Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Szigetvár története és a vár 1566-os ostroma

A mocsárral és vízzel körülvett Sziget vára

2019. november 13. - Egri Gábor

A Debrecentől Pécsig vezető utunk során több Dunántúli, történelmi szempontból fontos helyszínen megálltunk, így megnéztük a dunaföldvári Csonka-tornyot, Simontornya várát, Ozorai Pipo várkastélyát, majd Bátaszéken a cikádori ciszterci apátság templomának romjait. Már sötétedett, mikor megérkeztünk Baranya megye székhelyére és elfoglaltuk a szállásunkat az 535 méter magas Misina csúcsán magasodó tévétoronytól nem messze. Másnap reggel, miután megcsodáltuk a Pécsre és környékére nyíló fantasztikus kilátást a tévétoronyból, ahol a metsző, hideg szél miatt nem tartózkodtunk sokáig, elindultunk a 6-os főúton nyugat felé, hogy megnézzük a híres Szigetvár városát, és a várat, ahol 1566. szeptember 7-én Zrínyi Miklós és hős katonái kirohantak a törökre és dicső tettükkel, önfeláldozásukkal örökre beírták nevüket a történelem lapjaira.

20181021_102123.jpgSziget várának déli fala a barokk Óratoronnyal, valamint délnyugati bástyája 2018 októberének végén

 

Sziget várának építése a XV. század első harmadában

A szigetvári vár és a tőle délkeletre fekvő város területe a régészeti leletek tanúsága szerint már évezredek óta lakott hely. A XV. századra Sziget települése a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult, amit biztonságot nyújtó védőművekkel erősítettek meg, és vízzel öveztek. A területen birtokos kisnemesi származású Antimus család tagjai a várostól északra, az Almás-patak mellett kezdték el kiépíteni középkori várukat, mely egy kisméretű, négyzet alakú erősség lehetett, aminek északnyugati sarkához a XV. század első harmadában egy Öregtornyot építettek.

xv_szazadi_var3.jpgSziget vára a XV. században (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

Istvánffy Miklós történetíró szerint a várat azért nevezik Szigetnek, mert egykori birtokosa, Antimus Osvát – szerepel még a forrásokban Antheminus Oswald vagy Szigeti Anthimius néven is – az Almás-patak árterének egyik szigetén egy kör alakú, 10 méter átmérőjű, 1,5 méter falvastagságú, három emeletes tornyot emelt, körülötte pedig a patak medrét jelentősen kiszélesítette. A kőből épült torony köré több épületet is emeltek a katonák, az állatok és az ellátmány számára, mely épületeket a négyzet alakú kőfal védte.

20181021_105635.jpgIstvánffy Miklós szobra a várudvaron

A kis lovagvár középkori eredetű tornyának alapjait a régészeti feltárások során az északnyugati bástyában, az 1566-os ostrom során belső várként funkcionáló területen találták meg, a belső vár kútjával, valamint a kis várat körülvevő vizes árok helyével együtt. Az évszázadok során ebből a szerény méretű lovagvárból alakult ki Sziget várának erődítményrendszere, amely magába foglalta a váron kívül a fallal és bástyákkal megerősített várost is.

A vár az enyingi Török család kezébe került

Az oklevelekben először 1449-ben bukkant fel Sziget vára, amelynek igazi erejét nem a falak, hanem sokkal inkább a mocsaras környék biztosította. 1463-ban a Garai család szerezte meg a várat és a hozzá tartozó uradalmat, mely 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. A XV-XVI. század fordulóján Sziget vára továbbra is az enyingi Török család birtokában volt, de komolyabb hadászati jelentőségre még nem tett szert.

xv_szazadi_var2.jpgA vár 1471 és 1541 között az enyingi Török család birtokában volt

(Kép: https://www.pecsma.hu/kultura/a-szigeti-veszedelem-legendaja/)

Ekkor még a száz kilométerre délebbre fekvő végvárrendszer fogta fel az Oszmán Birodalom támadásait, így Szigetnek inkább ezek utánpótlással való ellátásában volt szerepe. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után Sziget várának, mint a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb végvárának katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati felé előretörő török hódítóknak, akik Bécs elfoglalását tűzték ki célul. 1530-ban sor került a vár első ostromára, amikor Szapolyai János király (1526-1540) török segédcsapatokkal megerősített serege támadt rá a tóvá duzzasztott Almás-patak vízével, és mocsarakkal körülvett Sziget erősségére, melyet az akkor még Habsburg Ferdinánd pártján álló Török Bálint sikeresen védelmezett meg. A vár ura, a polgárháborús korszak többi főnemeséhez hasonlóan igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérő uralkodó pártjára állni, így a Ferdinándban csalódó Török Bálintot hamarosan ismét Szapolyai János oldalán találjuk.

Sziget vára, mint királyi vár

Miután Buda vára 1541-ben csellel török kézre került, Török Bálintot pedig Szulejmán szultán elfogatta és a Héttoronyba záratta, a főúr támasz nélkül maradt felesége Pemfflinger Katalin átadta Sziget várát Habsburg Ferdinándnak, aki 1546-ban Seghed Györgyöt nevezte ki Sziget kapitányának, ezzel egyidejűleg rendelkezett a vár további erősítéséről és falai között állandó katonaság elhelyezéséről.

xv_szazadi_var1.jpg1541-ben lett Sziget vára királyi vár (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

1550-ben Tahy Ferenc királyi lovászmester lett a királyi vár kapitánya, akit 1553-ban Dersffy Farkas követett e poszton. Derseffy egy évvel később Szigeten halt meg, helyére 1554-ben a zalai nemesi családból származó báró kányaföldi Kerecsényi László került, aki tovább erősítette az erődítményt. Kerecsényi nevéhez fűződik Tojgun pasa támadásának visszaverése – bár Istvánffy szerint az oszmánok 1554-ben nem vették ostrom alá a várat – és több sikeres portya vezetése a török ellen. 1555 decemberében Horváth Stancsics Márk, vagy ahogyan akkoriban emlegették, Horvát Márkó lett Sziget várkapitánya, míg Kerecsényi Lászlót Habsburg Ferdinánd 1560-ban kinevezte az addigra már igen rossz állapotba kerülő gyulai vár kapitányává.

Sziget 1556-os török ostroma, Horváth Márk és katonái dicső győzelme

1556. június 19-én Khádim Ali budai pasa – a hozzá csatlakozott pécsi, koppányi és babócsai béggel együtt – mintegy 25 ezer fős seregével vette ostrom alá Sziget várát, melyet Horváth Márk védelmezett maréknyi csapatával, valamint a városlakó polgárokkal együtt. A támadó törökök először a városra támadtak kelet felől, melyet égő szurokkoszorúkkal és szuroklabdákkal sikerült felgyújtaniuk, ekkor a várkapitány a várost feladva védőivel visszahúzódott a vár falai mögé.

horvath_mark.jpgSzigetvár 1556-os török ostroma idején Horváth Márk volt a vár kapitánya

(Kép: http://szigethvar.hu/files/Horvath_Mark.jpg)

Ezt követően az ostromlók nekiláttak a várat védő felduzzasztott tó vizének lecsapolásához, majd a mocsaras iszapon át fatörzsekből, rőzsékből utakat építettek, és azokon próbálták megközelíteni a bástyákat. A várbeliek bátor kitörésekkel zavarták a törököket, a rőzséket többször felgyújtották. A szorult helyzetben lévő védők segítségére 1556. július 18-án érkező Nádasdy Tamás nádor és Zrínyi Miklós által vezetett sereg a közeli Babócsát kezdte ostromolni, majd többször megütközött a Szigetvár alól érkező törökökkel, a harcok során Zrínyi alól több lovat is ellőttek. Végül a törökök lerombolták Babócsát és mindkét had visszavonult, azonban a heves összecsapásokat követően az oszmánok már nem támadták olyan nagy hévvel Sziget várát, majd Ali pasa július 31-én felhagyott az ostrommal és seregével – melynek mintegy fele veszett oda a falak alatt és Babócsánál – visszavonult Pécs felé.

xvi_szazad_a_var_es_a_varos6.jpgSziget várának igazi erejét nem a falak, hanem sokkal inkább a mocsaras környék biztosította

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

A több mint negyven napig tartó harcok során a város teljesen rommá lett, a vár is súlyosan megsérült, ezért Horvát Márk a bécsi udvartól kért pénzt a sérült falak és bástyák helyreállításához. Mivel nem érkezett támogatás az uralkodótól, 1557-ben Horváth lemondott a kapitányságról, utódja pedig Farkasich Gergely lett, aki azonban egy évvel később Szigetváron halt meg. Ekkor visszatért az erősség élére Horváth Márk, aki a helyreállításhoz és a vár megerősítéséhez végül megkapta a kívánt anyagi és katonai támogatást. Paolo Mirandola, híres itáliai építész tervei alapján került sor a vár és a várost védő bástyák korszerűsítésére, valamint ekkor épült fel a várostól délre – melyet ettől kezdve Óvárosnak neveztek – az Újváros, melyet szintén falakkal és bástyákkal erősítettek meg.

xvi_szazad_a_var_es_a_varos2.jpgAz 1556-os ostromot követően megerősítették az erődítményt

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

Horváth Márk annyira megerősítette ekkor a várat, hogy az 1559-ben tartott országgyűlés Sziget várát nevezte az ország legerősebb végvárának.

A vár helyreállítása és megerősítése

A XVI. századi folyamatos átépítések, bővítések következtében 1561-re a XV. század első felében épült lovagvárat, azaz a belső várat a falaitól délre és nyugatra kiépülő középső vár fogta körül, melynek emeletes kapuja – ahol az alvárnagy lakott – dél felé nyílt. A kapu közelében a mindenkori várnagy lakása állt – itt lakott Kerecsényi László, Horváth Márk és Zrínyi Miklós is – és ettől kissé távolabb egy gazdasági épület helyezkedett el. Az egy védelmi egységnek számító belső és középső vár – melyeket a továbbiakban egységesen belső várnak fogok nevezni – északi és keleti oldalát a tóvá bővített Almás-patak vize és a környező mocsaras rész, míg a déli és nyugati oldalát az Almás-patakból táplált vizesárok védte, melynek szélessége a 15-20 métert, a mélysége pedig a 4 métert is elérte.

xvi_szazad_belso_var.jpg

A belső vár magját a XV. századi lovagvár képezte (Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

A belső vár bástyákkal megerősített sarkait összekötő falak földfalak voltak, kétsoros gerendázattal, sövénnyel fonva, melyek közét keménnyé döngölt föld töltötte ki. A földfalak tetejére még egy gerendákból rótt fal is épült, kettős fonott sövénnyel. Ezeket vaskapcsokkal fogták össze, közüket pedig szintén döngölt földdel töltötték ki.

xvi_szazad_a_var_es_a_varos3.jpgA vár bástyákkal megerősített sarkait összekötő falak földfalak voltak, kétsoros gerendázattal, sövénnyel fonva, melyek közét keménnyé döngölt föld töltötte ki

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

A belső várat a külső várral az Almás-patakból táplált 15-20 méter széles vizesárok felett átvezető fahíd kötötte össze. A külső várban különböző lakó- és gazdasági épületek és egy szárazmalom állt. Az itteni ó-olasz sarokbástyákat a belső várhoz hasonló építésű földfal kötötte össze egymással.

xvi_szazad_a_var5.jpgBalra a belső vár, jobbra pedig a külső vár látható (Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

A külső vár déli kapujától mintegy 80 méter hosszú, középen védőtoronnyal ellátott, cölöpökön nyugvó fahíd vezetett a megerődített Óvárosba. A vártól délkeletre fekvő Óváros északi oldalán boronapalánk, a többi oldalán 7 méter magas és 4-5 méter széles, sövénnyel fonott, sárral tapasztott faszerkezetű földtöltés épült, melyet kettős, 12 illetve 10 méter körüli szélességű vizesárok kerített, minden égtáj felé egy-egy kapuval.

xvi_szazad_a_var_es_a_varos7.jpgBalra az Újváros, középen az Óváros, jobbra pedig a vár látható

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

Az Óvárostól délre pedig a legújabb építésű, szintén falakkal és vizesárokkal körülvett Újváros állt, melyet egy híd kötött össze az Óvárossal. Így Sziget erődítménye három különálló szigeten álló részből tevődött össze, és a váron belül állt még a belső vár is, mint az utolsó menedék, ahonnan aztán néhány évvel később Zrínyiék kirohantak a törökre.

1561-ben egy korábbi sebesülés következtében elhatalmasodó betegségben meghalt Horváth Márk, aki katonáival 1556-ban hasonló haditettet hajtott végre, mint Dobó István és az egri vitézek 1552-ben, neve azonban mégis feledésbe merült. Ebben szerepet játszott az is, hogy 1561. október 3-án Habsburg Ferdinánd azt a Zrínyi Miklóst nevezte ki Sziget várkapitányává, akinek az 1566-os hősi helytállása és halála elhomályosította az 1556-os ostrom emlékét és Horváth Márk nevét. 

Gróf Zrínyi Miklós

Gróf Zrínyi Miklós 1508 körül született, apai ágon a családja az ősi horvát Subics családtól eredeztette magát, akik 1347-ben I. Nagy Lajos királytól (1342-1382) megkapták a szlavóniai Zrin (Ziryn) várát és birtokát, melyről a késő középkorban már Zríninek vagy magyarosan Zrínyinek nevezték magukat. A katonai pályát választó, egész életében a török ellen harcoló és a Habsburg Ferdinánd iránti hűségében soha meg nem ingó Zrínyi Miklóst az uralkodó 1542-ben Horvátország és Szlavónia bánjává nevezte ki. 1543-ban feleségül vette Frangepán Katalint, akinek hozományával tovább gyarapította a kezén lévő uradalmak számát, melyek bevételeit a törökök elleni harcokra fordított, mivel a bécsi udvar sokszor évekig nem küldte meg az állandó harcban álló katonák zsoldját. 1546-ban megszerezte a Drávától északra, Zala megyében fekvő hatalmas muraközi uradalmat, melynek központjába, Csáktornyára tette át családjának székhelyét.

zrinyi_miklos_horvat_ban.jpgZrínyi Miklós, a szigetvári hős

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s_(hadvez%C3%A9r)#/media/F%C3%A1jl:Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s_horv%C3%A1t_b%C3%A1n.jpg)

Az első házasságából született gyermekei közül hét lánya és egy fia – Zrínyi György – élte meg a felnőtt kort, míg második, Rosenberg Évával kötött házasságából csak egy fia, Zrínyi János született, aki mint cseh nagybirtokos gyermektelenül halt meg 1612-ben. Zrínyi már horvát bánként tartott 1556 nyarán Nádasdy Tamás nádorral az egy évvel korábban török kézre került Babócsa visszafoglalására, mellyel az volt a céljuk, hogy a török ostromlókat elvonják Sziget várának falai alól, ezzel segítsék a várat védő Horváth Márkot. 1557-ben Zrínyi lemondott a báni címről, de még ugyanabban az évben elnyerte a Magyar Királyság tárnokmesteri tisztét. Horváth Márk halála után, 1561 évének őszétől az addigra már a horvát, a magyar és a Habsburg politikai elit egyik kiemelkedő és fontos tagjának számító Zrínyi Miklós lett Sziget várának kapitánya, aki 1563-ban megkapta a dunántúli főkapitányi tisztséget is, ezzel ő lett a Balaton és a Dráva közötti határvédelem irányítója.

257.bmpZrínyi Miklós és leszármazottjai

(Kép: https://static-cdn.arcanum.hu/nfo-resources/nagyivan_pic/nagyivan/12/257.bmp)

Mivel Sziget vára volt a Dél-Dunántúl kulcsa, Zrínyi az erődítmény biztosításával, erősítésével és védelmével egyszersmind a saját birtokait is védelmezte. A főúr nehezen tűrte a tétlenséget, és a bécsi udvar neheztelése ellenére sem tartotta be a Portával kötött békét, hanem folyamatos rajtaütésekkel nyugtalanította a határ menti török bégeket, 1562-ben katonái Pécs alatt portyáztak, majd Monoszlónál megverték Arszlán pozsegai bég seregét.

xvi_szazad_a_var3.jpgZrínyi Miklós 1561-ben lett Sziget várának kapitánya (Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

Mivel a szigeti katonák rendszeresen támadták a dunai hajókat, és Buda várának ellátását veszélyeztették, a törökök Habsburg Miksához fordultak, aki 1565-ben bizottságot küldött Sziget várába, hogy az vizsgálja ki a Zrínyi ellen érkező panaszokat.

xvi_szazad_a_var2.jpgA szigetvári katonák az 1560-as évek első felében sűrű portyákat vezettek a határ menti török bégek ellen

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

Erre Zrínyi lemondott a kapitányi posztról, amit azonban az uralkodó nem fogadott el, közben a török Portán elkezdték tervezni a következő évi hatalmas hadjáratot az akkor már 72 éves Szulejmán szultán vezetésével. Így következett el az Úr 1566. éve.

 

Szigetvár 1566-os ostroma, Zrínyi Miklós és bajtársai kirohanása

Mikor Zrínyi tudomást szerzett az ország felé közeledő hatalmas török seregről – a forrásokban 50 ezer és 150 ezer közötti számokkal lehet találkozni – igyekezett megerősíteni és felkészíteni az ostromra Sziget várát és a két részből álló – Óváros és Újváros – városát. Annak ellenére, hogy mint az ország egyik legnagyobb főurának, neki nem kellett volna 2300-2500 magyar és horvát katonájával bezárkóznia a falak közé, ő mégse hagyta magára az embereit, a város lakosságát és vállalta a harcot.

Drinápolynál a török hadsereg – melynek célja egyes források szerint eredetileg Eger elfoglalása lett volna – két részre vált, a kisebb, harmincezer fős sereg Pertev (Pertáf) pasa vezetésével a Kerecsényi László által védett gyulai erődítményt támadta meg. A nagyobb sereg pedig – melyet maga az agg szultán vezetett, bár a hadműveletek tényleges irányítása Szokollu Mehmed nagyvezír kezében volt – előbb Nándorfehérváron szállt táborba, majd Szigetvár ellen indult, de valószínűleg a távlati cél Szulejmán szultán nagy álmának megvalósítása, Bécs városának elfoglalása volt. A Zrínyi által védett Sziget várának, mint a Dél-Dunántúl legfontosabb erődjének elfoglalása előfeltétele volt bármilyen további nyugati oszmán hadműveletnek, továbbá a törökök bosszút akartak állni az őket állandóan támadó szigetvári katonákon is.

1566 augusztusának első napján kezdődött meg Sziget várának és városának körülzárása, augusztus 5-én pedig megérkezett a falak alá a török fősereg is. A meginduló ostromot Ali Portug irányította, az első általános roham sikertelenségét követően a törökök ágyútűzzel kezdték pusztítani a falakat és az épületeket, aknákat ástak, míg a műszaki alakulatok a mocsarak és az Almás-patak mesterségesen felduzzasztott vízét igyekeztek lecsapolni, melyben segítségükre volt a forró nyári időjárás is.

xvi_szazad_szigetvar_ostroma_1566.jpgKép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/

Előbb az Újváros, majd augusztus 21-én az Óváros is török kézre került, ahol közel ezer magyar és horvát vitéz esett el a betörő oszmánokkal vívott kegyetlen harc során. Zrínyi megmaradt katonáival visszavonult a külön szigeten álló várba, és ismételten elutasította az annak feladására tett török ajánlatot. A megmaradt 800 várvédő sikeresen verte vissza az augusztus 26-ai támadást, majd a mohácsi csata és Buda bevételének évfordulóján, augusztus 29-én indított általános rohamot, közben pedig reménykedve várták Habsburg Miksa felmentő seregét, mely Győr alatt gyülekezett.

xvi_szazad_a_var1.jpg1566. augusztus 21-ére a védők visszaszorultak a vár területére

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

Szeptember 5-én az ostromlók aknák segítségével felrobbantották a délnyugati sarkon álló Nádasdy-bástyát, majd az így keletkezett résen át betörtek a külső vár területére, ahonnan az életben maradt védők Zrínyi Miklós vezetésével a belső várba húzódtak vissza.

xvi_szazad_a_var_es_a_varos1.jpg1566. szeptember 5-én a törökök betörtek a külső várba, Zrínyi pedig megmaradt katonáival a belső várba szorult vissza

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

A várvédők sorsa ezzel megpecsételődött, a keresztény sereg nem mozdult Győr mellől, a felmentő hadra nem számíthattak, azonban Zrínyi így is visszautasította a megadásról szóló ajánlatot.  Valószínűleg ezen a napon halt meg Szulejmán szultán, akinek idős szervezetét megviselte a hosszú utazás és az elhúzódó ostrom, a nagyvezír azonban ezt titokban tartotta, mivel tartott tőle, hogy a sikertelen és véres harcok miatt amúgy is kedvetlen török sereg a szultán halálhírére felhagyna az ostrommal.

xvi_szazad_a_var_es_a_varos5.jpgSzulejmán szultán nem élte meg az ostrom végét (Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

Evlia Cselebi így ír erről: „A szigetvári harcznál, a vár bevétele előtt három nappal Szulejmán khán elhunyt s az okos vezir Szokoli a dolgot senkinek nem nyilvánította.” Zrínyi Miklósnak két választása maradt, vagy átadja a várat az oszmánoknak, vagy embereivel hősi halált hal. A várkapitány és katonái az utóbbit választották, szeptember 7-én megnyitották a lángokban álló belső vár kapuját, elsütötték megmaradt ágyúikat és puskáikat, majd a hídon át rátámadtak a hadrendbe állt szultáni seregre.

xvi_szazad_a_var4.jpg1566. szeptember 7-én Zrínyi Miklós és a vár életben lévő védőinek többsége kitört a belső várból

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

A híd környékén estek el szinte mindannyian, köztük maga a kapitány, Zrínyi Miklós, akit több találat is ért. A janicsárok kapitánya a már haldokló Zrínyi fejét levágatta, majd azt a nagyvezír gyolcsba göngyölve elküldte a Győr mellett veszteglő császári csapatok parancsnokának.

A belső várba győzelemittasan betörő törökök már a zsákmányolásra készültek, és az utolsó ellenállókkal harcoltak a vár termeiben, amikor felrobbant a puskapor tárolására szolgáló torony – valószínűleg egy várvédő katona robbantotta rá az ellenségre –, több száz törököt megölve. Ezzel Szigetvár sorsa beteljesedett, azonban Zrínyi és társai hősi helytállásukkal és halálukkal elérték, hogy a török sereg már nem vonult tovább, így Bécs ismét – akárcsak 1532-ben, Kőszeg ellenállása miatt – megmenekült.

xvi_szazad_a_var_es_a_varos4.jpgZrínyi és társai hősi helytállásukkal és halálukkal megmentették Bécs városát

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/sziget-1566/)

A több mint húszezer halottat és rengeteg sebesültet számláló, a szultán haláláról még nem tudó oszmán fősereggel Szokollu Mehmed nagyvezír elhagyta az ország területét, és visszatért a birodalom központjába. Egy videó Szigetvár 1566-os ostromáról:

A magyar Országgyűlés 2011. október 17-én hozott határozatában Szigetvárnak adományozta a "leghősiesebb város" (Civitas Invicta) címet, tisztelegve a település egykori lakói és védői előtt az 1566-os török ostrom során tanúsított bátor helytállásukért.

20181021_131142_civitas_invicta_emlekmu_a_leghosiesebb_varos.jpgA Civitas Invicta emlékmű a vár keleti fala előtt

 

Sziget vára a török korban és az 1689-es visszafoglalása

A törökök az 1566-os ostromban szinte teljesen rommá vált erősséget és a várost helyreállították, a falakat kijavították, a bástyákat 1573-ra kőből és téglából újjáépítették, a belső és a külső vár elkülönülésének véget vetettek, ezzel létrehozták a ma is látható négybástyás arculatot, úgy, hogy az egykori belső vár helyén kialakították az északnyugati bástyát.

legi_felvetel_derol.JPGAz 1566-os ostromot követően a törökök alakították ki a vár ma is látható képét

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

Az elpusztult városi és várbeli épületek helyére újakat emeltek, ekkor épült a várudvar közepén Szulejmán szultán dzsámija, a város – mely jellegzetes hódoltság kori török településsé alakult át – főterén pedig az Ali pasa dzsámi. A törökök Dunántúli terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott, a város volt a környék államigazgatási, gazdasági és vallási központja, melyet a keresztények hiába próbáltak meg több ízben is visszafoglalni. Végül 122 év oszmán uralmat követően, 1688. április 4-én az olasz származású gróf Vecchi Gábor császári ezredes seregével körülzárta a várat, melyet Hasszán bég védett mintegy 500 főnyi török őrség élén. Közel egy évi ostromzárat követően, 1689. február 13-án a kiéheztetett várvédők szabad elvonulás fejében feladták Sziget várát, ahol a mai Baranya megye területén a legtovább tartott a török uralom.

legi_felvetel_nyugatrol.JPGA vár 1689. február 13-án került újra keresztény kézre

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

 

Szigetvár a XVIII. századot követően

A XVIII. század elején komoly helyreállítási és erődítési munkálatok zajlottak a vár területén – előbb a törökök közelsége, később pedig a kuruc veszély miatt –, az északi oldal védművét teljesen átépítették és földdel fedett kazamatasorrá alakították át, mely elsősorban védett ágyú- és lőállásoknak adott helyet, másodsorban pedig kaszárnyaként működött. Szintén ekkor épült a déli várfalra a ma is látható barokk óratorony íves árkádjaival.

alaprajz.jpgSziget várának alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

A haditechnika fejlődésével a szigetvári vár a XVIII. század közepére elvesztette hadászati jelentőségét, ezért Mária Terézia a várossal együtt Neffczern Jakab bárónak adományozta, akitől 1761-ben Czeglédi Szily Ádám vette meg. 1789-ben még a várban őrizték a Belgrád ostromakor fogságba esett török katonákat, ekkor az erősség már a Festetics család kezében volt, ugyanis az Udvari Haditanács 1769-ben eladta az erődöt Festetics Lajosnak. A XIX. században inkább csak állagmegóvás történt a várban, a hatalmas falak és a kazamatarendszer inkább csak akadályozták a város fejlődését.

szigevar_1867.jpgA szigetvári vár a XVIII. század közepére elvesztette hadászati jelentőségét

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

A megváltozott igényeket jelezte, hogy az egykori külső vár területén a vár utolsó földesura, gróf Andrássy Mihály az 1930-as években a korábbi kisebb földszintes házat kényelmes nyári kastéllyá építtette át, amely immár magában foglalta Szulejmán szultán dzsámijának épületét is.

20181021_105249.jpgA XX. században épült Andrássy-kastély és a XVI. századi dzsámi épülete

Ez az épület ad otthont 1966-tól a Zrínyi Miklós Múzeumnak, ahol a vár és a város történelmével lehet megismerkedni, a kastélyba a keleti oldalán található Koch Péter tervezte fogadóépületből lehet bejutni. Kijelenthető, hogy Sziget vára a sok ostrom, pusztítás és átépítés ellenére is megőrizte a XVI. századi földvár szerkezetét, melynek területén a régészeti feltárást Kovács Valéria végezte, az építészeti helyreállítás pedig Erdei Ferenc nevéhez fűződik.

A következő írásomban bemutatom, hogyan is nézett ki a vár a 2018-as látogatásunk idején, valamint a városban található néhány régi épületről is szó lesz.

Végül egy videó napjaink Szigetvárának értékeiről:

 

Források és ajánlott oldalak:

https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/

https://www.szigetvar.hu/hu/szigetvar-tortenete

https://www.szigetvar.hu/hu/hely/zrinyi-var

http://szigethvar.hu/var/szigeth%20varanak%20tortenete

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1566_augusztus_6_szulejman_ostrom_ala_veszi_szigetvart/

Benkő László – A Zrínyiek: A gránitlelkű

Hunyady József – A kék hegyek kapitánya

Szántó György – Az Alapiak kincse

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr7815302634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása