Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Esztergomi bazilika – építése és külső megjelenése

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház

2017. október 04. - Egri Gábor

Az előző három bejegyzésemben az esztergomi vár történetét, valamint a vár területére vezető kirándulásunkat – különös tekintettel a királyi, majd érseki palotára – mutattam be. Azonban a részben a középkori Szent Adalbert székesegyház helyén a XIX. században, klasszicista stílusban felépült esztergomi bazilikának – a látnivalók nagy száma miatt – úgy éreztem érdemes további két külön bejegyzést szentelni.

Nem csak azért, mert ez az épület Magyarország legnagyobb temploma és egyben a legmagasabb épülete – csak a műtárgyak (adótornyok és vasbeton szerkezetű erőmű- és gyárkémények) magasabbak –, hanem mert a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház a magyar katolikus egyház főszékesegyháza, az esztergomi érsek székhelye.

20170608_140813.jpgAz esztergomi bazilika az ország legmagasabb épülete

Az első írásomban a bazilika építéséről, külső megjelenéséről és az altemplomáról lesz szó, míg a másodikban a bazilika belső tereinek látogatásáról fogok – fényképek segítségével – beszámolni. Esztergom rövid történetéről, valamint a Várhegyen álló középkori épületekről – köztük a királyi, majd érseki palotáról – már írtam, így az új székesegyház építését megelőző középkori történéseket nem ismertetem újra.

Az építkezés előkészítése

A törökök kiűzését és a Rákóczi-féle szabadságharc elfojtását követően, 1761-ben Mária Terézia visszaadta az esztergomi várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765), aki megkezdte a hatalmas, új egyházi központ tervezését. Eleinte a katonai épületekkel kapcsolatban bontási tilalom volt érvényben, így Barkóczy a középkori Szent Adalbert székesegyház helyén akarta az új székesegyházat felépíteni, a Bakócz-kápolna és a Porta Speciosa megtartásával.

kracker_portrait_of_ferenc_barkoczy_1755-1756.jpgBarkóczy Ferenc érsek (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bark%C3%B3czy_Ferenc_(%C3%A9rsek))

1763-ban azonban Mária Terézia a katonai épületek bontásának tilalmát feloldotta, így új tervek készülhettek egy nagyobb templom építésével kapcsolatban és megkezdődhettek az előkészítő terepmunkák. A Várhegy közepét – a középkori Szent Adalbert és Szent István vértanú templomokat, a XI-XII. században épült érseki palotát, a káptalan monostorát és a keleti várfalak jelentős maradványait – elbontották és elhordták, hogy helyet nyerjenek az új székesegyház számára. A feltöltések és a Sötétkapu építése során kelet felé megszűnt a Várhegy hegy jellege. Az előkészítő munkálatok azonban Barkóczy Ferenc érsek 1765-ben bekövetkezett halála miatt elakadtak, Mária Terézia pedig katonai célokra visszavette az egyháztól a Várhegyet. Az érsek által terveztetett új székesegyház kijelölt helyén a királynő egy kisebb méretű, homlokzati tornyos, barokk plébániatemplomot építtetett Szent István király tiszteletére. Végül csak Rudnay Sándor esztergomi érsek (1819-1831) tért vissza Nagyszombatról Esztergomba, ahol 1822-ben megkezdték a monumentális méretű Bazilika építését a lebontott középkori Szent Adalbert székesegyház helyén, ezzel egy időben pedig lebontották a Mária Terézia által építtetett plébániatemplomot.

rudnay_sandor.jpgRudnay Sándor érsek kezdte meg a bazilika építtetését

(Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index1314.html)

Az építkezés első szakasza: Rudnay Sándor érsek

Rudnay Sándor érsek hercegprímás (1819-1831) a fiatal Kühnel Pállal terveztette meg a hatalmas épületegyüttest. Az alapkő letételére 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor. Mivel Kühnelt hivatala Bécshez kötötte, az építkezés vezetője unokaöccse, Packh János lett, akinek a középkori Bakócz-kápolna áthelyezését köszönhetjük. A XVI. század elején a Szent Adalbert székesegyházhoz épített és a török kort épségben átvészelő vörösmárvány kápolnát Packh János 1600 számozott darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve megőrizte az utókornak.

f183f5a880c5e3fdc5ed7464d4b69df5.jpgPackh János építész

(Kép: http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2012/10/01/halhatatlan-epiteszek-halala-i-packh-janos-ertelmetlen-halala_3392.html)

1824-re elkészült az altemplom és az északi, jobb oldali első oldalkápolna, melyet Szent István vértanú tiszteletére szenteltek fel, emléket állítva a Géza fejedelem idején a közelben felépült első templomnak, ahol a források szerint Szent István királyt (1000-1038) megkeresztelték, majd megkoronázták. Még 1824-ben meghalt Kühnel Pál, majd 1831-ben Rudnay Sándor érsek is, aki nem érhette meg művének elkészültét.

esztergom_1595.jpgRudnay Sándor érsek nem érhette meg művének elkészültét

(Kép: http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=612)

Ekkor az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok már álltak, a szentély boltozása folyamatban volt, továbbá hat-hat kanonoki ház már elkészült. I. Ferenc császár Rudnay halálát követően hét évig nem töltötte be az érseki széket, emiatt az építkezés megakadt.

Az építkezés második szakasza: Kopácsy József érsek

1838-ban végül a 63 éves Kopácsy József (1838-1847) veszprémi püspök foglalta el az érseki széket. Egy évvel később az építkezést vezető Packh János esztergomi otthonában rablógyilkosság áldozatává vált, ez pedig tovább hátráltatta az építkezés folytatását.

3c91.jpgKopácsy József érsek folytatta az építkezéseket

(Kép: http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400512.htm)

Kopácsy prímás Pyrker János egri érsek ajánlatára az egri bazilikát tervező és felépítő Hild Józsefet bízta meg a munka további vezetésével. Hild egyszerűsítette az eredeti terveket, elhagyta a székesegyház két oldalára tervezett prímási palotát, az egyik szemináriumot, és a kanonoki házak elliptikus kiképzését.

20170608_145037.jpgAz eredeti tervek szerint így nézett volna ki az épületkomplexum

Felülvizsgálta az épületet, a hibásan fölrakott boltíveket lebontatta, majd befejezte a szentély boltozását, saját tervei alapján, vasszerkezettel építtette fel a megemelt és oszlopokkal körbefogott kupoladobot és a lanterna nélküli kupolát, melyre a keresztet Kopácsy prímás 1845. augusztus 18-án helyeztette fel.

hildportre.jpgPackh János halálát követően Hild József vezette tovább a munkálatokat

(Kép: http://users.atw.hu/hildiskola/hild.html)

1847-ben azonban Kopácsy az építkezések megtekintése során megfázott és rövidesen, 72 éves korában meghalt. Sírja a bazilika altemplomában látható Rudnay Sándoré mellett. Kopácsy halálakor a székesegyház minden része tető alatt volt, de az építkezés az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az újabb, ezúttal két évig tartó széküresedés – Hám János kinevezett érsek soha nem foglalta el az esztergomi érsek-prímási trónt – miatt ismét abbamaradt.

Az építkezés harmadik szakasza: Scitovszky János érsek

Az új hercegprímás, a Pécsről érkező Scitovszky János (1849-1866) folytatta az építkezést, ekkor készült el az északi torony, valamint a 64 változatú 3483 sípból épített orgona is. 1856. augusztus 31-én került sor a bazilika ünnepélyes felszentelésére, melyen részt vett Ferenc József császár, aki akkor még nem volt magyar királynak megkoronázva.

21821_b.jpgA bazilika felszentelésére Scitovszky János érseksége idején került sor

(Kép: https://www.szeretgom.hu/content/77973-isten-hozta-ferenc-jozsef-160-eve-szenteltek-fel-esztergom-jelkepet-a-bazilkat)

Az ünnepségeken hangzott fel először Liszt Ferenc ez alkalomra komponált Esztergomi miséje (Missa Solemnis), melyet a zeneszerző vezényelt. Azonban ekkor a templom még nem volt teljesen készen, hiszen hiányzott a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka, és a déli oldaltorony is befejezetlenül állt, csak az óra nyílásáig húzták fel. 1860-ra lett készen a déli torony, majd 1862-ben hozzáfogtak az oszlopos előcsarnok megépítéséhez is.

20170608_141434_1.jpg1862-ben fogtak hozzá az oszlopos előcsarnok megépítéséhez

Scitovszky prímás 1866-ban bekövetkezett halála előtt még láthatta a csaknem kész székesegyházat a portikusszal, a kanonoki házak és a szeminárium együttesét, de a teljes befejezés, az épület belsejének tökéletesítése utódjára várt.

Az építkezés negyedik, befejező szakasza: Simor János érsek

A kiegyezés közeledte miatt nem kellett sokáig várni a következő érsekre, hiszen neki kellett Ferenc Józsefet megkoronáznia. Simor János (1867-1891) győri püspök lett az új hercegprímás, aki befejezte az esztergomi bazilika építését.

simor_janos_rusz.jpgSimor János érsek fejezte be a bazilika építését

(Kép: http://konzervativok.blogspot.hu/2010/04/magyar-konzervativok-simor-janos-ersek.html)

Az érseknek a hátralévő munkálatokban nagy segítségére volt Lippert József építész. 1869-ben elhelyezték a Magyarok Nagyasszonya és Szent Adalbert tiszteletére felszentelt főszékesegyház zárókövét. Ekkora befejeződtek az oszlopcsarnok hátralévő munkálatai – ahol felállították a nagy elődök és az építkezéseket elősegítők szobrait, címereit –, teljesen elkészült a két torony, az altemplom és a tetőzet megerősítése, valamint a Bakócz-kápolna restaurálása. A katedrális belső teljes díszítése az érsek aranymiséjének évére, 1886-ra készült el.

A templom méretei és az oldaltornyok

A templom érdekessége, hogy a főhomlokzata keletre néz, mivel csak ebbe az irányba tudták megépíteni a bejárathoz vezető lankás feljárót, így a szentély – más templomokéval ellentétben – az épület nyugati, Dunára néző részén található.

20170608_140642.jpgAz épület főhomlokzata keletre néz

A görögkereszt alaprajzú épület méretei tiszteletet parancsolóak, a külső magassága az altemplom padlójától a kupola csúcsán látható kereszt gömbjéig éppen 100 méter, hossza 118 méter, szélessége középen 48 méter.

cultiris_62175_web_1.jpgA bazilika épülete keletről és a Szent István tér (Kép: http://www.cultiris.com/kepek/adatlap/62175)

Az északi és a déli oldalhomlokzathoz két, félköríves átjárójú, nyaktaggal kapcsolódó, 57 méter magas, nyolcszög alaprajzú torony illeszkedik.

cultiris_62177_web.jpgA bazilika nyugati oldala (Kép: http://www.cultiris.com/kepek/adatlap/62177)

Az oldaltornyok árkádjai fölötti keleti homlokzatot Johann Meixner egy-egy domborműve díszíti.

20170608_141500.jpgAz oldaltornyok árkádjai fölötti keleti homlokzatot Johann Meixner egy-egy domborműve díszíti

Az északi, jobb oldalon a főszékesegyház alapkövének megáldása és elhelyezése látható a domborművön: Rudnay Sándor prímás és József nádor térdel az alapkő előtt. A déli, bal oldalon a bazilika felszentelését ábrázolja a dombormű, Scitovszky János prímás látható főpapok körében, a baldachin alatt az ifjú Ferenc József áll, főurak kíséretében.

20170608_141505.jpgA bazilika felszentelését ábrázoló dombormű

A bal (déli) harangtorony falán lévő emléktábla Szent Adalbert püspök halálának ezredik évfordulójára emlékeztet, míg a jobb (északi) harangtorony falán helyezték el 1995-ben a Szent István és Bajor Gizella házasságkötésének ezredik évfordulóját megörökítő márványtáblát.

20170608_141546.jpgA bal (déli) harangtorony falán lévő emléktábla

A nyugati, Dunára néző homlokzat

A Duna felőli nyugati oldalon négy sima, korinthoszi fejezetű falpillér tartja a főpárkányt, három egyenlőtlen mezőre osztva a homlokzatot. A szélesebb, középső, pillérek által közrefogott mező fölött félkörívű ablak, alatta a tizenkét lépcsőfokon át megközelíthető Király kapu áll, melyen keresztül a Kincstár látogatható a szentmisék ideje alatt.

20170608_135033.jpgA Duna felőli nyugati oldalon négy sima, korinthoszi fejezetű falpillér tartja a főpárkányt, három egyenlőtlen mezőre osztva a homlokzatot

A Marco Casagrande által alkotott reliefek egyikén Szent István király felajánlja a koronát Szűz Máriának, a másikon pedig Szent László király fogadja a keresztes hadak fővezérségét neki felajánló fejedelmek küldötteit. A két jelenetet ábrázoló domborművön kívül a dunai homlokzaton még két angyal látható, valamint az aranyozott vörösréz betűkből álló latin felirat: QUAE SURSUM SUNT QUAERITE (Az odafent valókat keressétek).

A Szent István tér

A főszékesegyház keleti főhomlokzata előtti Szent István téren álló Szent Körösi Márk és Boldog Özséb szobrát Carlo Adami, Szent Istvánét és Szent Lászlóét Hebenstreit József alkotta.

20170608_140952.jpgA Szent István téren álló kanonoksori épületek

20170608_140921.jpgSzent László szobra

20170608_140754.jpgSzent István szobra

Utóbbiak a Mária Terézia nevéhez fűződő, a mai bazilika helyén 1767-ben épített, majd 1821-ben lebontott templom homlokzatán álltak és 1856-ban kerültek mai helyükre. A tágas Szent István téren láthatók a kanonoksori épületek, valamint az Ószeminárium tömbje, melyeket a bazilikával párhuzamosan építettek.

20170608_140945.jpgAz Ószeminárium épülete

A főhomlokzat oszlopcsarnokához közeledve elhaladtunk a Magyarok Nagyasszonya szobor mellett, melyet Kiss György szobrászművész alkotott Vaszary Kolos (1891-1912) bíboros, hercegprímás megbízásából és 1906-ban állították fel.

20170608_141218.jpgA Magyarok Nagyasszonya szobor a bazilika előcsarnokából nézve

Az oszlopos előcsarnok

Az előcsarnok háromszögű oromfalát, mely mögött attika magasodik, nyolc sima törzsű, 22 méter magas korinthoszi oszlop tartja, két oldalról egyszerű szegélyfalakkal határolva.

20170608_141133.jpgAz előcsarnok nyolc darab, sima törzsű, 22 méter magas korinthoszi oszlopa

Az oszlopcsarnokba a teljes szélességet kitöltő tizenhárom lépcsőfok vezet föl, a főbejárat felett kőbe vésett latin felirat olvasható: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE, vagyis: A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója.

20170608_141154.jpgCAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE

Az előcsarnokból a templom belsejébe hatalmas kapu vezet – amit csak különleges alkalmakkor használnak –, mely felett Jézus és Zacheus jelenetét ábrázoló dombormű látható, ami Johann Meixner faragása.

 20170608_141227.jpgA templom keletre néző hatalmas kapuja

Ezen kívül további kőcímerek és szobrok találhatók az oszlopcsarnokban: balra Telegdi Csanád és Széchy Dénes érsekek szobra, míg a jobb oldalon Nagy Lajos király és Hunyadi János kormányzó szobra látható.

20170608_141158.jpgA bazilika főbejáratának két oldalán szobrok és kőcímerek láthatók

Telegdi és Széchy szobrai között a falon két kőcímer helyezkedik el: a bal oldali Rudnay Sándor érsek címere, aki elkezdte a bazilika építését – erre utal a latin COEPIT felirat –, míg a mellette lévő címer Kopácsy József érseké, aki folytatta (CONTINUAVIT) az építkezéseket.

20170608_141232.jpgSzobrok és kőcímerek a bal oldalon

Nagy Lajos szobra mellett Scitovszky János érsek kőcímerén a CONSECRAVIT latin felirat olvasható, mivel az ő idejében szentelték fel a bazilikát, míg az utolsó címer Simor János érseké, aki befejezte (CONSUMMAVIT) az építkezéseket.

20170608_141238.jpgSzobrok és kőcímerek a jobb oldalon

A négy kőcímer, továbbá Széchy Dénes és Hunyadi János szobrai Johann Hutterer alkotásai, míg a templom bejáratának jobb, illetve bal oldalán álló Telegdi Csanád és Nagy Lajos szobrokat Kiss György készítette. Miután körüljártuk a hatalmas épületet kívülről, megvásároltuk a belépőjegyeket (az árak itt láthatók) – a templom egyéni és liturgikus célú látogatása ingyenes, fizetni az altemplom, a főszékesegyházi Kincstár, a Panorámaterem, valamint a Kupolakilátó megtekintéséért kell – a bal oldali (dél) torony aljában lévő pénztárban, majd a déli torony árkádja alatt nyíló oldalsó kapun keresztül léptünk be a templomba. Jobb kéz felé lépcsősor vezetett le az altemplomba, ha pedig egyenesen indultunk el felfelé a lépcsőn, akkor a templomhajóba jutunk.

20170608_140139.jpgA bal oldali (dél) torony aljában található a pénztár

Az altemplom

A főszékesegyház altemplomát 1823 és 1824 között építették, elrendezése, térsorainak alakítása az egyiptomi építészetre utal, falai tizenhét méter vastagok. Ötvenhét lépcsőfok megtétele után érkeztünk meg a külső kriptába, melynek hátfalába fülék vannak elhelyezve. A külső csarnok ékessége az Andreas Schrott által 1823-ban faragott két, közel három méter magas, antik öltözetű, fehér kőből készült angyalszobor: az Örök Élet és a Feltámadás allegóriája. A lépcsősor jobb oldalán álló Feltámadás szobor az égre mutat jobbjával, míg bal kezében lefelé fordított fáklyát tart.

20170608_151431.jpgFeltámadás szobor

A bal oldali Örök élet szobor jobbjával egy pálmaágat tart, míg baljával a halhatatlanság hervadhatatlan babérkoszorúját nyújtja a feltámadó szentek felé.

20170608_151440.jpgÖrök élet szobor

A külső részből egy oszlopos belső terembe léptünk, ami felett a templomhajó helyezkedik el. Itt találhatók az 1763-ban lebontott középkori Szent Adalbert templomból származó főpapi sírkövek, melyek a várbeli építkezések és ásatok során kerültek elő.

20170608_151906.jpgAz oszlopos, belső terembe vezető átjáró

A vértesszentkereszti bencés apátság XIII. századi templomát építtető Csák Ugrin esztergomi választott érsek (1204) vörösmárvány koporsófedelének csak egy töredéke maradt ránk, azonban Széchy Dénes esztergomi érsek, prímás, bíboros (1440-1465) és Vitéz János esztergomi érsek, prímás (1465-1472) vörösmárvány tumbájának alakos fedele épségben átvészelte az évszázadokat.

20170608_152150.jpgSzéchy Dénes érsek és Vitéz János érsek síremlékeinek fedőlapjai az altemplomban

A központi oszlopos teremtől balra, vagyis délre eső katakombában 17 sírüreg lett kialakítva, ahol többek között Gramling Ignác gépész és ácsmester – aki a bazilika építésénél szükséges mesterséges faállásokat tervezte és szerkesztette, továbbá az esztergomi Duna hidat is ő alkotta –, valamint Végh István tudós pap nyugszanak. Az ezzel a teremmel szomszédos, másik déli katakombában található Schuknecht György Miksa császári és királyi vezérőrnagy és esztergomi várparancsnok sírja, valamint több püspököt és kanonokot is ide temettek, mivel az altemplom nemcsak főpapi, hanem kanonoki temetkezőhely is egyben. A két déli terem látogatásunkkor zárva volt. A főhajó középső része alatt jobbra fekvő teremben a XIX. században elhunyt személyek nyugszanak.

20170608_152051.jpgA főhajó középső része alatt jobbra fekvő teremben nyugszik többek között Packh János, a bazilika első építőmestere

A terem közepét Csernoch János érsek fehérmárvány emlékműve foglalja el, mely eredetileg a Szent István kápolnában volt felállítva. A műalkotáson – melyet Zala György készített 1931-ben – egy bronzból készített angyal látható, amint az imára kulcsolt kezű, fekvő főpap fölé hajol.

20170608_151931.jpgCsernoch János érsek emlékműve

A terem padozatába süllyesztett három szívurna Kopácsy József, Scitovszky János, és Simor János érsekek szívét rejti. Ebben a teremben nyugszik többek között a meggyilkolt Packh János, a bazilika első építőmestere, aki az altemplomot is építette.

Az érseki temetkezési kápolna

Ha a külső kriptából belépünk az oszlopos csarnokba, akkor egyenesen haladva, az altemplom nyugati részében kialakított, kör alakú, vörösmárvány burkolattal ellátott temetkezési kápolnába jutunk, ahova az esztergomi érsekeket temették a XIX. századtól. A bejárat felett latin felirat hirdeti: „Haláluk után itt nyugszanak az esztergomi érsekek”.

20170608_151444.jpgAz érseki temetkezési kápolna bejárata

A kápolna közepén, négy oszlop között fölszentelt márványoltár áll, mely mögött a központi helyen Mindszenty József esztergomi érsek, az utolsó hercegprímás, bíboros (1945-1973) sírhelye és emléktáblája látható.

20170608_151640.jpgA kápolna közepén, négy oszlop között fölszentelt márványoltár áll, mely mögött Mindszenty József esztergomi érsek

sírhelye látható

A mártír érsek nyolc évnyi rabság után, 1956-ban szabadult ki a kommunista börtönből, majd a szovjet intervenció napján, november 4-én titkárával az Egyesült Államok nagykövetségén kért menedékjogot, s csaknem 15 évet töltött amerikai diplomáciai oltalom alatt. 1971. szeptember 18-án a magyar hatóságok hozzájárulásával, szigorú titoktartás mellett, vatikáni diplomata-útlevéllel elhagyhatta az országot, Rómába, majd onnan Bécsbe költözött, ahol 1975. május 6-án halt meg. Végakaratában így rendelkezett: "Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába" A magyar Országgyűlés 1990. március 14-én mondta ki, hogy a néhai bíboros és sorstársai koncepciós per áldozatai voltak, 1991-ben pedig hazahozták maradványait. Az esztergomi bazilika kriptájában történő újratemetésére 1991. május 4-én került sor. A sír és az emléktábla körül – ahol fényképek tanúsága szerint II. János Pál pápa is imádkozott a bíboros lelki üdvéért – rengeteg nemzeti színű szalag, koszorú, kegyeleti mécses és gyertya van elhelyezve.

20170608_151841.jpgA sír és az emléktábla körül rengeteg nemzeti színű szalag, koszorú, kegyeleti mécses és gyertya van elhelyezve

Mindszenty József bíboroson kívül ebben a teremben nyugszik még:

  • Károly Ambrus esztergomi érsek, hercegprímás (1808-1809), akinek emlékműve a Szent István kápolnában van elhelyezve,
  • Rudnay Sándor esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros (1819-1831), a bazilika első építtetője,
  • Kopácsy József esztergomi érsek, hercegprímás (1839-1847), az építkezés folytatója,
  • Scitovszky János esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros (1849-1866), aki a bazilikát felszentelte,
  • Simor János esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros (1867-1891), aki befejezte a bazilika építését,
  • Vaszary Kolos esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros (1891-1912), aki 1912-ben lemondott az érsekségről, eredetileg Keszthelyen temették el, ahonnan 1981-ben kerültek át maradványai Esztergomba,
  • Csernoch János esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros (1912-1927), akinek emlékműve a kápolnától jobbra fekvő teremben van elhelyezve,
  • Serédi Jusztinián esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros (1927-1945),
  • Lékai László esztergomi érsek, prímás, bíboros (1976-1986),
  • és Paskai László esztergomi érsek, prímás, bíboros (1986-2002), aki 2002-ben lemondott az érsekségről, majd 2015-ben bekövetkezett halálát követően helyezték végső nyugalomra a bazilika altemplomában.

A következő blogbejegyzésemben a bazilika belsejében tett látogatásunk lesz a téma.

Esztergommal kapcsolatos további írásaim:

További képek a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyházról a Studhist Facebook oldalán:  https://www.facebook.com/studhist/

Végül három videó a bazilikáról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.bazilika-esztergom.hu/hu/

http://kirandulastippek.hu/dunakanyar/esztergom-bazilika

http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,368,0,0,1,0

http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2012/10/01/halhatatlan-epiteszek-halala-i-packh-janos-ertelmetlen-halala_3392.html

http://mult-kor.hu/20110504_husz_eve_volt_mindszenty_jozsef_ujratemetese

http://oldhidlap.hu/news/view/altemplom-a-foszekesegyhaz-melyen/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr812918277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Losonciné Zana Judit 2019.01.06. 19:40:05

Nagyon tanulságos és nehéz évekkel kellett megküzdeni az építtetőknek. Tisztelet és köszönet részükre, és nyugodjanak békében, az utolsó útjukon. Isten adjon nekik nyugodalmat. Jó volt megismerni a Bazilika építésének, építtetésének történetét. Nagyon méltó örökségünk, ez a csodálatos templomi, épületegyüttes. Korábbi évben fotóztam a Bazilika déli oldalán arcszobrokkal, és díszes motívumokkal díszített homályos üvegezett ablakokat, szerettem volna tudni az ablakok szerepét, és a szobrok alkotóit. Amatőr fotós vagyok, már több szép fotót fotóztam a Bazilikáról, belső és külső képeket. Egy ablak téma fotós versenyben veszek részt, és pár gondolat ismertetőt kerestem. Nem találtam. azonban gazdagodtam a bazilika építtetésének történetével. Köszönöm szépen. Isten áldása legyen a Bazilikán, és az üzemeltetők tevékenységén. Tisztelettel, Losonciné Zana Judit Szekszárdról 2019.01.06.

Egri Gábor 2019.02.25. 13:21:59

Köszönöm, hogy elolvasta a cikket és tetszett! Sok sikert kívánok a fotós versenyhez, valamint további élményekben gazdag fotózást.
süti beállítások módosítása