Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Vajdahunyad várának meglátogatása

Kirándulás a várak királyához 2017-ben

2018. január 11. - Egri Gábor

Korábban három bejegyzésben is foglalkoztam az erdélyi Vajdahunyad várának, a várak királyának történetével, részletesen bemutatva a népszerű erősség sorsát az első építkezésektől kezdve a XX. századi helyreállításokkal bezáróan. 2017 augusztusában Solymos és Déva várainak felkeresését követően a nap utolsó állomása Vajdahunyad volt, ahol két órát töltöttünk. Jelen írásomban a várban tett látogatásunkról, az egyes épületrészek, termek, helyiségek, tornyok és loggiák megtekintéséről lesz szó.

Sajnos a vár elég elhanyagolt állapotban van, sok termet vagy épületrészt nem lehetett megnézni, a kiállítások pedig nem túl színesek és érdekesek. Időszerű lenne belefogni a vár felújításába, mert látogatóból nincs hiány, egy átfogóan helyreállított vár, valamint a megújuló kiállítások minden bizonnyal még több kirándulót vonzanának Vajdahunyadra.

20170816_155344.jpgVajdahunyad várára ráférne a felújítás

A vár bemutatásához Gerő László 1955-ben készített alaprajzán feltüntettem a vár fontosabb részeit, olyan megnevezéssel, ahogy jelen írásomban szerepelnek.

hunyadrajzok4_1.jpgA vár alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Az Új-kaputorony

A Zalasd patak medre felett átívelő, négy hatalmas pilléren nyugvó fahídon – melynek utolsó szakasza eredetileg felvonóhídként működött – közelítettük meg az északi-déli irányú, ovális alakú vár főbejáratát, mely az Új-kaputorony aljában nyílik.

20170816_155417.jpgA négy hatalmas pilléren nyugvó híd az Új-kaputoronyhoz vezet

Az erősség északnyugati részén álló négyszög alaprajzú kaputorony valószínűleg már Hunyadi János első építkezéseinek idejében, az 1440-es évek első felében felépült, a nyugati és északi oldalára a zárterkélyek Mátyás király (1458-1490) idejében kerültek, majd Bethlen Gábor építkezései során, a XVII. század elején vette át végleg a Régi-kaputorony funkcióját. A XIX. század végi helyreállításkor az addig kétemeletes torony egy szinttel magasabb lett, valamint fa körüljáró karzattal és új tetőzettel látták el. Az Új-kaputoronytól balra, a vár északi részén magasodtak a pártázatos hídvédtornyok: közvetlenül a kaputorony mellett a Hídvédbástya, attól balra a Kínzóbástya, míg utóbbi mögött a kétemeletes Tárház-torony látszott. A vár északi oldalát a magas Hímes-torony zárja le, amit a budai vár hasonló megjelenésű tornya után Buzogánytoronynak is neveznek.

20170816_155512.jpgAz Új-kaputoronytól balra a hídvédtornyok emelkednek, mellettük pedig a Hímes-torony

Az Új-kaputoronytól jobbra, a vár nyugati oldalán a Hunyadi János idején megépült emeletes Palotaszárny nyugati oldalán pihent meg a tekintetünk, külső homlokzatán a képekről már jól ismert Mátyás-kori erkélysor volt látható, melynek négy erkélyét folyosó köti össze. Sajnos a legtöbb épületet, épületrészt nem – így az erkélyeket sem – lehet eredeti állapotában megcsodálni, a XIX-XX. század helyreállításai, átépítései során helyrehozhatatlan változtatások, beavatkozások történtek Vajdahunyadon, sokszor az eredeti anyagok helyett gyenge minőségű, pontatlan másolatok kerültek beépítésre. A belépőjegyeket a kaputorony aljában vettük meg (az árakat itt lehet megnézni), ahol kifizettem a fényképezési díjat is. A torony kapualjából jobbra és balra is nyílik egy-egy ajtó, valamint egyenesen haladva a belső udvarra is ki lehet jutni. Mi előbb a bal oldali ajtón léptünk be, ami a Hídvédbástya aljába vezetett. A bástyában a Németek háza található, egy lépcsőn pedig lejuthattunk egy kínzókamrának berendezett pincehelyiségbe.

20170816_160042.jpgA kínzókamra

A kapualjba visszatérve a jobb oldali ajtón is bementünk, ami az Új-kaputorony és a Palotaszárny között húzódó szegletben – a Csigalépcső torony mögött – kialakított tömlöcre nyílt. A középkori építkezések során a szegletnél tovább ástak a sziklában egészen a Palotaszárny alá, és az így keletkezett üreg másik nyílása a földszinti nagyterem (Lovagterem) nyugati, második ablaka mellett található.

A Palotaszárny a Lovagteremmel és az Országház teremmel

A tömlöcöt elhagyva most már beléptünk a szabálytalan alaprajzú, kicsiny várudvarra, melyet minden oldalról épületek, épületszárnyak vesznek körül. Tőlünk jobbra a Palotaszárny állt, mellette a Zólyomi-szárny, majd a Régi-kaputorony következett.

20170816_160701_1.jpgJobbra a Zólyomi-szárny, mellette a Régi-kaputorony

Szemben velünk a Bethlen-szárnyat láttuk, mely elé a Steindl-féle neogótikus tornácot építették a XIX. században. A Bethlen-szárnytól balra állt a várkápolna, míg tőlünk bal kézre az északi épületszárny helyezkedett el a Mátyás-loggiával.

20170816_160756_1.jpgJobbról balra: Bethlen-szárny a Steindl-tornáccal, kápolna, északi szárny a Mátyás-loggiával, bal szélen pedig a Palotaszárny

A Palotaszárny várudvarra néző oldalán két ajtó is nyílt, a jobb oldali a Csigalépcső-toronyba vezetett, míg a bal oldali a Palotaszárny földszinti nagytermébe, a Lovagterembe. Mi ez utóbbin belépve kezdtük meg a vár alapos bejárását, felfedezését. A késő gótikus Lovagtermet középen öt darab, nyolcszögletű, vörösmárvány oszlop osztja két részre, a második oszlopon felirat hirdeti: „Ezt a várat Hunyadi János, Magyarország kormányzója építtette az Úr születésének 1452. esztendejében.”

20170816_160634.jpgA Palotaszárny földszinti nagyterme, a Lovagterem

A terem – ahol középkori fegyverekből álló kiállítást rendeztek be – egyik sarkában Hunyadi János szobrát lehet megtekinteni a várudvarra nyíló ablakok fényében. Miután körbejártuk a Lovagtermet, visszatértünk a várudvarra, majd a Csigalépcső-torony spirális lépcsőin indultunk el a Palotaszárny emelete felé. A torony első emeletéről két ajtó is nyílik, az egyik a Palotaszárnyat és az északi épületszárny loggiáját összekötő, az Új-kaputorony várudvarra néző oldalára épített Kis-loggiára vezet, míg a másik bejáraton keresztül a Lovagterem feletti Országház terembe (vagy Diéta terembe) lehet jutni. Továbbhaladva a csigalépcsőn az Új-kaputorony második emeletét lehet megközelíteni, majd onnan tovább a körüljáró karzatot. Az Országház terem szintén Hunyadi János idején épült, de valószínűleg a Lovagterem 1452-es építését követően, mivel néhány címeres zárókő, valamint a termet a Csigalépcső-toronnyal összekötő ajtó faragott címere Hunyadi János bővített címerét ábrázolja, melyet 1453-ban kapott V. László királytól (1444-1457). A harminc méter hosszú és tizenkét méter széles, hálóboltozatos nagytermet – a Lovagteremhez hasonlóan – szintén öt darab, nyolcszögletű, vörösmárvány oszlop osztja két részre. Hunyadi János idejében itt tartották az országos jelentőségű tanácskozásokat, nagy fontosságú rendezvényeket, innen ered a terem neve is.

20170816_161239.jpgAz Országház terem a Palotaszárny emeletén található

Bethlen Gábor idején megváltoztatták az Országház terem felosztását, a középkori boltozatot elbontották, és a termet két deszkafödémmel három szintre osztották. Az első szinten létrejövő teret két osztófallal további három részre tagolták: az Asszonyok házára, az Úr házára és az ebédlő palotára. A XIX-XX. századi helyreállítások során került sor az Országháznak a Hunyadiak korának megfelelő restaurálására, sajnos az eredeti anyagok felhasználása nélkül. Az Országház termet a déli oldalon nyíló ajtón keresztül hagytuk el, és egy lépcsőfeljárón keresztül a Hunyadi János által építtetett Kapisztrán-toronyba jutottunk, melynek kis, boltozott, jól fűthető szobájának éke egy szépen faragott, Szilágyi-címeres zárókővel ellátott eredeti gótikus kandalló.

A Nebojsza-torony

A Kapisztrán-torony és a vár déli részét uraló Zólyomi-szárny között indul az a pilléreken nyugvó, boltozatos, lőrésekkel ellátott, fedett folyosó vagy gyilokjáró, mely a vártól délre, a falaktól több méter távolságra elhelyezkedő Nebojsza-toronyba vezet, melyet szintén Hunyadi János idején építettek.

20170816_162347.jpgA Nebojsza-toronyba vezető védőfolyosó

A vár tömegétől elkülönülő, hatalmas négyzetes tornyot, mint egy különálló erődöt, a védők utolsó menedékének szánták.

20170816_162819.jpgA Nebojsza-torony a Liliom-Janka-toronyból nézve

A déli szárny második emeletének magasságában nyíló ajtó és a toronyhoz vezető folyosó – mely saját ajtóval is rendelkezik – közötti részt eredetileg egy kis felvonóhíd ívelte át (így a tornyot teljesen el lehetett választani a vártól), jelenleg azonban rögzített átjárón keresztül lehet megközelíteni a Nebojsza-tornyot.

A Zólyomi-szárny

Következő állomásunk a vár déli épületszárnya volt, melyet Zólyomi-szárnynak is neveznek a XVII. században a várat birtokló egyik családról, azonban a nevével ellentétben ezt a szárnyat Bethlen Gábor építette a XVII. század elején, bár vannak olyan nézetek, hogy a háromszintes épület első szintje már a XVI. században megépült.

20170816_163734.jpgA Zólyomi-szárny

Ez az épületszárny a Régi-kaputorony és a Palotaszárny között helyezkedik el, déli oldalán a Hunyadi János által a vár első építkezési időszakában építtetett Liliom-Janka-torony (vagy déli torony, a várban Magányos toronyként írnak róla) áll.

20170816_162225.jpgLiliom-Janka-torony a déli oldalon

A torony erősen restaurált, több átalakításon ment keresztül, az 1960-as években a Hímes-torony mintájára építették újjá. A kétemeletes Zólyomi-szárnyat 1724-től, a Kincstár birtoklása idején adminisztratív épületnek alakították át, az építkezések során a hivatalnokok hatalmas pusztítás végeztek a vár építészeti emlékei körében. Az első és a második emelet három-három helyiségből állt, a legfelső szinten volt a szabók háza, míg az első emeleten a vár prefektusainak volt az irodája. Az 1854-es tűzvész súlyos pusztításokat okozott a vár déli részén, mely jelenlegi formáját a XIX. és XX. századi helyreállítási munkálatok nyomán nyerte el, az átépítések során az első és a második emelet nyugati termeit egybenyitották. A Zólyomi-szárny földszintjén két terem található, a keleti – ahova a várudvarról ajtó is nyílik – volt az udvarbírák háza. Ennek a teremnek – ahol látogatásunk idején kovácsműhely volt berendezve – eredetileg famennyezete volt, ami azonban elpusztult, így jelenleg egybenyílik a felette lévő helyiséggel.

A Régi-kaputorony és a Fehér-bástya

Miután Zólyomi-szárny alsó szintjének keleti terméből kilépve visszatértünk a várudvarra a vár délkeleti részén álló Régi-kaputorony elé érkeztünk. Hunyadi János idején itt volt a vár főbejárata, a város felé néző gyalogos- és szekérkapuval.

20170816_163538_1.jpgA Régi-kaputorony a Zólyomi-szárny és a Bethlen-szárny között

Bethlen Gábor a Régi-kaputorony eredeti rendeltetését végleg megszűntette, szerepét pedig az Új-kaputorony vette át. 1619-ben a Régi-kaputorony elé egy kör alakú és négy védelmi szinttel rendelkező, bástyaszerű építményt emeltek a tűzfegyverek számára, melyet Fehér-bástya vagy Fehér-torony néven említenek a források. (Olvashatunk még róla Fehér-rondella, Cirkáló-bástya, vagy Király-torony néven is.)

20170816_162710.jpgA Fehér-bástya a Liliom-Janka-toronyból nézve

Mi is besétáltunk a Régi-kaputorony kapuján, melyen keresztül bejutottunk a Fehér-bástya belsejébe. Onnan egy ajtó vezetett a vár keleti oldalán álló Bethlen-szárny déli végén álló terembe: az Öreg konyhába.

A Bethlen-szárny

A vár keleti oldalán álló szárnyat – mely eredetileg a Régi-kaputorony és a várkápolna közé épült a XVII. század elején – az építtetőjéről nevezték el Bethlen-szárnynak. A XIX. század második felében Steindl Imre az épületszárny várudvarra néző oldala elé – ahol addig egy boltozott, széles tornác helyezkedett el, ahonnan lépcső vezetett az emeletre – egy neogótikus árkádos folyosót épített (Steindl-tornác vagy Steindl-loggia), mely eltakarja, így tanulmányozhatatlanná teszi az épületszárny középkori udvari homlokzatát.

20170816_161130_1.jpgA neogótikus Steindl-tornácot a XIX. század második felében építették

A XX. században a Bethlen-szárny északi közel egyharmad részét – a Dobos-torony (keleti torony) és a várkápolna közötti részt, a Kútházat, ahol a kapitányok szobája, valamint az úgynevezett Stukatúrás szoba volt – elbontották, így most egy kis belső udvar található a vár kútja körül a várkápolna és a Dobos-torony között. A megmaradt Bethlen-szárny alsó szintje négy boltozott helyiségből áll, eredeti funkciójukat tekintve közvetlenül a Régi-kaputorony mellett volt az Öreg konyha, majd észak fele következett a sütőház pitvara, a sütőház szobája és a számtartóház szobája. Eredetileg a négy helyiség közül csak kettőnek volt a várudvarra néző ajtaja, ám a Steindl-tornác építésekor mind a négy terem külön, az udvarra néző ajtót kapott egységes neogótikus ajtókerettel. Az Öreg konyhának három ajtaja is van, az egyik a délkeleti sarkában, azon keresztül léptünk be a Fehér-bástyából a konyha termébe, míg a második ajtaja a Steindl-tornácra, azon keresztül pedig a várudvarra nyílik.

20170816_163524.jpgBalra az Öreg konyha, jobbra pedig a Régi-kaputorony várudvarra nyíló ajtaja

A harmadik ajtót a Fehér-bástya építésekor vágták az Öreg konyha keleti, vagyis a vár külső falába, és egy, az ajtóhoz vezető hidat is építettek a várárkon keresztül. Ez az úgynevezett Szolgák-hídja, melyen keresztül a várost lehetett megközelíteni, és amely a Régi-kaputorony egykori hídjának – melyet a Fehér-bástya építésekor számoltak fel – vette át a szerepét. Az Öreg konyha napjainkban egy teret alkot a felette lévő emeleti helyiséggel, ugyanis a két termet elválasztó boltozat beomlott. A konyhából kilépve a Steindl-tornácra jutottunk, majd megtekintettük az egykori sütőház pitvarában berendezett vadász trófeák termét, majd az egykori sütőház szobájában kialakított kapitány szobáját. A Steindl-tornác nyitott alsó szintjéről lépcső vezet fel a felső szint előtt húzódó zárt folyosóra.

20170816_160717.jpgA Steindl-tornác nyitott alsó szintjéről lépcső vezet fel a felső szint előtt húzódó zárt folyosóra

A Bethlen-szárny emeletén sorakoztak a reprezentatív helyiségek, melyek közül egyedül az egykor középen elhelyezkedő Nagy Palotát lehet megtekinteni, amit a Steindl-tornác emeleti folyosója felől lehet megközelíteni. A XVII. században a Nagy Palota mindkét oldalán kialakítottak egy-egy termet, de azok mára már nincsenek meg.

20170816_164030.jpgA Steindl-tornác emeleti folyosója

A Nagy Palota déli oldalán – az Öreg konyha felett – álló terem padlója beszakadt, így az most egy teret alkot a konyhával, míg az északi termet, az úgynevezett Stukatúrás szobát a XX. század második felében elbontották.

20170816_164017.jpgA Nagy Palota

A Nagy Palota északi falában, a Stukatúrás szobára néző ajtót az 1960-as években elfalazták, ugyanakkor egy új nyílást vágtak a Dobos-torony irányába. A Nagy Palotában mindössze néhány, a falra helyezett képet lehetett megtekinteni.

A várkút, a Dobos-torony, a Muníciós-bástya és a Hímes-torony

A Bethlen-szárny megtekintése után az elbontott Kútház helyén kialakított boltíves átjárón keresztül egy kis udvarra jutottunk, melynek közepén a vár kávás kútja látható, ami mögött a Dobos-torony (keleti torony) áll, melyet a Kapisztrán-toronyhoz, a Liliom-Janka-toronyhoz és a Hímes-toronyhoz hasonlóan Hunyadi János első építkezései során (1440-1444 között) építettek.

20170816_164821.jpgA kúthoz vezető átjáró, szemben a Lovagterem bejárata látható

A kút egyik kőlapján – melyet azóta már áthelyeztek a kápolna falára – egy török felirat olvasható, mely a legenda szerint így szól: „Vized van, lelked nincs!”. A történet szerint ugyanis Hunyadi János – aki egész életét a törökök elleni harcnak szentelte – Hunyad várába hurcolt néhány török hadifoglyot, akiknek felajánlotta, hogy ha a vár sziklás talajába egy kutat vájnak, akkor visszanyerhetik a szabadságukat. Több év keserves munka árán végül elkészült a kút, azonban időközben Hunyadi János Nándorfehérvárnál távozott az élők sorából, özvegye, Szilágyi Erzsébet pedig kijelentette, hogy őt nem köti meghalt férje ígérete, ezért visszazárta a kútásó törököket a tömlöcbe. Később kiderült, hogy a felirat jelentése egészen más: „Ezt Hasszán írja, aki a templom melletti várban a gyaurok foglya”, ennek ellenére a legenda továbbra is tartja magát.

20170816_164259.jpgA vár kútja

A várfalról keleti irányban szép kilátás nyílt a városra, szerencsére a várnak ezen az oldalán nem rondítanak bele a képbe a gyárépületek, melyeknek a füstje az erősség falait is befeketítette.

20170816_164330.jpgKilátás keleti irányba

A Dobos-torony mellett déli irányba elnézve az Öreg konyhába vezető Szolgák hídja is látszott.

20170816_164724.jpgA Szolgák hídja is látszott a Dobos-torony mellett

Bethlen Gábor idejében, a Fehér-bástya építésével párhuzamosan a vár északkeleti oldalát is megerősítették egy ágyúterasz építésével, amit Muníciós-bástyának, Bethlen-terasznak vagy Corvin János-bástyának is neveznek, a várfal és az ágyúterasz közötti részen pedig a Medveárok vagy Medveverem helyezkedik el.

20170816_164309_1.jpgJobbra a Muníciós-bástya, balra pedig a Medveárok

A Muníciós-bástyáról jól látszott az Új-kaputoronyhoz vezető, a Zalasd patakon átívelő híd, azon túl pedig a Bethlen által építtetett Huszárvár.

20170816_164516_1.jpgA bejárathoz vezető híd és a Huszárvár a Muníciós-bástyáról

A vár felé visszafordulva egymás mellett sorakozott a Dobos-torony, a várkápolna szentélye, valamint az északi szárny emeleti termének – az Arany-háznak – és az előtte húzódó Mátyás-loggia folyosójának a keleti oldalára épített két zárt erkély, végül pedig a Hímes-torony.

20170816_164408.jpgA Dobos-torony és a kápolna szentélye

20170816_164405.jpgAz északi épületszárny két erkélye és a Hímes-torony

Az erkélyek – melyek Mátyás király (1458-1490) idején épültek – közül a bal oldali négyzetes, míg a jobb oldali háromszögletű, utóbbi a vár egyik legszebb és legkvalitásosabb építménye. A Hímes-torony vagy Buzogánytorony a vár északi tornya, mely az Arany-ház külső, északi falához csatlakozik. A befedett és boltozott torony a vár legmagasabb, kilátótoronynak használt épülete volt, amelyet külső festése után már Bajoni János 1681-ben felvett leltára is Hímes-toronynak nevez.

20170816_164350.jpgA Hímes-torony

A XIX. század végi restaurálási munkák során Steindl Imre állította helyre a boltozatot és a torony festett tetőzetét, valamint 1873-ban került a torony tetejére Hunyadi János bronz szobra.

Az északi szárny: a Sáfárház és a hídvédtornyok

A Muníciós-bástyától visszatértünk a várudvarra, és mivel a kápolna ajtaja zárva volt, így az északi épületszárny termeinek felfedezésére indultunk.

20170816_160336.jpgA várkápolna ajtaja zárva volt

Ez a rész a vár legkorábban megépült magja, ahol már Hunyadi János építkezését megelőzően is állt egy egyszintes épületszárny, melyet az 1440-es évek első felében jelentősen átépítettek. Az északi épületszárny emeletes épület lett, emeletén az Arany-házzal, földszintjén a Sáfárházzal, alatta pedig pincét létesítettek, utóbbi helyen vannak jelenleg a mosdók kialakítva. Az épületszárny udvari homlokzatához kétszintes árkádos folyosót építettek, a folyosók keleti végében pedig a lépcsőházat alakították ki. Az emelten lévő Arany-ház, valamint a földszinti Sáfárház előtti árkádos folyosókat később Mátyás-loggiának nevezeték el a szakirodalomban Möller István nyomán, aminek oka az volt, hogy korábban Mátyás király uralkodásának idejére tették az építését, melyet sokak szerint az özvegy Szilágyi Erzsébet végeztetett. Azonban a loggia emeletének címerfala alapján mára kiderült, hogy az építkezések már az 1440-es években (1445 körül) megtörténtek, vagyis Hunyadi János idején, később Mátyás uralkodása alatt az alsó árkádot beablakozták, míg a felső árkádot, a címerfallal szemközti oldalon falképekkel díszítették. A XIX-XX. századi helyreállítási és átépítési munkálatok során a várnak ezen része esett keresztül a legmélyrehatóbb módosításon – a címerfalat leszedték, a loggia alsó szintjének beablakozását megszüntették –, így az északi épületszárny jelenlegi homlokzatának kevés köze van a középkori állapothoz. Először az északi szárny alsó szintjén található egykori Sáfárházba tértünk be, ahol a Vajdahunyad váráról készült maketteket lehet megtekinteni, az egyik az 1854-es tűzvészt követő állapotokat tükrözi. A Sáfárházból a kétszintes, négyszögletes Tárház-torony földszintjére, a belső Sáfárházba jutottunk, ami az északi szárny járószintjével van egy magasságban, majd egy ajtón keresztül kimentünk a Hídvédbástya védőpártázatos teraszára, mely bástya közvetlenül az Új-kaputorony mellé épült északról, belsejében pedig a Németek háza található. Felettünk az Új-kaputorony északi oldalán Mátyás király idejében épített zárt erkély magasodott.

20170816_165407.jpgA Mátyás király idejében épített zárt erkély az Új-kaputorony északi oldalán

A Hídvédbástyáról átsétáltunk a szintén védőpártázatos, a Tárház-torony nyugati homlokzata elé épített Kínzóbástyára, mely a falsík elé ugrik, ahonnan ostrom esetén a védők közvetlenül az Új-kaputoronyhoz vezető hídon támadó ellenségre tudtak tüzelni. Mint a bejegyzésem elején is írtam a Tárház-tornyot, a Kínzóbástyát és a Hídvédbástyát együttesen hídvédtornyoknak is nevezik.

Északi épületszárny: Arany-ház és Mátyás-loggia

A Sáfárházba visszatérve kimentünk a Mátyás-loggiára, melynek keleti végében lépcső vezet fel az emeletre. A lépcsőházat északról az Arany-ház, délről a kápolna, keletről a várfal határolja, nyugatról pedig a loggia két – földszinti és emeleti – folyosója csatlakozik hozzá. Az emeleti folyosó falára Hunyadi János idejében, 1445 körül egy címersort festettek, mely I. Ulászló király (1440-1444) címerével kezdődött, majd középen, kiemelt helyen, a Hunyadi címer foglalt helyet. Ettől jobbra sorakoztak a világi előkelők, balra pedig az egyházi előkelők címerei. Néhány évtizeddel később, Mátyás király idejében a címersorral szemközti emeleti árkádok feletti mezőket festették ki. A freskók nőket és férfiakat ábrázoltak páros csoportosításban, különféle gesztusokkal, minden bizonnyal idillikus udvari jelenetek megörökítéséről van szó. Sajnos a címersort a XX. század elején leszedték, és azóta teljesen elpusztult, a freskórészletek azonban – bár nem a legjobb állapotban – még láthatók.

20170816_161624.jpgKilátás a Mátyás-loggia emeleti folyosójáról

Jelenleg két ajtó található az északi épületszárny emeleti, udvarra néző homlokzatán. A keleti, vagyis jobb oldali ajtó az Arany-házba vezet, melyről sokan azt tartják, hogy Mátyás király lakóhelye volt.

20170816_161725.jpgAz Arany-ház

A szoba, valamint az előtte húzódó loggia keleti oldalához egy-egy zárt erkélyt építettek, melyeket a Muníciós-bástyáról már megnéztünk. Az Arany-ház mellett, a Mátyás-loggia folyosóján található egy másik ajtó is, ami egy folyosóra nyílik. Erről a folyosóról a Tárház-torony védőpártázatos teraszára, valamint a Hímes-toronyba lehet jutni. A Mátyás-loggia felső folyosója és a Palotaszárny északi oldalán található Csigalépcső torony összeköttetését az árkádos Kis-loggia teremti meg, melyet az Új-kaputorony udvarra néző oldalára építettek. A Kis-loggiáról lehet megközelíteni az Új-kaputorony első emeletét, míg a második emeletre a Csigalépcső-tornyon keresztül lehet feljutni.

20170816_163802.jpgJobbra a Mátyás-loggia emeleti folyosója, középen az Új-kaputorony és a Kis-loggia, míg bal szélen a Csigalépcső-torony látható 

A kápolna

Az Arany-ház megtekintése után visszatértünk a Mátyás-loggia keleti oldalán álló lépcsőházhoz, melynek pihenőjénél – a földszint és az emelet között – egy kisebb ablakos ülőfülke helyezkedik el. Ebből a pihenőből lehet a kápolna karzatára jutni, ahonnan benézhettünk az egyhajós kis épületbe. A vár kápolnáját Hunyadi János második építkezése (1446-1456) során emelték Keresztelő Szent János tiszteletére, késő gótikus stílusban. Bethlen Gábor építkezései során a várkápolna – mely református templom lett – boltozatát másfél méterrel alacsonyabbra helyezték, a délre néző gótikus ablakokat elfalazták, és a kápolna padlásterét lakhatóvá tették, ezzel kialakítva az Asszonyok háza elnevezésű termet, amit északról a Mátyás-loggia felől egy, délről a Stukatúrás szoba felől pedig előbb egy, majd – miután az Asszonyok házát három részre osztották – két ajtón keresztül lehetett megközelíteni. Az 1950-es évek helyreállításai során a várkápolna boltozatát visszahelyezték eredeti magasságába, a gótikus ablakokat kibontották, a XVII. századi nyílásokat pedig elfalazták, ezzel az emelet, vagyis az egykori Asszonyok háza ismét padlástér lett. A karzatot – ahol mi álltunk – tartó oszlopok választják el egymástól a várudvar felé első templomhajót és a kis méretű szentélyt, melyet kívülről a Muníciós-bástyáról már láthattunk.

20170816_165701.jpgA kápolna szentélye a karzatról nézve

A kápolna karzatáról visszasétáltunk a Mátyás-loggia lépcsőházához, majd a várudvaron keresztül elhagytuk Vajdahunyad várát.

Vajdahunyad várával kapcsolatos bejegyzések:

Hunyad váráról további képek megtekinthetők a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy videó Vajdahunyadról:

 

Források és ajánlott oldalak:

Radu Lupescu: Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában (doktori disszertáció, 2006) http://doktori.btk.elte.hu/art/lupescu/diss.pdf

 

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1987)

 

http://www.oocities.org/zoliren2/vajdahunyad/vajdahunyad.htm

 

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://kirandulastippek.hu/del-erdely/vajdahunyad-vara

http://iroklub.napvilag.net/iras/24033

http://iroklub.napvilag.net/iras/24046

http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Romania/Kolozsv%C3%A1r/Kolozsvar_D-nyugat/Vajdahunyad/index.html

http://delerdely.eloerdely.ro/media/book/schreiber-istvan-hunyadvar-huszonket-varura/hunyadvar-22-varura-opt-2.pdf

 

http://csurtus.blogrepublik.eu/2011/04/02/a-vajdahunyadi-kut-legendaja/

 

Bán Mór: Hunyadi sorozat

 

Hunyady József:  Hollós vitéz

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3613564119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása