Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Vajdahunyad vára és a Hunyadi család

Az erdélyi Hunyad várának története a XVI. század elejéig

2017. december 19. - Egri Gábor

Erdélyi kirándulásunk első napjának utolsó állomása – Solymos és Déva várainak meglátogatását követően – Vajdahunyad települése volt, ami Dévától húsz kilométerre délre található. Erdély egyik leglátványosabb vára, Hunyad erőssége a város délnyugati részén álló dombon emelkedik, nem nehéz megtalálni az útbaigazító táblák segítségével. A várkastély pontos címe: Vajdahunyad (románul: Hunedoara) Castelului utca 1-3. szám. Maga a település nem nyűgözött le, csúf ipari épületek vették körül az impozáns gótikus várkastélyt, így a kilátásban sem nagyon lehetett gyönyörködni.

A kocsit a Furnale utca mentén található fizetős parkolóban hagytuk, onnan gyalogosan indultunk a pár száz méterre álló vár felé. Először egy kapunk keresztül a huszárvár (külső vár) területére léptünk be, melyet valószínűleg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején építettek, majd megérkeztünk a Zalasd patakhoz, melyen keresztül egy híd vezet Vajdahunyad várához, a ”várak királyához”, ahogy Mikszáth Kálmán nevezte.

20170816_155203.jpgA várak királya

Szirt! rendíthetetlen, mint karja és keble rakódnak,
Nagy mint ő, nagy mint társai, mint fia nagy!
Hol van urad? hol van Mátyás? hová leve László?
Hol van az egykori fény? hol van az egykori zaj?
"Nincsenek!" így dörmög falaidnak kriptai csende.

 

/Kazinczy Ferenc: Vajda-Hunyad http://mek.oszk.hu/00700/00727/html/vers03.htm#48/

Hunyad földvára

Azzal kapcsolatban, hogy a várat mikor kezdték el építeni a különböző könyvekben és internetes oldalakon egymástól eltérő, sokszor ellenmondó információkat lehet olvasni. A korai Árpád-korban a vármegye legfontosabb központjának számított Hunyad, melyről magát a királyi vármegyét is elnevezték. Már I. Szent István király (1000-1038) idejében ispánsági központ volt, ahol egy fából és földből épített sáncvár állt – a mai vártól délre emelkedő Szent Péter-hegyen –, ami valószínűleg őskori eredetű lehetett és a magyarok csak újrahasznosították. A régészeti leletek tanúsága szerint Hunyad földvárát még a XIII. században is használták, de a tatárjárást követően a kővárak építésének korszaka kezdődött el, és a legtöbb földvár elveszítette korábbi szerepét, elenyészett.

 

Vajdahunyad várának építési ideje bizonytalan, több feltevés is létezik

 

Azzal kapcsolatban viszont, hogy mai vár helyén álló első erősség mikor épült, több egymástól eltérő álláspontot is lehet olvasni. Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1987) című könyvében arról ír, hogy a Vajdahunyad várát a XIX-XX. század fordulóján helyreállító és annak történetét kutató Möller István kutatásai alapján az állapítható meg, hogy Hunyad vára a tatárjárás után keletkezett, annak építtetője minden bizonnyal IV. Béla király (1235-1270) volt. Az első ismert forrás a várral kapcsolatban Kiss Gábor könyve alapján 1267-ből származik, amikor is István ifjabb király – a későbbi V. István király (1270-1272) – az apjával, IV. Béla királlyal vívott belháborúja során, a Déva vára alatt vívott csatát követően visszavonult Feketehalom várába, miközben utasította ”castrum nostrum Hunod” várnagyát, Stepán várnagyot, hogy toborozzon katonákat és siessen a Kemény fia Lőrinc által ostromolt Feketehalom felmentésére. Azonban lehetséges, hogy ekkor még a földvár várnagyára utal a forrás, és a kővár csak később épült.

 

Az egyik variáció szerint a XIV. század elején épült a kővár

 

Varjú Elemér: Magyar várak (1932) című könyvében egy későbbi építési időpontot jelöl meg Hunyad várával kapcsolatban. Szintén Möller Istvánra hivatkozva arról ír, hogy az első várat nem építhették az Árpádok korában, vagyis a tatárjárást követően, mivel a vár maradványai között XIII. századi részletet nem lehet kimutatni. Ezért későbbre, I. Károly király (1308-1342) uralkodásának idejére teszi a vár építését, okaként pedig a király 1330-ban Havasalföld ellen vezetett hadjáratát jelöli meg, melynek során Basarab vajda tőrbe csalta a magyar sereget és Posadánál súlyos vereséget mért I. Károly királyra. Varjú Elemér szerint ezt követően építtette a király a ritkán lakott déli végeket biztosító Hunyad és Hátszeg várait, mint egy-egy előretolt bástyáját a vidék régi, erős, de az országhatártól messze fekvő várának, Dévának. Az mindkét könyvben és több internetes forrásban is felbukkan, hogy 1364-ben írásos forrás említi Hunyad várnagyát (Engel Pál azonban bebizonyította, hogy sebesvári várnagyról van szó), de vannak, akik még későbbre teszik a vár építésének időpontját. Akik elfogadják a XIII. századi, illetve a XIV. századi építést, azok szerint egy egyszerű szerkezetű, szerény méretű erősség állt a mai vár helyén, melynek falai 1,5 méter vastagok voltak. Tornyai, lakó- és raktárhelyiségei, védősánca a későbbi építkezések folyamán teljesen eltűntek.

hunyadrajzok0.jpgA korai vár építésének ideje bizonytalan

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

 

 

A várhoz nagy terjedelmű, de gyéren lakott birtokok tartoztak, a királynak nem sok jövedelme származott Hunyadból, ezért Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) a XV. század elején könnyű szívvel adományozta el. Ekkor lépett a magyar történelem színpadára egy olyan család, mely erről a birtokról, vagyis Hunyadról kapta a nevét, és tagjai meghatározó szerepet játszottak a XV. századi magyar-, illetve világtörténelem alakulásában is.

 

Zsigmond király a Havasalföldről származó Vajknak adományozta Hunyadot

1409-ben Zsigmond király arra utasította az erdélyi káptalant, hogy az akkor még jelentéktelen Castrum Hunyad királyi birtokba iktassa be Serbe (Szerbe) vagy Sorba fia Vojk (Vajk) királyi katonát, udvari lovagot, s általa édestestvéreit, Magost és Radult, valamint unokatestvérét vagy nagybátyját Radult, és végül fiát, Jánost. Az erdélyi káptalan 1409. október 31-én jelentette a királynak, hogy a beiktatást ellentmondás nélkül elvégezte, így Zsigmond 1410. február 10-én kiadta végleges adománylevelét, és ebben Vojkot (Vajk) már Hunyadinak nevezte. Az okiratban viszont nem szerepel Hunyad vára, ezért sokak szerint valószínű, hogy a kővár 1410-ben még nem állt, azt csak később kezdték el építeni a Hunyadiak.

1901-03xw10.jpgHunyadi János családfája

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/turul/1901-03xw/1901-03xw.html)

Serbe fia, Vajk Havasalföldről menekült a Magyar Királyság területére, valószínűleg egy kun származású kenéz volt, mivel abban az időben Havasalföld nemessége javarészt még kun származású volt, a román történetírás azonban igyekszik román származásúnak feltüntetni Vajkot és gyermekeit. A család és főleg Hunyadi János származására bővebben jelen bejegyzésemben nem akarok kitérni, arról rengeteg elmélet, feltevés, álláspont látott napvilágot az elmúlt évszázadok során. Sok helyen tehát az olvasható, hogy az 1410-es adománylevélben nem szerepelt még Hunyad vára, azt vagy Vajk, vagy pedig később fia, Hunyadi János kezdte el építtetni a Ruszka-havasok keleti lejtőjén, a Csernába torkolló Zalasd patak mentén.

Hunyadi János első építkezései 1440-1444 között

Vajk fia, Hunyadi János az 1430-as években Zsigmond király udvarában szolgált, sokszor elkísérte az uralkodót külföldi útjaira. Felesége a horogszegi Szilágyiak nemzetségéből származó Erzsébet lett, két gyermekük pedig László és Mátyás, utóbbi a várban folyó építkezések miatt 1443. február 23-án Kolozsváron született. Mint láthattuk, vannak, akik a tatárjárás utáni évekre, mások I. Károly király uralkodásának idejére teszik Hunyad várának építését, míg a harmadik álláspont szerint Hunyadi János apja, Vajk vagy annak testvére Radul (László) kezdte el építtetni az erősséget. Van még egy negyedik vélemény is, mely szerint csak Hunyadi János kezdett bele az építkezésekbe az 1440-es években, de a ranglétrán egyre magasabbra emelkedő – Déva és Hátszeg várát is megszerző – előbb szörényi bán, majd erdélyi vajda, később pedig kormányzó Hunyadi ekkor inkább a már korábban épült, kisméretű várat kezdte el bővíttetni, átépíttetni, ez tehát már a vár második építési periódusa lehetett, mely meghatározza a ma is látható erősség megjelenését.

20161203_154607_richtone_hdr.jpgHunyadi János szobra a Hősök terén

Hunyadi János építkezései során a korai várfalat egy újabb várfallal vették körül, kivéve a nyugati oldalon, ahol a korai várfal szinte a Zalasd patak partjáig ért. A várfal védelmi szerepét négy kis alapterületű, lőrésekkel ellátott kerek torony tette hatékonyabbá, melyeket az adott terepviszonyokhoz igazodva, nagyjából egyenlő távolságra helyeztek el egymástól. Az északi oldalon állt a Hímes-torony (ma Buzogánytoronynak is nevezik), a nyugati oldalon a Kapisztrán-torony, déli szakaszon a Liliom- vagy Janka-torony és vár keleti oldalán a Dobos-torony vagy Dobosok-tornya. A korai vár főbejárata a délkeleti oldalon volt, de az új, külső várfal eltakarta azt, ezért az 1440-es évek elején felépült a nagyméretű, négyzetes, kétemeletes Régi-kaputorony, külső homlokzatán külön gyalog- és lovaskapuval, illetve felvonóhíddal.

20170816_163538.jpgA Régi-kaputorony várudvarra néző oldala

A Hímes-torony és a Kapisztrán-torony közötti, északnyugati szakaszon, a Régi kaputoronnyal ellentétes oldalon is épült egy négyzetes, egyemeletes torony, melyet később – Mátyás király (1458-1490) idejében – jelentősen átépítettek és az lett az Új-kaputorony. Elképzelhető, hogy eredetileg is kaputoronynak épült, azonban a Régi kaputoronnyal szemben valamivel kisebb volt és csak lovaskapuval rendelkezett. A vár leggyengébb, déli oldalára – ahol a szomszédos magaslat túl közel futott a várhoz, emiatt az erősség hajító gépekkel és ágyukkal könnyen belőhető, sebezhető volt – a domb lejtőjén egy erős, előretolt tornyot emeltek, amit a délvidékről származó várőrség Nye bojsza- vagy Nebojsza (Ne félj)-toronynak nevezett el.

20170816_162029.jpgA Nebojsza-torony és a hozzá vezető vészfolyosó

A tornyot egy támokkal erősített, lőrésekkel ellátott vészfolyosó kötötte össze a várral, ahonnan egy felvonóhídon lehetett a folyosóba átlépni, így szükség esetén a Nebojsza-torony a vártól elkülöníthető volt.

20170816_162735.jpgA folyosót egy felvonóhíd kötötte össze a várral

A vár északi részén már Hunyadi János építkezését megelőzően is állt egy egyszintes épületszárny, melyet az 1440-es évek első felében jelentősen átépítettek. Az északi épületszárny emeletes épület lett, emeletén az Arany-házzal, földszintjén a Sáfárházzal, alatta pedig pincét létesítettek. Az épületszárny udvari homlokzatához kétszintes árkádos folyosót építettek, a folyosók keleti végében pedig a lépcsőházat alakították ki.

20170816_161620.jpgAz északi épületszárny udvari homlokzatához kétszintes árkádos folyosót építettek

Az emelten lévő Arany-ház, valamint a földszinti Sáfárház előtti árkádos folyosókat később Mátyás-loggiának nevezeték el a szakirodalomban Möller István nyomán (ezért én is így hivatkozok rá).

20170816_160822.jpgKözépen látható az északi épületszárny az árkádsorral (Mátyás-loggia), mögötte a Hímes-torony kupolája látszik, az északi szárnytól balra áll a palotaszárny, jobbra pedig a várkápolna, majd a XVII. században épített Bethlen-szárny, mely elé Steindl Imre neogótikus árkádos folyosót épített a XIX. században

Ennek oka az volt, hogy korábban Mátyás király uralkodásának idejére tették az építését, melyet sokak szerint az özvegy Szilágyi Erzsébet végeztetett. Azonban a loggia címerfala alapján mára kiderült, hogy az építkezések már az 1440-es években megtörténtek, vagyis Hunyadi János idején, később Mátyás uralkodása alatt az alsó árkádot beablakozták, míg a felső árkádot falképekkel díszítették. Radu Lupescu 2006-os Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában című doktori disszertációjában azt olvashatjuk, hogy egy 1443-as forrás – mely az első írott forrás Hunyad várával kapcsolatban – Hunyadi egyenesen a pápától kért a Szűz Mária tiszteletére alapított várkápolna látogatói számára bűnbocsánatot. Ennek a korai kápolnának a helyét azonban nem ismerjük, lehetséges, hogy a Régi-kaputorony emeletén kapott helyet.

hunyadrajzok1.jpgVajdahunyad vára Hunyadi János első építkezéseit követően

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

 

A vár harmadik építési periódusa Hunyadi János idejében 1446-1456 között

Hunyadi Jánost 1446-ban kormányzóvá választották, és az elkövetkező években újabb átalakítások folytak Hunyad várnak területén. Az új építkezések nem a vár védelmi szerepét erősítették, hanem annak otthonossá tételét szolgálták a főúri reprezentáció szellemében. Ebben az időszakban egy új, különálló várkápolna épült a keleti várfal mentén, melyet az északi szárnyhoz igazítottak és Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. A várkápolna építésekor a belső korai várfalat egy részen elbontották, a kápolna szentélye pedig egészen a külső várfalig ért, és két részre osztotta a két várfal közötti mély udvart. Napjainkban az északi mély udvar még megvan, és Medveárok néven ismeretes, míg a déli udvart a kápolna építésével egyidejűleg feltöltötték, és itt épült meg a 25 méter mély, sziklába vágott kút kávája. A kápolna bejárata a várudvarra nézett, míg a karzatának ajtaja az északi épületszárny loggiájának keleti oldalán álló lépcsőházára nyílt.

20170816_164905.jpgA kápolna várudvarra néző ajtaja

Szintén ebben a periódusban épült a vár Zalasdra tekintő nyugati oldalán a kétszintes, hatalmas palotaszárny. Mivel a várfalhoz sem kívülről, sem pedig belülről nem lehetett az új épületszárnyat csatlakoztatni, azt egyszerűen elbontották és a visszabontott várfalakra alapozták a palota földszinti termeinek pilléreit. A palotaszárny földszintjén és emeletén egy-egy nagy, kéthajós lovagterem épült, a két teremtől északra az Új-kaputorony mellett, egy csigalépcsőt magába foglaló tornyot (Csigalépcső-torony) is emeltek, melynek ajtaja a várudvarra nyílott.

20170816_161138.jpgA palotaszárny emeleti terme

Ezen a lépcsőn lehetett az emeleti lovagtermet – ma Diéta teremnek, vagy Országház teremnek hívják – megközelíteni, míg a csigalépcső torony ajtaja mellett egy másik ajtó is nyílt a várudvarra, melyen keresztül a földszinti lovagtermet lehetett megközelíteni.

20170816_163635.jpgBal oldalon a lovagterembe vezető ajtó, mellette pedig a Csigalépcső-torony ajtaja

A földszinti lovagterem második oszlopán latin nyelvű felirat hirdeti: „Ezt a várat Hunyadi János, Magyarország kormányzója építtette az Úr születésének 1452. esztendejében.” A kápolna és a palotaszárny építése mellett ebben a periódusban a palotaszárnyhoz csatlakozó, a vár nyugati oldalán álló Kapisztrán-torony, valamint a keleti torony (Dobosok-tornya) felépítményét is átalakították a lakhatósági szempontok figyelembevételével. Az új felépítményt szélesebb kiülésű kőgyámokra építették, amely már eleve vastagabb fal, és nagyobb belső tér kialakítására adott lehetőséget.

20170816_160528.jpgHunyadi János szobra a palotaszárny földszinti lovagtermében

 

Hunyadi János halála, fiából király lett

1456. július 22-én a magyar seregek Hunyadi János, a pápa által küldött Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezetésével – akiket a magyar bárók vész idején cserben hagytak – visszaverték a Nándorfehérvárt ostromló, II. Mehmed szultán által vezetett hatalmas török sereget, ezzel világraszóló diadalt arattak. Azonban a csatát követően, a táborban pusztító pestisjárvány elragadta Hunyadit, aki 1456. augusztus 11-én távozott az élők sorából, október 23-án pedig a szintén beteg Kapisztrán János is követte őt a túlvilágra.

Hunyad vára 1456-ra szinte teljesen be volt fejezve, az utolsó simításokat az özvegy Szilágyi Erzsébet végeztette el. 1458. január 24-én királlyá választották Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet kisebbik fiát, Mátyást – Hunyadi Lászlót 1457. március 27-én a budai vár Északi előudvarán (a mai Szent György tér környékén) V. László király (1444-1457) lefejeztette –, aki uralkodása során nem sok alkalommal (meglehet egyszer sem) fordult meg Hunyad várában, ahol gyermekkorát töltötte, mivel az az ország központjától, Buda várától távol feküdt.

hunyadrajzok2.jpgA vár alaprajza a XV. század második felében

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A király a Hunyadi birtokok egy részét (például Munkács, Debrecen) átengedte anyjának, de a legtöbb birtokot – köztük Vajdahunyadot is – megtartotta magának, melyeket királyi tisztségviselők igazgattak. Hunyad vára Mátyás uralkodásának első szakaszában háttérben szorult, és Szilágyi Erzsébet is hamarosan követte fiát Budára, ahol az óbudai királynéi palotában rendezkedett be.

Mátyás király építkezései a várban

Mátyás király idejében, az 1470-es évek végén épült ki a vár északnyugati részén az Új-kaputorony, melynek helyén valószínűleg korábban is kaputorony állt, melyet még Hunyadi János építtetett. A korábban egyemeletes torony, az átépítést követően kétemeletes lett, az első emeletének a patakra néző nyugati, valamint az északi oldalán egy-egy zárt erkélyt alakítottak ki.

20170816_165407.jpgErkély az Új-kaputorony északi oldalán

Az Új-kaputorony boltozott kapualjából két irányba nyílt ajtó: a déli oldalon lévő ajtó az Új-kaputorony és a vár nyugati oldalán álló palotaszárny között, valamint a Csigalépcső-torony külső oldalán húzódó szegletben kialakított tömlöcbe vezetett. Itt még a palota építésének idején tovább ástak a várfal és a Zalasd partján álló sziklák között, ezzel egy üreg jött létre a palotaszárny alatt, melynek másik nyílása a földszinti lovagterem nyugati oldalára épített második ablaka mellett található. A kapualjból északra nyíló ajtó a Hídvédbástyában kialakított Németek házába vezetett. A vár északi részén, az Új-kaputorony és a Hímes-torony közötti szakaszon három építmény sorakozott szorosan egymás mellett, melyeket valószínűleg Mátyás király idejében építettek, bár a Tárház valószínűleg már Hunyadi János idején állhatott. Ez a három építmény: a Tárház torony és a Kínzóbástya torony és a Hídvédbástya, melyeket összefoglalóan hídvédtornyoknak neveznek, mivel feladatuk az Új-kapubástyához vezető, a Zalasd patakon átvezető híd védelme volt.

20170816_155512.jpgA vár északi része: balra a Hímes-torony, mellette a Tárház-torony, azelőtt a Kínzóbástya, attól jobbra a Hídvédbástya, míg végül az Új-kaputorony

Az Új-kapubástya mellett északról a Hídvédbástya épült, melyben a Németek háza is volt, ahonnan az alacsonyabban fekvő, a fal elé kiugró Kínzóbástya kamrájába lehetett jutni, melyről közvetlenül az Új-kaputorony elé lehetett tüzelni. A Kínzóbástya keleti oldalán a korábban épült, négyszögletes, kétszintes Tárház-torony állt, melynek földszintje, a belső Sáfárház az északi szárny járószintjével, a Sáfárházzal épült egy magasságban, onnan is lehetett megközelíteni. A Tárház-torony második szintje volt a tulajdonképpeni Tárház, melynek ajtaja az északi épületszárny emeletén lévő Arany-ház melletti szűk folyosóról nyílt. Az északi szárny földszinti helyisége, a Sáfárház előtt futó árkádot Mátyás idejében beablakozták, míg az emeleti árkád belső falát újabb faliképekkel díszítették, melyek a Hunyadi János idején készült címerfalat egészítették ki. A Mátyás-loggia emeleti folyosójának keleti végén, a várkápolna mellett egy zárt erkélyt építettek, mely az Új-kaputorony erkélyeinek típusába tartozik. Ettől az erkélytől északra, az Arany-ház kiegészítéseként egy másik erkély is épült, ez azonban nem négyzetes, hanem háromszögletes.

20170816_164346.jpgA négyzetes és a háromszögletes erkély a vár északkeleti oldalán, jobb szélen a Hímes-torony látható

Bár korábban Hunyadi Jánosnak tulajdonították, azóta azonban nyilvánvalóvá vált, hogy szintén Mátyás uralkodása alatt, az 1480-as években épült meg a Vajdahunyad vár arculatát meghatározó, a palotaszárny nyugati, patakra néző oldalán a négy erkélyből – melyeket a nyugati homlokzaton függőlegesen kialakított négy masszív támpillér tart – álló erkélysor, valamint az erkélyeket összekötő folyosó.

20170816_155549.jpgAz Új-kapubástyától jobbra, a palotaszárny nyugati oldalán épült az erkélysor, a négy erkélyt folyosó köti össze

1479-ben Mátyás király Corvin Jánosnak, házasságon kívül született törvénytelen fiának adományozta Liptó és Hunyad örökös ispánságát, majd 1482-ben Vajdahunyad várát is, ezzel is hangsúlyozva, hogy őt tekinti örökösének.

Vajdahunyad várának sorsa a XV. század végén

Mátyás király halála után az 1490. június 17-én kelt farkashidai egyezség a várat örökjogon Corvin János birtokában hagyta meg, a liptói herceg azonban 1494-ben az erősséget tartozékaival együtt apja egykori hadvezérének, Kinizsi Pál országbírónak, temesi ispánnak és feleségének Magyar Benignának zálogosította el 10.000 forintért. Két évvel később, 1496-ban a zálogjog Bakócz Tamás egri püspökhöz (később esztergomi érsek) és rokonaihoz került, akik azonban nem tudták a várat birtokba venni többszörös bírói ítéletek dacára sem. 1504-ben meghalt Corvin János, egy évvel később pedig egyetlen fia, a gyermek Kristóf – akivel a Hunyadi-család utolsó férfitagja is sírba szállt –, majd 1508-ban lánya Erzsébet is, a várat pedig Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix örökölte meg.

116.bmpCorvin Kristóf és Corvin Erzsébet halálával kihalt a Hunyadi család

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/otodik-kotet-356E/hunyadi-csalad-hunyadi-3CEB/)

 

1508-ban a Bakócz rokonság kísérletet tett a vár átvételére, azonban a beiktatásra érkező erdélyi káptalant és az erdélyi vajda embereit Nagy György várnagy huszárjai élén úgy megriasztotta, hogy futva menekültek Hunyad vára alól, így odaveszett a Bakócz által kifizetett 10.000 forint. A várra végül Fragepán Beatrix II. Ulászló királytól (1490-1516) adománylevelet kapott, és a király közbenjárására 1509-ben feleségül ment II. Ulászló unokaöccséhez, Brandenburgi György őrgrófhoz. Ám Beatrix rövidesen meghalt, és 1510-ben már Brandenburgi György volt a Corvin-birtokok, köztük Vajdahunyad várának is a tulajdonosa. A várban ebben az időben nem történtek jelentős építkezések, 1500 körül nyithatták a Kis-loggiáról – mely az Új-kaputorony várudvarra néző oldalán épült és a Csigalépcső-tornyot kötötte össze az északi palotaszárny emeleti árkádjával (Mátyás-loggia) – a Csigalépcső-toronyba vezető ajtót.

20170816_163802.jpgBal szélen a Csigalépcső-torony, középen az Új-kaputorony a Kis-loggiával, míg jobbra az északi épületszárny emelete látható a Mátyás-loggiával

 

A következő bejegyzésemben Vajdahunyad várának a XVI. század elejétől 1620-ig ívelő történetét mutatom be, majd az 1620-tól napjainkig lezajlott események megírását követően a 2017 augusztusában a várban tett kirándulásunk, és az erősség egyes részeinek bemutatása lesz a téma.

Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi!
Mily lelkesűlés éget engemet!
Szivemnek hangos dobbanásai,
Beszéljetek ti ajkaim helyett.

Itten lakott, tán olykor épen itt
Gondolkodék e bástya tetején,
Innen tekintett a jövőbe ő,
Ahonnan most a multba nézek én.”

/Petőfi Sándor: Vajdahunyadon http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184901.htm/

Vajdahunyad várával kapcsolatos bejegyzések:

 

Hunyad váráról további képek megtekinthetők a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

Radu Lupescu: Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában (doktori disszertáció, 2006) http://doktori.btk.elte.hu/art/lupescu/diss.pdf

 

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1987)

 

http://www.oocities.org/zoliren2/vajdahunyad/vajdahunyad.htm

 

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://kirandulastippek.hu/del-erdely/vajdahunyad-vara

http://iroklub.napvilag.net/iras/24033

http://iroklub.napvilag.net/iras/24046

http://www.kastelyok-utazas.hu/Webalbum/Romania/Kolozsv%C3%A1r/Kolozsvar_D-nyugat/Vajdahunyad/index.html

http://delerdely.eloerdely.ro/media/book/schreiber-istvan-hunyadvar-huszonket-varura/hunyadvar-22-varura-opt-2.pdf

 

Bán Mór: Hunyadi sorozat

 

Hunyady József:  Hollós vitéz

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8213512641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dewer_ 2017.12.21. 11:21:58

Az egyik legszebb, történelmünkhöz kötődő vár. Ott járva megérint bennünket a történelem.
süti beállítások módosítása