Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Somoskő vára

Egy magyar település, melynek vára Szlovákiához tartozik

2018. december 14. - Egri Gábor

Salgó várának felkeresését követően visszasétáltunk Salgóbányára, a Vár utca végén kialakított parkolóban hagyott kocsinkhoz, majd észak felé hagytuk el a települést, hogy a szomszédos Somoskő várát is megnézzük. Csak néhány kilométert kellett gurulnunk, ha lett volna időnk, akkor gyalog tesszük meg a két vár közötti utat, de sajnos elég zsúfolt volt a programunk, így kénytelenek voltunk a túrázást máskorra halasztani. Somoskő települése a magyar-szlovák határ magyar oldalán fekszik, a vár azonban már a határ túlsó oldalán emelkedik. Hogy ez miként alakult így, arra még később visszatérek.

Tovább

Salgó vára, Castrum Salgow

A bazaltcsúcsra épült középkori sasfészek

A Nógrád megyében, Salgótarján közelében található Salgó vára nem tévesztendő össze a börzsönyi Perőcsény település közelében fekvő, a XV. század elején elpusztult Salgóvár romjaival. Szécsény városát a 22-es főúton hagytuk el kelet felé, majd rövidesen a 21-es főúthoz érkeztünk, ahol balra kanyarodtunk a magyar-szlovák határ irányába. A 211-es úton elkerültük Salgótarján belvárosát, és tovább haladtunk északnak. Somoskőújfalunál letértünk a főútról jobbra, az Ifjúsági útra, amely kelet felé vitt ki minket a településről.

Tovább

Szécsény középkori vára

Séta az egykori vár területén és a Forgách-kastély meglátogatása

2017 novemberében Hollókő Ófalujában töltöttünk három napot, és természetesen nekiindultunk felfedezni a környékbeli várakat, kastélyokat, templomokat. Hollókő váráról, a Cserteri várról, valamint Tari Lőrinc udvarházáról már írtam, mai bejegyzésemben Szécsény egykori várát mutatom be, melyből napjainkra nem sok maradt.

Tovább

Hollókő vára

A vár, melyet a legenda szerint az ördög fiai építettek

Miután Taron megnéztük a középkori udvarház falmaradványát és elfogyasztottunk egy-egy csésze himalájai jakvajas teát a Kőrösi Csoma Sándor emlékére létrehozott buddhista emlékparkban található Tara Teaházban, elindultunk kirándulásunk első napjának utolsó állomására: Hollókőre. A szállásunk a palóc Ófalu Petőfi Sándor utcájában volt, Hollókőnek ezen része 1987 óta szerepel az UNESCO kulturális és természeti világörökség listáján.

Tovább

Tari Lőrinc udvarháza és a Szent Mihály templom Taron

Luxemburgi Zsigmond király híres lovagjának története

Miután felkerestük Pásztó városának Hasznos településrésze mellett a cserteri vár romjait, folytattuk utunkat Hollókő felé, de mielőtt még elfoglaltuk volna a szállásunkat megálltunk Tar községnél is, ami Pásztótól mintegy négy kilométerre fekszik északkeleti irányban.

Tovább

Cserteri vagy Hasznosi várrom

A mátrai hadiút védelmére épült vár

2017 novemberének első napjaiban Hollókőre utaztunk, mivel a Cserhát vidékén még nem jártunk, így hát itt volt az ideje, hogy pár napot aktív pihenéssel töltsünk el a környéken. A falu világörökség részén volt a szállásunk, és természetesen megnéztük a hollókői várat is, azonban már az odafele vezető útra is beterveztem néhány látnivalót, mint például a Cserteri vár felkeresését, vagy pokoljáró Tari Lőrinc udvarházának meglátogatását.

Tovább

Várpalotai Thury vár II. rész

Thury György a magyar El Cid

Előző bejegyzésemben a Bakony lábánál fekvő Palota udvarházának, majd várának 1397-től 1559-ig terjedő történetét mutattam be. Az első épületeket Nagy Lajos király (1342-1382) nádora, II. Kont Miklós emeltette, majd az udvarházat Újlaki Miklós bosnyák király építette át várrá. A XVI. század első felében a híres rablólovag, Móré László is birtokolta Palota várát, majd 1559-ben a török kori magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Thury György lett a stratégiailag fontos helyen fekvő erősség kapitánya.

Tovább

Várpalotai Thury vár I. rész

Kont Miklós, Újlaki Miklós és Móré László vára

2017 nyarán előbb a Vértes hegységben, majd a Balaton körül kirándultunk és felkerestünk több várat, templomot, egykori apátságok és pálos kolostorok romjait. A Bánd mellett található Essegvár meglátogatása után egy barátom szüleinél szálltunk meg Bakonykútiban, majd kirándulásunk utolsó napjának első állomása Várpalota volt, ahol a híres bajvívó hősről, Thury Györgyről elnevezett várat látogattuk meg.

Tovább

5+1 vár a Balaton-felvidéken

A magyar tengernél nem csak strandolni lehet

Aki a Balatonhoz utazik, az az esetek döntő többségében azért megy, hogy megmártózzon a tó vizében, majd a vízparton fekve élvezze a bőrét cirógató vagy néha már perzselő Nap sugarait. Azoknak, akik nem feltétlenül szeretnének egy hétig a vízben ázni, és a tóparti pihenés mellett aktív kikapcsolódásra is vágynak, mai írásomban 5+1 várat mutatok be, melyek a Balaton-felvidéken találhatók. Így a strandolás mellett, a hűvösebb napokon fel lehet kerekedni hegyet mászni, erődben sétálni, majd a több száz éves falak között vissza lehet repülni a képzelet szárnyán a magyar történelem küzdelmekkel, ármánnyal, hősiességgel és kudarcokkal teli napjaiba. A Zempléni-hegységben található 5+1 vár után következzék tehát a Balaton-felvidék 5+1 vára.

Tovább

Abaújvári földvár és református templom

Csendes kis falu a határ mentén, mely egykor Abaúj vármegye központja volt

Abaújvár települése több mint kétezer éves múltra tekint vissza, a régészeti feltárás szerint a középkori fa-föld építésű Abaújvár várának sánca egy, a római császárok korában (I.-IV. század) itt állt település maradványaira épült. Ez a nagy múltú középkori város – mely Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt – ma egy festői környezetben fekvő, néhány száz lelket számláló falu a magyar-szlovák határ mentén, a Zempléni-hegység északi peremén, a Hernád völgyében, a folyó bal partján.

Tovább

5+1 vár a Zempléni-hegységben

Kirándulás az ország északkeleti részén

Nem kell ahhoz külföldre utazni, hogy több száz éves, legendákkal átitatott helyszínekre bukkanjon az arra fogékony túrázó, mindamellett élvezhesse az érintetlen és vadregényes természetből áradó nyugalmat és békét, sőt Budapesten és a Balatonon kívül is akad hely, ahol rengeteg élmény és látnivaló vár az aktív kirándulásra vágyókra. Magyarország jelenlegi és történelmi területe gazdag természeti kincsekben és történelmi emlékhelyekben, ez alól az Északi-Középhegység keleti végén található Zempléni-hegység sem kivétel. Jelen írásomban 5+1 olyan várat és várromot mutatok be, melyeket érdemes felkeresni, miközben a kiránduló felfedezi a Zemplén varázslatos vidékét, valamint jobban megismerkedik a dicső és tragikus fordulatokban egyaránt gazdag magyar történelemmel is. A Studhist téli és őszi képei a várakról talán egy kis felüdülést hoznak a forró nyári napokba.

Tovább

Dédesi vár

Középkori és őskori vármaradványok a Bükkben

2017 szeptemberének utolsó hétvégéjét a Bükk északi részén található Mályinkán töltöttük vendégségben. Szombat délelőtt a kellemes őszi napsütésben négyesben indultunk gyalogtúrázni, a kirándulás nem titkolt célja a közeli dédesi várrom felkeresése volt.

Tovább

Szelindeki vár

Szász erősség Nagyszeben és Medgyes között

Aki a természeti kincsek és értékek felkeresése mellett érdeklődik a középkori magyar történelem emlékei iránt is, az Erdély földjén igazán elemében érezheti magát, hiszen lépten-nyomon várromok, több száz éves erődtemplomok, kastélyok, erődített szász városok és régi korok elfeledett csataterei bukkannak fel a kirándulók előtt a láthatáron. 2017 augusztusában előbb felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd Déva és Vajdahunyad várait, az utazás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában, ahonnan a keresztényszigeti erődtemplomhoz vezetett az utunk.

Tovább

Amadé vár

Gönc középkori lovagvára

A gönci pálos kolostor romjaitól dél felé indultunk tovább a piros turistajelzésen, mely a vadregényes zempléni erdő sűrűjébe vezetett minket. Balra tőlünk, a meredek alján csordogált a Kis-patak, míg jobb kézre sziklás-erdős emelkedő húzódott. A kis patak vidám csacsogásán és a lépteink zaján kívül csak a Zempléni-hegység gazdag madárvilágának kórusa hallatszott, amint búcsúzott a nyártól.

Tovább

Gönci pálos kolostorrom

Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templomrom az erdő mélyén

2017. szeptember 16-án délután érkeztünk meg a Zempléni-hegység északkeleti oldalán található Kishutára, azonban nem sok időt töltöttünk a szállásunkon, rövidesen felkerekedtünk és hármasban elindultunk, hogy túrázzunk kicsit a környéken és megnézzünk két középkori romot. Átvezettem Telkibányára, ahonnan a piros jelzést (Rákóczi út vagy Szent Erzsébet út) követve előbb a gönci pálos kolostor romját, majd az Amadé várromot látogattuk meg az erdő mélyén.

Tovább

Kereszténysziget erődtemploma

Az evangélikus Szent Szerváciusz templom

A 2017-es erdélyi kirándulásunk második napjának reggelén felkerestük Alvinc települést, ahol megnéztük Fráter György bíboros kastélyának csekély romjait, majd onnan délkeleti irányba utaztunk tovább az A1-es autópályán Erdély belseje felé. Nagyszeben városától mintegy tíz kilométerre nyugatra, a Szeben-folyó partján, az A1-es autópályával párhuzamos 7-es főút (E68) mentén fekszik az egykori szász település Kereszténysziget (német nevén: Grossau), melynek nevezetessége a falakkal és tornyokkal körülkerített középkori temploma.

Tovább

Buda várának története 1849-től napjainkig

Építkezések a dualizmus idején, a II. világháború pusztításai

A korábbi három írásomat követően – lásd a bejegyzés végén – elérkeztünk a budai vár eddigi történetének utolsó fejezetéhez, melyben az erősség históriájának 1849-től egészen napjainkig lezajlott fontosabb eseményeiről lesz szó. A XIX. és a XX. század is bővelkedett építkezésekben, átalakításokban és ostromokban, melyek a vár korábbi képét jelentősen megváltoztatták. 1849-ben rövid időre magyar kézre került a vár, melyet a honvédsereg hősies rohammal vett be a dicsőséges tavaszi hadjárat utolsó szakaszában, május 21-én.

Tovább

Buda várának története 1686-tól 1849-ig

A vár újjáépítése, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

Eddig két bejegyzést írtam Buda várának történetéről, az elsőben a középkori vár és város építéséről és virágkoráról volt szó, a másodikban pedig a törökök 145 éves uralmáról, valamint Buda 1686-os visszafoglalásáról. A legtöbb vár esetében itt véget is szokott érni a dicső történet, esetleg még a Rákóczi-féle szabadságharcban jutott némi szerep az erősségeknek, utána a legtöbb esetben pusztulásnak indultak a falak. Buda esetében azonban nem ez történt, sőt a török kor utáni helyreállításokat követően, a XIX-XX. században is hatalmas építkezések zajlottak a várnegyed területén, és a napjainkban is folyamatosak a felújítások, átépítések, valamint a világháborút követően lerombolt épületek újraépítési munkálatai.

Tovább

Buda várának története 1526-tól 1686-ig

Buda török megszállása és visszafoglalása

Előző bejegyzésemben bemutattam a budai vár építésének megkezdését a XIII. század közepén, majd végigkövettem a vár vázlatos történetét egészen a mohácsi csatát követő török fosztogatásig. 1526-ban Szulejmán szultán még nem tartotta meg a várat és a hozzá tartozó települést, hanem miután teljesen kifosztotta és felgyújtotta Budát, seregével kivonult a királyát és főurainak jelentős részét elveszítő Magyar Királyságból.

Tovább

Buda várának története 1526-ig

A vár építése a tatárjárást követően, majd fénykora a XV. században

Elég hamar rájöttem, hogy nehéz feladatra vállalkoztam, amikor a budai vár történetének feldolgozásához és rövid leírásához hozzákezdtem. Majdnem az összes vár – amelyet eddig meglátogattam – érdemi története a török hódoltság koráig, esetleg a Rákóczi-szabadságharcig tartott, utána szinte minden vársors megegyezik: a falak és épületek romlásnak indultak, a köveket a lakosok a környező építkezésekhez használták fel, majd jobb esetben a XX. században valamikor megkezdődtek a feltárási és helyreállítási munkálatok, más esetekben a várrom a feledés homályába veszett. Az ország központjában, a Duna jobb partján álló Buda várának története azonban teljesen más irányt vett a törökök 1686 utáni kiűzését követően. 

Tovább

Cseszneki vár, az Eszterházyak birtoka

A vár története a XVII. század végétől napjainkig

Előző bejegyzésemben Csesznek várának történetét követtem nyomon a vár XIII. századi építésétől egészen a török kor végéig, 1686-ig. Mai írásomban az 1636 óta Cseszneken birtokos Eszterházy család által kivitelezett építkezésekről lesz szó, majd a vár pusztulása, régészeti feltárása és helyreállítása lesz a téma. 2017. augusztus 03-án kerestük fel a Bakony északi részén található erősséget, mely szerepel a 2016 decemberében szűkített Nemzeti Várprogramban, így hamarosan további helyreállításokra kerülhet sor a vár területén.

Tovább

Cseszneki vár, a bakonyi erdőispánság központja

A vár története a törökök kiűzéséig

2017 júliusának végén és augusztusának első napjaiban a Vértesben és a Balaton környékén kirándultunk, ahol megnéztük többek között a gesztesi és gerencséri várak romjait, a vértesszentkereszti bencés apátságot, Csókakő várát, Fehérkő várát Kereki határában, a somogyvári bencés apátságot, a fonyódi cölöpvárat, Szigliget, Rezi, Tátika, Somló és Vázsonykő várait, a salföldi és nagyvázsonyi pálos kolostorokat, valamint a bándi Essegvárat. A kirándulásunk utolsó napján Várpalotán kerestük fel a Thury-várat, majd mielőtt visszaindultunk volna Debrecenbe, még egy helyszín belefért az időnkbe. Veszprémtől északi irányba indultunk el a 82-es főúton Pannonhalma és Győr irányába. Zirc mellett elhaladva hamarosan meg is érkeztünk az Öreg-Bakony északi részén található Csesznek községbe, ahol a mintegy 350 méter magas Várhegy sziklaszirtjének tetején állnak büszkén Csesznek középkori várának festői falai.

Tovább

Alvinci kastély

Martinuzzi Fráter György várkastélya

2017 augusztusában, az öt napos erdélyi körutazásunk első napjának késő délutánján – Solymos, Déva és Vajdahunyad várainak meglátogatását követően – érkeztünk meg a Szászsebestől délre található Szászcsóron lefoglalt szállásunkra. Vajdahunyadtól Szászsebes felé elhaladtunk Alkenyér mellett, mely település közelében vívták 1479-ben a híres kenyérmezei csatát, ahol Kinizsi Pál és ecsedi Báthori István erdélyi vajda fényes győzelmet aratott az Erdélybe betörő és fosztogató török sereg felett. Kirándulásunk második napjának reggelén, mielőtt folytattuk volna utunkat délkeleti, keleti irányban – Nagyszeben, majd Fogaras felé – tettünk egy rövid kitérőt a Szászsebestől északnyugatra, a Maros partján fekvő Alvinc településre, ahol Martinuzzi Fráter György bíboros egykori várkastélyának maradványait tekintettük meg.

Tovább

Essegvár, Castrum Scegh

A Veszprém megyei Bándon található várrom

Bánd község – mely tíz kilométerre fekszik nyugati irányban a megyeszékhelytől, Veszprémtől – déli határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt északnyugati végén találhatók Essegvár romjai. Nagyvázsonyt – ahol a Kinizsi várat és a pálos kolostorromot látogattuk meg – elhagyva először a 77-es főúton haladtunk Veszprém irányába, majd a városnál rátértünk a nyugati irányba tartó 8-as főútra, melyen néhány perc alatt elértük Bándot.

Tovább

Nagyvázsonyi pálos kolostorrom

A vázsonyi Szent Mihály pálos kolostor története

Vázsonykő várának – vagy ismertebb nevén a nagyvázsonyi Kinizsi várnak – meglátogatását követően visszasétáltunk a temetőnél hagyott kocsinkhoz, majd onnan nyugati irányba indultunk el egy földúton. A pálos kolostor romjait nem nehéz megtalálni, nem kell sokat gyalogolni, a maradványokhoz vezető utat – mely rövidesen beváltott a fák közé – táblák jelzik.

Tovább