Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Dunaföldvári Csonka-torony

Erős palánkvár maradványai a Duna mentén

2019. október 04. - Egri Gábor

2018 októberének végén Baranya megye székhelyére, Pécsre utaztunk, hogy néhány napon keresztül a városban és környékén nézelődjünk, kiránduljunk, keressünk fel középkori történelmi emlékhelyeket: várakat – Szigetvár, Siklós, Pécsvárad –, templomokat, kolostorokat és végül a mohácsi csatateret. Természetesen már az odafele vezető útra is beiktattam néhány látnivalót, melyek megtörték a Debrecentől Pécsig tartó út egyhangúságát. Budapestet az M0-ás autópályán kerültük el, majd a Dunán átkelve rátértünk a folyóval párhuzamosan déli irányba haladó M6-os autópályára. Az első pihenőhelyünk Dunaföldvár volt, ahol megnéztük a Duna mentén felépített, az átkelőhely és a Délvidékről Budára vezető fontos hadiút védelmét ellátó úgynevezett Csonka-tornyot vagy Török-tornyot.

20181020_111310.jpgA Dunaföldvári Csonka-torony 2018 őszén

Dunaföldvár településére a 61-es főúton értünk be, majd a Templom utcából nyíló Várdomb utca elején – az 1725-ben barokk stílusban épült Szent Ilona templom (Öregtemplom) mellett – parkoltam le a kocsival. Innen már csak néhány métert kellett sétálni a Templom utcán, majd arról balra tértünk rá a Rátkay közre, ami elvezetett minket az egykori palánkvár területéig.

baae675127bfae318945.jpgA Csonka-toronyhoz közelebbi templom a Szent Ilona templom

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/177-Dunafoldvar-var-kuruc-kori-sanc/)

A fából készült várkapun átlépve – melyet Csepeli István fafaragó népi iparművész készített 1994-ben – meg is pillantottuk a Csonka-tornyot, melyet azonban zárva találtunk.

20181020_111320.jpgA fából készült várkapu

A torony bejáratával szemben áll az úgynevezett Ispánház, ahol a belépőjegyeket meg lehet vásárolni, és csak ezt követően nyitják ki a látogatók számára a tornyot, amit aztán ki-ki saját tempójában járhat végig.

20181020_111343.jpgA belépőjegyeket az Ispánházban lehet megvásárolni

 

Földvár Árpád-kori települése

A Duna egyik átkelőhelyének számító Földvár településének neve először 1199-ben bukkan fel egy oklevélben „Monasterium de Felduar” alakban, ahol 1131-ben II. Vak Béla király (1131-1141) Szent Péter tiszteletére alapított apátságot. II. Lajos király (1516-1526) 1526 júliusának végén és augusztusában seregével a Duna mentén haladt dél felé, hogy felvegye a harcot Szulejmán szultán közelgő félelmetes hadaival.

20181020_114818_richtone_hdr.jpgFöldvár települése a Duna mentén található

Mohács felé menet a király és kísérete Dunaföldváron is letáborozott, hogy a késlekedő nemesi csapatokat bevárja. A vesztes mohácsi csatát követően – ahol az ifjú II. Lajos király is életét vesztette – Szulejmán szultán seregével megindult Buda felé, a fővárosból a királyi udvar és a lakosok pánikszerűen menekültek, míg a város tanácsának tagjai az oszmán uralkodó elé siettek és Földváron átnyújtották neki a főváros kulcsait.

A torony és a palánkvár építése

A földvári várról először Szinan csausz történetíró emlékezett meg az 1543. évi török hadjáratokról – melynek során elesett Siklós, Pécs, Esztergom és Székesfehérvár is – szóló leírásban, Földvár valószínűleg már korábban török kézre kerülhetett. A dunai átkelőt biztosító torony – mely feltételezhetően a XVI. század elején épült, de építésének pontos időpontja nem ismert – négyszögletes, 9,5 x 9,5 méteres alaprajzú, gúlasisakos, három emeletes, részben kőből, részben téglából épült, középkori bejárata az első emelet nyugati oldalán volt.

20181020_111734.jpgA torony valószínűleg a XVI. század elején épült

A földvári tornyot a törökök megerősítették, aminek köszönhetően az Eszékről Budára vezető hadi és kereskedelmi út legerősebb palánkvára lett. A torony köré szabálytalan négyzet alakban palánkból, később égetett téglából falat építettek, melynek sarkait kerek tornyok tagolták. A hódoltság alatt a palánkvárban törökök éltek, a körülötte elterülő városban magyarok és rácok laktak. 

Evlia Cselebi leírása a dunaföldvári várról

Evlia Cselebi így írt mutatta be a várat 1663-ban:

Ennek a vára is a folyó partján igen magas hegyen fekvő, nagyon erős és szép vár. A Duna mentén ennél erősebb palánka nincs. Köröskörül háromszoros tömésfal építkezésű palánka ez, melyet két igen mély árok vesz körül. Két helyen nagyon erős fa-kapuja van, melyek egyike a keleti irányba néző Kicsiny kapu. A várbeli nép e kapun át viszi be a Duna vizét. A másik kapuja nyugati irányban a külső városra nyíló Nagy kapu. Ennek az árka fölött fahíd van. A vár négy szögletén levő igen erős tornyokban sáhi és zárbuzán ágyúk vannak. Benn a várban deszkazsindelyes ház és egy templomból átalakított Szulejmán khán dsámi van. E dsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő, négyszögletes, erős építkezésű, szép torony van, mely kilátáshely levén, onnan az összes síkságok és víztócsák partjai három konak távolságra meglátszanak. Egészen a csúcsán négy darab kitűnő ágyú van, sőt azon felül e tornyon van még Szulejmán khán dsámijának magas deszkamináretje is. E toronyban őrzik a parancsnoknak és a kétszáz várkatonának értékes tárgyait.

/Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664./

A vár és város felégetése 1686-ban

A várnak a hódoltság idején különösebb hadi jelentősége nem volt, Földvárat többször kirabolták – 1602. november 03-a körül Nádasdy Ferenc ütött rajta a településen huszárjaival –, végül a török uralom alól 1686-ban szabadult fel a várossal együtt, ezt követően rácok adták a földvári vár őrségét az 1699-es karlócai békéig. Az ostrom alatt álló budai vár felmentésére érkező, de onnan elkéső törökök visszavonultukban minden elhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak, ez alól Földvára erőssége sem volt kivétel.

20181020_111917.jpgRomok a torony közelében

Lotharingiai Károly herceg 1686 szeptemberében ezt írta a várról:

„13-án Földváron táborozunk, ami régen jó erős hely lehetett, mély árokkal körülvéve, de most már porrá égve találtuk, akárcsak a vidék többi városát, erődítményét, faluját, ahonnan semmilyen lakhelyük nem lévén, az életben maradtak a Duna szigeteire menekültek, s itt földbe vájt lyukakba költöztek.”

Földvár a török uralom után

Földvár a törökök kiűzését követően járási székhely, fontos dunai átkelőhely és kikötő volt, nagy sóházzal, ahol 1689-ben állították fel a földvári harmincad- és vámhivatalt, majd a kamarai tiszttartóságot. Az uradalom ügyeit az apát irányította, mint földesúr és kegyúr, bár az apátság épülete a török korban elpusztult. 1703. február 4-én Habsburg I. Lipót császár három országos vásár tartását engedélyezte, amivel megerősítette Földvár mezővárosi rangját, viszonylagos függetlenségét az uradalomtól.

753259ccfb88d65328ea.jpgFöldvár a törökök kiűzését követően járási székhely, fontos dunai átkelőhely és kikötő volt

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/177-Dunafoldvar-var-kuruc-kori-sanc/)

A városi tanács első embere az öregbíró volt, míg a jegyző (notarius) vezette be az adóslistákat, másolta a currentaliákat (felsőbb hatósági körlevelek) és intézte a levelezéseket. Földváron 1685-ben huszonöt, 1696-ban negyvenhárom család adózott, közülük harmincan délszláv (szerb és bunyevác) nevet viseltek. 1703-ban hetvenhárom adózó jobbágyfőt és negyvenhat német telepes családfőt írtak össze, a nevek alapján feltételezhető, hogy a városban kovács, szabó, szűcs, csizmadia, faragó, mészáros, lakatos és takács iparos dolgozott. A lakosságnak ezekben az időkben súlyos terhet jelentett a hadiadó, télen a katonák elszállásolása, élelem és porció biztosítása embereknek és lovaknak egyaránt.

Földvár szerepe a Rákóczi-féle szabadságharcban

Tolna megye területén Földvár és Simontornya a kuruc hatalom számára nagyon fontos stratégiai pont volt, melyeket a császáriak is igyekeztek ellenőrzésük alatt tartani. A szabadságharc során Földvár többször cserélt gazdát – egyszer a császáriaké, máskor a kurucoké volt –, de közelben található Simontornya sokáig ellenállt a császáriak támadásainak. 1705. november 4-én a legendás hírű kuruc generális, Bottyán János – közismert nevén Vak Bottyán – csapatai átkeltek a Dunán, másnap hajnalban rohammal bevették Földvár erősségét és a vár őrségét megsemmisítették.

bottyan_janos_dorre_tivadar_rajza.jpgVak Bottyán generális

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Botty%C3%A1n_J%C3%A1nos#/media/F%C3%A1jl:Botty%C3%A1n_J%C3%A1nos_D%C3%B6rre_Tivadar_rajza.jpg)

A várnak a kurucok dunántúli hadjáratában, mint hídfőállásnak volt jelentősége. Néhány nappal később az 1702-1704 között megerősített simontornyai várat foglalták el Bottyán hajdúi. Rőzsekötegek és lajtorják segítségével átkeltek a várárkon, majd felkoncolták az őrséget, csak tizenhét várvédő és a parancsnok esett fogságba. Földvár kiürítése után, 1706 végétől Simontornya lett a kuruc hatalom bázisa. A szatmári béke után külső védműveit lebontották, az Öreg-tornyot uradalmi börtönként, majd gabonás magtárként hasznosították. A torony északnyugati oldalához a XIX. század elején egy toldalékot építettek, melyet a XX. századi helyreállítás során is meghagytak.

20181020_111812.jpgA torony és a XIX. század elején hozzá épített toldalék

Földvár települése 1858-ban csaknem porig égett, a torony zsindelyes teteje és belső faszerkezetei is megsemmisültek. Utána csonkán építették újjá, ezért hol Török-toronynak, hol Csonka-toronynak, máskor Öreg-toronynak nevezik.

20181020_113059.jpgA tornyot hol Török-toronynak, hol Csonka-toronynak, máskor Öreg-toronynak nevezik

 

A Csonka-torony feltárása és helyreállítása

A dunaföldvári vár a Kozák Éva által vezetett 1964-1966, illetve 1974-es régészeti ásatást követően Mendele Ferenc tervei alapján épült újjá. 1976. július 4-én nyitotta meg kapuit – az egykori Csonka-toronyban – a Vármúzeum a nagyközönség előtt.

20181020_112954.jpgA XX. század második felében zajlottak a régészeti kutatások az egykori palánkvár területén

A helyreállított épületben a régészeti kutatások során előkerült leletanyag és korabeli ábrázolások felhasználásával kiállítást rendeztek be. A földszinten az Árpád-kori leleteket és a vár korai történetéhez kapcsolódó anyagokat mutatták be, míg a belső helyiség időszaki kiállításoknak adott helyet.

20181020_112747.jpgA torony és környékének alaprajza

Az emeleti termekben a kiállítás központi részét a torony XVI-XVII. századi életének rekonstruálása képezte, a hódoltság kori lelet- és ábrázolás-anyag, valamint a leírások alapján. Dunaföldvár 2006-2007-ben egy pályázat keretében lehetőséget kapott a belváros, valamint a várudvar és az épületek rekonstrukciójára, ennek keretében megtörtént a toronyépület korszerűsítése.

3e2146f67a08cad22ddd.jpgLégi felvétel a várudvarról

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/177-Dunafoldvar-var-kuruc-kori-sanc/)

Először körbejártuk a tornyot, melynek déli oldalán egy erkély látható, északi és nyugati oldalához pedig a már fentebb említett toldalékot építették.

20181020_111652.jpgErkély a torony oldalán

Az egykori palánkvár területén napjainkban számos épület is áll, többek között az Ispánház, a Vár Étterem és a Fafaragó Galéria. A torony és szabadtéri színpad mellett látható a híres földrajzi felfedező, Afrika-kutató Magyar László szobra, aki elemi iskoláit Dunaföldváron végezte.

20181020_111950.jpgMagyar László szobra

A várudvartól délkeletre magasodik a Kálvária-domb, míg keletre a Duna vize fölött átívelő, a Dunántúlt az Alfölddel összekötő Beszédes József híd áll.

20181020_114807_richtone_hdr.jpgA Beszédes József híd és a Duna a Csonka-torony legfelső szintjéről nézve

A Csonka-toronyba belépve az érdeklődők több kiállítást is megnézhetnek a torony különböző szintjein, a legfelső emeletről pedig a kilátásban lehet gyönyörködni. A földszinten van a börtön, egy időszaki kiállítás – mi Kiss Éva keramikus művész kiállítását néztük meg –, valamint a „40 éve vár a Vár” című, a Csonka-torony és a palánkvár történetét és a torony helyreállítását bemutató kiállítás.

20181020_112617.jpgA földszinten található a várbörtön

20181020_112812.jpgA börtön melletti teremben időszaki kiállítást lehet megtekinteni

20181020_113127.jpg „40 éve vár a Vár”

A földszinti szobák körbejárását követően a Rákóczi-szabadságharcot bemutató emeleti termekben néztünk szét, ahol hangsúlyos szerepet kapott Vak Bottyán kuruc generális, a szabadságharc egyik legendás vezére, aki a dunántúli kuruc seregek főparancsnokaként a császári hadvezérek elismerését is elnyerte.

20181020_113941.jpg

20181020_113634.jpgA torony emeletén a Rákóczi-szabadságharcot bemutató kiállítás kapott helyet

Végül felkapaszkodtunk a torony legfelső szintjére, ahol a nyitott körteraszról csodálhattuk meg a Csonka-tornyot körülvevő tájat: a Dunát és a folyón átívelő hidat, északnyugat felé a Szent Ilona templomot, alattunk a várudvar épületeit, délkelet felé pedig a Kálvária dombot.

20181020_114707_richtone_hdr.jpgA Vár Étterem és az Ispánház

20181020_114711_richtone_hdr.jpgBalra az Ispánház, középen a várkapu, jobbra pedig a Fafaragó Galéria

20181020_114729_richtone_hdr.jpgA Kálvária-domb

20181020_115227_richtone_hdr.jpgA Szent Ilona templom és a Duna

Miután a toronyban berendezett kiállítások megtekintésével végeztünk és eleget gyönyörködtünk a legfelső szintről elénk táruló kilátásban, még átsétáltunk a Fafaragó Galériába, ahol a „Mesebeli Afrika Magyar László nyomában” című érdekes kiállítást néztük meg.

20181020_120113.jpg

20181020_120535.jpgKiállítás a Fafaragó Galériában

A Galéria bejárata előtt állva még készítettem egy utolsó képet a Csonka-toronyról, valamint a mellette látható falmaradványokról, aztán a várkapun keresztül elhagytuk a várudvart és visszasétáltunk a templomnál hagyott kocsinkhoz.

20181020_115901.jpgBúcsút vettünk a toronytól

Mielőtt azonban folytattuk volna az utunkat Pécs irányába, két további középkori épületet is megnéztünk a környéken: a simontornyai várat és Ozorai Pipo várkastélyát.

A dunaföldvári Csonka-toronyról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Források és ajánlott oldalak:

http://www.dunafoldvar-muvhaz.hu/var/var.html

 

https://www.duol.hu/dunafoldvar/a-tortenelmi-idok-tanuja-1744257/

 

https://www.varak.hu/latnivalo/index/177-Dunafoldvar-var-kuruc-kori-sanc/

 

https://www.origo.hu/tudomany/20190926-a-vegvari-harcokban-megedzodott-bottyan-janos-soha-sem-tert-le-rakoczi-husegerol.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3115191910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drover(fanyul társa) 2019.10.08. 18:14:05

Tudom,hogy az alapműveltség nem kötelező az újságírás terén manapság, de azért Bottyán János generális megérdemelné a tettei alapján,hogy ne a csúfnevén emlegessék, mintha a keresztneve Bottyán volna. Jó,mondjuk ezt Matolcsyné fellegvárában, Balatonakarattyán sem tudják,ahol utcát és strandot is elneveztek e csúfnéven.

Egri Gábor 2019.10.08. 18:24:53

Tisztelt hozzászóló!

Én nem kérdőjelezem meg az Ön alapműveltségét, annál jobb nevelés kaptam. Tudom, hogy a hozzászólás megírása előtt nem kötelező a cikk értő végigolvasása, de ha képek nézegetése mellett megtette volna, akkor az alábbit is látta volna:
"1705. november 4-én a legendás hírű kuruc generális, Bottyán János – közismert nevén Vak Bottyán – csapatai átkeltek a Dunán..." Az igaz, hogy a kép alá a Vak Bottyán nevet írtam, de csak a fenti leírás után. Továbbá a dunaföldvári Csonka-toronyban látogatásunkkor az egyik kiállítás címe "Vak Bottyán emlékezete" volt, és mivel jelen írás a Csonka-toronyról szól, célszerűnek gondoltam a kiállítás bemutatásánál így hivatkozni a generálisra, ezzel cseppet sem lekicsinyelve a hadi tetteit, mint az a szövegből szerintem egyértelműen kitűnik. Bármilyen meglepő is lehet az Ön számára, tisztában vagyok azzal, hogy a Bottyán nem a generális keresztneve volt.