Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Szigetvár a leghősiesebb város

A vár és a város néhány épületének rövid bemutatása

2019. november 18. - Egri Gábor

Az előző írásomban bemutattam Sziget várának történetét, melynek korai magját a XV. század első felében építették az Almás-patak árterének egyik szigetére, majd a XVI. század közepére fokozatosan kialakult a mocsarakkal, tóval és vizesárokkal körülvett, három részből álló erődítmény. Szó volt a vár kevésbé ismert 1556-os, majd a Zrínyi Miklós és katonái önfeláldozása miatt híressé vált 1566-os ostromairól, valamint az erősség későbbi sorsáról. Jelen bejegyzésemben a 2018 októberének végén a városban és várban tett látogatásunkról fogok írni, bemutatva nemcsak az egykori belső és külső vár helyén álló négybástyás várromot, hanem a város néhány történelmileg jelentős épületét is.

Tovább

Szigetvár története és a vár 1566-os ostroma

A mocsárral és vízzel körülvett Sziget vára

A Debrecentől Pécsig vezető utunk során több Dunántúli, történelmi szempontból fontos helyszínen megálltunk, így megnéztük a dunaföldvári Csonka-tornyot, Simontornya várát, Ozorai Pipo várkastélyát, majd Bátaszéken a cikádori ciszterci apátság templomának romjait. Már sötétedett, mikor megérkeztünk Baranya megye székhelyére és elfoglaltuk a szállásunkat az 535 méter magas Misina csúcsán magasodó tévétoronytól nem messze. Másnap reggel, miután megcsodáltuk a Pécsre és környékére nyíló fantasztikus kilátást a tévétoronyból, ahol a metsző, hideg szél miatt nem tartózkodtunk sokáig, elindultunk a 6-os főúton nyugat felé, hogy megnézzük a híres Szigetvár városát, és a várat, ahol 1566. szeptember 7-én Zrínyi Miklós és hős katonái kirohantak a törökre és dicső tettükkel, önfeláldozásukkal örökre beírták nevüket a történelem lapjaira.

Tovább

Cikádori ciszterci apátság

Később széki bencés apátság, palánkvár, majd barokk templom

A dunaföldvári Csonka-torony, Simontornya vára, majd Ozorai Pipo várkastélyának felkeresését követően folytattuk utunkat déli irányba, Pécs felé, hiszen estére el kellett foglalnunk a szállásunkat. De még egy megállót beiktattunk késő délután, ezért Bátaszéknél ismét elhagytuk az M6-os autópályát és előbb az 55-ös, majd az 56-os főúton haladtunk Bátaszék városának központjába. Az impozáns Nagyboldogasszony-templom közelében, a Budai utcán parkoltam le a kocsival, de nem a neogótikus templomra voltam kíváncsi elsősorban, hanem a tőle északra található romokra, hiszen a mintegy húsz éve kialakított romkertben Magyarország első ciszterci monostortemplomának, Cikádornak lassan kilencszáz éves maradványai láthatók.

Tovább

Ozorai Pipo várkastélya

A híres hadvezér, Filippo Scolari által épített vár

A simontornyai vár megtekintése után nem kellett sokat utaznunk a következő látnivalóig, ugyanis Ozora, azon belül pedig Ozorai Pipo várkastélya is a Sió mentén található, mindössze tizennégy kilométerre Simontornyától. A településre beérve áthaladtam a Sió vize felett, majd a Hunyadi utca elején parkoltam le a kocsival, ahonnan már csak néhány méterre húzódtak a vár külső falai.

Tovább

Simontornyai vár

Egy többször átépített vár, mely virágkorát a XVI. század elején élte

Dunaföldvárról – ahol a Csonka-tornyot néztük meg – mintegy harminc percet kellett haladnunk a 61-es főúton nyugat felé, és elértük kirándulásunk következő állomását, a Tolnai-Hegyhát északi nyúlványainál, a Sió-csatorna partján fekvő a hajdani mezővárost, a valamikor vásártartási joggal bíró települést, Simontornyát. A 61-es és a 64-es főutak találkozásánál balra kanyarodtunk a Petőfi utcára, majd rátértünk a Várkert utcára, amely elvezetett minket egészen a Vár térre, ahol a középkori vár maradványai állnak. Az erősség déli oldalán álló Öregtoronnyal szemközt található parkolóban tettem le a kocsit. Mielőtt a Kaputornyon keresztül bementünk volna a várba, előbb körbejártuk az épületet.

Tovább

Dunaföldvári Csonka-torony

Erős palánkvár maradványai a Duna mentén

2018 októberének végén Baranya megye székhelyére, Pécsre utaztunk, hogy néhány napon keresztül a városban és környékén nézelődjünk, kiránduljunk, keressünk fel középkori történelmi emlékhelyeket: várakat – Szigetvár, Siklós, Pécsvárad –, templomokat, kolostorokat és végül a mohácsi csatateret. Természetesen már az odafele vezető útra is beiktattam néhány látnivalót, melyek megtörték a Debrecentől Pécsig tartó út egyhangúságát. Budapestet az M0-ás autópályán kerültük el, majd a Dunán átkelve rátértünk a folyóval párhuzamosan déli irányba haladó M6-os autópályára. Az első pihenőhelyünk Dunaföldvár volt, ahol megnéztük a Duna mentén felépített, az átkelőhely és a Délvidékről Budára vezető fontos hadiút védelmét ellátó úgynevezett Csonka-tornyot vagy Török-tornyot.

Tovább

Berethalom erődtemploma

Erdély legnagyobb szárnyasoltára és a világkiállítást nyert sekrestyeajtó

Segesvár történelmi belvárosának megtekintését követően nyugat felé indultunk el a 14-es főúton Medgyes irányába, majd Szászsárosnál letértünk balra a 141B jelű mellékútra, melyen mintegy kilenc kilométert tettünk meg, és meg is érkeztünk Berethalom településére. A szász evangélikus erődtemplom a falu közepén emelkedő dombra épült, így már messziről megpillantottuk az impozáns, hatalmas falakkal körbevett gótikus stílusú épületet.

Tovább

Segesvári várnegyed II. rész

Séta a középkori vár ódon hangulatú utcáin

Előző bejegyzésemben röviden bemutattam a szász város, Segesvár történetét a XII. század közepétől a XX. századig, majd a várban tett 2017-es és 2018-as kirándulásunk során készített képek segítségével virtuálisan végighaladtam a Szabók-tornyától a nyugati várfal mentén, a Törle-kapuig és az azt védő két toronyig: a Szűcsök- és a Mészárosok-tornyáig. Ezt követően az emlékezés szárnyán felkapaszkodtam a Diáklépcső ódon falépcsőin a várnegyed déli végén álló Várhegy tetejére a Hegyi-templomhoz, a Temetőkápolnához és a Kötélverők-tornyához.

Tovább

Segesvári várnegyed I. rész

Segesvár múltja és jelene

A Segesd-patak és a Nagy-Küküllő találkozásánál, magas hegyek és dombok által körülvett völgy szélén épült Erdély egyik legszebb fekvésű városa: Segesvár. 2017-ben és 2018-ban is felkerestük az UNESCO által védettnek nyilvánított várnegyedet, mely 1999 óta a világörökség részét képezi. A várost a Brassótól induló E60-as úton közelítettük meg kelet felől, Fehéregyháza irányából.

Tovább

Kőhalom vára

Impozáns kővár az egykori Királyföldön

Brassótól hatvan kilométerre északnyugatra, az Oltmelléki-hegysor keleti végében, a Kosd-patak partján fekszik a megyei rangú város, Kőhalom, német nevén Reps. A város felett emelkedő 120 méter magas bazaltcsúcs tetejét koronázzák a középkori vár tekintélyes maradványai. Kőhalom települését a Brassót Segesvárral összekötő E60-as úton közelítettük meg, az erősséghez – mely a város nyugati oldalán található – aszfaltozott út vezet, melynek végén tágas parkoló került kialakításra.

Tovább

Gyimesbükki Rákóczi-vár

A 30. számú vasúti őrház és az Ezeréves határ

Csíkszeredáról indultunk el a 12A jelű úton északkelet felé, hogy eljussunk a Gyimesi-szoroshoz, ahol egykor egy vár állott, melyből napjainkra már nem maradt szinte semmi. Azonban Gyimesbükk településének közelében több érdekes, a magyar történelemben fontos szerepet játszó épületet is meg lehet tekinteni, nem utolsó sorban a híres, 2008-ban felújított 30. számú vasúti őrházat, ami a Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb vasúti őrháza volt, néhány méterre a hajdani magyar-román határtól, valamint a vámház és egészségügyi vesztegzár épületének romjainál kialakított történelmi emlékhelyet és a Kontumáci római katolikus kápolnát.

Tovább

Székelyderzsi unitárius erődtemplom

Világörökségi helyszín Székelyföldön

Székelyudvarhelytől mintegy húsz kilométerre délnyugatra, a Lok-patak völgyében, magas domboktól ölelve, a Székelyföld és a Királyföld határán fekszik Székelyderzs települése, a falu központjában pedig az UNESCO-világörökség részét képező, Székelyföld egyik legérdekesebb és legjelentősebb műemlékének minősülő unitárius erődtemplom áll, amit 2018-as erdélyi kirándulásunk során kerestünk fel.

Tovább

Székelytámadt vára

Csonkavár Székelyudvarhely belvárosában

A csíkszeredai Mikó-várkastély meglátogatása után megebédeltünk, majd a Tolvajos-hágón át elhagytuk a Csíki-medencét, hogy elfoglaljuk a szállásunkat Székelyudvarhelyen és megnézzük a középkori vár romjait. Az egykori Udvarhelyszék, a hajdani „székek” anyaszéke és fővárosa, a székelyispánok, főkapitányok lakhelye, majd Udvarhely vármegye székhelye, ma megyei jogú város, a székelység egyik központja. A középkori vár – Székelytámadt vára, de nevezik Csonkavárnak és Zabolavárnak is – a mai városkép egyik jelentős építészeti emléke, a városszerkezet meghatározó eleme, műemléképületként szerepel Hargita megye hivatalos jegyzékében.

Tovább

Csíkszeredai Mikó-vár

Egy XVII. századi reneszánsz székely várkastély

2017-es erdélyi kirándulásunk során előbb a Maros folyó völgyében haladtunk kelet felé, megnézve Solymos, Déva – és egy kis kitérővel – Vajdahunyad várait, valamint Fráter György bíboros alvinci kastélyának romjait. Majd az északi irányba kanyarodó Marost elhagyva tovább folytattuk utunkat keletnek, és megnéztük Nagyszeben környékén Kereszténysziget erődtemplomát és Szelindek várát, aztán még keletebbre Fogaras várát. A kirándulás harmadik napján a Barcaságban kerestük fel Prázsmár és Szászhermány erődített templomait, Barcarozsnyó várát, végül Törcsvár várkastélyát.

Tovább

Törcsvári várkastély

Az erdélyi Drakula-kultusz egyik központja

Brassótól délnyugatra, az egykori történelmi magyar határtól alig harminc kilométerre, Törcsvár (románul Bran) település mellett, a Törcsvári-szoros előtt álló – a Bucsecs-hegység hegyóriásaival a hátterében – közel száz méter magas meredek sziklaszirten épült a nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár, mely napjainkban a Drakula-kultusz egyik meghatározó állomása, Brassó megye leglátogatottabb turisztikai célpontja.

Tovább

Zuvár

Ódamásd várának csekély romjai a Börzsönyben

A damásdi vár felkeresését követően elindultunk vissza a Duna felé, áthajtottunk Ipolydamásd házai között, de Szobig nem mentünk el, hanem még előtte balra kanyarodtunk Márianosztra irányába. A Damásdi-patak mentén haladtunk északnak, míg tőlünk balra a Szob-Márianosztra kisvasút sínje bukkant ki néha a fák közül. A kisvasút Mária-kút nevű megállója után nem sokkal bal oldalt találtam helyet az út szélén, ahol le tudtam parkolni a kocsival.

Tovább

Barcarozsnyó vára

Szász erősség Brassótól délnyugatra

Brassótól délnyugatra, a Keresztény-havasok lábánál, a Bucsecs-hegységből eredő Vidombák-patak partján fekszik a szász mezőváros, Rozsnyó – nem összekeverendő a Felvidéken található várossal –, későbbi nevén Barcarozsnyó (németül: Rosenau). A prázsmári, majd a szászhermányi erődtemplomok megtekintését követően Brassón keresztül indultunk el délnyugati irányba, hogy előbb Barcarozsnyó várát, majd Törcsvárat is meglátogassuk.

Tovább

Damásd vára

Anjou-kori vadászkastély, majd palánkvár az Ipoly mentén

A vadregényes Börzsöny hegység mindig is közel állt a szívemhez, sokszor túráztam már az erdővel borított hegyvonulatai között, és számos itt található várat is bemutattam a blogomban, mint például a nógrádi várat, Drégely várát, a perőcsényi Salgóvárat és Bibervár vagy más néven Pusztatorony csekély romjait. 2018 nyarán a második otthonomnak számító Kismarosról indultunk el, hogy felkeressünk további két várromot: Damásd várát, valamint Zuvár (Ódamásd) maradványait.

Tovább

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély: látogatás a kastélyban

Impozáns kastély és diadalív a Viharsarokban

Az előző írásomban bemutattam, hogyan került a Wenckheim család idősebb grófi ágának kezébe Ókígyós (mai Szabadkígyós), ahol 1875 és 1879 között gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina grófnő Ybl Miklós tervei alapján egy, a kor modern technikájával ellátott neoreneszánsz-eklektikus stílusú gyönyörű kastélyt építtetett, melynek déli oldalán díszes franciakert került kialakításra, míg a kastélyt több hektáros kiterjedésű, vadregényes angolkert vette körül.

Tovább

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély: a kastély építésének története

Az ország leggazdagabb árvája, aki nyolc évesen fogadta Ferenc Józsefet és Sziszit

A geszti Tisza-kastély, majd Gyulán a vár és az Almásy-kastély meglátogatását követően még nem indultunk vissza Debrecenbe, hanem a Gyulától tizennyolc kilométerre délnyugatra, Békéscsabától tizenkét kilométerre délre fekvő Szabadkígyósra (egykor Ókígyós) mentünk, ahol megnéztük az ország egyik legimpozánsabb kastélyát, az 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján épült Wenckheim-kastélyt.

Tovább

Gyulai Almásy-kastély

A Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastély

2018 márciusának végén, egy napsütéses pénteki napon Békés megye felé vettük az irányt, hogy felkeressünk néhány kastélyt és várat a Viharsarokban. Előbb a geszti Tisza-kastélynál álltunk meg, majd következett Gyula és a középkori téglavár. A gyulai vár megtekintését követően átsétáltunk a gyulai kastély parkján keresztül – amit az egykori huszárvár területén alakítottak ki a XIX. században – az Almásy-kastély épületéhez, melyet néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújítottak.

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig

A vár 1566-os ostroma, az 1849-es fegyverletétel és a vár meglátogatása

Az előző írásomban szó volt Gyula várának XV. századi – Maróti János és fia, László – általi építéséről, amit a XVI. század elején Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix folytatott. Az 1500-as években, a tűzfegyverek megjelenésének hatására át kellett alakítani a középkori védműveket, ekkor alakult ki a palánkfalakból, bástyákból és vízzel teli várárkokból álló szigeterőd rendszere a belső téglavár körül.

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepéig

A gyulai téglavár és szigeterőd kiépítése

A Körösök mocsarai által védett szigeten felépített gyulai vár napjainkban az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek legépebb formában fennmaradt téglavára – sok helyen azt is olvashatjuk, hogy Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki gótikus téglavára –, mely nagyszámú XV. századi építészeti részlettel, a Zsigmond-kori főúri lakóépületekre jellemző gótikus belső terekkel rendelkezik annak dacára, hogy jelentős részeit az újkorban vagy már a XX. századi helyreállítások során építették. 2018 tavaszán, a geszti Tisza-kastély meglátogatását követően Gyulára utaztunk, ahol az első állomásunk a város központi részén, a Gyulai Várfürdő és az Almásy-kastély szomszédságában, egy hangulatos kis tó mellett álló gyulai vár volt.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok III. rész

Látogatás Geszten a Tisza-kastélynál és a családi kriptánál

Az előző két írásomban (I. rész, II. rész) bemutattam a köznemesi sorból származó, majd a XIX. század végén grófi címet elnyerő borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XVII. századi korai ősöktől kezdve egészen Tisza Kálmán miniszterelnökig és három fiáig, valamint az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítést irányító, és ezért grófi címet kapó Tisza III. Lajosig. A miniszterelnöki posztot tizenöt éven keresztül betöltő Tisza Kálmán legidősebb fia, gróf Tisza IV. István apja nyomdokait követve 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt az ország miniszterelnöke, második kormányzása idején tört ki az első világháború, ami később a meggyilkolásához vezetett.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok II. rész

Tisza Kálmán hosszú miniszterelnöksége, valamint látogatás Kocsordon

Az előző írásomban bemutattam a borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XIX. századig, Tisza Istvántól kezdve – aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem követe volt a török udvarnál, majd Kővár kapitánya lett – a geszti birtokot megszerző Tisza I. Lászlón, majd a Geszten kastélyt építő Tisza II. Lászlón keresztül, egészen Tisza I. Lajosig, akinek fiát, a tizenkilenc évesen elhunyt Tisza Domonkost 1851/52-ben néhány hónapig Arany János tanította. Mai bejegyzésemben folytatom a család fontosabb tagjainak, valamint a geszti Tisza-kastély sorsának bemutatását, továbbá egy bekezdésben kitérek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kocsord településére is, ahol szintén található egy Tisza-kastély.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok I. rész

A geszti birtok megszerzése, a kastély építésének kezdete

1918. október 31-én csütörtökön, az őszirózsás forradalom utolsó napjának késő délutánján fegyveresek egy csoportja hatolt be a Zugló patinás villanegyedében – a Hermina út 45. szám alatt – álló úgynevezett Roheim-villába, majd miután az épületben több lövés eldördült, a katonákból, tengerészekből és civilekből álló csoport tagjai sietve távoztak. A merénylők a villa ebédlőjének padlóján holtan hagyták hátra gróf Tisza Istvánt, aki az Osztrák-Magyar Monarchia nagy tekintélynek örvendő politikusaként 1903-1905, illetve 1913-1917 között volt magyar miniszterelnök.

Tovább

Szászhermány erődtemploma

XV. századi falfestmények a védőtoronnyá átalakított kápolna falán

Prázsmár erődtemplomának meglátogatását követően nem utaztunk túl sokat, hiszen erdélyi kirándulásunk következő állomása, a Szászhermány (német neve: Honigberg) településének közepén emelkedő megerődített templom csak tíz kilométerre található Prázsmártól. Először a 10-es főúton haladtunk, majd a 11-es főútra rátérve már Szászhermány – ami Brassótól is csak nyolc kilométerre van északkeleti irányban – egykori szász településének határában voltunk.

Tovább

Prázsmári erődtemplom

Az UNESCO Világörökség részét képező erődített templom a Barcaságban

A Délkelet-Erdélyben található Barcaság (németül: Burzenland) központjától, Brassó városától tizennyolc kilométerre északkeletre, a Barcasági-medence keleti határának sík területén fekvő Prázsmár falu főterén emelkedik az UNESCO Világörökség részét képező, fallal körülvett szász evangélikus templom, a Barcaság legtekintélyesebb templomerődje. 2017-es erdélyi kirándulásunk negyedik napjának első állomása a 10-es főút mentén fekvő egykori szász település volt, az erődtemplomot sem kellett sokáig keresni, a főútról balra leágazó Strada Mare az épület mellett vezet el.

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végétől napjainkig

Erdély egyik legbiztonságosabbnak tartott síkföldi vára

Az előző írásomban bemutattam Fogaras várának és uradalmának – mely egyike volt Erdély legnagyobb, leggazdagabb és talán legszebb fejedelmi, azt megelőzően pedig királyi birtokainak – történetét a XIV. századi favár építésétől egészen a XVI. századig, amikor Majláth (Maylád) István a főként fából álló vár helyén kőből és téglából épült, magas fallal és vizesárokkal kerített háromszintes várat építtetett. A török rabságban meghalt Majláth mellett szó volt többek között a fogarasi uradalmat birtokló havasalföldi fejedelmekről, Tomori Pálról, aki a vár kapitánya volt 1505 és 1514 között, valamint a Báthory István és Békés Gáspár közötti küzdelemről az erdélyi fejedelmi trónért.

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végéig

A Fogarasi-havasok északi lábánál, az Olt bal partján fekvő ősi város

2017 augusztusában majdnem egy hetet töltöttünk Erdélyben, ahol az első napon felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd kelet felé haladva Déva és Vajdahunyad várait, a kirándulás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában, ahonnan a keresztényszigeti erődtemplomhoz vezetett az utunk, majd Szelindek várát néztük meg. Az egykori erdélyi szász központban, Nagyszebenben csak egy ebédre álltunk meg, majd tovább utaztunk Dél-Erdély belseje felé az 1-es főúton.

Tovább