Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe


Nyitra várának története 1044-től napjainkig

A dukátus egyik központja, majd püspöki székhely

2020. május 01. - Egri Gábor

Nyitra vára és városa fontos szerepet játszott a magyar történelemben, bár a települést – nem teljesen azon a helyen, ahol később a Magyar Királyság idejéből ismert Nyitra felépült – a honfoglalás előtt alapították. A szlovákok előszeretettel hivatkoznak Nyitra ősi szlovák történetére, amivel…

Tovább

Nyitra várának története 1044-ig

Morvák, avarok és honfoglaló magyarok Nyitra környékén

Miután Léva várát körbejártuk, visszatértünk a kocsihoz és az 51-es főúton közelítettük meg Nyitrát, ami napjainkban Szlovákia hatodik legnépesebb városának számít. A Nyitra folyó hídján átkelve jobb kéz felől feltűnt a dombra épült vár, míg a folyó túloldalán a távolban a Zobor-hegy nyújtózkodott…

Tovább

Léva vára II.rész

A felvidéki bányavárosokat védő erősség

Az előző írásomban bemutattam Léva várának és városának történetét híres birtokosa, Dobó István haláláig, aki egy palotát kezdett el építtetni a vár déli részén. A sziklacsúcsra épített XIII. századi felső várból, valamint a körülötte a XVI. és XVII. század során kiépített, bástyákkal megerősített…

Tovább

Léva vára I. rész

Az egri hős, Dobó István birtoka

Minden évben nagy öröm számunkra, amikor néhány kellemes napot, vagy hetet tölthetünk a Dunakanyarban található, festői szépségű, kedves kis faluban, a sváb telepesek által a török kor után alapított Kismaroson. A munkával töltött hétköznapok kipihenésében fontos szerep jut az aktív…

Tovább

Szilágysomlyói Báthory-várkastély II. rész

A Báthory család kihalása és a somlyó várkastély pusztulása

Legutóbbi írásomban a Szilágy megyében fekvő Szilágysomlyó városában található Báthory-várkastély – és az épülettel összefüggésben a Báthory család somlyói ágának – történetét mutattam be a XVII. század elejéig. Mai bejegyzésemben Báthory Zsigmond fejedelem Erdély sorsára tragikus következményekkel…

Tovább

Szilágysomlyói Báthory-várkastély I. rész

A somlyói Báthoryak ősi fészke

Az elmúlt évek során szerencsére többször eljutottunk Erdélybe, ahova különböző utakon keresztül érkeztünk meg az első világháborút követően a győztes Antanthatalmak által önkényesen meghúzott magyar-román határt átlépve. Legtöbbször Nagyváradon át haladtunk az Erdélyi-szigethegység…

Tovább

Pécsvárad apátságának meglátogatása

A Pécsváradi Élményvár területén található romok és épületek felfedezése

Legutóbbi írásomban bemutattam a pécsváradi bencés apátság történetét, melyet a X. század végén alapított Szent István király (1000-1038), az alapítólevele pedig 1015-ből származik. A fokozatosan kiépülő épületegyüttest – Géza fejedelem egykori udvarházát, a hozzá csatlakozó román kori kápolnával, a…

Tovább

Pécsvárad bencés apátságának története

Egy X. század végén alapított apátság, melyet a XV. század során erődítettek

2018-as pécsi kirándulásunk negyedik, egyben utolsó napjára is maradt látnivaló: először a Magyaregregy közelében, a Keleti-Mecsek egyik erdős kis hegycsúcsán álló, akkor még zárva tartó Máré várat kerestük fel és jártuk körbe a kis erősséget kívülről, a falak mentén, majd a kellemes erdei sétát…

Tovább

Jakab-hegyi pálos kolostorrom

Kellemes őszi túra a mecseki remeték kolostorának romjaihoz

Korábban már röviden bemutattam az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos Rend történetét, továbbá az elmúlt évek során több pálos kolostort, illetve azok romjait – Bükkszentlélek, Budaszentlőrinc, Pilisszentlélek, Klastrompuszta, Toronyalja, Márianosztra, Salföld, Nagyvázsony és Gönc – is…

Tovább

Siklós várának meglátogatása

A vár, ahol A Tenkes kapitányát forgatták

Az előző írásomban Siklós várának történetéről volt szó a XIII. századi építésétől egészen a XVIII. századig, amikor a törököktől 1686-ban visszafoglalt erősség a Batthyány család kezébe került. A vár középkori történetében fontos szerepet játszott a Garai család – melyből több nádor is kikerült –,…

Tovább

Siklós várának története a XVIII. századig

A vár, ahol Luxemburgi Zsigmond király raboskodott

Szigetvárról a 6-os számú főúton indultunk vissza Pécs irányába, majd az 58-as főúton dél felé haladtunk a Villányi-hegység felé. Nem messze a horvát határtól található Siklós települése, melynek közepén, egy alacsony hegykúpon már messziről látható a külső és belső várból álló, szabálytalan…

Tovább

Szigetvár a leghősiesebb város

A vár és a város néhány épületének rövid bemutatása

Az előző írásomban bemutattam Sziget várának történetét, melynek korai magját a XV. század első felében építették az Almás-patak árterének egyik szigetére, majd a XVI. század közepére fokozatosan kialakult a mocsarakkal, tóval és vizesárokkal körülvett, három részből álló erődítmény. Szó volt a vár…

Tovább

Cikádori ciszterci apátság

Később széki bencés apátság, palánkvár, majd barokk templom

A dunaföldvári Csonka-torony, Simontornya vára, majd Ozorai Pipo várkastélyának felkeresését követően folytattuk utunkat déli irányba, Pécs felé, hiszen estére el kellett foglalnunk a szállásunkat. De még egy megállót beiktattunk késő délután, ezért Bátaszéknél ismét elhagytuk az M6-os autópályát és…

Tovább

Simontornyai vár

Egy többször átépített vár, mely virágkorát a XVI. század elején élte

Dunaföldvárról – ahol a Csonka-tornyot néztük meg – mintegy harminc percet kellett haladnunk a 61-es főúton nyugat felé, és elértük kirándulásunk következő állomását, a Tolnai-Hegyhát északi nyúlványainál, a Sió-csatorna partján fekvő a hajdani mezővárost, a valamikor vásártartási joggal bíró…

Tovább

Dunaföldvári Csonka-torony

Erős palánkvár maradványai a Duna mentén

2018 októberének végén Baranya megye székhelyére, Pécsre utaztunk, hogy néhány napon keresztül a városban és környékén nézelődjünk, kiránduljunk, keressünk fel középkori történelmi emlékhelyeket: várakat – Szigetvár, Siklós, Pécsvárad –, templomokat, kolostorokat és végül a mohácsi csatateret.…

Tovább

Berethalom erődtemploma

Erdély legnagyobb szárnyasoltára és a világkiállítást nyert sekrestyeajtó

Segesvár történelmi belvárosának megtekintését követően nyugat felé indultunk el a 14-es főúton Medgyes irányába, majd Szászsárosnál letértünk balra a 141B jelű mellékútra, melyen mintegy kilenc kilométert tettünk meg, és meg is érkeztünk Berethalom településére. A szász evangélikus erődtemplom a…

Tovább

Segesvári várnegyed II. rész

Séta a középkori vár ódon hangulatú utcáin

Előző bejegyzésemben röviden bemutattam a szász város, Segesvár történetét a XII. század közepétől a XX. századig, majd a várban tett 2017-es és 2018-as kirándulásunk során készített képek segítségével virtuálisan végighaladtam a Szabók-tornyától a nyugati várfal mentén, a Törle-kapuig és az azt…

Tovább

Segesvári várnegyed I. rész

Segesvár múltja és jelene

A Segesd-patak és a Nagy-Küküllő találkozásánál, magas hegyek és dombok által körülvett völgy szélén épült Erdély egyik legszebb fekvésű városa: Segesvár. 2017-ben és 2018-ban is felkerestük az UNESCO által védettnek nyilvánított várnegyedet, mely 1999 óta a világörökség részét képezi. A várost a…

Tovább

Kőhalom vára

Impozáns kővár az egykori Királyföldön

Brassótól hatvan kilométerre északnyugatra, az Oltmelléki-hegysor keleti végében, a Kosd-patak partján fekszik a megyei rangú város, Kőhalom, német nevén Reps. A város felett emelkedő 120 méter magas bazaltcsúcs tetejét koronázzák a középkori vár tekintélyes maradványai. Kőhalom települését a…

Tovább

Gyimesbükki Rákóczi-vár

A 30. számú vasúti őrház és az Ezeréves határ

Csíkszeredáról indultunk el a 12A jelű úton északkelet felé, hogy eljussunk a Gyimesi-szoroshoz, ahol egykor egy vár állott, melyből napjainkra már nem maradt szinte semmi. Azonban Gyimesbükk településének közelében több érdekes, a magyar történelemben fontos szerepet játszó épületet is meg lehet…

Tovább

Székelyderzsi unitárius erődtemplom

Világörökségi helyszín Székelyföldön

Székelyudvarhelytől mintegy húsz kilométerre délnyugatra, a Lok-patak völgyében, magas domboktól ölelve, a Székelyföld és a Királyföld határán fekszik Székelyderzs települése, a falu központjában pedig az UNESCO-világörökség részét képező, Székelyföld egyik legérdekesebb és legjelentősebb…

Tovább

Székelytámadt vára

Csonkavár Székelyudvarhely belvárosában

A csíkszeredai Mikó-várkastély meglátogatása után megebédeltünk, majd a Tolvajos-hágón át elhagytuk a Csíki-medencét, hogy elfoglaljuk a szállásunkat Székelyudvarhelyen és megnézzük a középkori vár romjait. Az egykori Udvarhelyszék, a hajdani „székek” anyaszéke és fővárosa, a székelyispánok,…

Tovább

Csíkszeredai Mikó-vár

Egy XVII. századi reneszánsz székely várkastély

2017-es erdélyi kirándulásunk során előbb a Maros folyó völgyében haladtunk kelet felé, megnézve Solymos, Déva – és egy kis kitérővel – Vajdahunyad várait, valamint Fráter György bíboros alvinci kastélyának romjait. Majd az északi irányba kanyarodó Marost elhagyva tovább folytattuk utunkat keletnek,…

Tovább

Törcsvári várkastély

Az erdélyi Drakula-kultusz egyik központja

Brassótól délnyugatra, az egykori történelmi magyar határtól alig harminc kilométerre, Törcsvár (románul Bran) település mellett, a Törcsvári-szoros előtt álló – a Bucsecs-hegység hegyóriásaival a hátterében – közel száz méter magas meredek sziklaszirten épült a nagyjából trapéz alaprajzú,…

Tovább

Zuvár

Ódamásd várának csekély romjai a Börzsönyben

A damásdi vár felkeresését követően elindultunk vissza a Duna felé, áthajtottunk Ipolydamásd házai között, de Szobig nem mentünk el, hanem még előtte balra kanyarodtunk Márianosztra irányába. A Damásdi-patak mentén haladtunk északnak, míg tőlünk balra a Szob-Márianosztra…

Tovább

Barcarozsnyó vára

Szász erősség Brassótól délnyugatra

Brassótól délnyugatra, a Keresztény-havasok lábánál, a Bucsecs-hegységből eredő Vidombák-patak partján fekszik a szász mezőváros, Rozsnyó – nem összekeverendő a Felvidéken található várossal –, későbbi nevén Barcarozsnyó (németül: Rosenau). A prázsmári, majd a szászhermányi erődtemplomok…

Tovább

Damásd vára

Anjou-kori vadászkastély, majd palánkvár az Ipoly mentén

A vadregényes Börzsöny hegység mindig is közel állt a szívemhez, sokszor túráztam már az erdővel borított hegyvonulatai között, és számos itt található várat is bemutattam a blogomban, mint például a nógrádi várat, Drégely várát, a perőcsényi Salgóvárat és Bibervár vagy más néven Pusztatorony…

Tovább

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély: látogatás a kastélyban

Impozáns kastély és diadalív a Viharsarokban

Az előző írásomban bemutattam, hogyan került a Wenckheim család idősebb grófi ágának kezébe Ókígyós (mai Szabadkígyós), ahol 1875 és 1879 között gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina grófnő Ybl Miklós tervei alapján egy, a kor modern technikájával…

Tovább

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély: a kastély építésének története

Az ország leggazdagabb árvája, aki nyolc évesen fogadta Ferenc Józsefet és Sziszit

A geszti Tisza-kastély, majd Gyulán a vár és az Almásy-kastély meglátogatását követően még nem indultunk vissza Debrecenbe, hanem a Gyulától tizennyolc kilométerre délnyugatra, Békéscsabától tizenkét kilométerre délre fekvő Szabadkígyósra (egykor Ókígyós) mentünk, ahol megnéztük az ország egyik…

Tovább