Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Csíkszeredai Mikó-vár

Egy XVII. századi reneszánsz székely várkastély

2019. július 30. - Egri Gábor

2017-es erdélyi kirándulásunk során előbb a Maros folyó völgyében haladtunk kelet felé, megnézve Solymos, Déva – és egy kis kitérővel – Vajdahunyad várait, valamint Fráter György bíboros alvinci kastélyának romjait. Majd az északi irányba kanyarodó Marost elhagyva tovább folytattuk utunkat keletnek, és megnéztük Nagyszeben környékén Kereszténysziget erődtemplomát és Szelindek várát, aztán még keletebbre Fogaras várát. A kirándulás harmadik napján a Barcaságban kerestük fel Prázsmár és Szászhermány erődített templomait, Barcarozsnyó várát, végül Törcsvár várkastélyát.

Erdély délkeleti szegletéből észak felé indultunk tovább és a negyedik nap kora délutánján – a Szent Anna-tó meglátogatását követően – megérkeztünk a Csíki-medence központjába, Csíkszereda városába, melynek legrégebbi épülete a XVII. század első felében Hídvégi Mikó Ferenc csíkszéki főkapitány által építtetett Mikó-várkastély.

20170819_170842.jpgA Mikó-várkastély Csíkszereda legrégebbi épülete

A város központjában – a műjégpálya és a vasútvonal közelében – a parkosított Vár tér 2. szám alatt álló reneszánsz épületet nem nehéz megtalálni, a közelben parkolóhely is akad.

Középkori várak Csíkszereda környékén

Az Olt folyó bal partjára települt Szereda városa, a székely székek megalapításakor Csíkszék, később 1872-től Csík vármegye, majd pedig a Csík és Udvarhely vármegye egyesítése után létrehozott Hargita megye székhelye. Nevének eredetét többféleképpen magyarázzák, egyesek a szerdai napokon szokásos hetivásárairól, mások a szláv Szrodek szóból származtatják, amely közepet, központot jelent. Hogy Szereda mikor keletkezett, és mikor lett mezővárossá, nem tudjuk, első várainak – Kisvár és Őrvár – pontos keletkezési ideje sem állapítható meg, valószínűleg azokat már a XI. században felépítették a város határában levő két hegyen egymással szemben. Az Árpád-házi királyok idején Csíkszereda környéke az országot keletről védő gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt tele, melyekkel az ellenséges seregek betöréseit igyekeztek megakadályozni a királyságba. A XII. században épülhetett fel Szeredától északkeletre, az 1033 méter magas Nagy-Somlyó hegy csúcsán a sóút ellenőrzésére szolgáló, a tatárjárás során elpusztult Sóvár, melynek köveit a ferencesek használhatták fel a XIV. századi erődített kolostoruk építésénél.

a48788e10fb00304cb6e527da6320f95.jpgCsíkszereda környékén a középkorban több vár is épült

(Kép: https://hu.pinterest.com/pin/674132637946106017/)

Szintén a XII. században építették fel Csíkszeredától délre, a Zsögödfürdő délnyugati határában emelkedő 934 méter magas Vár-hegyen „Harom-vár” erősségét, ami az Erdélyi-medencét keletről szegélyező védelmi rendszerhez tartozott. Ahogy a többi székelyföldi város, úgy Szereda is a XV. század elején, Luxemburgi Zsigmond királytól (1387-1437) kaphatta kiváltságait. Szapolyai János király (1526-1540) özvegye, az Erdélybe száműzött Izabella királyné 1558-ban kelt levelében Szereda mint mezőváros szerepel, melynek lakosait a török szultánnak fizetendő adó kivételével minden adó alól örökre felmentette. Szereda középkori várai közül Kisvár és Őrvár 1533-ban még állt, és feltehetően a János Zsigmond vagy somlyói Báthory Kristóf helytartósága alatt kitört lázadások során rombolták le őket, esetleg később: a szabadságuktól megfosztott székelyek ugyanis 1595-ben fellázadtak, és itt gyülekeztek, de Ravazik György szétverte őket.

Hídvégi Mikó Ferenc

A XVII. században a vidék védelme szempontjából szükség volt egy új erősség felépítésére, amely az Erdélyi Fejedelemséget kelet felől védi, ezért Hídvégi Mikó Ferenc 1611-ben Bethlen Gábor fejedelemtől adományul megkapta Szereda városát, és egyben engedélyt kapott egy erődített szálláshely felépítésére. Mikó Ferenc a XVII. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, a székelység legkiválóbb alakjai közé tartozott, többször járt követként a Portán, és közvetített Erdély fejedelmei és a szultán között.

miko_ferenc_arckepe.JPGHídvégi Mikó Ferenc a XVII. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mik%C3%B3_Ferenc#/media/F%C3%A1jl:Mik%C3%B3_Ferenc_arck%C3%A9pe.JPG)

Bethlen Gábor bizalmas embere volt, 1622-től a fejedelmi tanács tagja, Erdély kincstartója, valamint a fejedelemség pénzügyeinek intézője, 1625-ben ő vezette Brandenburgba azt a küldöttséget, amely Bethlen részére megkérte Vilmos választófejedelem Katalin nevű húgának a kezét. 1626-ban a fejedelem pozsonyi békekövete, és ott volt 1629-ben Bethlen Gábor halálos ágyánál.

20170819_130637.jpgMikó Ferenc képe a várkastélyban

Később ő eszközölte ki Habsburg II. Ferdinánd császártól I. Rákóczi György erdélyi fejedelemségének elismerését.

Mikó-újvár építése

Mikó Ferenc, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya 1623-ban kezdte el felépíteni a zárt udvart körülvevő, négyszög alakú, emeletes főúri kastélyát, melynek építése az 1630-as évek elejére már biztosan befejeződött. Benkő Károly szerint a várkastély – mely elődlegesen lakóhelyül és nem erősségnek épült – keleti és nyugati oldala kilencvenöt, a másik két oldala pedig nyolcvanöt lépés hosszú volt, vagyis mintegy 75 x 70 méter alapterületű lehetett, melyet építtetőjéről Mikó-újvárnak neveztek el.

20170819_131417.jpgMikó-újvárat valószínűleg 1623 és 1631 között építették

A késő-reneszánsz várkastély sarkait egy-egy négyszögletes ó-olasz stílusú sarokbástyával – amiknek lőréseiben ágyúk torkai ásítottak a várra támadó ostromlók felé – a nyugati falat pedig külön egy félkör alakú bástyával erősítették meg.

20170819_170836.jpgA késő-reneszánsz várkastély sarkait egy-egy négyszögletes ó-olasz stílusú sarokbástyával erősítették meg

20170819_121126.jpg

20170819_121134.jpgA sarokbástyák napjainkban

Az erősségben kialakított tágas ablakokkal rendelkező szobák jól fűthető kályháikkal, díszes festéseikkel és faragott bútorzatukkal mind-mind az építtető főúr pompaszeretetét és gazdagságát mutatták.

mikorajzok2.jpgA várkastély alaprajza (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1352-Csikszereda-Mikovar/)

Mikó Ferenc 1635-ben meghalt, és birtokait fia, József örökölte meg, akitől a vár 1636. március 20-án özvegyére, Macskásy Ilonára szállt. Az özvegy Ilona asszony még ebben az évben feleségül ment alsócsernátoni Damokos Tamás csíkszéki főkirálybíróhoz, aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1657. évi, tragikus kimenetelű lengyel hadjáratában tatár fogságba esett, ahonnan csak tizenhárom évi rabság után szabadult.

mikorajzok4.jpgMikó Ferenc halála után fia nem sokáig birtokolta a várkastélyt

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1352-Csikszereda-Mikovar/)

A szeredai Mikó-várat hamarosan Mikó Gábor, negyed-negyedrészben pedig testvérei, Abafi Jánosné Mikó Erzsébet és Fekete Ferencné Mikó Ilona birtokolta, azonban csak rövid ideig, mivel 1661-ben Ali temesvári pasa seregével betört Csíkba és a várkastélyt elfoglalta, majd lerombolta.

A várkastély újjáépítése

A lerombolt épület helyreállítására 1716-ban Habsburg III. Károly császár parancsára, gróf Steinville István császári hadmérnök-tábornok tervei alapján került sor. A négybástyás, megközelítőleg szabályos négyszög alaprajzú várkastélyt szárazárokkal vették körül, melyen felvonóhíd vezetett át, míg az árok külső oldalán fából és földből külső védműveket építettek ki palánkfallal és a sarkokon egy-egy földbástyával.

20170819_131610.jpg

20170819_131522.jpgA várkastélyt a XVIII. század elején újjáépítették és megerősítették

A külső palánkfalon kívül egy újabb szárazárok került kialakításra, tovább növelve a vár védelmi erejét. Az erősség az Erdélyt megszállva tartó császári katonaság laktanyájaként működött 1764-ig, amikor a frissen felállított első székely gyalogos határőrezred egyik laktanyája, a vezérkar székhelye lett, 1837-re katonai intézet is működött a falai között.

mikorajzok0.jpgA vár 1773-as alaprajza (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1352-Csikszereda-Mikovar/)

A várnak nem volt különösebb hadi jelentősége, ostromairól nem tudunk, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Gál Sándor honvéd tábornok állomáshelyeként szolgált, mint a szabadságharc székelyföldi központja, de katonai szerepet nem játszott.

20170819_131625.jpg

20170819_131655.jpgA vár az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Gál Sándor honvéd tábornok állomáshelyeként szolgált

1880-tól a külső palánkfalat és földbástyákat fokozatosan elhordták, illetve a várárokba töltötték, 1890-ben a külső fal keleti oldalán elhelyezkedő felvonóhidas kaputorony két oldalára egy-egy földszintes épületszárnyat húztak, ami egészen az 1990-es lebontásáig takarta a várkastély keleti homlokzatát.

20170819_131728.jpg

20170819_131358.jpg1890-ben a felvonóhidas kaputorony két oldalára egy-egy földszintes épületszárnyat húztak

A Mikó-vár épületét a XX. század közepéig kaszárnyaként használták, majd az 1970-ben zajlott restaurálása után a falai között kapott helyet a Csíki Székely Múzeum. Az egykori külső védelmi vonalból napjainkban már csak az óratornyos külső kaputorony áll, amely alatt áthaladva megérkeztünk a várkastély keleti oldalán található bejárathoz, tőlünk jobbra és balra egy-egy négyszögletes sarokbástya emelkedett.

20170819_121036.jpgA külső védvonalból napjainkra egyedül a kaputorony maradt meg

20170819_132024.jpgA várkastély bejárata a keleti oldalon

20170819_121149.jpgA kaputorony nyugati oldala

A belépőjegyek megváltását követően átsétáltunk a zárt belső udvaron – ahol egy színpad volt felállítva – a várkastély nyugati szárnyába, ahol megnéztük a Csíki Idők Járása – Népi életképek a mindennapokból elnevezésű néprajzi kiállítást, ami a XIX. század végének és a XX. század elejének – néhol napjainkig is fellelhető – paraszti világát mutatja be. A vidékre jellemző tárgyak segítségével a csíki mindennapokba nyerhettünk betekintést, szemeink előtt előbb a távoli havasi eszterna, majd a famegmunkáló férfi mesterségek – ács, asztalos, kerekes – világa elevenedett meg.

20170819_123115.jpgA famegmunkáló férfi mesterségeket bemutató kiállítóterem

Ezt követően egy felépített kocsiszínben a gazdasági élet tárgyaival ismerkedhettünk meg, végül pedig egy lakásbelső otthonosan berendezett terébe érkezve a női háziiparra jellemző eszközöket tudtuk megtekinteni három generáció együttélésén keresztül.

20170819_123245.jpgA női háziiparra jellemző eszközöket bemutató terem

A néprajzi kiállítást követően visszatértünk a várudvarra, majd a csíksomlyói ferences nyomdát bemutató, 2001-ben – a nyomda alapításának 325. évfordulója alkalmára – berendezett, közel 125 nyomtatványt és könyvkötést bemutató kiállítást néztük meg.

20170819_125606.jpg

20170819_125603.jpg

20170819_125634.jpgA zárt belső várudvar

A vitrinekben 1676-1700 közötti nyomtatványok, XVIII-XIX. századi tankönyvek, ferences szerzők munkái, énekes-, imádságos- és liturgikus könyvek, vallásos társulatok kiadványai, vitairatok, jogi művek, búcsús kiadványok, a nyomda számadáskönyvei és a könyvkötészet példányai sorakoztak.

20170819_130322.jpg

Ezen kívül a tárlaton a nyomda fennmaradt felszerelését is meg lehet tekinteni: a XVIII. században felújított Kájoni-féle kézisajtót, a könyvillusztrációk és szentképek rézmetszet lemezeit, valamint a könyvkötészet szerszámait. A következő teremben különféle szakrális kincsek kerültek kiállításra, a restaurálási folyamatok leírása és a fotódokumentáció által betekintést nyerhettünk a műhelytitkokba, megcsodálhattuk a kultúrtörténeti szempontból oly értékes XIII-XVII. századi kéziratokat, töredékeket, XV-XIX. századi régi könyveket – bibliákat, zsoltárokat, domus históriákat –, XVIII-XX. századi papír és pergamen okleveleket, valamint XVII-XX. századi szobrokat, táblaképeket, feszületeket, ikonokat, miseruhákat, búcsús lobogót és kehelyterítőt.

20170819_130203.jpg

20170819_125959.jpgA csíksomlyói ferences nyomdát és a szakrális kincseket bemutató kiállítások

Az utolsó kiállítás, amit megnéztünk a Mikó-vár történetét mutatta be a XVII. századtól egészen napjainkig. A bevezető terem falainak jó része még eredeti, boltozata viszont már a későbbi helyreállítás és átépítés eredménye. A várkastély belső udvarára néző ablakának rézsűjében XVII. századi festett vakolatrétegeket, a legkorábbi rétegen felirat töredéket találtak a XX. századi felújítások során. A teremben felállított vitrin azt szemlélteti, hogy milyen sorrendben, milyen egymást követő rétegekben találnak a régészek különféle tárgyi emlékeket. A kutas teremnek nevezett terem egykor több helyiségből állt, amiről az elbontott falak maradványai, az ablakká alakított ajtók és a boltozatok lenyomatai árulkodnak.

20170819_130630.jpgA kutas terem

A XVII. században a várkastély ezen részén egy latrina, az emeletre vezető lépcsőház és az épületen belül kiásott várkút volt található, utóbbihoz a XVIII. században vízelvezető csatornát toldottak. A kútból XVII-XVIII. századi leletek kerültek elő, a teremben vetített kosztümös kisfilm azt mutatja be, hogy a megtalált tárgyi leletanyag miként kerülhetett a kút mélyére több száz évvel ezelőtt. A kutas terem után következett a konyha terem, ahol a XVIII. században feltehetőleg a tiszti személyzetre főztek. A kutatások során a régészek megtalálták a kályha, a kemence, valamint a füstfogót tartó pillérek helyét is, ami alapján a helyreállítások során el tudták készíteni a ma is látható konyha-rekonstrukciót, amihez a szomszédos helyiségben berendezett éléskamra csatlakozik. Az itt forgatott kisfilm az egykori konyha nyüzsgő életét eleveníti meg.

20170819_130734.jpgA rekonstruált konyha

A vártörténeti kiállítás utolsó termében – a bástyában – a vár hadtörténetének átfogó megismerésére nyílik lehetősége a látogatóknak. A vitrinekben XV-XIX. századi eredeti fegyverek kerültek kiállításra, továbbá makettek, korabeli építészeti felmérések, illetve 3D-s animációk mutatják be a vár építésének történetét, a várkastély különböző korszakait, megjelenését.

20170819_130747.jpgA vártörténeti kiállítás utolsó terme

Míg én az animáción néztem a vár különböző építési periódusainak bemutatását, a társaság női tagjai magukra öltötték a székekre kihelyezett kabátokat és a hozzá való kalapokat, majd büszkén feszítettek a falak mellé helyezett fegyvermásolatokkal, melyek a tapinthatóság élményét kínálják a látogatóknak.

20170819_130846.jpg

20170819_130824.jpgA vitrinekben makettek, korabeli építészeti felmérések, illetve 3D-s animációk mutatják be a vár építésének történetét

Miután mindenki kiszórakozta magát és én is körbefényképeztem mindent, elhagytuk a Mikó-vár épületét, és a kiadós ebéd elköltését követően elindultunk Székelyudvarhely felé, hogy megnézzük Székelytámadt vagy más néven Csonkavár romjait.

20170819_132112.jpgBúcsúzóul egy kép a várkastély északi oldaláról

A Mikó-várról további képek tekinthetők meg a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül egy légi felvétel Csíkszeredáról, melyben feltűnik a várkastély is:

 

Források és ajánlott oldalak:

Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)

https://www.varak.hu/latnivalo/index/1352-Csikszereda-Mikovar/

https://www.csikimuzeum.ro/

https://kirandulastippek.hu/szekelyfold/csikszereda-miko-var

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/csiki_2005_tars_es_humantud/pages/008_egy_fouri_rangra.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr9814986224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása