Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Somogyvári bencés apátság

A Szent László által alapított apátság története a XVI. század elejéig

2017. október 22. - Egri Gábor

A Kereki mellett található Fehérkő várának felkeresése után tovább folytattuk utunkat az M7-es autópályán a Balaton mentén. Fonyódnál tértünk le dél felé, Kaposvár irányába, és az autópálya elhagyásától számítva majdnem fél óra alatt elértük Somogyvárt. A két éve átadott látogatóközpont modern épülete az út mentén, még a település előtt áll, míg a bencés apátság romjai a Kupa-várhegyen láthatók.

Miután leparkoltam a kocsit és megvásároltuk a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni), az első teremben egy kisfilmet néztünk meg a Szent László király (1077-1095) által alapított apátság történetéről.

20170730_144412.jpgA somogyvári bencés apátság romjai 2017-ben

 

Koppány vezér földje

A kutatók szerint nem lehet véletlen, hogy Szent László király Somogyváron, Somogyország szívében alapított monostort. Ez ugyanis Koppány vezér – Tar Zerindnek, Géza fejedelem rokonának a fia – földje volt, aki 997-ben innen indult Veszprém ostromára, majd ütközött meg Szent István király (1000-1038) seregével a mai Sóly közelében.

285px-koppany.jpgKoppány vezér lefejezése a Képes Krónikában

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kopp%C3%A1ny_vez%C3%A9r)

A somogyvári Várdomb aljában lévő forrás legendája szerint Koppány legyőzése után itt mosta le a kardját Szent István. Máig eleven hagyomány, hogy ezen a helyen állt Koppány vára, és Szent László a XI. század végén azért telepített ide szerzeteseket, hogy a pogányságnak még az emlékét is eltörölje. Koppány szálláshelyét a régészeti kutatások során azonban napjainkig nem találták meg.

A somogyvári bencés kolostor alapítása

A XI. századi királyi alapítású monostorok közül a tihanyi mellett a somogyvári az egyetlen, amelynek alapításáról hiteles feljegyzés maradt ránk. Alapításának ünnepén, 1091-ben, Szent László király mellett jelen voltak az országos és egyházi főméltóságok, II. Orbán pápa követe, Saint-Gilles apátja szerzeteseivel és Péter, a somogyvári monostor apátja.

Az egyetemes katolikus anyaszentegyház tudtul adja a most élőknek és a jövendőbelieknek, hogy Pannónia területén egy királyi apátsággal gyarapodott az Úr megtestesülésének 1091. évében, Lászlónak, azon vidék legdicsőségesebb királyának uralkodása idejében. Azt a helyet pedig, ahol Isten kiválasztotta magának, hogy ott szeplő és folt nélküli egyházat alapítsanak, Somogynak nevezik és annak a vidéknek igen neves városa.”

Ez alkalommal írásban rögzítették az intézménynek biztosított birtokokat és kiváltságokat, és megszabták a szerzetesek belépési fogadalmának szövegét:

Én (név) Isten és az ő szentségei előtt, Péter apát úr jelenlétében állhatatosságot, erkölcseim megtisztulását és engedelmességet fogadok Szent Benedek regulája szerint Szent Egyed eme monostorában, megtartva a Flavia-völgyi Szent Egyed monostora iránti teljes engedelmességet és alárendeltséget.”

A király rendkívüli gesztusa volt, hogy a somogyvári szerzeteseket a többi magyarországi bencés rendháztól eltérően nem rendelte a pannonhalmi apátság alá. Kiemelte őket a területileg illetékes veszprémi püspök fennhatósága alól is, egyedül a dél-francia Saint-Gilles apátjának tartoztak engedelmességgel. Ezzel Somogyvár a Cluny reformhoz kapcsolódott, és Magyarországon egyedüli monostorként független lett.

20161203_154227_richtone_hdr.jpgSzent László király alapította a somogyvári bencés apátságot

Szerzeteseket is csak Saint-Giller-ből fogadtak be még legalább két évszázadon át. Szent László király a somogyvári apátságot a Szentháromság és az apostolfejedelmek, Szent Péter és Szent Pál oltalmába ajánlotta, az apátság védőszentjének pedig Szent Egyedet, az anyaapátság patrónusát választotta.

Szent Egyed, az apátság védőszentje

Az athéni származású Egyed Rómán keresztül zarándokolt Aries vidékére, ahol remeteként élt. Legendája szerint magányában egy szarvastehén táplálta. Egy vadászat alkalmával a király és emberei üldözőbe vették kedves állatát, és amikor a szarvas Egyedhez menekült, a vadászok kilőtt nyila a szentéletű remetét sebezte meg. A király megbánta tettét, ezért a remete barlangjánál monostort alapított, amelynek Egyed lett az apátja. A monostor köré települt város, Saint-Gilles is az apátról nyerte a nevét.

02_10_sv_egedije_marija_od_sv_josipa.jpgSzent Egyed és a szarvas

(Kép: http://www.franjevcisubotica.rs/hu/szent-egyed-maria-sztjozsefi-francesco-pontillo)

Egy vasárnap Egyed a király lelki üdvéért mutatott be misét, amikor megjelent neki Isten angyala egy papírossal, amire az volt írva, hogy a király bűnét a szent érdeméért Isten megbocsátja. Még az is rajta volt, hogy ha valaki Szent Egyedhez fohászkodik, bármilyen nagy is a vétke, kétségbe ne essék, mert feloldozást nyer. A legendának e mozzanata jelentősen hozzájárult Egyed népszerűségéhez. Sírja a középkor egyik kedvelt búcsújáró helye volt. A bűnbánók védőszentjének tisztelete elsősorban dél-franciaországi kultuszhelye körül és Nyugat-Európában volt elterjedt, de nem volt ismeretlen Magyarországon sem. A XI. században koponyaereklyéjének három darabját őrizték Esztergomban.

Román kor

A somogyvári bencés apátság temploma egykor a legnagyobb volt a magyarországi apátságok között, és a harmadik a sorban, a királyi alapítású egyházak, Fehérvár és Pécs után. Hiteles helyként, majd Somogy megye székhelyeként az állami adminisztráció egyik pillére, a megye egyházi központja volt. Néhány kőtöredék egészen régies stílusa alapján feltételezhetjük, hogy az alapítás idején már megkezdődött az az építkezés, amely a XIII. század elejéig változó intenzitású, de folyamatos lehetett.

05.jpgLégi felvétel a romokról (Kép: http://pazirik.hu/projekt/somogyvar-2/)

1106-ban, II. Paszkál pápa pármai oklevelének kiadásakor már működött az apátság. Miután III. (Ferdeszájú) Boleszláv lengyel uralkodó elzarándokolt Szent István fehérvári sírjához, a somogyvári Szent Egyed apátságot is felkereste. Itt ismerhette meg és hívathatta magával az egyik szerzetest, aki udvarában a lengyelek első krónikaírója lett Anonymus Gallus néven. Műve nem csak a lengyelek, de Magyarország középkori történetének is elsőrendű forrása.

250px-boleslav_iii_of_poland.jpgIII. Boleszláv, hogy az egyházi átkot visszavonják, Somogyvárra is elzarándokolt

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Boleszl%C3%A1v_lengyel_fejedelem)

Somogyvár a XII. századtól bekapcsolódott az nagy európai zarándokutak vérkeringésébe. Az anyaapátság, Saint-Gilles fontos állomása volt a XI. századi compostelai zarándoklatnak, a négy főbb útvonal közül a legkedveltebb Saint-Gilles útja volt.

Gótika

1204-ben az elhuny somogyvári apát helyére Imre király (1196-1204) jelölt új apátot. A francia szerzetesek függetlenségük védelmében a pápához fordultak segítségért. Az apátság függetlenségének megóvásáért folytatott viszálykodás alatt tűz ütött ki, és az épületek súlyos kárt szenvedtek. Ezt követően a források és a régészeti feltárások tanúsága alapján nagyobb építkezésre következtethetünk. Ekkor épülhetett a hatalmas, körülbelül 200 oszlopos, 600 m² alapterületű, négyzet alaprajzú XIII. századi kora gótikus kerengő.

20170730_150825.jpgA templom és a kolostor alaprajza

A korabeli bencés apátságok között egyedülállóan gazdag figurális díszítéséről a ránk maradt oszlopfők és néhány monumentális szobrászati emlék, egy Madonna és egy főpap ülő alakjának töredéke is tanúskodik. A somogyvári apátságban országos viszonylatban is jelentős hiteleshely működött, a XIII. század közepétől több, mint 40 oklevél maradt fenn, amelyet itt állítottak ki. A monostor által 300 éven át kibocsátott oklevelek a korszak történelmének fontos forrásai.

A templom és a kolostor a XIII. században

A templom három hajója félköríves apszisokban zárult, a nyugati bejáratot két torony őrizte. Az épülethez a rendháztól külön álló sekrestye kapcsolódott, itt tartották a templom legértékesebb liturgikus felszereléseit: a kódexeket, edényeket, miseruhákat, amelyeket királyi ajándékként kaptak a szerzetesek. A templom nyugati és déli kapuja a legrégebbi bélletes kapuk Magyarországon.

01_feslso_nagy_somogyvar.jpgA templom nyugatra néző bejáratát két torony őrizte

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/somogyvar/)

A belső térrel kapcsolatban sokkal kevesebb támpontja van a kutatóknak, mint az épület tömege és homlokzata esetében, mert a berendezés mindig egyedibb és változatosabb. A templom nyugati részén, a tornyok között állhatott a karzat.

04_feslso_nagy_somogyvar.jpgA templom nyugati része a karzattal (Kép: http://pazirik.hu/projekt/somogyvar/)

Mélyen a padlószint alatt értékes ereklye vagy egy nagyon fontos személy temetkezési helyét tárták fel a régészek. Korábban úgy tartották, hogy maga Szent László király nyugodott ezen a helyen, de napjainkban ezt a feltevést már elvetik a kutatók és történészek. Valószínűleg szentélyrekesztő fallal választották el a hajót a szentélytől, utóbbi helyre csak a szerzetesek léphettek be.

03_feslso_nagy_somogyvar.jpgA szentély a templom keleti oldalán állt (Kép: http://pazirik.hu/projekt/somogyvar/)

A szentélyrekesztő előtt úgynevezett népoltárnál tartották azokat a miséket, amelyeken a nép is részt vett. Az ásatások során azonban a szentélyrekesztő fal alapjait sem sikerült megtalálni.

20170730_141529.jpgA templom és a kolostor a XIII. században

A kolostor – mely a templomhoz északról csatlakozott – legkorábbi része a keleti szárny volt. Mivel csak alapfalai maradtak meg, nem lehet pontosan tudni milyen magas lehetett, támpillérei azonban arra utalnak, hogy nem földszintes volt. Az emeleten a szerzetesek alvóhelyisége, a dormitorium lehetett. A kolostorban az alapfalak tanúsága szerint kicsiny, félköríves szentélyű kápolna volt, mely a keleti szárnyhoz kapcsolódott. Valószínűleg apáti kápolna lehetett, az előtte lévő nagyobb helyiség pedig a káptalanterem. Az ásatások során derült ki, hogy a kolostor északi szárnya később épült a keletihez. A leletek alapján kiszolgáló funkciók – konyha, raktárak – lehettek a helyiségekben. A hatalmas, négyzet alaprajzú kerengő már korai gótikus stílusban épült fel, több, mint száz évvel az alapítás után, a tűzvészt követő nagyobb építkezések során.

04.jpgA kolostor épülete északról csatlakozott a templomhoz

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/somogyvar-2/)

 

Somogyvár a XIV. században

A XIV. században Somogyvár az ismert mezővárosok közé tartozott, a nemesség több gyűlést is tartott itt. Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt Szent László és az Árpád-házi királyok tisztelete látványos formában nyilvánult meg. Váradon ekkor állították fel a székesegyház előtt Szent István, Szent Imre és Szent László bronz szobrait. A királyi udvarban készült a Képes Krónika, amelyben kiemelt hangsúlyt kapott Szent László élete. Nagy Lajos aranyforintjának hátlapjára is az ő képmását verette. Somogyvárt az 1400-as évektől királyi birtokként, királyi városként tartották számon. Az apátságot meglátogatta Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) is. A német-római császár és magyar király Szent László iránti különleges tiszteletének jele, hogy személyes végrendelete szerint Váradon, a lovagkirály sírhelye mellett temették el. Mérműves faragványtöredékek és ikerablakok ránk maradt részletei tanúskodnak az apátságban folyamatos zajló építkezésekről. A XIV. századi liturgikus tér különleges emléke két, ugyanahhoz a baldachinos szerkezethez tartozó faragványtöredék. Az egyiken egy kisebb freskórészlet is megmenekült a pusztulástól, amiből arra következtethetünk, hogy a templom belseje legalább részben festett volt.

Késő gótika, reneszánsz

Az apátság a XV. század közepére elhanyagolt állapotba került, Mátyás király (1458-1490) uralkodásának idején több alkalommal is eredménytelenül próbálták megmenteni. A XVI. század elején már a pusztulás szélére jutott, az épület omladozott, csak három szerzetes lakta. Az 1508-ban megkezdett szerzetesi reformok első lépése a jelentős bencés apátságok állapotának felmérése volt. Tolnai Máté pannonhalmi apát vezetésével 17 bencés kolostort látogattak végig, és részletes jegyzőkönyvet vettek fel:

A monostorban teljességgel nincs szerzetesi élet, s nem tartanak szerzetesi fegyelmet. A rendház elöljárója nem szolgáltatja ki a szükséges élelmet. A monostor romladozó, a szerzetesi cellák rossz tető alatt vannak, csepegnek, ami miatt nem lehet bennük nyugodtan megmaradni, pihenni. A gerendák nemcsak a templomban, hanem a hálóteremben is lezuhanással fenyegetnek. Öt szerzetes van a monostorban, ebből kettő öreg, a karban jórészt hasznavehetetlen, a harmadiknak rossz a szeme, a maradék kettő egyebet sem tesz, mint királyi rendeletekkel utazik, végrehajtásuknál közreműködik. Így bizony ebben az egyházban nem végzik úgy az istentiszteletet, mint ahogy egy monostorban tartani kellene. Hogy röviden összefoglaljuk az állapotot: minden abban, sőt rosszabb formában van, mint az előző visitatorok találták. Hacsak másként nem gondoskodnak a monostorról, teljességgel elpusztul.”

A késő középkori bencés reformok bevezetését Európa-szerte élénk építőtevékenység követte. A régészeti leletek, kőfaragványok alapján Somogyváron is jelentős átalakítások történtek ekkor, amelyekre talán már a kegyúri jogokat átvállaló Báthori István megbízásából kerülhetett sor. II. Ulászló király (1490-1516) 1507-ben nevezte ki Báthori Istvánt Zala vármegye főispánjának, a következő évben pedig újszülött fia, a későbbi II. Lajos király (1516-1526) egyik nevelőjének tette meg. Később budai várnagy, majd temesi főispáni címet nyert, a mohácsi csatában, mint az ország nádora vett részt.

 

A kolostor a XVI. század elején

A XVI. század első negyedében átfogó építkezésekbe kezdtek, amelynek során az apátsági templom és a rendház épületei is jelentősen átalakultak. 1508-ban az épületeket még romosnak írták le, a helyreállítás és átépítés tehát csak ezután kezdődhetett. Az egyik legjelentősebb változást a kora gótikus kerengő átépítése jelentette. Az új kolostorkert a XIII. századi állapothoz képest sokkal kisebb lett, folyosóit valószínűleg boltozták és talán emelet is épült rá. A templom felőli déli és a keleti fal az eredeti helyén, az északi és a nyugati fal mindkét irányból körülbelül két folyosószélességgel kisebb udvart körbefogva épült meg. Az apátság legkorábbi részei közé tartozó keleti kolostorszárnyat a XVI. század elején jelentősen átalakították. Az apáti kápolnához észak felől csatlakozó sekrestye, valamint káptalanteremben a korszerű légfűtés (hypocaustum) is ekkor épülhetett.

20170730_145632.jpgJobb oldalon az apáti kápolna, mellette pedig a hozzá csatlakozó sekrestye

Az újjáépített kolostorudvar közepén ciszterna állt, amelynek eredeti darabokból összeállított kútkávája a látogatók által a romterületen megtekinthető.

20170730_145231.jpgCiszterna a kolostorudvaron

A kolostor reprezentatív lakóépületekkel is bővült a nyugati szárnyban. A reneszánsz és késő gótikus nyíláskeretek valószínűleg a reprezentatív emeleti helyiségekhez tartoztak. Az épületek földszinti részeit az egyre fenyegetőbb török veszély miatt valószínűleg erődítették. A földszinten műhelyek, istállók nyomait találták meg a régészeti kutatás során. A kerengőfolyosó nyugati részén egy csigalépcső alapozására bukkantak, ami egy itt álló, több emeletes, toronyszerű épületre utal.

20170730_141442.jpgA templom és a kolostor a XVI. század elején

A templom a XVI. század elején

A templom nyugati toronypárja a XVI. századra már elpusztult, kőtöredékeit felhasználták az újonnan épített falakhoz. A nyugati kapu ebben az időben már elveszítette reprezentatív funkcióját, azt befalazták. A templomhajó nyugati szakaszát egy válaszfallal választották le, mely az ereklyesír vonalában épült meg, úgy, hogy a kultuszhelyhez mindkét oldalról átjárást engedett. Erre és a nyugati homlokzat előtti terület beépítésére az apátság épületeinek erődítése miatt volt szükség. A lerövidített templomtér – melyet nagyméretű mészkőlapokkal burkoltak – és az ekkor már elpusztult és visszabontott nyugati tornyok közötti egykori hajószakasz valószínűleg nyitott udvarrá vált és világi célokra használták. Erre utalnak a régészeti kutatás során itt talált kisebb műhelyek, többek között fémolvasztó kemence nyomai.

02_feslso_nagy_somogyvar.jpgA templomteret a XVI. század elején lerövidítették

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/somogyvar/)

A templom megmaradt főhajójához a válaszfal keleti oldalán három pillérre és falpillérre támaszkodó karzatot építettek, melynek megépítése után a kultuszhelyet már nem használták, hiszen középső pillérének alapozása a sír fölé került. A sír köré épített kisebb, U-alakú helyiségben ekkor a karzatra vezető lépcső kaphatott helyet. A falak erősítése miatt épült be a válaszfal és a déli kapu közötti terület. A kutatók úgy vélik – bár a feltárások során ezt nem sikerült bebizonyítani –, hogy a déli kapu fölött egy torony épült a XVI. században, a kaput pedig befalazták. Ezután a templomot egyedül az északi mellékhajóból a kerengőre nyíló ajtón át lehetett megközelíteni. Az újjáépített templomban kőbordák közé feszülő hálóboltozatot emeltek.

05_feslso_nagy_somogyvar.jpgA templom belső tere (Kép: http://pazirik.hu/projekt/somogyvar/)

Következő bejegyzésemben a török harcok idején végvárrá vált apátság pusztulását, majd a Szent László emlékhely kialakítását és az ott tett látogatásunkat mutatom be.

Források és ajánlott oldalak:

http://www.somogyvar.hu/kupavar

http://www.koh.hu/helyszinek/somogyvar-szent-laszlo-nemzeti-emlekhely/641

https://regitemplomok.wordpress.com/2016/04/24/somogyvar-szent-egyed-bences-apatsag/

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17496

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2713016982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása