Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

5+1 vár a Balaton-felvidéken

A magyar tengernél nem csak strandolni lehet

2018. augusztus 15. - Egri Gábor

Aki a Balatonhoz utazik, az az esetek döntő többségében azért megy, hogy megmártózzon a tó vizében, majd a vízparton fekve élvezze a bőrét cirógató vagy néha már perzselő Nap sugarait. Azoknak, akik nem feltétlenül szeretnének egy hétig a vízben ázni, és a tóparti pihenés mellett aktív kikapcsolódásra is vágynak, mai írásomban 5+1 várat mutatok be, melyek a Balaton-felvidéken találhatók. Így a strandolás mellett, a hűvösebb napokon fel lehet kerekedni hegyet mászni, erődben sétálni, majd a több száz éves falak között vissza lehet repülni a képzelet szárnyán a magyar történelem küzdelmekkel, ármánnyal, hősiességgel és kudarcokkal teli napjaiba. A Zempléni-hegységben található 5+1 vár után következzék tehát a Balaton-felvidék 5+1 vára.

1. Szigligeti vár

A szigligeti várat nevezik a Balaton várának is, mivel a Balaton-felvidék nyugati részén – egy 230 méter magas, vulkanikus bazalthegy tetején – emelt erősségből csodálatos kilátás nyílik a „magyar tengerre” és a Tapolcai-medence tanúhegyeire. A várat nem nehéz megtalálni, Keszthely közelében már messziről látszanak a falai és tornyai, a parkolótól pedig csak néhány percet kell sétálni az alsó vár kapujáig. A pannonhalmi bencések kezdték meg a vár építését az 1260-as években, ami később a Mórichidai család, majd az Újlaki család birtoka lett. Az 1540-es években a Tóti Lengyel család birtokolta a várat, melynek híres kapitánya volt 1547 és 1573 között Palonai Magyar Bálint végvári hős, aki sikeresen védte meg az egyre gyakoribb török támadásoktól a rá bízott erősségeket. Szigliget várának sorsát egy 1697-es villámcsapás pecsételte meg, melynek során felrobbant az egyik toronyban tárolt puskapor, ekkor a vár jelentős része leégett, a még álló épületeket 1702-ben, I. Lipót császár parancsára robbantották fel. A XX. század folyamán a várfalakat többször megerősítették, majd 2013-ban adták át a közel 302 millió forintból megújult szigligeti várat. A helyreállítás során új falak, tetők, tornyok épültek, kiállítótereket alakítottak ki, rekonstruálták a középkori várkápolnát a feltételezett helyén, valamint az alsó várban egy kovácsműhelyt, míg a felső várban egy konyhát alakítottak ki.

Az alábbi két blogbejegyzésben lehet további információkat találni Szigliget váráról és a közeli Avasi templomromról:

https://studhist.blog.hu/2017/11/01/szigliget_varanak_tortenete

https://studhist.blog.hu/2017/11/03/szigliget_vara_es_az_avasi_templomrom

szigligeti_var.jpgSzigligeti vár (2017 július, Fotó: Studhist)

 

2. Rezi vára

Rezi községtől északra, a Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Szántói-medence déli peremén magasodó 418 méter magas Meleg-hegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán állnak a középkori Rezi várának erdőkkel övezett maradványai. Az ingyen látogatható várat egy földúton lehet megközelíteni, majd a kocsit az erdei parkolóban hagyva egy fél órás könnyed sétával érhetők el a romok. Az erősség legrégebbi részét, a lakótornyot valószínűleg 1292 és 1307 között építette a Rezi falut birtokló Pécz nembeli Apor, később a vár a Lackfi, majd a Gersei Pethő család birtokába került. A XVI. század második felében – a törökkel folytatott harcok korában – Rezi őrsége a kicsiny hegyi várat magára hagyta, a védműveit pedig használhatatlanná tette. A romok az évszázadok folyamán egyre jobban pusztultak, míg végül 2000-ben megkezdődtek a régészeti feltárások és részbeni helyreállítások a sziklacsúcsot koronázó középkori vár területén. A romoktól fantasztikus kilátás nyílik körbe, a Szántói-medencére, észak felé jól kivehető a Zalaszántón található buddhista sztúpa hófehér kupolája, Tátika hegye, valamint kelet felé a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei, melyeken Szigliget, Csobánc és Hegyesd várainak romjai állnak.

Ha a Kedves Olvasót érdekli Rezi várának legendája és története, akkor kattintson ide

rezi_vara.jpgRezi vára (2017 augusztus, Fotó: Studhist)

 

3. Tátika vára

Tátika erősségének romjai a Balatontól északnyugatra, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén, a Keszthelyi-hegység egyik 413 méter magas bazalthegyének csúcsán dacolnak az idővel. A kelet-nyugati irányba elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár maradványai mintegy 40-45 perc túrával érhetők el, a romok ingyen látogathatók. A várhegy csúcsán valamikor 1248 és 1257 között emeltette a kővárat Zlaudus veszprémi püspök a király engedélyével. Később Tátika vára – Rezi várához hasonlóan – előbb a Lackfiak, majd a Gersei Pethő család birtoka lett. A kis erősség sorsa a XVI. század végén pecsételődött meg, 1589-ben egy – a környéken portyázó – nagyobb török csapat lerohanta és elfoglalta a várat, majd kifosztása után felgyújtotta annak épületeit. Csak az elmúlt években kezdődött meg az egykori erősség területén a régészeti feltárás és Tátika várának helyreállítása. A nyugati várfaltól gyönyörű kilátás tárul a kiránduló szeme elé, déli irányban a Keszthelyi-hegység vonulatai tűnnek fel, valahol arrafelé áll Rezi vára is. A magasból megcsodálható a Zalaszántói-medence, és A Zalaszántón található buddhista Béke Sztúpa fehér épülete is jól kivehető.

További adalékok a vár történetéhez, valamint Tátika legendái

tatika_vara.jpgTátika vára (2017 augusztus, Fotó: Studhist)

 

4. Sümegi vár

Sümeg a Balaton nyugati végétől északra, a 84-es főút mentén fekszik, a környező sík tájból 87 méterre kimagasló magányos, meredek sziklakúpot elfoglaló sümegi várat – az ország egyik legnagyobb és legépebben maradt várát, mely uralja az egész környéket – már messziről lehet látni. A vár alatt alakították ki az I. Történelmi Élményparkot, ahol a hadigép kiállítás keretein belül bemutatásra kerülnek azok az ostromgépek – ostromtorony, kőhajító gépek, dárdavető –, melyekkel a XV. század előtti időkben a középkori várakat ostromolták a támadók. A kiállítás másik része bemutatja azokat a tűzfegyvereket (ágyúkat), amelyeket az ostromlók már sokkal hatékonyabban használtak a várostrom megszervezésénél. A rekonstruált támadó török ostromtábor a török hódoltság korát mutatja be, korhűn felépített és berendezett tiszti és katonai sátrakkal, ágyúkkal, tüzérségi állásokkal. Az erősségbe egy kövezett út vezet fel, annak, aki nem akar sétálni, vártaxi áll rendelkezésére a hegy lábánál. A sümegi vár építését a tatárjárást követően, a XIII. század második felében, az 1260-as években kezdte el a környező vidék földesura, a veszprémi püspök. A nagyobb bővítéseket a XV. század folyamán Gathalóczy Mátyás, Vetési Albert, majd ifjabb Vitéz János veszprémi püspökök idejében végezték. 1552-ben török kézre került Veszprém, ahonnan a püspökség Sümegre menekült. Bár a város többször szenvedett pusztításokat a török korszakban, a vár sosem került török kézre. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, 1713-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották a sümegi várat, amely ettől kezdve pusztulásnak indult. 1957-ben kezdték meg a vár régészeti feltárását és helyreállítását, napjainkban az egyik legjobb állapotban lévő várunk, színes programokkal, középkori várhangulattal, ahol rengeteg kiállítást és helyreállított termet lehet megnézni, többek között a darabontok szobáját, a várkápolnát és a püspöki termeket, valamint a börtönkiállítást, bognár- és kovácsműhelyeket, éléskamrát, kőtárat és sütőházat.

Sümeg szinte teljesen helyreállított váráról itt lehet még többet megtudni

sumegi_var.jpgSümegi vár (2015 július, Fotó: Studhist)

 

5. Somló vára

A középkori Somlóvár a Marcal-medence vulkáni eredetű tanúhegyeinek egyikéről, a Somlóról kapta a nevét, mely magányosan tör az égbolt felé. A várat nem a hegy legmagasabb pontjára – ahol ma a Szent István kilátó áll –, hanem annak Dobára néző északi nyúlványára, egy különálló bazaltkúpra építették. A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos és több udvarral ellátott várat csak déli irányból lehet megközelíteni, a többi oldalról meredek szakadék veszi körbe. Somló várát feltehetően az 1241/42-es tatárjárást követően, vagy legkésőbb a XIV. század elején építették. A középkor folyamán birtokolta a Garai család, Kinizsi Pál, Szapolyai István és Bakócz Tamás is, utóbbi nagyszabású építkezéseket végeztetett a váron, melyet reneszánsz várkastéllyá alakíttatott. A vár későbbi birtokosa Liszthy László gróf állítólag az ördöggel cimborált, kéjgyilkos volt, akinek a kezéhez rablógyilkosságok, gyújtogatások, kínzások kötődtek. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően a vár hadászati szerepe megszűnt, állapota az időjárás viszontagságainak kitéve romlásnak indult. A vár keleti szélén állva, a torony maradványaitól messzire el lehet látni, Doba és Somlószőlős házain túl a távolban a Bakony vonulatai tűnnek fel. Somló vára jó példa arra, hogy nem kell minden erősségünket teljesen helyreállítani, azonban azt sem szabad hagyni, hogy a várfalak és az épület összedőljenek, és azok romjait benője a növényzet.

Bővebben Somló váráról

somlo_vara.jpgSomló vára (2017 augusztus, Fotó: Studhist)

 

5+1 Nagyvázsonyi vár

Nagyvázsony községe a róla elnevezett Vázsonyi-medence közepén, a 600 méter magas Kab-hegy lábánál fekszik 256 méterrel a tengerszint felett. A településtől délre a Balaton-felvidék dombjai húzódnak, míg északra a Kab-hegy magasodik. A híres négyszögletű lakótorony – a Dunántúl egyik legépebben maradt késő gótikus lakótornya – már messziről felhívja magára a kirándulók figyelmét. A XV. század elején Vezsenyi László Vázsonykő várát – más néven a nagyvázsonyi várat – nem a domborulat fennsíkjára, hanem annál vagy 30 méterrel mélyebben a domboldalra építette a kereskedelmi utak ellenőrzésére. 1472 augusztusában a várát és a hozzá tartozó birtokot Mátyás király hűséges hadvezérének, Kinizsi Pálnak adományozta, aki 22 éven keresztül 1472 és 1494 között volt az erősség ura. Ekkoriban Nagyvázsonyt jelentősen kibővítették, a lakótorony nyugati oldalához egy palotaszárnyat építettek. 1519-ben Magyar Benigna – Kinizsi Pál özvegye – megelégelte harmadik férje, Kereky Gergely erőszakos és durva viselkedését, valamint kicsapongásait és bérgyilkosokkal vagy bizalmas híveivel megölette urát, akinek holttestét a vázsonykői vár lakótornyából a várárokba dobták. Miután fény derült Benignának a gyilkosságban való részvételére, fej- és jószágvesztésre ítélték, II. Lajos király azonban megkegyelmezett az asszonynak világi és egyházi összeköttetéséinek köszönhetően, valamint egykori férjének, Kinizsi Pálnak az érdemeire tekintettel. A törökök kiűzése után a végvárak, így Vázsonykő várának hadászati jelentősége csökkent, utolsó katonai szerepe a Rákóczi-szabadságharc idején volt. A vár régészeti feltárására és részleges helyreállítására 1954 és 1960 között került sor, rövidesen pedig folytatódni fog a rekonstrukció a Nemzeti Várprogram keretében. Ennek során egy milliárd forint értékben meg fog újulni a lakótorony, részben vissza fogják építeni a palotaszárnyat a reneszánsz belső udvari loggiával, rekonstruálják Kinizsi Pál és Horváth Márk tombáit, valamint a vár épületegyüttesén kívül egy úgynevezett kirendeltségi épületet hoznak létre, ahol látogatótér, kiállítótér, jegypénztár, kávézó, raktárak és szociális helyiségek épülnek meg.

A nagyvázsonyi Kinizsi várról két blogbejegyzést ajánlok a Kedves olvasó figyelmébe:

https://studhist.blog.hu/2018/02/04/nagyvazsonyi_kinizsi_var

https://studhist.blog.hu/2018/02/07/nagyvazsonyi_kinizsi_var_ii_resz

nagyvazsonyi_kinizsi_var.jpgNagyvázsonyi vár (2017 augusztus, Fotó: Studhist)

Jelen blogbejegyzésben szereplő várakról – valamint más erősségekről, templomokról, kolostorokról, kastélyokról – további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8414168531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.08.16. 17:48:54

Ha jól emlékszem Csorba Csaba kiadásában jelent meg egy közel 40 tételt tartalmazó, szigorúan Balaton-felvidékről szóló várkalauz.
Ajánlom mindenkinek.

Persze a Somló kivételével mindegyik ismert és kézenfekvő, de ott van pl a legkisebb, a Hegyesdi Vár, még mindig nagy talány, hogy vár-e Királykő Kapolcson (hivatalosan nem, de ez még mindig vitás), stb...

JorEl 2018.08.16. 22:24:25

Esetleg Csobánc vára még beleférhetett volna, mondjuk ott mászni kell, meg annyira sok nem is maradt belőle, viszont eszméletlen a kilátás.

Egri Gábor 2019.02.25. 13:26:40

Sajnos ez a hátránya egy ilyen 5+1 összeállításnak, hogy több vár kimarad. De a blogon a jövőben szerepelni fognak más várak is a Balaton-felvidékről.
süti beállítások módosítása