Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Szilágysomlyói Báthory-várkastély I. rész

A somlyói Báthoryak ősi fészke

2020. február 17. - Egri Gábor

Az elmúlt évek során szerencsére többször eljutottunk Erdélybe, ahova különböző utakon keresztül érkeztünk meg az első világháborút követően a győztes Antanthatalmak által önkényesen meghúzott magyar-román határt átlépve. Legtöbbször Nagyváradon át haladtunk az Erdélyi-szigethegység (Erdélyi-középhegység) felé, majd a Király-hágón átkelve folytattuk az utunkat Bánffyhunyad, majd Erdély fővárosa, Kolozsvár irányába. Volt, amikor a határátlépést követően déli irányba, Nagyszalonta és Arad felé kanyarodtunk, és az Erdélyi-szigethegységet megkerülve, a Maros folyó völgyében igyekeztünk az egykori szász városok – Nagyszeben és Brassó – felé, máskor viszont Létavértesnél hagytuk el az országot, majd Székelyhíd, Margitta és Berettyószéplak irányába haladtunk kelet felé, hogy a Szilágysági-dombvidéken keresztül érkezzünk meg az Erdélyi-medencébe.

Ezen az utóbbi úton – a Létavértesi Határátkelőtől mintegy 75 kilométerre – fekszik Szilágysomlyó városa, mely településről a híres Báthory család somlyói ága a nevét kapta.

20180817_090856.jpgA belső vár egyik kerek tornya 2018 augusztusában

 

A Báthoriak és Szilágysomlyó

A magyar történelemben fontos szerepet játszó Báthori/Báthory család történetéről korábban már két írásom is megjelent – Báthoriak I., Báthoriak II. –, továbbá bemutattam a családnak nevet adó Bátor (mai Nyírbátor) településén található, a Báthoriakhoz kapcsolódó történelmi épületeket: a várkastélyt, a református és a minorita templomot. A XIV-XV. századok során a Bátori család három ágra vált: az ecsedire, a szaniszlófira és a somlyóira (vagy somlyaira). Bátori Bereck egyik fia, Bátori I. János az Árpád-ház 1301-es kihalását követő trónharcok során I. Károly királyt (1308-1342) támogatta. Az ő legidősebb fia, Bátori László, 1351-től szabolcsi főispán lett, aki feleségül vette a Pok nemzetségből származó Medgyesaljay Móricz lányát, Annát és e házasság révén megszerezte a Kraszna vármegyei Somlyót (mai Szilágysomlyó). Bátori László dédunokája volt a XV. század második felében élt Báthory Miklós, aki felvette a somlyói nevet, mely ágból származtak később Erdély fejedelmei.

20180817_092216.jpgA Somlyón született Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobra Szilágysomlyón

Bátori Bereck másik fia, Lökös – aki az 1330 novemberében vívott posadai csatában vesztette életét – ágát végül kisebbik fia, az Itáliában tanult Báthori Péter vitte tovább, aki a bátyja halála utáni osztozkodáskor megkapta Ecsed (mai Nagyecsed) és a hozzá tartozó Bátor birtokát, így tőle származtatjuk a Báthori család másik fontos ágát, az ecsedi ágat, melynek birtokai a Felvidéken és a Partiumban helyezkedtek el.

image131.jpgA korai Bátoriak családfája

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image131.jpg)

A szakirodalomban, leírásokban és könyvekben a Báthoriak családneve többféleképpen szerepel, de a legtöbb helyen a korai Bátoriakat (Bereck, János, Lökös) teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat (Báthori Péterrel kezdve) i-vel és h-val, míg a somlyói Báthoryakat (Báthory Miklóstól kezdve) y-nal és h-val írják, így én is ezt az írásmódot követem.

A körbekerített várkastély

A Szilágysági-dombvidéken, az 596 méter magasra nyúló Magura tanúhegy déli lábánál, a Kraszna folyó két partján fekszik Szilágysomlyó városa, a történelmi Kraszna vármegye egykori központja. A 19B, majd Szilágynagyfalut követően az 1H jelzésű úton érkeztünk meg a napjainkban 14 ezer fős lakosú – ebből csak kevesebb, mint négyezren vallották magukat magyarnak a 2011-es népszámláláskor –, Szilágy megyei kisvárosba.

56523232_2464347073599797_6928559229506682880_o.jpgSzilágysomlyó és a Magura (Kép: https://www.petofiprogram.hu/hirek/folytatasorome)

A Krasznán átkelve elhaladtunk a piac mellett, majd a tömegből és autók sűrűjéből kiérve az egyik kis mellékutcában sikerült leparkolnom a kocsival. A Báthory Istvánról (Str. Stefanus Bathory) elnevezett utcán haladva már feltűntek bal oldalon az egykori várkastély romjai, amelyeket azonban teljesen körbekerítettek.

muholdas_felvetel.pngA várkastély elhelyezkedése Szilágysomlyón

Az utcán észak felé sétálva hamarosan a külső vár északkeleti bástyájának maradványaihoz érkeztünk, ami mögött feltűnt a belső vár egyik épségben maradt kerek tornya is, majd északról próbáltunk meg valahogy bejutni az elkerített rommezőre a román tömeggyilkos Avram Iancuról elnevezett térről (Piata Avram Iancu).

20180817_090918.jpgBalra a belső vár kerek tornya, jobbra pedig a külső vár északkeleti ágyútornyának romja

Végül megpillantottunk a rendőrség mellett egy magas épületet a külső vár északnyugati oldalán, amiről közelebb érve kiderült, hogy az volt egykor a külső vár emeletes kapuépülete.

20180817_091043.jpgA várkastély északról nézve, bal szélen az északkeleti ágyúbástya, mellette a belső vár kerek tornya, jobb oldalon pedig a külső vár kapuépülete

 

20180817_091332.jpgA kapuépület emeletén reneszánsz ablakkeretek és lőrések láthatók

A félköríves záródású, egyszerű, timpanonnal díszített főkapu – ami felett három nagyméretű, reneszánsz ablakkeret és a padlásszinten öt, fektetett téglalap alakú lőrés látható – látogatásunkkor be volt deszkázva, azonban egy kis résen keresztül be tudtunk jutni az elkerített területre, és szemünk elé tárult az elhanyagolt, romba dőlt Báthory-várkastély szomorú látványa.

20180817_092027.jpgA félköríves záródású, egyszerű, timpanonnal díszített főkapu

20180817_092009.jpg Elénk tárult az elhanyagolt, romba dőlt Báthory-várkastély szomorú látványa

 

Vatasomlyó Árpád-kori települése

Szilágysomlyó területe a Honfoglalást követően a Csolt-nemzetséghez tartozott, mely nemzetség első ismert tagja az 1046-ban kitört pogánylázadást vezető békési Vata törzsfő volt. Somlyó első említése egy 1251-ben kelt oklevélben történik, melyben a gyulafehérvári káptalan azt bizonyította, hogy a Csolt-nemzetségből származó Vata fia Vata és Dénes fia Pósa Vatasomlyó (Wathasomlyowa) nevű mezővárosukat Rátót nembeli Roland nádornak, pozsonyi főispánnak és Pok nembeli I. Móric fia II. Móric mesternek, királyi országbírónak és nyitrai főispánnak 120 márka ezüstért eladták. IV. Béla király (1235-1270) Roland nádor és Móric mester kérésére 1257-ben a váradi káptalan levele alapján kiadta az általuk bírt Vatasomlyó határleírását.

Várak a Magurán

Somlyónak a története során három vára is volt, két erősség a Magurán, egy várkastély pedig lent a hegy lábánál, a település központjában. A Honfoglalás korából származó Pogányvárnak nevezett, palánkfallal erősített vár a Magura legmagasabb csúcsán, a Keselyűsön állt, mára azonban gyakorlatilag semmi sem maradt belőle. A Magura legmagasabb csúcsától délre, attól egy hosszú és keskeny nyereggel elválasztva emelkedik egy bérc, melyet Várhegynek neveznek, ennek a tetején is állt egy középkori vár, melynek romjai még látszanak.

somlyo111.jpgA somlyói vár romjai a Várhegyen

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1682-Szilagysomlyo-Somlyo-Simleu-Magura-hegy/)

Az erősség építésének kora még nem tisztázott, az 1990-ben megkezdett ásatások során a területről VI-VII. századból származó szláv leletek is előkerültek, azonban a vár valószínűleg később épült. Egyes feltételezések szerint a Várhegyen álló erődítményt a Vatasomlyót megszerző Pok nembeli II. Móric fia, Miklós erdélyi vajda építtette a XIV. század első felében.

Somlyó vára, avagy Castrum Somlyo

Borsa Kopasz nádor I. Károly király elleni 1316-os lázadása idején még nem esik szó a várról, annak első említése egy 1351-ben kelt oklevélben fordult elő. Ebben Medgyesaljay Móric – aki Pok nembeli Miklós erdélyi vajdának volt a fia – lánya, Anna elismerte, hogy fivére, Medgyesi Simon pozsonyi, győri és bakonyi ispán a Kraszna folyó melletti Somlyó várát (Castrum Somlyo), és a hozzátartozó öt falut leánynegyed fejében átadta neki.

25d6293dafa2a578a567.jpgA Várhegyen álló Somlyó várának alaprajza

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1682-Szilagysomlyo-Somlyo-Simleu-Magura-hegy/)

A váradi káptalan 1355. évi levelében pedig azt bizonyította, hogy Medgyesi Anna, aki Bátori László szabolcsi főispán – Bátori Bereck unokája, Bátori I. János fia – felesége volt, a nagyanyjától, Sabinától örökölt Somlyó várát megosztotta testvérével, Simon mesterrel. Ezután a somlyói vár és a hozzá tartozó uradalom – melyet házasság útján szerzett meg Bátori László – évszázadokon keresztül a Bátori család birtoka lett.

A Báthoryak szaniszlófi és a somlyói ága

Bátori Lászlónak és Medgyesi Annának egy lánya, Erzsébet és két fia, Szaniszló (vagy Staniszló) és György született.  A család nevét Szaniszló fiai – János, László, István és György – vitték tovább. A négy fiú közül Istvánnak kilenc fiú és hat lány utódja volt, név szerint: László, György, Péter, Máté (vagy Mátyás), Miklós, Domokos, Pelbárt, János, István, Anna, Veronika, Potentia, Jadviga, Margit és Borbála.

image132.jpgBátori László és Medgyesi Anna leszármazottai

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image132.jpg

)

A fiúk közül János és István megtartották nagyapjuk után a Szaniszló nevet, ezért leszármazottaikat a család szaniszlófi (staniszlófi) ágának nevezzük, míg Miklós második felesége, Bánffy Zsófia révén több birtokot is megszerzett Kraszna és Kolozs vármegyékben. Tőle származik a család somlyói ága, mely a nevét Somlyó településéről kapta, és Erdélynek 1571 és 1613 között öt fejedelmet adott. A XV. század második felében élt Báthory Miklósnak három fia és ugyanannyi lánya született.

image133.jpgSomlyói Báthory Miklós családja

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image133.jpg)

Fiai közül kiemelkedett Báthory István (1477-1534), aki Szapolyai János erdélyi vajda familiárisa volt. 1523–24-ben ecsedi II. Báthori Andrással együtt lett szabolcsi ispán, majd mikor Szapolyait a mohácsi csatát követően, 1526-ban I. János néven királlyá választották (1526-1540), az megtette őt erdélyi vajdának.

A vár pusztulása és a várkastély építésének kezdete

A Magurán álló középkori vár pusztulásáról eltérő információkat találtam, de abban minden forrás megegyezik, hogy a XVI. század második felére a hegyen álló épületet már elhagyták. Valahol az olvasható, hogy az erősség már a XV. század második felétől elhagyatottan pusztult, utolsó említése pedig 1435-ből származik. Más források szerint viszont még a XVI. század első felében is állt, sorsát pedig Szokoli Mohamed ruméliai beglerbég 1551-es hadjárata pecsételte meg, melynek során a törökök elfoglalták Lippát és több kisebb várat a Bánságban, azonban Temesvárral végül nem boldogultak, a keresztényeknek pedig az év végére sikerült visszafoglalniuk Lippa várát és több kisebb palánkot.

sokullupasa.jpgAz 1551-es török hadjáratot Szokoli Mohamed (vagy Mehmed) vezette, aki később nagyvezír lett

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szokoli_Mehmed#/media/F%C3%A1jl:Sokullupasa.jpg)

Szilágysomlyó várának 1551-es pusztulása kapcsán figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a Bánságban is található egy Somlyó nevű település, Vársomlyó, ami közelebb esik Temesvárhoz, Lippához, Csanádhoz, Nagylakhoz és Becskerekhez, mely településeket az 1551-es török hadjárat érintette, így véleményem szerint inkább Vársomlyóról lehet szó a hadjárattal kapcsolatban, mint az északi irányban távolabb fekvő Szilágysomlyó váráról. A Somlyót birtokló Báthoryak a XV. század második felében, vagy a XVI. század első felében egy udvarházat építettek a mezőváros központjában, melyet a család gazdagodásával és erősödésével folyamatosan bővítettek és átépítettek. Ezekben az időkben valószínűleg párhuzamosan használták a Magurán álló várat és a hegy tövében kiépített, kényelmes udvarházukat, egészen addig, míg az előbbit végleg a sorsára hagyták.

somlyo116.jpgA Magurán álló Castrum Somlyo a XV. vagy a XVI. századot követően elhagyatottan pusztult

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1682-Szilagysomlyo-Somlyo-Simleu-Magura-hegy/)

A település közepén álló udvarházból lett aztán később a Báthory-várkastély, melynek romjait mi is felkerestük 2018 augusztusában.

Báthory István és Telegdy Katalin gyermekei

Báthory István erdélyi vajdának és feleségének, Telegdy Katalinnak négy fia – Kristóf, István, András és Miklós –, valamint négy lánya – Erzsébet, Zsófia, Anna és Katalin – született, közülök valószínűleg többen Somlyón látták meg a napvilágot. Az 1528-ban született Báthory Erzsébet második férje Kerecsényi László szigetvári, majd gyulai várkapitány lett, akit Gyula 1566-os ostromát követően a szószegő törökök fogságba vetettek, majd Nándorfehérvárra hurcolták, ahol kivégezték. A másik lány, Báthory Anna harmadik férje a család ecsedi ágából származó ecsedi II. Báthori György lett, így a család két ága egyesült, gyermekeik közül Báthori István országbíró 1605-ben bekövetkezett halálával kihalt a Báthoriak ecsedi ága, míg lányuk a tragikus sorsú Báthori Erzsébet, Nádasdy Ferenc özvegye volt, akit per és ítélet nélkül a csejtei várban tartottak fogva haláláig.

bathori_erzsebet.jpgBáthory Erzsébet ecsedi Báthori György és somlyó Báthory Anna gyermeke volt

A fiúk közül 1530-ban Somlyón született Báthory Kristóf, majd 1533. szeptember 27-én öccse, Báthory István is, utóbbi 1571-től erdélyi fejedelem lett, majd 1575-ben megszerezte a lengyel királyi trónt.

bathory_istvan2.jpgBáthory István erdélyi fejedelem és lengyel király

Mikor Báthory István lengyel földre távozott – ahol feleségül vette Jagelló Anna királynőt, de gyermekük nem született –, nem mondott le a fejedelmi címről, nevében és utasításai szerint bátyja, Báthory Kristóf, mint vajda kormányozta Erdélyt.

210px-bathory_kristof_erdelyi_fejedelem.jpgBáthory Kristóf 1575 és 1581 között vajdaként irányította Erdélyt

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Krist%C3%B3f#/media/F%C3%A1jl:B%C3%A1thory_Krist%C3%B3f_erd%C3%A9lyi_fejedelem.jpg)

Báthory Kristóf Bocskai István testvérét, Bocskai Erzsébetet vette feleségül, házasságukból négy fiú és egy lány született. A fiúk közül Báthory Zsigmond előbb vajda, majd Erdély fejedelme, míg lányuk, Griseldis Zamojski János lengyel királyi kancellár felesége lett. Báthory István és Telegdy Katalin harmadik fia, Báthory András szatmári kapitány, főudvarmester Majláth Margitot vette feleségül, aki négy gyermekkel, három fiúval – Boldizsár, András és István –, valamint egy lánnyal, Erzsébettel ajándékozta meg. A három fiú közül ketten, Boldizsár és András később Erdély fejedelmei lettek, míg Erzsébet második férje az egri hős Dobó István fia, Dobó Ferenc volt. 

A várkastély kiépítése

A Somlyón álló udvarházat a XVI. század második felében megerősítették, 1567-től már, mint castellum szerepelt a forrásokban. 1581-ben meghalt Báthory Kristóf erdélyi vajda, majd 1586. december 12-én Báthory István fejedelem és lengyel király is, utóbbinak nem születtek utódai.

20150411_121440.jpgBáthory István sírja a waweli székesegyházban, Krakkóban

Az Erdélyi fejedelmi címet Báthory Kristóf kiskorú fia, az 1572-ben Váradon született Báthory Zsigmond kapta meg, aki 1588-ban vált nagykorúvá, addig gyámok kormányozták helyette Erdélyt. Unokatestvérei – Báthory András és Majláth Margit fiai – közül az 1563-ban Somlyón született, majd a krakkói királyi udvarban nevelkedett Báthory András az egyházi pályát választotta, 1584-ben bíboros lett, a szintén a lengyel udvarban nevelkedett, 1555-ben született Báthory Boldizsár Erdélybe történő visszatérését követően unokatestvére, az ifjú fejedelem, Báthory Zsigmond tanácsosaként tevékenykedett, míg Báthory István krasznai főispán reneszánsz stílusban építette át a család somlyói várkastélyát.

zsgmondbathory.jpgBáthory Zsigmond többször is lemondott a fejedelmi címről

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Zsigmond#/media/F%C3%A1jl:Zsgmondb%C3%A1thory.jpg)

1582-től Kolozsvárról érkezett kőművesek és téglavetők dolgoztak az épületen, mely végül 1592-ben készült el. A külső várfal bejáratát biztosító emeletes kapuépítmény frízében a Báthory és Bebek címer – az építtető Báthory István első felesége Bebek Zsuzsanna volt –, a címerek fölött pedig Báthory István monogramja (SB) és az 1592-es évszám volt olvasható. Az építkezés befejezést dokumentáló évszám napjainkban sajnos már nem olvasható, ahogy a Bebek címer is eltűnt.

Báthory Boldizsárt Szamosújváron megfojtották

Az 1593-ban kitört tizenöt éves háborúban nagybátyja, Bocskai István tanácsára Báthory Zsigmond fejedelem a Habsburgok oldalára akart állni a törökökkel szemben, azonban a tordai, majd a gyulafehérvári országgyűlések – félve a Porta bosszújától – a fejedelem háborús javaslatát nem fogadták el, ezért Zsigmond 1594 júliusában lemondott a trónjáról unokatestvére, a török-pártinak tartott Báthory Boldizsár javára.

210px-bathory_boldizsar.jpgBáthory Boldizsár csak néhány hétig volt fejedelem

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Boldizs%C3%A1r#/media/F%C3%A1jl:B%C3%A1thory_Boldizs%C3%A1r.jpg)

Amikor Báthory Zsigmond néhány héttel később Bocskai segítségével a hatalmat visszavette, és az erdélyi rendek többségét maga mellé állította, a törökkel való szembefordulást ellenző urakat, Kendy Sándort, Kendy Ferencet, Kendy Gábort és Kovacsóczy Farkast, valamint saját unokatestvérét Báthory Boldizsárt augusztus 28-án elfogatta és ítélet nélkül kivégeztette. Báthory Boldizsárt, Kendy Ferencet és a nagy műveltségű humanista Kovacsóczy Farkast – Báthory István fejedelem egykori kancellárját – a fejedelem parancsára 1594. szeptember 11-én a szamosújvári börtönben fojtották meg.

bocskai_istvan2.jpgBocskai István Báthory Zsigmond fejedelem nagybátyja volt

Báthory Zsigmond fejedelem másik két unokatestvérét – a bíboros Andrást és Istvánt – is hűtlenséggel vádolta, akik lengyel földön kerestek menedéket, ahol sok ismerősük élt. Somlyót a fejedelem elkobozta, így a várkastély a fiskus (államkincstár) kezelésébe került. Az épületről ekkor készített leltárban az ingóságok mellett az udvarbíróság háza, a nagy palota, a Kraszna felőli szeglet-bástya, a torony alatti tárház és egyéb helyiségek is szerepeltek.

Báthory András bíboros meggyilkolása

A tizenöt éves háború eleinte kedvezően alakult az Erdélyi Fejedelemségre nézve, sikerült visszafoglalni Lippa és Jenő várait a törököktől, akiket 1595. október 28-án az erdélyi, császári, moldvai és havasalföldi seregek, Bocskai István vezetésével nyílt csatában is legyőztek. Az ütközetben több ezer székely vett részt, akik cserébe azt követelték a fejedelemtől, hogy a régi – János Zsigmond fejedelem által elvett – szabadságukat állítsa vissza. Báthory Zsigmond erre ígéretet is tett, amit azonban a győzelem után nem tartott be, hanem sereget küldött Székelyföldre, és a készülő lázadást szörnyű kegyetlenséggel csírájában elfojtotta. A rengeteg karóba húzás, akasztás és csonkítás miatt a lázadás ugyan elmaradt, azonban a közszékelyekben feneketlen gyűlölet izzott a fejedelem, és az egész Báthory-dinasztia ellen, később ez okozta Báthory András bíboros vesztét is. A hadiszerencse is megfordult, 1596. október 23-26. között Mezőkeresztesnél az egyesült erdélyi és császári hadak vereséget szenvedtek az oszmánoktól, ezért – félve a törökök bosszújától – Báthory Zsigmond másodszor is lemondott a fejedelmi trónról, ezúttal Habsburg Rudolf császár javára, majd 1598-ban katonai puccsal újra elfoglalta azt.

mezokeresztesi-csata.jpgA mezőkeresztesi csata a keresztény sereg vereségével ért véget

(Kép: https://mezokeresztes.hu/mezokeresztes-bemutatasa/a-mezokeresztesi-csata/)

A kapkodó és következetlen politikát folytató Báthory Zsigmond 1599 márciusában hazahívta az öt évvel korábban lengyel földre menekült unokatestvérét, Báthory András bíborost, és lemondott javára a trónról, majd Sziléziába távozott. Testvérével Báthory István is visszatért ekkor Erdélybe, aki az új fejedelemtől visszakapta a somlyói uradalmat.

andreas_bathory_polsk_biskop_1589-99_m_lad_1688-1703_skoklosters_slott_98170_tif.pngBáthory András bíborosként lett fejedelem

(Kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d9/Andreas_Bathory%2C_polsk_biskop_%281589-99%29%2C_m%C3%A5lad_1688-1703_-_Skoklosters_slott_-_98170.tif/lossless-page1-503px-Andreas_Bathory%2C_polsk_biskop_%281589-99%29%2C_m%C3%A5lad_1688-1703_-_Skoklosters_slott_-_98170.tif.png)

Báthory András bíborost azonban nem fogadták el az erdélyi nemzetek közül a szászok és a székelyek, valamint Habsburg Rudolf sem támogatta, utóbbi Erdélyt saját tartományának tekintette, miután Báthory Zsigmond a javára lemondott a fejedelemségről. Alig foglalta el a fejedelmi trónt Báthory András, 1599 októberében támadás érte a belső ellentétek miatt meggyengült Erdélyt. Rudolf császár felbujtására II. Mihály havasalföldi fejedelem – aki Vitéz Mihály néven később erdélyi fejedelem lett – a hozzá csatlakozott, a Báthoryakat gyűlölő székelyek segítségével a Nagyszeben melletti Sellenberknél 1599. október 28-án legyőzte Báthory András fejedelem seregét. A Moldván keresztül a lengyelek felé menekülő bíborost 1599. október 31-én vagy november 3-án, Csíkszentdomokos határában egy székely lófő, Balázs Mihály egy fokossal meggyilkolta.

bathory_andras_1599_oktober_31.jpgBáthory András fején látható az Ördög Balázs fokosa által okozta seb

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Andr%C3%A1s_erd%C3%A9lyi_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:B%C3%A1thory_Andr%C3%A1s_1599._okt%C3%B3ber_31.jpg)

Közben a Habsburg Rudolf által felszerelt expanziós sereg is megérkezett Erdélybe Giorgio Basta generális vezetésével és elfoglalta Somlyó várkastélyát, aminek védelmére korábban Báthory Andrástól fejedelmi katonák is érkeztek.

Báthory Zsigmond végleg távozik Erdélyből

A sellenberki csatát követően Gyulafehérvárra bevonuló Vitéz Mihályt az erdélyi rendek 1599 novemberében megválasztották fejedelemnek. Azonban az új fejedelem nem akarta átadni Erdélyt a Habsburgoknak, ezért 1600-ban Vitéz Mihály és Basta generális egymás ellen fordultak.

220px-mihaiviteazul.jpgVitéz Mihály egy önálló birodalom kiépítésére törekedett, mely Havasalföldből, Moldvából és Erdélyből állt volna

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Mih%C3%A1ly_havasalf%C3%B6ldi_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:MihaiViteazul.jpg)

Az 1600. szeptember 18-án megvívott miriszlói csatában az erdélyi felkelők által támogatott császáriak győztek, Vitéz Mihály pedig Havasalföldre menekült, majd Prágába ment Rudolf császárhoz, hogy újfent elnyerje az uralkodó kegyét.

giorgio-basta.jpgBasta generális a Habsburg érdekeket képviselte Erdélyben

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Giorgio_Basta#/media/F%C3%A1jl:Giorgio-basta.jpg)

1601-ben Báthory Zsigmond ismét visszatért Erdélybe, és negyedszer is fejedelemmé választatta magát, azonban miután a Székely Mózes és Csáky István vezette erdélyi fejedelmi sereget Basta császári tábornagy és Vitéz Mihály egyesült serege 1601. augusztus 3-án Goroszlónál legyőzte, Báthory Zsigmond negyedik alkalommal is lemondott a trónról és 1602-ben végleg távozott Erdélyből.

hans_von_aachen_allegory_of_the_turkish_war_the_battle_of_gorosslo.jpgA goroszlói csata emléklapja

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Giorgio_Basta#/media/F%C3%A1jl:Hans_von_Aachen_-_Allegory_of_the_Turkish_war_-_The_Battle_of_Gorossl%C3%B3.jpg)

Ezután Csehországban élt a császártól kapott jövedelemből, 1613. március 27-én Prágában, utód nélkül halt meg. Mivel sem Báthory Boldizsárnak, sem Báthory Andrásnak nem volt fiú utódja a somlyói ág vagyona harmadik testvérüknek – az 1601-ben elhunyt Báthory Istvánnak – a fiára, Báthory Gáborra szállt. A somlyói várkastély reneszánsz stílusban kiépítő Báthory István árváit, az 1589. augusztus 15-én Váradon született Báthory Gábort és lánytestvérét, az 1594-ben született Báthory Annát apjuk unokatestvére, ecsedi Báthori István országbíró – ecsedi Báthori András és somlyói Báthory Anna fia – fogadta örökbe, míg féltestvérük, az 1597-ben született Báthory András – akinek az anyja Báthory István második felesége, Kosztka Zsófia volt – valószínűleg lengyel földön töltötte gyermekéveit.

A következő írásomban Somlyó települése és vele összefüggésben az Erdélyi Fejedelemség XVII. századi történetével folytatom a Báthory-várkastély ismertetését, többek között szó lesz az utolsó Báthoryról, aki Somlyót birtokolta, majd bemutatom, hogy 2018-as látogatásunk alkalmával milyen állapotban találtuk a sok vihar megélt épületet. Végül egy bekezdést szentelek a várkastély közelében, egy dombon álló római katolikus templomnak, melyet szintén erős szálak fűztek a birtokos Báthory családhoz.

A szilágysomlyói Báthory-várkastélyról és a katolikus templomról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/

https://erdelyinaplo.ro/aktualis/riportok/szilagysomlyo-harom-var-egyetlen-romja/print

https://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/szilagysomlyo.html

http://10.55.0.5/dragon/index.php

https://www.welcometoromania.eu/DN1h/DN1h_Simleu_Silvaniei_Cetatea_Bathory_m.htm

https://www.welcometoromania.eu/DN1h/DN1h_Simleu_Silvaniei_Biserica_Catolica_m.htm

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1586_december_12_bathory_istvan_lengyel_kiraly_halala_grodnoban/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4215477972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pannonos 2020.02.19. 08:19:20

Köszönöm e cikket; Somlyón születtem, középiskolai tanulmányaimat ott végeztem, életem legszebb korszaka oda köt. Alapos, jól dokumentált munka. Várom a folytatást!

Egri Gábor 2020.02.19. 08:32:04

Én köszönöm az elismerő szavakat, különösen jól esik olyantól, aki maga is Somlyóról származik. A cikk egyik nem titkolt célja, hogy felhívjam a figyelmet Szilágysomlyó értékeire, a megmentésre szoruló várkastélyra. Somlyó jelentős helyet foglalt el a magyar történelemben, az Erdélybe tartó turisták mégis elkerülik, vagy csak keresztül utaznak rajta. A folytatás február 21-én, pénteken délután fog megjelenni.