Boldogkő várának észak-déli irányban elnyúló romjai – a Boldogkőváralja község felett magasodó ovális alakú andezittufa hegy tetején – már messziről jól láthatóak. Debrecenből a 4-es főúton indultunk el Nyíregyháza irányába, majd a 38-as főúton folytattuk utunkat Tokajon és Tarcalon keresztül, egészen a 37-es főút – amely Miskolcról indul Sátoraljaújhely irányába – kereszteződéséig. A 37-esen csak néhány száz métert haladtunk Szerencs felé, majd egy körforgalomnál az első kijáratnál tértünk le a 39-es főútra. Előbb elhagytuk Mádot, majd Tállya mellett vezetett el az utunk. Abaújszántónál két választásunk is van: vagy tovább haladunk a 39-esen Abaújkér felé, vagy jobbra indulunk el Abaújalpár, Boldogkőújfalu irányába, hogy aztán Boldogkőváraljára érkezzünk. Én az előbbi lehetőséget ajánlom inkább, mert Abaújalpár felé elég rossz minőségű az út (főleg télen). Abaújkéren a 39-es főút élesen balra kanyarodik és nyugat felé halad tovább Gibárt irányába. Mi viszont északnak tartottunk tovább és Vizsoly felé vettük az irányt. 6-7 kilométert kell megtenni ezen az úton és jobb kéz felé már fel is tűnik a belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, magányosan álló vár.
A Kossuth Lajos utcán haladva feltűnt a vár
A Vizsoly felé tartó útról jobbra tértünk le Boldogkőváralja község irányába a Kossuth Lajos utcára, de a községig nem kellett elmenni, mivel balra vezet az út a várhoz, amit tábla is jelez.
Hótakaró borítja a várat és környékét 2017-ben
Egészen a vár tövében álló parkolóig lehet menni kocsival, onnan pedig néhány lépcsőfok megmászása után már a vár falai alatt állunk és gyönyörködhetünk az elénk táruló panorámában.
Boldogkő vára remek kirándulási célpont
(Kép: http://www.legifelvetel.hu/magyar/oldalak/boldogko_vara/)
Kilátás a vár bejárata előtti platóról
A vár építése
Boldogkő várát, mely a Kassára vezető utat és a Hernád völgyét védte, az 1241/42-es tatárjárást követő – IV. Béla király (1235-1270) parancsára meginduló – várépítési korszakban emeltette a környező vidéket uraló Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. A néphagyomány szerint a várat egy Bodó nevű aszalómester építette, aki megmentette a muhi csata után menekülő IV. Bélát az őt üldöző tatároktól, majd az ország újraépítése során hét lányát férjhez adta (Boldogkő legendája), a király engedelmével felépítette a várat, ahol megtarthatták az esküvőket. 1282-ben IV. (Kun) László király (1272-1290) más birtokért (többek között Rezi váráért) cserébe megszerezte, az oklevélben – mely napjainkig fennmaradt – akkor Castrum Boldua néven szereplő várat, amely az uralkodói javadalmak közé került.
Boldogkő várát a XIII. század közepén kezdték el építeni
Az Árpád-ház 1301-ben kihalt, a vár pedig a nagyhatalmú oligarcha, Aba Amádé nádor birtokába került. Miután I. Károly (1308-1342) királyi serege 1312-ben Rozgonynál legyőzte az egy évvel korábban Kassán meggyilkolt Aba Amádé fiait, elkobozta azok minden birtokát, így Boldogkő várát is és azt a Drugeth családnak adományozta. A XIV. században, a Drugeth család idejében épülhetett meg az Öregtoronyhoz – mely a vár legrégebbi része – kapcsolódó Palotaszárny és az azt védő hasáb alakú torony. 1388-ban Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) elzálogosította az udvari köréhez tartozó egyik bárónak, Czudar Péternek, majd 1396-ban bekövetkezett halála után az ő özvegyének és fiának. Boldogkő a hozzá tartozó uradalommal együtt 1427-1453 között Lazarevics István, majd Brankovics György szerb despota – akik szövetséget kötöttek a magyar királlyal a török ellen - birtokába került, Tállya, Tokaj településekkel, Regéc és Munkács várakkal együtt. Mátyás király (1458-1490) az ismét királyi birtokká lett várat 1461-ben két testvérnek, Parlagi Pálnak és Lászlónak adományozta, majd Kassa városának zálogosította el. 1471-ben a vár ismét királyi birtok volt, ezután került a Szapolyai család kezébe. A várat a mohácsi vész előtt Szapolyai János, Tomori István fiának, Györgynek adományozta keresztszülői ajándék címén. A XV. század során tovább bővítették a várat, a déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott, továbbá megépült a patkó alakú Kaputorony a csatlakozó védőfallal és a keleti oldalról a palotát övező külső fal.
A vár a Kassára vezető utat és a Hernád völgyét védte
(Kép: http://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/boldogkoi_var_rekonstrukcioja/)
Mohács után
Az 1526-os mohácsi vész utáni zűrzavaros időszakban a várat többször megostromolták és gazdát cserélt. 1527-ben a Habsburg I. Ferdinánd pártján álló Bethlen István foglalta el, majd egy évvel később Szapolyai János Regéc várával együtt visszafoglalta. A várat még abban az évben visszavette Ferdinánd, de 1530-ban újra Szapolyaié volt. Serédi Gáspár és Bebek Ferenc hiába ostromolta hat héten keresztül, nem tudták bevenni a várat, amit aztán Tomori Egyedtől megvásárolt Martinuzzi Fráter György bíboros. 1537-ben ismét a császáriak foglalták el, öt évvel később Ferdinánd elcserélte Gyula váráért Patóchy Ferenccel, akinek Zsófia nevű lányát Bebek Ferenc fia, György vette feleségül. A Bebek família a kor leghíresebb, sőt leghírhedtebb családjai közé tartozott, általában vitéz katonák, de semmiféle cselszövéstől, bűntől nem riadtak vissza. Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak egyike, még egy hamis pénzverő műhelyt is berendeztetett Boldogkő várának falai között, melynek egykori olvasztókemencéjét is feltárták a régészeti kutatás során. 1560-ban Bebek György elcserélte a várat Sárközy Mihállyal egy elfogott török vezérért, Ahmed pasáért, akiért értékes váltságdíjat remélt. A Sárközy család 1578-ban eladta Boldogkőt a Serényieknek, mely adásvételt I. Rudolf is megerősített. Ebben az időszakban Balassi Bálint is többször tartózkodott a várban, ott írta a Borivóknak való című versét. 1605-ben a kis létszámú helyőrség a Bocskai István erdélyi főnemes szolgálatába lépett hajdúkatonák előtt ágyúlövés nélkül nyitotta meg a kapukat. 1612-ben Palochay Horváth György a mai Lengyelország területén lévő Nedec vár ura vásárolja meg Serényi Ferenctől. Rövid ideig, 1627-ben Szikszay Mátyásé, 1630-ban Várkonyi Jánosé, de nem sokkal ezután visszakerült a Palochay család kezébe. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a linzi békeszerződés értelmében 1644-ben megszerezte a vár birtokát, de az 1671-ben újra a Palochayaké lett, akik eladták azt Szelepcsényi György esztergomi érseknek.
Boldogkő vára a XVII. században (Kép: Youtube)
A császári csapatok 1676-ban Boldogkőt is robbantani kezdték, de nem okoztak komolyabb károkat a várban. Két évvel később Thököly Imre kurucai bevették a várat, aminek őrsége harc nélkül nyitotta meg a kapukat I. Lipót császár csapatai előtt, mikor híre kelt, hogy Thökölyt a váradi pasa 1685-ben elfogatta és vasra verette.
A vár romlása
Boldogkő várának pusztulása 1701-1702 között következett be, mikor is a kiküldött császári különítmény puskaporral részben felrobbantotta a védőműveket és lakhatatlanná tette. A Csonka-torony a nevét az 1701-ben bekövetkezett robbantások után kapta, eredetileg azonban sokkal nagyobb volt, több lakóhelyiséggel. Mély pincéjében rövid ideig még egy puskaport őrlő szárazmalom is működött, ezért a korabeli forrásokban Malom-bástya néven szerepelt. Szelepcsényi 1685-ben bekövetkezett halálát követően, 1715-ben az esztergomi főkáptalantól a jezsuiták kapták meg a várat, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak.
A vár alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/140-Boldogkovaralja-Boldogko/)
Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos, aki nem a romos és kényelmetlenné vált erődítményben, hanem először a vár alatti kúriában, majd a völgybeli jobbágyfalu területén építtetett barokk kastélyában lakott.
Helyreállítás, régészeti feltárás
A XIX. század végén a földbirtokos Péchy család a megrongálódott középkori erősségben helyreállítási munkálatokat végeztetett, aminek során a kiszakadt falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasították, a palota ablak- és ajtónyílásait csúcsívesre építették át.
Boldogkő várának hanyatlása a XVIII. század elején kezdődött
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/140-Boldogkovaralja-Boldogko/)
Sajnos a neogótikus stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem állapítható meg az eredeti középkori ajtó– és ablaknyílások helye. A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig, amikor is államosították. A vár régészeti feltárása 1963-ban indult meg K. Végh Katalin vezetésével, Koppány Tibor tervei alapján. A helyreállítás, állagmegóvás után az egykori palotarészben 47 férőhelyes turistaszállót alakítottak ki, amely az 1990-es évek közepéig működött. A vár jelenleg az Önkormányzat kezelésében van.
A várat folyamatosan fejlesztik, állítják helyre (Kép: http://www.anp.hu/hu/boldogko-vara)
2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban. A Kaputorony és a Déli torony védőtetőt kapott, az Alsó udvar falán körben körülbelül száz méter hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba.
A vár és a település (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/140-Boldogkovaralja-Boldogko/)
Az „
Sziklakijáró az „
Miután alaposan szétnéztünk a vár előtt húzódó platóról, felsétáltunk a Kaputoronyhoz egy fapallón át, amelynek helyén egykoron felvonóhíd állt.
A kaputorony és a hozzá vezető fapalló
Ezt követően megvettük a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni) és beléptünk a vár területére, az Alsó udvarba.
Az Alsó udvar: jobbra a Kaputorony, szemben a Déli torony, balra pedig a Palotaszárny
Az Alsó udvar a Déli torony felől nézve
A vár északkeleti oldalán áll a hasáb alakú Lakótorony, mellette pedig a kétszintes Palotaszárny, mely korábban lapos tetős építmény volt, azonban a kedvezőbb használhatósága és állagának megóvása érdekében az épületrészre magas tető épült.
A vár északkeleti oldalán áll a hasáb alakú Lakótorony, mellette pedig a kétszintes Palotaszárny
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/140-Boldogkovaralja-Boldogko/)
Ezzel egy nagy lovagterem jött létre, amelyben helyet kapott a több ezer elemből álló, a magyar történelem fontosabb eseményeit, csatáit ábrázoló ólomkatona kiállítás, mely Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága.
A lovagterem
Ólomkatona kiállítás a lovagteremben
A Palotaszárnyban ezen kívül meg lehet nézni több kiállítást: régészeti, hadtörténeti, címer- és zászlókiállítás, valamint pénzverde és numizmatikai kiállítás.
Numizmatikai kiállítás
A Lakótorony tövében, a kapunyílástól balra lehet lejutni a pincébe, ahol további kiállításokat lehet megtekinteni: a szobor (Borsos István szobrai) és ásvány kiállítást, a kovácsműhely rekonstrukcióját, valamint a börtön- és kínzókamrát.
A kovácsműhely
Börtön- és kínzókamra
A kaputól jobbra, a vár déli végében áll a Déli torony vagy Malom-bástya, amely 2002-ben szintén védőtetőt kapott.
A Déli torony
A toronyban található a sziklába süllyesztett szárazmalom, amit 1671 és 1682 között készítettek és puskaportörésre használtak. A sziklába faragott oldalánál lévő csatornában foroghatott függőlegesen a kerék, amit egy vízszintes tengely tartott. A tengelyt a medence oldalába, egymással szemben faragott két cölöplyukban elhelyezett gerendák rögzítették. A nagy medencében állhatott a tartály, ahová az őrölt anyag lefolyt, Az őrlést, portörést a kerék felett magasabban elhelyezett őrlőkövek végezték.
A szárazmalom
A toronytól délre egy sziklakijáró épült az Oroszlánsziklán, amely egy a sziklanyelv végén elhelyezkedő megfigyelő bástyához vezet.
A sziklakijáró és a megfigyelő bástya
A vár a megfigyelő bástyáról nézve
A Déli torony mellett, a Felső várban állt egykor az ötemeletes Öregtorony, a vár legrégebbi része, de annak mára már csak a romos falai maradtak meg. Az Árpád-kori vár még csak ebből a négyszögletes alaprajzú lakótoronyból állt, melynek falai 3 méter vastagok, alapja pedig 11,5 x 11,5 méter.
Az Öregtorony maradványai a lovagterem ablakából nézve
Mind az Oroszlánszikla végében található bástyáról, mind az Alsó udvar falánál húzódó gyilokjáróról, mind a hasáb alakú Lakótorony tetejéről érdemes széttekinteni, mesés kilátás tárul elénk.
A gyilokjáróról mesés kilátás tárul a szemünk elé
Sajnos mikor először jártunk a várban, 2015 augusztusában, nem sokkal zárás előtt érkeztünk, így nem tudtunk annyi időt tölteni a falak között, mint amennyit szerettünk volna. Mikor pedig második alkalommal tértünk vissza Boldogkőváraljára, 2017. január 20-án, a vár a hóhelyzet miatt nem volt látogatható. Így ekkor csak a vár körül sétáltunk a hóban, leereszkedtünk az Oroszlánszikla tövébe, ahonnan páratlan kilátás nyílik a falura és a környező hegyekre. 2018-ban azonban nyitva találtuk az erősséget, és volt időnk alaposan szétnézni a falak között.
Boldogkőváralja települése
Aki a vár látogatása közben megéhezett, az betérhet a falak alatt elhelyezkedő középkori étterembe, mely az egykor – a kurucok által kézzel kivájt – istálló funkciót betöltő alagút falai között lett kialakítva, így közvetlen összeköttetésben áll a várral.
Búcsút vettünk Boldogkő várától
Helyreállítási munkálatok a vár területén 2020-ban
A tervek szerint 2020 januárja és májusa között folytatódnak a rekonstrukciós munkálatok a vár területén, melynek során többek között az 1300-as évek közepén épült Palotaszárnyat állítják helyre az eredeti állapotnak megfelelően a fennmaradt három Inventárium és a régészeti feltárások eredményei alapján. Ennek során az emelten rekonstruálják a 19 méter hosszú lovagtermet, visszaépülnek a boltozatok és az emeleti hálószoba, továbbá a palota földszinti termében látványos középkori páncél- és fegyverkiállítás, illetve a régészeti feltárás során elkerült leleteket bemutató kiállítás kap majd helyet. A romos északkeleti tornyot is helyreállítják, ahol az eredeti helyszínen egy korabeli eszközökkel berendezett várkonyha is bemutatásra fog kerülni. A várbejárat, a Kaputorony, illetve a Hernád-völgyére néző homlokzat szintén teljes rekonstrukción fog átesni, melynek során a várkaput az eredeti állapotát idéző, kézzel működtethető, ellensúlyos felvonóhíddal szerelik fel, illetve helyreállítják a Kaputorony eredeti közlekedési rendszerét, a felvonóhíddal, külső és belső kapuval. Megújulnak a pincében látható kiállítások is, a kovácsműhelyben a "Tűzzel-vassal" című tárlat egy uradalmi kovács életét fogja bemutatni korszerű múzeumpedagógiai eszközök segítségével, míg a "Bűnök és bűnhődések" című kiállítás a középkori kínzókamrák világát fogja feltárni a látogatók előtt.
További képek találhatók a várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
És végül néhány videó Boldogkő váráról és a Zemplénről:
Források és ajánlott oldalak:
https://varak.hu/latnivalo/index/140-Boldogkovaralja-Boldogko/
http://elmenyekvolgye.hu/varak/17-boldogkoi-var
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13777
http://orszagjaro.blog.hu/2008/12/29/boldogko_legenda
