Füzéri vár

A Várhegy, mint Magyarország természeti csodája

2017. május 17. - Egri Gábor

Először egy osztálykirándulás alkalmával jártam a füzéri várban, valamikor a 2000-es évek elején, de nem sok emlék maradt meg bennem, legfeljebb csak annyi, hogy versenyeztünk, ki ér fel leghamarabb a falu fölé 170 méterrel magasodó Várhegy csúcsára. A vár akkor még elég romos állapotban volt, egy részét nem lehetett megközelíteni a helyreállítási munkálatok miatt.

Füzér az ország északkeleti csücskében, a szlovák határhoz közel, a Zempléni-hegység legmagasabb hegyének, a Nagy-Milicnek (895 méter) – mely geológiai szempontból a Szalánci-hegységhez tartozik – a déli lábánál fekszik.

A füzéri vár a Nagy-Milicről nézve

A 3-as és a 37-es főutat Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között összekötő útról ágazik el a 415 lakosú zsákfaluba vezető út. Többféleképpen is meg lehet közelíteni a tengerszint felett 552 méter magasságba nyúló, meredek oldalú vulkáni kúpra épült várat és az alatta elterülő községet. 2015 nyarán Sátoraljaújhely irányából érkeztünk Mikóházán, Pálházán és Filkeházán keresztül. Filkeháza és Füzérkomlós között ágazik le az út jobbra Füzér felé, de akkor már feltűnt a láthatáron a vár impozáns épülete is.

2015 augusztusában Filkeháza felől közelítettük meg Füzért

2017 januárjában a 3-as főút irányából mentünk Füzérre, Göncnél két útvonal közül is választhattunk, de mindkettőben közös, hogy a végén Füzérkomlósra érkezünk meg. A települést a Felszabadulás úton hagytunk el Filkeháza felé és rövidesen fel is tűnt bal kéz felől a füzéri vár sziluettje a sziklacsúcson.

2017 januárjában pedig Füzérkomlósról érkeztünk a várhoz

A Petőfi Sándor úton értünk be Füzérre, aminek a végén jobbra fordultunk a Rákóczi Ferenc útra, majd pár méter után egy bal kanyarral rátértünk a Szabadság útra, ami a Füzéri Tájház mellett elhaladva egyenesen a vár alatti parkolóig vezet.

A vár a parkolóból nézve

A személygépkocsi parkolási díját 2017. január 21-én mi megspóroltuk, mert a jeges, csúszós, hóval borított úton csak kevesen merészkedtek fel a várhoz, ezért azon a hétvégén a parkolás ingyenes volt. A Várhegy – mely 1941-től természetvédelmi terület, 2008-ban pedig elnyerte a Magyarország természeti csodája kitüntető címet – alatti parkolóból körülbelül 10-15 perces sétával és lépcsőzéssel lehet elérni a 2016-ban teljesen újjáépített Alsóvár kapujáig.

A XIII. század első felében épülhetett

A füzéri várat valószínűleg már az 1241/42-es tatárjárást megelőzően, a XIII. század első felében építette a környéket uraló Aba nemzetség egyik tagja. A vár II. András király (1205-1235) birtokába került, aki egy – már a halála után – 1270-ben kelt oklevél szerint a Kompolt nembeli ”vak” Andronicus mestertől vásárolta meg azt.

A vár a XIII. század elején (Kép: http://pazirik.hu/projekt/fuzeri-var-2/)

A Füzért elsőként említő 1264. évi oklevél szerint IV. Béla király (1235-1270) 1262-1263 körül kedvenc leányának, Anna halicsi hercegnőnek adta Füzért és a hozzá tartozó uradalmat, akitől fivére, István herceg, apja ellen harcolva erőszakkal elvette. IV. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni a várat fiától, de annak várnagya a Rosd nemzetségbeli Füzéry Endre fia Mihály visszaverte a király támadását.

Füzért egy 1264. évi oklevél említette először (Kép: http://pazirik.hu/projekt/fuzeri-var-2/)

Mikor István herceg 1270-ben V. István néven trónra lépett, a várat és a hozzá tartozó településeket Füzéry Mihálynak adományozta, majd két évvel később az adománylevél megerősítésében már Mihály fivére, Demeter is szerepelt.

Aba Amádé nádor birtokába került, majd újra királyi vár lett

A vár 1285 után a tartományúr Aba Amádé nádor – III. András király (1290-1301) egyik leghűségesebb alattvalója – fennhatósága alá került a környékbeli várakhoz (Regéc, Boldogkő) hasonlóan, aki az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalását követően „kiskirályként” irányította hatalmas birtokait. Aba Amádé a trónharcok során 1304-től I. Károlyt (1308-1342) támogatta, azonban miután Amádét 1311-ben a kassai polgárok meggyilkolták, fiai szembefordultak az Anjou uralkodóval. Az 1312-ben megvívott rozgonyi csata után, ahol a királyi hatalom visszaállításáért harcoló I. Károly Kassa városával szövetségben legyőzte a Csák Máté által támogatott Aba Amádé fiakat, a várat a király elkobozta és Füzér 1320-ban már királyi várként tűnik fel, amit Drugeth Fülöp várnagy, újvári ispán – I. Károly feltétlen híve – igazgat.

Füzér vára és a Perényi család

Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1387-ben elzálogosította Ilsvai Lestáknak, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Imrének adományozta a várat. Ettől kezdve a Perényi család birtoka volt Füzér az 1500-as évek közepéig, akik a XV. és XVI. század folyamán jelentős építkezéseket folytattak.

Füzér 1400 körül (Kép: http://pazirik.hu/projekt/fuzeri-var-2/)

A Perényi család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került. Mátyás király (1458-1490) idejében Perényi János tárnokmester fiai: István, Miklós és Péter osztatlanul birtokolták javaikat, köztük Füzért is, azonban 1471-ben a király összetűzésbe került a Perényi családdal, mivel azok Vitéz János vezetésével ellene fordultak és Kázmér lengyel herceget hívták meg a magyar trónra. Mátyás az 1480-as években sorra foglalta el a Perényi család várait, köztük Füzért is, majd az elkobzott birtokokat visszaadta Perényi István fiának, Perényi Imre nádornak.

A vár az 1500-es évek elején (Kép: http://pazirik.hu/projekt/fuzeri-var-2/)

II. Ulászló király (1490-1516) 1506-ban Perényi Imre nádornak és Abaúj megye örökös ispánjának új adományba adta Füzér várát és tartozékait, aki 1516-ban Ónod várát is megszerezte. Perényi Imre nádor 1519-es halála után fiai, Péter és Ferenc, kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek ecsedi Báthori István nádorral és Báthori Andrással (az 1479-es kenyérmezei csatában győztes Báthori István erdélyi vajda unokaöccseivel). Perényi Péter lépett apja örökébe, mint temesi és Abaúj vármegyei főispán, valamint temesvári főkapitány. 1519-től már koronaőr, 1526-ban pedig harcolt a mohácsi csatában, ahol testvére Perényi Ferenc váradi püspök elesett. Szapolyai János 1526. november 11-én történt megkoronázása után a Szent Koronát Perényi Péter a visegrádi vár helyett saját várába, Füzérre vitte, ahol egy évig rejtegette. 1527-ben Péter koronaőr Habsburg I. Ferdinánd oldalára állt és átadta neki a magyar Szent Koronát. Jutalmul megkapta Sárospatak – amelynek birtokosa Pálóczy Antal báró Mohácsnál halt meg – és az egri püspökség javainak haszonélvezetét.

Perényi Péter megerősítette a füzéri várat, ahova 1526-ban a Szent Koronát rejtette

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/fuzeri-var-2/)

Perényi Péter a pataki várral kapcsolatban nagy építkezésekbe kezdett – amit fia, Perényi Gábor országbíró fejezett be – és megerősítette a füzéri, egri és ónodi várat is. Az erődítési munkálatokat egy itáliai építőmester, Alessandro Vedani (vagy Alessandro da Vedano) irányította, akinek tervei alapján az egri várat belső és külső várra osztották. Perényi Péter 1529-ben Szapolyai, majd 1540-ben annak halálát követően, újra Ferdinánd oldalára állt. 1542-ben azzal gyanúsították meg, hogy maga akarja a trónt elfoglalni a török fennhatóság elismerésével, ezért Ferdinánd elfogatta és csak 1548-ban bekövetkezett halála előtt néhány hónappal szabadult a fogságból. Fia, Perényi Gábor tárnokmester, majd országbíró befejezte a sárospataki és füzéri vár építését, amit még apja kezdett el. Az 1560-as években a füzéri vár palotaszárnyait építette át reneszánsz stílusban egy Jakab nevű kassai mester segítségével.

Az erősség 1560 körül (Kép: http://pazirik.hu/projekt/fuzeri-var-2/)

Új birtokosok: a Báthoriak, majd a Nádasdyak

1567-ben – 35 évesen – meghalt Perényi Gábor és Füzér várát, a hozzá tartozó uradalommal együtt – a korábban megkötött örökösödési szerződés alapján – ecsedi Báthori Miklós országbíró és Báthori György szerezte meg. Báthori György és Miklós halálát követően Füzért György fia, Báthori István országbíró örökölte, aki 1605-ben örökös nélkül halt meg, ezzel az Báthoriak ecsedi ága kihalt. Ecsedi Báthori István még 1601-ben örökbe fogadta unokatestvére somlyói Báthory István árváit: Báthory Gábort – aki később erdélyi fejedelem lett – és Báthory Annát. Az ecsedi ág hatalmas vagyonát a somlyói ághoz tartozó Gábor és Anna örökölte, a füzéri várat azonban Báthori István végrendeletében húgára, Nádasdy Ferenc özvegyére, a hírhedt Báthori Erzsébetre és gyermekeire hagyta.

Báthori Erzsébet is a vár birtokosa volt néhány évig (Kép: http://pazirik.hu/projekt/fuzeri-var-2/)

Erzsébet végrendeletében a Báthori-vagyont három gyermekére: Nádasdy Annára (Zrínyi Miklósnéra), Katalinra (Homonnai Drugeth Györgynére) és Pálra hagyta. Osztozkodásra került sor 1614-ben – mikor Báthori Erzsébet meghalt a befalazott csejtei várban –, aminek során Füzér Nádasdy Pálnak jutott. 1626-ban rövid időre megszállták a várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai, majd Nádasdy Pál 1633-as halálát követően örökösei: Ferenc és Anna Mária birtokolták Füzért.

http://www.koronaor.hu/magyar/oldalak/fuzer_a_www_latvanyterkep_hu_oldalon/

Nádasdy Ferenc 1654-ben a teljes füzéri várat és megmaradt uradalmát Mosdóssy Imre kamarai tisztviselőnek és feleségének, majd 1665-ben Forgách Zsigmondnénak zálogosította el, 1668-ban pedig bérbe adta Bónis Ferencnek. A Wesselényi-féle összeesküvésbe mind Nádasdy Ferenc, mind Bónis Ferenc belekeveredett, ezért 1670-ben birtokaikat, köztük a füzéri várat elkobozták és császári katonaság szállta meg.

Az erősség az 1670-es években, nem sokkal pusztulása előtt (Kép: http://pazirik.hu/projekt/fuzeri-var-2/)

A vár pusztulása

Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, a császári őrség 1676-ban a várat lakhatatlanná tette – hogy a Thököly-felkelésben a lázadók ne tudják használni – és elhagyta. A romos vár köveit a falubeli házak építőanyagául hordták el. Az uradalmat és a várromot 1686 óta a Károlyi család birtokolta, saját költségükön 1934-36-ban kisebb állagmegóvást végeztek a várban.

A füzéri vár 1932-ben

(Kép: http://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/04/05/varsorsok_nyomaban_kiralyi_bortontol_a_kozossegi_kobanyaig)

A vár régészeti kutatása és helyreállítása 1977-ben kezdődött Feld István és Juan Cabello vezetésével, majd néhány évtizednyi szünet után 1992-ben indult újra Simon Zoltán irányításával és jelenleg is zajlik.

Az erősség a faluból nézve 1980-ban

(Kép: http://www.turistamagazin.hu/megujult-fouri-pompaval-var-fuzer.html)

2012-ben az Új Széchenyi Terv keretében több mint másfél milliárd forintot nyert a település. A fejlesztési támogatásból helyre állították a Felsővárat, felépítették a palotaszárnyat, a várkápolnát és az alsó bástyát. Ahol a fennmaradt leírások és a feltárás eredményei ezt megengedték, a belső berendezéseket is pótolták. Jelen írásomban nem kívánok foglalkozni az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Citrom-díjával, akik szerint vélt analógiák alapján nem műemlék-helyreállítás történt, hanem egy új, XXI. századi, historizáló vár felépítése, mely során az új várpótlék eltüntette az egykorit. A várak helyreállításával kapcsolatos vitával kapcsolatban leírtam az álláspontomat a diósgyőri várról szóló bejegyzésemben.

http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=014406

A vár az újjáépítés előtt (Kép: http://legikep.hu/fuzeri-var)

A 2016-ban újjáépített felvonóhidas kaputornyon keresztül értünk be az Alsóvárba, ahol a pénztárnál megváltottuk a belépőjegyeket. (Az árakról itt lehet tájékozódni: http://www.fuzervar.hu/index.php/hu/fuzer-vara/ostromido-es-kapuado.)

Az Alsóvár kaputornya

Az Alsóvárban található egy fogadóhelyiség, mosdó, valamint fel lehet menni a kaputoronyba is. Rövidesen továbbindultunk a Felsővárba, először falépcsőkön haladtunk, ami később néhol átadta helyét az évszázadok alatt kikopott sziklába vájt lépcsősornak.

Lépcsősor vezet fel a Felsővárba

Az utóbbi szakasz télen jegessé, csúszóssá válik, amelyen elég nehéz a felkapaszkodás, lefele pedig sokszor csak a masszív fakorlátba kapaszkodva lehetett ereszkedni. De mire az ember elfáradna, már fenn is áll a kaputoronyhoz vezető lépcső tövében és elégedetten tekinthet körbe a Zempléni-hegyvonulatokra.

Kilátás a Felsővár kapujától

A kaputorony – amely óratoronyként is funkcionál – ajtaján léptünk be a Felsővár szűk kis belső udvarára.

A Felsővár Kaputornya a belső udvarról nézve

2015 nyarán mikor itt jártunk csak a jobb kéz felől nyíló kisebb helyiségekbe – a várkonyhába, sütőházba – lehetett bemenni, valamint felkapaszkodtunk a kaputorony tetejére, ahonnan észak felé eltekintve a Nagy-Milic látványában gyönyörködhettünk, a hegy lábának nyugati és délkeleti oldalán a falu házait figyelhettük, déli irányban pedig a megművelt földek húzódtak és azokon túl a Sátoros-hegyekig láthattunk el.

A falu a Várhegy lábánál

A Kaputoronyból messzire el lehet látni

2017 januárjában viszont már átadták a felújított palotaszárnyat és sikerült kiszabadítani a várat a fél méteres hó fogságából, így végig tudtuk nézni a kiállításokat.

A palotaszárny

A virágoskerten keresztül mentünk be a palotába, ahol különböző helyiségeken haladtunk keresztül – Középső bolt, Boltos Szenelő ház, Felső Zöld ház és Tárház – miközben tematikus kiállításokat tekinthettünk meg az előkerült leletekről, a várvédők életéről és a középkori Füzérről. Nekem a Felső Zöld ház fala és az ott elhelyezett ágy tetszett a legjobban.

A Felső Zöld ház

A Tárházban egy ládában a Szent Korona hologramja is látható, annak jelképeként, hogy Perényi Péter koronaőr 1526/1527-ben Füzér várában őriztette azt Szapolyai megkoronázását követően. Az Öreg Palotában az Ebédlő palotát és a gótikus stílusú Várkápolnát tekintettük meg, aztán egy kis ereszkedést követően a pincehelyiségek következtek.

A Tárház

A Várkápolna

A sörös pincében a kőtár kapott helyet, azon keresztül, egy lépcsőn leereszkedve jutottunk el a szintén újjáépített Alsó bástyához, amelynek teraszáról déli és nyugati irányba elnézve csodálhattuk meg a havas mezőket és hegyeket.

Az Alsó bástya terasza és a kilátás

A bástya falára – melyen szakállas puskák fekszenek – a Magyar Királyság vármegyéit írták fel. A felettünk magasodó vár fehér fala szikrázott a napsütésben, a kápolna színes, gótikus ablakai, valamint a sárkányfejes vízköpők lenyűgöző látványt nyújtottak.

Az Alsó bástyáról visszanéztünk a Felsővárra, jobb oldalon a kápolna épülete

A sörös pince után a boros pincét és a malom pincét néztük még meg, aztán visszakapaszkodtunk a belső udvar szintjére. Sajnos az elektronikus képeslapküldő automata nem üzemelt, így nem tudtunk fényképet készíteni úgy, mint a diósgyőri várban. Mivel a kaputoronytól az úgynevezett Rimay-házig terjedő rész – ami az Öreg palota mellett van – még régészeti feltárás alatt áll, nem maradt több látnivaló a várban, így lassan megkezdtük a leereszkedést – néhol csúszkálást – előbb az Alsóvárba, majd onnan a parkolóhoz.

Megkezdtük a leereszkedést az Alsóvárba

Aki úgy érzi, hogy maradt még energiája, és futja az idejéből, annak a faluban is érdemes egy kicsit szétnéznie. A vár parkolójához vezető Szabadság út mentén – a 7. és 9. szám alatt – a Füzéri Tájházat lehet megtekinteni belépőjegy megváltása mellett. Valójában két ház lett berendezve, a régi Tájház, amely a mestergerendába vésett évszám szerint 1879-ben épült és a XIX. század végét mutatja be – tulipános ládák, tükrös kép, festett karos láda, bölcső, szentképek, kézzel festett tányérok segítségével –, míg a Múltidéző Ház bemutatja a Kádár-korszakot, az akkoriban használt berendezési tárgyakat interaktív felületek segítségével és a Füzérhez köthető hagyományokat.

Füzéri tájház (Kép: http://mapio.net/pic/p-94154645/)

Ezen kívül Füzér egy Látogatóközponttal is várja az érdeklődőket, amely a község központjában a Petőfi út 3/A. szám alatt található. Itt a "Megőrzött értékek világa" című állandó kiállítás és az aktuális időszaki kiállítás tekinthető meg. A „Megőrzött értékek világa” című kiállítás három témára osztott: egyfelől a 2003-ban alakult Felső- magyarországi Várak Egyesületének aktuális programjairól, képekkel színesített vártörténetekről lehet tájékozódni, másfelől a füzéri vár feltárásáról és felépítéséről, valamint a Szalánci Vár történetéről nézhetünk meg rövid animációs filmeket és leleteket, továbbá megismerhetjük Füzér épített, természeti és kulturális értékeit. A vitrinekben a Schudich család által felajánlott családi emléktárgyak láthatók, többek között hollóházi porcelán tányérok, telkibányai kőedények.

Az újjáépített vár büszkén magasodik a község fölé

Összességében egy teljes napot el lehet tölteni Füzéren a vár épületében, valamint a faluban található kiállítások megtekintésével, közben a friss hegyi levegőn sétálva az ember feltöltődik és a mai rohanó világunkból egy rövid időre visszaképzeli magát a középkor harcokkal telt, mégis valahogy nyugodtabb és a természethez közelebb álló viszonyai közé.

További képek a várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Zárásként négy videó Füzérről és a Zemplénről: