Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Szilágysomlyói Báthory-várkastély II. rész

A Báthory család kihalása és a somlyó várkastély pusztulása

2020. február 21. - Egri Gábor

Legutóbbi írásomban a Szilágy megyében fekvő Szilágysomlyó városában található Báthory-várkastély – és az épülettel összefüggésben a Báthory család somlyói ágának – történetét mutattam be a XVII. század elejéig. Mai bejegyzésemben Báthory Zsigmond fejedelem Erdély sorsára tragikus következményekkel járó uralkodásának végétől veszem fel a fonalat és követem nyomon a várkastély, és azzal összefüggésben a Báthory család, valamint Erdély történetét egészen napjainkig.

20180817_091627.jpgSzilágysomlyó, a Báthoryak ősi fészke

 

Báthory Gábor fejedelem féltestvérének, Andrásnak adományozta

A Dél-Itáliából származó Giorgio Basta generális a goroszlói csata után – melyben Báthory Zsigmond fejedelem Székely Mózes és Csáky István vezette seregére mértek vereséget a császári csapatok – a feleslegessé vált szövetségesét, Vitéz Mihályt vallon zsoldosaival meggyilkoltatta, így a trónharcok során, Báthory Zsigmond kapkodó, következetlen politikájának következtében kivéreztetett Erdély a Habsburgok zsákmányává vált.

the_death_of_mihai_viteazul.jpgConstantin Lecca: Vitéz Mihály halála

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Mih%C3%A1ly_havasalf%C3%B6ldi_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:The_death_of_Mihai_Viteazul.jpg)

Basta katonái pedig féktelenül raboltak és gyilkoltak a fejedelemség területén, ami ellen Székely Mózes – Báthory István fejedelem testőrségének egykori parancsnoka, Báthory András, Vitéz Mihály, majd Báthory Zsigmond fővezére – török támogatással igyekezett fellépni. Az 1603 májusában fejedelemnek megválasztott Székely Mózes ellen a Habsburg udvar felbujtására az új havasalföldi fejedelem Radu Şerban tört be Erdélybe és Brassó mellett 1603. július 17-én legyőzte Székelyt, aki maga is elesett a csatában, levágott fejét trófeaként állították ki Brassó piacterén.

b_szekely_mozes_szobor.jpgSzékely Mózes megpróbált véget vetni Basta rémuralmának

(Kép: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/emlekhely-a-szekely-fejedelemnek#&gid=1&pid=1)

Basta ezután visszatérhetett és tovább folytathatta Erdély kizsákmányolását, rémuralmának a bihari birtokán visszavonultan élő, a Habsburgokban csalódott Bocskai István által 1604-ben kirobbantott szabadságharc vetett véget. 1605-ben meghalt Báthori István országbíró, az ecsedi ág utolsó férfitagja, akinek hatalmas vagyona az általa örökbe fogadott ifjú és törtető somlyói Báthory Gáborra szállt, így az ő kezében egyesült a Báthoryak (somlyóiak és ecsediek) minden vagyona.

bathory_gabor3.jpgBáthory Gábor kezében egyesült az ecsedi és a somlyó ág hatalmas vagyona

Báthory Bocskai István erdélyi fejedelem udvarában ismerkedett meg többek között Bethlen Gáborral és Rákóczi Györggyel, akik később szintén erdélyi fejedelmek lettek, hozzájuk kötődik Erdély aranykora. 1608-ban a Bocskait a fejedelmi trónon követő idős főúr, Rákóczi Zsigmond – a Rákócziak hatalmának megalapozója – lemondott Báthory Gábor javára. A források szerint Báthory erőszakos kormányzásával, kivégzéseivel, pénzszórásával és erkölcstelen magánéletével – ivott és mások feleségét, lányait csábította el – elidegenítette az erdélyi rendeket, azonban a legtöbb forrás a Báthoryt a fejedelmi trónon követő Bethlen Gábor idejében született, így nem lehet elfogulatlannak nevezni őket, már csak azért sem, mert Bethlen igyekezett rátenni a kezét a hatalmas Báthory vagyonra. 1612-ben Báthory Gábor fejedelem féltestvérének, Báthory Andrásnak adományozta Somlyót, aki a városban telepedett le lengyel származású feleségével, Zakreszka Annával.

bathory_gabor1.jpg1612-ben Báthory Gábor féltestvérének, Andrásnak adományozta Somlyót

Báthory Gábor folyamatosan őrlődött a kelet és nyugat között – a törökök és a Habsburgok között –, erős és független országot akart létrehozni, aminek során sok ellenséget szerzett. Tanácsadója Bethlen Gábor végül ellene fordult és a törökök támogatásával a fejedelmi trónra tört, mikor 1613. október 27-én Báthoryt Váradon a korábban támaszainak számító hajdúk meggyilkolták bosszúból Nagy András hajdú főkapitány kivégeztetéséért.

image133.jpgBáthory András volt a család utolsó férfi tagja

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image133.jpg)

Az ellentmondásos személyiségnek számító Báthory Gábornak nem volt utódja, Báthory Andrásnak és Zakreszka Annának pedig 1629-ben leánygyermeke született, Báthory Zsófia, így András 1637-ben bekövetkezett halálával a nagy múltú Báthory család fiú ágon kihalt.

Báthory Zsófia volt az utolsó Báthory Somlyón

A Somlyón született Báthory Zsófia kezét I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna fia, az ifjabb Rákóczi György kérte meg, a díszes leánykérési ceremónia a somlyói várkastélyban zajlott le, majd 1643-ban sor került az esküvőre is, így Somlyó a Rákóczi család kezébe került.

450px-bathory_zsofia_1629.jpgBáthory Zsófia, II. Rákóczi György felesége, az utolsó Báthory Somlyón

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:B%C3%A1thory_Zs%C3%B3fia_1629.jpg)

Miután II. Rákóczi György erdélyi fejedelem az 1660. május 22-én a törökök ellen megvívott szászfenesi csatában szerzett fejsérülésébe június 7-én a váradi várban belehalt, özvegye, Báthory Zsófia, valamint fia, Rákóczi Ferenc elhagyták Erdélyt.

800px-portrait_of_gyorgy_ii_rakoczi_17_c.jpgII. Rákóczi György a szászfenesi csatában szerzett fejsebébe halt bele

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1szfenesi_csata#/media/F%C3%A1jl:Portrait_of_Gy%C3%B6rgy_II._R%C3%A1k%C3%B3czi_17._c..jpg)

A törökök Kolozsvár irányából Várad felé közeledve felégettek minden útjukba kerülő települést a templomaikkal együtt, a pusztítástól nem menekült meg Somlyó sem, a várkastélyt azonban nem foglalta el Szejdi Ahmed pasa. 1660. augusztus 27-én Várad, Erdély kulcsa török kézre került, ezért szükségessé vált több kisebb vár, így Somlyó megerősítése is, hogy az Alföld felől érkező betörésekkel szemben védjék a fejedelemséget. A somlyói várkastély ezekben az években végvárként funkcionált, melyben a fejedelem zsoldosai tartózkodtak. 1670-ben Báthory Zsófia elzálogosította Somlyót báró losonci Bánffy Dénesnek és feleségének, Bornemissza Katának, aki I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségének, Bornemissza Annának volt a húga. 1674-ben az egyre nagyobb hatalomra szert tevő, és sógorával, a fejedelemmel is szembeforduló Bánffy Dénest kivégezték, három évvel később, 1677-ben pedig özvegyét, Bornemissza Katát iktatták be a várkastély és a hozzá tartozó uradalom birtokába, ami hosszú ideig, egészen a XIX. század végéig a Bánffy család kezében maradt.

A várkastély ostromai a Rákóczi-féle szabadságharc idején

A Buda 1686-os visszafoglalását követő, 1687. augusztus 12-én megvívott nagyharsányi csatában a Szent Liga csapatai – Lotharingiai Károly herceg, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Savoyai Jenő vezetésével – katasztrofális vereséget mértek Szári Szulejmán nagyvezír oszmán hadaira.

battle_of_mohacs_1687.jpgA nagyharsányi csatában a törökök katasztrofális vereséget szenvedtek

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/V._K%C3%A1roly_lotaringiai_herceg#/media/F%C3%A1jl:Battle_of_Moh%C3%A1cs_1687.jpg)

A győztes csata után – amit sokan „második mohácsi csatának” is neveznek – Lotharingiai Károly herceg bevonult Erdélybe és többek között elfoglalta Somlyót, ahonnan elküldte követét I. Apafi Mihály fejedelemhez, hogy jöveteléről tájékoztassa és hogy seregének szállást, valamint élelmet követeljen.

250px-charles-v-lorraine.jpgLotharingiai Károly herceg Erdélybe bevonuló csapatai megszállták Somlyó várkastélyát is

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/V._K%C3%A1roly_lotaringiai_herceg#/media/F%C3%A1jl:Charles-V-Lorraine.jpg)

Ekkor Somlyó várában császári katonaságot helyeztek, akik egészen II. Rákóczi Ferenc kurucainak 1703-ban bekövetkező támadásáig éltek a falak között. Miután a kurucok elfoglalták Somlyót Rabutin császári tábornok 4-500 fős csapatot küldött annak visszafoglalására, de a támadók nem jártak sikerrel. 1710-ben már maga Rabutin generális vette ostrom alá az erősséget, amit Gyulai István és Balog Péter parancsnoksága alatt 2000 kuruc védelmezett. A védők ellenállása nem tartott sokáig, Somlyó várkastélya a Habsburgok kezére került, a győztesek az őrség közül százötven kuruc katonát kivégeztek, nyolcvan főt fogságba vetettek, a falak között pedig császári katonaság került elhelyezésre.

A Báthory-várkastély pusztulása

Az 1711-es szatmári békét követően a várkastélyból katonai élelmezési raktár lett, 1727-ben pedig a vármegye úgy rendelkezett, hogy a vármegye borai számára a somlyói várban bizonyos cellarium (pince) építtessék. 1729-ben arra kötelezték a környező falvakat, hogy a várkastélyban őrzött rabok, és az azokra vigyázó hajdúk számára nyáron hetenként egy, télen pedig két-két szekér tűzifát szállítsanak. A XVIII. század során a börtönnek és raktárnak használt – egykor szebb napokat látott, több ostromban is megsérült – épületegyüttes karbantartását nem tartották fontosnak, ezért az lassú pusztulásnak indult.

4bd8cdf55ee2010ad3d2.jpgA XVIII. századtól a várkastély pusztulásnak indult

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/)

A belső vár épületei annyira omladoztak, hogy azokat szinte teljesen le kellett bontani, látogatásunkkor mindössze egy rommező volt látható a helyén, csak két körbástya dacol még az idő múlásával az egykori belső vár keleti oldalán. 1829-ben a külső várfal északnyugati, négyszögletes, ó-olasz típusú sarokbástyáját lebontották, helyére gimnáziumot építettek.

20180817_091842.jpgA külső vár bejáratát őrző épület melletti északnyugati ágyúbástyát 1829-ben bontották le

A nyugati oldal déli sarkát védő, a Kraszna felé néző egykori bástya helyén pedig lakóház épült, így napjainkban csak a külső vár keleti oldalának két, terméskőből készült, kiugró sarokbástyájának a romjai láthatók, a hozzájuk kapcsolódó falszakaszokkal. Mikor a lengyel származású Jozef Bem (Bem József) altábornagy 1848. december 8-án Szilágysomlyóra érkezett, hogy átvegye a megsemmisülés szélén álló erdélyi hadsereg feletti parancsnokságot, a Báthory-várkastélyt már romokban találta.

250px-jozef_bem_111.JPGBem József a Báthory-várkastélyt 1848 végén már romokban találta

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bem_J%C3%B3zsef#/media/F%C3%A1jl:J%C3%B3zef_Bem_111.JPG)

A város végül 1893-ban vette meg a várat a Bánffy családtól, ezt követően a várkastély fákkal beültetett, árnyékos udvarát a lakosok parkként használták, a külső várfalakon kívül kialakított várárkot pedig a XIX. század végén felparcellázták és beépítették.

A várkastély sorsa a XX. és XXI. századokban

Szilágysomlyó 1876-ig Kraszna vármegye székhelye volt, majd Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye lett egészen az első világháborút lezáró trianoni békediktátumig. A város lakossága az első világháborút megelőző, 1910-es népszámlálás adatai szerint még magyar többségű volt, a 6885 lakosából 6030 fő vallotta magát magyarnak, és mindössze csak 759 fő románnak, ennek ellenére a háborúban győztes nagyhatalmak Romániához csatolták. A szocializmus idején felmerült annak a lehetősége is, hogy a még álló romokat teljesen elbontják és a várkastély helyére parkolót építenek, ám ebből szerencsére nem lett semmi.

somlyorajzok2.jpgA várkastély alaprajza

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/)

Az 1960-as évektől a lengyelek – akik egyik legnagyobb királyukként tisztelik a Somlyón született Báthory Istvánt – szorgalmazták a maradványok állagának megóvását, a rendszerváltást követően létrehozott Báthory István Alapítvány célja pedig a várkastély megőrzése, amihez anyagilag és munkájával is igyekszik hozzájárulni.

20180817_091548.jpgA Báthory István Alapítvány célja a várkastély megőrzése

Az 1990-es évek elején egy vállalkozó nyári kertet alakított ki a vár területén, a borpincében jeget tároltak, az egyik sarokbástyában pedig a vendéglő illemhelyét rendezték be. Szerencsére ez az állapot nem tartott sokáig, a kerthelyiség bezárt, az udvaron pedig rengeteg szemét maradt, amit Erdei János – a helyi Báthory István általános iskola földrajz-történelem szakos tanára – takarított el cserkészcsapatával. 1994-ben elkészült egy felújítás terv, azonban évekig kellett várni, mire az állagfelmérés megkezdődött, aminek során kiderült, hogy a külső vár kapuépületét sürgősen meg kell erősíteni, ezért a felső részét 1999-ben lebontották, majd újraépítették.

20180817_091712.jpgA külső vár kapuépületének felső részét 1999-ben lebontották, majd újraépítették

Az épületbe egy múzeumot és egy konferenciatermet terveztek létrehozni, de a munkálatok elakadtak. 2006-ban végre elkezdődhettek az állagmegóvási munkálatok, illetve a várudvar és a vár régészeti feltárása, ennek során 2007-ben új födém került a külső vár két megmaradt bástyájára. Ekkor azonban megint leálltak a munkálatok, a műemlékké nyilvánított várkastély pedig azóta is bekerítve, a látogatóktól elzárva várja, hogy az illetékes hatóságok végre folytassák a helyreállítást, és megmentsék az enyészettől.

A szilágysomlyói Báthory-várkastély 2018 nyarán

A kapubejáraton belépve – melyen egykor a Báthory és a Bebek címer mellett, a reneszánsz építkezést végeztető Báthory István monogramja (SB), valamint a munkálatok befejezésének időpontját jelző 1592-es évszám volt látható – velünk szemben terült el a rommező, ami az egykori belső várból napjainkra megmaradt.

20180817_091404.jpgVelünk szemben terült el a rommező, ami az egykori belső várból napjainkra megmaradt

Egy 1687-ben készült felmérés, valamint a fennmaradt inventáriumok szerint a téglalap alakú, négyszárnyas, kétszintes palotaépület három sarkán egy-egy kerek, negyedik sarkán pedig egy szögletes torony állt, melyek lakóhelyiségként funkcionáltak.

20180817_091755.jpg

20180817_091637.jpgA belső vár megmaradt kerek lakótornyai

Napjainkra már csak az északkeleti és a délkeleti kerek tornyok állnak, a másik kettőből nem maradt semmi. A belső vár nyugati szárnya egy kissé kiugrott a déli oldalán, feltételezések szerint ezen a részen állhatott az udvarház, melyet a XVI. században várkastéllyá bővítettek.

20180817_091724.jpgNapjainkra a két kerek tornyon kívül ennyi maradt a belső várból

A palotaszárny felső szintjén helyezkedtek el a reprezentatív helyiségek, köztük az ebédlőpalota, míg a földszinten a konyha, a sütőkamra és a raktárhelyiségek kaptak helyet.

somlyorajzok1.jpgA belső és a külső vár

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/)

A belső vár palotaépülete körüli négyszögletes várudvart a külső falgyűrű övezte, aminek négy sarkán egy-egy ó-olasz típusú ágyúbástya állt, melyek közül az északkeleti és a délkeleti maradványait 2018-as látogatásunk során még láthattuk.

20180817_091422.jpgBalra a külső vár északi fala, szemben pedig a belső vár északkeleti kerek tornya

20180817_091507.jpgA külső vár északkeleti ágyúbástyája

A külső várfalon kívül került kialakításra a várárok, ahova a közelben folyó Kraszna vizét vezették. Várad 1660-os török kézre kerülését követően, mikor a somlyói várkastélyból végvár lett, a várárok külső oldalán egy palánkvédművet építettek ki, azonban a XX. századra sem a várárok, sem a palánk nem maradt meg.

20180817_091641.jpgA külső várfal Kraszna felőli déli szakasza

A romok között, a belső vár délkeleti kerek tornyának közelében állították fel az első világháborút követően a város hősi halottainak emlékművét, aminek a tetejét egy turulmadár díszítette.

20180817_091733.jpgA belső vár délkeleti kerek tornya és az emlékmű

A megszálló románok a turulmadarat elpusztították, és a barbár kezek az emlékoszlop tábláját is kicserélték, így azon napjainkban ez a szöveg olvasható román nyelven: „Tisztelgés mindazok előtt, akik a nemzet egyesítéséért, Románia szabadságáért és függetlenségéért estek el.” Miközben elhagytuk az elhanyagolt, szomorú látványt nyújtó várkertet és a dicső magyar múltat hirdető köveket, megcsodáltuk a még romos állapotában is impozáns látványt nyújtó kapuépítmény belső oldalát is.

20180817_091836.jpgA még romos állapotában is impozáns látványt nyújtó kapuépítmény belső oldala

 

A szilágysomlyói római katolikus templom

A várkastély meglátogatását követően még nem indultunk vissza a kocsihoz, hanem a romoktól északra, egy kis dombon álló, műemléknek nyilvánított római katolikus templom felé vettük az irányt. Az épülethez vezető lépcsőkön felkapaszkodva elhaladtunk Báthory István erdélyi fejedelem 2001-ben felállított mellszobra mellett – mely Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása –, majd megérkeztünk a templom csúcsívben végződő kapujához, amit sajnos zárva találtunk.

20180817_092208.jpgBáthory István szobra és a római katolikus templom

Így csak kívülről tudtuk körbejárni az épületet, amit 1532-ben építtetett Báthory István erdélyi vajda és felesége Telegdy Katalin késő gótikus stílusban. Egy évvel később a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templomban keresztelték meg az építtető házaspár István nevű fiát, akiből aztán erdélyi fejedelem és lengyel király lett.

20180817_092404.jpgEmléktábla a templom oldalán

Az Erdélyi Fejedelemségben terjedő protestantizmus ellenére a Báthory család megmaradt katolikusnak, Báthory Zsófia is csak a II. Rákóczi Györggyel kötendő házassága előtt, leendő apósa – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem – kívánságára tért át a református vallásra, majd férje halálát követően visszatért a római katolikus egyházhoz. Az 1660-as török dúlás során megsérült templomot Báthory Zsófia anyagi támogatásával újították fel, a karzat alatt olvasható szöveg szerint 1666-ban. A XVIII. század végén barokk stílusban építették át,   a hatszintes torony is ekkor épült meg.

20180817_093014.jpgA tornyot 1780-ban építették a templomhoz

A templomban egy fő és két mellékoltár látható, a nyolcszög három oldalával záródó, hálóboltozatos szentélyben álló főoltár, ami a mennybe felvett Szűz Máriát ábrázolja, a Varjú család ajándéka, így az oltár feletti emléklapon a család neve olvasható. A szentélyben több reneszánsz faragvány is található, mint például a szentségtartó fülke, vagy a sekrestye ajtaja, melyet egy oroszlán és egy delfin díszít. Az egyik mellékoltár Nepomuki Szent Jánost, a másik pedig Szent Józsefet ábrázolja, az utóbbin Szent István és Szent László királyok szobrai is láthatók.

unnamed.jpgA templom belsejét sajnos nem tudtuk megnézni

(Kép: http://hirek.varad.org/2018/06/18/eucharisztikus-regionalis-talalkozot-tartottak-szilagysomlyon/)

A templom orgonája viszont egészen új, 1984-ben építették. Az altemplomban helyezték végső nyugalomra a templomot építtető házaspárt – Báthory István 1534-ben, Telegdy Katalint 1547-ben –, valamint Báthory András főudvarmestert 1563-ban. Miután körbejártuk az épületet elindultunk vissza a kocsihoz, és azzal vettünk búcsút Szilágysomlyótól, hogy a közeljövőben mindenképpen vissza fogunk térni a városba, hogy felkeressük a Magurán található várromot és belülről is megcsodálhassuk a XVI. században épült katolikus templomot.

simleu_silvaniei.JPGSzilágysomlyó települése a Maguráról nézve

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1gysomly%C3%B3)

A szilágysomlyói Báthory-várkastélyról és a katolikus templomról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/

https://erdelyinaplo.ro/aktualis/riportok/szilagysomlyo-harom-var-egyetlen-romja/print

https://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/szilagysomlyo.html

http://10.55.0.5/dragon/index.php

https://www.welcometoromania.eu/DN1h/DN1h_Simleu_Silvaniei_Cetatea_Bathory_m.htm

https://www.welcometoromania.eu/DN1h/DN1h_Simleu_Silvaniei_Biserica_Catolica_m.ht

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2715478006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.