Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Déva vára és a tizenkét kőmives

A vár története a XVI. század végéig

2017. november 30. - Egri Gábor

Solymos várának meglátogatását követően tovább haladtunk kelet felé a Maros mentén kanyargó E68-as vagy 7-es főúton, majd Marosillye – ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem született – után átkeltünk a folyón és rátértünk az E673-as vagy 68A jelzésű útra, mely egészen Déváig vitt minket. Magos Déva várát a Maros bal partján építették fel egy szabályos kúp alakú hegyen, Erdély egyik legfontosabb útvonala mentén, mely a Maros völgyében kanyargott.

„Tizenkét kőmives összetanakodék,

Magos Déva várát hogy fölépittenék.

Hogy fölépittenék fél véka ezüstér,

Fél véka ezüstér, fel véka aranyér.

Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek

Amit raktak délig, leomlott estére,

Amit estig raktak, elomlott reggelre.”

 

/Kőmives Kelemen http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00005.html/

Legkorábban megépült része a hegytetőn található, majd a XVIII. századra – a folyamatos bővítések és átépítések következtében – az egyre nagyobb területet magába foglaló, spirálisan kiépített erősség majdnem a hegy lábáig ereszkedett le. A városhoz közeledve már messziről megláttuk Erdély egyik ikonikus várának romjait a település északi részén emelkedő, 250 méter magas vulkanikus várhegy – mely természetvédelmi terület – csúcsán, ahonnan lenyűgöző látvány tárul a kirándulók elé. A XIX. század közepén bekövetkezett robbanás óta a vár állapota nagyon sokat romlott, ezért néhány évvel ezelőtt megkezdték a helyreállítását.

20170816_134106.jpgKilátás Déva várától

2014-ben megnyitották a turisták előtt a külső várat, azonban a vár legkorábban megépült része, a belső vár 2017 nyarán még nem volt látogatható, a tervek szerint azt a részt csak 2018-tól lehet majd megtekinteni. A jelenleg még ingyen látogatható várat kétféle módon is meg lehet közelíteni.

20170816_143844.jpgEgy 250 méter magas vulkanikus hegyre építették a várat

Gyalogosan a Strada Cetății (Vár utca) felől indul a szerpentin sétálóút, mely az alsó vagy külső vár két egymást követő kapuján keresztül, a várfal mellett haladva, meredeken vezet fel a hegytetőre, ahol a két falgyűrűből és az azokhoz csatlakozó épületszárnyakból álló belső vár található. A várhegy keleti oldalánál pedig egy felvonót (Telecabina) alakítottak ki, ami 10 lejért viszi fel és hozza le a turistákat, de aki ezt az utat választja, az készüljön fel arra, hogy hosszú ideig kell sorban állnia és akár 15-17 ember zsúfolódik be a kabinba.

20170816_124502.jpgA várhegy keleti oldalán felvonót alakítottak ki

Mi végül úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a felvonót, melynek alsó állomásához a Strada Horea utcától induló Stadion utca (Strada Stadion) vezetett, ahol egy nagy parkolóban hagytuk a kocsit. Fél órás várakozást követően beszálltunk a kabinba, ami pár perc alatt felvitt minket a várhegy tetejére, ahonnan fantasztikus kilátás tárult a szemünk elé.

20170816_133848_richtone_hdr.jpgA képen az alsó állomásnál található parkoló, valamint a felső állomáson álló kabin látható

Nem egészen két héttel a látogatásunkat követően olvastam a hírekben, hogy 2017. augusztus 27-én a felvonó meghibásodott, és a bent rekedt 17 embert a tűzoltóknak kellett kimenteni a nyolc méter magasan leblokkolt kabinból.

18451465_1569586439741761_8211915368534210227_o-1024x576.jpgDéva vára és városa Erdélyben (Kép: http://www.erdelymagazin.hu/site/deva-vara/)

A vár első említése IV. Béla és István trónörökös harca kapcsán

A vár első írásos említése 1269-ből származik, ekkor IV. Béla király (1235-1270) fia, István trónörökös – a későbbi V. István király (1270-1272) – egyik oklevelében tűnik fel Déva várának neve. Történt ugyanis, hogy 1262-ben háború tört ki IV. Béla király és legidősebb fia, István trónörökös között, melyet az év végén megkötött pozsonyi egyezséggel zártak le, amiben felosztották egymás között az országot, melynek keleti fele – beleértve Erdélyt is – István, mint ifjabb király uralma alá került teljesen független királyi joggal. A két uralkodó külön udvart tartott – például az országnak két nádora és tárnokmestere is volt egyszerre –, a főurak többsége pedig hol az idősebb, hol az ifjabb király mellé állt, attól függően honnan tudtak éppen nagyobb hasznot húzni.

v_istvan_koronazasa.jpgIV. Béla társuralkodóvá koronázza fiát. Jelképes jelenet a Képes krónikából

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/V._Istv%C3%A1n_magyar_kir%C3%A1ly)

1264 decemberében két sereg is megtámadta István királyságát: Kán nembeli László és Gyula magyar-kun serege a Maros mentén nyomult be Erdélybe – ezt a sereget Kemény fia Lőrinc országbíró csapatai követték –, míg északon Héder nembeli Henrik nádor (Kőszegi vagy Nagy Henrik) serege a Szepesség felől támadott, elfoglalva Patakot is, ahol István ifjabb király családja – felesége Erzsébet, lányai és a két éves László herceg, a későbbi IV. (Kun) László király (1272-1290) – is tartózkodott. István kénytelen volt megosztani csapatait, Déva vára alatt (sub castro Dewa vocato) megverte a Kánok nagyrészt kunokból álló hadát, azonban Kemény fia Lőrinc elől kénytelen volt Feketehalom várába visszavonulni, amit az országbíró ostrom alá vett. 1265 évének elején érkezett meg a felmentő sereg, ekkor István ifjabb király kitört a várból és legyőzte a két tűz közé szorított ostromlókat. A kiváló hadvezér Árpád-sarj ekkor támadásba lendült, és végül az isaszegi csatában (1849-ben itt vívták meg a dicsőséges tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatáját) megverte a Béla macsói bán – IV. Béla király unokája, Anna hercegnő fia – és Kőszegi Nagy Henrik nádor által vezetett királyi sereget. 1265 tavaszán békét kötött egymással IV. Béla király és István ifjabb király, azonban az ellenségeskedés egészen Béla király haláláig nem szűnt meg. A béke megkötését követően István és felesége, a kun származású Erzsébet nagy számban állíttatta ki a harcokban őket támogató híveik számára az adományleveleket, az egyik ilyen oklevélben szerepelt tehát először Déva vára.

stephan_v_litho_2.jpgA későbbi V. István király által 1269-ben kiállított egyik oklevélben szerepel először Déva vára

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/V._Istv%C3%A1n_magyar_kir%C3%A1ly)

Ez alapján biztosra vehető, hogy 1264-ben már erősség állt a várhegy csúcsán, amit valószínűleg nem sokkal korábban, az 1241/42-es tatárjárást követő nagy várépítési korszakban építtetett IV. Béla király, az esetleges újabb támadások visszaverése érdekében. Egyes oldalakon azt lehet olvasni, hogy a vár helyén egy ókori, római erődítmény állhatott, ennek azonban még nem találták meg a nyomait a régészeti ásatások során, így nem bizonyítható, akárcsak a dákok építkezése, melyre a románok előszeretettel hivatkoznak. A XIII. században a mai belső vár udvarának déli oldalán álló reprezentatív épület már minden bizonnyal felépült, ami arra utal, hogy Déva vára a kezdetektől kettős funkciót látott el: védelmi szerepe mellett főúri rezidencia is volt.

A Szent Korona Déván

A század végétől az erdélyi vajda, Kán László tartományához tartozott Déva, a vajda az Árpád-ház 1301-es kihalását követően az ország egyik leghatalmasabb oligarchája lett, tartományában kiskirályként uralkodott. 1307-ben elfogta az Erdélybe segítségért (házasságot kötni) érkező Bajor Ottót, aki a magyar trónt igyekezett megszerezni Anjou Károly – a későbbi I. Károly király (1308-1342) – ellenében. 1305 decemberében ugyan Ottó fejére helyezték a Szent Koronát – amit a bajor trónkövetelő a Képes krónika szerint a Magyar Királyság felé tartva az országúton elveszített, majd másnap a földön megtalált –, azonban a koronázást nem az esztergomi érsek végezte (Tamás érsek ugyanis Anjou Károlyt támogatta), így az nem felelt meg a magyar szokásjognak.

250px-recovery_of_the_lost_crown_chronicon_pictum.jpgRészlet a Képes krónikából, Bajor Ottó megtalálja a csobolyóba rejtett Szent Koronát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ott%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly)

Kán László Ottót csak néhány hónapos dévai rabságot követően, váltságdíj fejében engedte el, a Szent Koronát azonban magánál tartotta és csak 1309-ben adta át I. Károlynak, amikor Gentilis pápai legátus kiközösítéssel fenyegette meg. 1316-ban meghalt Kán László, fiai pedig nem fogadták el az I. Károly által kinevezett új erdélyi vajdát, Pok nembeli Miklóst, ezért fellázadtak a király ellen. I. Károly serege Déva alatt csapott össze a Kán fiak csapatával, a csatában a lázadók vereséget szenvedtek, majd a vár is a korona fennhatósága alá került.

20161203_154401_richtone_hdr.jpgI. Károly király serege Déva alatt győzte le az ellene fellázadt Kán László fiakat

A XIV. században, mint királyi várral, az erdélyi vajdák rendelkeztek Dévával, melynek várnagyait ők nevezték ki. A források szerint a vajda nem a várban, hanem a várhegy alatti udvarházban lakott, onnan keltezte az okleveleit.

A XV. század közepétől a Hunyadiak birtoka lett Déva

1442-től Hunyadi János és Újlaki Miklós, mint erdélyi vajdák rendelkeztek a várral, majd valamikor 1443/44 körül I. Ulászló király (1440-1444) Hunyadinak adományozta Dévát, azonban a híres törökverő beiktatására nem került sor, és miután 1444-ben Ulászló király elesett a várnai csatában, Déva továbbra is királyi vár maradt. 1453-ban V. László király (1444-1457) új adománylevelet adott Déva várát illetően Hunyadinak, aki azonban három évvel később, a nándorfehérvári diadalt követően meghalt a táborban kitört pestisjárvány következtében.

20161203_154607_richtone_hdr.jpgDéva vára rövid ideig Hunyadi János birtoka volt a XV. század közepén

Férje halála után az özvegy Szilágyi Erzsébetnek több várral együtt Dévát is vissza kellett adnia az uralkodónak, majd miután V. László király – aki még a tizennyolcadik életévét sem töltötte be – 1457-ben Prágában meghalt, Szilágyi Mihály kezére került a vár, aki azt átengedte unokaöccsének, Hunyadi Mátyás királynak (1458-1490).

Déva az Erdélyi Fejedelemség része lett

II. Ulászló király (1490-1516) 1490-ben a kenyérmezei csatában győztes ecsedi Báthori István országbírónak és erdélyi vajdának – aki a nyírbátori református és minorita templomot építtette – adományozta Dévát, amit később Szapolyai János erdélyi vajda, majd – az 1526-os mohácsi csatát követően – magyar király tartott kézben. 1541-ben a törökök csellel foglalták el Budát, Szapolyai János király (1526-1540) özvegye, Izabella királyné, valamint csecsemő fia, János Zsigmond II. Szulejmán szultán engedélyével Erdélybe tette át a székhelyét. A Magyar Királyság három részre szakadását követően Déva vára az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott.

12_00n.jpgA három részre szakadt Magyar Királyság

(Kép: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/magyar-tortenelmi-terkeptar/a-harom-reszre-szakadt-magyarorszag-a-drinapolyi-beke-koraban/a-harom-reszre-szakadt-magyarorszag-a-drinapolyi-beke-1568-koraban-kronologia-2)

1551-ben a pálos Martinuzzi Fráter György megkísérelte egyesíteni a Habsburg irányítás alatt álló Királyi Magyarországot és az Erdélyi Fejedelemséget, ezért az 1549-es bátori egyezményben foglaltak alapján lemondatta a trónról Izabellát és János Zsigmondot I. Ferdinánd császár javára, aki csapatokat küldött Erdélybe Castaldo itáliai zsoldosvezér vezetésével. Déva várát is megszállták Ferdinánd emberei, akik az erősséget elhanyagolt állapotban találták, a fegyverkészlete hiányos volt. 1551 decemberében – Lippa töröktől történő visszafoglalását követően – Castaldo Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában meggyilkoltatta a közben bíborossá és esztergomi érsekké kinevezett Fráter Györgyöt, a következő évben pedig a törökök megtorló hadjárata során elesett Temesvár, Solymos és Lippa vára, Déva ekkor végvárrá vált.

Dobó István kapta adományba Dévát

1553-ban Ferdinánd Kendy Ferencet és az egri várat hősiesen megvédő Dobó Istvánt nevezte ki erdélyi vajdának, ezen felül Dobó az 1552-es egri győzelemért adományba kapta Szamosújvárral együtt Dévát is.

20170326_125248.jpgDobó István az 1552-es egri győzelmet követően erdélyi vajda lett és megkapta Déva várát

Utóbbi várnagya Dobó István öccse, Dobó Domokos volt 1553 és 1556 között, aki alvajda is lett, mellette Dobó Istvánt több rokona is követte Erdélybe. Elkísérte Dobó Anna nevű nővérének két fia, Zeleméry László és Zeleméry Miklós – utóbbi Lorántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének volt a nagyapja –, továbbá felesége (lekcsei Sulyok Sára) Sulyok Krisztina nevű testvérének férje, bocskói Bocskai György. (Sulyok Krisztina és Bocskai György gyermekei: Bocskai István erdélyi fejedelem és Bocskai Erzsébet, Báthory Kristóf felesége.) Dobó beiktatására felesége másik testvérének, Sulyok Annának a férje, Balassa János is elutazott, azonban ő, mint királyi biztos nem helyezte át a székhelyét Erdélybe. (Balassa János és Sulyok Anna fia volt Balassi Bálint költő.)

20170718_161123.bmpDobó István családfája

1555-re Dobó István katonáinak a száma olyan erősen megcsappant, hogy Déván már az éjjeli őrségváltásra sem maradt embere. Dobó helyzete 1556 tavaszára tarthatatlanná vált Erdélyben, ekkorra Ferdinánd császár uralmával szemben erős ellenállás bontakozott ki. A kilátástalan helyzet miatt előbb Kendy Ferenc vajda, majd több, korábban Habsburg-hűnek mutatkozó főúr nyíltan a lengyeleknél tartózkodó János Zsigmond és Izabella pártjára állt, akiknek visszatérését egyre többen támogatták. Dobót az erdélyi országgyűlés megfosztotta az erdélyi vajdai tisztségtől, majd közel tíz hónapon keresztül Szamosújváron tartották fogva, egészen szökéséig. Déva vára újra az erdélyi fejedelem kezébe került, később itt tartották fogva Dávid Ferencet, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítóját.

Dávid Ferenc Déva várában halt meg

Dávid Ferenc 1510 körül született Kolozsváron, iskoláit szülővárosában, Gyulafehérváron, majd Wittenbergben és Frankfurtban végezte. Erdélybe visszatérve iskolaigazgató és lelkész lett, később pedig a reformáció egyik vezéregyéniségeként János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátora.  1567-ben a fejedelem az unitárius reformáció rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, ahol megjelentek az első unitárius teológiai munkák. Ezeknek egyik fontos eleme volt, hogy elutasították a Szentháromság tanítását (ezért antitrinitáriusoknak vagyis szentháromságtagadóknak is nevezték őket) és az Isten egységében hittek.

dfkep.jpgDávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítója

(Kép: http://www.unitarius.hu/hitvallas/davidferenc.htm)

Az 1568-as tordai országgyűlés Európában elsőként biztosította a vallási türelmet és a lelkiismereti szabadságot. 1571-ben azonban meghalt az unitárius vallású János Zsigmond – akit gyerekkorában magyar királynak választottak, de megkoronázására nem került sor, ennek ellenére a történelem egyetlen unitárius vallású uralkodójaként tartják számon –, a fejedelemség élére pedig a katolikus vallású Báthory István került, aki elvette a gyulafehérvári nyomdát az unitáriusoktól. A vallásügyi törvény megerősítése mellett ekkor kimondták az újabb hitújítások tilalmát, melynek értelmében minden újabb vallásreformálás országgyűlési tilalom alá esett. Blandrata György – aki előbb János Zsigmond, majd Báthory István és Báthory Kristóf udvari orvosa és tanácsosa volt – itáliai születésű orvos, Dávid Ferenc mellett Erdélyben az antitrinitárius eszmék egyik fő hirdetője volt, 1579-ben azonban összeütközésbe került Dávid Ferenccel, mivel nem értett egyet a Jézus istenségét tagadó radikális tanokkal.

giorgio_biandrata.jpgBlandrata György (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Giorgio_Biandrata)

Blandrata ekkor az államhatalommal való kiegyezést keresve Báthory Kristóf erdélyi vajdánál – aki miután testvérét, Báthory Istvánt lengyel királlyá választották, mint vajda irányította Erdélyt, az ő felesége volt Bocskai Erzsébet, Bocskai István testvére – bevádolta Dávid Ferencet, mint hitújítót. Báthory Kristóf ekkor Dávid Ferencet a prédikálástól eltiltotta és házi őrizetbe helyeztette, majd a gyulafehérvári országgyűlés életfogytiglani várbörtönre ítélte. Dávid Ferencet Déva várában tartották fogva, ott is halt meg 1579. november 15-én.

Geszti Ferenc dévai várnagy

Geszti (Geszthy) Ferenc dunántúli kisnemesi családban született, részt vett a török elleni végvári harcokban, majd 1580-ban feleségül vette Guthi Országh Borbálát, a házassággal pedig hatalmas birtokra tett szert, mivel Országh Borbála testvére, Guthi Országh Kristóf – aki Sirok várát megerősítette – 1567-ben bekövetkezett halálával fiúágon kihalt az Országh család. 1581-ben Geszti Erdélybe ment, ahol később fejedelmi tanácsos, majd Déva várának kapitánya, valamint a tizenötéves háború során, 1593-94 között országos főkapitány lett. Geszti – aki saját költségén jelentette meg nyomtatásban a Heltai Gáspár bibliája után készült román nyelvű Ótestamentum fordítást – jelentős bővítést, erősítést végeztetett a dévai váron, aminek nyomát kőbe vésett felirat őrizte évszázadokig az alábbi felirattal: „FRANCISCUS GEZDI DE EADEM GEZD - 1582. - QUAE TEMPORA DESTRUXERUNT TRANSILVANIAE GENERALIS SOLERITA RESTAURAVIT”. Sajnos mára ez a felirat eltűnt a várból. Szintén Geszti nevéhez fűződik a várhegy tövében álló Magna Curia (Nagy Udvarház) építését, melyet később Bethlen Gábor épített kastéllyá. 1594-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem – Báthory Kristóf erdélyi vajda fia, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király unokaöccse – bizalmi emberének, Gesztinek adományozta Dévát Radnóttal együtt. 1595-ben azonban meghalt Geszti Ferenc (állítólag megmérgezték) végakarata szerint hagyatékából létrehozták az első dévai iskolát, özvegye, Horvát Anna – aki második felesége volt – pedig 1596-ban visszaadta Déva várát Báthory Zsigmond fejedelemnek.

A következő bejegyzésemben Déva várának történetéről fogok írni a XVII. század elejétől napjainkig, valamint szó lesz a várban tett látogatásunkról is.

Megint tanakodék tizenkét kőmives,

Falat megállítni hogy lesz lehetséges.

Egymás között szoros egyességet tettek:

Melyik felesége hamarább jő ide,

Azt gyengén fogjuk meg, dobjuk be a tűzbe,

Annak gyenge hamvát keverjük a mészbe.

Csak így állítjuk meg magos Déva várát,

És így nyerhessük el annak drága árát…”

 

/Kőmives Kelemen http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00005.html/

Déva váráról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

http://kirandulastippek.hu/del-erdely/deva-vara

http://www.origo.hu/utazas/hirek/20160125-latogathato-lesz-deva-vara.html

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/deva.html

http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00005.html

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=369

http://tortenelemportal.hu/2009/08/160-eve-varja-az-ujjaepiteset-deva-vara/

https://mno.hu/velemeny/deva-vara-es-a-dakok-1336265

http://www.unitarius.hu/hitvallas/davidferenc.htm

Csiffáry Gergely: Ruszkai Dobó István életrajza (2014)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr213406115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása