Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Fonyódi cölöpvár

A végvári hős: Palonai Magyar Bálint

2017. október 29. - Egri Gábor

A kereki Fehérkő vár, valamint a somogyvári bencés apátság meglátogatása után visszatértünk a Balaton déli partján fekvő Fonyódra. A cölöpvárat – melyet a XVI. század közepén építettek fel a magyarok és harminc évvel később rombolták le a törökök – a Szent István, Árok, Sánc és Várfal utcák határolják. A kocsit az Árok utcában hagytuk, majd a Szent István utca felől léptünk be az egykori vár területére.

20170730_154900.jpgA fonyódi cölöpvár Szent István utcára néző bejárata

Fonyódi földvár

Valószínűleg már a Honfoglalást megelőzően állt egy földvár Fonyódnál a Balaton fölé emelkedő hegyen. Az ovális belső területet eredetileg legalább 6-7 méter mély árok és magas sánc kerítette. A X. század második felében Koppány vezér birtoka volt a vár, ami a XIII. században elvesztette jelentőségét. Az 1934-es ásatáskor 25-30 centiméter vastag gerendákból képzett, agyaggal kitömött, palánkszerű építményt tártak fel a régészek. Fonyód említése első ízben egy 1082-ben kelt oklevélben fordul elő ,,Funoldi" alakban, amikor Szent László király (1077-1095) a veszprémi káptalant birtokaiban megerősítette. A tatárjárást követően a jelentőségét vesztett földvár helyett nem emeltek kővárat, mivel Fonyódot a mocsarak miatt gyakorlatilag csak a bézsenyi földnyelven keresztül, illetve a Balaton vize felől lehetett megközelíteni, a többi oldalról természeti akadályok állták az esetleges támadók útját.

balatonregi2.pngA Balaton vízszintje a XIII. és XVII. század között 6-7 méterrel volt magasabb a jelenleginél

(Kép: https://sites.google.com/site/bejarhatobalaton/balaton-kueldetes/milyenvoltabalatonakoezepkorban)

Ezen a területen a középkorban – sokkal magasabb vízállás mellett – hatalmas nádasok terültek el, és csak néhány kiemelkedő magaslat volt alkalmas az emberek letelepedésére, melyek egyikén építették fel Fonyód plébániatemplomát. A régészeti kutatások során felszínre hozták és konzerválták a kicsi, négyzetes alaprajzú egyházi épületet, melyet a XIV. században bővítettek ki.

A cölöpvár építése

1526. augusztus 29-én a magyar világi és egyházi főurak színe-virága és maga az alig 20 éves II. Lajos király (1516-1526) is holtan maradt a mohácsi csatatéren, ezzel a magyar történelem menete szomorú fordulatot vett. Az elkövetkező években Szapolyai János király (1526-1540) és Habsburg Ferdinánd folytatott harcot a magyar trón megszerzéséért, miközben II. Szulejmán szultán egyre nagyobb területeket hódított meg az anarchiába hullott Magyar Királyságból. Mohács után a magyar és császári seregek óvakodtak a nyílt mezőn megütközni a törökökkel, kezdetét vette a végvári harcok – várostromok, kisebb csaták, portyázások és betörések – korszaka, melynek során az ország és annak lakossága folyamatosan pusztult. 1541-ben a törökök csellel bevették Budát, majd két évvel később Székesfehérvár is a kezükre került. Ezután kezdték meg a fonyódi cölöpvár építését, mivel az egyre közelebbi török fenyegetés miatt már nem volt elegendő a természetes védelemre támaszkodni. A község kis kőtemplomát a helyi jobbágyok palánkkal és árokkal vették körbe, majd egy nagyobb területet ugyancsak palánkkal kerítettek be, melynek külső oldalára árkot ástak, így jött létre a körülbelül 60x60 méter nagyságú, négyszög alakú palánkvár.

fonyodrajzok3.jpgA cölöpvár Fonyód kis kőtemploma köré épült a XVI. század közepén

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A vár végleges formáját az 1550-es évek közepén nyerhette el, ekkor már Palonai Magyar Bálint volt a várkapitány.

A végvári hős: Palonai Magyar Bálint

Híres párbajhős és várkapitány, a korszak neves törökverő vitéze, aki Nádasdy Tamás nádor familiárisa, hűséges szolgálója volt. Ebben az időszakban olyan kiváló férfiak harcoltak a Dunántúlon a török ellen, mint Horváth Márk, aki 1556-ban megvédte Szigetvárat, Thury György Várpalota, majd Kanizsa kapitánya, a szigetvári hős Zrínyi Miklós, vagy Gyulaffy László csobánci, pápai és tihanyi várkapitány. Magyar Bálint a XVI. század közepén került Fonyódra és Szigligetre, előbbit különösen megerősítette és állandó portyákkal zaklatta a terjeszkedő törököket.

palonaimagyarb.jpgPalonai Magyar Bálint

(Kép: http://szigliget.hu/portal/index.php/bemutatkozunk/a-hely-szelleme/a-szigligeti-var-lakoi/16-palonai-magyar-balint)

A következő évek során a két vár – amiket a Balaton választott el egymástól – szorosan együttműködött az oszmán hódítok elleni harcokban. Magyar Bálint, amikor hadba hívta a nádor, zokszó nélkül vett részt a harcokban, 1551-ben például Erdélyben küzdött, ahol Lippa várát elsősorban Nádasdy és az ő vitézei foglalták el.

fonyodrajzok0.jpgFonyód cölöpvárának alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Fonyód török ostromai

1555-ben Nádasdy Kanizsára rendelte Magyar Bálintot, ezt kihasználva „Naszuf bég Fonyódra ütött s Magyar Bálint uram asztagjait és szembeli gabonáját mind elragadta.” 1558-ban Mehmed bég intézett Fonyód ellen éjjeli támadást, melynek során a palánkban lévő viskókat meggyújtatta, aztán hajnalig ostromolta a várat. Magyar Bálint azonban huszonötöd magával hősiesen visszaverte a támadást, sőt a várból kitörve elüldözte a törököket, akik az asztagjait azonban ezúttal is elégették.

fonyodrajzok4.jpgA törökök többször is megpróbálták bevenni Fonyód cölöpvárát, Magyar Bálint azonban minden próbálkozásukat meghiúsította

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Egy évvel később, 1559. január 11-én a koppányi bég minden hadával ismét Fonyód ellen indult, Magyar Bálint azonban ezúttal is helytállt s a törökök mindössze csak a szénáját égették el. Mivel a Fonyód ellen intézett támadások közül eddig egy sem sikerült, 1561. december 26-án a pécsi, a simontornyai, a koppányi és a kaposi törökök összefogtak és együtt törtek be a fonyódi szigetbe, azonban a várban ezúttal sem tudtak kárt tenni.

Magyar Bálint, a ”gonosztevő”

Magyar Bálint sok ellenséget szerzett magának azzal, hogy a fizetetlen, éhező katonáinak megengedte a fosztogatást, mivel csak így tarthatta meg őket a szolgálatban. A töröktől visszafoglalt földeket sem adta vissza jogos tulajdonosainak, hanem megtartotta azokat, hogy a háza népét és vitézeit táplálhassa. Ezen okok miatt többször került összeütközésbe a környék várnagyaival és főuraival, köztük Zrínyi Miklóssal, Thury Györggyel – akivel különben jó barátságot tartott – vagy Gyulaffy Lászlóval. Az 1560-as évek elején a bécsi udvarnál és az országgyűlésen is panaszt emeltek ellene, mellyel kapcsolatban így írt Nádasdy Tamás nádornak: „Érti nagyságod az magyarok dolgát, hogy azt, ki őnékiek szolgált, örömest mindenkor meg akarták enni! De énrám nem Somogy vármegye panaszol, hanem az, kik az Dráván túl lakna, mint Tahy Ferenc és Pernezy András, kik az én árnyékomban nyugosznak!”

a0cdcbdc2d1d36e57a9d1eb27279f608_2.jpgPalonai Magyar Bálint fából faragott szobra a szigligeti várban

(Kép: https://www.kozterkep.hu/~/23621/Palonai_Magyar_Balint_Szigliget_2013.html/photos)

1562-ben meghalt a Nádasdy nádor, ezután pedig már nem volt senki, aki Magyar Bálintot megvédhette volna a vádaskodásokkal szemben. Az 1563. évi országgyűlésen gonosztevőnek nyilvánították és kötelezték arra, hogy Szigliget és Fonyód várakat a Lengyel árváknak visszaadja, azonban erre nem került sor. Magyar Bálint teljesen kiábrándult a bécsi udvarból és az erdélyi János Zsigmond felé fordult Gyulaffy Lászlóval együtt. Gyulaffy 1568-ban végül el is ment Erdélybe, Magyar Bálint azonban betegsége és idős kora miatt nem indult útnak.

A fonyódi vár pusztulása

1570-ben a törökök egy várat kezdtek el építeni a fonyódi vár ellenében, melynek célja Magyar Bálint körülzárása és várának elfoglalása volt. Az úgynevezett Fehérbézsenyi vár vagy Törökvár nagy veszedelmet jelentett a fonyódi és szigligeti várakra, ezért Magyar Bálint személyesen ment Bécsújhelyre, hogy segítséget kérjen. Végül felsőbb rendeletre Bornemissza János pápai kapitány küldött Magyar Bálint segítségére gyalogokat, azonban nem sikerült megakadályozni a vár építését. 1573-ban azonban meghalt az idős és beteg Magyar Bálint, aki csaknem 25 éven keresztül sikerrel verte vissza a török támadásokat.

fonyodrajzok5.jpgMagyar Bálint életében Fonyód nem került török kézre

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Fonyód sorsa két évvel később teljesedett be, amikor 1575. augusztus 3-án az ellenség elfoglalta, védői pedig mind egy szálig elestek. Mivel a várra nem volt szükségük, a törökök a kardélre hányt katonákkal és lakókkal együtt felgyújtották a cölöpvárat.

20170730_155051.jpg1575. augusztus 3-án a törökök a kardélre hányt katonákkal és lakókkal együtt felgyújtották a cölöpvárat

Ezzel befejeződött Somogy magyar erődítményeinek, várkastélyainak, várainak, végvárainak a török általi elfoglalása. A vár és a környéke a török hódoltság után is a tóti Lengyel család tulajdonában volt, azonban az elnéptelenedett településen csak a XVIII. század közepén indult meg újra az élet. A belső vár – mely a templom körül állt – köveit a lakosság széthordta, a várból így csak a várárok és a középkori templom alapjai maradtak meg, utóbbi körül 166 sírt tártak fel a régészek 1957-59 között.

20170730_155702.jpgA középkori templom alapjai

Az 1990-es években fonyódi lokálpatrióták segítségével feltárták a palánkvár területét, így emlékezve a korabeli hősökről. A fennmaradt rajzok szerint a cölöpvár bejárata keleti irányba, azaz a mai Szent István utcára nézett, ahonnan mi is megközelítettük a várat.

20170730_155504.jpgA cölöpvárat várárokkal kerítették körbe

A külső árkon egy felvonóhíd vezetett át, melynek helyén ma egy fahíd áll.

20170730_154937.jpgA külső árkon átvezető fahíd és a keleti irányba néző bejárat

A külső palánkfalat újraépítették és fából őrtornyokat is készítettek a falak mentén.

20170730_155332.jpgFából készített őrtornyok állnak a falak mentén

Egy emléktábla a vár védelme során 1575-ben hősi halált halt védők neveit sorolja fel: ekkor Kulcsár Péter volt a várnagy, elesett továbbá Bornemissza Mátyás hadnagy, Antony Vajda és Melus Márton ágyúmesterek, Nagy Gáspár dobos, Mihály deák, továbbá nyolc őrmester (bár ez a rang, ilyen elnevezéssel a XVI. században még nem létezett) – Bajusz András, Barbel Balázs, Bőri János, Csehi Vince, Deli Pál, Fekete Pál, Horváth János és Öszves János –, valamint 34 közvitéz is meghalt, azonban az ő neveiket nem sorolják fel.

20170730_155011.jpgEgy emléktábla a vár védelme során 1575-ben hősi halált halt védők neveit sorolja fel

Az emléktábla másik oldalán Palonai Magyar Bálintnak állítottak emléket, aki „maroknyi csapatával e helyen védte a hazát a török ellen 1547-től 1573-ig”.

20170730_155027.jpgPalonai Magyar Bálint emléktáblája a fonyódi cölöpvárban

A belső várban – ahova szintén egy felvonóhídon keresztül lehetett eljutni – széles falú épületek, kőből készült erődítések (például a középkori plébániatemplom) és egy őrtorony állt.

20170730_155548.jpgA belső várárkon átvezető híd

A török kor után azonban a köveket építkezésekhez hordták szét a Fonyódra visszatelepülő lakosok, így mára csak a templom alapjai látszanak, az egykori templomtorony helyén pedig egy fából készült torony áll.

20170730_155837.jpgAz egykori templomtorony helyén egy fából készült torony áll

A fonyódi cölöpvárról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

http://turizmus.fonyod.hu/latnivalok-23/palankvar

https://micsodabalaton.wordpress.com/2011/07/15/a-fonyodi-facanos-redei-palankvar-es-templom-maradvany/

http://portal.622gg.hu/online/index.php?option=com_content&view=article&id=502:somogyi-varak-tura-fonyod-bezseny-ordacsehi

https://www.fonyod.hu/hu/fony%C3%B3d-ann%C3%B3/t%C3%B6rt%C3%A9net

http://szigliget.hu/portal/index.php/bemutatkozunk/a-hely-szelleme/a-szigligeti-var-lakoi/16-palonai-magyar-balint

http://hvg.hu/itthon/200930_Regi_Balaton_szigetek_a_toban

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4413113902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása