Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Abaújvári földvár és református templom

Csendes kis falu a határ mentén, mely egykor Abaúj vármegye központja volt

2018. augusztus 13. - Egri Gábor

Abaújvár települése több mint kétezer éves múltra tekint vissza, a régészeti feltárás szerint a középkori fa-föld építésű Abaújvár várának sánca egy, a római császárok korában (I.-IV. század) itt állt település maradványaira épült. Ez a nagy múltú középkori város – mely Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt – ma egy festői környezetben fekvő, néhány száz lelket számláló falu a magyar-szlovák határ mentén, a Zempléni-hegység északi peremén, a Hernád völgyében, a folyó bal partján.

2017 nyarán Telkibánya felől, déli irányból közelítettük meg a kis falut, a Petőfi úton haladtunk, majd balra tértünk le a Váralja útra. Néhány méter után jobbra kellett kanyarodni egy szűk zsákutcába, ami elvezetett a földvár bejáratához. Miután leparkoltam a kocsit, a vár fából készült kapuján keresztül beléptünk a hatalmas kiterjedésű egykori erősség területére. Aki magas kőfalakra, épületek maradványaira számít, annak csalódnia kell, Abaújváron ugyanis ilyeneket nem fog látni.

20170805_141518.jpgA földvár területe 2017-ben

A kapu két oldalán álló kis fatornyokon, néhány információs táblán, egy kis templom helyén, 4-5 darab elszórtan elhelyezett fából készült tornyon, valamint a földvár területét körbekerítő sáncon kívül csak zöld füves terület és fák fogadják a látogatókat.

20170805_140824.jpgA kocsival a két épület között parkoltam le

 

A középkori várat Aba Sámuel építtette

A fa-föld építésű vár korai elődje valószínűleg már a Honfoglalás korában állhatott, ám komolyabb erődítménnyé alakítása a XI. század első felére tehető. Újvár vára a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb észak-déli irányú, orosz és lengyel földre vezető hadi és kereskedelmi útja mentén épült fel. A XIV. századi krónikás hagyomány szerint Aba Sámuel – a későbbi király, uralkodott 1041-1044 között – építette, a régészeti adatok pedig ezt megerősítették.

abaujvar_05_vizjel_nelkul-1.jpgAz újvári földvárat Aba Sámuel építette a XI. század elején (Kép: http://pazirik.hu/projekt/abauj-var/)

I. Szent István király (1000-1038) megszervezte a vármegyerendszert, köztük az Újvárról (latinul Nova Civitas, Novum Castrum) nevet kapó nagy kiterjedésű és szokatlan formájú – területileg nem összefüggő részekből álló, a Mátraaljától a lengyel határig terjedő – vármegyét, ami a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területeit foglalta magában. Ebben a munkában segítségére volt sógora, Aba Sámuel, mint palotaispán (a későbbi nádori cím elődje), akinek saját birtokai is Újvár vármegyéhez tartoztak, sőt valószínűleg a vármegye területének nagy része az ő birtokában volt.

05_aba_samuel.jpgAba Sámuel előbb palotaispán volt, majd király lett

Orseolo Péter király (1038-1041) elűzését követően Aba Sámuel csak rövid ideig uralkodott, az 1044. július 5-én lezajlott ménfői csatából menekülve gyilkolták meg, előbb az általa alapított feldebrői, majd az abasári monostorban temették el. A csatát követően III. Henrik német-római császár Székesfehérváron személyesen ültette trónra újra Orseolo Pétert (1044-1046), az ország pedig a császár hűbérese lett, Péter ellen azonban rövidesen felkelés tört ki.

András és Levente hercegek Újvár váránál találkoztak Vata felkelőivel

Gellért csanádi püspök vezetésével szervezkedés indult a király ellen, majd 1046-ban kitört a Vata-féle pogánylázadás és az Orseolo Péter királlyal elégedetlen magyar urak hazahívták Kijevből a külföldre száműzött két Árpád-házi herceget, Andrást és Leventét, akiknek apját, Vazul herceget I. István király parancsára vakíttatták meg korábban.

06_i_andras.jpgI. András király, Vazul herceg fia

A hazatérő hercegek Újvárban találkoztak és léptek szövetségre a lázadó Vatával és társaival, majd seregükkel legyőzték Péter király németek által támogatott csapatait, a királyt pedig uralkodásra alkalmatlanná tették, aki rövidesen meg is halt. Eközben a régi hit hívei templomokat romboltak le, püspököket és papokat gyilkoltak meg. Ennek a vérontásnak lett az áldozata Szent Gellért csanádi püspök, Szent Imre herceg korábbi nevelője is, akit a Kelen-hegynél (mai Gellért-hegy) gyilkoltak meg a pogányok. I. András király (1046-1060) miután elfoglalta a trónt, elfojtotta a pogányok lázadását, majd hazahívta másik testvérét, Béla herceget, aki addig a lengyel udvarban élt, és közösen sikerült visszaverniük III. Henrik császár két támadását is. András eredetileg öccsének, Bélának ígérte a koronát, azonban miután megszületett fia, Salamon, már őt tekintette örökösének, meg is koronáztatta, emiatt a két testvért között megromlott a viszony, ami végül testvérháborúba torkollott, melynek során András életét vesztette, Béla király (1060-1063) pedig megszerezte a trónt.

07_i_bela.jpgI. Béla király, I. András öccse

 

Géza és László hercegek is megpihentek Újvárnál

1063-ban a németek sereggel indultak Béla ellen, hogy Salamont visszahelyezzék a trónra, harcra azonban nem került sor, mert a csata előtt Béla királyt Dömösön egy rejtélyes, máig tisztázatlan, szörnyű baleset érte. A forrásokban és a történészek munkáiban két leírással is találkozhatunk: az egyik szerint a királyi trón faszerkezete rászakadt a királyra, míg a másik verzió szerint a magas trónemelvény omlott össze Béla alatt. A törmelékek alól kimentett király – bár túlélte a balesetet – súlyosan megsebesült, sok csontja összetört és szörnyű fájdalmak kínozták, Dévény közelében pedig belehalt a sérüléseibe és Salamon elfoglalhatta a trónt. Béla fiai ­– I. Géza (1074-1077) és I. Szent László (1077-1095) – a lengyelekhez menekültek, majd onnan sereggel tértek vissza, útközben pedig Újváron pihentek meg.

abaujvar_07_vizjel_nelkul.jpgGéza és László hercegek 1063-ban Újváron keresztül vonultak Salamon király ellen

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/abauj-var/)

Végül az összecsapás elmaradt, Salamon, Géza és László egy ideig egyetértésben kormányozták az országot.

Álmos herceg megszállta Újvár várát, melyet Könyves Kálmán megostromolt

1095. július 29-én fiú utód nélkül halt meg Szent László király, akit a trónon unokaöccse Könyves Kálmán király (1095-1116) követett. Szent László bátyjának, a Vácon eltemetett I. Géza királynak fiai – Kálmán és Álmos – közül sokáig az ifjabb Álmos herceg volt a trónörökös, aki László udvarában nevelkedett és a lovagkirállyal tartott annak hadjárataiba, míg Kálmánt – aki a források szerint súlyos testi hibákkal rendelkezett – László egyházi pályára szánta. A forrásokkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy azok később keletkeztek, amikor már Álmos és annak fia, II. Vak Béla király (1131-1141) leszármazottai ültek az ország trónján, így nem meglepő, hogy az őseiket megvakíttató Kálmánt torznak, púposnak, beszédhibásnak, gonosznak és kétszínűnek ábrázolták. Később azonban az utókor sok kérdésben tisztázta Kálmán nevét, aki a kor egyik legműveltebb európai uralkodója volt. 1094-ben László király megváltoztatta korábbi döntését, hazahívta Kálmánt és őt tette meg örökösévé. Ebbe azonban Álmos herceg – aki már szinte a magáénak érezhette a trónt – nem nyugodott bele és harcot indított a bátyja ellen a korona megszerzéséért, de csak kevesen támogatták, végül a két testvér kibékült egymással és Álmos megkapta a dukátust. 1105-ben Könyves Kálmán ifjabb királlyá koronáztatta fiát, a gyermek II. Istvánt (1116-1131), emiatt megint kiéleződött az ellentét Kálmán és Álmos között, mivel utóbbi számára nyilvánvalóvá vált, hogy a trónt nem szerezheti meg testvére halála után sem. Álmos szervezkedni kezdett, 1106-ban lengyel katonai segítséggel megszállta Újvár várát, amit Kálmán ostrom alá vett, a megrettent Álmos herceg pedig megadta magát a királynak.

abaujvar_02_vizjel_nelkul.jpgKönyves Kálmán király serege bevette az Álmos herceg által korábban elfoglalt várat

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/abauj-var/)

A XII. század végén az Újvári földvár sáncait kijavították, megerősítették, ekkoriban a várbirtokhoz tartozott többek között: Kékes, Csány, Golop, Forró, Fancsal, Devecser, Göncz, Zsujta, Pányok. A forrásokban fennmaradt a vár első tisztjeinek neve, akik 1235 körül irányították Újvárat: Jordán várnagy, Farkas seregvezér, Poson és Jakab főhirdetők.

abaujvar_03_vizjel_nelkul.jpgA XII. század végén az Újvári földvár sáncait kijavították, megerősítették

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/abauj-var/)

 

Újvár ellenállt a mongolok támadásainak

A tatárjárás idején Abaújvár Észak- és Kelet-Magyarország legerősebb vára volt és az ország ezen felén az egyedüli erősség, mely ellen tudott állni a tatár seregek többszöri ostromának. 1242-ben a muhi vereség és a véres harcok után életben maradt magyar urak az ország nevében levelet küldtek a pápának, amelyben leírták a mongol hordák pusztításait. A levél felsorolta azokat a magyar kézen maradt erősségeket, ahol a magyar csapatok gyülekeztek. A tizenhét felsorolt, épségben maradt vár között szerepelt Újvár erődítménye is.

abaujvar_09_vizjel_nelkul.jpgÚjvár ellenállt a mongolok támadásainak (Kép: http://pazirik.hu/projekt/abauj-var/)

Az ispánsági várak a tatárjárás után elvesztették jelentőségüket, Újvár azonban – amelyet ettől az időtől kezdenek mind gyakrabban Abaújvárnak nevezni – a tatárjárás után még hosszú ideig megőrizte vezető szerepét, 1251-ben IV. Béla király (1235-1270) személyesen intézkedett védelméről.

Újvár, mint az Aba család központja

A XIII. század második felében több oklevélben is szerepel, sőt 1280 és 1300 között néhányat magában Újvárban adtak ki, mely ebben az időszakban az Abák birtoka volt.

abaujvar_kiskep-1.jpgAbaújvár földvára megjelenik Viola Judit Sasok a viharban című, Aba Amadéról szóló könyvében

(http://pazirik.hu/projekt/abauj-var/)

Fontosságát az is mutatja, hogy az itt szolgáló ispánok egyben a királyi udvar főtisztviselői – nádor, udvarbíró, főlovászmester – is voltak, mint például a gönci várat építtető Aba nembeli Dávid ispán három fia, akik közül a legidősebb fiú, Aba Finta erdélyi vajda, majd nádor lett, Aba Péter országbíró, míg a legkisebb fiú, Aba Amadé az Árpád-ház kihalását követően a tartományurak egyikeként (úgynevezett kiskirályként) az ország északkeleti részét birtokolta.

A várban található egykori épületek

Abaújvár a XI-XIII. században városias jellegű, központi hely volt, lakosai között a korabeli társadalom valamennyi rétege – nemesek, papok, katonák, kereskedők, kézművesek és parasztok – megtalálható volt. A várban különféle épületek – az esperesi templomon kívül az ispán palotája, a várnépek és a várkatonaság egyszerű hajlékai, tárházak, műhelyek, kereskedők raktárai – állhattak, ezek jó része még feltárásra vár.

Egy videó a XI. századi Abaújvárról

A földvár füves térségének közepén egy nagyméretű templomot tártak fel, mely valószínűleg az abaújvári esperes központja volt. A templom egy hajós, szentélye félköríves, belső hossza meghaladja a tizenöt, szélessége pedig a hét métert. Falainak vastagsága egy méter körül volt, habarcsba rakott tört kövekből állt, amelyet kívül-belül négyszögletesre faragott kváderkövekkel burkoltak be.

abaujvar_08_vizjel_nelkul.jpgA földvár közepén állt az esperesi templom (Kép: http://pazirik.hu/projekt/abauj-var/)

A vakolatmaradványok arra utalnak, hogy a templom falai eredetileg festettek voltak. Közvetett adatok azt mutatják, hogy harangtorony is tartozott hozzá. A templom első formájában a XI. század végén épült, majd a XIII. század közepén átalakították. A templom körül a régészeti feltárások során több mint hatszáz síros temető látott napvilágot, amelyet az előkerült leletek, ékszerek, ruhadíszek, pénzek alapján a XI-XIV. század között használták .

A Drugethek, majd a Perényiek birtoka, a vár pusztulása

I. Károly király (1308-1342) 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál győzelmet aratott a Csák Máté által támogatott Amadé-fiak felett. Ezt követően megfosztotta hatalmas birtokaitól a korábban Kassán meggyilkolt Aba Amadé nádor életben maradt fiait, és itáliai származású hívére, Drugeth Fülöpre bízta a vidék kormányzását. Abaújvár települése és a vár a XIV. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét, ekkorra már kialakult a várfalakon kívüli falu szerkezete, utcahálózata, amely ma is őrzi ősi arculatát.

abaujvar_10_metszet.jpgAbaújvár a XIV. század végére elvesztette megyeszékhely szerepét

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/abauj-var/)

1394. május 3-án, egy Budán kelt oklevélben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) az 500 lelkes községet Perényi Péternek, udvari familiárisának adományozta. Perényi – aki a székelyek ispánja, majd országbíró volt – több alkalommal is (1399, 1405) királyi engedélyt kapott a vár megerősítésére, azonban feltehetően nem érte volna meg a hatalmas területű földvárat korszerűsíteni. Helyette 1406-ot követően a Perényiek Nagyidán építettek maguknak új főúri központot, kisebb, korszerűbb új várat, ezt követően Abaújvár a nagyidai uradalom egyik faluja lett. A földvár a XV. század elején romlásnak indult, a sáncokon álló kőfal köveit a falubeli építkezésekhez használták fel. Midőn Perényi Péter 1423-ban elhalálozott, a váron kívül álló abaújvári templomban temették el, melynek a helyén már az Árpád-korban is állhatott egy román kori templom, azonban azt Perényi Péter a XV. század elején késő gótikus stílusban teljesen átépítette.

117.bmpPerényi Péter országbírót 1423-ban Abaújváron temették el

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/kilencedik-kotet-796B/perenyi-csalad-perenyi-baro-808F/)

A Perényi család a Zsigmond halálát követő belháborúk során elvesztette a nagyidai uradalmat, melyet 1441-ben Jan Giskra vezetésével a husziták foglaltak el, Giskra pedig zálogba adta azt Modrar Pál körmöcbányai polgárnak. V. László király (1444-1457) 1453-ban a zálogjogot érvényesnek mondta ki, tekintettel arra, hogy Perényi Péter fia, János a belháborúk során I. Ulászló király (1440-1444) mellé állt, ezért őt V. László ellenségének minősítették. A Perényieknek végül csak 1460-ban, a zálogbirtokos Modrar családdal kötött házasság – Perényi Péter unokája, János elvette Modrar Pál lányát, Katát – révén sikerült visszaszerezniük a nagyidai vár és a hozzá tartozó bírtok felét.

Abaújvár sorsa XVI. és XVII. században

A XVI-XVII. században Abaújvár a törökök, a Habsburgok és az erdélyi fejedelmek csapatainak felvonulási területévé vált, amit nagyon megsínylett a falu. 1549-ben mindössze hatvanegy portát írtak össze, 1557-ben ez a szám tízre, 1567-re pedig csupán ötre rúgott. A XVI. század derekán a település lakói, a Perényiekhez hasonlóan már református hitre tértek, a freskókkal gazdagon díszített gótikus templom falait fehérre vakolták, amivel konzerválták a terjedelmes falfestményeket.

20170805_144344.jpgA XVI. század derekán Abaújvár lakói áttértek a református hitre

1556-ban Perényi Ferenc Abaújvár ura Habsburg Ferdinándtól János Zsigmondhoz és Izabella királynéhoz pártolt, ezért Ferdinánd Maczedoniai Péter, Forgách Simon és Puchai Farkas egyesült seregeit küldte Perényi várai és birtokai ellen. Abaújvár Maczedoniai Péter tulajdonába került, akitől Perényi Ferenc 3000 aranyért vásárolta vissza. 1557-ben az időközben reformátussá vált templomban temették el Perényi Ferenc Mihály nevű testvérét, aki Munkács vára alatt esett el és halála előtt nem sokkal szerezte meg a falut.

A vár területének régészeti feltárása

A XIX. század végén kezdődött kivándorlási hullám súlyosan érintette Abaújvár települését, lakosságának mintegy harmada vándorolt ki Amerikába. A trianoni békediktátum a történelmi Abaúj megyét kettészakította, az egykori megyeszékhely határszélre szorult kistelepülés lett.

jpg_fotok_php.jpgA vár területének kutatására a XX. században került sor

(Kép: http://www.legifelvetel.hu/magyar_galeria_oldalak/foto/abaujvar_foldvara)

A földvár területén a legkorábbi kutatásokat, terepbejárásokat az 1910-es években Bartalos Gyula, majd 1956-tól Saád Andor végezte. A várban 1974-79 között régészeti ásatásokra került sor, az előkerült leleteket a miskolci Herman Ottó Múzeum régészeti gyűjteményében helyezték el. 2006-ban alakult meg az Abaújvár Jövőéért Egyesület és a vár területén 2009-től minden nyáron megrendezik az Abaújvári várfesztivált.

Séta a földvár területén

A vár egyetlen kapuja keleti irányba nézett, megközelítőleg a mai bejárat helyén nyílott, előtte pedig egy árok védelmezte a földvárat, mely mára teljesen betemetődött.

20170805_140621.jpgA vár kapuja keleti irányba néz

Először a vár kapujánál álló fatoronyba és a mellvédre kapaszkodtunk fel, majd körbejártam a vár területét a csaknem teljesen ép sáncok mentén, melyek 3,9 hektáros, trapéz alakú területet ölelnek körül.

20170805_140653.jpgElőször a vár kapujánál álló fatoronyba és a mellvédre kapaszkodtunk fel

A sánc hossza 754 méter, szélessége 23 méter, magassága 5,5-6 méter, eredetileg azonban 7-9 méter lehetett. Építéséhez 20-30 centiméter vastagságú fatörzseket használtak fel, amik a földsánc vázát alkották.

20170805_141639.jpg754 méter hosszú sánc keríti a földvár területét

Hántolatlan gömbfákból szabálytalan, változó méretű – 90X200, 90X350 centiméteres – kazettákat alakítottak ki, amelyeket földdel töltöttek föl. A kazetták függőlegesen sűrűn követték egymást, vízszintesen pedig erős kötésben álltak. Az így kialakított fa várfal kifelé függőleges volt, befelé pedig lépcsőzetesen lejtett, ami megkönnyítette a védők feljutását a sánc tetejére. Kívülről a falakat agyaggal tapasztották be, hogy felgyújtását megakadályozzák.

sanc.jpgA sánc építéséhez 20-30 centiméter vastagságú fatörzseket használtak fel

A várfalakat három, három és fél év alatt építhették, melyhez körülbelül 72.000 m³ földet és 12.000 m³ fát használtak fel. A sánc tetejére, annak középvonalában egyelőre ismeretlen időpontban (talán a XII. században vagy a Perényiek idején) egy kisebb – 4,3 méter széles, fél méter magas – kőfalat is emeltek, melynek habarcsba rakott maradványai az ásatás során előkerültek.

20170805_142149.jpgFatorony a sáncon

A sánc mentén elhelyezett fa tornyok közül kettőre is felmásztam a nyugati és északi oldalon, és készítettem néhány fényképet a Hernádról – melynek túlsó partja már Szlovákia területe –, a folyón átvezető hídról, a földvár évszázadokig mezőgazdasági művelés alatt álló füves belső területéről, a távoli hegyekről és az Abaújvár arculatát meghatározó, messzire látszó, a falu házai fölé magasodó református templom harangtornyáról.

20170805_142237_richtone_hdr.jpgA Hernádon átvezető híd a vártól északra

20170805_142315.jpgA folyó a vár északi és nyugati oldaláról látható

20170805_142248_richtone_hdr.jpgA földvár belső területe, háttérben pedig a falu és a domb tetején álló református templom

Végül a füves tér közepén az esperesi templom helyét jelölő fatoronyhoz és a virágokkal beültetett, templomhajót jelképező téglalap alakú, kővel kirakott kiskerthez sétáltam, aztán visszamentünk a kocsihoz.

20170805_142845.jpgItt állt az esperesi templom

 

A dombon álló református templom

Mivel a földváron kívül a XIV. században épült, majd a XV. században jelentősen átépített református templomot is meg akartam látogatni, még nem hagytuk el Abaújvár települését. A dombon álló templom tornya már messziről látszik, a Petőfi útból nyíló Rákóczi úton lehet megközelíteni.

20170805_145309.jpgAz abaújvári református templom

Első próbálkozásunkkor nem sikerült bejutnunk a templom belsejébe, mivel a paplakban éppen nem tartózkodott senki, így csak kívülről jártuk körbe és fényképzetük le, de másnap visszatértünk és akkor a délelőtti istentisztelet előtt beengedtek minket a templomhajóba és a szentélybe kicsit körülnézni.

A templom története

A templomhajó téglalap alakú, oldalfalait több korszakban épült támpillérek erősítik, mennyezete eredetileg a szentélyhez hasonlóan boltozott lehetett, de az 1617-es felújítás alkalmával az eredeti boltíves befedést stilizált növényi motívumokat ábrázoló famennyezet váltotta fel. A szentély belsejének bordás keresztboltozata azonban megmaradt, csillagdíszes zárókövei a gótika jellegzetes alkotóelemei.

20170806_104529.jpgA templom belseje 2017-ben

1652-ben elkészült a templom faragott kőszószéke Száraz Kata jóvoltából, majd mintegy száz évvel később, 1754-ben nagyszabású renoválásra került sor, melynek során kijavították a famennyezetet és a kőszószéket.

20170806_104335.jpg1652-ben elkészült a templom faragott kőszószéke

1785-ben a templomtól különálló harangláb felújítására került sor, a hajóhoz további támpilléreket építettek és a szentély boltozatát is kijavították, nyolc évvel később, 1793-ban pedig a templom középkori eredetű kőkerítése is elnyerte mai formáját.

20170805_145500.jpgA templomot kőkerítés veszi körül

1806-ban újabb átfogó felújítás kezdődött, melynek során hat középkori ablakot átépítettek – ezek közül a szentély három ablaka még megvan –, a templompadlót faragott kővel burkolták és elkészítették a szószék koronáját. 1835-ben földrengés rázta meg a falut, ami súlyos károkat okozott a templom épületében is, ekkor került elő az 1557-ben elesett Perényi Mihály sírja. Az északi fal erőteljesen kihajlott, leomlással fenyegetett, ezért azt le kellett bontani és újra felépíteni. 1866-ban a teljesen tönkrement harangláb helyett a nyugati homlokzathoz csatlakozva megépült a templom nyolcszögletű, huszonöt méter magas neogótikus harangtornya.

20170805_145435.jpg1866-ban épült a templom nyolcszögletű, huszonöt méter magas neogótikus harangtornya

1912-ben nagyobb szabású felújításokat és átépítéseket végeztek a templomon, ekkor a fehérre vakolt falak alól XV. századi freskómaradványok kerültek elő. A diadalív belső déli oldalán egy férfifejet ábrázoló freskórészlet került elő, melynek értelmezése még kérdéses, ugyanekkor tárták fel a szentély északi falán azt a három sávra osztott képmezőt, mely a tizenkét éves Jézust a templomban, alatta pedig Szent Bertalan legendáját és vértanúságát ábrázolja.

20170806_104326.jpgA szentély északi falán talált három sávra osztott képmező

Ez utóbbi részlet alapján több kutató arra következtet, hogy Szent Bertalan lehetett a templom középkori védőszentje. Az átalakítások során az eredeti zsindelyfedést palára cserélték, megvastagították a támpilléreket, kicserélték az ablakokat, valamint lebontották a fakazettás mennyezetet, amelynek deszkáit felhasználták a padlózat javítására. A hajó északi falán 1966-ban tárták fel a Szent Mártont és Szent Mihályt ábrázoló falképeket.

20170806_104400.jpgA hajó északi falán feltárt Szent Mártont és Szent Mihályt ábrázoló falképek

A templomot 1998-ban kezdte feltárni a Műemlékvédelmi Hivatal, amely munkálatok még ma is tartanak, források hiányában sajnos többször le lettek állítva, pedig a freskók állapota nem teszi lehetővé a késlekedést.

Perényi Péter sírkőve

Az abaújvári református templomban 2008-2009-ben folyt régészeti kutatás során, a hajó közepén a kőburkolatban lefelé fordítva beépített középkori sírkövet találtak a régészek. A tufából készült sírkő a Perényi család címerét ábrázolja: madártestű szakállas férfifejet, felette címerdíszként csőrsisakkal.

20170806_104454.jpgPerényi Péter sírköve

A sírfelirat szerint a kutatók Perényi Péter sírkövét találták meg, azonban érdekesség, hogy a felirat szerint Perényi 1403. június 26-án halt meg, miközben az írott források szerint az országbíró halála 1423. június 25-29. közé tehető. Valószínűleg a sírkő a XV. század második felében, Perényi halálát követően több tíz évvel később készülhetett – az eredeti sírkövet talán az Abaújvárt is elfoglaló husziták semmisítették meg – és a kőfaragó tévedésből hagyta ki a feliratból az évtizedekre utaló számot, így lett az 1423-ból 1403. Wolf Mária régész szerint az abaújvári templom freskói felbecsülhetetlen értéket képviselnek, továbbá Perényi Péter gótikus sírkövének megtalálása is az elmúlt évek fontos felfedezései közé tartozik.

20170806_104244.jpgAz épületre ráférne a felújítás

Miután sikerült bejutni a templomba, megnézni és lefényképezni a hajót és a szentélyt, a falfreskókat és Perényi gótikus sírkövét, elégedetten hagytam el Abaújvár határ menti, gyönyörű környezetben található kis faluját.

A Studhist Facebook oldalán további képek találhatók a földvárról és a református templomról: https://www.facebook.com/studhist

Források és ajánlott oldalak:

http://www.abaujvar.hu/index.html

http://karnyujtasnyitortenelem.blogspot.hu/2016/11/abaujvari-foldvar.html

http://epa.oszk.hu/02000/02030/00017/pdf/HOM_Evkonyv_19_043-077.pdf

http://www.varturak.hu/magyar/oldalak/rejtelyes_pince_az_elbontott_sekrestye_alatt/

https://mult-kor.hu/20090724_hetvegi_varkalauz_abaujvar

http://varak.hu/latnivalo/index/117-Abaujvar-Var/

http://www.abaujvar.hu/reform%C3%A1tus-templom.html

http://magyar-reneszansz.hu/index.php/hu/2013-05-11-15-32-23/egyhazi-oeroeksegvedelem/abaujvar

http://gurzoklaraeniko.blogspot.hu/2010/09/egy-muemlek-jellegu-templom.html

http://www.tirek.hu/hir/mutat/35946/

http://archeologia.hu/content/archeologia/208/abaujvarsirko.pdf

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/kilencedik-kotet-796B/perenyi-csalad-perenyi-baro-808F/

Viola Judit: Sasok a viharban I-II. (Athenauem Kiadó, 2016 és 2017)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6214168527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

l.balays 2020.12.16. 11:10:52

Köszönöm, hogy olvashattam, lebilincselő írás és képes illusztrációk.
süti beállítások módosítása