Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Székelyderzsi unitárius erődtemplom

Világörökségi helyszín Székelyföldön

2019. augusztus 29. - Egri Gábor

Székelyudvarhelytől mintegy húsz kilométerre délnyugatra, a Lok-patak völgyében, magas domboktól ölelve, a Székelyföld és a Királyföld határán fekszik Székelyderzs települése, a falu központjában pedig az UNESCO-világörökség részét képező, Székelyföld egyik legérdekesebb és legjelentősebb műemlékének minősülő unitárius erődtemplom áll, amit 2018-as erdélyi kirándulásunk során kerestünk fel.

20180821_104647.jpgA székelyderzsi unitárius erődtemplom az UNESCO-világörökség része

A vártemplom különlegességeihez tartoznak a XV. századból származó freskók, valamint egy rovásírásos szöveget tartalmazó tégla is. Látogatásunk évében ünnepelte a Magyar Unitárius Egyház intézményi fennállásának 450. évfordulóját, amivel kapcsolatban több posztert is láttunk az erődtemplom területén.

20180821_103826.jpgElőtérben a várfal, mögötte pedig a templom épülete

 

A templom építésének története

A hajó déli falában látható két kora gótikus ablaknyílás formája arra utal, hogy a templomhajó a XIII-XIV. század fordulóján épülhetett. Ekkor a korábban itt álló kápolnához – melyből a szentély lett – toldották hozzá a templomhajó épületét, lehetséges, hogy az építkezés során keletkezett a téglába égetett rovásírásos felirat, amit az 1929-es felújítás során megtaláltak. A templom első írásos említése a pápai tizedjegyzékben 1334-ben történt Ers néven.

szderajzok3.jpgA templom és az erődítés építési periódusai

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1739-Szekelyderzs-templom/)

A szájhagyomány szerint a falu székely lakosai lakosságcsere keretében kerültek Dersre, ahol eredetileg szászok éltek, akik a templom építését is elkezdték. A feliratok szerint 1419-ben a templomhajó belső felét az északi és déli oldalon falképekkel – köztük Szent László-legendáját bemutató képekkel – díszítették.

20180821_104626.jpgA Szent László-legendát bemutató freskó egy részlete

A XV-XVI. század fordulóján az épületet a kor ízlésének megfelelően késő gótikus stílusban jelentősen bővítették és alakították át. A Derzsen birtokos Petky család patronálásának eredménye a szentély nagyobb formában történő újjáépítése, ezt igazolják, többek között, a boltozat gyámkövein látható családi és közösségi címerek. Ekkorra tehetjük a korábbi falfestményeket átvágó boltozatok és szintén boltozott nyugati karzat felépítését is.

20180821_110026.jpgA nyugati karzat

 

A templom épületének erődítése

A XVI. században, illetve a XVII. század elején – különösen Basta császári generális erdélyi rémuralmát követően – újabb munkálatokra került sor, ekkor már fontos aspektus volt a templom védelmi szempontból való megerősítése. Ezzel összefüggésben készült el Petky János költségén a padlástér védelmi szintjének kiképzése, azaz a tetőszerkezet megmagasítása, a lőrések és szuroköntők kialakítása, majd a korábbi íves kerítőfal szabályos téglalap alakú, bástyákkal megerősített, öt méter magas várfallal való helyettesítése.

maxresdefault.jpgA XVI. században indult meg a templom erődítése (Kép: Youtube)

Az, hogy egykor egy görbe alaprajzú védőfal vehette körül a templomot a várfalhoz képest ferdén elhelyezkedő harangtorony – amit megfigyelőtoronyként is használtak – helyzetéből következtetik a kutatók, mely torony magassága eredetileg huszonnyolc méter lehetett, amit 1866-ban megemeltek tíz méterrel.

20180821_104801.jpgA templomépület és a torony elhelyezkedése

A templomot körülvevő erődfal négy sarkán egy-egy bástyát emeltek, majd 1834-ben a nyugati várfalhoz építettek egy ötödik bástyát, amellyel az ott kidőlt falat erősítették.

szderajzok4.jpg1834-ben épült meg az ötödik bástya a nyugati oldalon

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1739-Szekelyderzs-templom/)

A következő századokban többször vált szükségessé a templom és az erődítmény javítása, de a meglévő építészeti állapot már lényegesen nem változott.

A templombelső berendezése

A templom szószékét művészi faragású és díszítésű, festett korona – melynek felirata: “Kiálts teljes torokkal, mint a trombita” – ékesíti, amelyet 1759-ben Bartha Mihály és neje, Dénes Judit készíttetett.

20180821_110118.jpgA szószék

A XVIII. század végére az erődtemplom elveszítette védelmi jellegét, ezért a várfal belső oldalán egykor futó védőfolyosókat, más néven gyilokjárókat 1788-ban lebontották. A templomépületben található fapadokat 1790-ben állították fel, és azokat fizetés arányában osztották ki a családoknak, azzal a kikötéssel, hogy minden családtag csak az ő családjának padjába ülhet.

20180821_110320.jpgA csodálatos templombelső

A falu lakossága az évszázadok alatt kialakult templomi ülésrendet napjainkban is szigorúan betartja. 1800-ban, egy nagyobb beavatkozás során fejeződött be a keleti orgonakarzat és a portikusz újjáépítése, a padok és a bútorzat egyes darabjainak elkészítése. Az első orgonát 1837-ben kicserélték a ma is meglévőre, melynek fémsípjait az I. világháború végén hadi célokra használták fel és csak 1946-ban sikerült őket pótolni.

20180821_110044.jpgA templom orgonája

Az unitárius erődtemplomot 1999-ben hat másik erdélyi szász erődített templommal – Prázsmár, Szászfehéregyháza, Kelnek, Nagybaromlak, Szászkézd, Berethalom – egyetemben az UNESCO felvette a Világörökség listára, ezzel a település felkerült a világ idegenforgalmi térképére.

szekelyderzs-46-600x360.jpgSzékelyderzs és az unitárius erődtemplom (Kép: https://lovagkiraly.org/helyszin/292-szekelyderzs/)

 

Várfal és a bástyák

Miután leparkoltam a kocsit az utca szélén, elindultunk a délkeleti oldalon álló – az erődfal részét képező és nem a templom épületéhez csatlakozó – harangtorony felé, melynek kettős kapuján keresztül bejutottunk az erődítmény belsejébe és megvásároltuk a belépőjegyeket.

20180821_103832.jpgA harangtorony kettős kapuján keresztül bejutottunk az erődítmény belsejébe

A templomot egy jelenleg öt bástyát és egy harangtornyot magába foglaló, téglalap alaprajzú erődítés öleli körül. A korábban épült tornyot is bekebelező reneszánsz erődítéseket idéző várfalak és sarokbástyák emelése a templom XV-XVI. század fordulóján történt gótikus átépítése után kezdődhetett és a XVII. század elején zárult le. A nyugati fal középső részéhez csatolt középbástyát jóval később, 1834-ben építették, a ledőlt nyugati várfal megerősítésére.

szderajzok0.jpgKép: https://varak.hu/latnivalo/index/1739-Szekelyderzs-templom/

A várfal belső részén kialakított cseréptető színekben elhelyezett faládákban, szuszékokban a település lakói gabonájukat tárolták, míg a bástyák helyiségeiben a szalonna, kolbász és sonka lógott.

20180821_104754.jpgA gabona tárolására szuszékok álltak a falusiak rendelkezésére

Így veszedelem idején rendelkezésre állt az élelmiszer a templomerőd biztonságot jelentő falai mögé húzódó lakosságnak. A családokon belül öröklődtek a szuszékok és a hús elhelyezésére szolgáló kampók, melyeket a falu hagyományőrző lakossága napjainkig használ, ezzel életben tartva a több száz éves örökséget. Az egyes családok most is csak a harangozó jelenlétében, a hét kijelölt napjain juthatnak be a szalonnás helyiségbe és vihetik haza a szükséges mennyiséget.

20180821_110831.jpgAz erődített templomudvar

A délnyugati várfal tövében található védelmi kút szintén kuriózumnak számít, mivel a hagyomány szerint évszázadok óta előírás, hogy kizárólag a kút tiszta, iható vizével szabad keresztelni. A várfal mentén kialakított színekbe benézve a gabona elhelyezésére szolgáló tárolókon kívül a Petky család két tagjának XVI. és XVII. századi sírkövét is megtekintettük, valamint egy kelengyésládával, székekkel, asztallal, szekrénnyel és ágyakkal berendezett kis székely szobát is felfedeztünk.

20180821_112234.jpgA sírkövek

20180821_112042.jpg

20180821_112037.jpgA berendezett kis székely szoba

 

A torony

Miután körbesétáltuk a templomerőd udvarát, felkapaszkodtunk a harmincnyolc méter magas harangtoronyba, ahol a XIV-XV. századi székely és erdélyi hadiviseleteket bemutató kiállítást nézhettük meg, melynek célja bemutatni a Magyar Királyságban, azon belül Erdélyben és Székelyföldön élt középkori harcosok fegyverzetét, páncélzatát.

20180821_112322.jpgKilátás az erődítmény udvarára a torony alsóbb szintjéről

A toronyban két harang található, a nagyharangot 1607-ben Petky János öntette, mely mellé a feljegyzések szerint az egyházközség 1674-ben egy kisharangot is öntetett, amit azonban az I. világháborúban hadicélokra elkoboztak.

20180821_112632.jpgA két harang a toronyban

A jelenlegi kisharangot 1923-ban közadakozásból öntette az egyházközség. A torony legfelső szintjéről le lehetett tekinteni a falura és az erődtemplomra is, azonban a dróthálók akadályozták a kilátást és sajnos lehetetlenné tették a fényképezést is.

A templom középkori faragott kő részletei, a rovásírásos tégla

A déli homlokzaton található csúcsíves bejáraton keresztül léptünk be a templomba, aminek sajátos, ódon hangulatot kölcsönöz a kékre festett padok sora, valamint a templomhajó északi és déli oldalát borító freskók.

20180821_104838.jpgA templom déli homlokzata

Az épület legtöbb faragott kő részlete az egységes XV-XVI. századi gótikus átépítéshez köthető, ekkor készült a nyugati és déli csúcsíves bejárat, valamint a déli homlokzat öt mérműves ablaka, melyek kőfelületét és ólomüveg-szemeit a közelmúltban restaurálták.

20180821_105146.jpgA déli homlokzat mérműves ablaka

A hajó, a hajó nyugati karzata és a szentély téglabordás hálóboltozattal zárul, a hajó és szentély közötti diadalív csúcsíves.

20180821_110349.jpgA templomhajó hálóboltozatos mennyezete

Említést érdemelnek a szentély boltindító gyámkövei, melyeket emberfejek és címerpajzsok díszítenek. A szentély délnyugati sarkától számított első gyámkövet egy kehely díszíti, ezt követi egy ágfonatos mintázatú, majd egy egyszerű tagozatos gyámkő, a negyediken kiálló kehely és ostya látható.

20180821_110104.jpgAz orgonakarzat alatti padsorok

Következik sorrendben a Petky-címer, azaz egy pajzson ábrázolt, fiókáit tápláló pelikán fészke alatt kihajtó virággal, majd egy ekevasat ábrázoló címerpajzs, a hetedik gyámkövön címerpajzson kardot tartó, lefele forduló kar, holdsarló és csillag látszik (székely címer). A nyolcadik és kilencedik konzol szakállas, széthúzott szájú, illetve egy kiöltött nyelvű csúfolódó férfifejet ábrázol, míg a tizediken szintén ekevasat ábrázoltak az építők.

20180821_104546.jpgA szentély

A templom déli diadalívébe befalaztak egy rovásírásos szöveget tartalmazó téglát, mely egy elfalazott kora gótikus ablak kibontásakor került elő az 1929-ben végzett javítási munkálatok során. A tégla keletkezésének ideje bizonytalan, feltételezett felirata: „Miklós derzsi apa-pap”, téglába égetett technikaként Közép-Európa legrégibb rovásírásos emlékének számít. Egyes feltételezések szerint a felirat Miklós magiszterre utal, aki 1274-ben a dersi plébániatemplom esperese volt.

20180821_110411.jpgA templom belseje a nyugati karzatról nézve

 

A templomhajó északi falrészét borító freskók

A templomhajó északi falrészét teljes egészében a Szent László-legenda uralja, a hős lovagkirály történetei egész Erdélyben, de különösen a Székelyföldön voltak nagyon népszerűek a középkorban. A 2008-ban végzett feltárásnak köszönhetően kiegészült a faliképciklus a kivonulást ábrázoló jelenettel, melyen a nagyváradi várból a kunok ellen induló királyt és seregét megáldja a püspök. Ezt követi az Ütközet, majd a Kun üldözése, a Birkózás, a Lefejezés és a legvégén a Pihenési jelenet.

20180821_110406.jpgA Kivonulás és az Ütközet jeleneteket sajnos nagyrészt eltakarja a nyugati karzat

A Kun üldözése jelenetben a később épített hálóboltozat gyámköve a kun felső testét és fejét teljesen megsemmisítette.

20180821_105907.jpgA Kun üldözése

A Birkózás jelenetben Szent László király a kun harcost fojtogatja, miközben a megmentett magyar lány egy bárddal levágja a kun lábfejét, ennél a képnél a lovak feje nem látható.

20180821_105923.jpgA Birkózás

A Lefejezés jelenetben Szent László király a hajánál fogva hátrahúzza a sebesült kunt, miközben a lány a bárddal a feje felé sújt.

20180821_105930.jpgA Lefejezés

A ciklus utolsó jelenete a Pihenés: a lány a pihenő király fejére hajtja fejét, a háttérben a lándzsára tűzve látszik a kun levágott süveges feje. Sajnos mint látható, a XV-XVI. század fordulóján készült gótikus hálóboltozat gyámkövei helyenként beépülnek a faliképszőnyegbe, megcsonkítva azt, de összességében nem tudják megtörni a képek varázsát.

20180821_105936.jpgBalra a Pihenés, jobbra pedig a három szentet ábrázoló freskó

A Szent László-ciklus folytatásában, keretezett mezőben három szent ábrázolását láthatjuk, a szürke ruhás szentet – a képen feltűnő jelképek alapján – Remete Szent Antalként azonosítják a kutatók, akivel szemközt két vörös ruhába öltözött, glóriát viselő nőalak áll, akik közül csak a jobb oldalinak látszik az arca. Az északi oldalon a karzat alatt, részben lefedve a tízezer vértanú halálának töredéke látható, egy vártoronyból félmeztelen, összekötözött kezű, véres hátú nők kihegyezett karókra zuhannak.

20180821_110306.jpgA tízezer vértanú halálának töredéke

 

A templom déli falrészét három falkép borítja

A déli falat három jelenet díszíti, a déli bejárati ajtó mellett jobbra Pál apostol – korábbi nevén Saul – megtérése, e mellett a lelkeket ítélő Szent Mihály, majd a diadalív felől négy szent püspök ábrázolását láthatjuk. A Saul megtérését ábrázoló kép háttere azonos a Szent László-legenda kék mezejével, de azonosságot fedezhetünk fel a szereplők arcberendezése és viselete között is. A damaszkuszi úton történt eseményt, az utána következő néhány napot és a megkeresztelkedést egyetlen képbe sűríti az alkotómester.

20180821_104613.jpgBalra Szent Mihály, jobbra pedig Pál apostol jelenete

A damaszkuszi úton Saul, a későbbi Pál leesik a lováról, és látomásban megjelentik neki Jézus. A kép felső felében a Szentírást tartó glóriás Jézus néz le, lefelé nyújtott kezéből vízcsepp (vagy ostya) formájú áldás száll Saul fejére. Ananiás, az idős próféta, áldásra emelt kézzel áll Saul előtt, a kíséretben levő három lovas közül a középsőnek kora és arcvonásai eltérnek a másik kettő nagyon hasonló megformálásától. Sisakot visel, szakállas, arca nem a mozgalmas, csodás esemény felé fordul, ahogy az elvárható lenne, hanem a képet szemlélő felé néz. Ebben a páncélos vitézben vélték felfedezni a freskó kutatói – összefüggésben a fej feletti zászló szövegével – Ungi Pált mint festőt, vagy mint donátort. Kérdéseket vet föl a zászlón olvasható, gótikus betűkkel írott latin szöveg is –

 „HOC OPUS FECIT DE PINGERE SEU PROEPARARE MAGISTER PAULUS FILIUS STEPHANI DE UNG ANNO DOMINI MILLESIMO CCCCMO X NONO. SCRIPTUM SCRIBEBAT ET PULCHRAM PUELLAM IN MENTE TENEBAT”

– , melynek magyar fordítása László Gyula szerint a következő: „ Ezt a művet festette vagyis készíttette Pál mester, Ungi István fia az Úr 1419-ik évében. Az írást megírtam, a szép leányt elmémben tartottam.” A rejtélyes „szép leány” több értelmezésnek is örvendett: volt, aki földi szerelemre vagy elveszett kedvesre való utalást vélt felfedezni, összekapcsolva a szomszédos Szent Mihály karjain imádkozó vagy a mérleg serpenyőjében ülő lány ábrázolásával, ezzel szemben Demeter Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a zászlón szereplő „pulchram puelam” latin kifejezésmód Szűz Mária tiszteletével hozható kapcsolatba. A déli fal középső jelenete a Jelenések könyvében leírt utolsó ítélet egyik eseményét idézi.

20180821_110020.jpgSzent Mihály arkangyal

Központi figurája, az arányaiban megnövelt Szent Mihály arkangyal foglalja el a kép nagyobb részét. Bal kezében mérleget tart, melynek súlyosabb serpenyőjében egy imádkozó fiatal lány ül, arca előtt három kis, talán oltáriszentségként is értelmezhető korong. A másik serpenyőt groteszkül ábrázolt ördögök próbálják lefelé húzni, egyikük még egy malomkövet is akasztott magára, de vállalkozásuk sikertelen. Szent Mihály bal kezén kis méretben ábrázolt imádkozó, áhítatos arcú fiatal lány ül. A kép felületébe a XV. és a XX. század között feliratokat karcoltak be. A korai feliratok „Hic fuit”, azaz „Itt járt” kezdetűek, feltehetően XV-XVI. századi zarándoklatokhoz köthetőek. Egyik feliratban 1419-es dátummal talán magának Ungi Pálnak a nevét olvashatjuk, ezt akár a donátor mint első zarándok kézjegyeként értelmezhetjük. A déli fal bal oldali töredékes jelenetén három püspök díszes ruhában való ábrázolását látjuk.

20180821_110036.jpgA három püspök

Nevük a glóriájuk szélén fel volt írva, ma már csak egyikük, a töredékesen látható harmadik püspök, Szent Kilián neve olvasható. A falképek viszonylag rövid ideig, a XV-XVI. század fordulóján bekövetkezett nagy átépítéséig, a hajó késő gótikus boltozatának, a karzatnak és a szoborfülkének a megépítéséig voltak láthatóak, napjainkban azonban ismét megcsodálhatják őket a hívek és a templom látogatói.

szekelyderzs-47-600x360.jpgSzékelyderzs kis faluját érdemes felkeresni

(Kép: https://lovagkiraly.org/helyszin/292-szekelyderzs/)

Székelyderzs erődtemplomának megtekintését követően nyugati irányba haladtunk tovább, hogy 2017 augusztusa után ismét meglátogassuk Segesvár óvárosát.

Az erődtemplomról további képeket lehet megnézni a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül két videó a vártemplomról:

 

Források és ajánlott oldalak:

https://szekelyderzs.com/

https://varak.hu/latnivalo/index/1739-Szekelyderzs-templom/

https://kirandulastippek.hu/szekelyfold/szekelyderzs-erodtemplom

https://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/67705-szekelyderzs-az-elherdalt-vilagorokseg-riport

http://www.erdelyweb.hu/szentlaszlo/derzs.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4415030380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.09.13. 09:52:54

A cím és a link eRDőtemplomot ír, ami nem kicsit vicces...Csak szólok...
:D

Egri Gábor 2019.09.13. 09:54:51

Köszönöm az észrevételt, a címet javítottam, szerencsére a bejegyzésben már nem volt betűcsere. A lónak is négy lába van... :)