Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig

A vár 1566-os ostroma, az 1849-es fegyverletétel és a vár meglátogatása

2019. április 08. - Egri Gábor

Az előző írásomban szó volt Gyula várának XV. századi – Maróti János és fia, László – általi építéséről, amit a XVI. század elején Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix folytatott. Az 1500-as években, a tűzfegyverek megjelenésének hatására át kellett alakítani a középkori védműveket, ekkor alakult ki a palánkfalakból, bástyákból és vízzel teli várárkokból álló szigeterőd rendszere a belső téglavár körül.

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepéig

A gyulai téglavár és szigeterőd kiépítése

A Körösök mocsarai által védett szigeten felépített gyulai vár napjainkban az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek legépebb formában fennmaradt téglavára – sok helyen azt is olvashatjuk, hogy Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki gótikus téglavára –, mely nagyszámú XV. századi építészeti részlettel, a Zsigmond-kori főúri lakóépületekre jellemző gótikus belső terekkel rendelkezik annak dacára, hogy jelentős részeit az újkorban vagy már a XX. századi helyreállítások során építették. 2018 tavaszán, a geszti Tisza-kastély meglátogatását követően Gyulára utaztunk, ahol az első állomásunk a város központi részén, a Gyulai Várfürdő és az Almásy-kastély szomszédságában, egy hangulatos kis tó mellett álló gyulai vár volt.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok III. rész

Látogatás Geszten a Tisza-kastélynál és a családi kriptánál

Az előző két írásomban (I. rész, II. rész) bemutattam a köznemesi sorból származó, majd a XIX. század végén grófi címet elnyerő borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XVII. századi korai ősöktől kezdve egészen Tisza Kálmán miniszterelnökig és három fiáig, valamint az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítést irányító, és ezért grófi címet kapó Tisza III. Lajosig. A miniszterelnöki posztot tizenöt éven keresztül betöltő Tisza Kálmán legidősebb fia, gróf Tisza IV. István apja nyomdokait követve 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt az ország miniszterelnöke, második kormányzása idején tört ki az első világháború, ami később a meggyilkolásához vezetett.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok II. rész

Tisza Kálmán hosszú miniszterelnöksége, valamint látogatás Kocsordon

Az előző írásomban bemutattam a borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XIX. századig, Tisza Istvántól kezdve – aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem követe volt a török udvarnál, majd Kővár kapitánya lett – a geszti birtokot megszerző Tisza I. Lászlón, majd a Geszten kastélyt építő Tisza II. Lászlón keresztül, egészen Tisza I. Lajosig, akinek fiát, a tizenkilenc évesen elhunyt Tisza Domonkost 1851/52-ben néhány hónapig Arany János tanította. Mai bejegyzésemben folytatom a család fontosabb tagjainak, valamint a geszti Tisza-kastély sorsának bemutatását, továbbá egy bekezdésben kitérek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kocsord településére is, ahol szintén található egy Tisza-kastély.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok I. rész

A geszti birtok megszerzése, a kastély építésének kezdete

1918. október 31-én csütörtökön, az őszirózsás forradalom utolsó napjának késő délutánján fegyveresek egy csoportja hatolt be a Zugló patinás villanegyedében – a Hermina út 45. szám alatt – álló úgynevezett Roheim-villába, majd miután az épületben több lövés eldördült, a katonákból, tengerészekből és civilekből álló csoport tagjai sietve távoztak. A merénylők a villa ebédlőjének padlóján holtan hagyták hátra gróf Tisza Istvánt, aki az Osztrák-Magyar Monarchia nagy tekintélynek örvendő politikusaként 1903-1905, illetve 1913-1917 között volt magyar miniszterelnök.

Tovább

Szászhermány erődtemploma

XV. századi falfestmények a védőtoronnyá átalakított kápolna falán

Prázsmár erődtemplomának meglátogatását követően nem utaztunk túl sokat, hiszen erdélyi kirándulásunk következő állomása, a Szászhermány (német neve: Honigberg) településének közepén emelkedő megerődített templom csak tíz kilométerre található Prázsmártól. Először a 10-es főúton haladtunk, majd a 11-es főútra rátérve már Szászhermány – ami Brassótól is csak nyolc kilométerre van északkeleti irányban – egykori szász településének határában voltunk.

Tovább

Prázsmári erődtemplom

Az UNESCO Világörökség részét képező erődített templom a Barcaságban

A Délkelet-Erdélyben található Barcaság (németül: Burzenland) központjától, Brassó városától tizennyolc kilométerre északkeletre, a Barcasági-medence keleti határának sík területén fekvő Prázsmár falu főterén emelkedik az UNESCO Világörökség részét képező, fallal körülvett szász evangélikus templom, a Barcaság legtekintélyesebb templomerődje. 2017-es erdélyi kirándulásunk negyedik napjának első állomása a 10-es főút mentén fekvő egykori szász település volt, az erődtemplomot sem kellett sokáig keresni, a főútról balra leágazó Strada Mare az épület mellett vezet el.

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végétől napjainkig

Erdély egyik legbiztonságosabbnak tartott síkföldi vára

Az előző írásomban bemutattam Fogaras várának és uradalmának – mely egyike volt Erdély legnagyobb, leggazdagabb és talán legszebb fejedelmi, azt megelőzően pedig királyi birtokainak – történetét a XIV. századi favár építésétől egészen a XVI. századig, amikor Majláth (Maylád) István a főként fából álló vár helyén kőből és téglából épült, magas fallal és vizesárokkal kerített háromszintes várat építtetett. A török rabságban meghalt Majláth mellett szó volt többek között a fogarasi uradalmat birtokló havasalföldi fejedelmekről, Tomori Pálról, aki a vár kapitánya volt 1505 és 1514 között, valamint a Báthory István és Békés Gáspár közötti küzdelemről az erdélyi fejedelmi trónért.

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végéig

A Fogarasi-havasok északi lábánál, az Olt bal partján fekvő ősi város

2017 augusztusában majdnem egy hetet töltöttünk Erdélyben, ahol az első napon felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd kelet felé haladva Déva és Vajdahunyad várait, a kirándulás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában, ahonnan a keresztényszigeti erődtemplomhoz vezetett az utunk, majd Szelindek várát néztük meg. Az egykori erdélyi szász központban, Nagyszebenben csak egy ebédre álltunk meg, majd tovább utaztunk Dél-Erdély belseje felé az 1-es főúton.

Tovább

Bujáki vár

Egy elfeledett, sorsára hagyott vár Palócföldön

2017 novemberében Palócföldön töltöttünk el három napot és hollókői szállásunkról kiindulva több környékbeli történelmi épületet – hollókői vár, cserteri vár, Tari Lőrinc udvarháza, szécsényi kastély és vár, Salgó és Somoskő várai, Fülek erőssége – is felkerestünk. Kirándulásunk utolsó napján előbb a Sámsonháza mellett található Fejérkő várának csekély romjait tekintettük meg, majd Bujákra indultunk, hogy utolsó állomásként megnézzük a település közelében, egy 310 méter magas hegyen álló bujáki vár maradványait.

Tovább

Fejérkő vára Sámsonháza mellett

Egy több száz évvel ezelőtt elpusztult nógrádi vár romjai

Egy korábbi írásomban már bemutattam a Balatontól délre, Somogy megyében található Kereki község határában fekvő Fehérkő várát, mely nem tévesztendő össze a mai írásomban szereplő, nógrádi Fejérkő várával. 2017 novemberében, hollókői kirándulásunk utolsó napján előbb a Sámsonháza mellett rejtőző Fejérkő várának csekély romjait kerestük fel, majd utazásunk utolsó állomása a bujáki várrom volt.

Tovább

Füleki vár

A kuruc király megkoronázása

Salgó és Somoskő várainak felkeresését követően még volt néhány óránk sötétedésig, így mielőtt még visszatértünk volna a hollókői szállásunkra, megnéztük a határ közelében, de már a szlovák oldalon álló füleki várat. Az országhatárt Somoskőújfalunál léptük át, majd a 71-es főutat követve tíz kilométer megtétele után megérkeztük Fülekpüspökire, ahol jobbra tértünk le a főútról. Egy körforgalmat követően rövidesen már Fülek belvárosában autóztunk, ahol a kocsit a Billa bevásárlóközpont mögötti parkolóban hagytam. Innen néhány percet kellett már csak sétálni a várig, melynek vulkáni bazaltcsúcsra épült impozáns romjai már messziről látszanak.

Tovább

Somoskő vára

Egy magyar település, melynek vára Szlovákiához tartozik

Salgó várának felkeresését követően visszasétáltunk Salgóbányára, a Vár utca végén kialakított parkolóban hagyott kocsinkhoz, majd észak felé hagytuk el a települést, hogy a szomszédos Somoskő várát is megnézzük. Csak néhány kilométert kellett gurulnunk, ha lett volna időnk, akkor gyalog tesszük meg a két vár közötti utat, de sajnos elég zsúfolt volt a programunk, így kénytelenek voltunk a túrázást máskorra halasztani. Somoskő települése a magyar-szlovák határ magyar oldalán fekszik, a vár azonban már a határ túlsó oldalán emelkedik. Hogy ez miként alakult így, arra még később visszatérek.

Tovább

Salgó vára, Castrum Salgow

A bazaltcsúcsra épült középkori sasfészek

A Nógrád megyében, Salgótarján közelében található Salgó vára nem tévesztendő össze a börzsönyi Perőcsény település közelében fekvő, a XV. század elején elpusztult Salgóvár romjaival. Szécsény városát a 22-es főúton hagytuk el kelet felé, majd rövidesen a 21-es főúthoz érkeztünk, ahol balra kanyarodtunk a magyar-szlovák határ irányába. A 211-es úton elkerültük Salgótarján belvárosát, és tovább haladtunk északnak. Somoskőújfalunál letértünk a főútról jobbra, az Ifjúsági útra, amely kelet felé vitt ki minket a településről.

Tovább

Szécsény középkori vára

Séta az egykori vár területén és a Forgách-kastély meglátogatása

2017 novemberében Hollókő Ófalujában töltöttünk három napot, és természetesen nekiindultunk felfedezni a környékbeli várakat, kastélyokat, templomokat. Hollókő váráról, a Cserteri várról, valamint Tari Lőrinc udvarházáról már írtam, mai bejegyzésemben Szécsény egykori várát mutatom be, melyből napjainkra nem sok maradt.

Tovább

Hollókő vára

A vár, melyet a legenda szerint az ördög fiai építettek

Miután Taron megnéztük a középkori udvarház falmaradványát és elfogyasztottunk egy-egy csésze himalájai jakvajas teát a Kőrösi Csoma Sándor emlékére létrehozott buddhista emlékparkban található Tara Teaházban, elindultunk kirándulásunk első napjának utolsó állomására: Hollókőre. A szállásunk a palóc Ófalu Petőfi Sándor utcájában volt, Hollókőnek ezen része 1987 óta szerepel az UNESCO kulturális és természeti világörökség listáján.

Tovább

Tari Lőrinc udvarháza és a Szent Mihály templom Taron

Luxemburgi Zsigmond király híres lovagjának története

Miután felkerestük Pásztó városának Hasznos településrésze mellett a cserteri vár romjait, folytattuk utunkat Hollókő felé, de mielőtt még elfoglaltuk volna a szállásunkat megálltunk Tar községnél is, ami Pásztótól mintegy négy kilométerre fekszik északkeleti irányban.

Tovább

Cserteri vagy Hasznosi várrom

A mátrai hadiút védelmére épült vár

2017 novemberének első napjaiban Hollókőre utaztunk, mivel a Cserhát vidékén még nem jártunk, így hát itt volt az ideje, hogy pár napot aktív pihenéssel töltsünk el a környéken. A falu világörökség részén volt a szállásunk, és természetesen megnéztük a hollókői várat is, azonban már az odafele vezető útra is beterveztem néhány látnivalót, mint például a Cserteri vár felkeresését, vagy pokoljáró Tari Lőrinc udvarházának meglátogatását.

Tovább

Várpalotai Thury vár II. rész

Thury György a magyar El Cid

Előző bejegyzésemben a Bakony lábánál fekvő Palota udvarházának, majd várának 1397-től 1559-ig terjedő történetét mutattam be. Az első épületeket Nagy Lajos király (1342-1382) nádora, II. Kont Miklós emeltette, majd az udvarházat Újlaki Miklós bosnyák király építette át várrá. A XVI. század első felében a híres rablólovag, Móré László is birtokolta Palota várát, majd 1559-ben a török kori magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Thury György lett a stratégiailag fontos helyen fekvő erősség kapitánya.

Tovább

Várpalotai Thury vár I. rész

Kont Miklós, Újlaki Miklós és Móré László vára

2017 nyarán előbb a Vértes hegységben, majd a Balaton körül kirándultunk és felkerestünk több várat, templomot, egykori apátságok és pálos kolostorok romjait. A Bánd mellett található Essegvár meglátogatása után egy barátom szüleinél szálltunk meg Bakonykútiban, majd kirándulásunk utolsó napjának első állomása Várpalota volt, ahol a híres bajvívó hősről, Thury Györgyről elnevezett várat látogattuk meg.

Tovább

5+1 vár a Balaton-felvidéken

A magyar tengernél nem csak strandolni lehet

Aki a Balatonhoz utazik, az az esetek döntő többségében azért megy, hogy megmártózzon a tó vizében, majd a vízparton fekve élvezze a bőrét cirógató vagy néha már perzselő Nap sugarait. Azoknak, akik nem feltétlenül szeretnének egy hétig a vízben ázni, és a tóparti pihenés mellett aktív kikapcsolódásra is vágynak, mai írásomban 5+1 várat mutatok be, melyek a Balaton-felvidéken találhatók. Így a strandolás mellett, a hűvösebb napokon fel lehet kerekedni hegyet mászni, erődben sétálni, majd a több száz éves falak között vissza lehet repülni a képzelet szárnyán a magyar történelem küzdelmekkel, ármánnyal, hősiességgel és kudarcokkal teli napjaiba. A Zempléni-hegységben található 5+1 vár után következzék tehát a Balaton-felvidék 5+1 vára.

Tovább

Abaújvári földvár és református templom

Csendes kis falu a határ mentén, mely egykor Abaúj vármegye központja volt

Abaújvár települése több mint kétezer éves múltra tekint vissza, a régészeti feltárás szerint a középkori fa-föld építésű Abaújvár várának sánca egy, a római császárok korában (I.-IV. század) itt állt település maradványaira épült. Ez a nagy múltú középkori város – mely Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt – ma egy festői környezetben fekvő, néhány száz lelket számláló falu a magyar-szlovák határ mentén, a Zempléni-hegység északi peremén, a Hernád völgyében, a folyó bal partján.

Tovább

5+1 vár a Zempléni-hegységben

Kirándulás az ország északkeleti részén

Nem kell ahhoz külföldre utazni, hogy több száz éves, legendákkal átitatott helyszínekre bukkanjon az arra fogékony túrázó, mindamellett élvezhesse az érintetlen és vadregényes természetből áradó nyugalmat és békét, sőt Budapesten és a Balatonon kívül is akad hely, ahol rengeteg élmény és látnivaló vár az aktív kirándulásra vágyókra. Magyarország jelenlegi és történelmi területe gazdag természeti kincsekben és történelmi emlékhelyekben, ez alól az Északi-Középhegység keleti végén található Zempléni-hegység sem kivétel. Jelen írásomban 5+1 olyan várat és várromot mutatok be, melyeket érdemes felkeresni, miközben a kiránduló felfedezi a Zemplén varázslatos vidékét, valamint jobban megismerkedik a dicső és tragikus fordulatokban egyaránt gazdag magyar történelemmel is. A Studhist téli és őszi képei a várakról talán egy kis felüdülést hoznak a forró nyári napokba.

Tovább

Dédesi vár

Középkori és őskori vármaradványok a Bükkben

2017 szeptemberének utolsó hétvégéjét a Bükk északi részén található Mályinkán töltöttük vendégségben. Szombat délelőtt a kellemes őszi napsütésben négyesben indultunk gyalogtúrázni, a kirándulás nem titkolt célja a közeli dédesi várrom felkeresése volt.

Tovább

Szelindeki vár

Szász erősség Nagyszeben és Medgyes között

Aki a természeti kincsek és értékek felkeresése mellett érdeklődik a középkori magyar történelem emlékei iránt is, az Erdély földjén igazán elemében érezheti magát, hiszen lépten-nyomon várromok, több száz éves erődtemplomok, kastélyok, erődített szász városok és régi korok elfeledett csataterei bukkannak fel a kirándulók előtt a láthatáron. 2017 augusztusában előbb felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd Déva és Vajdahunyad várait, az utazás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában, ahonnan a keresztényszigeti erődtemplomhoz vezetett az utunk.

Tovább

Amadé vár

Gönc középkori lovagvára

A gönci pálos kolostor romjaitól dél felé indultunk tovább a piros turistajelzésen, mely a vadregényes zempléni erdő sűrűjébe vezetett minket. Balra tőlünk, a meredek alján csordogált a Kis-patak, míg jobb kézre sziklás-erdős emelkedő húzódott. A kis patak vidám csacsogásán és a lépteink zaján kívül csak a Zempléni-hegység gazdag madárvilágának kórusa hallatszott, amint búcsúzott a nyártól.

Tovább

Gönci pálos kolostorrom

Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templomrom az erdő mélyén

2017. szeptember 16-án délután érkeztünk meg a Zempléni-hegység északkeleti oldalán található Kishutára, azonban nem sok időt töltöttünk a szállásunkon, rövidesen felkerekedtünk és hármasban elindultunk, hogy túrázzunk kicsit a környéken és megnézzünk két középkori romot. Átvezettem Telkibányára, ahonnan a piros jelzést (Rákóczi út vagy Szent Erzsébet út) követve előbb a gönci pálos kolostor romját, majd az Amadé várromot látogattuk meg az erdő mélyén.

Tovább

Kereszténysziget erődtemploma

Az evangélikus Szent Szerváciusz templom

A 2017-es erdélyi kirándulásunk második napjának reggelén felkerestük Alvinc települést, ahol megnéztük Fráter György bíboros kastélyának csekély romjait, majd onnan délkeleti irányba utaztunk tovább az A1-es autópályán Erdély belseje felé. Nagyszeben városától mintegy tíz kilométerre nyugatra, a Szeben-folyó partján, az A1-es autópályával párhuzamos 7-es főút (E68) mentén fekszik az egykori szász település Kereszténysziget (német nevén: Grossau), melynek nevezetessége a falakkal és tornyokkal körülkerített középkori temploma.

Tovább

Buda várának története 1849-től napjainkig

Építkezések a dualizmus idején, a II. világháború pusztításai

A korábbi három írásomat követően – lásd a bejegyzés végén – elérkeztünk a budai vár eddigi történetének utolsó fejezetéhez, melyben az erősség históriájának 1849-től egészen napjainkig lezajlott fontosabb eseményeiről lesz szó. A XIX. és a XX. század is bővelkedett építkezésekben, átalakításokban és ostromokban, melyek a vár korábbi képét jelentősen megváltoztatták. 1849-ben rövid időre magyar kézre került a vár, melyet a honvédsereg hősies rohammal vett be a dicsőséges tavaszi hadjárat utolsó szakaszában, május 21-én.

Tovább

Buda várának története 1686-tól 1849-ig

A vár újjáépítése, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

Eddig két bejegyzést írtam Buda várának történetéről, az elsőben a középkori vár és város építéséről és virágkoráról volt szó, a másodikban pedig a törökök 145 éves uralmáról, valamint Buda 1686-os visszafoglalásáról. A legtöbb vár esetében itt véget is szokott érni a dicső történet, esetleg még a Rákóczi-féle szabadságharcban jutott némi szerep az erősségeknek, utána a legtöbb esetben pusztulásnak indultak a falak. Buda esetében azonban nem ez történt, sőt a török kor utáni helyreállításokat követően, a XIX-XX. században is hatalmas építkezések zajlottak a várnegyed területén, és a napjainkban is folyamatosak a felújítások, átépítések, valamint a világháborút követően lerombolt épületek újraépítési munkálatai.

Tovább