Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Pilisszentléleki pálos kolostorrom

Egy kolostor maradványai a Dobogó-kő közelében

2017. augusztus 26. - Egri Gábor

A Pilisben található kolostorok felfedezésével kapcsolatos kirándulásunk második állomása – a dömösi prépostság meglátogatása után – a hegység szívében található Pilisszentlélek község határában található pálos kolostorrom volt. Esztergomot a 11-es főúton értük el, majd az Árpád-kori fővárost a Dobogókői úton hagytuk el, mely a Szentléleki-patak mentén kanyarog egyre magasabbra hágva az egykori pilisi ősvadonban. Erről az útról balra kellett letérni a Hunyadi János utcára, ami bevezetett minket Pilisszentlélekre, ami az ország egyik legkisebb lélekszámú községe, és ahol nemrég A mi kis falunk című sorozatot forgatták.

A Pilis és a Visegrádi-hegység között, a Szentléleki völgymedencében fekvő település a Pilisi Tájvédelmi Körzet, illetve Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

szentlelek-masolata.jpgPilisszentlélek kis községe (Kép: http://pilisszentlelek.eu/page/4/)

A Hunyadi János utcáról a harmadik utcába kellett letérni bal kéz felé, ami elvezetett minket egészen a pálos kolostor romjaihoz.

pilisszentlelek_legifoto2.jpgA pilisszentléleki pálos kolostor romjai

(Kép: http://erdokerulo.blog.hu/2013/04/05/palos_kolostor_romja_pilisszentlelek)

Pálosok a Pilisben

Pilisszentlélek már az őskorban is lakott hely volt, az Árpád-korban pedig királyi vadászterület.

medharthunt-2.jpgA pilisi ősvadon az Árpád-korban kedvelt vadászterület volt

(Kép: http://www.renvisegrad.hu/blog/a-vadaszat-a-legnemesebb-kozepkori-sportok-egyike/)

A tatárjárás ezt a vidéket sem kímélte, a muhi csatában győztes mongolok csak Esztergom kővárával nem boldogultak, a várost, valamint Budát (Óbudát) és Pestet is elpusztították. Özséb esztergomi kanonok a tatárjárást követően, 1246-ban szétosztotta a vagyonát és az esztergomi érsek engedélyével a pilisi remeték közé vonult – a mai Pilisszentlélek déli határában a Csévi szirtek alatt található "hármas barlang"-nál telepedett meg –, majd egy közösséget létrehozva hat társával a barlangoktól nem messze felépítette a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és a hozzá tartozó monostort, mely a Pálos Rend bölcsője lett. A kutatók jelenleg ezt az őskolostort a Kesztölchöz tartozó Klastrompusztán feltárt romokkal azonosítják, bár egyes vélemények szerint a Szentkereszt monostor és templom Pilisszántón állhatott, ahol 2000-ben megtalálták a Pálos Keresztes Követ. Az Árpád-házi királyok egyik kedvelt vadászterülete volt a vadban gazdag pilisi ősrengeteg, vannak, akik azt állítják, hogy a koronázó város, Fehérvár is a Pilisben állt egykor, de ezt a történészek többsége nem fogadja el.

A pilisi Szentlélek kolostor alapítása

Az Esztergom felé nyíló, Dömöshöz közel eső Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház (palatium), melyet a hozzá tartozó területtel IV. Béla király (1235-1270) 1263-ban a szentkereszti pálosoknak adott. 1287-ben IV. Kun László király (1272-1290) a Pilis tisztásán lévő "Benedekvölgye" nevű helyet az épülettel együtt ismét a pálosoknak – név szerint Hévízi Péter remetének és társainak – adományozta, hogy ott kápolnát és kolostort építsenek. Egyúttal meghagyta a közeli Szentkereszt kolostor perjelének, Benedeknek – aki Özséb 1270-ben bekövetkezett halálát követően a rendfőnök volt –, hogy azt saját kolostorából népesítse be. Az új kolostort és templomot a Szentlélek tiszteletére szentelték fel, ezért hívták később pilisi Szentlélek kolostornak. (Egy korábbi bejegyzésemben már bemutattam a Bükkben található Szentlélek pálos kolostort, amit 1313-ban alapítottak.) A XIV. század elején áthelyezték a Pálos Rend központját a pilisi Szentkereszt kolostorból Budaszentlőrincre. 1323-ban I. Károly király (1308-1342) is járt a szentléleki épület falai között, akivel Miklós és Prichold szerzetes aláíratta a kolostor alapításáról szóló oklevelet.

20161203_154453_richtone_hdr.jpgNagy Lajos király 1378-ban a nagyhetet a pilisi szentléleki kolostorban töltötte

1378-ban pedig I. Károly fia, Nagy Lajos király (1342-1382) – a Pálos Rend első nagy jótevője, aki megszerezte Remete Szent Pál testereklyéjét, amit Budaszentlőrincen helyeztek el – töltötte a nagyhetet a szentléleki kolostorban, aki ekkor megerősítette elődei által a kolostornak tett adományokat, s újabb birtokkal adományozta meg a pálos szerzeteseket. 1409-ben Csupor Pál – György fia – a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt állított a templomban, s annak fenntartására birtokot adományozott a kolostornak, mely a XV. század során tovább virágzott.

A kolostor pusztulása a török korban

Az utolsó okirat a kolostorral kapcsolatban 1512-ből származik, ekkor Lőrincz perjel neve bukkan fel. A kolostor az előkerült érmeleletek tanúsága szerint a mohácsi csatát követően – mikor a győztes török sereg Budáig feldúlta az országot – már 1526 után elpusztult. Miután a törökök 1541-ben csellel elfoglalták Budát, majd két évre rá elesett Esztergom is, a környék végleg elnéptelenedett, a szentléleki kolostor mindenkitől elfeledetten romba dőlt. A törökök kiűzését követően 1703-ban a pálosok üveges mestert telepítettek Szentlélekre. András mester volt a szentléleki völgy első lakója a középkor után, akit mestersége révén Hutás Andrásnak neveztek. A pálosok Felsőelefántból (Nyitra megye) 1740 körül telepítettek a területre tótokat, majd az 1830-as években Gömör vármegyéből érkeztek új lakosok. A község lélekszáma 200-500 fő között mozgott, a falu lakóinak fő foglalkozása a mészégetés volt, de sokan foglalkoztak fakitermeléssel, szőlőtermesztéssel is. Az egykori kolostor helyreállítására azonban nem került sor, mivel 1786-ban II. József eltörölte a Pálos Rendet.

A kolostor egy részének feltárása

A XVIII-XIX. században a kolostornak és a templomnak még jelentős rommaradványai voltak láthatók, köveit azonban építkezésekhez hordták el. A romterületen már folyt feltárás Erdőssy Ferenc pilisszentléleki plébános és Reviczky Elemér esztergomi főszolgabíró vezetésével 1928-33 között, melynek során az épületek elhelyezkedése nagy vonalakban tisztázódott. 1985-1992 között került sor a templom, a kolostor, a kerítőfal keleti része és a déli melléképület föltárására, melyet állagmegóvás, felfalazás és részleges visszaállítás követett. A külön északi épület, illetve a kerítőfal nyugati szakasza a kaputoronnyal még feltáratlan. Nem messze a romoktól Pilisszentlélek alatt, a szentléleki patak völgyében a kolostor halastavának maradványai rejtőznek.

96676945.jpg Pilisszentlélek festői környezetben fekszik (Kép: http://static.panoramio.com/photos/large/96676945.jpg)

Körülvettek bennünket a Pilis erdővel borított hegyei, megnyugtató csendben közeledtünk a falu felől a hajdani pálos kolostor romjai felé.

20170609_155730.jpgÚtban a kolostor romjai felé

Sokan úgy tartják, hogy a közeli Pilisszentkereszthez tartozó Dobogó-kőn található a Föld szívcsakrája (nem véletlenül ez a neve: itt dobog a Föld szíve), a régi magyarok szerint az Ég és a Föld ezen a helyen ér össze. Vannak akik energiával feltöltődni térnek vissza a hegyek közé, ahova például Szent László király (1077-1095) vadászni és pihenni járt. Ez a környék a világtól elvonulni vágyó szerzetesek számára ideális volt, mivel a királyi területen nem telepedhetett meg akárki, ahhoz engedélyre volt szükség, így a magányra vágyó remetéket nem zavarta semmi.

20170609_155921.jpgEz a környék a világtól elvonulni vágyó szerzetesek számára ideális volt

Megpróbáltam egy kicsit átérezni, hogy az egykori pálos szerzetes mit érezhetett, mikor kinézett cellája ablakán és a végtelen csendben, amit csak az erdő neszei zavartak meg, a Fekete-hegyet, vagy a másik oldalon ég felé nyúló Ráró-hegyet szemlélte.

20170609_160356.jpgA romok közelében az embert megszállja a nyugalom

Szerencsére nyugodtan elmélkedhettem, mivel rajtunk kívül nem járt kiránduló a romoknál. A szentléleki kolostor temploma egyszerű alaprajzú: egy nem túl nagy négyzetes hajó, tőle keletre a főszentély szintén négyzetes alaprajzzal és hozzá északról csatlakozva egy sekrestyekápolna.

20170609_160226.jpgA kolostor alaprajza

20170609_160208.jpg

20170609_160423.jpgA kolostor templomának maradványai keletről nézve

20170609_160603.jpgBejárat a templom hajójába nyugati irányból

20170609_160509.jpgA főszentély és a hozzá északról csatlakozó sekrestyekápolna

Ily módon a szentély részek szélesebbek lettek, mint maga a templomhajó. Mind a hajóban, mind a főszentélyben, mint a sekrestyekápolnában áll egy-egy oltár.

20170609_160615.jpgA hajóban (előtérben) és a főszentélyben (hátul) álló oltárok

20170609_160717.jpgA sekrestyekápolnában (jobbra) és a főszentélyben (balra) álló oltárok

A templom hajójától egy folyosó vezetett az attól északra kialakított káptalanterembe.

20170609_160515.jpgA templomhajótól északra állt a káptalanterem

A folyosó mellett lépcsőház maradványaira bukkantak, mely azt bizonyítja, hogy a kolostor emeletes lehetett. Valószínűleg az emeleten voltak a szerzetesek hálótermei. A folyosó másik oldalán egy szoba maradványai kerültek elő, ahol a feltárás során kályhaalapozásra bukkantak a régészek. A káptalanteremből a nyugati szárnyba lehet jutni, míg a káptalanteremtől északra az ebédlő állt.

20170609_160724.jpgA káptalanteremtől északra található ebédlő maradványai

20170609_160551.jpgA nyugati szárny, ahova a káptalanteremből lehetett jutni

20170609_161130_richtone_hdr.jpgA templom bejárata és a nyugati szárny

Az északi szárny helyiségeinek funkciója nem ismert, ott további ásatásokra van szükség, valamint a nagyméretű kerengőépület maradványai sem kerültek még elő a föld alól.

20170609_160738.jpgAz északi szárnyban további ásatásokra van szükség

20170609_160829.jpgA kolostor romjai az északi szárnyból nézve ...

20170609_160925.jpg... és északnyugati irányból

A kolostort kerítőfal vette körbe, melynek keleti része látható, a nyugati részének feltárása viszont a jövő feladata. A templom és a kolostor épületegyüttesétől kissé távolabb, déli irányban öt műhely sorakozott, melyek alapjai szintén feltárásra kerültek.

20170609_160453.jpg

20170609_161201_richtone_hdr.jpg

20170609_155952.jpgMűhelyek a déli oldalon

Miután végigjártuk az elég nagy területen épült kolostor romjait, visszaindultunk a kocsihoz, hogy aztán folytassuk utunkat Pilisszentkereszt felé, ahol egy ciszterci apátság romjait néztük meg.

20170609_161006.jpgEgy utolsó pillantás a romokra

A Pilisszentléleki pálos kolostorról még több kép megnézhető a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két légi felvétel a romokról és a Dunakanyarról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://pilisszentlelek.eu/tag/palos-kolostor/

http://www.kirandulasok.com/2012/06/pilisszentlelek-hut-palos-kolostor.html?m=1

http://www.dobogokokirandulas.hu/Pilisszentleleki_Palos_kolostor

https://www.google.hu/amp/s/regitemplomok.wordpress.com/2016/04/02/esztergom-pilisszentlelek-palos-kolostor-romja/amp/

http://m.origo.hu/utazas/magyarorszag/20151106-10-magyar-kolostorrom-amelyet-erdemes-megnezni.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3812771988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása