Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Segesvári várnegyed I. rész

Segesvár múltja és jelene

2019. szeptember 15. - Egri Gábor

A Segesd-patak és a Nagy-Küküllő találkozásánál, magas hegyek és dombok által körülvett völgy szélén épült Erdély egyik legszebb fekvésű városa: Segesvár. 2017-ben és 2018-ban is felkerestük az UNESCO által védettnek nyilvánított várnegyedet, mely 1999 óta a világörökség részét képezi. A várost a Brassótól induló E60-as úton közelítettük meg kelet felől, Fehéregyháza irányából.

segesvar1.jpgA segesvári történelmi központja 1999 óta a Világörökség része

A házak közé beérve egy rövid szakaszon a Nagy-Küküllő mellett haladtunk, majd balra tértünk le a főútról a Strada Anton Pann-ra, ahol aztán a fizetős parkolóban le is állítottam a kocsit. Nem kellett sokat sétálnunk az emelkedő úton, és már ott is álltunk a város nyugati kapuját védő Szabók-tornyánál.

Segesvár városát a XII. században szász telepesek alapították

Az eddig végzett régészeti kutatások szerint az ősidők óta lakott területen már a rómaiak is létesítettek egy Castrum Stenarum nevű őrhelyet, mely a népvándorlás viharaiban nyomtalanul elpusztult. A ritkán lakott vidékre II. Géza király (1141-1162) szász hospeseket telepített le, kiknek különböző kiváltságokat is adott, amiket II. András király (1205-1235) 1224-ben erősített meg. Segesvár a szász szék központja lett, és a szebeni szász gróf fennhatósága alá tartozott.

segesvarrajzok24.jpgSegesvár városát a szász hospesek alapították a XII. században

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1608-Segesvar-varoserodites/)

A város lakosai egyes vélemények szerint a korai favár építését 1191-ben, mások szerint pedig 1198-ban kezdték meg. Az országot romba döntő 1241/42. évi tatárjárás során elpusztult vár helyén az újabb betelepülők erősebb védművekkel rendelkező várost kezdtek kiépíteni, amely első ízben 1280-ban tűnik fel egy birtokeladási oklevélben Castrum Sex – azaz Szászváros – néven, mint királyi birtok.

segesvarrajzok6.jpgSegesvár neve 1280-ban szerepel először az oklevelekben

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1608-Segesvar-varoserodites/)

A várfalakkal – a kőfalak összesen 930 méter hosszan kerítik a várost –, tornyokkal fokozatosan beépített Várhegy felső része, a Felsőváros a XVI. századig a város központja volt, három erődítési rendszerrel, tizennégy védőtoronnyal, melyeket a város céhei védelmeztek.

Lázadás Mátyás király ellen

Az Anjou királyok uralkodása alatt kereskedelemmel, kézműiparral és földműveléssel foglalkozó, ebből jelentősebb vagyont felhalmozó szász lakosságot 1438 nyarán érte az első csapás, amikor az Erdélyben fosztogató török sereg feldúlta Segesvár városát, a várfalakat pedig megrongálták. Mátyás király (1458-1490) uralkodása idején a város szász lakosai elsőnek csatlakoztak a Veres Benedek-féle lázadáshoz, amely a keménykezű király helyett az adók – kincstári adók, koronavám – elengedését hirdető Szentgyörgyi János erdélyi vajdát akarta trónra ültetni.

09_hunyadi_matyas2.jpgSegesvár lakói is csatlakoztak az 1467. évi erdélyi lázadáshoz

E mozgalmat Mátyás leverte, Veres és társai lengyel földre menekültek, Segesvár tanácsa pedig követei útján kegyelmet kért és kapott a királytól.

Országgyűlés Segesváron 1562-ben

1506-ban az erdélyi rendek a vártemplomban erősítették meg a három nemzet – magyarok, székelyek, szászok – unióját. Jagelló II. Ulászló király (1490-1516) a török támadásban leromlott várfalak helyrehozatalát, a város lakosságának gyarapítását országos érdeknek jelentve ki, az építés költségeinek fedezésére 1513-ban hat évre teljes adómentességet adott a városnak és az oda költözőknek.

vladislaus_ii_of_bohemia_and_hungary.jpgII. Ulászló király adómentességgel támogatta a város fejlődését

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ul%C3%A1szl%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Vladislaus_II_of_Bohemia_and_Hungary.jpg)

A törökkel vívott vesztes mohácsi csata után az országot irányító nemesség két táborra bomlott, ezzel megindult az anarchikus állapotokat jelentő belháború. Az erdélyi vajdából a magyar trónra kerülő Szapolyai János király (1526-1540) serege 1529-ben jelent meg a városfalak előtt, hogy kikényszerítse a Habsburg-párti segesvári szászok hódolatát. Az 1562-ben a Segesváron tartott országgyűlés ítélete alapján a vár piacán végezték ki a János Zsigmond ellen fellázadt, a jogaik visszaállítása iránt fegyverre kelt székelyek huszonhat vezetőjét – Nagy Györgyöt és társait –, a gyűlés ugyanakkor kimondta, hogy a székely főemberek és lófők jogi helyzete azonos a megyei nemesekével, a közszékelyeké pedig a jobbágyokéval.

A várost a XVII. század elején többször is ostromolták

A XVII. században a zűrzavaros erdélyi politikai viszonyoknak köszönhetően Segesvár falai alatt is sűrűn jelentek meg a várost elfoglalni kívánó seregek. 1601 augusztusában Basta császári generális zsoldos hada sarcolta meg a szász lakosságot, majd decemberben az év elején a trónra negyedszer is visszatérő Báthory Zsigmond fejedelem fegyveresei foglalták el csellel. 1603-ban Székely Mózes török-tatár segédhadai előtt meghódolt Szászváros, Gyulafehérvár, majd Kolozsvár is megnyitotta a kapuit, így nyár közepére Segesvár és Szeben kivételével Erdély minden városa a kezére került.

segesvarrajzok20.jpgSegesvár látképe 1630 körül (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1608-Segesvar-varoserodites/)

1603. július 17-én azonban Székely Mózes serege Brassótól délre vereséget szenvedett IX. Radu havasalföldi fejedelem seregétől, aki Basta és a császáriak segítségére érkezett, maga Székely Mózes is életét vesztette a csatában. 1605-ben a Habsburg zsarnokság ellen fellázadt Bocskai István erdélyi fejedelem híve, ifjabb Gyulaffy László erdélyi kormányzó – a híres dunántúli végvári vitéz és párbajhős Gyulaffy László fia – vezette hajdúk vonultak be a város falai közé.

Kemény János és I. Apafi Mihály harca a fejedelmi trónért

A jelentős gazdasági és katonai helynek számító Segesváron választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén I. Rákóczi Györgyöt, 1657. november 2-án Rhédey Ferencet, 1658. október 7-én pedig Barcsay Ákost.

800px-rakoczi_gyorgy_i.jpg I. Rákóczi Györgyöt Segesváron választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._R%C3%A1k%C3%B3czi_Gy%C3%B6rgy#/media/F%C3%A1jl:R%C3%A1k%C3%B3czi_Gy%C3%B6rgy_I.jpg)

1662-ben a Habsburg támogatást élvező Kemény János erdélyi fejedelem gróf Raimondo Montecuccoli császári hadvezérrel tört be Erdélybe, hogy a török Porta által fejedelemnek kinevezett I. Apafi Mihálytól visszaszerezze a fejedelmi trónt. A Kolozsvárt is elfoglaló Kemény Jánost azonban I. Lipót császár parancsára Montecuccoli cserben hagyta, ennek ellenére Kemény megindult a Segesvár biztonságot jelentő falai mögé húzódó Apafi ellen. Kücsük Mehmed jenői pasa azonban Apafi segítségére sietett, és 1662. január 23-án a nagyszőlősi csatában legyőzte Kemény Jánost, aki holtan maradt a csatatéren.

segesvarrajzok12.jpgA város többször leégett, a tűzvészek közül az 1676-os volt a legnagyobb

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1608-Segesvar-varoserodites/)

Az ostromok és a hadak dúlása mellett jelentős csapást mért a városra az 1676-os tűzvész, melyben a korabeli források szerint 624 ház, 120 major, a templomok és az erődítmények egy része is leégett, melyeket azonban a lakosság hamarosan helyreállította és megerősítette.

Ütközet a város határában 1849-ben, Petőfi Sándor hősi halála

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1706-ban Pekry Lőrinc kurucai foglalták el a Habsburgokhoz hű várost, és az ellenállás megakadályozása érdekében a védművek egy részét felrobbantották. A vár tizennégy bástyája közül ezt követően kilenc marad meg, melyek napjainkig állnak. A XVIII. század elejét követően a város nem számított már hadászati szempontból fontos helynek, 1849. július 31-én Segesvár határában, a fehéregyházi síkon ütköztek meg Jozef Bem honvédjei Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok egyesült seregével. Ebben a magyar honvédek számára vesztes ütközetben tűnt el a forradalom és szabadságharc költője, Petőfi Sándor.

barabas_petofi.jpgAz 1849. július 31-én Segesvár mellett vívott csatában tűnt el Petőfi Sándor

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor#/media/F%C3%A1jl:Barab%C3%A1s_Pet%C5%91fi.jpg)

Az 1876-os megyerendezés során Segesvár városa a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett.

nagy-kukullo.pngSegesvár Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-K%C3%BCk%C3%BCll%C5%91_v%C3%A1rmegye)

Az első világháborút követően Segesvár Romániához került, és az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntéssel sem került vissza Magyarországhoz.

A Szabók-, Szűcsök- és Mészárosok-tornyai a vár nyugati oldalán

A Segesvárt övező legelső védőműveket nagy valószínűséggel a területen a XII. század második felében virágzó települést létrehozó németajkú szász telepesek hozták létre, de ezekről nincs pontosabb adat, mivel a tatárjárás során elpusztultak, a napjainkban látható falak és bástyák csak a XV. századból eredeztethetők. A jelenleg is álló kilenc torony közül nyolc azokról a városi céhekről kapta a nevét, amelyek a védelmüket ellátták, az egyedüli kivétel az Óratorony.

segesvarrajzok4.jpgA segesvári várnegyed kiegészített alaprajza

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1608-Segesvar-varoserodites/)

Mi a várnegyedet nyugati irányból közelítettük meg, így a hátsó kapuként is funkcionáló Szabók-tornya alatt sétáltunk be a történelmi óvárosba.

20170820_081119_szabo-kaputorony.jpgA Szabók-tornya

A torony valószínűleg a XIV. században épült kettős kapunyílással, leereszthető csapórácsokkal, előtte pedig egy mára nagyrészt elbontott kapuvédő barbakánnal.

20170820_081126.jpgA kettős kapunyílás, balra pedig a barbakán maradványa

Az 1676-os tűzvész során a toronyban tárolt puskapor felrobbant, az épület felső része és az északi boltív leomlott. 1935-ben állították helyre, akkor nyerte el a jelenlegi kinézetét, a torony felső részén jól láthatók a lőrések és szuroköntő lyukak.

20170820_081116.jpgA torony felső részén jól láthatók a lőrések és szuroköntő lyukak

A Szabók-tornyától déli irányba – a Várhegy magasabb része felé – indultunk el a várfal mentén, közben szabad kilátás nyílt nyugat felé.

20170820_081721_kilatas_nyugat_fele.jpgKilátás nyugat felé

Egykor a Szabók-tornya és a Szűcsök-tornya között állt a Takácsok-tornya, amit a kurucok 1706-ban leromboltak. A nyugati várfal mellett haladva rövidesen elértük a XV. században épült négyzet alakú, négy emelet magas Szűcsök-tornyát, melynek lőrésekkel és szuroköntő nyílásokkal megerősített legfelső emelete kiszélesedik.

20170820_082014.jpgRövidesen elértük a Szűcsök-tornyát

A torony – amit a Mészárososok-tornyával együtt a Törle-kapu védelmére építettek – az 1676. évi nagy tűzvészben jelentősen megrongálódott, de kijavították.

20170820_082139_torle-kapu_es_szucs-torony.jpgA Törle-kapu és a Szűcsök-tornya

A Szűcsök-tornya mellett látható a nyugatra néző, kisebb méretű Törle-kapu, mely egyes források szerint a veszély esetén a falak mögé terelt juhok számára szolgált. A kapu déli oldalán – a Várhegy meredeken emelkedő részének alján – áll a Mészárosok-tornya, előtte pedig egy XVI. században épített ágyúbástya, a Mészárosok-bástyája, ahonnan a várvédők a vár északnyugati és délnyugati oldalát is ellenőrzésük alatt tudták tartani.

20170820_082119_meszaros-torony_es_bastya.jpgA Mészárosok-tornya és a bástya előtte

A Mészárosok-tornyának alsó szintje korai építésű, míg a felső két emeletét a XVI. században alakították ki, a torony hatszögletű alakja lehetővé tette a tüzelést bármely irányba.

20170820_082355.jpgA Törle-kapu a várnegyed felől nézve: balra a Mészárosok-tornya, jobbra a Szűcsök-tornya

 

A Várhegy legmagasabb pontja: a Hegyi-templom és a Kötélverők-tornya

A Mészárosok-tornyától a házak és a fák miatt nem tudtunk tovább haladni déli irányba a várfal mentén – a védőfal a Várhegy szélén fut tovább a Kötélverők-tornya felé –, ezért a hangulatos, macskaköves keskeny kis utcákon elindultunk keletnek. Nemsokára megérkeztünk Segesvár egyik híres épületéhez, az 1642-ben épített Diáklépcsőhöz (Schülertreppe).

20170820_082653_diaklepcso.jpgA Diáklépcső északi bejárata

A fedett lépcsőnek – ami a Várhegyen található szász iskolához vezetett – eredetileg 300 foka volt, az 1849-es átalakítási munkálatokat követően azonban csak 172 falépcső maradt meg. Az iskolások a lépcsőnek köszönhetően rossz időjárási körülmények, sőt akár ostrom idején is biztonságban fel tudtak kapaszkodni a hegyre az alsó utcáról, de a Hegyi-templom megközelítését is segítette.

20170820_082643.jpgA Vártérről a Diáklépcsőhöz vezető utca

A lépcsőn felérve bal kézre esett a XVII. század elején épített, egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete, mely ma Josef Haltrich egykori igazgató nevét viseli.

img_0364_szasz_iskola.JPGAz egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete

Itt a Várhegy tetején áll Erdély gótikus építészetének egyik legszebb evangélikus temploma, az úgynevezett Hegyi-templom (Bergkirche). A Szent Miklós tiszteletére felszentelt, külön várfallal kerített vártemplom építését 1345-ben kezdték el, a régészeti kutatások szerint egy régebbi félköríves szentélyű, román stílusú, egyhajós kis kápolna helyébe emeltették a szász lakosok.

20170820_083510_hegyi-templom.jpgA Hegyi-templom szentélye

A templomot 1429 és 1488 között átépítették és kibővítették, jelenlegi formáját az 1838-as helyreállítását követően nyerte el, ekkor egy korábbi földrengés kárait javították ki. A három hajós épület 53 méter hosszú, befejezetlen, lőrésekkel ellátott harangtornyának magassága 42 méter.

20180821_131928_hegyi_templom.jpgA templom harangtornya és főbejárata

A XV. században készített, jelentős művészi értékű freskóit a reformáció idején lemeszelték, míg az itt kiállított 12 apostol ezüstszobrát az 1601-ben Báthory Zsigmond fejedelem segítségére érkező kozákok rabolták el. Azonban így is egyedülálló látványosságnak számít az 1438-as szenteltvíztartó, és egy szárnyas oltár Szent Márton ábrázolásával 1520-ból. Az 1991 és 1999 között folytatott restaurálás, valamint az épület tartószerkezetének megerősítése Europa Nostra-díjat kapott. A Várhegyen egykor két torony is állt, közülük napjainkban már csak a Kötélverők-tornya látható a Hegyi-templom nyugati főbejáratának közelében.

20170820_083802_kotelvero-torony.jpgA Kötélverők-tornya 2017-ben

A tornyot – mely a hegycsúcs peremét védelmezte – az 1676-os tűzvész megkímélte, napjainkban a temetőőr és családja lakik benne, 2017-es segesvári kirándulásunkkor éppen felújítási munkálatokat végeztek az épületen. 

20180821_131758_kotelvero-torony.jpgA torony 2018-ban

A védőfal a Kötélverők-tornyát érintve a Temetőkápolnáig halad – amely az egykori Aranyművesek-tornya helyén áll – majd a fal éles szögben észak felé megtörve halad tovább a Várhegy lábánál emelkedő, 25 méter magas Ónművesek-tornyáig.

20180821_131712_temetokapolna.jpgAz Aranyművesek-tornya helyén álló Temetőkápolna

A szász evangélikus gimnázium és a Temetőkápolna épülete közötti falszakasznál még látszanak a XVI. században épült Castaldo-bástya csekély maradványai, ami a vár déli oldalát védte.

20170820_083621_castaldo-bastya.jpgA Castaldo-bástya a vár déli oldalát védte

A Temetőkápolna és a Kötélverők-tornya között nyílik a segesvári evangélikus szász temető bejárata, mely már a várfalakon kívül található.

20180821_132152_evangelikus_temeto.jpgA segesvári evangélikus szász temető már a várfalakon kívül található

A temetőben neves szász személyiségek alusszák örök álmukat, a bejárathoz közel áll például Baumgarten János híres botanikusnak és családjának a sírja.

Következő írásomban többek között bemutatom a segesvári várnegyed keleti és északi oldalának védműveit – köztük a híres Óratornyot –, valamint a kolostortemplomot, a megyeházát és a város néhány jelentősebb házát.

Segesvárról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://www.varak.hu/latnivalo/index/1608-Segesvar-varoserodites/

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_julius_31_a_segesvari_csata/

https://www.welcometoromania.eu/Sighisoara/Sighisoara_Obiective_m.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr7515070148

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.