Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Szelindeki vár

Szász erősség Nagyszeben és Medgyes között

2018. július 12. - Egri Gábor

Aki a természeti kincsek és értékek felkeresése mellett érdeklődik a középkori magyar történelem emlékei iránt is, az Erdély földjén igazán elemében érezheti magát, hiszen lépten-nyomon várromok, több száz éves erődtemplomok, kastélyok, erődített szász városok és régi korok elfeledett csataterei bukkannak fel a kirándulók előtt a láthatáron. 2017 augusztusában előbb felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd Déva és Vajdahunyad várait, az utazás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában, ahonnan a keresztényszigeti erődtemplomhoz vezetett az utunk.

Mielőtt a Keresztényszigettől néhány kilométerre keletre fekvő Nagyszeben városában – mely az erdélyi szászok központja volt – megálltunk volna ebédelni, tettünk egy huszonöt perces kitérőt északi irányba, hogy megnézzük Szelindek (Stolzenburg) várát.

20170817_111650.jpgSzelindek vára 2017-ben

A 14-es számú főúton haladtunk észak felé, mely Nagyszebent köti össze két egykori szász várossal: Medgyessel és Segesvárral.

A Szent Bertalan templom és a paplak

Hamarosan fel is bukkantak a szelindeki vár romjai egy alacsony domb tetején a jobb oldalunkon. A főút a település házai közé beérve egy darabig még észak felé halad, majd elkanyarodik jobbra, keleti irányba. A kanyar után jobb kézre felbukkant az erődített evangélikus templom, melyet valószínűleg a XIII. században emeltek Szent Bertalan tiszteltére. A kocsit a templom közelében, a főút szélén parkoltam le, innen vezet egy – a templom és az azzal szemben álló paplak között induló – út a várhoz.

20170817_114323.jpgA paplak épülete a várhoz vezető út bal oldalán

A paplak épületének falán két tábla látható, melyek azt hirdetik, hogy ebben a házban szállt meg 1849 januárjában Bem József tábornok – aki innen indult Nagyszeben bevételére – és a hozzá csatlakozó Petőfi Sándor.

img_0103.JPGPetőfi Sándor és Bem József emléktáblája

Mielőtt megindultunk volna a vár felé, előbb a fallal körülvett Árpád-kori gótikus templomot néztük meg, mely mai formáját a XV. században nyerte el. Rajtunk kívül néhány német turista szintén be akart jutni a templom belsejébe, így mire mi odaértünk, valaki ki is nyitotta nekik előbb a falon, majd a templom oldalán nyíló ajtót.

20170817_114911.jpgA templomot fallal vették körbe

A kis méretű, torony nélküli díszes épület orgonája 1733-ban, szószéke 1759-ben, míg barokk oltára 1773-ban készült.

20170817_114710.jpgA Szent Bertalan templom belseje

A templomból kilépve elindultunk a várhoz vezető úton, mely enyhén emelkedve kapaszkodott fel a falu délkeleti oldalán található dombra.

20170817_115054.jpgEz az út vezetett a várhoz

Balra tőlünk, a kerítésen túl, a fák és bokrok takarásában feltűnt az erősség nyugati várfala, majd megérkeztünk a kerítésen nyíló, délre néző, nyitott kapuhoz.

20170817_114036.jpgBalra tőlünk, a kerítésen túl, a fák és bokrok takarásában feltűnt az erősség nyugati várfala

A vár építésével kapcsolatos elméletek

A vár építéséről szinte semmit sem tudunk, vannak olyan források, melyek szerint a szászok egy kápolnát építettek a XIV. század első felében a dombon – melynek egykori harangtornya még ma is áll –, majd a század vége felé a kápolnától délre elkezdtek építeni egy háromhajós csarnoktemplomot, mely két részre osztotta a vár udvarát. A XV. században egyre több török portya tört be Erdélybe dél felől, ezért ekkor a kápolnát és a félkész templomot téglából épített fallal erődítették meg, a harangtorony pedig az öregtorony szerepét töltötte be. Régészeti kutatások hiányában nem lehet biztosat mondani, azonban a fenti elképzeléssel ellentétben az a valószínűbb és többek által elfogadott teória, hogy a Szelindek falu melletti dombon nem egy már álló templomot erődítettek a szászok – mint ahogy tették sok helyen, mint például Kereszténysziget, Prázsmár, Szászhermány, Kelnek, Berethalom, Nagyenyed, Nagybaromlak vagy Szászfehéregyháza esetében – hanem egy szász előkelő földesúr (geréb) kezdte meg a Nagyszebent és Medgyest összekötő út védelmére egy magánvár építését I. Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása idején. Ez utóbbi elméletet támasztja alá a vár szabálytalan alaprajza is. A XIV. század végén, valamikor 1370 körül épülhetett meg a vár legkorábbi része, az északi oldalán álló többszintes, 12x12 méteres, 3,5 méter falvastagságú öregtorony és az ahhoz kapcsolódó falszakasz, majd hamarosan egy 30 méter széles, nagy méretű lakópalota zárta le a déli oldalt. 

szelindekrajzok0.jpgA vár legkorábban épült részeinek alaprajza

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1668-Szelindek-Var/)

A palotából napjainkra nem sok maradt, a csúcsíves ablakok és a hatalmas pillérek – melyek a palota belső tartóoszlopai voltak – miatt gondolták azt korábban, hogy ez az épület egykoron templom volt. Még a földesúri birtoklás idején épülhetett a vár északnyugati sarkán egy – az öregtoronytól kisebb – négyszögletes, lőréses torony, ami a nyugati várfal védelmét szolgálta. A vár kaputoronnyal védett bejárata a keleti oldalon helyezkedett el, kettős boltív alatt lehetett a belső várudvarra jutni.

28795735_1902368749796860_8644032505411796992_o-1024x576.jpgAz Öregtorony és az északnyugati torony a kép alján, középen pedig a palota maradványai

(Kép: http://erdelyikepek.hu/site/tag/szelindek/) 

Szelindek vára a XVI. században szerepelt először a forrásokban

Szelindek várának első írásos említése 1529-ből származik, amikor is a mohácsi tragédiát követően Szapolyai János király (1526-1540) és Habsburg I. Ferdinánd között kitört trónharcok során a Szapolyaihoz hű somlyói Báthory István erdélyi vajda – az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory István apja – foglalta el rövid ostromot követően az erősséget, melyet Pempflinger Márk szebeni királybíró katonái védtek. Azonban amint Báthory seregének nagyobb részével elvonult, a szebeniek Hann Márton vezetésével egy éjjeli rajtaütéssel visszafoglalták a várat. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem – Báthory Kristóf fia, Báthory István erdélyi vajda unokája – kapkodó és következetlen politikájával romlásba taszította a fejedelemséget, 1601-ben már negyedik alkalommal foglalta el a trónt és a Habsburg Rudolf császár által Erdélybe küldött megbízott, Giorgia Basta rémuralmával szembeszálló erdélyi nemesség támogatásával megpróbálta kiszorítani a császári csapatokat Erdélyből. Azonban augusztus 3-án Goroszlónál a Székely Mózes és Csáky István vezette erdélyi sereget Basta tábornagy és Vitéz Mihály havasalföldi vajda egyesült serege legyőzte. Ezt követően, 1602-ben Báthory Zsigmond végleg távozott Erdélyből, a császár ellenes párt élére pedig Székely Mózes állt, aki még 1602-ben bevette többek között Szelindek várát is.

szekely_mozes.JPGSzékely Mózes 1602-ben bevette Szelindek várát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely_M%C3%B3zes_erd%C3%A9lyi_fejedelem#/media/File:Sz%C3%A9kely_M%C3%B3zes.JPG)

A következő évben Székely Mózest az erdélyi rendek fejedelemmé választották, de nem sokáig tartott az uralkodása, ugyanis 1603. július 17-én a Habsburg támogatással Erdélybe betörő IX. Radu havasalföldi vajda csapatai Brassó mellett vereséget mértek Székely Mózes seregére, a csatában maga a fejedelem is elesett.

A vár bővítése a XVII. században

A XVII. század első felében, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemsége idején a vár őrségét a szebeni szék adta, azonban a fenntartás költségei a szelindeki lakosokat terhelték, akik a várat kibővítették, hogy azt veszély esetén menedéknek használhassák. Valamikor a XVI-XVII. század folyamán a palotától délre egy megközelítőleg háromszög alakú külső udvart alakítottak ki, melyet ugyancsak téglafallal vettek körül, ahova a falu állatállományát tudták menekíteni. Ezt a részt más szász parasztvárakhoz hasonlóan baromvárnak is nevezték. A könnyebb megközelíthetőség érdekében a baromvárhoz a keskeny déli oldalról egy új szűk ajtónyílás vezetett, melynek védelmére egy téglalap alakú, kétemeletes kaputornyot emeletek.

szelindekrajzok1.jpgA várat dél felé bővítették ki (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1668-Szelindek-Var/)

Később a kaputorony elé egy barbakánt is építettek, melynek udvarán volt található a 70 méter mélységű várkút, míg az erősséget egy külső várfallal is megerősítették. Hamarosan szükség is volt a vár védelmére, mivel 1658-ban – II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelek elleni támadásának megtorlására – török-tatár seregek törtek Erdélyre, akik Szelindek faluját is felgyújtották. A szász lakosok azonban a vár falai mögé húzódtak vagyonukkal és jószágaikkal, így biztonságban vészelték át a dúlást, a portyázók a vár ostromával meg sem próbálkoztak. Lehetséges, hogy ekkor vitték a falu templomának harangjait is a dombon álló erődítménybe, és helyezték el az öregtoronyban. Később emiatt gondolhatták néhányan, hogy az öregtorony eredetileg egy kápolna harangtornya lehetett.

A vár pusztulása a XVIII. században

1705-ben II. Rákóczi Ferenc generálisa, Pekry Lőrinc hada a szabadságharc folyamán egyetlen rohammal vette be Szelindek várát, ami két éven keresztül a kurucok birtokában maradt. 1707-ben a kurucok kénytelenek voltak kivonni az őrséget Szelindekről, de mielőtt elindultak volna a vár védőműveit megrongálták: bástyáit felrobbantották, épületeit felgyújtották.

28951148_1902368739796861_8949807895982112768_o.jpgA kurucok 1707-ben megrongálták a várat (Kép: http://erdelyikepek.hu/site/tag/szelindek/)

A falu lakossága rövidesen hozzákezdett a helyreállításhoz, a tágas épületeket magtáraknak, szalonnás kamráknak alakították át. A munkálatokat az 1719. évi pestisjárvány szakította meg, majd a hadi jelentőségét vesztett várral nem törődtek többet, egyes részeit – például a külső falakat, majd 1824-ben a palota északi falát – lebontották és a téglákat építkezésekhez hordták el, míg a hatalmas, fedél nélkül álló palota boltozatai beszakadtak, a falak egy része pedig ledőlt.

szelindekrajzok10.jpgSzelindek 1910-ben (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1668-Szelindek-Var/)

A kerítés kapuján áthaladva megindultunk a szabálytalan alaprajzú, észak-déli irányú, téglaépítésű vár felé, melynek északi részén, hozzánk legközelebb a barbakán állt.

szelindekrajzok4.jpgA vár alaprajza (Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/1668-Szelindek-Var/)

A kerek bástya a baromvár kaputornyának, valamint a vár kútjának védelmére épült, napjainkban azonban falának déli része teljesen hiányzik, az egykor 70 méter mély kút törmelékkel lett feltöltve, míg a barbakánból a baromvárba vezető kapunyílást befalazták. A bástya területén két ló legelészett békésen, egy fa lombjai pedig kitakarták a déli kaputorony maradványait.

20170817_110021.jpgKerek bástya (barbakán) a vár legdélebbi pontján

20170817_113603.jpgA baromvárba vezető kapu nem használható

Sajnos a barbakán falainak további omlásától is tartani lehet, vannak olyan falszakaszok, melyek bármikor összedőlhetnek, fontos lenne a vár mielőbbi állagmegőrzését elkezdeni.

20170817_110104.jpgA vár helyreállítása sürgős lenne

Az erősség eredeti bejárata a keleti oldalon található, azonban ez a kapu látogatásunkkor le volt zárva, a belső várudvarra a nyugati várfalba vágott kiskapun keresztül lehetett bejutni. Miután elhaladtunk a barbakán mellett, egy ösvényen megkerültük a baromvár nyugati falát, miközben tőlünk balra a falu házaira és a környező dombokra nyílt kilátás.

20170817_110057.jpgA baromvár nyugati fala kívülről

20170817_110200.jpgTőlünk balra a falu házaira és a környező dombokra nyílt kilátás

Az ösvény a vár nyugati oldalán vezetett tovább, a fal árnyékot adó hűvösében néhány bárány és egy kecske ejtőzött. A kiskapun át belépve, egy boltíves átjárón keresztül végül megérkeztünk a vár belső udvarára.

20170817_110302.jpgKiskapu a nyugati várfalban

20170817_110411.jpgEgy boltíves átjárón keresztül végül megérkeztünk a vár belső udvarára

A nyugati várfalhoz – ahova érkeztünk – egy házat építettek a XVIII. századot követően, ahol egy idősebb, román férfi lakik, valószínűleg a vár őre, bár ez nem derült ki világosan számunkra.

20170817_111057.jpgJobb szélen a bejárat a várudvarra, mellette pedig a palota romjai

Belépő és a felújítás támogatása gyanánt néhány lejt fizettünk neki, aztán szabadon nézelődhettünk és fényképezhettünk a vár területén.

20170817_110952.jpgA nyugati falhoz épített ház, jobbra az öregtorony, háttérben pedig az északnyugati torony

Az látszott, hogy az őr a belső várudvarban különféle növényeket termeszt, rendben tartja a területet, és az állatok – lovak, kecskék, bárányok, lábasjószágok – is hozzá tartoznak. Tőlünk balra a téglalap alakú várudvar déli oldalát mintegy 30 méter szélességben egy hatalmas, gótikus palota maradványai zárják le, melynek földszintje és emelete egyformán boltozott volt. A földszinten lehettek a gazdasági helyiségek, raktárak és a cselédség lakásai, ezen helyiségek ablakai és bejáratai a belső várudvarra néztek.

20170817_110524.jpgA gótikus palota impozáns maradványai

A palota emeleti részét a nagyméretű lovagterem foglalta el, melynek északra, az udvarra néző csúcsíves ablakai nagyobbak voltak, mint a délre néző falába építettek, mivel a déli oldalon akkor még nem állt a baromvár, a déli kaputorony és a barbakán, így a palota déli fala egyben külső várfal is volt.

20170817_110804.jpgA palota emeleti részét a nagyméretű lovagterem foglalta el

20170817_110858.jpgA lovagterem déli irányba néző ablakai kisebbek voltak

A lovagterem boltozata feletti padlástér oly módon volt kiképezve, hogy onnan a vár őrsége nyíllal, tűzfegyverrel védekezhetett a támadók ellen. A palota külső falán lőréses, árkádos párkány – mely aztán a falaknál gyilokjáróban folytatódott – futhatott körbe, erre utal a palotának a keleti falnál megmaradt falcsonkja.

20170817_110435.jpgA háttérben a palota keleti falának falcsonkja

Sajnos a kurucok gyújtogatásának, majd az idő múlásának köszönhetően a palota emeletei teljes egészében beomlottak, így ma csak az emeleteket elválasztó fafödémek gerendafészkei láthatók az ablakok, illetve az ajtók fölött. A palota és a nyugati fal között, a kiskapu mellett – melyen keresztül a várudvarra léptünk – egy kisebb, emeletes épület maradványai állnak, valószínűleg az őrség szobáinak adhatott helyet a nyugati falhoz épített helyiség.

20170817_110516.jpgA palota nyugati fala és az őrség épületének romjai

A palota boltívei alatt áthaladva a várhoz dél felől csatlakozó, későbbi építésű, háromszög alakú baromvár területére értünk. Itt tartották az erősség biztonságot jelentő falai mögé menekülő szász falusiak a jószágaikat, most pedig a várban berendezkedő román férfi lábasjószágai a baromvár lakói.

20170817_110849.jpgA baromvár nyugati fala

A baromvár déli, keskeny sarkán a kiugró, négyszögletes, kétemeletes déli kaputorony maradványait sajnos nem tudtuk megközelíteni, így csak távolról készítettem róla egy fényképet.

20170817_110641.jpgA baromvár déli, keskeny sarkán álló déli kaputorony maradványai

A palota romjain keresztül visszatértünk a várudvarra, majd a keleti fal mentén – ahol a vár lezárt főbejárata is van, melyet kaputorony védett – a keskenyebb északi oldalon álló, négyzet alaprajzú, 12x12 méteres öregtoronyhoz sétáltunk.

20170817_111022.jpgA vár lezárt főbejárata a keleti oldalon

A 3,5 méter falvastagságú toronynak mára csak egy emelete maradt, azonban valószínűleg ennél több szinttel is rendelkezett a középkorban.

20170817_110442.jpgAz öregtorony

Ez a torony a vár legkorábban épült része, az emeletet a földszinttől elválasztó födémek már régen beomlottak, helyettük gerendákra fektetett deszkapallók választják el a két szintet egymástól. A torony bejárata a nyugati oldalon található, a földszintről pedig egy falépcső vezet az emeletre, ahol a szászok által a falusi plébániatemplomból menekített három középkori harangot találtuk.  

20170817_111718.jpgKözépkori szász harangok találhatók az öregtorony emeletén

A torony tágas, csúcsíves ablakai mutatják, hogy eredetileg az emeleten lakóhelyiségek lehettek. Innen szép kilátás nyílt északi irányba a környező vidékre, Szelindek településének házaira.

20170817_111959.jpgKilátás az öregtoronyból a falura

Az öregtorony keleti oldalához egy szabálytalan alaprajzú helyiség épült, amely talán raktár vagy fegyvertár lehetett. Az öregtoronytól északnyugatra, a vár kiugró sarkán egy alacsonyabb, négyszögletes, lőréses torony emelkedik, mely a nyugati oldal védelmét szolgálta.

20170817_111331.jpgAz északnyugati torony

A várudvarra visszatérve közelebbről is megnéztük az északnyugati tornyot, majd a kiskapun keresztül elhagytuk a belső vár udvarát. Mielőtt még visszatértünk volna a kocsihoz, a vár körül vezető ösvényen északról és keletről is megkerültük a falakat. Az északi oldalon, a vadaspark területén két ló legelészett békésen, egy kicsit lentebb ereszkedve a dombon jól látszott az öregtorony és mellette a kisebb északnyugati torony.

20170817_113307.jpgA vár északi oldala

A keleti várfal mellett haladva tértünk vissza a barbakánhoz, majd elhagytuk a vár területét.

20170817_113529.jpgA palota és a baromvár keleti fala kívülről

Előbb Nagyszebenben ebédeltünk és sétáltunk egy kicsit a történelmi városrészben, aztán késő délután megérkeztünk Fogarasra.

28660559_1902368856463516_4013094897375510528_o-1024x632.jpghttp://erdelyikepek.hu/site/tag/szelindek/

További képek láthatók Szelindek váráról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül két videó Szelindekről:

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (Panoráma, 1990)

https://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/szelindek_index.html

http://www.varak.hu/latnivalo/index/1668-Szelindek-Var/

http://www.oocities.org/zoliren2/szelindek/szelindek.htm

https://www.welcometoromania.eu/DN14/DN14_Slimnic_cetatea_m.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr314108709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KMJudit · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.07.12. 18:59:15

Milyen hangulatos várrom! És alapos felkészülésről árulkodó cikk, mint mindig :)

Egri Gábor 2018.07.13. 07:57:11

Köszönöm :) Tényleg nagyon hangulatos hely, az egyik kedvencünk lett.

önhordó 2018.07.14. 13:18:27

Köszönöm jó cikk!

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2018.07.16. 09:40:11

Romjaiban is lenyűgöző, fénykorában lélegzetelállító lehetett!

MolnárSzabolcsErdély · www.terjhazavandor.ro 2018.10.01. 13:51:19

Nagyon szép vár, kár, hogy ilyen állapotban van. :(
süti beállítások módosítása