Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Székelytámadt vára

Csonkavár Székelyudvarhely belvárosában

2019. augusztus 12. - Egri Gábor

A csíkszeredai Mikó-várkastély meglátogatása után megebédeltünk, majd a Tolvajos-hágón át elhagytuk a Csíki-medencét, hogy elfoglaljuk a szállásunkat Székelyudvarhelyen és megnézzük a középkori vár romjait. Az egykori Udvarhelyszék, a hajdani „székek” anyaszéke és fővárosa, a székelyispánok, főkapitányok lakhelye, majd Udvarhely vármegye székhelye, ma megyei jogú város, a székelység egyik központja. A középkori vár – Székelytámadt vára, de nevezik Csonkavárnak és Zabolavárnak is – a mai városkép egyik jelentős építészeti emléke, a városszerkezet meghatározó eleme, műemléképületként szerepel Hargita megye hivatalos jegyzékében.

Tovább

Csíkszeredai Mikó-vár

Egy XVII. századi reneszánsz székely várkastély

2017-es erdélyi kirándulásunk során előbb a Maros folyó völgyében haladtunk kelet felé, megnézve Solymos, Déva – és egy kis kitérővel – Vajdahunyad várait, valamint Fráter György bíboros alvinci kastélyának romjait. Majd az északi irányba kanyarodó Marost elhagyva tovább folytattuk utunkat keletnek, és megnéztük Nagyszeben környékén Kereszténysziget erődtemplomát és Szelindek várát, aztán még keletebbre Fogaras várát. A kirándulás harmadik napján a Barcaságban kerestük fel Prázsmár és Szászhermány erődített templomait, Barcarozsnyó várát, végül Törcsvár várkastélyát.

Tovább

Törcsvári várkastély

Az erdélyi Drakula-kultusz egyik központja

Brassótól délnyugatra, az egykori történelmi magyar határtól alig harminc kilométerre, Törcsvár (románul Bran) település mellett, a Törcsvári-szoros előtt álló – a Bucsecs-hegység hegyóriásaival a hátterében – közel száz méter magas meredek sziklaszirten épült a nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár, mely napjainkban a Drakula-kultusz egyik meghatározó állomása, Brassó megye leglátogatottabb turisztikai célpontja.

Tovább

Zuvár

Ódamásd várának csekély romjai a Börzsönyben

A damásdi vár felkeresését követően elindultunk vissza a Duna felé, áthajtottunk Ipolydamásd házai között, de Szobig nem mentünk el, hanem még előtte balra kanyarodtunk Márianosztra irányába. A Damásdi-patak mentén haladtunk északnak, míg tőlünk balra a Szob-Márianosztra kisvasút sínje bukkant ki néha a fák közül. A kisvasút Mária-kút nevű megállója után nem sokkal bal oldalt találtam helyet az út szélén, ahol le tudtam parkolni a kocsival.

Tovább

Barcarozsnyó vára

Szász erősség Brassótól délnyugatra

Brassótól délnyugatra, a Keresztény-havasok lábánál, a Bucsecs-hegységből eredő Vidombák-patak partján fekszik a szász mezőváros, Rozsnyó – nem összekeverendő a Felvidéken található várossal –, későbbi nevén Barcarozsnyó (németül: Rosenau). A prázsmári, majd a szászhermányi erődtemplomok megtekintését követően Brassón keresztül indultunk el délnyugati irányba, hogy előbb Barcarozsnyó várát, majd Törcsvárat is meglátogassuk.

Tovább

Damásd vára

Anjou-kori vadászkastély, majd palánkvár az Ipoly mentén

A vadregényes Börzsöny hegység mindig is közel állt a szívemhez, sokszor túráztam már az erdővel borított hegyvonulatai között, és számos itt található várat is bemutattam a blogomban, mint például a nógrádi várat, Drégely várát, a perőcsényi Salgóvárat és Bibervár vagy más néven Pusztatorony csekély romjait. 2018 nyarán a második otthonomnak számító Kismarosról indultunk el, hogy felkeressünk további két várromot: Damásd várát, valamint Zuvár (Ódamásd) maradványait.

Tovább

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély: látogatás a kastélyban

Impozáns kastély és diadalív a Viharsarokban

Az előző írásomban bemutattam, hogyan került a Wenckheim család idősebb grófi ágának kezébe Ókígyós (mai Szabadkígyós), ahol 1875 és 1879 között gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina grófnő Ybl Miklós tervei alapján egy, a kor modern technikájával ellátott neoreneszánsz-eklektikus stílusú gyönyörű kastélyt építtetett, melynek déli oldalán díszes franciakert került kialakításra, míg a kastélyt több hektáros kiterjedésű, vadregényes angolkert vette körül.

Tovább

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély: a kastély építésének története

Az ország leggazdagabb árvája, aki nyolc évesen fogadta Ferenc Józsefet és Sziszit

A geszti Tisza-kastély, majd Gyulán a vár és az Almásy-kastély meglátogatását követően még nem indultunk vissza Debrecenbe, hanem a Gyulától tizennyolc kilométerre délnyugatra, Békéscsabától tizenkét kilométerre délre fekvő Szabadkígyósra (egykor Ókígyós) mentünk, ahol megnéztük az ország egyik legimpozánsabb kastélyát, az 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján épült Wenckheim-kastélyt.

Tovább

Gyulai Almásy-kastély

A Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastély

2018 márciusának végén, egy napsütéses pénteki napon Békés megye felé vettük az irányt, hogy felkeressünk néhány kastélyt és várat a Viharsarokban. Előbb a geszti Tisza-kastélynál álltunk meg, majd következett Gyula és a középkori téglavár. A gyulai vár megtekintését követően átsétáltunk a gyulai kastély parkján keresztül – amit az egykori huszárvár területén alakítottak ki a XIX. században – az Almásy-kastély épületéhez, melyet néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújítottak.

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig

A vár 1566-os ostroma, az 1849-es fegyverletétel és a vár meglátogatása

Az előző írásomban szó volt Gyula várának XV. századi – Maróti János és fia, László – általi építéséről, amit a XVI. század elején Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix folytatott. Az 1500-as években, a tűzfegyverek megjelenésének hatására át kellett alakítani a középkori védműveket, ekkor alakult ki a palánkfalakból, bástyákból és vízzel teli várárkokból álló szigeterőd rendszere a belső téglavár körül.

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepéig

A gyulai téglavár és szigeterőd kiépítése

A Körösök mocsarai által védett szigeten felépített gyulai vár napjainkban az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek legépebb formában fennmaradt téglavára – sok helyen azt is olvashatjuk, hogy Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki gótikus téglavára –, mely nagyszámú XV. századi építészeti részlettel, a Zsigmond-kori főúri lakóépületekre jellemző gótikus belső terekkel rendelkezik annak dacára, hogy jelentős részeit az újkorban vagy már a XX. századi helyreállítások során építették. 2018 tavaszán, a geszti Tisza-kastély meglátogatását követően Gyulára utaztunk, ahol az első állomásunk a város központi részén, a Gyulai Várfürdő és az Almásy-kastély szomszédságában, egy hangulatos kis tó mellett álló gyulai vár volt.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok III. rész

Látogatás Geszten a Tisza-kastélynál és a családi kriptánál

Az előző két írásomban (I. rész, II. rész) bemutattam a köznemesi sorból származó, majd a XIX. század végén grófi címet elnyerő borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XVII. századi korai ősöktől kezdve egészen Tisza Kálmán miniszterelnökig és három fiáig, valamint az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítést irányító, és ezért grófi címet kapó Tisza III. Lajosig. A miniszterelnöki posztot tizenöt éven keresztül betöltő Tisza Kálmán legidősebb fia, gróf Tisza IV. István apja nyomdokait követve 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt az ország miniszterelnöke, második kormányzása idején tört ki az első világháború, ami később a meggyilkolásához vezetett.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok II. rész

Tisza Kálmán hosszú miniszterelnöksége, valamint látogatás Kocsordon

Az előző írásomban bemutattam a borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XIX. századig, Tisza Istvántól kezdve – aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem követe volt a török udvarnál, majd Kővár kapitánya lett – a geszti birtokot megszerző Tisza I. Lászlón, majd a Geszten kastélyt építő Tisza II. Lászlón keresztül, egészen Tisza I. Lajosig, akinek fiát, a tizenkilenc évesen elhunyt Tisza Domonkost 1851/52-ben néhány hónapig Arany János tanította. Mai bejegyzésemben folytatom a család fontosabb tagjainak, valamint a geszti Tisza-kastély sorsának bemutatását, továbbá egy bekezdésben kitérek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kocsord településére is, ahol szintén található egy Tisza-kastély.

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok I. rész

A geszti birtok megszerzése, a kastély építésének kezdete

1918. október 31-én csütörtökön, az őszirózsás forradalom utolsó napjának késő délutánján fegyveresek egy csoportja hatolt be a Zugló patinás villanegyedében – a Hermina út 45. szám alatt – álló úgynevezett Roheim-villába, majd miután az épületben több lövés eldördült, a katonákból, tengerészekből és civilekből álló csoport tagjai sietve távoztak. A merénylők a villa ebédlőjének padlóján holtan hagyták hátra gróf Tisza Istvánt, aki az Osztrák-Magyar Monarchia nagy tekintélynek örvendő politikusaként 1903-1905, illetve 1913-1917 között volt magyar miniszterelnök.

Tovább

Szászhermány erődtemploma

XV. századi falfestmények a védőtoronnyá átalakított kápolna falán

Prázsmár erődtemplomának meglátogatását követően nem utaztunk túl sokat, hiszen erdélyi kirándulásunk következő állomása, a Szászhermány (német neve: Honigberg) településének közepén emelkedő megerődített templom csak tíz kilométerre található Prázsmártól. Először a 10-es főúton haladtunk, majd a 11-es főútra rátérve már Szászhermány – ami Brassótól is csak nyolc kilométerre van északkeleti irányban – egykori szász településének határában voltunk.

Tovább

Prázsmári erődtemplom

Az UNESCO Világörökség részét képező erődített templom a Barcaságban

A Délkelet-Erdélyben található Barcaság (németül: Burzenland) központjától, Brassó városától tizennyolc kilométerre északkeletre, a Barcasági-medence keleti határának sík területén fekvő Prázsmár falu főterén emelkedik az UNESCO Világörökség részét képező, fallal körülvett szász evangélikus templom, a Barcaság legtekintélyesebb templomerődje. 2017-es erdélyi kirándulásunk negyedik napjának első állomása a 10-es főút mentén fekvő egykori szász település volt, az erődtemplomot sem kellett sokáig keresni, a főútról balra leágazó Strada Mare az épület mellett vezet el.

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végétől napjainkig

Erdély egyik legbiztonságosabbnak tartott síkföldi vára

Az előző írásomban bemutattam Fogaras várának és uradalmának – mely egyike volt Erdély legnagyobb, leggazdagabb és talán legszebb fejedelmi, azt megelőzően pedig királyi birtokainak – történetét a XIV. századi favár építésétől egészen a XVI. századig, amikor Majláth (Maylád) István a főként fából álló vár helyén kőből és téglából épült, magas fallal és vizesárokkal kerített háromszintes várat építtetett. A török rabságban meghalt Majláth mellett szó volt többek között a fogarasi uradalmat birtokló havasalföldi fejedelmekről, Tomori Pálról, aki a vár kapitánya volt 1505 és 1514 között, valamint a Báthory István és Békés Gáspár közötti küzdelemről az erdélyi fejedelmi trónért.

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végéig

A Fogarasi-havasok északi lábánál, az Olt bal partján fekvő ősi város

2017 augusztusában majdnem egy hetet töltöttünk Erdélyben, ahol az első napon felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd kelet felé haladva Déva és Vajdahunyad várait, a kirándulás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában, ahonnan a keresztényszigeti erődtemplomhoz vezetett az utunk, majd Szelindek várát néztük meg. Az egykori erdélyi szász központban, Nagyszebenben csak egy ebédre álltunk meg, majd tovább utaztunk Dél-Erdély belseje felé az 1-es főúton.

Tovább

Bujáki vár

Egy elfeledett, sorsára hagyott vár Palócföldön

2017 novemberében Palócföldön töltöttünk el három napot és hollókői szállásunkról kiindulva több környékbeli történelmi épületet – hollókői vár, cserteri vár, Tari Lőrinc udvarháza, szécsényi kastély és vár, Salgó és Somoskő várai, Fülek erőssége – is felkerestünk. Kirándulásunk utolsó napján előbb a Sámsonháza mellett található Fejérkő várának csekély romjait tekintettük meg, majd Bujákra indultunk, hogy utolsó állomásként megnézzük a település közelében, egy 310 méter magas hegyen álló bujáki vár maradványait.

Tovább

Fejérkő vára Sámsonháza mellett

Egy több száz évvel ezelőtt elpusztult nógrádi vár romjai

Egy korábbi írásomban már bemutattam a Balatontól délre, Somogy megyében található Kereki község határában fekvő Fehérkő várát, mely nem tévesztendő össze a mai írásomban szereplő, nógrádi Fejérkő várával. 2017 novemberében, hollókői kirándulásunk utolsó napján előbb a Sámsonháza mellett rejtőző Fejérkő várának csekély romjait kerestük fel, majd utazásunk utolsó állomása a bujáki várrom volt.

Tovább

Füleki vár

A kuruc király megkoronázása

Salgó és Somoskő várainak felkeresését követően még volt néhány óránk sötétedésig, így mielőtt még visszatértünk volna a hollókői szállásunkra, megnéztük a határ közelében, de már a szlovák oldalon álló füleki várat. Az országhatárt Somoskőújfalunál léptük át, majd a 71-es főutat követve tíz kilométer megtétele után megérkeztük Fülekpüspökire, ahol jobbra tértünk le a főútról. Egy körforgalmat követően rövidesen már Fülek belvárosában autóztunk, ahol a kocsit a Billa bevásárlóközpont mögötti parkolóban hagytam. Innen néhány percet kellett már csak sétálni a várig, melynek vulkáni bazaltcsúcsra épült impozáns romjai már messziről látszanak.

Tovább

Somoskő vára

Egy magyar település, melynek vára Szlovákiához tartozik

Salgó várának felkeresését követően visszasétáltunk Salgóbányára, a Vár utca végén kialakított parkolóban hagyott kocsinkhoz, majd észak felé hagytuk el a települést, hogy a szomszédos Somoskő várát is megnézzük. Csak néhány kilométert kellett gurulnunk, ha lett volna időnk, akkor gyalog tesszük meg a két vár közötti utat, de sajnos elég zsúfolt volt a programunk, így kénytelenek voltunk a túrázást máskorra halasztani. Somoskő települése a magyar-szlovák határ magyar oldalán fekszik, a vár azonban már a határ túlsó oldalán emelkedik. Hogy ez miként alakult így, arra még később visszatérek.

Tovább

Salgó vára, Castrum Salgow

A bazaltcsúcsra épült középkori sasfészek

A Nógrád megyében, Salgótarján közelében található Salgó vára nem tévesztendő össze a börzsönyi Perőcsény település közelében fekvő, a XV. század elején elpusztult Salgóvár romjaival. Szécsény városát a 22-es főúton hagytuk el kelet felé, majd rövidesen a 21-es főúthoz érkeztünk, ahol balra kanyarodtunk a magyar-szlovák határ irányába. A 211-es úton elkerültük Salgótarján belvárosát, és tovább haladtunk északnak. Somoskőújfalunál letértünk a főútról jobbra, az Ifjúsági útra, amely kelet felé vitt ki minket a településről.

Tovább

Szécsény középkori vára

Séta az egykori vár területén és a Forgách-kastély meglátogatása

2017 novemberében Hollókő Ófalujában töltöttünk három napot, és természetesen nekiindultunk felfedezni a környékbeli várakat, kastélyokat, templomokat. Hollókő váráról, a Cserteri várról, valamint Tari Lőrinc udvarházáról már írtam, mai bejegyzésemben Szécsény egykori várát mutatom be, melyből napjainkra nem sok maradt.

Tovább

Hollókő vára

A vár, melyet a legenda szerint az ördög fiai építettek

Miután Taron megnéztük a középkori udvarház falmaradványát és elfogyasztottunk egy-egy csésze himalájai jakvajas teát a Kőrösi Csoma Sándor emlékére létrehozott buddhista emlékparkban található Tara Teaházban, elindultunk kirándulásunk első napjának utolsó állomására: Hollókőre. A szállásunk a palóc Ófalu Petőfi Sándor utcájában volt, Hollókőnek ezen része 1987 óta szerepel az UNESCO kulturális és természeti világörökség listáján.

Tovább

Tari Lőrinc udvarháza és a Szent Mihály templom Taron

Luxemburgi Zsigmond király híres lovagjának története

Miután felkerestük Pásztó városának Hasznos településrésze mellett a cserteri vár romjait, folytattuk utunkat Hollókő felé, de mielőtt még elfoglaltuk volna a szállásunkat megálltunk Tar községnél is, ami Pásztótól mintegy négy kilométerre fekszik északkeleti irányban.

Tovább

Cserteri vagy Hasznosi várrom

A mátrai hadiút védelmére épült vár

2017 novemberének első napjaiban Hollókőre utaztunk, mivel a Cserhát vidékén még nem jártunk, így hát itt volt az ideje, hogy pár napot aktív pihenéssel töltsünk el a környéken. A falu világörökség részén volt a szállásunk, és természetesen megnéztük a hollókői várat is, azonban már az odafele vezető útra is beterveztem néhány látnivalót, mint például a Cserteri vár felkeresését, vagy pokoljáró Tari Lőrinc udvarházának meglátogatását.

Tovább

Várpalotai Thury vár II. rész

Thury György a magyar El Cid

Előző bejegyzésemben a Bakony lábánál fekvő Palota udvarházának, majd várának 1397-től 1559-ig terjedő történetét mutattam be. Az első épületeket Nagy Lajos király (1342-1382) nádora, II. Kont Miklós emeltette, majd az udvarházat Újlaki Miklós bosnyák király építette át várrá. A XVI. század első felében a híres rablólovag, Móré László is birtokolta Palota várát, majd 1559-ben a török kori magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Thury György lett a stratégiailag fontos helyen fekvő erősség kapitánya.

Tovább

Várpalotai Thury vár I. rész

Kont Miklós, Újlaki Miklós és Móré László vára

2017 nyarán előbb a Vértes hegységben, majd a Balaton körül kirándultunk és felkerestünk több várat, templomot, egykori apátságok és pálos kolostorok romjait. A Bánd mellett található Essegvár meglátogatása után egy barátom szüleinél szálltunk meg Bakonykútiban, majd kirándulásunk utolsó napjának első állomása Várpalota volt, ahol a híres bajvívó hősről, Thury Györgyről elnevezett várat látogattuk meg.

Tovább

5+1 vár a Balaton-felvidéken

A magyar tengernél nem csak strandolni lehet

Aki a Balatonhoz utazik, az az esetek döntő többségében azért megy, hogy megmártózzon a tó vizében, majd a vízparton fekve élvezze a bőrét cirógató vagy néha már perzselő Nap sugarait. Azoknak, akik nem feltétlenül szeretnének egy hétig a vízben ázni, és a tóparti pihenés mellett aktív kikapcsolódásra is vágynak, mai írásomban 5+1 várat mutatok be, melyek a Balaton-felvidéken találhatók. Így a strandolás mellett, a hűvösebb napokon fel lehet kerekedni hegyet mászni, erődben sétálni, majd a több száz éves falak között vissza lehet repülni a képzelet szárnyán a magyar történelem küzdelmekkel, ármánnyal, hősiességgel és kudarcokkal teli napjaiba. A Zempléni-hegységben található 5+1 vár után következzék tehát a Balaton-felvidék 5+1 vára.

Tovább