Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Léva vára I. rész

Az egri hős, Dobó István birtoka

2020. március 18. - Egri Gábor

Minden évben nagy öröm számunkra, amikor néhány kellemes napot, vagy hetet tölthetünk a Dunakanyarban található, festői szépségű, kedves kis faluban, a sváb telepesek által a török kor után alapított Kismaroson. A munkával töltött hétköznapok kipihenésében fontos szerep jut az aktív kikapcsolódásnak: nem maradhatnak ki a repertoárból a környékbeli hegységekben – a Börzsönyben, a Visegrádi-hegységben és a Pilisben – megtett túrák, a vén Duna mentén kanyargó, csodálatos kilátást biztosító kerékpárúton Zebegény vagy Vác irányába vezető biciklizés, valamint a nyári hónapokban a kajakozás sem.

Néha azonban kedvünk támad ahhoz, hogy távolabbi vidékeket is felkeressünk, így egynapos autós kirándulásokra indulunk a szélrózsa minden irányába. 2018 és 2019 nyarán a Felvidéket is célba vettük, hogy Ipolyságnál az Ipoly folyón átkelve – mely településtől délre a Trianonnál önkényesen meghúzott, magyarok lakta területeket egymástól elszakító határ áll, ahol szerencsére már anélkül lehet továbbhaladni, hogy elkérjék a papírjainkat – felkeressük előbb Léva és Nyitra erősségeit, majd Csábrág, Bozók, Korpona, Dobronya, Zólyom és Saskő várait is megnézzük.

20180827_113410.jpgA lévai felső vár, amit a XIII. században építettek

A 66-os útról hamar rátértünk a nyugati irányba tartó 75-ösre, majd Garamszentgyörgynél a Garam folyó mentén haladtunk tovább az északnyugatra tartó 76-os úton. Garamkálna községénél ismét átkeltünk a Garamon, hogy az 51-es úton végül megérkezzünk Léva városába.

kepernyokep.pngAz egynapos felvidéki kirándulásaink célpontjai 2018 és 2019 nyarán

 

Léva várának megközelítése

A főút elhalad az alacsony dombtetőre épített vár mellett, aminek a közelében leparkoltam a kocsival, és a lévai születésű híres magyar Afrika-kutatóról, Kittenberger Kálmánról elnevezett utcán indultunk el a vár bejárata felé.

kittenberger_kalman1920.pngKittenberger Kálmán 1881. október 10-én született Léván

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kittenberger_K%C3%A1lm%C3%A1n#/media/F%C3%A1jl:Kittenberger_K%C3%A1lm%C3%A1n1920.png)

Egy rövid séta után megérkeztünk a valamikor Szentháromság térnek nevezett területre, ahol az 1873-ban épült első tanítóképző intézet épülete áll. A régi tanítóképző épületét 1911-ben megvásárolta a református egyház, hogy saját iskolát létesíthessen benne, az épület a mai napig az egyház tulajdona. Előtte a történelmi jelentőséggel bíró Szentháromság oszlop áll, amit 1777-ben Huszár János, a városi magisztrátus tagja építtetett.

20180827_113014.jpgA Szentháromság oszlop, mögötte pedig a református egyház épülete

A Szentháromság szoborcsoportot és az oszlop tetején elhelyezett Szűz Mária szobrot, a talpazaton álló négy szenttel együtt – Szent Sebestyén, Nepomuki Szent János, Szent Rókus és Keresztelő Szent János – a Patrimonium servandi polgári társulás újíttatta fel 2014-ben, korabeli dokumentumok alapján. Tőlünk jobbra feltűnt az alsó vár déli oldalán reneszánsz stílusban épült Dobó palota (amit kastélynak is neveznek), a várkapuval, ami előtt valamikor csapóhíd volt.

d9722cb1e0e59006d1e3.jpgLégi felvétel a várról (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2062-Leva-Var/)

 

A XIII. században épített kővár

Léva vára a Selmeci-hegység déli lábánál fekvő alacsony, sziklás dombtetőn épült fel, körülötte jött létre a Garam folyó mocsaras vidékének védelmét élvező Léva települése. Lévát először az Árpád-házi királyok idején említik az oklevelek „villa Leua” néven, mikor 1156-ban a kis erődítmény Bars fa-föld szerkezetű ispánsági várának tartozéka volt. A tatárjárás során elpusztult erősség helyére IV. Béla király (1235-1270) parancsára 1250 táján erős kővárat építettek, kihasználva a sziklacsúcs természetes adottságait.

20180827_113455.jpgA XIII. század második felében épült meg a lévai felső vár a sziklacsúcs természetes adottságainak felhasználásával

Mivel a mongolok a barsi erősséget is elpusztították, a XIII. század közepétől Léva lett Bars vármegye új központja egészen 1621-ig, amikor a török fenyegetés miatt a megyeszékhelyet a védettebb helyen fekvő Aranyosmarótra tették át.

1200px-bars.pngLéva évszázadokon keresztül Bars vármegye székhelye volt

(Kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c1/Bars.png/1200px-Bars.png)

1271-ben II. Ottokár cseh király sereggel tört be a Felvidékre, elfoglalva többek között Pozsony, Bazin és Nyitra várait, valamint Nagyszombat városát, azonban Léva védői visszaverték az ostromlók rohamát.

Csák Máté, majd I. Károly király birtoka

A várat az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett fiúági kihalását követően a birodalmát a Felvidéken Trencsén központtal kiépítő nagyhatalmú tartományúr, Csák nembeli Máté katonái szállták meg, a lévai erősség első írásos említése 1318-ból származik.

kiskiralyok_uralmi_teruletei.jpgLéva a XIV. század elején Csák Máté uralma alá került

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tartom%C3%A1ny%C3%BAr#/media/F%C3%A1jl:Kiskir%C3%A1lyok_uralmi_ter%C3%BCletei.jpg)

A kiskirály egészen 1321-ben bekövetkezett haláláig birtokolta a lévai várat és uradalmat, az erősség várnagya, Kistapolcsányi Gyula, csak Trencsén királyi kézre kerülését követően adta át Lévát Anjou I. Károly királynak (1308-1342), aki a vár élére, egyben barsi királyi ispánnak Becsei Imrét nevezte ki.

20180827_113720.jpgI. Károly király Becsei Imrét nevezte ki barsi királyi ispánnak és lévai várnagynak

A Képes Krónika szerint 1330. április 17-én Zách Felicián Visegrádon rátámadt a palotában éppen ebédhez készülődő királyi családra. Az idős nemes korábban Csák Máté szolgálatában állt, majd 1318-ban I. Károly király táborához csatlakozott, semptei várnagy lett, azonban az 1320-as évek végére kiesett a király kegyéből és számos címétől megfosztották. Arany János balladája szerint Zách Felicián bosszúból támadt a királyra és annak családjára, mert kisebbik lányát, Klárát megbecstelenítette Lokietek Erzsébet királyné öccse, Kázmér lengyel herceg, későbbi lengyel király. A merénylő előbb az uralkodóra támadt, majd a gyermekeit védő királyné négy ujját vágta le, végül az al-étekfogó tette ártalmatlanná.

zach_felician_merenylete.jpgZách Felicián merénylete a királyi család ellen a Képes Krónikában

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1h_Felici%C3%A1n#/media/F%C3%A1jl:Zach_Felician_merenylete.jpg)

I. Károly király haragjában szörnyű bosszút állt, és a május 15-én meghozott ítéletével harmadíziglen kiirtotta a Zách családot. Felícián fiát és annak szolgáját lovak farkához kötve gázoltatták halálra, idősebbik lányát, Sebét a lévai várnagy fejeztette le az uralkodó parancsára, míg a kisebbik lányát, Klárát, aki addig Erzsébet királynő udvarhölgyei között szolgált, arcán és kezén megcsonkították, és elrettentésként lovon hurcolták körbe az országban. A legenda szerint Sebe síró lelke mind a mai napig visszajár a lévai vár falai közé, ahol az elrejtett zugokban keresi férjét, Kopajt, akit fogságba vetettek, és gyermekeit, akiket a Szent János Ispotályos Lovagrend Rodosz szigetére vitt. 

A Lévai Cseh család

Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt Léván több ízben tartottak nádori közgyűlést, a vár egészen a XIV. század végéig királyi birtok maradt, azonban a vár jövedelméből több főúr is részesült. Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1395 táján Sárai (vagy Sárói) László temesi főispánnak adományozta a lévai váruradalmat, akinek a fia, Péter először használta a Lévai nevet.

010.bmpA Lévai Cseh családfa

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/harmadik-kotet-1435/cheh-csalad-levai-maskep-saroi-14AC/)

Mivel Lévai Péter a husziták elleni harcokban több ízben kitüntette magát, Lévai Cseh Péter néven is szerepelt a forrásokban. A Lévai Cseh család tagjai másfél évszázadon át voltak a vár és a környék urai, birtoklásuk idején, az 1440-es években a huszitáknak csak a települést sikerült felgyújtaniuk, a vár falait nem tudták bevenni. Az 1526-os törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni belháború idején a Lévai Cseh família – mely Léva várán kívül Csábrág és Szitnya erősségeit is birtokolta – Habsburg Ferdinánd főherceget támogatta.

A hírhedt Balassa Menyhért

A XIV. század végétől egészen 1542-ig a Lévai nemzetség tagjai – László, János, Zsigmond – voltak a várbirtok urai, majd Léva házasság révén a hírhedt Balassa Menyhért (vagy Menyhárt) honti, majd barsi főispán kezére jutott.

e8balassa_menyhert_16_sz_katona.jpg1542-ben Balassa Menyhért házasság útján szerezte meg Lévát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Balassa_Menyh%C3%A9rt#/media/F%C3%A1jl:E8Balassa_Menyh%C3%A9rt_(16._sz.)_katona.jpg)

Balassa Menyhért a gyarmati Balassa családból származott, apja, Balassa Ferenc az 1526-ban vívott mohácsi csatában halt hősi halált, anyja Perényi Zsófia, Perényi Imre nádor testvére volt, testvérei közül Balassa János nógrádi főispán – az ő fia volt Balassi Bálint költő –, Balassa Imre erdélyi vajda, míg Balassa Zsigmond borsodi főispán lett. Balassa Zsigmond volt az, aki 1530-ban hajdúival elfoglalta a bozóki premontrei kolostort, a szerzetesek egy részét megölette, a többieket pedig elűzte, majd ezt követően a rendházat erőddé alakíttatta át, amit fallal és vizesárokkal vettek körül. Nem volt kevésbé erőszakos személy Balassa Imre sem, akit Szapolyai János király (1526-1540) Majláth István mellé 1534-ben erdélyi társvajdává nevezett ki, azonban a kapzsi főúr 1540-ben Szapolyai ellen fordult és Habsburg Ferdinánd pártjára állt. Balassa Menyhért Szapolyai János király halálát követően szintén Habsburg Ferdinánd trónigényét támogatta, ezért kapta meg a barsi főispáni címet. 1542 októberében a török kézen lévő Pest ostrománál elesett Lévai Cseh Gábor, akinek az özvegyét, Thurzó Annát Balassa Menyhért vette feleségül. Habár Lévai Cseh Gábornak volt egy János nevű kiskorú fia, akit a Lévai Cseh család birtokai örökösként megillettek volna, Balassa Menyhért erővel tette rá a kezét Léva, Szitnya és Csábrág váraira.

20180827_113741.jpgBalassa Menyhért erővel tette rá a kezét a Lévai Cseh család birtokaira, köztük Léva várára

A török hadjáratok során egyre bővültek az oszmán megszállás alá kerülő úgynevezett hódoltsági területek, 1543-ban török kézre került Esztergom, egy évvel később pedig Visegrád és Nógrád várai is, így a XVI. század közepétől Léva a végvárrendszer része lett, fontos szerepe volt a felvidéki bányavárosok – Selmecbánya, Bélabánya, Újbánya, Bakabánya és Körmöcbánya – védelmében.

20180827_115026_richtone_hdr.jpg1543 után Léva vára a végvárrendszer része lett

Hogy a támadásoknak, rajtaütéseknek, ostromoknak hatékonyan ellenálljon, a sziklás domboldalon álló felső várat a XVI. század második felében modernizálták, a domb lába köré pedig ó-olasz típusú bástyákkal megerősített alsó várat építettek ki, melyet vízzel feltöltött árok vett körül.

727a1fd0fc54ac0825c4.jpgA felső vár körül a XVI-XVII. század során épült ki az alsó vár

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2062-Leva-Var/)

A várárkon egy híd vezetett keresztül déli irányba, ahol a falakkal körülvett város feküdt. Az 1554-es zsoldlista szerint Léva várának őrsége 400 huszárból és 200 hajdúból állt.

Az 1544-es török támadás

1544 tavaszán az esztergomi törökök egy éjszaka rajtaütöttek Léva városán és várán, létrák segítségével átmásztak a város agyaggal tapasztott palánkfalán, majd a janicsárokból és szpáhikból álló portyázók egy része rohamra indult a vár kapuja ellen. A harc zajára az ágyából kiugrott Balassa Menyhért vezetésével a várvédőknek sikerült visszaverniük a támadást, a törökök pedig lovakat zsákmányolva, a város épületeit felgyújtva visszavonultak Esztergom felé.

20180827_115934.jpg1544-ben a törökök egy éjszaka rajtaütöttek a városon, de a várat nem tudták elfoglalni

A várúr és katonái üldözőbe vették az oszmánokat, azonban a túlerőben lévő ellenségnek csak az utóvédjébe kaptak bele, majd visszatértek Lévára, ahova időközben sorra érkeztek a környező végvárak magyar katonái, akik között ott volt a híres bajvívó Thury György is, aki később Léva várkapitánya is lett. Balassa Menyhért és Nyáry Ferenc surányi kapitány vezetésével másodszor is a török portya nyomába eredtek, és Szalka (Ipolyszalka) mezővárosa melletti csatában, véres közelharcban előbb megfutamították a szpáhikat, majd a fanatikusan védekező janicsárokat mind egy szálig levágták. Egykorú források szerint mintegy 500 török veszett oda a viadalban.

A várat 1549-ben visszakapja Lévai Cseh János

Balassa Menyhért nemcsak kitűnő katona volt, hanem azok közé a gátlástalan főurak közé tartozott, akik a korszak zűrzavaros állapotát – a Szapolyai János és Habsburg I. Ferdinánd között zajló trónharcot, majd az ország három részre szakadását – igyekeztek saját meggazdagodásukra kihasználni. Balassa rendszeresen dúlta és fosztogatta a környékbeli kisebb birtokosokat és falvakat, végül a sok panasz nyomán Habsburg Ferdinánd elhatározta, hogy elfogatja a rablólovag módjára viselkedő barsi főispánt. 1549 nyarán indult meg a büntető had, melyet Nikolaus Salm (Salm Miklós) országos főkapitány vezetett, Balassa azonban nem várta meg, hogy elfogják, hanem Erdélybe menekült, míg várainak védelmét hű embereire bízta.

tombstone_of_melchior_balassa.jpgBalassa Menyhért 1549-ben Erdélybe menekült

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Balassa_Menyh%C3%A9rt#/media/F%C3%A1jl:Tombstone_of_Melchior_Balassa.jpg )

Lévát Dacsó Tamás várnagy hosszú ideig tartotta az ostromlók ellenében, azonban végül kénytelen volt feladni a várat. Léva birtokát a jogos tulajdonos, a közben nagykorúvá váló Lévai Cseh János kapta vissza, aki azonban 1553-ban, 18 évesen fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg Bécsben, ezért a lévai uradalom a királyi Kamara kezelésébe került.

Kitűnő várkapitányok Léva élén

Az elkövetkező években Léva várának élére kitűnő várkapitányok kerültek, akik egyben Bars vármegye főispánjai is voltak. 1554 és 1556 között Telekessy Imre, majd 1556 és 1558 között Thury György volt a török által fenyegetett Léva várkapitánya.

20170803_111139.jpgA híres bajvívó Thury György 1556 és 1558 között volt Léva várkapitánya

1558-ban Thury Györgyöt az egri hős, Dobó István váltotta, míg Thuryt 1559-től Palota várának vezetői tisztségével bízta meg Habsburg Ferdinánd. Dobó István életében az egri vár 1552-es sikeres megvédése meghozta a fordulatot a rangemelkedés és a vagyongyűjtés terén egyaránt. Kiváló szolgálataiért Ferdinánd császár 1553-ban Kendy Ferenccel együtt erdélyi vajdának nevezete ki, így a Habsburg uralkodó nevében irányította Erdélyt, amit 1551-ben hagyott el Szapolyai János király özvegye, Jagelló Izabella, és a gyermek János Zsigmond. Dobó Déva várában rendezte be székhelyét – ahol a várkapitány az öccse, Dobó Domokos volt –, míg Szamosújvárt családi lakhelyként uralta.

20170326_125248.jpgDobó István Eger 1552-es ostromát követően erdélyi vajda lett

Azonban 1556 tavaszára Dobó István helyzete tarthatatlanná vált Erdélyben, ekkora a lakosok biztonságát szavatolni nem képes, csak a hatalmát megtartani igyekvő Ferdinánd uralmával szemben egyre erősödő ellenállás bontakozott ki, Kendy Ferenc vajda nyíltan János Zsigmond és Izabella pártjára állt. Dobó lemondott a vajdai tisztségről, amitől a szászsebesi országgyűlés megfosztotta és Szamosújvárra húzódott vissza, miközben Ferdinánd lemondott az Erdély feletti hatalomról. Miután János Zsigmond és Izabella visszatért Erdélybe, Dobó István, hasztalannak tartva az ellenállást, szabad elvonulás fejében 1556 decemberében feladta Szamosújvár várát – Balassa Menyhértnek, Kendy Antalnak és Petrovics Péternek –, azonban Izabella özvegy királyné Kolozsvárra kényszerítette, ahol perbe fogták és fogságba vetették. Végül 1557. november 6-án éjjel sikerült megszöknie a szamosújvári börtönből, egy kötélen leereszkedve a vár falán.

Dobó István 1558-ban lett Léva birtokosa

A rövid erdélyi vajdaságot (1553-1556), majd a mintegy tíz hónapos szamosújvári rabságot követően a Habsburg-fennhatóság alatt álló Királyi Magyarországra visszatérő Dobó István – az Erdélyben elszenvedett fogságért, valamint az egri vár megvédéséért – Ferdinándtól 1558. január 8-án megkapta Léva várát és a mezővárost, majd 1561-ben Bars vármegye főispáni címét, ezen kívül hét ezer arany zálogösszeg fejében megkapta Telkibánya és Gönc mezővárosait.

dobo_istvan.jpg

Dobó István 1558-ban kaptam meg a lévai uradalmat

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dob%C3%B3_Istv%C3%A1n#/media/F%C3%A1jl:Dobo_istvan.jpg)

A török támadásaitól tartó Dobó nemcsak az eredetileg gótikus lévai vár védelmi megerősítésén munkálkodott, hanem az alsó vár déli oldalán ma is álló, reneszánsz stílusú palotaszárny építésének megkezdése is az ő nevéhez fűződik. A palota mindkét oldalát egy-egy bástya erősítette, melyek a várat délkeleti és délnyugati irányból védték.

20180827_113445.jpgA Dobó palota északi oldala

A palota dél felé nyíló bejárati kapuja felett korabeli emléktábla örökíti meg az építtető nevét. Szövege szerint: „Magnificus D[ominus] Stephanus Dobo de Ruszka comes Bars Medio Ladislai de Zelemér fratris sui fecit Anno Domini MDLXXI.” A palotaszárny építését valószínűleg Dobó István fia, Ferenc fejezte be, ugyanis az egri hős 1571-ben fogoly volt Pozsonyban. Dobó 1558-ban kénytelen volt az erőszakoskodó várkapitányt, Horváth Bertalant leváltani, akinek helyére Chutor Endrét nevezte ki. Az ő idejében nyerte el a vár és az erődítményrendszer végső formáját, és pusztulásáig, 1709-ig így is maradt fenn.

Dobó István pozsonyi rabsága és halála

Dobó István 1568 tavaszán Pozsonyba utazott, hogy egy folyamatban lévő peres ügyét tisztázza a kamaránál, azonban a poroszlók elfogták és börtönbe csukták. Nem volt sokáig fogságban, ugyanis megbízható emberei segítségével, ökörhajtónak álcázva magát, a város csordájával kora reggel kiszökött a városból, és a jól védhető Lévára menekült. Elfogásának hátterében valószínűleg a hatalmas Dobó vagyon megszerzésének célja állt, amiről a Habsburg udvar az első sikertelen próbálkozást követően sem tett le.

castle_levice_rec.jpgA palota két oldalán ágyúbástyák állnak

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9va#/media/F%C3%A1jl:Castle_Levice_rec.jpg)

1569. október 12-én a pozsonyi országgyűlés utolsó napján Habsburg Miksa parancsára, koholt vádak alapján – miszerint Habsburg-ellenes fegyveres lázadást szerveztek, melynek során Erdély és a Királyi Magyarország egyesítését tervezték János Zsigmond erdélyi fejedelem vezetése alatt – letartóztatták az idős, köszvényben szenvedő Dobót, valamint sógorát, Balassa Jánost. Balassa Dobó István feleségének, lekcsei Sulyok Sárának a testvérét, Sulyok Annát vette feleségül, házasságukból született Balassi Bálint, a híres magyar költő.

dobo_es_lekcsei_sulyok_csaladfa.JPGA ruszkai Dobó és a lekcsei Sulyok családfa

1570. március 8-án éjjel Balassa János a börtön falának megbontásával sikeresen megszökött és üldözői elől lengyel földre menekült, azonban a megromlott egészségi állapotú Dobó, aki a köszvény miatt az ágyat nyomta, továbbra is Pozsonyban maradt, távollétében unokaöccse – testvérének Dobó Annának és Zeleméry Kamarás Jánosnak a fia –, Zeleméry László igazgatta a lévai birtokot. Dobó nem ismerte be bűnösségét, végig kitartott ártatlansága mellett, fogva tartói pedig nem tudtak olyan bizonyítékokkal előállni, amelyek alapján vádemelésre vagy perre sor kerülhetett volna.

levarajzok14.jpgAmíg Dobó Pozsonyban fogságban volt, a lévai birtokot unokaöccse, Zeleméry László igazgatta

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2062-Leva-Var/)

1571. március 14-én Gyulafehérváron meghalt János Zsigmond, akinek támogatásával Dobót a letartóztatásakor megvádoltak, azonban az idős főurat csak 1572 áprilisában – három és fél év fogság után – engedték szabadon. Az idős és megtört Dobó István, az egri vár hős kapitánya élete utolsó heteit Szerednye várában töltötte, ott huny el 1572 májusában vagy júniusában. Testét a közeli Dobóruszka templomában helyezték örök nyugalomra, síremlékét 1575-ben fia, Dobó Ferenc állíttatta, aki apja hatalmas vagyonát, így Léva várát is örökölte.

20170326_151221.jpgDobó István vörösmárvány sírköve

Dobó István vörösmárvány sírkövét Buttler János gróf vitette Egerbe 1833-ban, hogy Pyrker érseknek ajándékozza, jelenleg az egri vár gótikus püspöki palotájának földszinti termében, a Hősök termében látható.

20170326_150315.jpgA Hősök terme az egri várban

A következő írásomban folytatom Léva várának történetét, szó lesz az erősség 1663-as török kézre kerüléséről, az 1664-ben Léva közelében vívott szentbenedik csatáról, az erődítmény szerepéről a Rákóczi-szabadságharcban, valamint a 2018-as lévai látogatásunkról.

20180827_115123.jpg

További képek találhatók Léva váráról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Források és ajánlott oldalak:

Szombathy Viktor  - Száll a rege várról várra

Csiffáry Gergely – Ruszkai Dobó István életrajza

https://varak.hu/latnivalo/index/2062-Leva-Var/

http://slovakia.travel/hu/leva-vara

http://www.leva.eoldal.hu/cikkek/a-levai-var-tortenete.html

http://www.szozat.org/index.php/emlekezet/tartalommutato/4950-takats-sandor-csaky-szalmaja

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/18-ii-rakoczi-ferenc-nemzeti-folkelese-17011714-4329/ii-rakoczi-ferenc-nemzeti-folkelese-17031711-a-a-magyarok-szabadsagharca-az-onodi-gyulesig-17031707-43C2/3-az-1703-evi-hadjarat-43E2/d-a-levai-csata-1703-oktober-31-en-440E/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2415533030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása