Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Budaszentlőrinci pálos kolostorrom

A Pálos Rend központja, ahol Remete Szent Pál ereklyéjét őrizték

2017. május 27. - Egri Gábor

2017 januárjának utolsó hétvégéjét Budapesten töltöttük és mivel vasárnap kellemes, napos idő volt, elhatároztuk, hogy felkeressük a Budaszentlőrinci pálos kolostor romjait. A Széll Kálmán térről indultunk el gyalog a Szilágyi Erzsébet fasoron, majd balra folytattuk utunkat a Budakeszi úton, amely folyamatosan emelkedett. Már közel jártunk Budapest határához – tőlünk balra emelkedett az 527 méter magas János-hegy, tetején az Erzsébet-kilátóval, míg jobb kézre előbb a Kis-Hárs-hegy húzódott, csúcsán a Makovecz Imre-kilátóval, majd a 454 méteres Nagy-Hárs-hegy magasodott megkoronázva a Kaán Károly-kilátóval – és már másfél órája gyalogoltunk, mikor a Budakeszi út 95. számnál végre feltűntek jobb oldalt, az úttól néhány méterre a kolostor romjai. 

Aki nem szeretne ennyit sétálni, az igénybe veheti a BKV-t és a Széll Kálmán téren felszállhat a 22, 22A vagy 222 jelű autóbuszok bármelyikére, majd a Szépjuhászné Gyermekvasút megállónál leszállva egy perc alatt elérheti a romokat, amelyek szabadon látogathatóak.

20170129_152808_richtone_hdr.jpgA Budaszentlőrinci pálos kolostor romjai 2017 januárjában

A kolostor keletkezése

A pálos rend negyedik priorja, Lőrinc kezdte el – a tatárjárás után létrehozott Budától nem messze – a János-hegy és a Pál-hegy (később Hárs-hegy) közötti nyeregben a kolostor építését a XIII-XIV. század fordulóján egy Szent Lőrincnek szentelt kis kápolna helyén.

helyszin.jpghttp://sirasok.blog.hu/2009/12/02/kolostor_a_varos_peremen_a_budaszentlorinci_palos_monostor

1301-re elkészült az építkezés első szakasza, a kolostor – melyet a pálosok védőszentjükről Szentlőrincnek neveztek el – végül 1310-re épült fel teljesen. A kolostornak egyhajós temploma volt, melytől északra 10x15 méteres kerengő épült 2,2 méter széles folyosóval. A kerengő keleti szárnyához kisebb méretű perjeli kápolna csatlakozott.

14szeleje.jpg

A kolostor a XIV. század elején

(Kép: http://sirasok.blog.hu/2009/12/02/kolostor_a_varos_peremen_a_budaszentlorinci_palos_monostor)

A pálos rend központja a pilisi Szentkereszt helyett a szentlőrinci kolostor lett, itt tartották 1309-től a nagykáptalanokat, a pálos rend pünkösdi közgyűlését.

Remete Szent Pál ereklyéje

Az első adományozók között volt I. Károly király (1308-1342), majd fia Nagy Lajos király (1342-1382) az itáliai hadjáratokat lezáró, Velencével 1381-ben megkötött torinói békeszerződés – melyet a diósgyőri várban ratifikáltak – egyik pontjában kikötötte, hogy Remete Szent Pál – a rend névadójának – mumifikálódott földi maradványait a velenceiek a magyaroknak átadják. A maradványokat titokban hozták el Budára, ahol egy rövid ideig a későbbi Vörös Sün házban őrizték (mai Hess András tér 3. szám), mely abban az időben a pálosok tulajdonában volt, ugyanis Kont Miklós – aki Nagy Lajos főpohárnokmestere, majd nádor is volt – végrendeletében az épületet az általa alapított csatkai pálos kolostornak adományozta. Ennek emlékére a középkor végéig a mai Fortuna utcát Szent Pál utcának hívták, míg a mai Vörös Sün házat „Remete Szent Pál testét őrző háznak”. A szent fej nélküli testét végül ünnepi körmenet kíséretében 1381. november 14-én helyezték el a szentlőrinci kolostorban, mely ezután búcsújáró hellyé vált.

Építkezések a kolostor területén

1403-ig további jelentős építkezések folytak a kolostor területén, melynek eredményeként megépült az új háromhajós, 34,5 méter hosszú és 18 méter széles templom a korábbi kolostortemplom – melyet ereklyekápolnává alakítottak át – déli oldalán. A rend templomát olasz mesterek építették gótikus stílusban faragott kövekből, ékességei voltak a gyönyörű szobrok, melyeket Vincze rendtag, kora híres szobrásza készített. A belső helyiségeket aranyozott fafaragványok díszítették, a templom keresztfolyosója gótikus oszlopcsarnokban végződött. A templom főoltára a Szent Lőrinc oltár volt, tőle jobbra a Szent Kereszt oltár állt. A folyosói kápolnában volt Szent István oltára, itt helyezték el Remete Szent Pál ereklyéjét. A kerengőt négyzetes alaprajzúvá építették át, a 15x15 méteres kerengőudvart 3 méter széles folyosó zárta körbe. A szentlőrinci pálos kolostor Nagy Lajos királytól kapta meg a Budán álló Kammerhofnak nevezett épületet, amely a mai Bécsi kapu környékén állhatott és a budai királyi palota megépítése előtt királyi szálláshely volt. Ez is a rend megbecsülését jelezte. A pálosok azonban csak rövid ideig birtokolták az épületet, mert 1416-ban elcserélték Cillei Hermann gróf, horvát bán – aki Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) apósa volt – egyik budavári ingatlanjára. A szentlőrinci kolostor épületében 3-500 rendtag fért el – amely létszám egy akkori mezővároséval vetekedett –, emellett számos vendégnek is helyet tudtak benne biztosítani. A rendtagok egyszerű cellákban laktak, ellenben a királyi-főúri vendégeket a legnagyobb pompával berendezett vendégszobák fogadták, megfelelő szolganéppel. A XV. század folyamán Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király (1458-1490) is pártfogásába vette a pálos rendet, utóbbi számos jobbágytelket és monostort adományozott a fehér barátoknak.

matyas_kiraly.jpgMátyás király uralkodása alatt a pálos rend szerepe megnőtt

(Kép: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/matyas-kiraly-nagy-szerelmei/)

Az 1430-as években a kerengő keleti szárnyát átépítették, az itt futó folyosót megszüntették és helyén egy 11 méter széles új káptalantermet alakítottak ki. A kolostor Mátyás király – aki maga is szívesen időzött Budaszentlőrincen, a rendfőnökkel szívélyes kapcsolatot ápolt és pallosjoggal ruházta fel a rendet – idejében élte a fénykorát. A király 1490-ben bekövetkezett halálakor így emlékezett meg róla a pálos rend emlékkönyve:

„A legjobb fejedelmet siratja a Pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól, Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.”

Boldog Báthory László és a Biblia első magyar fordítása

A XV. század második felében a szentlőrinci kolostorban élt Boldog Báthory vagy Bátori László – a hagyomány szerint a Gutkeled nemzetségből eredő főrangú Báthori család, újabb kutatások szerint viszont egy nyírbátori polgárcsalád sarja volt –, aki fiatal korában részt vett Hunyadi János török elleni harcaiban, azonban mikor a gyermek V. László királyt (1444-1457) támogató főurak a Hunyadi árvák ellen fordultak, a világból kiábrándulva belépett a pálos rendbe és további életét a hittudományoknak szentelte. Mivel zavarta a rendház vendégektől zajos élete, így a perjel engedélyével felköltözött a kolostor melletti hegyen található barlangba, ahol húsz évet töltött.

szszb_30_tk_csaszari_bathori_laszlo.jpgBoldog Báthory László (Kép: http://napkeletnepe.blog.hu/2014/08/09/csaszari_bathori_laszlo)

A később róla elnevezett barlangban készítette el 1470 körül a Biblia első magyar fordítását és látta el azt magyar nyelvű magyarázattal. Ez a híres Bátori Biblia, mely a hivatalos álláspont szerint elveszett a történelem viharaiban, de részleteket más kódexek készítői beemeltek belőle. A vezekléstől és böjtöléstől elgyengült szerzetes élete vége felé visszaköltözött a kolostorba, ahol rövidesen elhunyt. A kolostor templomában, a Szent István oltár előtt temették el.

Budaszentlőrinc lett a Magyar Királyság legnagyobb kolostora

Az 1480-as években több építkezés is zajlott a kolostorban, amelynek akkora már korszerű csatornarendszere volt.  1486-ban a déli oldalon új kápolna épült és két évvel később a kolostor fürdőházat is kapott. Ebben az időben készítette el Dénes testvér, aki kőfaragó volt Remete Szent Pál vörös márvány síremlékét. 1508-ban kezdődött el a szentlőrinci kolostor új templomszentélyének építése a hozzá tartozó sekrestyével együtt, valamint egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűléstermet is kialakítottak az egykori rendfőnöki kápolna helyén. A kolostor ekkorra már 15.000 négyzetméter kiterjedésével a Magyar Királyság legnagyobb kolostora volt.

16szazadikol.jpg

A kolostor a XVI. század elején

(Kép: http://sirasok.blog.hu/2009/12/02/kolostor_a_varos_peremen_a_budaszentlorinci_palos_monostor)

1523-ban teljes lett Remete Szent Pál ereklyéje, ugyanis II. Lajos megszerezte a fejereklyét a cseh Karlstein várából, így azt Budaszentlőrincen 1523. május 25-én egyesíteni tudták a testtel a díszes koporsóban.

A kolostor megsemmisülése

Az 1526-os mohácsi vereség hírére a pálos szerzetesek elmenekültek a kolostorból és magukkal vitték szent ereklyéjüket, valamint azon értékeket, amiket hirtelen kocsikra tudtak rakni. A törökök a kolostort tíz nap alatt teljesen kifosztották, mindent feldúltak, szétromboltak, elégett a berendezés – megközelítőleg 1000 forint értékű könyv semmisült meg a könyvárban – a fosztogatók összetörték a szobrokat, szétverték az oltárokat. Szent Pál síremlékének vörös márvány fedlapját lelökték és három darabra törték. A fedlapot ma a Budapesti Történeti Múzeumban őrzik a legnagyobb töredéken két angyal emeli az égbe Remete Szent Pál lelkét, ahol már azt az Atya várja.

remeteszp.jpgRemete Szent Pál síremlékének vörös márvány fedlapjának maradványa

(Kép: http://sirasok.blog.hu/2009/12/02/kolostor_a_varos_peremen_a_budaszentlorinci_palos_monostor)

A másik nagyobb darabon az Atyaisten töredékes ábrázolása látható. Sajnos 1527-ben Remete Szent Pál ereklyéje is megsemmisült Trencsén – ahova Budaszentlőrincről menekítették – ostroma közben keletkezett tűzben. Az elhagyott szentlőrinci kolostor a török hódoltság ideje alatt az enyészet martalékává vált, ahova a törökök 1686-os kiűzését követően sem tértek vissza a pálosok. A kolostor faragott köveit a környékbeli építkezésekhez hordták el, 1827-ben már csak embermagasságig álltak a falak.

Ásatások Budaszentlőrinc területén

Henszlmann Imre 1846-47-ben, majd 1934-ben Garády Sándor ásott a területen. Az ásatásokat 1949 után indította be ismét Zolnay László és Gerevich Tibor, 1985-től pedig Bence Zoltán folytatta a munkálatokat, melynek eredményeként ma a templom és a kolostor alapfalai láthatóak, egy rendezett romkertben.

budaszentlorinc_palos_kolostor_asatasi_alaprajz.jpgA kolostor ásatási alaprajza

(Kép: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index7a76.html?option=com_tanelem&id_tanelem=594&tip=0)

03_a_feltart_romok_alaprajza.JPGA feltárt romok alaprajza

(Kép: http://www.nyekkurucles.hu/index.php/budaszentlorinci-palos-kolostor)

A kolostor közelében, a Nagy-Hárs-hegy csúcsán magasodó Kaán Károly-kilátótól nem messze, a hegy északkeleti oldalán, közvetlenül a csúcs alatt pedig ma is megtalálható a Báthori-barlang bejárata, amit egy vasajtó zár le. A korábbi feltáró munkálatok során megtalálták az egykori pálos kápolnát, a szerzetesi lakhelyet, és a lépcsősorokat, amelyek a közlekedést segítették. Gyönyörű cseppkőformái mellett gazdag őskori leletanyag került elő, de találtak a barlangban Zsigmond, és Miksa korabeli ezüst érméket, Mária Terézia idejéből származó bronzpénzt is. Értékekben való gazdagsága, és veszélyessége miatt a barlang csak kutatók kíséretében látogatható.

galery_image_php.jpgA templom maradványai, középen a Szent Lőrinc főoltár, jobbra tőle a Szent Kereszt oltár, míg balra a Szent István oltár látható (Kép: http://www.majkikolostor.hu/magyar/oldalak/budaszentlorinc_palos_kolostor/)

Az „Őrizzük a lángot” feliratú fatábla alatt áthaladva érkeztünk meg az egykori háromhajós templom maradványaihoz.

20170129_151205_richtone_hdr.jpg

A kolostorrom területén több információs tábla is ki van helyezve, amelyek a pálos rendről és a kolostorról nyújtanak tájékoztatást. Az egyik táblán, rajzokon van feltüntetve, hogyan is nézhetett ki a kolostor a XIV. században, majd a bővítések nyomán a XV-XVI. századok során. Az egyik rajzon az is szerepel, hogy az egykori kolostorból mely részek lettek helyreállítva.

20170129_151346_richtone_hdr.jpg

Ezek a templom és a hozzá tartozó Szent Lőrinc főoltár, valamint a templomhoz a déli oldalon csatlakozó oldalkápolna, ahol a Szent Kereszt oltár állt. 

20170129_151650.jpgA Szent Lőrinc főoltár

20170129_151755.jpgA főoltártól jobbra, a templomhoz a déli oldalon csatlakozó oldalkápolna Szent Kereszt oltára

A templom északi részéhez csatlakozik az egykori folyosói kápolna, ahol Szent István oltára állt, itt helyezték el Remete Szent Pál ereklyéjét, ezért ezt a részt Remete Szent Pál sírkápolnának is nevezték, valamint az oltár előtt temették el Báthory Lászlót is. 

20170129_152104.jpgA Szent István oltár a folyosói kápolnában állt, mely a XIV. századi kolostortemplomból lett kialakítva

Az egykori kolostor falaiból itt-ott látszik néhány méter hosszú és pár centi magas faltöredék, a tízszögű gyűlésterem – amely Remete Szent Pál sírkápolnájának közelében állt – maradványai nem ismerhetők fel.

20170129_152224.jpg

20170129_152147.jpgAz egykori kolostor falaiból itt-ott látszik néhány méter hosszú és pár centi magas faltöredék

A templom romjaitól távolabb, a kerítéssel körülzárt területen kívül – a közeli játszótérnél – látható még egy kisebb építmény romja, amely az egykori kolostor északnyugati sarkán állt, arról azonban nem találtam sehol információt, hogy milyen szerepe volt a kolostor ezen részének.

20170129_152447.jpgAz egykori kolostor északnyugati sarkán álló épület romjai

Véleményem szerint további részek is helyreállíthatók lennének – gondolok itt a kerengőre, a lakóépületekre, a gyűlésteremre –, és a növényzet rendezésével, a falak további magasításával talán még nagyobb élményt jelentene a romok meglátogatása.

20170129_151321_richtone_hdr.jpgA kép bal szélén a Szent Lőrinc főoltár, tőle jobbra pedig a Szent Kereszt oltár

20170129_152001_richtone_hdr.jpgA pálos templom romjai

 

További képek találhatóak a kolostorromról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.majkikolostor.hu/magyar/oldalak/budaszentlorinc_palos_kolostor/

http://sirasok.blog.hu/2009/12/02/kolostor_a_varos_peremen_a_budaszentlorinci_palos_monostor

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=9185

http://www.koh7.hu/5_irasok/101220_palos/palos_02kol.html

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/02/12/voroslampas_haz_is_volt_a_budai_voros_sun/

http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-batori-laszlo/

http://napkeletnepe.blog.hu/2014/08/09/csaszari_bathori_laszlo

http://www.magtudin.org/A%20palosok.htm

 

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr512510645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása