Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Nyírbátori minorita templom és kolostor

A híres Krucsay vagy Passió oltár története

2017. június 14. - Egri Gábor

A Báthoriakról szóló negyedik, egyben utolsó bejegyzésemben a Báthori István erdélyi vajda által a XV. század második felében építtetett, majd 130 évig pusztulni hagyott minorita templomról lesz szó. A Báthori várkastélyt, a református templomot és a minorita templomot is Nyírbátor belvárosában találhatjuk, az utóbbi címe: Károlyi út 19.

A református templom megtekintése után a várostörténeti sétányon keresztül indultunk el a Papok rétjének nevezett természetes nyírségi tavacska mellett álló minorita templom felé.

20170304_132308.jpgA várostörténeti sétány a minorita templomot köti össze a református templommal

A sétány mentén elhelyezett szoborcsoportok főleg a Báthoriakra fókuszálnak, a családdal kapcsolatos néhány fontosabb eseményt mutatnak be. Történetileg a minorita templom a kiindulópont, de mi visszafele – a református templomtól indulva – néztük meg a szobrokat és a mellettük elhelyezett információs táblákat. Láthatjuk többek között, ahogy Vid megküzd az ecsedi-láp sárkányával, Báthori György és Báthory Anna esküvőjébe is betekinthetünk, olvashatunk a Szentvér mondájáról, a Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) által létrehozott Sárkány-rendről vagy a Szent György lovagrendről, valamint megnézhetünk néhány hadi szerkezetet, melyeket Leonardo da Vinci tervezett.

20170304_133935_richtone_hdr.jpgVid megküzd az ecsedi-láp sárkányával

20170304_132922_richtone_hdr.jpgEcsedi Báthori György és somlyói Báthory Anna esküvője

20170304_133341_richtone_hdr.jpgBáthory Gábor és a Szentvér mondája

20170304_132337.jpgA Szent György lovagrend, a legrégebbi világi lovagrend, melyet 1326-ban magyar lovagok alapítottak

20170304_132834_richtone_hdr.jpgLeonardo da Vinci és az általa tervezett fegyverek

A minorita templom egy tó mellé (Papok rétje) épült fel, melynek partjára néhány perc erejéig letelepedtünk, míg a velünk szemben lévő partoldalon egy sárkány vigyázta a környéket.

20170304_134429_richtone_hdr.jpgA Papok rétje mellett álló templom és a sárkány

 

A templom építése, majd pusztulása

A minorita templomot – a reformátushoz hasonlóan – és a hozzá csatlakozó kolostort is a kenyérmezei győztes csata után, valószínűleg az ott szerzett zsákmányból építette Báthori István erdélyi vajda gótikus stílusban. A források alapján (zsoltáríró Báthori István országbíró végrendelete) a vajdát 1493-ban bekövetkezett halála után ebbe a templomba temették el, így az egyhajós, hosszú szentélyű épület addigra valószínűleg már elkészült vagy majdnem készen állt. Később az erdélyi vajda síremlékét zsoltáros Báthori István átvitette az akkor már református templomba, a maradványai azonban lehet, hogy a minorita templom kriptájában maradtak. A templom gótikus bútorzatáról szinte semmit sem tudunk, feltehetőleg már a XV. század elején rendelkezett orgonával. A XVI. század közepén Báthori György és felesége Báthory Anna az új vallás, a reformáció híve lett és ezzel a katolikus egyház működése megszűnt Bátorban, a katolikus templom elszegényedett, a Rómához hű maradt szerzetesek, akik a kolostorban laktak és a lelkipásztori munkát végezték, mind nehezebb körülmények közé kerültek. 1587-ben feldúlták a templomot és a kolostort, a kriptákat kirabolták, a csontokat szétszórták, az épületeket felgyújtották. (Egyes források szerint Petraskó oláh vajda vezette a támadást, ez azonban nem lehetséges, ugyanis a vajda 1557-ben meghalt.) Ezután 130 évig a templom romokban állt, azt senki se használta.

 

A XVIII. században újjáépítik a templomot

 

1717-ben Erdődy Gábor egri püspök átadta az épületegyüttest a minorita rendnek, amelyet Kelemen Didák székely származású (baksafalvai) minorita szerzetes vett át. Az ő irányításával és gróf Károlyi Sándor támogatásával indul meg a helyreállítás 1718-ban a szentély ideiglenes, lapos fagerendás mennyezettel történő befedésével. 1722 és 1728 között készült el a templomhajó régi, gótikus keresztboltozata helyén – melyből csak a hajót a szentélytől elválasztó csúcsos diadalív maradt meg – a barokk boltozat, valamint ekkor épült meg a nyugati oldalon található karzat is.

20170603_133904.jpgA templom nyugati oldalán épült meg a karzat

 

Az újjáépítés során a császáriak által a Rákóczi-féle szabadságharcot követően leromboltatott ecsedi vár köveit is felhasználták. A templomot 1725-ben újra felszentelték, a mellette álló kolostor újjáépítése 1733-ban indult meg, majd a XVIII. század végén felépült a templom nyugati oldalán a barokk előcsarnok is.

20170603_124932.jpgA templom nyugati oldalához épített barokk előcsarnok

 

A közeli Papok rétjének nevezett nyírségi tavacska hatására a templom alatti kriptákban magasan állt a talajvíz, ami a templom padlószintjét is pusztította, ezért 1775-ben Szobek Béla megemelte a talajvíz által pusztított padlószintet, ekkor került sor a kripták vízmentesítésére is.

 

Földrengés, tűzvész, majd felújítások

 

1834-ben földrengés, 1889-ben pedig tűzvész okozott kárt a templomban és a kolostorban. A tűzvészben elpusztult a templomtorony sisakja és megsemmisült a toronyban lévő három harang is. Az 1890-es helyreállítás során a torony már csak lapos lefedést kapott és a harangok a templom mellé kerültek haranglábra. Az épületegyüttest többször is javították, az egyik legjelentősebb 1957-ben volt, mielőtt a Báthori István Múzeum beköltözött az egykori kolostor épületébe.

d4c044b838cba8cb03aeee176475c7c6.jpgA minorita templom és a hozzá kapcsolódó kolostor

(Kép: https://ru.pinterest.com/pin/351914158367293225/)

 

Ekkor műemlékileg feltárták és helyreállították a kolostorépületet, majd 1974 és 1978 között sor került a minorita templom műemléki feltárására és helyreállítására is, melynek során megtörtént a templom nyugati homlokzatán nyíló és korábban elfalazott gótikus kapu helyreállítása is. Az 1990-es évek második felében a kolostor épülete teljesen új tetőszerkezetet és héjazatot kapott, amelyet teljes körű homlokzati helyreállítás követett. Az épület új lábazata veronai mészkőből készült. A templomot a "Hit és Egészség" uniós projekt keretében 2010-2011-ben felújították.

20170304_134332_richtone_hdr.jpgA templomot 2011-re felújították

 

Az oltárok közül a barokk főoltár, Krucsay oltár és a Pócsi oltár restaurálását végezték el, valamint a templomtorony új, gótikus sisakot kapott.

20170603_133146.jpgA templom keleti oldala, a templomtoronnyal, mely új, gótikus sisakot kapott

 

A minorita templom egyhajós, hosszú szentélyű és a szentély sokszögű záródásához észak felől csatlakozó négyszögletű toronnyal ellátott teremtemplom.

20170304_134026_richtone_hdr.jpgA templom előtt látható Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobra

 

20170603_134006.jpg

A korábban elfalazott, de később helyreállított gótikus kapu a nyugati homlokzaton található, az egyhajós templomba a karzat alatt áthaladva jutunk be

 

A Krucsay oltár

 

Az épületbe belépve, a templom hátsó részében látható az úgynevezett Lourdes oltár, majd a templomhajó a bal oldalán, a templom északi falán először a híres, barokk kori Krucsay vagy Passió oltár csodálható meg, melyet 1731-ben Eperjesen építettek. Azért Passió oltár az egyik neve, mert Jézus szenvedéstörténetéből, a passió tizenkét stációjából láthatunk tíz jelenetet, harminc gótikus stílusú szoborral.

20170603_133716.jpgA Krucsay oltár

 

A másik nevét az oltár készíttetőjéről, Nádfőy Krucsay János kisvárdai várkapitányról kapta, aki 1700-ban feleségül vette a nála jóval fiatalabb Tolvay Borbálát. Krucsay János II. Rákóczi Ferenc fejedelem odaadó híve volt, a szabadságharc alkalmával többször is fogságba került, majd 1711-ben, a fogságból hazatéve, felesége, Tolvay Borbála hűtlenségének híre várta. Krucsay haragjában feljelentette a feleségét és halált kért a fejére. A bíróság bűnösnek találta az asszonyt, de a kivégzése előtt a férje megbocsátott neki. 1727-ben azonban Borbála asszony ismét hűtlen lett férjéhez, és mikor ez kitudódott, félelmében a rádi minorita kolostorba menekült, így Krucsay fegyveresei nem tudták elfogni. A férj látva, hogy az asszony nem hajlandó kijönni a kolostorból, felkereste Jósvay Ferenc  kisvárdai plébánost – mondván egy kis civakodás történt közte és felesége között –, és arra kérte, hogy menjen el és hozza ki az asszonyt. A plébános jóhiszeműen el is ment, rábeszélte az asszonyt, aki 11 nap után elhagyta a kolostort. Ám a fegyveresek azonnal elfogták és házasságtörés vádjával – melyet az asszony bűnös visszaesése csak súlyosbított – Krucsay János újfent halált kért felesége fejére. A tárgyaláson Jósvay plébános tiltakozását fejezte ki, amiért Krucsay félrevezette, és ehhez csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását is. A várkapitány azzal védekezett, hogy a felesége önként hagyta el a kolostort. A férj ez alkalommal nem bocsátott meg a feleségének, kimondták a halálos ítéletet és a kisvárdai vár bástyáján Borbálának fejét vették. Krucsay János nem egészen három hónapon belül elvette feleségül a nála 28 évvel fiatalabb Cseby Pogány Borbálát. Boldogságát azonban hamarosan beárnyékolta súlyos lelkiismeret-furdalása első feleségének halála miatt. Engesztelésül második feleségével megbíztak egy eperjesi mestert a passióoltár elkészítésével. Krucsay János valószínű azért éppen Nyírbátorban állíttatta a passióoltárt, mert a per folyamán a minoritákat – akikhez első felesége menekült – sértette meg a hazugságával, és mivel Nyírbátorban a minorita szerzetes Kelemen Didák éppen akkor kezdte meg a templom újjáépítését, így ennél jobb helyet nem talált az oltárnak, amelyet már 1729-ben elkezdtek építeni. Krucsay János második házasságkötése után 14 évre, 1741. június 18-án hosszas szenvedés után meghalt. Nyírbátorban a minorita kolostor udvarán ravatalozták fel. A gyászbeszédet Kelemen Didák tartotta, majd Krucsay Jánost végakarata szerint a megbízásából készült oltár alatti kriptában helyezték végső nyugalomra.

A Passió oltár cselekménysorozatának első jelenetében – bal oldalon alul – az Olajfák hegyén imádkozó Jézust egy angyal erősíti meg az égből. Felette, a következő jelenet az ostorozást, míg a bal felső szoborcsoport Jézus tövissel való megkoronázását mutatja be.

 

20170603_133730.jpgAz oltáron harminc gótikus stílusú szobor látható

 

Érdekesség, hogy a második jelentben, az ostorozó katonák kuruc kori ruhába öltöztetett poroszlók. Az oltárról elmondható, hogy a szobrokon különböző korok ruhái láthatók, aminek az az üzenete, hogy Jézus szenvedése minden kor embere számára aktuális. Felül középen az "ecce homo", "íme az ember" jelenet, talán az oltár legszebb jelenete, melyben a török turbánt és díszes kaftánt viselő Pilátus római helytartó, a hóhér kíséretében kihozza az összevert, tövissel koronázott Jézust a nép elé. Két oldalt a kis ablakokon Annás és Kaifás zsidó főpapok néznek ki.

20170603_133727.jpgBalra Jézus tövissel való megkoronázása, középen az Ecce homo jelenet, míg jobb oldalon Jézus kigúnyolása

 

Jobbra tőle, az ötödik jelenetben Jézus kigúnyolását mutatja be az oltár készítője, alatta pedig Cirenei Simon látható, aki segít Jézusnak a kereszt hordozásban. Jobb oldalt alul, a hetedik jelenet a keresztre feszítést ábrázolja. A középső, legnagyobb helyet elfoglaló Kálvária jelenetben a megfeszített Jézus mellett feltűnik az édesanyja, Szűz Mária és szeretett tanítványa, János. A Golgota alatt, a predella mélyén a Halott Krisztus fekvő szoboralakja jelenik meg.

20170603_133733.jpgA Golgota jelenet alatt a Halott Krisztis fekvő alakja jelenik meg

 

A tizedik jelenet – Krisztus a pokol tornácán – domborműve az oltár oldalára van faragva, melyben a feltámadt Krisztus az első emberpárt szabadítja ki a Seolból. A domborművet a már özvegy Pogány Borbála készíttette. Az oltár tetején a Feltámadt Krisztus áll az ég felé tekintve, jobbjával áldást oszt, bal kezében zászló. Kétoldalt a gyámokon két angyalka ül, a jobb oldali Veronika kendőjével, a bal oldali Krisztus szenvedéseinek eszközeivel. Az Ecce homo jelenet alatt és a Golgota felett helyezték el az építtetők Krucsay János és Pogány Borbála címerét.

 

A szószék és a Szent Anna mellékoltár

 

A Krucsay oltártól jobbra, a templomhajó északi falának közepe táján áll a szószék, mely eredetileg a szentély déli oldalán állt és 1775-ben került a mai helyére. Sokszögű kosarán, kettős csavart oszlopok között az evangélisták láthatók.

20170603_133748.jpgA Krucsay oltártól jobbra, a templomhajó északi falának közepe táján áll a szószék

 

A kosár íves alsó végződését faragott növényi dísz emeli ki. A szószékkorona hatszögű, alsó párkányát virágokkal váltakozó angyalfejek ékesítik, a korona tetején az áldó Krisztus szobra áll.

20170603_134059.jpgA minorita templom szószéke

 

Tovább haladva a szentély felé előbb a két mellékoltárt tekinthetjük meg, majd a szentélyben áll a főoltár és a pócsi oltár.

20170415_140702.jpgA szószék, a két mellékoltár és a szentélyben álló főoltár

 

A két mellékoltárt lőcsén készítették, a bal oldali neve Szent Anna oltár, míg a jobb oldalié Piéta oltár vagy Fájdalmas Anya oltár. A Szent Anna oltár központi motívumán Szent Anna látható, aki kislányát, Szűz Máriát tanítja imádkozni. Mellette jobb oldalon Szent Sebestyén – aki a római birodalom császárának, Diocletianusnak volt a testőrkapitánya – nyilakkal összelőtt szobra, míg a bal oldalon Szent András látható.

20170603_133817.jpgA Szent Anna mellékoltár

 

A fenti oltárképen Assisi Szent Klárát ábrázolták Oltáriszentséggel a kezében. A festménytől jobbra Kortonai Szent Margit, a nagy bűnbánó látható, balra pedig Szent Krisztina, aki ugyancsak Diocletianus idejében szenvedett vértanúságot. Az oromzaton Szent Kázmér szobra áll, alatta pajzs, amelyben az oltár aranyozását végeztető Pethő Rozália címere látható. A címert egy-egy ülő angyalka kíséri. Az oltár készíttetője, gróf Pexa Imre és felesége Ördögh Zsuzsanna az oltár alatti kriptában vannak eltemetve.

 

A Piéta mellékoltár

 

A Piéta oltár közepén a Piéta – mely fájdalmat jelent magyarul, és azt a jelenetet nevezzük pietának, amikor a halott Jézus testét a keresztről levéve édesanyja, Szűz Mária ölébe helyezik – szobor látható, melyet egyetlen darab fából faragott az ismeretlen mester. Jobbra tőle látható első szent királyunk, Szent István, balra pedig Szent István, az Egyház első vértanúja.

20170603_133824.jpgA Piéta mellékoltár

 

A Piéta szobor felett az oltár készíttetőjének – Jósa Istvánnak, aki az oltár alatti kriptában van eltemetve – címere jelenik meg. A címer felett az oltárfestményen Páduai Szent Antal látható, akinek az imádságos könyvén megjelent a kis Jézus. Jobbra tőle Szent László király, balra pedig Szent Imre herceg, aki a magyar ifjúság védőszentje. Az oltárt legfelül Szent József – az Egyház védőszentjének – szobra koronázza, lába alatt a ferencesek festett címere, ülő angyalkákkal.

 

A Pócsi oltár és a főoltár

 

A két mellékoltár között elhaladva léphetünk be a szentélybe, ahol szemben a főoltár áll, bal oldalon – ahol eredetileg a Krucsay oltár állt – pedig a Pócsi oltár látható, melyet Radics Menyhért, nyírbátori minorita édesapja készített.

20170603_133837.jpgA szentélyben áll a főoltár

 

A barokk keretes Madonna kegykép – mely egy nagyváradi festő alkotása – körül a két Szent János, Mária Magdolna és Párnai Szent Antal szobrai tekinthetőek meg.

20170603_133854.jpgA Pócsi oltár

 

Az oltárképet többször átvitték már a szomszédos Máriapócsra, és az ott lévő, könnyezéseiről híres kegyképhez érintették. A főoltár – melyet a mellékoltárokhoz hasonlóan szintén lőcsén készítettek – 12 méter magas. Az oltárképen Assisi Szent Ferenc Alverna hegyén bekövetkezett stigmatizációja látható – az Egyház azokat a személyeket nevezi "stigmatizáltnak", akik testükön hordozzák Jézus Krisztus öt szent sebét (a két keze és a két lába volt a keresztre szegezve, majd az ötödik seb akkor keletkezett, mikor a test keresztről való levétele előtt, az egyik katona lándzsájával megszúrta Jézus oldalát) amit a kereszten szerzett – azonban az arc Kelemen Didák arca.

20170603_133927.jpgA főoltár oltárképe

 

Az oltárkép bal oldalán, kezében kulcsokkal Szent Péter szobra – mely Magyarország egyik legszebb barokk szobra –, míg a jobb oldalán Szent Pál látható, utóbbi kezében kardot tart. Az oltárkép feletti festményen a pünkösdi örömhír van megfestve, ahol a Szűzanya látható a tanítványok körében, miközben a Szentlélek kiárasztja lángját rájuk.

20170603_133922.jpgA főoltár

 

A legfelső képen az Atya szimbolikus képe látható. Az oltár legtetején Szent Mihály főangyal őrködik kihúzott véres kardjával, éppen eltiporva a Sátánt. A pajzsára írt szöveg, "Quis ut Deus", mely magyarul azt jelenti: Ki olyan, mint Isten?

 

A Báthori István Múzeum

 

A XVIII. században épült egykori minorita kolostor gyönyörű épületében lévő múzeumot Szalontai Barnabás alapította 1955-ben.

20170603_125032.jpgA Báthori István Múzeum az egykori minorita kolostorban kapott helyet

 

A szerzetesi cellasorból kialakított térben helyet kapó „Nyírbátor város évszázadait” sokoldalúan bemutató, valamint a régióban 70 éves határőr múltat felidéző állandó kiállítások mellett fontos szerepet kapnak a Báthoriakhoz kapcsolódó tárgyi emlékek.

20170603_130719.jpgAz egykori minorita kolostor belülről

 

Többek között meg lehet tekinteni a Báthori család évszámmal is ellátott vörösmárvány sárkányos címerkövét, a XVI-XVII. század folyamán a Báthory fejedelmek által veretett arany- és ezüstpénzeket, valamint Báthory Gábor szablyáját.

20170603_125841.jpgA minorita templom északi oldala, valamint a kolostor belső udvara a Báthori István Múzeumból nézve

 

A kolostor keleti szárnyában az új plébánia hivatal, iroda és zarándokház kapott helyet. Ha a minorita templom esetleg zárva lenne, akkor a plébánián kell becsengetni, és kérni, hogy nyissák ki a templom kapuját.

20170603_133153.jpgA kolostor keleti szárnya

 

 

Aki teheti, mindenképpen látogasson el Nyírbátorba, a "sárkányok földjére", ahol megismerheti a Báthori család – különös tekintettel annak ecsedi ágára – fordulatokban gazdag és dicső történetét.

 

További képek a minorita templomról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

 

Végül egy videó Nyírbátorról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://nyirbatorminorita.emecclesia.hu/

http://muemlekek.info/muemlek/nyirbator-minorita-templom.php

http://www.nyirbator.hu/a_minorita_templom_es_kolostor

http://www.karpatinfo.net/latnivalok/nyirbatori-romai-katolikus-minorita-templom

http://www.bathorimuzeum.hu/index.php/hu/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5412565317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása