Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Szigetvár a leghősiesebb város

A vár és a város néhány épületének rövid bemutatása

2019. november 18. - Egri Gábor

Az előző írásomban bemutattam Sziget várának történetét, melynek korai magját a XV. század első felében építették az Almás-patak árterének egyik szigetére, majd a XVI. század közepére fokozatosan kialakult a mocsarakkal, tóval és vizesárokkal körülvett, három részből álló erődítmény. Szó volt a vár kevésbé ismert 1556-os, majd a Zrínyi Miklós és katonái önfeláldozása miatt híressé vált 1566-os ostromairól, valamint az erősség későbbi sorsáról. Jelen bejegyzésemben a 2018 októberének végén a városban és várban tett látogatásunkról fogok írni, bemutatva nemcsak az egykori belső és külső vár helyén álló négybástyás várromot, hanem a város néhány történelmileg jelentős épületét is.

 20181021_121417.jpgZrínyi és társai kirohanásának helyszíne Szigetvár várában

 

 

A vár elhelyezkedése és alakja napjainkban

A 6-os főúton értünk be Szigetvárra, mely délről kerüli el a város központját, ezért mi a településre beérve letértünk jobbra a József Attila utcára, majd arról újra jobbra kanyarodtunk a 67-es főútra, mely Szigetvár keleti részén halad a Magyar-török Barátság Park felé. A parkot 1994-ben hozták létre azon a helyen, ahol Szulejmán szultán sátra állt, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. A 67-es főútról a város határánál balra tértünk rá az Alapi Gáspár utcára, mely elvezetett minket egészen a vár közelében kialakított parkolóig.

legi_felvetel_eszaknyugatrol.JPGA vár és környéke (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

 

A kocsiból kiszállva szemben magasodott velünk a vár keleti fala, két végén egy-egy üres bástyával. A vár mai képe az 1566-os ostromot követő török helyreállítás és átépítés során alakult ki, a szabálytalan négyszög alakú területet négy bástya, és az azokat összekötő várfalak veszik körbe.

legi_felvetel_delkeletrol.JPGA vár mai képe az 1566-os ostromot követő török helyreállítás és átépítés során alakult ki

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

 

A mintegy nyolc méter magas és 3-4 méter széles téglafal mellett a keleti, a nyugati és a déli oldalon széles földtöltések emelkednek majdnem egészen a falak magasságáig, így elmondható, hogy a vár többszöri átalakítása ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát. Egyedül az északi oldalon nincs már meg a földtöltés, mivel oda az 1700-as évek elejétől több ütemben kazamatákat építettek.

legi_felvetel_eszakrol.JPGA vár északkeletről nézve, jól látszik az északi oldalon a kazamatasor

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

 

Mivel az erősség kapuja a déli oldalon – annak is a keleti felén – nyílik, átsétáltunk az Almás-patak hídján, mely kis patak a középkorban a Sziget várát körülvevő tavat, mocsarat és vizesárkokat táplálta és töltötte fel vizével. Az új barokk kapun, melyet a török kort követően alakítottak át, majd a hosszú boltozatos kapualjon keresztül érkeztünk meg az egykori külső vár területére, ahol megvásároltuk a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni).

20181021_102347.jpgA hosszú boltozatos kapualj

 

 

Istvánffy Miklós leírása Sziget váráról

Báró Istvánffy Miklós, a XVI. századi híres politikus, költő és humanista történetíró – akit a magyar Liviusnak is neveznek –, aki maga is megfordult Szigetváron, így írt az erősségről a Magyarok dolgairól írt históriájában:

„A vára sík helyen vagyon, és három rendbéli vízzel tele lévő árokja, őt bástyákkal megerősítvén és napnyugotra az városa kétszeres palánkkal s árokkal körülvétetvén, melyek mind faeszközből és hantból állonak, azon az egy régi kerekded tornyon kiválva, amely téglából áll, de oly igen szoros, hogy senki nem lakhatik benne, mindazáltal a puskapor s egyéb szükséges dolgoknak benne tartására rendeltetett, az vigyázóknak jó alkolmatos helyekre vagyon, akik ott szüntelen vigyázván az ellenség jövetelit zászló kitétellel és harangszóval szokták megjelenteni; s az víznek körülötte való erősségétől az alja megáshatására alkolmatlan, holott viszontag nem kisebb fogyatkozás abban légyen, hogy az töltések alját, melyez az vizet az árkokban tartják, nem nagy munkával megáshatják, s az kifolyó vizek másuvá vetethettetnek.”

/Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában

(Balassi Kiadó, 2003.) 238. oldal/

 

A Hegy-bástya és a barokk Óratorony

Tőlünk balra állt a délkeleti, vagy más néven Hegy-bástya, mely nevét annak köszönheti, hogy a vártól keletre fekvő Szemlőhegy felé nézett, de egyes feltételezések szerint a közelében álló, szintén Hegynek nevezett ágyúállásról nevezték el, ezen kívül Déli-, illetve Kert-bástya néven is említették a források.

20181021_103247.jpgA barokk Óratorony és a Hegy-bástya

 

A külső vár délkeleti sarkában álló bástyát eleve itáliai módra, szögletesre tervezték, és így is építették újjá az 1556-os ostromot követően Horváth Márk kapitányságának idején, Paolo Mirandola itáliai építész irányításával 1558-ban. Ezekben az években két nagyobb űrméterű ágyú, és hét kisebb, úgynevezett szakállas puska őrizte a falakat.

alaprajz.jpgSziget várának alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

 

Az 1566. évi ostromban ádáz harcok színtere volt – főleg miután a törökök augusztus 21-én elfoglalták a vártól dél-délkeletre fekvő Óvárost –, amelyet csak szeptember 5-én adtak fel a védők, miután a szomszédos délnyugati Nádasdy-bástya felrobbanása miatt kitört tűzvész átterjedt erre a területre is. A jelenleg látható úgynevezett üres bástyát már 1566 után, oszmán tervek alapján építették fel, ennek során a korábbi építményből is rengeteg anyag került felhasználásra, aminek következtében ma is számos nagyméretű faragott kő látható a falakban. A bástya megtekintését követően a déli várfal földtöltésén haladtunk tovább nyugati irányba. A déli oldal kötőgátjának tetején, nagyjából egyenlő távolságra a délkeleti és délnyugati bástyáktól, egy kisméretű barokk óratorony áll, mely a vár XVIII. századi átalakítását követően épült Johann Joseph Huyn császári tábornok várkapitánysága alatt.

20181021_103034_barokk_oratorony.jpgA XVIII. században épült Óratorony

 

Az eredetileg számlapos órával ellátott valódi óratorony egykor dísze volt, napjainkra pedig jelképe lett az erődítménynek.

 

Evlia Cselebi így írt Sziget váráról

A XVI. században az Óratorony közelében, a külső vár déli falának egyik fontos védműve állt, melyet a magyarok „Hegynek” neveztek. Ez az ágyúállás őrizte az Óvárosból a várba vezető fahidat, melynek szerepét a törökök is fontosnak vélték, így 1566 után itt építették fel „Ali pasa bástyáját”, amely a híres török utazó és történetíró Evlia Cselebi szerint egy hegydarabhoz hasonló védmű volt. Ha már felmerült a török utazó neve, nézzük meg, ő hogyan látta a XVII. század második felében Sziget várát:

„Az eredeti Szigetvár ebből a belső várból áll. A középső vártól keletre, egy mocsártengerben fekszik és semmiféle várral és épülettel nem függ össze. Különálló erődítmény. A középső várból a belső várba a mocsáron át kétszáz lépés hosszú fahídon mennek be. E hídnak két végén és a közepén forgó karikákkal készült felvonóhidak vannak s a kapusok e hídfőket csigákkal minden éjjel felhúzzák, úgy, hogy a belső vár sziget gyanánt áll. E hídtól jobbra a belső vár kapuja van s annyi idő óta tartó utazásomban ilyen furfangos, ördöngös várkaput még nem láttam. Magaslat nélküli síkságon, mocsártengerben fekvő erős vár ez, mely négyszög alakú s kerülete teljes ötszáz lépés… E vár négy szögletén nagy oszlop alakú, erős, téglaépítkezésű négy bástya van, melyek mindegyikén, ha ezer ember harczolna is, nem mondanák, hogy szűk a helyünk… A belső várnak egy délkeletre néző kapuja van, mely az erős nevet valóban mutató, hármas, új és erős kapu. Mindegyik kapunak a közbeeső tere több ezerféle furfanggal és ördögséggel készült. A kapuk közei ugyanis minden-féle fegyverrel és hadi eszközzel vannak feldíszítve… Olyan széles ennek a belső várnak a fala, hogy a szélessége mindenütt ötven lépés. E várkapun belül két nagy torony között van az egész várra, bástyákra és városra kimagasló helyül szolgáló Dsenkizáde Ali pasa bástyája, mely a Domavend hegyhez hasonló iszkenderi bástya s jelenleg a várnak őrhelyisége. Egy hegydarabhoz hasonló igen magas bástyát készített ő, a minőt egy várban sem lehet látni.”

/Evlia Cselebi török világutazó magyarorszgái utazásai 1660-1664./

A leírásban a középső vár az Óvárost jelöli, míg a belső vár a tulajdonképpeni várat, ami akkor már nem állt külön belső és külső várból, hiszen a törökök az egykori belső vár helyén – ahonnan Zrínyi Miklós és megmaradt katonái kitörtek – alakították ki az északnyugati bástyát.

 

A Nádasdy-bástya és az egykori belső vár

Tovább haladva a déli várfalon, elértünk a délnyugati, vagy Nádasdy-bástyához, ami nevét Nádasdy Tamás nádorról kapta, aki a vár 1556. évi ostroma idején a felmentő csapatok vezére, később pedig az újjáépítés egyik fő támogatója volt.

20181021_103156.jpgTovább haladva a déli várfalon, elértük a Nádasdy-bástyát

 

Egyes források szerint Görösgál-felé néző bástyának is hívták, az 1553. évi várleltár szerint egy nyolc araszos sugárágyú mellett faltörő ágyú és kőhajító gép is védte. Az 1556-os ostromban súlyosan megrongálódott kör alakú (rondella) rönkbástyát 1558-ban Paolo Mirandola itáliai építész tervei alapján átépítették szögletes, úgynevezett ó-olasz stílusban. 1566. szeptember 5-én az ostromló oszmán csapatoknak sikerült egy aknával felrobbantani az építményt, amely ekkor teljesen megsemmisült. Az így keletkezett résen át törtek be a török csapatok a külső várba, ezzel a bástya nagy szerepet játszott az erősség elestében és pusztulásában.

20181021_122317.jpgA Nádasdy-bástya és a barokk Óratorony a déli falon

 

A ma látható bástyát már a hódoltság időszakában emelték téglából, a Hegy-bástyához hasonlóan üres bástya. A Nádasdy-bástyától a nyugati várfal mentén haladtunk tovább a földtöltésen, mely az északnyugati bástyához vezetett.

20181021_103402.jpgA nyugati várfal, távolban az északnyugati bástya

 

Ezt a bástyát a törökök alakították ki, korábban itt állt a XV. századi kis lovagvár, majd a körülötte kiépülő belső vár, melyet a vizesárkon átívelő hídon át lehetett megközelíteni a külső várból. Ezen a hídon rohant ki Zrínyi Miklós katonáival 1566. szeptember 7-én, miután előbb az Újváros, majd az Óváros, szeptember 5-én pedig a külső vár is az ostromlók kezére került.

20181021_104632.jpgValahol itt állhatott a híd, melyen Zrínyiék kirohantak a törökökre

 

A belső várnak saját bástyái voltak, itt lakott a mindenkori várkapitány, közepén pedig az a kerek torony állt, melyet a XV. század első harmadában építtetett Antimus Osvát. A toronyban később a puskaport tárolták, majd 1566-ban, Zrínyiék halálát követően a belső várba benyomuló, zsákmányra éhes törökökre robbantották a még életben lévő várvédők.

20181021_103704.jpgA belső vár épületeinek alapjai az északnyugati bástyában

 

A teljesen rommá lett belső vár helyén a törökök egy üres bástyát alakítottak ki, ahol napjainkban a régészek által feltárt torony, és a körülötte álló középkori épületek alapjai láthatók.

legi_felvetel_belso_var.JPGAz egykori belső vár (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/)

 

 

Az északi kazamatasor és a Pécsi-bástya

Sziget vára az 1689. évi visszafoglalását követően a császári hadvezetés Dél-Dunántúlon meghagyott egyedüli helyőrsége lett, amelyet a XVIII. század első évtizedében a kuruc támadások miatt ismételten megerősítettek. Ennek az utolsó várépítési szakasznak a keretében az északi oldal védművét teljesen átépítették és földdel fedett kazamatasorrá alakították át.

20181021_103615.jpgAz északi oldal védművét teljesen átépítették és földdel fedett kazamatasorrá alakították át

 

A kazamatasor elsősorban védett ágyú- és lőállásoknak adott helyet, másodsorban pedig kaszárnyaként működött. A korábbi palánkfalak ekkor kaptak külső téglafal köpenyt, és ekkor építették át a vár kapuit is. Az északi oldalon kialakított Északi-kapu felett az 1960-as években a Zrínyi család ma is látható címerét helyezték el.

20181021_104642_eszaki-kapu.jpgAz Északi-kapu

 

A falakról észak felé szép kilátás nyílik a vár falait övező parkra, melyet az erősség védelmét biztosító egykori mocsaras, vizes területen alakítottak ki, míg az Almás-patak vizével felduzzasztott tóra egyedül egy kis vízfelület emlékeztet.

20181021_104031_richtone_hdr.jpgA park és a tó az északi várfalról nézve

 

Az északkeleti bástyát Pécsi-bástyának is hívták, nevét tájolása alapján az akkoriban Pécs felé haladó útról kapta. Az 1556-os ostrom alatt megrongálódott erődítményt 1558-ban Paolo Mirandola, híres itáliai építész tervei alapján a kor követelményei szerint ó-olasz stílusban építették át. A védművet ugyanakkor nem kőből emelték, hanem magyar módra farönkökből ácsolták, amelyet vesszőfonatokból erősítettek meg, a közepét pedig földdel töltötték ki. A bástyát 1553-ban két sugárágyú és tíz darab szakállas puska védte, de az erős védelem sem tudta megakadályozni, hogy az 1566. évi ostromban a törökök teljesen le ne rombolják. Az oszmánok a vár elfoglalása után átépítették, a most látható, téglából épített üres bástya alapjaiban török épület, amely magán viseli a XVII-XVIII. század fordulójának átépítési nyomait is.

 

A Keleti-kapu és az alagútban rejtőző szigetvári aranytyúk

A keleti várfal mentén megnéztük még a Keleti kaput és a Kapitány pincét, előbbi a vár XVIII. századi átépítési munkálatai során épült. A helyi néphagyomány szerint itt, a keleti oldalon a föld alatt alagutak rejtőztek, és itt élt a híres szigetvári „aranytyúk” is, amely a vár építése után minden évben egy-egy újabb aranytojással gazdagította a rejtett kincstárat. A történet szerint, aki erre rátalál, az meggazdagszik, a csodatevő tyúk azonban mindeddig nem került elő. A legenda alapját azok az itt rejtőző régi pincék adták, amelyek közül a korábbi várásatások során többet is feltártak a régészek.

 

Zrínyi és társai hősi halálának helyszíne

Miután körbejártuk a várfalakat és a bástyákat, elindultunk az Északi-kapu irányába, melynek közelében egy kis híd, az egykori külső várat és belső várat elválasztó árok helye, egy szoborcsoport, több kopjafa és Zrínyi Miklós – elég furcsa – lovas szobra jelzi azt a helyet, ahol az 1566-os ostrom során a belső várból kitörő várkapitány és az őt követő több száz katona hősi halált halt.

20181021_104552.jpgA szoborcsoport

20181021_104910.jpgA kopjafák

20181021_104917.jpgZrínyi Miklós lovas szobra

 

Miután tisztelegtünk a hősök emléke előtt, és az egykori belső vár területén feltárt romokat közelebbről is megtekintettük, a nyugati várfal mentén álló, a látogatók számára készített lelátó felé vettük az irányt, hogy megnézzünk egy fél órás bemutatót különböző szúró-, vágó- és lőfegyverekről, valamint középkori és kora újkori viseletekről.

20181021_105013.jpgAz egykori belső vár területén feltárt romokat közelebbről is megtekintettük

20181021_105320.jpgA fegyverbemutató kellékei

 

 

A múzeum és a dzsámi

Az érdekes bemutatót követően a várudvar közepén álló épületbe mentünk, hogy megtekintsük a Zrínyi Miklós Múzeum kiállítását, mely a vár és a város történelmét mutatja be. A múzeumnak az 1930-as években épített Andrássy-kastély ad helyet, amely mellett Szulejmán szultán dzsámija áll.

20181021_122135.jpgAz Andrássy-kastély épületében kapott helyet a Zrínyi Miklós Múzeum

 

A kastélyba az épület keleti oldalán található, Koch Péter tervezte modern, üvegfalú fogadóépületből lehetett bejutni, a kiállítás nem volt túl nagy, ezért hamar végigjártuk a termeket. Az 1566-os ostrommal kapcsolatban több rövid animációs film is megtekinthető, melyek a Szigetvár történetét bemutató előző írásomban is láthatók.

20181021_115253.jpgAz 1566-os ostrom egyik jelenete a múzeumban

 

Végül Szulejmán szultán dzsámiját látogattuk meg, melynek épületét az 1566-os ostrom után emelték. Az eredetileg fából készült dzsámit néhány évvel később téglából és kőből átépítették. A téglalap alaprajzú, síkfödémes épületet egy L alakú előcsarnok övezte – ahol iskola működhetett –, amelynek délkeleti falában egy mellékmihrábot alakítottak ki, így különleges módon két imafülke is a hívek rendelkezésére állt. Az imaterem négy főfalát két-két egyenes záródású, vasráccsal védett ablaknyílás töri át.

20181021_121552.jpgSzulejmán szultán dzsámijának imaterme

 

A felettük lévő csepp alakú ablak a hódoltság területén szintén egyedülálló. A dzsámi északnyugati sarkához csatlakozott a tizenkétszög alaprajzú, 110 csigalépcsős minaret, melynek ma már csak egyharmada áll, benne 35 darab eredeti tölgyfatuskó-lépcső.

20181021_122059.jpgA dzsámi kívülről, ez a csonka torony maradt a minaretből

 

Az 1688-89-es visszafoglaló háború után egy ideig magtárként szolgáló épületet a XX. század első harmadában beépítették a mellette emelt kastélyba, ahol lovagteremként funkcionált. Falainak egy részét az 1920-as évek végén tárták fel, első helyreállítására 1959-1962 között került sor. Ma a kastélyról részben leválasztva, egykori önálló jellegét hangsúlyozva képezi a szigetvári kiállítás részét.

 

A Zrínyi tér

A dzsámiból kilépve elindultunk a déli kapu felé, és elhagytuk az egykori vár területét, de mielőtt a városba indultunk volna, kívülről is körbesétáltuk a falakat, és elidőztünk egy kicsit az erősségtől északra található szép parkban, ahonnan készítettem néhány fényképet az északi várfalnál épített kazamatasorról, valamint a Pécsi-bástyáról.

20181021_131255.jpgAz északi fal és a kazamatasor

20181021_131413.jpg

A Pécsi-bástya

 

A keleti várfal mentén sétáltunk vissza a déli kapuhoz, útközben elhaladtunk az előző írásomban, Szigetvár 1566-os ostrománál említett Civitas Invicta emlékmű mellett. A Vár utcán indultunk el a Zrínyi tér felé, ami az egykori mezőváros, majd a megerősített, fallal és bástyákkal övezett Óváros két legfontosabb utcájának metszéspontjában elhelyezkedő térként a település piactere volt. E szerepét az 1566-os ostromot követően, a török uralom alatt is megőrizte, a kanizsai pasa az ingoványos talaj miatt deszkával rakatta le. A török korból származik a tér déli részén magasodó Szent Rókus plébániatemplom, az egykori Ali pasa dzsámi.

20181021_123042.jpgA Szent Rókus plébániatemplom a Zrínyi tér déli részén

 

Építtetője, Müezzinzáde Ali pasa a janicsárok agájaként vett részt Szigetvár 1566-os ostromában, majd kegyes alapítványt téve dzsámit építtetett a városban, amely a török uralom alóli felszabadulást követő átépítésének köszönhetően magán viseli mind az iszlám, mind a barokk építészet stílusjegyeit, megjelenítve Szigetvár török és keresztény múltját egyaránt.

20181021_123548.jpgAz épület magán viseli mind az iszlám, mind a barokk építészet stílusjegyeit

 

Az 1780-as években az egykori dzsámi előcsarnokának helyére barokk torony és orgonakarzat épült. A templom kupolájára a török uralom alóli felszabadulás századik évfordulójára a bécsi akadémista festő, Dorffmaister István festett monumentális freskót Szigetvár elfoglalásáról és felszabadításáról. A templom oltárképe: Szent Rókus a keresztre feszített Megváltóval szintén Dorffmaister István alkotása, míg a templom másik értékes festménye a nyugati falon található Than Mór: Szent Anna Máriát tanítja című képe. A templom előtt látható védőszentjének, Szent Rókusnak szobra, míg az épület mellett található Kegyeleti Park Szigetvár első és második világháborúban elesett hősi halottainak és az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak állít emléket.

20181021_123659.jpgA templom a Kegyeleti Parkból fényképezve

 

Sajnos a templom látogatásunkkor nem volt nyitva, így belülről nem tudtuk megnézni. Az 1910-ben eklektikus stílusban épült Városháza homlokzatán látható a település címere, mely Szigetvár 1566-os ostromára emlékeztet: két oroszlán harcol egy mocsárban álló várért, az egyik Zrínyi Miklós várkapitányt, a másik Szulejmán szultánt jelképezi.

20181021_123142.jpgA Városháza épülete és a Zrínyi-emlékmű

 

A Városháza előtt áll Magyarország első Zrínyi-emlékműve, az Oroszlán szobor, melyet 1878-ban közadakozásból állítottak fel. A tér nyugati oldalán található romantikus stílusú épület helyén állt Szigetvár egykori földesurának, Török Bálintnak a háza, melyben az 1500-as években Istvánffy Miklós, a kiváló történetíró, valamint Tinódi Lantos Sebestyén, a legnagyobb magyar históriás énekmondó is lakott.

20181021_124154_torok_balint_haza.jpgItt állt valamikor Török Bálintnak a háza

 

 

A Török ház

A Zrínyi tértől délkeletre, a Bástya utcán található a Török ház, amit szintén érdemes felkeresni, ha valaki Szigetváron jár. A XVI. században épült házat a József Attila utcán, a Kossuth Lajos téren, majd a Deák Ferenc téren keresztül közelítettük meg egy kis sétával. A hódoltság korából számos építészeti emlék maradt fenn hazánkban, de lakóház vagy hasonló épület a Szigetvár hódoltságkori külvárosában álló Török házon kívül egyetlen egy sem.

20181021_124948_torok_haz.jpg

A Török ház Szigetváron

 

Az épület közvetlenül a Kanizsát Péccsel, valamint a Szigetvárat Siklóssal összekötő utak közelében, alig néhány lépésnyire állt a megerősített várostól. Leandro Anguissola olasz hadmérnök, császári műszaki tiszt 1689-ben, a visszafoglalás idején helyszínrajzot készített a török kori Szigetvárról, melyen a Török házat is feltüntette, de a rendeltetéséhez nem főzött magyarázatot. A nyolcvan négyzetméter alapterületű épület alaprajza, kétszintes tagolása, költségesebb épületanyaga, tégla-kő szerkezete, felépítése, az utakhoz való közelsége alapján a kutatók egy része szerint a Szigetváron megforduló kereskedők, zarándokok szállóhelye (karavánszeráj), míg mások szerint iskola vagy lakóház lehetett az épület.

20181021_125105.jpg

Karavánszeráj, iskola vagy lakóház lehetett az épület

 

A téglalap alaprajzú, jellegzetes török téglából épült emeletes épület ablakain fűzött török vasrácsok találhatók, felső szintje egyetlen teknőboltozatos terem. A török állam támogatásával 2013-ban felújított és berendezett épületben egy, a hódoltság korában élt budai török defterdár (adószedő), Ali Celebi fennmaradt hagyatéki listájából kiindulva kerül bemutatásra egy XVI. századi török ház. Az épületbe belépve a felső szinten élethű figurákkal együtt tekinthettük meg a kerevetes társalkodó részt, az étkezőasztalt, a konyhát, a tűzhelyet, a mindennapi használati tárgyakat, valamint az alsó szinten a kávé- és a fürdőkultúra, a kalligráfia, a kerámia-, üveg- és miniatúra-művészet emlékeit is.

20181021_125116.jpgA Török ház felső szintje

 

Miután az épület mindkét szintjét megnéztük, visszaindultunk a vár melletti parkolóban hagyott kocsihoz, búcsút vettünk Szigetvártól és elindultunk a kirándulásunk következő célpontja, a siklósi vár felé.

20181021_125819.jpgA török kerámiaművészet emlékei

 

Szulejmán szultán türbéje

Az elmúlt évek egyik fontos hazai felfedezésének számított, hogy 2014-ben a Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen megtalálták az 1566-os ostrom során meghalt Szulejmán szultán türbéjének, vagyis síremlékének maradványait, amihez egy dzsámi és egy derviskolostor csatlakozott.

20190623szulejman3.jpg

A turbéki építmények rekonstrukciója

(Kép: https://www.origo.hu/tudomany/20190623-vegehez-kozeleg-szulejman-sirjanak-feltarasa.html)

 

A források szerint a szultán az 1566. szeptember 5-éről 6-ára virradó hajnalon halhatott meg, de halálhírét a nagyvezír és alvezérei titokban tartották, nehogy a török had felhagyjon az addigra már szinte teljesen elfoglalt – Zrínyi Miklós mintegy 800 emberével a belső várat tartotta csak a kezében – erősség ostromával. A vár elfoglalását követően ide temették a szultán belső szerveit, a holttestét pedig hazaszállították Isztambulba. Az uralkodó sírja körül muszlim zarándokhely jött létre, és a türbe mellé szúfi derviskolostor is épült, melyek 1689-ig álltak fenn, akkor a várat és a várost visszafoglaló keresztények az épületkomplexumot kifosztották és lerombolták.

 

Sziget váráról, valamint a városról további képeket lehet megnézni a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

 

Források és ajánlott oldalak:

 

https://varak.hu/latnivalo/index/408-Szigetvar-Var/

 

https://www.szigetvar.hu/hu/hely/zrinyi-var

 

https://www.szigetvar.hu/hu/hely/zrinyi-ter

 

https://www.szigetvar.hu/hu/telepulesi-ertektar

 

http://szigetvar.btk.mta.hu/

 

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1566_szeptember_6_szulejman_szultan_halala/

 

Benkő László – A Zrínyiek: A gránitlelkű

 

HunyadyJózsef – A kék hegyek kapitánya

 

Szántó György – Az Alapiak kincse

 

Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5815302818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.