Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe


Székelytámadt vára

Csonkavár Székelyudvarhely belvárosában

2019. augusztus 12. - Egri Gábor

A csíkszeredai Mikó-várkastély meglátogatása után megebédeltünk, majd a Tolvajos-hágón át elhagytuk a Csíki-medencét, hogy elfoglaljuk a szállásunkat Székelyudvarhelyen és megnézzük a középkori vár romjait. Az egykori Udvarhelyszék, a hajdani „székek” anyaszéke és fővárosa, a székelyispánok,…

Tovább

Csíkszeredai Mikó-vár

Egy XVII. századi reneszánsz székely várkastély

2017-es erdélyi kirándulásunk során előbb a Maros folyó völgyében haladtunk kelet felé, megnézve Solymos, Déva – és egy kis kitérővel – Vajdahunyad várait, valamint Fráter György bíboros alvinci kastélyának romjait. Majd az északi irányba kanyarodó Marost elhagyva tovább folytattuk utunkat keletnek,…

Tovább

Törcsvári várkastély

Az erdélyi Drakula-kultusz egyik központja

Brassótól délnyugatra, az egykori történelmi magyar határtól alig harminc kilométerre, Törcsvár (románul Bran) település mellett, a Törcsvári-szoros előtt álló – a Bucsecs-hegység hegyóriásaival a hátterében – közel száz méter magas meredek sziklaszirten épült a nagyjából trapéz alaprajzú,…

Tovább

Zuvár

Ódamásd várának csekély romjai a Börzsönyben

A damásdi vár felkeresését követően elindultunk vissza a Duna felé, áthajtottunk Ipolydamásd házai között, de Szobig nem mentünk el, hanem még előtte balra kanyarodtunk Márianosztra irányába. A Damásdi-patak mentén haladtunk északnak, míg tőlünk balra a Szob-Márianosztra…

Tovább

Barcarozsnyó vára

Szász erősség Brassótól délnyugatra

Brassótól délnyugatra, a Keresztény-havasok lábánál, a Bucsecs-hegységből eredő Vidombák-patak partján fekszik a szász mezőváros, Rozsnyó – nem összekeverendő a Felvidéken található várossal –, későbbi nevén Barcarozsnyó (németül: Rosenau). A prázsmári, majd a szászhermányi erődtemplomok…

Tovább

Damásd vára

Anjou-kori vadászkastély, majd palánkvár az Ipoly mentén

A vadregényes Börzsöny hegység mindig is közel állt a szívemhez, sokszor túráztam már az erdővel borított hegyvonulatai között, és számos itt található várat is bemutattam a blogomban, mint például a nógrádi várat, Drégely várát, a perőcsényi Salgóvárat és Bibervár vagy más néven Pusztatorony…

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig

A vár 1566-os ostroma, az 1849-es fegyverletétel és a vár meglátogatása

Az előző írásomban szó volt Gyula várának XV. századi – Maróti János és fia, László – általi építéséről, amit a XVI. század elején Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix folytatott. Az 1500-as években, a tűzfegyverek megjelenésének hatására át kellett alakítani a középkori védműveket, ekkor alakult…

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepéig

A gyulai téglavár és szigeterőd kiépítése

A Körösök mocsarai által védett szigeten felépített gyulai vár napjainkban az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek legépebb formában fennmaradt téglavára – sok helyen azt is olvashatjuk, hogy Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki gótikus téglavára –, mely nagyszámú XV. századi…

Tovább

Szászhermány erődtemploma

XV. századi falfestmények a védőtoronnyá átalakított kápolna falán

Prázsmár erődtemplomának meglátogatását követően nem utaztunk túl sokat, hiszen erdélyi kirándulásunk következő állomása, a Szászhermány (német neve: Honigberg) településének közepén emelkedő megerődített templom csak tíz kilométerre található Prázsmártól. Először a 10-es főúton haladtunk, majd a…

Tovább

Prázsmári erődtemplom

Az UNESCO Világörökség részét képező erődített templom a Barcaságban

A Délkelet-Erdélyben található Barcaság (németül: Burzenland) központjától, Brassó városától tizennyolc kilométerre északkeletre, a Barcasági-medence keleti határának sík területén fekvő Prázsmár falu főterén emelkedik az UNESCO Világörökség részét képező, fallal körülvett szász evangélikus templom,…

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végétől napjainkig

Erdély egyik legbiztonságosabbnak tartott síkföldi vára

Az előző írásomban bemutattam Fogaras várának és uradalmának – mely egyike volt Erdély legnagyobb, leggazdagabb és talán legszebb fejedelmi, azt megelőzően pedig királyi birtokainak – történetét a XIV. századi favár építésétől egészen a XVI. századig, amikor Majláth…

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végéig

A Fogarasi-havasok északi lábánál, az Olt bal partján fekvő ősi város

2017 augusztusában majdnem egy hetet töltöttünk Erdélyben, ahol az első napon felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd kelet felé haladva Déva és Vajdahunyad várait, a kirándulás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában,…

Tovább

Bujáki vár

Egy elfeledett, sorsára hagyott vár Palócföldön

2017 novemberében Palócföldön töltöttünk el három napot és hollókői szállásunkról kiindulva több környékbeli történelmi épületet – hollókői vár, cserteri vár, Tari Lőrinc udvarháza, szécsényi kastély és vár, Salgó és Somoskő várai, Fülek erőssége – is…

Tovább

Fejérkő vára Sámsonháza mellett

Egy több száz évvel ezelőtt elpusztult nógrádi vár romjai

Egy korábbi írásomban már bemutattam a Balatontól délre, Somogy megyében található Kereki község határában fekvő Fehérkő várát, mely nem tévesztendő össze a mai írásomban szereplő, nógrádi Fejérkő várával. 2017 novemberében, hollókői kirándulásunk utolsó napján előbb a Sámsonháza mellett rejtőző…

Tovább

Füleki vár

A kuruc király megkoronázása

Salgó és Somoskő várainak felkeresését követően még volt néhány óránk sötétedésig, így mielőtt még visszatértünk volna a hollókői szállásunkra, megnéztük a határ közelében, de már a szlovák oldalon álló füleki várat. Az országhatárt Somoskőújfalunál léptük át, majd a 71-es főutat követve tíz…

Tovább

Somoskő vára

Egy magyar település, melynek vára Szlovákiához tartozik

Salgó várának felkeresését követően visszasétáltunk Salgóbányára, a Vár utca végén kialakított parkolóban hagyott kocsinkhoz, majd észak felé hagytuk el a települést, hogy a szomszédos Somoskő várát is megnézzük. Csak néhány kilométert kellett gurulnunk, ha lett volna időnk, akkor gyalog tesszük meg…

Tovább

Salgó vára, Castrum Salgow

A bazaltcsúcsra épült középkori sasfészek

A Nógrád megyében, Salgótarján közelében található Salgó vára nem tévesztendő össze a börzsönyi Perőcsény település közelében fekvő, a XV. század elején elpusztult Salgóvár romjaival. Szécsény városát a 22-es főúton hagytuk el kelet felé, majd rövidesen a 21-es főúthoz érkeztünk, ahol balra…

Tovább

Szécsény középkori vára

Séta az egykori vár területén és a Forgách-kastély meglátogatása

2017 novemberében Hollókő Ófalujában töltöttünk három napot, és természetesen nekiindultunk felfedezni a környékbeli várakat, kastélyokat, templomokat. Hollókő váráról, a Cserteri várról, valamint Tari Lőrinc udvarházáról már írtam, mai bejegyzésemben Szécsény egykori várát mutatom be, melyből…

Tovább

Hollókő vára

A vár, melyet a legenda szerint az ördög fiai építettek

Miután Taron megnéztük a középkori udvarház falmaradványát és elfogyasztottunk egy-egy csésze himalájai jakvajas teát a Kőrösi Csoma Sándor emlékére létrehozott buddhista emlékparkban található Tara Teaházban, elindultunk kirándulásunk első napjának utolsó állomására: Hollókőre. A szállásunk a palóc…

Tovább

Tari Lőrinc udvarháza és a Szent Mihály templom Taron

Luxemburgi Zsigmond király híres lovagjának története

Miután felkerestük Pásztó városának Hasznos településrésze mellett a cserteri vár romjait, folytattuk utunkat Hollókő felé, de mielőtt még elfoglaltuk volna a szállásunkat megálltunk Tar községnél is, ami Pásztótól mintegy négy kilométerre fekszik északkeleti irányban.

Tovább

Cserteri vagy Hasznosi várrom

A mátrai hadiút védelmére épült vár

2017 novemberének első napjaiban Hollókőre utaztunk, mivel a Cserhát vidékén még nem jártunk, így hát itt volt az ideje, hogy pár napot aktív pihenéssel töltsünk el a környéken. A falu világörökség részén volt a szállásunk, és természetesen megnéztük a hollókői várat is, azonban már az odafele…

Tovább

Várpalotai Thury vár II. rész

Thury György a magyar El Cid

Előző bejegyzésemben a Bakony lábánál fekvő Palota udvarházának, majd várának 1397-től 1559-ig terjedő történetét mutattam be. Az első épületeket Nagy Lajos király (1342-1382) nádora, II. Kont Miklós emeltette, majd az udvarházat Újlaki Miklós bosnyák király építette át várrá. A XVI. század első…

Tovább

Várpalotai Thury vár I. rész

Kont Miklós, Újlaki Miklós és Móré László vára

2017 nyarán előbb a Vértes hegységben, majd a Balaton körül kirándultunk és felkerestünk több várat, templomot, egykori apátságok és pálos kolostorok romjait. A Bánd mellett található Essegvár meglátogatása után egy barátom szüleinél szálltunk meg Bakonykútiban, majd kirándulásunk utolsó napjának…

Tovább

Abaújvári földvár és református templom

Csendes kis falu a határ mentén, mely egykor Abaúj vármegye központja volt

Abaújvár települése több mint kétezer éves múltra tekint vissza, a régészeti feltárás szerint a középkori fa-föld építésű Abaújvár várának sánca egy, a római császárok korában (I.-IV. század) itt állt település maradványaira épült. Ez a nagy múltú középkori…

Tovább

Dédesi vár

Középkori és őskori vármaradványok a Bükkben

2017 szeptemberének utolsó hétvégéjét a Bükk északi részén található Mályinkán töltöttük vendégségben. Szombat délelőtt a kellemes őszi napsütésben négyesben indultunk gyalogtúrázni, a kirándulás nem titkolt célja a közeli dédesi várrom felkeresése volt.

Tovább

Szelindeki vár

Szász erősség Nagyszeben és Medgyes között

Aki a természeti kincsek és értékek felkeresése mellett érdeklődik a középkori magyar történelem emlékei iránt is, az Erdély földjén igazán elemében érezheti magát, hiszen lépten-nyomon várromok, több száz éves erődtemplomok, kastélyok, erődített szász városok és régi korok elfeledett csataterei…

Tovább

Amadé vár

Gönc középkori lovagvára

A gönci pálos kolostor romjaitól dél felé indultunk tovább a piros turistajelzésen, mely a vadregényes zempléni erdő sűrűjébe vezetett minket. Balra tőlünk, a meredek alján csordogált a Kis-patak, míg jobb kézre sziklás-erdős emelkedő húzódott. A kis patak vidám csacsogásán és a lépteink zaján kívül…

Tovább

Kereszténysziget erődtemploma

Az evangélikus Szent Szerváciusz templom

A 2017-es erdélyi kirándulásunk második napjának reggelén felkerestük Alvinc települést, ahol megnéztük Fráter György bíboros kastélyának csekély romjait, majd onnan délkeleti irányba utaztunk tovább az A1-es autópályán Erdély belseje felé. Nagyszeben városától mintegy tíz kilométerre nyugatra, a…

Tovább

Buda várának története 1849-től napjainkig

Építkezések a dualizmus idején, a II. világháború pusztításai

A korábbi három írásomat követően – lásd a bejegyzés végén – elérkeztünk a budai vár eddigi történetének utolsó fejezetéhez, melyben az erősség históriájának 1849-től egészen napjainkig lezajlott fontosabb eseményeiről lesz szó. A XIX. és a XX. század is bővelkedett építkezésekben, átalakításokban…

Tovább

Buda várának története 1686-tól 1849-ig

A vár újjáépítése, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

Eddig két bejegyzést írtam Buda várának történetéről, az elsőben a középkori vár és város építéséről és virágkoráról volt szó, a másodikban pedig a törökök 145 éves uralmáról, valamint Buda 1686-os visszafoglalásáról. A legtöbb vár esetében itt véget is szokott érni a dicső történet, esetleg még a…

Tovább