Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Kőhalom vára

Impozáns kővár az egykori Királyföldön

2019. szeptember 10. - Egri Gábor

Brassótól hatvan kilométerre északnyugatra, az Oltmelléki-hegysor keleti végében, a Kosd-patak partján fekszik a megyei rangú város, Kőhalom, német nevén Reps. A város felett emelkedő 120 méter magas bazaltcsúcs tetejét koronázzák a középkori vár tekintélyes maradványai. Kőhalom települését a Brassót Segesvárral összekötő E60-as úton közelítettük meg, az erősséghez – mely a város nyugati oldalán található – aszfaltozott út vezet, melynek végén tágas parkoló került kialakításra.

20180820_182412.jpgKőhalom vára 2018 nyarán 

A várat 1324-ben említik először a források

A hagyomány szerint a települést II. Géza király (1141-1162) által behívott szász telepesek alapították Kozd vagy Koos néven, ami azonban az 1241/42. évi tatárjáráskor elpusztult, és romjain épült fel a mostani város, mindezekre azonban okleveles bizonyítékok nincsenek. Kőhalom vára egy 1324-ben kelt oklevélben szerepel először Kuholm néven, mint királyi vár, azonban valószínűleg a korai erősség – a mai felső vár – már a tatárjárást követő években felépült. 1324-ben történt, hogy I. Károly király (1308-1342) bizalmas híve, Szécsényi Tamás erdélyi vajda erőszakkal elfoglalta a szebeni ispánságot, emiatt szentpéteri Henning szász gróf fellázadt ellene.

f0a1b63a1673895212d2.jpegKőhalom várát először 1324-ben említik a források

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1585-Kohalom-Var/)

A vajda – a király által küldött kunok segítségével – hamarosan leverte a lázadást, a harcban maga Henning gróf is elesett. A felkelők egy kisebb csapata Kőhalom várába menekült, de rövid ostrom után ők is megadták magukat. A lázadás leverését követően a király székekre osztotta a szászok által lakott Királyföldet, Kőhalom pedig Kőhalomszék központja lett. 1357-ben Keuhalm várát, mint királyi várat említik az I. Nagy Lajos király (1342-1282) által kiadott parancsban, melyben az uralkodó elrendeli, hogy ezen és más királyi váraknak parancsnokai, várnagyai ügyeljenek arra, hogy a hatóságuk alatti helységek a tizedet a fehérvári káptalannak adják.

A XV. században az Erdélybe betörő török fosztogatók Kőhalomig is eljutottak

1421-ben II. Murád török szultán parancsára Havasalföld irányából, a Tömösi-szoroson keresztül fosztogató török csapatok törtek be Erdélybe, melyek végigdúlták a Barcaságot, elfoglalták Brassó városát – melynek lakosai a fellegvárba menekültek – és eljutottak Kőhalomig is, amit feldúltak.

to241mkh081a.jpg1421-ben és 1432-ben török fosztogatók dúlták fel Kőhalom települését

(Kép: https://mek.oszk.hu/01900/01918/html/index173.html)

1432-ben ismét nagy török támadás zúdult Erdélyre, a fosztogatók végigdúlták a barcasági, hunyadi és kézdiszéki területeket, valószínűleg Kőhalom városát is felprédálták. Ezt követően az oklevelek egy ideig nem szólnak Kőhalomról, így csak feltételezhető, hogy a XV-XVI. században épültek ki teljesen a felső vár tornyokkal megerősített falai.

A középső- és alsó vár kiépítése

A XVI. század vége felé az erdélyi fejedelmek az erősséget átadták a városnak, mivel az valószínűleg nem bírt különösebb stratégiai jelentőséggel. Miután a kőhalmi polgárok a várat átvették, azonnal hozzáfogtak annak bővítéséhez, megerősítéséhez. Az 1620-as években a felső vár körül kialakították a középső vár felső udvarát, és a védelmet nyújtó kamrákat, ahova a város lakosai veszély esetén menekülhettek, békeidőben pedig raktárként funkcionáltak. Weyprauch Dávid királybíró idején emelték a nyugati falat, ezzel kialakítva a középső vár előudvarát, valamint az erősség megrongálódott falait is kijavították.

kohalom_janosi-dalma.jpgA Várhegy tetején látható a felső vár, amit a középső vár falai vesznek körül

(Kép: http://visitromania.info.ro/site/kohalmi-var/)

Tekintettel arra, hogy a bazaltcsúcs, melyre a vár épült, minden oldalról meredeken szakad a mélybe, egyedül csak az északi oldalon függ egybe egy lapályosabb hegynyak által a Kőhalom települése feletti fennsíkkal, szükségessé vált az északi oldal megerősítése, ahonnan a Várhegy megközelíthető volt.

13_big.jpgA XVII. században épült ki teljesen a három részből álló vár

(Kép: http://wikimapia.org/6474864/hu/K%C5%91halom-v%C3%A1ra)

Ezért itt épült ki a szabálytalan négyszög alakú alsó vár, melynek védelmére rövidesen felépült a felvonóhidas Kaputorony, a négyszintes Szalonnás-torony – ahol a kőhalmiak a szalonnát tárolták – és a Szolgák-tornya, valamint az alsó vár északnyugati részén egy kút is készült.  1643-ban megépült a középső vár kapuja, melyet egy torony védett, majd az út a középső vár előudvarán keresztül vezetett tovább a felső vár felé.

II. Rákóczi György tragikus végű lengyel hadjárata

II. Rákóczi György fejedelem – I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia – 1657-ben svéd szövetségben megindította a lengyelek elleni hadjáratát – melytől a Porta korábban szigorúan eltiltotta Erdélyt – a fejedelem távollétében Serédy István és Barcsay Ákos helytartóként irányították a fejedelemséget. Hiába ért el kezdeti sikereket az erdélyi hadsereg lengyel földön, a szövetségesei magára hagyták, miközben Köprülü Mehmed, az új török nagyvezír felszámolta a konstantinápolyi udvarban uralkodó káoszt és Rákóczi megbüntetésére készült.

ii_rakoczi_gyorgy.jpgII. Rákóczi György erdélyi fejedelem

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Gy%C3%B6rgy#/media/F%C3%A1jl:II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Gy%C3%B6rgy.jpg)

A Kemény János hadvezér által vezetett erdélyi sereget – melyben ott harcolt Apafi Mihály későbbi erdélyi fejedelem is – a tatárok bekerítették és fogságba hurcolták a Krímbe, maga Rákóczi fejedelem is csak nehezen tudott megmenekülni, tekintélye azonban megrendült. Az erdélyi rendek, a törökök bosszújától tartva 1657 novemberében a szintén helytartó Rhédey Ferencet választották meg fejedelemnek, aki azonban két hónapon belül lemondott Rákóczi javára, őt azonban a törökök többé nem fogadták el, ezért büntetőhadjáratot indítottak Erdély ellen Köprülü Mehmed nagyvezír és Szejdi Ahmed budai pasa vezetésével, eközben a krími tatárok is végigdúlták a fejedelemséget.

Barcsay Ákos fejedelemsége, II. Rákóczi György halála

Barcsay Ákos követként megjelent a nagyvezír táborában, majd 1658. szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott, cserébe Lugos és Karánsebes várainak átadására, évi 40 ezer arany adó, valamint 500 ezer tallérnyi hadisarc megfizetésére kötelezte magát. Emiatt sokan árulónak tartották Barcsayt, de csak így tudta elérni, hogy a törökök kivonuljanak a végigpusztított Erdélyből.

barcsayakos.jpgBarcsay Ákos erdélyi fejedelem

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Barcsay_%C3%81kos#/media/F%C3%A1jl:Barcsay%C3%A1kos.jpg)

II. Rákóczi György azonban nem fogadta el Barcsay fejedelemségét, 1659-ben, míg Barcsay Temesvárra utazott, hogy biztosítsa a törököket a hűségéről, támadást indított és az év végére – miután Szejdi Ahmed budai pasa csapatai elhagyták Erdélyt – Barcsayt Szebenbe szorította vissza, ahol ostrom alá vette. A következő év, vagyis 1660 tavaszán Szejdi Ahmed visszatért Erdélybe, és május 22-én a szászfenesi csatában legyőzte Rákóczit, aki belehalt a csatában szerzett sérüléseibe. A törökök Barcsay Ákost is tisztes fogságba vetették, csak az 1658 őszén kivetett hadisarc és az elmaradt adók első részletének kifizetését követően engedték el. Eközben a tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt, a törökök pedig bevették Váradot, a Partium nagy részét hatalmukba kerítve, ezzel Erdély aranykora véget ért.

Barcsay Ákos meggyilkolása

Az erdélyiek a nyomorúságos állapotokért, a magas adók miatt, a túlzott engedékenységgel vádolt Barcsayt tartották felelősnek, aki a Rákóczival szemben mutatott tehetetlensége miatt a Porta támogatását is elvesztette. Ekkor a tatár fogságot megjárt Kemény János – II. Rákóczi György egykori hadvezére – lépett fel trónkövetelőként, aki az 1660 novemberében Örményesnél vívott csatában legyőzte a fejedelem testvére, Barcsay Gáspár által vezetett sereget, az ütközetben maga a vezér, Barcsay Gáspár is elesett.

johann_kemeny_furst_von_siebenburgen.jpgKemény János hadvezér, később Erdély fejedelme

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_J%C3%A1nos_erd%C3%A9lyi_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:Johann_Kem%C3%A9ny_-_F%C3%BCrst_von_Siebenb%C3%BCrgen.jpg)

Ezt követően Barcsay Ákos – aki belefáradt a kormányzás terheibe és az őt ért vádakba – 1660. december 31-én lemondott a fejedelemségről, amit Kemény János szerzett meg. Barcsay azonban lemondásával sem tudta elkerülni végzetét, 1661-ben Kemény János elfogatta és június 30-án vagy július első napjaiban a Görgényből Kővárra történő szállítása során Kozmatelkén Buday Zsigmonddal együtt meggyilkoltatta.  Kemény Jánost azonban a Porta nem fogadta el, mivel a fejedelem a Habsburg udvar támogatását is kereste, ezért újabb török-tatár seregek zúdultak Erdélyre.

A vár 1661-ben török kézre került

Evlia Cselebi híres török utazó 1661-ben járt Kőhalom várában, amikor a törökök Ali temesvári pasa vezetésével elfoglalták a települést és a várat. Így írt az erősségről:

„Ez is az erdélyi királyok alá tartozó szász-magyar vár. E vár a hódítás markolatába szépen belefoglaltatott s az egész sereg a vár alatt sátorok alatt megállapodott és a vár megtekintésére mentek. E vár ugyanis igen erős és tisztelt levén, Erdély részeinek kulcsa, Szász-magyar-, Erdély- és Székely vilájetok határa között kellemes, gazdag és szép vár. Két völgy között, egy magas földhalmon fekvő, téglaépítkezésű, kerek alakú, csinos vár, mely fehér és fénylő, mint a hattyú; egy kapuval, hét templommal, teljes felszereléssel bíró, fellegvár nélküli, nagy kereskedelmi hely ez. Külvárosa. A vár nyugati oldalán egy rétségen van  ez, szőllőivel és kertjeivel. Húsz erős temploma van, melyek mindegyike olyan mint egy vár. Három fürdője, tíz pátriárkái háza, kétezer boltja van. Más keresztények szokása szerint az áruczikkeket itt is asszonyok és leányok árulják. A város körül sorompós, igen meredek s erős várszerű bástyafal van, egyszeres fallal, három kapuval, nyolcz bástyával s egészen megtelt hosszú árokkal. E vár ugyanis az oszmánli sereget még nem látta, a tatárok zaklatását még nem próbálta, közülök foglyokat még nem vittek el, mivel nagyon meredek helyen fekszik s elfoglalása valóban lehetetlen.”

A vár pusztulása és helyreállítása

Bécs 1683-as török ostromát, majd a kahlenbergi csatát követően támadásba lendült a Szent Liga, és a törökök uralma a Hódoltságban megroppant. 1686-ban keresztény kézre került Buda vára, 1687-ben pedig I. Lipót császár csapatai Lotaringiai Károly herceg és Antonio Caraffa tábornok vezetése alatt benyomultak Erdélybe. Hamarosan Kőhalom vára is a császáriak kezébe került, akik 1691 és 1699 között helyreállították a törökök által lerombolt falakat. Amikor 1704-ben II. Rákóczi Ferenc kurucai megjelentek a vár alatt, védői minden ellenállás nélkül feladták azt.

kohalomrajzok6.jpgA vár a XVIII. században elvesztette hadászati jelentőségét

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1585-Kohalom-Var/)

A Rákóczi-féle szabadságharc 1711-es bukását követően a vár hadi jelentőségét elveszítve romlásnak indult, 1790-ben súlyos vihar pusztította az elhagyott erősséget, aminek csak néhány épületét használta a lakosság raktárként a XX. század elejéig.

kohalom258.jpgKőhalom vára a felújítás előtt (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1585-Kohalom-Var/)

A kőhalmi polgármesteri hivatal és Brassó megye tanácsa egy közös pályázatban nyert Európa Uniós támogatásból 2011 és 2013 között felújíttatta a várat, ekkor épült fel a falakig vezető út és a parkoló, valamint helyreállítottak több tornyot és a falak egy részét. Az egyes épületrészeknél tájékoztató táblákat helyeztek el román, angol és német nyelven, a magyar nyelvű tájékoztatás kimaradt a sorból.

6ab267c6167651d7d884.jpgAz erősség a felújítást követően (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1585-Kohalom-Var/)

Miután letettem a kocsit a néhány évvel ezelőtt megépített parkolóban, megvásároltuk a belépőjegyeket és az alsó vár védőpártázattal ellátott északi falának közepén felépített négyszögletes, emeletes, lőrésekkel ellátott kaputornyán keresztül beléptünk Kőhalom várának területére.

20180820_182721.jpgAz alsó vár kaputornya

Az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár három részből áll: az alsó várból, a középső várból és a legkorábban kiépített felső várból.

kohalomrajzok3.jpgKőhalom várának alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1585-Kohalom-Var/)

Az alsó várban a kaputornyon kívül napjainkban még két torony áll, az északkeleti sarokban az ötszögletű Szalonnás-torony – mellette a fegyvertár épületével –, míg az északnyugati sarokban a négyszögletű Szolgák-tornya látható.

20180820_190437.jpgA Szalonnás-torony kívülről ...

20180820_182931.jpg... és belülről

Orbán Balázs leírása szerint az alsó vár kaputornyaként funkcionáló félfedelű négyszögbástya előtt még más külső védművek és a hegynyakot egész szélességében átszelő mély sánc volt kialakítva, melyre felvonóhíd ereszkedett a külső védművekből. A Szalonnás-torony közelében, a keleti fal mentén állt még egy torony, melynek közelében nyílott a gyalogkapu, melyhez a város felől meredeken emelkedő lépcsőn lehet feljutni.

20180820_183929.jpgA kaputorony, a fegyvertár, a Szalonnás-torony és az őr háza

Az egykori gyalogkapu bejárata mellett balra az őr egyszerű kis háza áll, a vár helyreállítása során azt is felújították. Az alsó vár északnyugati részén, a Szolgák-tornyának közelében található a vár mély és bővizű kútja, melynek oszlopcsarnokos tetőzete és az azon egykor látható felirat mára már eltűnt.

20180820_183838.jpgA kút, háttérben pedig a Szolgák-tornya

20180820_183936.jpgA Szolgák-tornya és az alsó vár kaputornya

Az alsó vár déli irányba emelkedő udvarán keresztül indultunk el a középső vár északnyugati részén álló boltíves bejárathoz, amit egykor kaputorony biztosított, amiből mára nem maradt szinte semmi.

20180820_183440.jpgJobbra a középső vár bejárata, balra tőle az ötszögletű ágyútorony

20180820_184026_richtone_hdr.jpgA középső vár bejárata

Balra tőlünk a középső vár északi falának közepén egy ötszög alaprajzú, többemeletes, ágyúlőrésekkel ellátott torony emelkedett, melyről így írt Orbán Balázs A Székelyföld leírása című hat kötetes munkájában:

„a kaputól keletre egy hatalmas ötszögbástya emelkedik, az egész várnak legnagyobb és legtekintélyesebb védmüve és épülete, mely egész testével kiszökelve az alsó vár területére, öt emeletéből sűrün nyiló lőréseivel és zúzmüveivel (machicoulis) fedezte nem csak az emlitém kaput, hanem teljesen uralogta az alsó várat is.”

20180820_185529.jpgAz ötszögletű ágyútorony felső szintjei, bejárata a középső várból nyílik

A kapun belépve először a középső vár tíz lépés szélességű előudvarába jutottunk, ahol két torony is található.

20180820_184945_richtone_hdr.jpgA középső vár előudvarában két torony áll

A középső vár kapujától dél felé vezető nyugati pártázatos, nyomaiban még ma is látható védőfolyosóval ellátott védőfalat először egy négyzet alakú, kétemeletes, emeletenként két-két ágyúlőréssel ellátott külső torony szakítja meg, melyet a leírások Cserkész-toronynak neveznek.

20180820_184138_richtone_hdr.jpgA Cserkész-torony

A Cserkész-toronytól délre egy másik torony is védte a felső várba vezető utat, amiről Orbán Balázs ezt írta:

„a külső várfalakhoz épitett bástyák fennebb fekvőjének felső emelete várkápolnául használtatott. Azzá valószinűleg csak a későbbi kor vallásos kegyelete alakitá át, mert az oda felvezető s csinosan boltozott lépcsőzet egyik lépdéjébe bevésett M. T. 1620 csak ezen átalakitást és nem a bástya épitési korát jelölheti. A kápolna alatt sötét üregek vannak, melyeknek alsó osztálya föld alá sziklába van bevésve, s csak is egy kis függélyes üregen át kap szük adagra mért levegőt és világosságot. Ezek a hagyomány, de építészetök által is börtönöknek vannak jelölve…”

Valószínűleg ez az a börtönhelyiség, melynek falában volt bevésve a Kőváry által említett mondat: „Én Bánfi András itt fogva voltam 164...” (az utolsó évszám lekopott). Ez a felirat mára sajnos teljesen megsemmisült.

20180820_185027_richtone_hdr.jpgA középső vár előudvara a felső várból nézve

Az út félkörben haladt tovább egészen a felső várat körülvevő, aránylag szűk, a sziklacsúcs oldalába mesterségesen bevésett tíz-tizenöt lépés szélességű udvarba, melyet az előudvartól fal választott el.

20180820_185602.jpgA felső vár a sziklacsúcsra épült

Itt a külső védőfal mellett egymás mellé építették fel azokat a kis kamrákat, ahol veszély esetén a város lakosai védelmet találtak, békeidőben pedig az épületeket raktárnak használták, továbbá a keleti oldalon volt a tanácsháza, valamint a királybíró, a székelybíró és a jegyző lakóhelyiségei, melyekből mára semmi sem maradt. A középső vár keleti oldalán látható a felújított Írók-tornya, valamint egy másik torony is állt ezen a részen, melyet Orbán Balázs is említ leírásában:

„a városra néző keleti oldalán két bástya van, ezek között pedig több osztályu, mar omladozó épületsor, melyek régen a királybirónak, székbirónak, jegyzőnek voltak lakjai.”

20180820_185558.jpgAz Írók-tornya a középső vár keleti oldalán

Az Írók-tornyától nem messze, a középső vár északi oldalán látható a már korábban is említett ötszögletű, robosztus, helyreállított ágyúbástya.

20180820_185459.jpgA középső vár szűk, a sziklacsúcs oldalába mesterségesen bevésett tíz-tizenöt lépés szélességű udvara

A középső vár délnyugati sarkán van a felső vár kaputorony nélküli, egykor csapóráccsal és felvonóhíddal megerősített boltíves bejárata.

20180820_185408.jpgA felső vár bejárata

A szűk kapu a falak közötti, a szokásosnál hosszabban elnyúló kapuudvarba vezet, ahonnan egy új kapun át lehetett feljutni a szikla tetején álló, négyzet alakú, kétemeletes épülethez vagy toronyhoz, amit Felső szobának is neveznek a források.

20180820_184457.jpgA felső vár épületei

20180820_185258.jpgA falak még magasan állnak

Orbán Balázs így ír a felső várról:

„Bejárata – hová a sziklába vésett keskeny uton lehetett feljutni – délnyugati szögleténél volt, kis keskeny kapuja zuzmüvekkel s felülről leereszthető rostélykapuval volt ellátva, mit a kapuvéset most is jelöl. E kapu egy előváracsba vezetett, mely két bástyára támaszkodva, háromszög idomban (120 lépés kerülettel) a hegycsucs déli kinyulását töltötte be. Ezen előváracs egy tekervényes tömkeleg volt, kicsiny keskeny falak közé szoritott folyosói akként lévén alkotva, hogy a helylyel ismeretlen eltévedhetett, s midőn azt hitte, hogy előre hatol, épen azon pontra tért vissza, honnan kiindult, csak ezen – a védők fegyvereinek kitett – szövevényes folyosókon át lehetett meredek falak közé szoritott ösvényen, a legfelső 4-ik kapuhoz jutni, és ezen át a legfelső fellegvárba, mely 170 lépés kerületü, hosszukás idomban északra hegyesen kimenő erőd, miként a sziklahegy fennlapjának alakja azt meghatározta.”

A felső várból gyönyörű panoráma tárult a szemünk elé, délkelet felé Kőhalom településének épületei látszottak, majd felkapaszkodva a szikla tetején álló épülethez észak felé nyílt kilátás, letekintve pedig felülnézetből láthattuk a középső vár ötszögletű ágyúbástyáját és az alsó várat, a középső vár bejáratot és tornyait.

20180820_184515.jpg

20180820_184518.jpgKőhalom városa

20180820_184611_richtone_hdr.jpgEzen a lépcsőn indultunk el a felső vár legmagasabb pontjára

20180820_184925_richtone_hdr.jpgAz ötszögletű ágyútorony és az alsó vár

Orbán Balázs így emlékezik meg a kőhalmi vártetőről nyíló kilátásról:

„Keletre az alsó rákosi szoros és a Rika zöldlombos lánczolata felett, a Hargita, Mitacs és a távol Nagy Csomágnak kéklő csucsai tünnek fel, délre a hévizi és magyarosi erdőségek felett a roppant Busecs, Királykő s a Barczát környező többi havasok elmosódó könnyüded alakjai lebegnek. Délnyugotra a Gyirgyeltő és Evendt közti völgy nyilat felett a fogarasi és Verestoronyi havasok lánczolata képezi a láthatár zárvonalát. Északra, a vártetővel egy magasságban igen regényesen fekvő Sövénység. És ott terül el a várhegy keleti aljában a nevető városka (Kőhalom) egyenes zsinorra huzott utczáival, csinos négy szög piaczán lévő ódon templomával.”

Mire a vár összes részét bejártuk, a Nap is elindult a nyugati látóhatár felé, mi pedig a felső várból a középső vár előudvarán keresztül leereszkedtünk az alsó várba, majd elhagytuk Kőhalom erősségét. Aki a Brassót Segesvárral összekötő főúton utazik, ha az ideje engedi, keresse fel ezt az impozáns, több száz éves múltra visszatekintő várromot.

Kőhalom váráról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül egy videó az erősségről:

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://varak.hu/latnivalo/index/1585-Kohalom-Var/

 

https://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/kohalom/

 

http://visitromania.info.ro/site/kohalmi-var/

 

https://mek.oszk.hu/04800/04804/html/55.html

 

https://core.ac.uk/download/pdf/35141166.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6615056146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.09.13. 09:52:46

Akkor vajon a költő is erre gondolt, mikor azt írta, hogy "vár állott, most kőhalom"?
:D

gigabursch 2019.09.13. 10:55:55

Szép és alapos leírás. Köszi

Egri Gábor 2019.09.13. 11:04:56

Köszönöm, örülök, hogy tetszett.
süti beállítások módosítása