Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Nagyvázsonyi pálos kolostorrom

A vázsonyi Szent Mihály pálos kolostor története

2018. február 11. - Egri Gábor

Vázsonykő várának – vagy ismertebb nevén a nagyvázsonyi Kinizsi várnak – meglátogatását követően visszasétáltunk a temetőnél hagyott kocsinkhoz, majd onnan nyugati irányba indultunk el egy földúton. A pálos kolostor romjait nem nehéz megtalálni, nem kell sokat gyalogolni, a maradványokhoz vezető utat – mely rövidesen beváltott a fák közé – táblák jelzik.

20170802_104258.jpgA nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostor romjai 2017 nyarán

20170802_105537.jpgA temetőtől ezen az úton indultunk el nyugati irányba

20170802_105533.jpgA kolostorhoz vezető utat táblák jelzik

20170802_105129.jpgRövidesen beváltottunk a fák közé

Miután elhaladtunk egy kút mellett, majd az aljnövényzet között egyre több – az egykori kolostorból származó – kődarab tűnt fel, biztosak lehettünk abban, hogy már közel járunk a célunkhoz.

20170802_105022.jpgElhaladtunk egy kút mellett

20170802_105036.jpgAz aljnövényzet között egyre több – az egykori kolostorból származó – kődarab tűnt fel

Hirtelen bukkant elénk a tisztáson álló impozáns kolostorrom, melynek északnyugati sarkán értünk ki a fák közül.

20170802_104052.jpgA kolostorrom északnyugati sarkán értünk ki a fák közül

A templom, és a hozzá nyugatról csatlakozó kolostorépület egyes részei az ég felé nyúlva még büszkén hirdetik a letűnt korok dicsőségét, míg máshol csak a falak alapjai látszanak. A nagyvázsonyi pálos kolostornak sajnos nem túl hosszú a története, az alapításától számított 70 éven belül felrobbantották, köveit a vázsonykői vár megerősítéséhez, valamint egyéb építkezésekhez hordták el. De ebben a hét évtizedben is jelentős történések zajlottak a templom és a kolostor falai között, így aki Nagyvázsonyban jár, annak érdemes felkeresni a tisztáson álló romokat, és egy rövid időre átadni magát a múlt szellemeinek.

A pálos kolostor alapítása

A kolostor építését valószínűleg már az 1470-es években elkezdték, erre utal az 1483. május 5-én kelt alapítólevél, melyben Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs egy már épülőben lévő kolostort említenek. Kinizsi abban az időben Mátyás király (1458-1490) kedvelt híve és híres hadvezére volt, aki a különböző sikeres hadjáratoknak és a persze király kegyének köszönhetően tekintélyes vagyonra tett szert. Az 1479-es kenyérmezei diadal után is bőséges hadizsákmány juthatott neki, amire abból következtethetünk, hogy a csatában részt vett másik hadvezér, ecsedi Báthori István erdélyi vajda, a rá eső részből két templomot – a mai nyírbátori református és minorita templomokat – is építtetett a családi központnak számító Bátorban. Kinizsi idejében Nagyvázsonyban is jelentős építkezések folytak, Vázsonykő várát kibővítették, átalakították és megerősítették, átépítették a falusi plébániatemplomot és a vártól nem messze felépült az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak a kolostora.

nagyvazsony_palosok.jpgA vázsonyi pálos kolostort Kinizsi Pál és Magyar Balázs alapította 1483-ban

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1los_kolostor_(Nagyv%C3%A1zsony)

Kinizsi minden bizonnyal Mátyás reneszánsz udvarában ismerkedett meg a fehér barátokkal, akiket az uralkodó bőkezűen támogatott, és szívesen kereste fel a budaszentlőrinci központjukat. Kinizsi Pál és Magyar Balázs családi temetkezőhelynek szánták a vázsonyi kolostort, melyet gazdag adományban részesítettek. Később a környékbeli nemesek, és Kinizsi Pál özvegye, Magyar Benigna is pártolta a pálosokat, akiknek kolostorához falvak, halastavak, malmok és puszták tartoztak. Az 1480-as évek közepére felépült a Szent Mihály tiszteletére szentelt, késő gótikus kolostortemplom, és pálos szerzetesek érkeztek a közeli tálodi kolostorból.

20170802_114044.jpgA kolostorhoz falvak, halastavak, malmok és puszták tartoztak

 

Kinizsi Pál sírja

1494. november 24-én meghalt Kinizsi Pál, akit a vázsonyi kolostortemplomban helyeztek végső nyugalomra, 1508-ban pedig Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot temették el a Szent Mihály templomban.

20170802_104443.jpg

20170802_104423.jpgKinizsi Pál és Horváth Márk sírjának helye a kolostor templomában

A régészeti ásatások során mindkettejük sírját feltárták, Kinizsi vörösmárvány sírköve ma a nagyvázsonyi vár kápolnájában, míg Horváth Márk sírköve a kápolna alatti boltozott pincében berendezett kőtárban látható.

A vázsonyi kódexek

A nagyvázsonyi kolostor fontos kulturális központ lehetett, falai között könyvkötő műhely is működött, melynek létére a feltárások során derült fény. Virágkorában 20-25 szerzetes élt és munkálkodott a kolostorban, többen közülük könyvmásolással foglalkoztak. A vázsonyi pálosok nem csak más kolostorok, hanem világi személyek számára is készítettek kódexeket. Fontos helyet foglalnak el a magyar nyelvemlékeink sorában a Festetics-, valamint a Czech-kódex néven fennmarad színes iniciálékkal gazdagon díszített, magánhasználatra készült imádságos könyvek. Mindkét kódexet a nagyvázsonyi pálos kolostorban másolták Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna részére. A Festetics-kódex 1492-1494 táján készülhetett, mivel olvasható benne a "Pál uram betegségéről szerzett imádság", Kinizsi Pál pedig 1492-ben betegedett meg, majd 1494-ben távozott az élők sorából, így az imádságos könyvet e két időpont között másolhatták a pálos szerzetesek.

hub1_festetics_mny73_p002b.jpgA Festetics-kódex 1492-1494 táján készülhetett

(Kép: http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/festeticskodex)

A kódex a Festetics család keszthelyi kastélyából került az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményébe, innen ered a neve. A Czech-kódexet 1513-ban egy Fráter M. nevű pálos szerzetes másolta szintén Magyar Benigna részére a nagyvázsonyi kolostorban. A másoló fráter minden bizonnyal ismerte az úrnőnek 1493-ban ajándékozott imakönyvet, ezért annak kiegészítéseképpen válogatta össze az imádságokat. A kódexet 1833-ban Czech János győri polgármester fedezte föl az érsekújvári ferencesek könyvtárában, a nevét innen kapta. 1851-ben ajándékozás útján került a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárába.

czech.jpgA Czech-kódex is a vázsonyi kolostorban készült 1513-ban

(Kép: http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/czechkodex)

Az 1516-os Gömöry-kódexet a Nyulak-szigetén (a mai Margit-sziget) élő, Krisztina nevű domonkos apáca megrendelésére készítették. A kézirat tizenegy különböző ember munkája, a kódex imádságait a másolók válogatták össze. Az egyik másoló a nagyvázsonyi kolostor pálos szerzetese Tétényi Pál volt. Az imádságos könyv nevét Gömöry Károly pesti patikáriusról kapta, aki a XIX. század elején az Országos Széchenyi Könyvtárnak adományozta a kódexet. Sokan úgy gondolják, hogy a Peer-kódexet is a vázsonyi kolostorban készítették, méghozzá a közeli Csepely faluban élő Simon nevű kisnemes részére, aki birtokadományozója volt a vázsonyi pálosoknak. Feltehetően a XVI. század elején, 1526-ot megelőzően másolhatták, mivel az egyik lapon Remete Szent Pál ereklyéjének helyeként a budai Szent Lőrinc kolostor van feltüntetve, amit azonban a mohácsi csatavesztést követően feldúltak a törökök, a szent csontjait pedig a pálosok elmenekítették.

A kolostor elnéptelenedése és pusztulása

1543-ban – Siklós, Pécs, Pécsvárad, Esztergom, Tata és Vitányvár után – török kézre került Székesfehérvár, a Magyar Királyság koronázó városa, ezt követően a török fosztogató lovas portyák a Balaton-felvidéken is megjelentek. Ekkor hagyták el a pálos szerzetesek a vázsonyi kolostort, majd Veszprém várának 1552-es eleste – megpecsételte az épületegyüttes sorsát.

20170802_114017.jpgA vázsonyi kolostort 1543-ban elhagyták a szerzetesek

Azért, hogy az Oszmán Birodalom harcosai ne tudják befészkelni magukat a nagyobb építményekbe, melyeknek védelmét a magyarok nem tudták biztosítani, a környékbeli várak urai – köztük a vázsonykői várat birtokukban tartó Horváthok – ezeket az építményeket használhatatlanná tették, tevékenységük során több kolostort is felrobbantva. Erre a sorsra jutott – a tálodi pálos és a városlődi karthauzi kolostorok mellett – a vázsonyi kolostor is, melyet 1552 májusának végén fosztottak ki és robbantottak fel a vázsonykői várőrség katonái a pálosok minden tiltakozása ellenére. A romba dőlt épület köveit a vázsonykői vár falainak megerősítésénél használták fel a XVI-XVII. század során, a török hódoltságot követően pedig a falusi házak építéséhez hordták el.

20170802_104107.jpgA kolostor köveit építkezésekhez hordták el

A kolostor romjainak feltárására és a falmaradványok állagmegóvására, konzerválására az 1950-es évek végén – a vázsonykői vár munkálataival párhuzamosan – Éri István és Sedlmayr János vezetésével került sor.

pa1.jpgLégi felvétel a kolostor maradványairól (Kép: http://nagyvazsonyma.hu/2013/06/)

 

A vázsonyi pálos kolostor napjainkban

Először az egyhajós, későgótikus templom maradványait néztük meg, melynek a nyolcszög öt oldalával záródó szentélye a szokásostól eltérően nem keletelt, hanem megközelítőleg északi irányba néz.

alaprajz_1.pngA kolostor alaprajza a feltárás után

(Kép: http://palosepiteszet.blog.hu/2017/09/12/a_nagy_magyar_hadvezerek_temetkezohelye_nagyvazsony)

A nyolc méter széles szentély északi végfala még napjainkban is csaknem párkánymagasságig áll.

20170802_104344.jpgA szentély északi végfala még napjainkban is magasan áll

Ez a falszakasz a robbantáskor nem dőlt össze, a legenda szerint a falon látható kereszt miatt. A szentély közepén, a templom főhelyén helyezték végső nyugalomra a kolostor alapítóját és bőkezű támogatóját, Kinizsi Pált, akinek sírhelyét egy feliratos kőtábla jelzi. A 31 méter hosszú és 16 méteres belmagasságú templom 9,5 méter széles hajójában – melynek csak alapfalai maradtak meg – látható a szintén a templomban eltemetett Horváth Márk sírjának helye. Az eredeti sírköveket, melyek az ásatások során kerültek elő, a vázsonyi várba vitték át, ott lehet őket megtekinteni. A rekonstrukciós elképelések szerint a későgótikus templomot hálóboltozattal fedték, a szentélybe és a templomhajóba a keletre néző mérműves ablakokon keresztül jutott be a fény.

A templom boltozatának rekonstrukciója

A templom nyugati oldalához csatlakozott az emeletes kolostorszárny, melynek épületei a belső udvar, és a kerengő köré épültek.

20170802_104331.jpgA kolostor belső udvara, körülötte a kerengő, valamint az északi épületszárny

A templom hajójából egy ajtó vezetett a szabályos négyszög alakú kerengőbe, melynek északi oldalán épült meg a házfőnöki kápolna, melynek nyugati oldalán egy raktárhelyiség, keleti – a templom felőli – oldalán pedig az egyenes záródású sekrestye állt.

20170802_104402.jpgA templomhajóból a kerengőbe vezető ajtó

20170802_104605.jpgA házfőnöki kápolna

Az északnyugati sarokban, a raktár mellett volt a konyha, ahonnan jelentős leletek kerültek elő a régészeti feltárás során.

20170802_104626.jpgA konyha az északnyugati sarokban állt

A kolostor emeletére, ahol a szerzetesek hálóhelyisége (dormitorium) helyezkedett el, a szentély melletti helyiségből vezetett fel lépcső. A kolostor északi szárnyának falai még több méteres magasságban állnak, ez azonban sajnos nem mondható el a kolostorszárny többi részéről.

20170802_104636.jpgHáttérben a templom nyugati oldala, balra a kolostor északi szárnya, jobbra a kolostor belső udvara, a kettő között pedig a kerengő látható

A nyugati oldalon húzódott a refektórium, vagyis az ebédlő, míg a déli szárnyban valószínűleg a munkaterem vagy a könyvkötő műhely és a káptalanterem kapott helyet.

20170802_104619.jpgA refektórium (jobbra) a kolostor nyugati oldalán helyezkedett el

20170802_104753.jpgA déli épületszárnyból csak az alapfalak maradtak

A kolostort és a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomot egy külső fal kerítette, melyet 1959-ben csak részben tártak fel az ásatás során. A nagyvázsonyi vár lakótornyának negyedik emeletén tekinthető meg a pálos kolostorral kapcsolatos kiállítás, ahol a feltárásról olvashatunk és a kolostor alaprajzát is megtekinthetjük, ami alapján a fentebbi alaprajzon az egyes helyiségeket megjelöltem. Azonban Kiss Istvánnak a Szent Mihály pálos kolostorról szóló írásában az egyes helyiségek megnevezései jelentősen eltérnek: a káptalanterem, a sekrestye, a scriptorium, az emeletre vezető feljárat, a konyha és a raktár elhelyezkedése például teljesen máshol van feltüntetve. A lakótoronyban berendezett kiállításon a kolostor makettjét is szemügyre lehet venni. Azon látható, hogy a harangtorony külön állt a templom épületétől, így az alaprajzon is külön lett feltüntetve a harangláb.

20170802_104747.jpgA kolostor épületegyüttese a délnyugati sarokból nézve, ahol a munkaterem állhatott egykor

20170802_104749.jpgKözépen a refektórium, hátul az északi épületszárny, míg jobbra a belső udvar látható

Miután körbejártuk a romokat, és minden falszakaszt, illetve egykori helyiséget végignéztünk, elindultunk vissza a kocsinkhoz és elbúcsúztunk Nagyvázsonytól.

A vázsonyi pálos kolostorról további képeket lehet megtekinteni a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy videó a kolostorról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://nagyvazsony.hu/palos-kolostor/

http://kinizsivar.hu/a-vazsonyi-palos-kolostor/

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/nagyvazsonyi-var--palos-kolostorrom.html

http://palosepiteszet.blog.hu/2017/10/25/a_nagyvazsonyi_palos_kolostor_nehany_lelete

http://palosepiteszet.blog.hu/2017/09/12/a_nagy_magyar_hadvezerek_temetkezohelye_nagyvazsony

http://epiteszforum.hu/a-nagyvazsonyi-palos-kolostortemplom-boltozata

http://epa.oszk.hu/02300/02387/00008/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2010_1-2_036-049.pdf

http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/festeticskodex

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8313655888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása