Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Bujáki vár

Egy elfeledett, sorsára hagyott vár Palócföldön

2019. február 21. - Egri Gábor

2017 novemberében Palócföldön töltöttünk el három napot és hollókői szállásunkról kiindulva több környékbeli történelmi épületet – hollókői vár, cserteri vár, Tari Lőrinc udvarháza, szécsényi kastély és vár, Salgó és Somoskő várai, Fülek erőssége – is felkerestünk. Kirándulásunk utolsó napján előbb a Sámsonháza mellett található Fejérkő várának csekély romjait tekintettük meg, majd Bujákra indultunk, hogy utolsó állomásként megnézzük a település közelében, egy 310 méter magas hegyen álló bujáki vár maradványait.

20171106_135604_richtone_hdr.jpgBuják várának romjait visszahódítja a természet

A vár megközelítése

Buják községét északnyugat felé hagytuk el az erdőgazdaság épülete mellett kezdődő úton, mely a Bujáki-patak mentén vezet be az erdőbe.

bujaki_var_terkep.jpgA bujáki vár megközelítése

Másfél-két kilométer megtételét követően balra elágazik egy út a Sasbérci kilátó felé, jobbra pedig az az ösvény kezdődik, amely a várhoz vezet fel.

20171106_133924.jpgEz az aszfaltos út vezet a Honvéd Üdülőhöz

Még egy kicsit továbbhaladtunk az aszfaltos úton a Honvéd Üdülő irányába, majd az erdőben található kis pihenőnél leparkoltam. Visszasétáltunk az úton a várhoz vezető ösvény elejéig, ahol két tábla is mutatja a bujáki várromhoz vezető utat.

20171106_133918.jpgKét tábla is mutatja a várhoz vezető ösvényt

Néhány száz métert haladtunk a falevelekkel borított, enyhén emelkedő ösvényen, a kopaszodó fák ágai között átszűrődő bágyadt őszi napsütésben, majd néhány perc múlva egy pihenőpadhoz érkeztünk, ahol a fákra kitűzött információs lapokon olvashattunk a vár történetéről.

20171106_134114_richtone_hdr.jpgEgy enyhén emelkedő ösvény vezetett a romokhoz

Innen már nem kellett sokat kapaszkodnunk, hogy elérjük az első falmaradványokat és egy újabb építésű, elég rossz állapotú kis téglaépületet, ami az ösvény bal oldalán emelkedett.

Buják korai vármagját a XIII. század második felében építették

Nem maradt fenn írásos adat arra vonatkozóan, hogy kinek a parancsára és mikor emelhették a korai vármagot, valószínű, hogy a legkorábbi rész – az öregtorony – építésére a tatárjárást követően, a XIII. század második felében került sor. A vár királyi tulajdonban volt a XIV. század elején, 1303-ban említették először az oklevelek. Az Árpád-ház kihalását követő trónharcok során az I. Károly király (1308-1342) kezén lévő bujáki várat 1315-ben (vagy 1317-ben) királyi várnagya sikerrel védelmezte embereivel a Felvidéken terjeszkedő Csák Máté tartományúr seregét vezető Ibur fia István fegyveresei ellenében addig, míg a Dénes fia Pál mester vezette felmentő sereg felszabadította az ostromlottakat. A vár a XIV. század végéig a királyi Kamara kezelésében állt.

A Garaiak, Cillei Borbála királyné, majd a Báthoriak birtoka

Nagy Lajos király (1342-1382) lánya, Anjou Mária királynő (1382-1385, 1386-1395) 1386 februárjában – a II. Kis Károly király (1385-1386) elleni merényletet követően néhány nappal – a bizalmas hívének számító Garai Miklós nádornak adományozta Buják várát, akit azonban még abban az évben meggyilkoltak a délvidéki felkelők. A vár a Garaiak kezén maradt, 1393-ban Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) megerősítette felesége adományát. A XV. század elején rövid időre a Pásztói család kezében volt a vár, amit 1424-ben Zsigmond király Szanda várával és a két várhoz tartozó birtokkal együtt második feleségének, Cillei Borbálának ajándékozott, hogy a királyné azok jövedelméből tartsa fenn a fényűző udvartartását.

barbara_of_celje_meister_der_chronik_des_konzils_von_konstanz_001.jpgZsigmond király 1424-ben második feleségének, Cillei Borbála királynénak adományozta Buják várát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cillei_Borb%C3%A1la#/media/File:Barbara_of_Celje_-_Meister_der_Chronik_des_Konzils_von_Konstanz_001.jpg)

1438-ban Habsburg Albert király (1437-1439) elvette Buják várát anyósától és azt Báthori János fiának, Istvánnak adta. Báthori István Zsigmond király udvarához tartozott, elkísérte az uralkodót európai útjaira és a Zsigmond által 1408-ban alapított Sárkány Lovagrendnek (Societas Draconistrarum) is a tagja lett. Ezután került a Báthoriak címerpajzsába a három sárkányfog mellé a sárkánykígyó, a híres család történetét két korábbi írásomban mutattam be. Báthori István 1435 és 1440 között országbíró volt, majd I. Ulászló király (1440-1444) híveként, mint királyi zászlótartó esett el 1444-ben a várnai csatában, ahol maga a fiatal király is életét vesztette. Az ő egyik fia volt az a II. Báthori István erdélyi vajda, aki az 1479-es híres kenyérmezei csatában Kinizsi Pállal karöltve legyőzte a törököket, majd a zsákmányból két templomot is építtetett Bátorban: a ma is Nyírbátor nevezetességeinek számító református és minorita templomokat.

bathori_istvan2.jpgII. Báthori István a nyírbátori Báthori várkastély panoptikumában

Bajviadal a vár alatti réten, Buják megerősítése

Az 1526-os mohácsi csatavesztést követően két megkoronázott uralkodója is lett a Magyar Királyságnak, a tragikus kimenetelű ütközetből sikeresen elmenekülő ecsedi III. Báthori István nádor – aki a köszvénye miatt a sánta gúnynevet kapta – pedig a trónharcokban Habsburg Ferdinánd (1526-1564) mellé állt, ezért Szapolyai János király (1526-1540) – aki már korábban is rivalizált Báthori Istvánnal – 1528-ban elvette a Báthoriaktól Buják várát és Werbőczy Istvánnak adta azt. Az 1540-es években azonban a vár már ismét a Báthori család – nevezetesen a család somlyói ágából származó Báthory Annát feleségül vevő ecsedi Báthori György – kezén volt, erről olvashatunk Tinódi Lantos Sebestyén 1550-ben Kassán kinyomtatott, Kapitán György bajviadalja című művében.

20170304_133059.jpgSomlyói Báthory Anna és ecsedi Báthori György szobra Nyírbátorban

A históriás ének elmeséli annak a bajviadalnak a történetét, melyben az 1546-ban török kézre került Szanda várának kapitánya, Hubiár aga csapott össze egy török rab körül támadt vitában a bujáki vár alatti réten 1550. augusztus 10-én – Szent Lőrinc napján – Kapitán Györggyel, aki Hollókő várának kapitánya volt. 1551-ben ecsedi Báthori András (Bonaventura) itáliai hadmérnökök terve szerint erősítette meg a bujáki várat, ekkor épülhetett az északi nagy rondella – ahonnan a védők ágyútűz alá vehették a várhegyet rohamozó ellenséget –, az alsó és a külső vár, valamint kijavításra kerültek a várfalak.

bathori_andras.jpgBáthori András (Bonaventura) a nyírbátori Báthori várkastély panoptikumában

Buják vára 1552-ben török kézre került

Azonban a javítások ellenére a várat már a következő évben – 1552. július 19-én – elfoglalták a törökök öt napos ostrom után. 1552 tavaszán Báthori Andrást Habsburg Ferdinánd erdélyi vajdának nevezte ki, azonban az 1551 decemberében alvinci kastélyában meggyilkolt Martinuzzi Fráter György bíboros halála után megindult török támadás feltartóztatása érdekében a főúr sem tudott sokat tenni.

bujaki_var.jpgBuják várát 1551-ben megerősítették, de egy évvel később mégis bevették a törökök

(Kép: http://www.bujak.hu/varrom)

Az erdélyi várakat – Temesvár, Lippa, Solymos – elfoglaló Kara Ahmed serege mellett Ali budai pasa csapatai is támadásba lendültek, utóbbiak előbb Veszprémet, majd 1552. július 9-én a Szondi György és hős katonái által védett Drégely várát foglalták el. Hamarosan elesett Gyarmat, Szécsény és Hollókő vára is, ahonnan Ali pasa Buják alá vonult. Istvánffy Miklós így írt a várostromról:

Mivel ez vastag és elég erős fallal volt megerősítve, s abban bár öt napon át lövette, szinte semmi kárt nem tett, úgy látszott, hogy nehezen ostromolható meg, ha az őrségben van vitézség, állhatatosság és hűség. Ezek azonban idő előtt félelemből és rémületből feltörték a pinceboltozatot, mert tévesen azt gondolták, hogy azokban kincs van elrejtve. Kercsi Márton parancsnokukkal együtt a hűtlenség nagy gyalázatával elhagyták a várat, s futásnak eredtek. A törökök azonban kaszabolva üldözőbe vették, s egy szálig megölve elpusztították őket. Egyedül Márton maradt életben, aki bilincsben és börtönben halt meg később.”

/Forrás:  /http://gyorkos.uw.hu/1552/1552-3.htm/

Tinódi Lantos Sebestyén is megörökítette Buják ostromát Budai Ali basa históriája című énekében:

„Táborával basa Buják alá szálla,
Porkoláb, úrképe ott Nagy Márton vala,
De nem az elébbi Kopasz Márton vala,

Kit jó vitéz módra régen elfogtak vala.


Ötödnapég basa erősen lőtteté,
Azért Buják falát egy cseppné sem sérté,
Császár kegyelmére es igen kéreté,
De nagy bátorsággal Nagy Márton nem ígíré.


Lőn köztök hasonlás, tárházát feltörék,
Éjjel kiszökének, ottvalót elvivék,
Az jancsárok őket utakon leselék,
Öket mind levágák, Mártont fogva elvivék."

1593-ban Bujákot visszafoglalták a keresztények

A győztes törökök kis létszámú helyőrséget hagytak hátra a várban, majd tovább vonultak előbb Szolnok, majd Eger falai alá, miközben 1552. augusztus 10-11-én a palásti csatában legyőzték a keresztény seregeket. Végül Dobó István és társai állították meg a török előrenyomulást Eger váránál, hősies küzdelmüknek Tinódi Lantos Sebestyén és Gárdonyi Géza állított emléket. Az 1550-es és 1560-as évek zsoldlistái szerint a Bujákot birtokoló oszmánok mindössze 28-30 fős őrséget tartottak a várban, mely a tizenöt éves háborúban került vissza a keresztények kezére. 1593-ban Tieffenbach Kristóf kassai főkapitány és ecsedi V. Báthori István országbíró – Báthori György fia, az utolsó ecsedi Báthori – foglalta vissza Buják várát, mely ezt követően ismét a Báthoriak birtokába került. 1605-ben Bocskai katonái szállták meg a várat Czobor Mihály, Bosnyák Tamás és Dengeleghy Mihály vezetésével, a fejedelmet ekkor már a hatalmas vagyonnal rendelkező Báthori István is támogatta.  Az 1606-os bécsi béke értelmében Buják visszakerült Habsburg I. Rudolf kezére, azonban továbbra sem számított jelentős erősségnek, fenntartására és falainak helyreállítására nem sok pénz jutott.

bujakivar.jpgA vár falainak fenntartására nem sok pénz jutott a XVI. században

(Kép: http://www.varakeskastelyok.eoldal.hu/cikkek/nograd-megye--nograd-county/12-var--12-castles.html)

A Bujákon állomásozó őrség 1608-ban levélben fordult a pozsonyi országgyűléshez, melyben leírták a várban tapasztalható áldatlan állapotokat: „Soha szolgáló embernek nem volt rosszabb mint most, nagy fizetetlenül, éhen és meztelenül hagynak bennünket, koldulásra jutunk és senkinek sincs gondja a dűlőfélben lévő várak és palánkok építésére.” Somlyói Báthory András – aki az 1613-ban meggyilkolt Báthory Gábor erdélyi fejedelem és a boszorkányként megbélyegzett Báthory Anna féltestvére volt – 1637-ben fiú utód nélkül halt meg, vele pedig a nagy múltú Báthory család fiúágon kihalt, ekkor Buják vára a Várday család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott.

A vár újabb török megszállása és pusztulása

1663-ban a törökök újra megszállták Bujákot – amit Dár-Junak várának neveztek – és Hasszán aga vezetésével ötven főnyi őrséget helyeztek el a várfalak között. Ekkor járt az erősségben a híres török utazó és történetíró, Evlia Cselebi, aki így írt a tapasztalatairól:

„A várban háromszáz szűk ház van. Egyetlen temploma az uralkodó nevéről dsámi lett. Vára az ég csúcsáig felnyúló, meredek sziklán álló erős, kicsiny vár. Egyetlen oldalról sincs magaslat körülötte. Van egy igen mély börtöne, melybe kötélen kell leereszkedni. A régi időben ez oszmalni kézen volt, mert a dsámi mihrábja most is megvan. A dsámi mellett igen jó vizű kút van, melynek vize július hónapban is jéghideg. A kútfúró mester ezt a sziklát a fúróval lyukasztotta ki és úgy hozta elő a vizet; teljes kilenczven öl mély. Külvárosa csinos magyar város, lakói többnyire hatvani ráják. Ötszáz csinos ház van benne. E vár a hatvani mező közepén egy kerek sziklán tojás gyanánt áll."

evliya_celebi.jpgEvlia Cselebi szobra Egerben

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Evlija_Cselebi#/media/File:Evliya_Celebi_by_Piros_Rost%C3%A1s_Bea_(2014)_in_Eger,_2016_Hungary.jpg)

1665 tavaszán Balassa Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar katonák zárták körül Buják várát, melyet a törökök szabad elvonulás fejében feladtak, az ostromló magyar hajdúk azonban Csécse mellett az elvonuló őrségre támadtak és legnagyobb részüket megölték. Még ugyanabban az évben Martuzán (vagy Murtezán) hatvani aga vette ostrom alá a Berczely János várkapitány által védett erősséget, és megismétlődtek a tavasszal történtek. Ezúttal a csekély számú magyar védő adta fel a várat a szabad elvonulás feltételével, és a törökök voltak azok, akik a kivonulókra támadtak és nagy részüket lemészárolták. Buják várát az oszmán hódítók 1666-ban végleg elhagyták és falait puskaporral felrobbantották, az erősségnek az 1683-as hadjáratban már nem volt jelentősége.

bujakrajzok3.jpgBuják 1666 után elvesztette hadi jelentőségét és a robbantás következtében rommá vált

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/146-Bujak-Var/

Falait és erődítményeit többé nem állították helyre, a XIX-XX. század fordulóján gróf Károlyi Erzsébet volt a várromot is magába foglaló terület birtokosa, aki a források szerint romantikus kertté alakíttatta a maradványokat és állagvédelmi munkálatokat is végeztetett. Később katonai terület lett a vár és a környéke, ezért sajnos mind a mai napig nem került sor a romok szakszerű régészeti feltárására és megóvására.

7ad0d939b29fb8ed6ee9.jpgA mai napig nem került sor a bujáki vár romjainak szakszerű régészeti feltárására és megóvására

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/146-Bujak-Var/)

Kirándulás a bujáki vár területén

Az első maradványok, melyeket megpillantottunk a vár délkeleti oldalán húzódó egykori külső várhoz tartoztak, melynek napjainkra már a falai sem maradtak fenn, azt a törökök teljesen lerombolták.

20171106_135021.jpgAz első maradványok, melyeket megpillantottunk valószínűleg az egykori külső várhoz tartoztak

Azonban a vár déli oldalán, a felfelé vezető ösvény kanyarulatánál még látható a vár legkülső, andezit törtkőből és mészhabarcsból épített része, mely talán a külső vár kapuépítményének vagy a kapu mellé épített barbakánnak, esetleg egy őrtoronynak a maradványa. Mivel a várhegy északi és nyugati oldala meredeken szakad a völgybe, míg a keleti és délkeleti oldalon lankásabb, így ezen az oldalon kellett a várat a XVI. században megerősíteni, amikor feltételezhetően megépült az északi rondellát is magába foglaló alsó vár, valamint a vár délkeleti részét védő külső vár.

alaprajz.jpgA vár alaprajza (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/146-Bujak-Var/)

Továbbhaladva a vár keleti oldalán, megérkeztünk a felvonóhíddal ellátott alsó vár kapujához, mely egy falszorosba (zwinger) vezetett.

20171106_135236.jpgAz alsó vár kapujának maradványai

Balra a középső várfal magasodott, míg jobbra az alsó vár két méter vastag fala húzódott, mely a keleti oldalon egyben a vár külső fala is volt.

20171106_135246.jpgA falszoros bal oldalán magasodott a vár belső része

20171106_135331.jpgJobbra pedig az alsó vár külső fala

A vár keleti oldalán kialakított falszoros a Báthori András által 1551 körül építtetett északi nagy rondellához vezetett.

20171106_135408.jpgA keleti falszoros az északi nagy rondella romjaihoz vezet

A külső várfalon, valamint a rondellán több ágyúfülke és lőrés maradványai figyelhetők meg, köszönhetően annak, hogy az északi és az északkeleti oldalon húzódó fal nem rongálódott meg annyira, mint a déli és délkeleti.

20171106_135506.jpg

20171106_135514.jpgAz északi nagy rondella még álló falszakaszai

A tíz méter átmérőjű rondelláról szép kilátás nyílt a környező erdővel borított völgyre és fennsíkra, valamint az Őrhegyre.

20171106_135846_richtone_hdr.jpgKilátás a körbástyától

A rondella két-két szomszédos lőrése között a felesleges esővíz a fal tövében kialakított kis levezető csatornán át távozott a várból.

20171106_135539.jpgAz esővizet levezető csatorna nyílása

Miután alaposan szétnéztünk a körbástyán, visszaindultunk a falszorosba, mivel a középső várba csak onnan lehet átjutni egy falrésen keresztül, ahol egykor kapu állt.

20171106_135608_richtone_hdr.jpgA falszoros a rondellából nézve, balra a középső vár falával

A középső vár udvarán most fák és bokrok nőnek, északi oldalán – mely több méterrel az északi rondella szintje felett emelkedik – valószínűleg egy sokszögletű bástya falai állnak.

20171106_143020_richtone_hdr.jpgA középső várudvar

A középső vártól napjainkban egy kitaposott, lépcsőzetes ösvény vezet fel a várhegy tetejét uraló felső vár északi oldalára, azonban mi még nem indultunk el a vár legkorábban épült részébe, hanem előbb a nyugati oldal felé kerültünk, mivel a középkorban is erre haladt a felső várba vezető út.

20171106_140326.jpgA felső várba vezető kitaposott ösvény

A vár nyugati oldalán is egy falszorosba jutottunk, melynek elején egy kapu állhatott, valamint egy, a felső vártól kiinduló rekesztőfal. Balra tőlünk a felső vár – a palotaszárny, a kápolna és a lakóépületek – falai álltak néhol több szint magasan, míg jobbra a középső vár külső palástfala néhol már teljesen eltűnt.

20171106_140658_richtone_hdr.jpg

20171106_140730_richtone_hdr.jpgA felső vár nyugati és délnyugati oldala

20171106_140742_richtone_hdr.jpgA falszoros külső falából már nem sok maradt

A falszoros végén, a vár déli oldalán értünk fel a felső vár udvarára, ahova egy másik ösvény is felvezet, mely a külső vár megmaradt romjainak közeléből indul. Feltételezések szerint valahol itt lehetett a felső várba vezető kapu is, azonban mára már nem látszanak a nyomai sem. A vár legkorábbi, a XIII. század második felében épült része az öregtorony volt, ami később is a vár központi magja maradt, a mellette álló palotaszárnnyal együtt.

20171106_141920.jpgA felső vár magasan álló romjai

A felső vár északi részén, a szikla tetején egy kerek belső térrel rendelkező habarcsba rakott kő építmény maradványai figyelhetők meg, melyet a források ciszternaként (vízgyűjtő) említenek, míg a felső vár délkeleti sarkán volt az Evlia Cselebi által leírt 90 öl – körülbelül 165 méter – mély kút. A lakótornyon és a palotaszárny épületén kívül a felső várban volt egy kápolna is, valamint lakóépületeket is emeltek, azonban a régészeti feltárások hiányában ezek pontos elrendezését nem lehet meghatározni, az általam olvasott források pedig egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.

20171106_140703_richtone_hdr.jpgA felső vár épületeinek pontos elrendezését nem lehet meghatározni

Az alaprajzon csak egy lehetséges elrendezés látható, azonban nincs arra bizonyíték, hogy a torony valóban a nyugati épületszárny közepén emelkedett, ahogy a palotaszárny, a kápolna és a lakóépületek pontos elrendezése sem ismert. Néhol egy ajtó, máshol egy ablak maradványai láthatók a megmaradt falszakaszokon, az épületek alatt pedig feltűnik egy boltív is, ami talán egy pincehelyiségre utal.

20171106_141302_richtone_hdr.jpgEgy boltív a felső vár maradványai között

Fentről minden irányba messzire el lehetett látni, az ősz különböző színeiben pompázó erdők körülöleltek bennünket, az égen repülőgépek húztak kondenzcsíkot maguk után, a Nap pedig lassan elindult lefele a pályáján.

20171106_141210_richtone_hdr.jpgPanoráma a felső várból

Nem csak a környéket figyeltük meg fentről, hanem ráláttunk mind az alsó vár falszorosára és az északi rondellára, mind a középső várudvarra.

20171106_141431_richtone_hdr.jpgJobbra a keleti falszoros, mely a rondellához vezet, balra pedig a középső várudvar

20171106_141750_richtone_hdr.jpgBalra és középen a középső vár, hátul az északi rondella, jobbra pedig a keleti falszoros

Szerencsére a nyáron burjánzó gaz már nem akadályozott minket abban, hogy szemügyre vehessük a falmaradványokat, véleményem szerint Buják várát is érdemes késő ősszel, vagy kora tavasszal felkeresni. Miután eleget nézelődtünk a felső vár északi oldalára mentünk, ahonnan a lépcsőzetesen kialakított ösvényen leereszkedtünk a középső várba, majd a keleti falszoroson keresztül elhagytuk a bujáki vár romjait.

20171106_142556.jpgElindultunk lefelé a felső várból a középső várudvarra

A vár legendái

Mint a legtöbb várnak, a bujákinak is megvannak a maga legendái, és mint a legtöbb esetben, azok is a vár titkos alagútjaival és az ódon falak között elrejtett kincsekkel vannak kapcsolatban. A szóbeszéd szerint az erősséget alagút kötötte össze a közeli Szanda várával és az ecsegi Ilona-várral, melynek bejárata a vár feneketlen kútjából indult. A monda szerint egy lányt erőszakkal akartak férjez adni, aki hogy elkerülje a kényszerházasságot, inkább belevetette magát a kútba, majd csodálatos módon sértetlenül bukkant fel a várhegy lábánál fakadó forrásból. Azonban ha valóban létezett volna a bujáki alagút, akkor valószínűleg a várvédő katonák is azon keresztül menekültek volna el a XVI. és XVII. századi ostromok során.

908af31456b91d390010.jpgA legendák szerint a vár alatt alagutak vezetnek

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/146-Bujak-Var/)

Egy másik monda már a rommá vált bujáki várról szól, ahova egy szegény asszony tévedt a gyermekével karácsony előestéjén, miközben száraz fát gyűjtött az erdőben, és az este közeledtével menedéket keresett az ódon romok között. Amikor a közeli faluban az éjféli misére harangoztak, az asszony döbbenetére feltárult a várnak egy addig láthatatlan vasajtaja, melyen keresztül egy pincébe lehetett jutni, ahol halomban álltak a szemet kápráztató kincsek, drágakövek és ékszerek.

pizap_com14912970404883-768x514.jpgKép: http://felfedes.hu/2017/04/04/hat-legendas-kincs-amely-maig-izgalomban-tartja-a-kalandorokat/

Míg az asszony megpróbált minél több értékes tárgyat összegyűjteni és kihordani a szabadba, addig a gyermeke a hatalmas vagyont érő drágaságokkal játszadozott. Mikor azonban az asszony éppen kivitt a pincéből egy halom kincset, hirtelen bezáródott a háta mögött az ajtó, a gyermeke pedig bent maradt a pincében. Hiába kereste kétségbeesetten, szinte eszét veszítve a pincébe vezető vasajtót, az eltűnt a szemei elől, nyomát sem találta. Az asszony hétről-hétre visszatért, hogy gyermeke nyomára bukkanjon, de az ajtó helyét egyszer sem találta, a bánat pedig egyre csak emésztette. Egy év telt el a szörnyű és megmagyarázhatatlan eset óta, ismét közeledett a karácsony, mikor az asszony szenteste visszatért a romok közé, ott akart meghalni elveszett gyermeke közelében. Ám amikor éjféli misére harangoztak, hirtelen ismét megjelent és feltárult a vasajtó, és csodák csodájára a gyermek ugyanúgy játszott a pincében, mint ahogy egy évvel korábban. Az asszonyt már nem érdekelték a kincsek, drágaságok, gondolkodás nélkül beszaladt a gyermekéért, magához szorította és gyorsan kivitte őt a pincéből. Soha többet nem kereste a vasajtót és a kincseket, mások azonban megpróbáltak a pince nyomára bukkanni, de minden próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult.

efd9c18c44709a71759a.jpgKép: http://varak.hu/latnivalo/index/146-Bujak-Var/

További képek láthatók a bujáki várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

http://www.bujak.hu/varrom

http://varak.hu/latnivalo/index/146-Bujak-Var/

http://www.vasmegyei-varak.hu/magyar/oldalak/bujaki_var_alagutjai/

http://funiq.hu/1773-buj%C3%A1ki-v%C3%A1rrom-buj%C3%A1k

https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/bujaki-var.html

http://www.cserhatalja.eu/new/docs/abujakivarhasznositas.pdf

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/tinodi-sebestyen-2109E/iv-budai-ali-basa-historiaja-297/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/holloko-5E36/fuggelek-608F/ii-tinodi-lantos-sebestyen-kapitan-gyorgy-bajviadalja-6096/

http://gyorkos.uw.hu/1552/1552-3.htm

http://mek.oszk.hu/15500/15597/15597.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6014638752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egri Gábor 2019.02.25. 12:46:30

Köszönöm! Örülök, hogy tetszett!
süti beállítások módosítása