Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Hősök tere - Millenniumi Emlékmű és a Hősök Emlékköve

A Világörökség része, valamint nemzeti emlékhely

2017. augusztus 15. - Egri Gábor

2016 decemberének első hétvégéjét Budapesten töltöttük, és az adventi vásárok felkeresését megelőzően metróztunk egy kicsit, egészen a kisföldalatti Hősök tere megállójáig. Az Andrássy út – amit a tiszadobi kastélyt építtető idősebb Andrássy Gyuláról neveztek el – egyenesen rávezetett minket a Hősök terére, nem kellett sokat barangolni, csak egy kereszteződésen kellett átmennünk. Mivel a Millenniumi Emlékmű, valamint a Városligeti-tó partján álló Vajdahunyad vára csak néhány száz méterre van egymástól, volt időnk mindkettőt alaposan körüljárni, és ebben a hideg sem akadályozott bennünket.

A forgalmas Dózsa György úton átjutva érkeztünk meg a hatalmas kiterjedésű Hősök terére, mely Budapest egyik leglátogatottabb helyszíne. Jobb oldalán a Műcsarnok, bal oldalán pedig az éppen felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum impozáns épülete emelkedik, míg a tér túlsó oldalán a Városliget húzódik.

hosok_szech_pecsa.jpgA Hősök tere és környezete az 1990-es évek végén (Kép: http://villamosok.hu/ikarusz/legifotok.htm)

Ybl Miklós Gloriettje

A mai Hősök terén, az Andrássy út végén 1868-ban egy hévizes kutat kezdtek fúrni, de csak kilenc évvel később találtak rá a hévízre 970 méterre a föld alatt. 1884-ben Ybl Miklós tervei alapján egy díszkút épült a kút fölé, amit Gloriettnek neveztek.

ybl_gloriett.jpgAz Andrássy út végén állt az Ybl Miklós tervei alapján épített Gloriett

(Kép: http://ybl.bparchiv.hu/gloriette-az-andrassy-ut-vegpontjaban)

A Gloriett 2,5 méter magas, hatszögletű terasz volt, amelyre két oldalt vezetett fel lépcső és egy zászlórúd állt a közepén.

gloriette.jpgA Gloriett 2,5 méter magas, hatszögletű terasz volt (Kép: http://www.btm.hu/?q=ybl)

Az 1896-os millenniumi országos kiállítás központi helyszíne a Városliget volt, ekkor épült fel a városligeti tavon átvezető állandó híd, valamint a híd előtt a kiállítás helyszínére vezető öt bejárat közül az Országos Kiállítás főbejárata.

millenniumi_kiallitas_fobejarat_1896.jpgAz Országos Kiállítás főbejárata (Kép: http://budapest-anno.blog.hu/2011/5)

Emiatt a Gloriettet el kellett bontani, Ybl alkotását a Széchenyi-hegyre helyezték át, ahol ma kilátóként funkcionál.

budapest-gloriette-kutja-ma.jpgA Gloriett napjainkban a Széchenyi-hegyen látható

(Kép: http://egykor.hu/budapest-xiv--kerulet/gloriette-kutja/203)

A Millenniumi emlékmű

A kiállítást követően a főbejáratot lebontották, és Wekerle Sándor miniszterelnök Schickedanz Albert építészt – aki később a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum épületeit is tervezte Herzog Fülöp Ferenccel –, valamint Zala György szobrászt bízta meg egy állandó Millenniumi emlékmű (Ezredévi emlékmű) tervezésével, mely a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának állít méltó emléket. A tervek szerint megépített emlékmű egy három részből – két félköríves oszlopcsarnokból, valamint az előttük, középen kialakított magasba törő, talpazaton elhelyezett oszlopból – álló szoborcsoport, a kő részei hamar elkészültek, azonban a szobrok csak később kerültek a helyükre.

20161203_153936_richtone_hdr.jpgAz emlékmű három részből áll

A középső szoborcsoport

Középen a 36 méter magas oszlopon a kitárt szárnyú Gabriel arkangyal 480 cm-es szobra áll – mely elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját –, aki bal kezében kettős keresztet, jobbjában pedig a Szent Koronát tartja.

87840664.jpgA kitárt szárnyú Gabriel arkangyal (Kép: http://www.panoramio.com/photo/87840664)

Az Ószövetségben Gabriel magyarázta el Dániel próféta látomásának értelmét, egyes apokrif iratok szerint ott volt Szodoma és Gomorra elpusztítói között, ő az Úr előtt álló hét főangyal egyike, de az igazság angyalaként és az Édenkert őrzőjeként is emlegetik. A legenda szerint III. Ottó német-római császár és II. Szilveszter pápa a lengyel uralkodónak akarta adni Attila koronáját. A pápa azonban álmot látott, amelyben megjelent neki Gabriel arkangyal, és figyelmeztette, hogy a koronát ne a lengyel királynak, hanem annak a követnek adja oda, aki másnap reggel érkezik hozzá. Másnap korán reggel István magyar fejedelem követe, Asztrik apát érkezett lóháton és kérte a koronát. Ekkor a pápa megáldotta azt, és küldött mellé egy apostoli keresztet, valamint egy levelet, amelyben Istvánt apostoli jogokkal ruházta fel. A szobor kezeiben látható korona és kettős kereszt ezt az álmot jelképezik. Az oszlop talpánál a hét honfoglaló vezér lovas szobra látható bal oldalon Tétény vagy Töhötöm, Ond, Kond, jobbra pedig Tas, Huba és Előd, míg élükön Árpád vezér áll.

20161203_155049_richtone_hdr.jpg

20161203_155216_richtone_hdr.jpgA hét honfoglaló vezér lovas szobra

Hősök emlékköve

A szoborcsoport előtt helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét (akkoriban Hősök országos emlékköve), melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Az eredeti kő a második világháborúban megsérült, majd a kommunista pártvezetés megsemmisítette és csak 1956 tavaszán került újra a helyére a Gebhart Béla tervei nyomán készült 2,4 méter széles és 4,5 méter hosszú monolit kődarab katonai tiszteletadás keretében. 1932-ben kapta a tér a Hősök tere nevet az emlékkőnek köszönhetően.

20161203_155129_richtone_hdr.jpgA Hősök emlékköve a szoborcsoport előtt

A Hősök emlékköve és Árpád vezér szobra között egy fémlap rejti az 1800-as évek második felében fúrt hévizes kutat.

A tér 1937-ben díszburkolatot kapott

A Millenniumi emlékmű környéke kezdetben park volt, a mellette található Városligethez hasonlóan dús lombú fák, bokrok, virágágyások, szökőkutak és sétányok övezték a szoborcsoportokat.

budapest-xiv-kerulet-hosok-tere-_8.jpgA Millenniumi emlékmű környéke kezdetben park volt

(Kép: http://egykor.hu/budapest-xiv--kerulet/hosok-tere/3081)

1938-ban Budapesten rendezték a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, és a jelentős vallási esemény egyik helyszíne a Hősök tere lett, ezért az 1937-ben a tömegek felvonulására alkalmas díszburkolatot kapott.

hosok_tere_30_as_evek.jpgA tér 1937-ben díszburkolatot kapott

(Kép: http://budapest-anno.blog.hu/tags/h%C5%91s%C3%B6k_tere)

A Gabriel arkangyalt és a honfoglaló vezéreket ábrázoló szoborcsoport mögött két, eklektikus stílusban épült félköríves oszlopcsarnok alkotja még a Millenniumi emlékművet. A két kollonád 85 méter széles, 25 méter mély, magasságuk 13 méter és a két oszlopcsarnok között 20 méter a távolság. Sarokpilléreiken, belül, egymással szemben, a két kolonnád tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijai – a Háború a bal oldali, míg a Béke a jobb oldali oszlopcsarnok belső felén –, kívül, az Andrássy út felé néző oldalon pedig a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak, előbbi a bal, míg utóbbi a jobb oldalon.

20161203_155223_richtone_hdr.jpgA bal oldali kollonád...

20161203_155037_richtone_hdr.jpg...és a jobb oldali oszlopcsarnok

Az oszlopcsarnokokban a bal oldalon hét, a jobb oldalon pedig hat magyar király – Hunyadi János nem volt király, hanem az ország kormányzója – 2,8 méteres bronzszobrát helyezték el, továbbá mind a tizennégy szoborfülke kőlábazatán történelmi dombormű látható, amely az adott személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolja.

A bal oldali oszlopcsarnok

A bal oldali oszlopcsarnok szobrai és domborművei – egy kivételével – ugyanazok most is, amelyeket eredetileg, az 1900-as évek elején felállítottak. Ebben a részben találhatjuk öt Árpád-házi, valamint két Anjou uralkodónkat. Balról az első szobor – mely Senyei Károly alkotása – Szent István királyt (1000-1038) ábrázolja és 1911-ben helyezték el a szoborfülkében.

20161203_154216_richtone_hdr.jpgÁllamalapító Szent István király szobra

A szobor alatt a dombormű azt jeleníti meg, mikor István 1000. karácsonyán megkapta a koronát a pápától. Szent István mellett Szent László király (1077-1095) bronzszobra látható, ami Telcs Ede műve és szintén 1911-ben állították fel.

20161203_154227_richtone_hdr.jpgSzent László király

Alatta a dombormű jelenetében László legyőzi a leányrabló kun vitézt. A sorban következő király, Könyves Kálmán (1095-1116), szobrának – melyet már 1906-ban felállítottak – elkészítője Füredi Richárd, míg a dombormű Antal Károly alkotása és a boszorkányégetés betiltását ábrázolja.

20161203_154246_richtone_hdr.jpgKönyves Kálmán király

Negyedikként látható II. András király (1205-1230) 1912-ben elhelyezett szobra, aminek készítője Szent István király szobrához hasonlóan Senyei Károly, a király a kezében tartja az Aranybullát.

20161203_154308_richtone_hdr.jpgII. András király és az Aranybulla

A dombormű a király Szentföldre vezetett keresztes hadjáratát jeleníti meg. II. András balján fia, IV. Béla király (1235-1270) kapott helyet – aki az utolsó az öt Árpád-házi király közül –, az ő szobrát Köllő Miklós alkotta és 1905-ben már a helyén állt.

20161203_154332_richtone_hdr.jpgIV. Béla király, a második honalapító

A dombormű nem is ábrázolhat mást az ő esetében, mint a muhi csatát és a tatárjárást követő második honalapítást, az ország újjáépítését. Az első oszlopcsarnok utolsó két helyén két Anjou uralkodó: I. Károly király (1308-1342) és fia, Nagy Lajos király (1342-1382) kapott helyet, előbbi szobra Kis György alkotása és már 1905-ben kihelyezték, míg Nagy Lajos szobra – amit Zala György készített el – csak 21 évvel később 1926-ban, mint az utolsóként elkészült szobor került a helyére. I. Károly király a mai magyar köztudatban Károly Róbert néven szerepel, holott a középkor folyamán sosem említették így, ő maga is I. Károly néven bocsátotta ki a királyi okleveleket. Az Anjou uralkodót Caroberto néven keresztelték meg Nápolyban, innen eredhet a későbbi hibás és történelmileg hiteltelen Károly Róbert elnevezés.

20161203_154401_richtone_hdr.jpgAnjou I. Károly király

Érdekesség, hogy az I. Károly alatt látható domborműnek nincs felirata, ugyanis az az 1278-as második morvamezei csatát ábrázolja, azonban akkor IV. Kun László (1272-1290) volt a magyar király és ő vett részt a csatában, nem pedig I. Károly. A bal oldali oszlopcsarnok jobb szélén elhelyezkedő Nagy Lajos szobra alatti dombormű a lovagkirály 1347-es Nápolyi bevonulását jeleníti meg.

20161203_154453_richtone_hdr.jpgNagy Lajos király

A bal és a jobb oszlopcsarnokban látható mind a tizennégy dombormű eredetileg Zala György műve volt, a bal oldaliak közül, a Könyves Kálmán alatti, Dalmácia meghódítását ábrázoló domborművét azonban később lecserélték a boszorkányégetés betiltásának jelenetére, amit Antal Károly készített el, míg a jobb oldaliak közül mára csak a két Hunyadi alatti dombormű alkotója Zala György.

A jobb oldali oszlopcsarnok

Térjünk át a jobb oldali kollonádra, amelynek szobrai kalandosabb történettel rendelkeznek, mint a bal oldali oszlopcsarnok lakói. Eredetileg két Hunyadinak, Jánosnak és Mátyásának, valamint öt Habsburg uralkodónak került erre a részre szobra, azonban ma csak az első két szobor látható az eredeti helyén. Bal szélen áll a híres törökverő, Hunyadi János szobra, melyet Margó Ede készített és 1906-ban került a mai helyére.

20161203_154607_richtone_hdr.jpgHunyadi János kormányzó

A domborművön szereplő jelenet az 1456-os nándorfehérvári diadalt ábrázolja, ahol Hunyadi megállította a török hódítókat. Mellette kisebbik fia, Hunyadi Mátyás király (1458-1490) áll, kinek szobra – Zala György munkája – 1905-ben lett felállítva, míg a dombormű a királyt jeleníti meg a tudósai körében.

20161203_154700_richtone_hdr.jpgMátyás király, az igazságos

A két Hunyadi után következett az öt Habsburg uralkodót ábrázoló szobor. I. Ferdinánd (1526-1564) szobrát Margó Ede készítette és 1905-ben lett felállítva, domborművén Eger várának híres, 1552-es török ostroma volt látható, mely jelenleg az egri várban van elhelyezve.

zala_gyorgy_az_egri_var_vedelme_1552.jpgA Zala György által készített dombormű

(Kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/16/Zala_Gy%C3%B6rgy_Az_egri_v%C3%A1r_v%C3%A9delme_1552.jpg)

A következő a sorban III. Károly 1912-ben elhelyezett szobra volt (1711-1740), ami Telcs Ede alkotása, alatta a zentai csatát ábrázoló domborművel. Ez a csata – ahol Savoyai Jenő herceg vezetésével az egyesült európai keresztény seregek döntő csapást mértek a török seregre – azonban 1697-ben volt, még I. Lipót (1657-1705) uralkodása idején. Károly mellett lánya, Mária Terézia (1740-1780) szobra állt, aminek készítője Zala György volt és 1911-ben foglalta el a helyét a szoborfülkében. Alatta a vérüket és életüket felajánló magyar nemes urak jelenete – „Vitam et sanguinem pro rege nostra Maria Theresia” – volt látható a domborművön. A negyedik Habsburg uralkodó – a magyar trónt mindössze két évig elfoglaló – II. Lipót (1790-1792) volt, akinek szobrát, Füredi Richárd alkotását, 1905-ben az emlékműnél felállították. Az ő fontos érdeme volt a Szent Korona Budára történő visszaküldése, melyet még testvére, II. József (1780-1790) vitetett Bécsbe 1784-ben, ezt ábrázolta a dombormű. Az utolsó Habsburg uralkodó ki is lehetne más, mint az emlékmű elkészítésének idején is uralkodó Ferenc József (1848-1916)? Az ő szobra – melyet Zala György készített – került a jobb oldali oszlopcsarnok jobb szélére 1906-ban. Alatta a domborművön a kiegyezést követő, 1867. július 8-ai koronázása volt látható. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején – mikor még nem is volt teljesen elkészülve a kompozíció, hiszen Nagy Lajos szobra csak 1926-ban került a helyére – az öt Habsburg szobrot leemelték a helyükről, közülük Ferenc József szobrát össze is törték. Május elsejére pedig vörösbe burkolták a teret. A Tanácsköztársaság bukását követően a Habsburg szobrokat visszaállították korábbi helyükre, Ferenc Józsefnek pedig egy új szobra készült – szintén Zala György alkotása –, amelyen már nem magyar katonai egyenruhában ábrázolták a császárt és királyt, hanem a Szent István-rend öltözékében.

img_0202.jpgA jobb oldalon eredetileg öt Habsburg uralkodó szobra állt

(Kép: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-erdekesseg-a-hosok-tere-multjarol/)

A második világháború során az emlékmű bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje behorpadt, míg Mária Terézia szobrának alsó része – a szoknyája és a lába – szintén megrongálódott. A kommunista hatalomátvételt követően egyesek a sérült emlékmű – mint a letűnt kor emlékének – teljes lebontását szorgalmazták, de szerencsére erre nem került sor. Az épségben maradt két Habsburg szobor, I. Ferdinánd és III. Károly szobra, valamint a domborműveik is lekerültek az emlékműről, ahova öt új szobrot – a magyar függetlenségért küzdő vezetők szobrait – állítottak. A Kodály Köröndről 1958-ban átszállították Bocskai István és Bethlen Gábor szobrát, így őket láthatjuk ma a két Hunyadi mellett. Bocskai szobrát Holló Barnabás készítette el 1903-ban, míg az alatta látható dombormű – mely Bocskai hajdúit ábrázolja, harcban a császári zsoldosokkal – Marton László munkája.

20161203_154735_richtone_hdr.jpgBocskai István erdélyi fejedelem

Bethlen Gábor – kinek szobrát 1902-ben alkotta meg ifj. Vastagh György – domborművén az erdélyi fejedelem tűnik fel, miközben szövetséget köt a csehekkel.

20161203_154803_richtone_hdr.jpgBethlen Gábor erdélyi fejedelem

A Kodály Köröndön, ahol Bocskai és Bethlen szobra állt Zrínyi Miklós és gróf Pálffy János mellett, egyedül csak a Zrínyi szobor maradt – a Pálffy szobrot eltávolították –, de nem sokáig, mert rövidesen a drégelyi hős Szondi György, Vak Bottyán generális és a költő Balassi Bálint szobrai kerültek oda. A Hősök terén viszont fennmaradt még három hely, ahova új szobrokat és domborműveket kellett készíteni, a régiek stílusában. Thököly Imre kuruc vezér és erdélyi fejedelem áll Bethlen Gábor balján, a szobrot és a domborművet – mely az 1679-es szikszói harcot jeleníti meg, ahol Thököly kurucai legyőzték a labancokat – 1954-ben alkotta Grantner Jenő.

20161203_154842_richtone_hdr.jpgThököly Imre

Az utolsó két szobornak – melyek II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost mintázzák – és domborműnek a létrehozója volt Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1955-ben.

20161203_154911_richtone_hdr.jpgII. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc domborművén azt láthatjuk, ahogy az Esze Tamás vezette jobbágysereg fogadja a lengyelektől hazatérő fejedelmet, míg Kossuth Lajos domborműve az alföldi nép fegyverbe hívását ábrázolja.

20161203_154945_richtone_hdr.jpgKossuth Lajos

A Hősök tere napjainkban

A Hősök tere gyakorta volt helyszíne tömeges rendezvényeknek, valamint számos tüntetésnek és politikai nagygyűlésnek, többek között 1989. június 16-án itt volt Nagy Imre és mártírtársai újratemetése előtti felravatalozása.

hc591sc3b6k-tere-1953-k-16748.jpgMájus 1-jei felvonulás a Rákosi-korszakban

(Kép: https://elismondom.wordpress.com/2013/06/05/budapesti-mozaik-varosliget-a-hosok-tere-es-a-felvonulasi-ter-kozott/)

c_az198906160295.jpgEmlékezés Nagy Imrére és mártírtársaira 1989-ben

(Kép: http://www.hirado.hu/2017/06/16/megemlekezesek-nagy-imre-es-martirtarsai-kivegzesenek-es-ujratemetesenek-evfordulojan/)

A Hősök tere az Andrássy úttal együtt a Világörökség része, továbbá az Országgyűlés 2001-ben a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Millenniumi Emlékművet és a Hősök Emlékkövét – melyek 2000/2001-ben teljes rekonstrukción estek át –, utóbbinak ekkor került az oldalára a következő felirat: „Hőseink emlékére.” A megmaradt négy Habsburg szobrot (II. Lipóté megsemmisült) először a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának raktárába, majd onnan Sülysápra szállították.

ferenc_jozsef_habsburgok_bp_galeria_telepen.jpgA megmaradt Habsburg szobrok

(Kép: http://valasz.hu/itthon/szavazzon-legyen-szobra-magyarorszagon-ferenc-jozsefnek-120744)

Mária Terézia szobrát a rendszerváltást követően elsőként 2002-ben restaurálták, amit követően a Szépművészeti Múzeum aulájában volt látható, majd 2011-ben Gödöllőre vitték át a Grassalkovich-kastély kertjébe.

2011_terezia12.jpgMária Terézia szobra Gödöllőn

(Kép: http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=664)

2006-ban Sülysápról restaurálásra előhozták Ferenc József, III. Károly és I. Ferdinánd szobrait is.

hosok_tere_este_php.jpgA Hősök tere az Andrássy úttal együtt a Világörökség része

(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/hosoktere_/)

 

Végül két légi felvétel a térről és Budapestről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/budapest.ikonikus.helyei.hosok.tere

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-erdekesseg-a-hosok-tere-multjarol/

http://www.hosoktere.eoldal.hu/cikkek/milleneumi-emlekmu-tortenete/szoborcserek.html

http://mult-kor.hu/20101119_decemberben_erkezik_maria_terezia_szobra

http://budapest-anno.blog.hu/2011/05/24/a_millenniumi_kiallitas_andrassy_uti_fobejarata_1896_ban

http://budapest-anno.blog.hu/2011/04/27/a_hosok_tere_a_30_as_evekben

https://mindenamieger.blogspot.hu/2016/08/az-egri-var-vedelme-1552.html

http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/korond_kodaly_andrassy_hosok_tere_kisfoldalatti/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6612732836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása