Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Segesvári várnegyed II. rész

Séta a középkori vár ódon hangulatú utcáin

2019. szeptember 20. - Egri Gábor

Előző bejegyzésemben röviden bemutattam a szász város, Segesvár történetét a XII. század közepétől a XX. századig, majd a várban tett 2017-es és 2018-as kirándulásunk során készített képek segítségével virtuálisan végighaladtam a Szabók-tornyától a nyugati várfal mentén, a Törle-kapuig és az azt védő két toronyig: a Szűcsök- és a Mészárosok-tornyáig. Ezt követően az emlékezés szárnyán felkapaszkodtam a Diáklépcső ódon falépcsőin a várnegyed déli végén álló Várhegy tetejére a Hegyi-templomhoz, a Temetőkápolnához és a Kötélverők-tornyához.

segesvar2.jpgA segesvári vár további látnivalókat tartogatott számunkra

 

Az Ónművesek- és a Tímárok-tornya

A Várhegyről nem a Diáklépcsőn, hanem egy kanyargós úton ereszkedtünk le, közben még egy pillantást vetettünk fentről a Törle-kaput őrző Mészárosok-tornyára és Szűcsök-tornyára.

20170820_084947_meszaros-torony_es_szucs-torony.jpgBalra a Mészárosok-, jobbra a Szűcsök-tornya

A Diáklépcső alsó bejáratához visszaérve kelet felé folytattuk az utunkat és hamarosan megérkeztünk a keleti várfalhoz, ahol két torony is látható: az Ónművesek-tornya és a Tímárok-tornya, a kettőt pedig az Íjászok-folyosója köti össze.

20170820_085352_onmuves-torony_es_ijaszok_folyosoja.jpgAz Ónművesek-tornya és az Íjászok-folyosója

A 25 méter magas Ónművesek-tornya négyszögletes alaprajzú, első és második emeletén többszögletes, míg buzogányszerű legfelső, nyolcszögletes emelete – ahol a lőréseket és szuroköntő nyílásokat elhelyezték – konzolokon kiszélesedik.

segesvarrajzok4.jpgA segesvári várnegyed kiegészített alaprajza

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1608-Segesvar-varoserodites/)

Az évszázadok során a tornyot – amelyhez egy bástya is csatlakozik – nem kímélték a földrengések és tűzvészek, legfontosabb újjáépítésére 1583-ban került sor.

20170820_085637.jpgAz Ónművesek-tornya kívülről nézve

Miután megcsodáltuk a tornyot a várfalon kívülről is, ahova egy kis kapun keresztül jutottunk, egy rövid ideig búcsút vettünk az északi irányba haladó várfaltól, amely a Tímárok-tornyát érintve tart a várnegyed főbejáratához és az azt védő Óratoronyhoz. A négyzet alaprajzú, kis méretű, ferde tetejű Tímárok-tornya az Ónművesek-tornyával alkotott egy védelmi egységet a vár délkeleti részén, a két tornyot a fent már említett Íjászok-folyosója kötötte össze.

20170820_091156_onmuves-torony_es_timar-torony.jpgAz Ónművesek-tornyának és a Tímárok-tornyának teteje az Óratorony előtti barbakánról nézve

 

III. Vlad Tepes, az igazi Drakula szülőháza és a Velencei ház

A várfaltól kicsit eltávolodva, a szűk Strada Cositorarilor-on sétáltunk tovább dél felé, míg ki nem értünk az Óratorony előtti térre, vagyis a Múzeum térre (Piata Muzeului). Jobbra tőlünk emelkedett Segesvár jelképe, a 64 méter magas óratorony, szemben velünk állt a domonkosok Kolostortemploma, míg tőlünk balra a Múzeum tér és a Strada Cositorarilor sarkán állt a Vlad Drakul ház.

20170820_090426_drakula_szulohaza.jpgA Vlad Drakul ház

A feltételezések szerint 1431-ben ebben a házban született, majd 1431 és 1435 között itt élt a havasalföldi Basarab-családba tartozó II. Vlad középső fia, aki szintén a Vlad nevet kapta, később ő lett a hírhedt Vlad Țepeș, azaz Karóbahúzó Vlad, Havasalföld vajdája. Így Törcsvár mellett – a várkastélyról szóló bejegyzésemben bővebben írtam III. Vladról, akiről Bram Stoker Drakula grófot mintázta – Segesvár is az erdélyi Drakula-kultusz egyik kiemelt helyszíne lett, a házban napjainkban étterem, bár és ajándékbolt üzemel, ahol a vámpírkultuszhoz kapcsolódó tárgyakat szerezhetik be a turisták.

20170820_090455.jpg

 Szintén a Múzeum téren, annak nyugati oldalán látható Segesvár várnegyedének egy másik érdekes háza, a Velencei ház, amely ablakainak formája után kapta a nevét. A házat a XVI. vagy XVII. században építették, majd a XIX. századi neogótikus stílusú restaurálása során helyezték be a jellegzetes velencei gótikus stílusú ablakait.

20170820_092546_velencei_haz.jpgA Velencei ház

A házat legjelentősebb lakója, Stephanus Mann egykori polgármester – akinek sírköve a Várhegyen található – után Mann-háznak is nevezik, az épület az elmúlt években teljes belső felújításon esett át.

Az Óratorony

A két ház megtekintését követően kisétáltunk a vár keletre nyíló főbejáratán, a város szimbólumának számító, négyszögletes alaprajzú, 64 méter magas Óratorony kapuján, hogy kívülről is megszemléljük a bejáratot védő tornyot és a külső barbakánt, aminek mára csak egy része maradt meg.

20170820_090338_oratorony.jpgSegesvár jelképe: az Óratorony

A tornyot valószínűleg a XIV. században emelték, és az 1676. évi nagy tűzvész után, 1677-ben újra felépítették, Philiph Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli építőmesterek vezetésével. A középkori szokásoktól eltérően az építményt nem a városi kézműves céhek egyike, hanem a városi tanács zsoldos katonái védelmezték. Vastag falainak biztonságában lőszerraktár lett kialakítva, továbbá a torony helyet adott a városi levéltárnak és kincstárnak is, míg a földszintjén a városi tanács terme volt, ahol a tanács 1556-ig ülésezett. Az ötszintes torony harmadik emeletén látható, körülbelül három méterre kihajló konzolok erőd hatást kölcsönöznek az épületnek, míg a legfelső, ötödik emelet majdnem másfél méterrel beljebb épült, nyitott erkélyéről szép kilátás nyílik Segesvár épületeire és a környező tájra.

20170820_091122_oratorony_es_fokapu.jpgAz Óratorony és a várnegyed keleti bejárata

A torony tetejének barokk stílusú formája az 1677-es felújításból származik, az 1891-es restaurálás során pedig a fazsindelyes tetőt váltották fel színes cserepekkel. A torony teteje 34 méter magas, két kupola, egy aranyozott gömb és egy oszlop látható rajta, amelynek végén egy kakas forog jelezve a szél irányát, míg a tető körül álló négy kisebb torony azt adta hírül, hogy a településen bíróság működik. Az Óratorony legfőbb látványossága az óraszerkezet, melynek óráját és körbe forgó figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban.

20170820_090919.jpgAz óralap és a figurák

A toronyórának két számlapja van, az egyik a város felé, a másik a vár felé néz. Az óralap melletti fülkékben találhatók az óraütéskor körbejáró, 80 centiméteres figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai. Érdekesség, hogy a budapesti Városligetben található Történelmi Épületcsoport – Vajdahunyad vára – gótikus részének udvari szárnyát lezáró Apostolok tornya, a segesvári Óratorony másolata.

20171025_143802_budapest_vajdahunyad.jpgAz Apostolok tornya a Városligetben

Ott, ahol a segesvári óratorony óráját találni, az Apostolok tornyán gyönyörű, fából faragott, úgynevezett angyalos magyar címer látható.

A Kovácsok-tornya és a Kolostortemplom

Az Óratorony közelében, attól északra – a bejárat, a keleti várfal és a Kolostortemplom védelmére – épült fel 1631-ben a Kovácsok-tornya, a korábban ott állt Borbélyok-tornyának helyére.

20170820_091350_kovacs-torony.jpgA Kovácsok-tornya

A vár felől alacsonynak tűnő – azonban kívülről, a város felől látszik a torony valódi mérete – épület felső szintjén helyezték el a középkorban a gyakori tűzvészek megfékezésére kialakított tűzoltószertárt.

20170820_091443.jpgA torony felső szintjén volt a tűzoltószertár

A Kovácsok-tornyától nyugatra emelkedik a XIII. század második felében épült domonkos (dominikánus) rendi kolostor Szűz Máriának szentelt háromhajós, gótikus stílusú, 44,5 méter hosszú és 12,6 méter széles templomépülete (Kolostortemplom). A templomhoz tartozó kolostor kialakítására az épület északi oldalán a XV. században kerülhetett sor, majd 1492 és 1515 között a templomot és a kolostort gótikus stílusban átépítették.

20170820_091714_domonkos_kolostortemplom.jpgA Kolostortemplom

A templomban a domonkosokat a reformáció térnyerésével 1556-ban az evangélikusok váltották fel, a kolostor pedig a város tulajdonába került. Az 1676. évi tűzvészben a templomépület és a kolostor súlyosan megsérült, ezért a templomot a XVII. század végén újjá kellett építeni, belső berendezését pedig barokk stílusúra cserélték. A kolostor épületét 1886-ban lebontották, helyére pedig 1886 és 1888 között a neoreneszánsz stílusú Vármegyeháza épült, az egykori Nagy-Küküllő vármegye irányító központja.

20170820_091533_megyehaza.jpgA Vármegyeháza

A Vármegyeháza épületében napjainkban a polgármesteri hivatal működik, míg a Kolostortemplomban többek között értékes XVI-XVII. századi szőnyegek, egy 1440-ben Iacob mester által készített bronz keresztelőtál és egy 1570-ben, Toma kőfaragó mester által készített faragott kő ajtókeret tekinthető meg.

20170820_091615_kilatas_eszakkelet_fele.jpgKilátás a Kovácsok-tornyától északkelet felé

 

A Csizmadiák-tornya, Apor Vilmos és Petőfi Sándor szobrai

A várnegyed északi sarkában a római katolikus templom áll, mely az egykori ferences templom és szintén lebontott Lakatosok-tornya, valamint az északi kaput védő bástya helyére épült 1894-ben.

img_0409_katolikus_templom.JPGAz 1894-ben épült római katolikus templom

A templom kertjében található az 1945. április 2-án vértanúhalált halt, 1997. november 9-én boldoggá avatott győri püspök, a Segesváron 1892. február 29-án született Apor Vilmos szobra.

img_0404_apor_vilmos_szobra.JPGApor Vilmos szobra

A Lakatosok-tornya és a Kovácsok-tornya között állt még egykor a Kádárok-tornya a vár északkeleti oldalán, de napjainkra a Lakatosok-tornyához hasonlóan az se létezik. Az utolsó torony, amit megnéztünk, a nyugati várfal északi oldalát védő, 1521-ben épült hatszögű Csizmadiák-tornya. A tornyot 1603-ban megerősítették, az 1676. évi tűzvészben jelentős károkat szenvedett, ezért 1681-ben szükség volt a helyreállítására, ekkor nyerte el ma is látható formáját.

20180821_134940_csizmadia-torony.jpgA Csizmadiák-tornya

A torony tetejének keleti oldalán egy kis őrtorony látható, az épület előtti téren, a Csizmadiák-tornya és a római katolikus templom között pedig az 1849. július 31-én megvívott segesvári csatában eltűnt költőnk, Petőfi Sándor mellszobránál róhatjuk le a kegyeletünket.

20170820_093507_petofi_sandor_szobor.jpgPetőfi Sándor mellszobra

A Csizmadiák-tornyától a várfal mentén déli irányba mintegy 150 métert sétálva visszaérkeztünk a Szabók-tornyához, amelyen keresztül a várnegyedbe beléptünk.

20180821_135403_szabo-kaputorony.jpgVégül visszaértünk a Szabók-tornyához

 

A Szarvasos ház

Mivel már dél is elmúlt, mire körbejártuk Segesvár várnegyedének látnivalóit, úgy döntöttünk, hogy csak ebéd után indulunk tovább, így a Szabók-bástyájához érve még nem hagytuk el a várat, hanem a toronytól keleti irányba haladva elsétáltunk a várnegyed főterére, a Vártérre.

20170820_092355.jpgA Vártérről a Várhegy irányába vezető utca (Strada Scolii)

A középkori főtér egykor a kereskedelem és a városi élet központja volt: itt hirdettek ítéletet, itt állt a szégyenoszlop, amelyhez a bűnösöket kötötték ki, itt voltak a kivégzések és itt tartották a gyűléseket is. A térről déli irányba a Strada Scolii vezet egészen a Diáklépcsőig, majd következik a Várhegy, északi irányba indulva a római katolikus templomhoz lehet eljutni, mi nyugatról – a Szabók-tornya felől – érkeztünk, míg keletre a tér összekapcsolódik a Múzeum térrel, ahol a fentebb már bemutatott Óratorony, a Kolostortemplom, Vlad Drakul háza és a Velencei ház látható. Azonban a Vártéren – a tér és a Strada Scolii sarkán – is áll egy érdekes reneszánsz ház, az úgynevezett Szarvasos ház, mely nevét a ház sarkán elhelyezett agancsos szarvas képéről kapta.

20180821_140243_szarvas-haz.jpgA Szarvasos ház

Valószínűleg a XVII. században épült, eredeti formáját megőrizve a XX. század végén restaurálták, napjainkban panzió és kulturális létesítmények működnek benne. A XXI. századra sajnos már alig maradtak német nyelvűek a városban, a szászok többsége elhagyta Erdély területét, így Segesvár lakosságát is főleg a románok teszik ki, a népesség csak mintegy 1/6-a magyar. A kiadós ebédet követően a Szabók-tornyán keresztül elhagytuk a segesvári várat, és a kocsinkhoz visszatérve elindultunk a következő látnivaló, a berethalmi erődtemplom felé. A Segesvárról szóló két bejegyzésemben említett épületek – tornyok, templomok, házak – felkeresésén kívül érdemes egy rövid sétát tenni a várnegyed ódon hangulatot árasztó kacskaringós, macskaköves, keskeny utcáin, a középkori szász város lakóházai között, és néhány percre visszatérni a középkor elfeledett világába.

20180821_134923_utcareszlet.jpgÉrdemes egy rövid sétát tenni a várnegyed utcáin

Nem véletlen, hogy egymást követő két évben is felkerestük Segesvár óvárosát, az ottani kirándulásunkra tökéletesen illik a blogom neve: Kirándulás a történelembe.

További képek tekinthetők meg Segesvárról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül egy videók a segesvári történelmi központról:

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://www.varak.hu/latnivalo/index/1608-Segesvar-varoserodites/

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_julius_31_a_segesvari_csata/

https://www.welcometoromania.eu/Sighisoara/Sighisoara_Obiective_m.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3715070382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.