámadt és Székelybánja várai

A hagyomány szerint azonban nemcsak a vár köveit hordták fel a székelyek, hanem magát a hegyet is úgy építették, mert ez a terület eredetileg sík vidék volt.

Báthory András meggyilkolása és a vár lerombolása

1599-ben a kapkodó politikát folytató, ingatag jellemű Báthory Zsigmond fejedelemBáthory István lengyel király unokaöccse – hazahívta lengyel honból unokatestvérét, Báthory András bíborost és lemondott javára a trónról. A bíborost azonban nem fogadták el az erdélyi nemzetek közül a szászok és a székelyek, valamint sem a törökök, sem a Habsburgok nem támogatták.

bathorya.jpgA tragikus sorsú Báthory András bíboros, erdélyi fejedelem

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Andr%C3%A1s_erd%C3%A9lyi_fejedelem)

Még 1599-ben támadás érte a belső ellentétek miatt meggyengült Erdélyt, Rudolf császár felbujtására II. Mihály havasalföldi vajda – aki Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) néven erdélyi fejedelem lett – a hozzá csatlakozott székelyek segítségével 1599. október 28-án a Szeben melletti Sellenberknél legyőzte Báthory András fejedelem seregét, aki menekülni kényszerült.

8322d39ad5f122394203.jpgBáthory András fejedelem 1599. október 29-én töltött egy napot a várba, október 31-én meggyilkolták

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1740-Szekelyudvarhely-Csonka-var-Szekelytamadt/)

A fejedelem a csatát követő éjszakán érkezett Udvarhely várába, ahol egy napot töltött, majd Palatits Györgyöt kinevezve a vár kapitányának, tovább menekült a Gyimesi-szoros és Moldva felé, azonban Csíkszentdomokos határában a bíborost egy székely lófő, "Ördög" Balázs Mihály egy fokossal meggyilkolta. A székelyek azért álltak Mihály vajda oldalára, mert ő megígérte régi jogaik visszaállítását, a Báthoryakat viszont régi szabadságuk eltörlése miatt gyűlölték, ahogy Székelytámadt és Székelybánja várait is, melyeket 1599-ben leromboltak.

20170819_171329.jpg1599-ben a székelyek lerombolták a gyűlölt erősséget

Székelytámadt várát hamarosan újjáépítették

Az erdélyi rendek és a Basta generális vezette császári csapatok azonban Miriszlónál 1600. szeptember 18-án legyőzték Vitéz Mihályt, és az október 25-én, Lécfalván hozott rendelettel a vár felépítésére kötelezték a székelyeket, a közszékelyeket visszaítélték földesuraiknak, s kimondták, hogy fegyvert többé nem viselhetnek. Úgy látszik azonban, hogy a vár helyreállítására ekkor még nem került sor, mert Bethlen Gábor 1621. május 6-án, Kassán kiadott adománylevelében Kornis Ferencnek, Udvarhelyszék királybírájának adta a várat azzal a feltétellel, hogy tartozik azt felépíteni.

377cfafef4f92629c52f.jpgAz 1599-ben lerombolt várat a XVII. század első felében építették újjá

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1740-Szekelyudvarhely-Csonka-var-Szekelytamadt/)

Ekkor nyerte el a vár északi védműve, a Telegdy-bástya a ma is látható ék alakú formáját. Udvarhely vára ezután ismét fejedelmi birtok lett, és 1629. március 27-28-án elkészült első leltára is, amikor Homorodszentmártoni Bíró János udvarbíróságát Fogarasi Nagy Tamásnak átadta. A leltárból ismeretesek a bástyák megnevezései: Fóris, Hajdú, Telegdy és Bánffy, melyek a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról kapták a nevüket.

20170819_165658_1.jpg

A vár bejáratát felvonható kapu őrizte, előtte a vizesárkon híd ívelt át. A külső várfalakat és bástyákat a belső vártól – az egykori kolostorépülettől – egy piacnak nevezett térség választotta el, ahonnan kapun lehetett bejutni a belső várba, ami négy épületszárnyával zárt egységet alkotott. II. Rákóczi György fejedelem Udvarhely várát tartozékaival együtt Kemény Boldizsár özvegyének, Bornemissza Zsuzsannának zálogosította el 5600 forintért.

A vár pusztulása

A II. Rákóczi György tragikus kimenetelű lengyel hadjáratát követő török-tatár bosszúhadjárat Udvarhely lakosait és várát sem kímélte. 1661. október 14-én a törökök felgyújtották a várost, a lakosok közül sokakat megöltek vagy fogságba vetettek, a várat pedig lerombolták.

20170819_171322.jpgA várat 1661-ben a törökök gyújtották fel

Az erősséget ezután ismét felépítették, 1663-ban Szentpáli János szerezte meg, majd I. Apafi Mihály felesége, Bornemissza Anna révén ismét fejedelmi birtok lett. A várról Giovanni Morando Visconti készített vázlatos rajzot 1699-ben. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt, 1704-ben Richter császári várparancsnoktól Guthi István kuruc vezér foglalta el, akitől báró Tiege császári tábornok vette vissza, tőle pedig gróf Pekry Lőrincz, és hogy többé a császáriak ne használhassák, a székelyekkel 1706-ban leromboltatta, ettől fogva nevezik Csonkavárnak.

7040a78c178408d2a196.jpgAz erősség a Rákóczi-féle szabadságharcot követően elvesztette katonai szerepét 

A romok sorsa a XIX. század közepétől

A romos várat 1852-ben vette meg a város a gróf Kornis családtól.

csonkarajzok4.jpgSzékelyudvarhely látképe 1868-ból

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1740-Szekelyudvarhely-Csonka-var-Szekelytamadt/)

Falai között a magyar állam az 1890-es évek elején építtette fel Meiner Károly budapesti műépítész tervei szerint az ötvenkét helyiséget magába foglaló Állami Főreáliskola neoklasszicista épületét, amely ma Eötvös József nevét viselő mezőgazdasági technikum. Az építkezés során – az egykori kolostor és templom épületeit is magába foglaló – belső vár maradékait is elbontották, így napjainkban csak a 0,9-2,5 méter vastagságú, 6-12 méter magas külső várfal néhány részlete, valamint az erősség nyugati, északi és keleti bástyájának maradványai láthatók.

20170819_165648.jpgA képeken az egykori belső vár romjai láthatók az elbontás előtt

1981-85-ben, valamint 2002-ben régészeti kutatás zajlott az egykori kolostortemplom déli szélénél és a keleti ágyútoronynál (Hajdú-bástya). Utóbbi kutatásakor egy félkörívesen húzódó, 1562-nél korábbi – valószínűleg Báthori István erdélyi vajda építkezéséből származó – falszakasz is előkerült.

csonkarajzok3.jpgA vár alaprajza

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1740-Szekelyudvarhely-Csonka-var-Szekelytamadt/)

Szemben állva a szabálytalan négyszög alakú, 105 x 120 méter alapterületű vár délnyugatra néző bejáratával tőlünk jobbra – a vár déli sarkánál – magasodott volna a sokszögű, többszintes, az 1560-as években ágyútoronynak épült Fóris-bástya, de sajnos mára szinte semmi sem maradt belőle, míg balra a nyugati védmű, a szabálytalan ötszög alakú Bánffy-bástya állt, mely valószínűleg a XVII. század elején készült el. A kisebb méretű olaszbástya három szintjét fafödém választotta el egymástól. A déli ágyútorony (Fóris-bástya) és a vár bejárata között kettős fal húzódott boltozott kazamatával, melynek folytatásában, egy félkör alakú tömör torony és a Bánffy-bástya között nyílt a vár bejárata kettős kapuval, előtte felvonóhíddal. 2009-ben a vár bejárata előtti szelvényben megtalálták a kapuszerkezet néhány elemét. A bejárathoz vezető hídról lenéztünk a nyugati Bánffy-bástya előtt kialakított sportpályára, ahol éppen valamilyen zenés előadást tartottak tekintettel arra, hogy egy nappal voltunk augusztus 20-a előtt.

20170819_165810.jpgA Bánffy-bástya a vár bejáratát védte

20170819_172320.jpgA sportpályán zenés előadást tartottak éppen

A bejárathoz vezető úton az erősség történetét és szerkezetét bemutató leírások és képek sokat segítettek abban, hogy magunk elé tudjuk képzelni, hogyan is nézhetett ki Udvarhely ­­– más néven Székelytámadt – vára a XVI. és XVII. századokban.

20170819_165627.jpgA bejáratnál információs táblákat helyeztek el

A vár ingyenesen látogatható, így néhány lépés után már ott magasodott előttünk a XIX. század végén épített iskolaépület fehér tömbje.

20170819_165950.jpgAz egykori főreáliskola épületében napjainkban mezőgazdasági technikum működik

Először a Bánffy-bástyára mentünk, ahol több harang volt kiállítva, a falakról pedig elénk tárult Székelyudvarhely látképe.

20170819_165957.jpgHarangok a Bánffy-bástyán

20170819_170024.jpgKilátás a bástyáról

Az északi fal mentén sétáltunk el a helyreállított Telegdy-bástyához, aminek helyén a XVI. században épített négyszög alakú bástya állhatott, a ma is látható védművet Kornis Ferenc építtethette az 1600-as évek első felében.

20170819_170038.jpgAz északi várfal, hátul a Telegdy-bástyával

A háromszög formájú északi Telegdy-bástyán a 2017-ben megnyílt Mini Erdély kiállítás makettjeit néztük meg, később az itt készített képeket több írásomnál is fel tudtam használni. Természetesen Székelytámadt várának rekonstruált makettje is megtekinthető a kiállításon Déva, Vajdahunyad, Barcarozsnyó, Törcsvár, Berethalom, Prázsmár, Fogaras, Mikó-vár és sok egyéb helyszín mellett.

20170819_171648.jpgMini Erdély kiállítás a Telegdy-bástyán

Mielőtt továbbmentünk volna a vár keleti oldala mentén a Hajdú-bástyához, előbb benéztünk az egykori főreáliskola belső udvarára, mivel a kaput nyitva találtuk.

20170819_170313.jpgA vár keleti oldala, jobbra az iskola épülete, szemben pedig a Hajdú-bástya látható

20170819_171951.jpgAz iskola belső udvara

Itt állt egykoron a domonkos, majd ferences kolostor és templom, melyeket később a belső vár épületeinek alakítottak át. A keleti oldalon álló háromszintes Hajdú-bástya szabálytalan nyolcszög alakú és a Fóris-bástyához hasonlóan a XVI. században épült.

20170819_165658.jpgÍgy nézhetett ki a Hajdú-bástya

Emeleteit gerendafödémek tartották, a várbelső felé néző oldala nyitott volt. Míg két felső szintje ágyútorony képét mutatja, az alsó szint a fedezékbe épített ágyúkamrákkal és a földdel feltöltött falszorossal egyértelműen egy bástya jellemzőire utal.

20170819_172104.jpg

20170819_172120.jpg

20170819_172143.jpgA Hajdú-bástya 2017 nyarán

A vár déli, majd nyugati fala mentén sétálva értünk vissza a bejárathoz, de mielőtt még elhagytuk volna az erősség környékét, kívülről, az utcáról is vetettünk egy pillantást a Hajdú-bástyára.

20170819_172130.jpgA vár déli oldala

20170819_172238.jpgVégül visszaértünk a nyugati oldalra

Örömhír a vár életében, hogy 2019-ben Székelyudvarhely ötmillió eurót nyert az erősség felújítására. A tervek szerint a pénzből 2023-ig újjáépítik a Hajdú-bástyát, melyben kiállító-közösségi tér és konferenciaterem is helyet kap majd, továbbá a helyreállított Fóris-bástyában szabadtéri színházat, a Telegdy- és Bánffy-bástyákban pedig kiállítótereket alakítanak ki, ahol helytörténeti kiállítások is helyet kapnak.

20170819_165041.jpg

20170819_165118.jpgA Hajdú-bástya kívülről, az utcáról nézve

Ezen kívül megerősítik a várfalakat és a tervek szerint az erődítmény eredeti bejáratát is megnyitják. A helyreállítás után mindenképpen vissza fogunk térni, hogy újra megnézzük az erősséget.

Akit érdekel, az további képek talál az Udvarhelyi várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Zárásként három videó Székelytámadt váráról:

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

http://udvarhelyszek.eloerdely.ro/epitett-orokseg/var/szekely-tamadt-var

https://www.varak.hu/latnivalo/index/1740-Szekelyudvarhely-Csonka-var-Szekelytamadt/

https://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/szekelyudvarhely_szekelytamadt_var/

https://szekelyhon.ro/aktualis/otmillio-euro-a-szekelytamadt-var-felujitasara

http://mek-oszk.uz.ua/09400/09477/html/0013/1044.html

http://www.legendarium.ro/mini-erdely-park

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8715005604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.