Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Szécsény középkori vára

Séta az egykori vár területén és a Forgách-kastély meglátogatása

2018. november 22. - Egri Gábor

2017 novemberében Hollókő Ófalujában töltöttünk három napot, és természetesen nekiindultunk felfedezni a környékbeli várakat, kastélyokat, templomokat. Hollókő váráról, a Cserteri várról, valamint Tari Lőrinc udvarházáról már írtam, mai bejegyzésemben Szécsény egykori várát mutatom be, melyből napjainkra nem sok maradt.

A városban megnéztük a Forgách-kastélyt, mely az egykori belső vár helyén áll, valamint sétáltunk a középkori város épületeit körülvevő főként képzeletbeli, néhány helyen viszont ténylegesen visszaépített városfal mentén, ahol a bástyák közül néhányat – ha nem is úgy, ahogy a középkorban kinézhettek – újra felépítettek.

20171105_102937_richtone_hdr.jpgA belső vár helyén álló Forgách-kastély és a ferences templom tornya a várparkból nézve

A szlovák határ közelében fekvő Szécsényt a 2-es főúttól induló, Balassagyarmaton áthaladó, majd Salgótarján közelében a 21-es főútba csatlakozó 22-es számú főúton lehet a legegyszerűbben megközelíteni. Mivel a szállásunk Hollókőn volt, mi egy kisebb úton érkeztünk a városba déli irányból Nagylóc érintésével. A Kossuth út vezetett be minket a belvárosba, ahol jobbra tértünk rá a Rákóczi útra (22-es főút). Elhaladtunk a város egyik jelképének számító, 1893-ban barokk stílusban épült ferde Tűztorony mellett, ahol a főút balra kanyarodik, majd a rendőrség épületével szemben leparkoltam a kocsit. Balra indultunk el gyalog az Ady Endre utcába letérve, ami a város egykori keleti kapujához és az északkeleti bástyához vezet. 

d10b929c66307d208a87.jpgSzécsény látképe (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/396-Szecseny-Var/)

Szécsény, a Kacsics nemzetség birtoka

Szécsény települése az Árpád-házi királyok idején részben a Kacsics nemzetség birtoka, részben pedig Nógrád várához tartozó királyi birtok volt. Egy 1229-ben kiadott oklevél szerint II. András király (1205-1235) fia, Béla herceg – a későbbi IV. Béla király (1235-1270), aki ekkor már ifjabb király volt – anyjának, Merániai Gertrúd királynénak 1213-as meggyilkolásában részt vett Kacsics nembeli Simon bán birtokait – köztük Szécsényt is – elvette és azokat a Szák nemzetségből származó I. Pósának adományozta. 1274-ben Kacsics nembeli I. Folkus (Falkos) fia, I. Farkas – nógrádi ispán, királynéi pohárnokmester – a Sopron vármegyei Corocou nevű birtokáért cserébe visszaszerezte II. Pósától a IV. Béla által a nemzetségétől elvett birtokokat. Ez az uradalom azonban ősi Kacsics birtok volt, így a nemzetségi jognál fogva a többi Kacsics nembeliek is szerettek volna részt venni a kiváltságban és azután azt felosztani. Emiatt I. Farkas 1291-ben, 1293-ban és 1299-ben is pereskedett rokonaival, különösen testvérének, I. Mihálynak fiaival.

hollo006.jpgA Kacsics nemzetség birtokai a XIII. század végén

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/holloko-5E36/a-varepito-kacsics-nemzetseg-5E70/)

A XIV. század elején azonban a nemzetségi rokonok beleegyeztek abba, hogy a szécsényi uradalom visszaváltott része egyedül I. Farkasé legyen. Később Farkas Szécsénynek a nógrádi várhoz tartozó részét is megvette, így a település egy kézbe került, Farkas fia, Tamás pedig később felvette a Szécsényi (de Zéchen) nevet. 

Szécsényi Tamás erdélyi vajda, országbíró

A XIV. század elején kirobbanó trónharcok során Széchenyi Tamás a Kacsics nemzetség többi tagjával ellentétben – akik Csák Máté mellé álltak – I. Károly királyhoz (1308-1342) csatlakozott, emiatt szinte minden birtokát elvesztette, mivel a nemzetség Illés ágából származó testvérek, Mykus, II. Péter, Leusták és Mihály váraikat átadták a trencséni tartományúrnak. Ekkor Hollókő, Baglyaskő, Somoskő és Sztrahora váraival együtt szinte Nógrád megye egésze Csák Máté kezére került. Az 1312-es rozgonyi csatában Szécsényi Tamás a királyi seregben harcolt, míg rokonai az Amádé fiak és Csák Máté egyesült seregében voltak csapatvezérek.

214.bmpA Kacsics nembeli Szécsényi család

(Kép: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenkettedik-kotet-C1EA/zecheni-csalad-szecsenyi-CCB2/)

Az I. Károly király győzelmével végződött csatát követően az uralkodó az ellene harcoló Kacsics nembelieket száműzte, birtokaikat elkobozta, majd azokat 1313-ban Szécsényi Tamásnak adományozta, aki ekkor már lublói várnagy volt. Azonban az adományozás ellenére Szécsény és a környező várak továbbra is Csák Máté és emberei kezén maradtak, Szécsényi Tamás csak a rettegett tartományúr 1321-ben bekövetkezett halálát követően tudta ténylegesen is megszerezni a neki adományozott birtokokat. Később Szécsényi Tamás tovább emelkedett a ranglétrán: 1321–1342 között erdélyi vajda és szolnoki ispán, 1330-ban e mellett aradi és csongrádi, 1340-ben nógrádi ispán, majd az 1349 és 1354 közötti években országbíró lett.

Szécsény várának építése

A városban ma is látható ferences templom és kolostor építésére XXII. János pápa 1332. május 9-én kelt engedélye alapján, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. Az épületegyüttest a település délnyugati sarkában álló legmagasabb pontra, az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették fel két év alatt külföldi mesterek vezetésével.

szecseny-17.jpgA ferences templom és a hozzá csatlakozó kolostor Szécsényben (Kép: http://bucsujaras.hu/szecseny/)

A XIV. század második negyedében – a kolostor helyén állt egykori plébániatemplom helyett – Szécsény délkeleti részén megépült egy új plébániatemplom egyszerű, egységes gótikus stílusban. 1334-ben I. Károly király oklevelet adott ki, amelyben Szécsényt ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyenekkel Buda városának polgárai bírtak, továbbá Szécsényi Tamás erdélyi vajdának engedélyezte, hogy a mezővárost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal és védőművekkel erősítse meg. Ugyanebben az évben került sor a ferencesek gótikus stílusú templomának felszentelésére a Szent Szűz tiszteletére. Kutatások bizonyítják, hogy a XIV. századi építkezéseket megelőzően is állt már egy kisebb vár vagy őrtorony a Strázsa-dombon, a mai Forgách-kastélytól mintegy ötszáz méterre nyugatra. A kis erősséget – melyet valószínűleg I. Farkas építtetett – körülvevő mesterséges árok nyomai ma is felismerhetők.

ce5cc17ec8d253238e73.jpgA strázsaparti kis erősség rajza (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/980-Szecseny-Strazsapart/)

A későbbi forrásokban, oklevelekben szereplő szécsényi várat Szécsényi Tamás vagy fia Miklós – akit Kónyának neveznek a források – kezdte el építtetni a XIV. század második harmadától. Maga a vár két részből állt: egyfelől a mezőváros épületeit kerítették körbe nyújtott négyszög alakban városfallal, melyet kaputoronnyal és bástyákkal erősítettek meg, másfelől a városfalon belül felépült egy belső vár, amit sokszor várkastélyként említenek a leírások. 

Szécsény birtokosai a XV. században

Szécsényi Miklós (Kónya) – főétekfogó, majd Szepes-, Sáros- és Nógrád megyék főispánja – fiai Ferenc (Frank), Miklós és Simon örökölték a család birtokait. Szécsényi Kónyafi Simon – aki felvette a Salgói nevet – 1394-ben a királyi kamarától megvásárolta a Börzsönyben található perőcsényi Salgóvárat a környékbeli jobbágyfalvakból álló váruradalommal együtt. Fiát, Salgói Szécsényi Miklós bárót 1424-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) előtt bűnösnek találták hamispénz-verésében, valamint házasságtörésben – együtt élt Garai Miklós nádor testvérének Garai Jánosnak a feleségével, Hedvig mazóviai hercegnővel –, ezért örökös száműzetésre ítélték, birtokait elkobozták, négy vára közül pedig kettőt, a Börzsönyben található Salgóvárat és a mátrai Benevárat földig romboltatták. Ekkor a nógrádi Salgó várát, valamint Miklós báró szécsényi birtokait unokatestvére Szécsényi I. László – Ferenc fia, Miklós (Kónya) másik unokája – kapta meg. A ferences templom és kolostor a XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült, ekkor épült meg a templomtorony, a szentélyt és a gótikus sekrestyét összeépítették – korábban a sekrestye és a felette lévő gótikus terem (a későbbi Rákóczi-terem) a templomtól különálló módon, toronyszerűen állt –, a gótikus ablakokat barokk stílusban építették át, a templomhajót pedig meghosszabbították.

20171105_113136.jpgA ferences templomot és kolostort a XV. század során folyamatosan bővítették

1452-ben Szécsényi II. László nógrádi főispán a cseh huszita zsoldosok ellen megerősítette a szécsényi várat és újjáépítette az egy évvel korábbi tűzvészben megsérült kolostorépületet. Egyes források szerint az 1452. év karácsonyát Hunyadi János a szécsényi kolostor templomában ünnepelte. 1454. október 27-én Szécsényi II. László a hadi kiadásai miatt Hollókő várát összes tartozékával együtt, továbbá Szécsény, Gyöngyös és Pata városokat a hozzájuk tartozó falvakkal és birtokokkal a sági konvent előtt 16.000 forintért vejének, Losonczy Albert nógrádi főispánnak zálogosította el, majd 1455. április 30-án a budai káptalan előtt két lányának, Hedvignek (Adviga) – Losonczy Albert feleségének – és Annának adományozta összes birtokát. Szécsényi Anna jegyese Guthi Országh Mihály nádor János nevű fia volt. Rövidesen fiú örökös nélkül halt meg Szécsényi II. László, temetésére 1460. április 3-án került sor. Mivel mind Losonczy Albert, mind Országh Mihály részt vettek Mátyás király (1458-1490) husziták elleni felvidéki hadjáratain, az uralkodó hálából 1461. június 29-én új királyi adomány címén a két úrnak adta azokat a javakat, melyek egykor Szécsényi László tulajdonát képezték, maga a király pedig 1461. szeptember 17-én ellátogatott Szécsénybe.

09_hunyadi_matyas2.jpgMátyás király 1461-ben járt Szécsényben

Egy évvel később, 1462-ben, a budai káptalan előtt Losonczy Albertnek és Országh Mihálynak az összes felsorolt birtokba való beiktatásáról bizonyságlevél készült, melyben szerepelt Szécsény vára is. A mezővárost tehát a XV. század második felére már külső védelmi gyűrű vette körbe, a mai Forgách-kastély helyén álló egykori külső tornyos várkastélyt pedig egy külön várfal övezte, melynek déli oldalán nyílt egy kapu, amihez a vizesárkon átívelő híd vezetett.

Szécsény vára 1552-ben török kézre került

Buda 1541-es csellel történő elfoglalását, valamint Nógrád várának 1544-es elestét követően Szécsény vára fontos végvárrá vált. Az oszmán terjeszkedés hatására az 1546. évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonczy István nógrádi főispán – Losonczy Albert és Szécsényi Hedvig dédunokája – palánkkal és sáncárokkal erősítette meg a Szécsényt körülvevő városfalat.

losonczy_csaladfa.jpgLosonczy családfa (Kép: http://www.banaterra.eu/magyar/L/losonczy/losonczy.htm)

A várat 1544-ben, majd 1550-ben is megtámadta egy arra portyázó török csapat, de a falakat elfoglalni nem tudta, azonban a földeken dolgozók közül több embert elhurcoltak. Az 1549-ben megkötött bátori egyezmény értelmében 1551-ben Habsburg Ferdinánd 8-9 ezer fős zsoldosserege vonult be Erdélybe Giovanni Battista Castaldo vezetésével, a csapatokkal tartott Nádasdy Tamás későbbi nádor, ecsedi Báthori András (Bonaventura) és Losonczy István is. Utóbbi Temesvár kapitánya lett, ezért Szécsény várát Árokházi Lőrincre bízta a bécsi udvar. 1551. december 17-én alvinci kastélyában Habsburg Ferdinánd megbízásából, Castaldo parancsára meggyilkolták Martinuzzi Fráter György bíborost, a következő esztendőben pedig megindult a török büntetőhadjárat. Erdélyben Ahmed pasa támadott és véres, hosszú ostromot követően 1552. július 27-én bevette a magára hagyott Losonczy által védett Temesvár erősségét, a megmaradt védőket – akiknek a törökök szabad elvonulást ígértek –, lemészárolták vagy fogságba vetették. Losonczy István hősiesen küzdött az áruló oszmánok túlerejével szemben, de végül több sebből vérezve, haldokolva fordult le a lováról, a pasa parancsára pedig lefejezték. Temesvár után elesett Lippa, majd Solymos vára, Ahmed pasa pedig tovább vonult Szolnok irányába. Eközben Ali budai pasa előbb Veszprémet foglalta el, majd észak felé kanyarodva 1552. július 9-én bevette Drégely várát, ahol Szondi György és katonái hősi halált haltak a szétágyúzott falak között. Ezt követően Ali pasa Gyarmat, majd Szécsény ellen vonult, mely utóbbi várat körülbelül 50 katona védte, azok közül is a legtöbb újonc volt. Istvánffy Miklós szerint a török sereg közeledtének hírére a várkapitány, Árokházi Lőrinc a várost felgyújtatta, és a várba vonult vissza. Ali pasa megkezdte az ostromot, a leromlott állapotú várat ostromágyúival lövette.

20171105_110726.jpg1552-ben Ali pasa serege vette ostrom alá Szécsény várát

Az éjszaka leple alatt a várkapitány nyolc kipróbált katonáján kívül az összes várvédő megszökött, ezért Árokházi is a menekülés mellett döntött. A törökök ezt észrevették és a menekülőket elfogták, rabságba vetették, Szécsényt pedig az egyik török szandzsák székhelyévé tették. Ali a várost 200-300 fős helyőrséggel látta el, a híres Kara Hamza bég parancsnokságával, majd tovább vonult seregével és elfoglalta Hollókőt és Bujákot. Az 1552. augusztus 10-11-én vívott palásti csatában az északi várak felmentésére és visszafoglalására érkező keresztény sereg csúfos vereséget szenvedett a törököktől, Ali pasa pedig augusztus 24-én megkezdhette Szolnok ostromát, ahol szeptember elején csatlakozott hozzá Ahmed pasa is. Szeptember 4-én elesett Szolnok, a két pasa pedig hatalmas seregével a Dobó István által védett Eger ellen vonult, ahol azonban a hős várvédők megállították a török előrenyomulást.

A vár hol török, hol keresztény kézen volt

A Szécsényt 1552-ben elfoglaló törökök a régi belső várat újjáépítették, körülötte erős bástyarendszert hoztak létre, amelybe a ferencesek által elhagyott kolostor is belekerült. Az ostrom során elpusztult – a város délkeleti sarkában álló – plébániatemplom helyreállítására viszont már nem került sor. 1562-ben Balassa János kísérelte meg a vár visszafoglalását, de a füleki török helyőrség végül felmentette az ostromlottakat.

12_00n.jpgA Magyar Királyság három részre szakadt területe 1568-ban

(Kép: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/magyar-tortenelmi-terkeptar/a-harom-reszre-szakadt-magyarorszag-a-drinapolyi-beke-koraban/a-harom-reszre-szakadt-magyarorszag-a-drinapolyi-beke-1568-koraban-kronologia-2)

A tizenöt éves háború során, 1593-ban Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf csapatainak közeledtére a törökök felgyújtották a várost és elvonultak, így negyvenegy évet követően ismét keresztény kézre került Szécsény. Mivel a Temesvárnál hősi halált halt Losonczy Istvánnak nem volt fiú gyermeke, a család férfiágon kihalt volna, de Habsburg I. Ferdinánd két lányát – Fruzsinát és Annát – fiúsította. Losonczy Annának első férje ecsedi Báthori Miklós országbíró – Báthori András (Bonaventura) testvére – 1584-ben vagy 1585-ben meghalt, ezt követően Ungnád Kristóf egri várkapitányhoz (később horvát bán) ment feleségül. Losonczy Anna ekkor találkozott újra a korábbról már ismert Balassi Bálinttal és lett az Anna- és Júlia-versek ihletője. 1587-ben Anna újra megözvegyült, de 1589-ben nem Balassi lett a harmadik férje, hanem Forgách Zsigmond, az asszony halálát követően így Szécsény vára és a város a Forgách család birtokába került. 1604-ben a várkapitány Géczi András és magyar vitézei levágták a helyőrség német katonáit, és megnyitották a város kapuit Bocskai István hadvezére, Rhédey Ferenc előtt. A fejedelem a ferences templomot és kolostort a reformátusoknak adta, azonban az 1606-os bécsi döntés alapján Szécsény visszakerült Habsburg Rudolfhoz, Forgách Zsigmond gróf pedig 1610-ben visszaadta a kolostort a ferenceseknek, akik a rossz állapotban lévő, kiégett épületben a következő évtizedek során több alkalommal építkeztek. A város 1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek hódolt meg, a következő években a várat többször erősítették, földből épült sáncait és fából épített falait kőből építették újjá.

szecsenyrajzok1.jpgAz alaprajzon jól látható a várost kerítő külső, bástyákkal megerősített várfal, valamint a belső vár

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/396-Szecseny-Var/)

1663-ban a Köprülü Ahmed aga vezette török sereg bevette Gyarmatot és Szécsény ellen vonult, azonban a vár akkori kapitánya Koháry István nem várta be a támadókat, hanem a várost felgyújtatta és az őrséget a felszerelésével együtt Fülek várának védelmére rendelte. Az oszmánok így harc nélkül tudták megszállni a romos várost, a ferences kolostor szentélyét dzsámivá, a templomhajót lefalazva istállóvá, a sekrestyét fürdővé alakították, sekrestye feletti gótikus termet a bég használta lakószobaként. Húsz év múlva, 1683-ban került vissza végleg a keresztények kezére Szécsény, amikor a Bécsért vívott kahlenbergi csata után Sobieski János lengyel király felszabadította. Először a várost foglalták vissza a szövetséges keresztény csapatok, majd a belső várba visszaszorított török védők kétnapi ágyútűz után szabad elvonulást fejében feladták a várkastélyt is. A várat ezután Disznóssy Ferenc védelmére bízták, aki háromszáz horvát katonájával maradt a falak között. Azonban az ostromot követő pestisjárvány miatt a város lakossága elmenekült, a várkapitány pedig nem akart a kiürült településen maradni, ezért azt felgyújtatta és katonáival elvonult. A várost körülvevő falat ezt követően már nem építették vissza, az egykori bástyák közül csak az északkeleti és az északnyugati bástya maradt meg, bár utóbbit erőteljesen átalakították a Forgách-kastély átépítésekor.

20171105_101726.jpgAz északkeleti bástya az egyetlen, ami átalakítás nélkül megmaradt a középkori várból

Szécsényi országgyűlés 1705-ben

1705. szeptember 12-én II. Rákóczi Ferenc a vár alatti Borjúpástnak nevezett mezőn nyitotta meg a szabadságharc során egybehívott országgyűlést, melyen október 3-áig több fontos döntés is született. Az államszervezet terén lengyel mintára rendi konföderációt hoztak létre, Rákóczit vezérlő fejedelemnek választották, aki az államfői jogokat gyakorolta, valamint kezébe adták a kuruc fennhatóság alatt álló összes kincstári birtokot.

20171105_111235_az_orszaggyules_taborrendje.jpgAz országgyűlés táborrendje (a makett a Kubinyi Ferenc Múzeum Rákóczi-kiállításán látható)

A 24 tagból álló Szenátus tanácsadó szereppel bírt a fejedelem mellett, míg a gazdasági ügyek irányítására létrehozták a Gazdasági Tanácsot. Ezeken felül az országgyűlés rendezte a különböző felekezetek egymás közötti vitáit, döntést hozva a templomok hovatartozásáról. Rákóczi az országgyűlés ideje alatt ferences templom sekrestyéjének emeleti, gótikus szobájában szállt meg, amit ezért napjainkban Rákóczi-szobának neveznek.

A Forgách-kastély

A török háborúk nagy pusztításokat okoztak a belső vár (várkastély) épületében is, amelynek nyugati szárnyában Koháry István 1717-ben három szobát és egy nagytermet hozatott rendbe, 1724-re pedig már nyolc kisebb-nagyobb szoba, két nagyterem, a konyha, sáfárház, cselédház és a még álló kerek torony is helyre lett állítva. A Forgách család a zálogjogon birtokló Koháry Istvántól visszaváltva birtokait, építésbe kezdett, Forgách Zsigmond, vagy testvére János építtette a ma is látható, H alaprajzú barokk kastélyépületet 1753-1763 táján, felhasználva a középkori várkastély még álló falait.

szecseny_palace.jpgA Forgách-kastély a XVIII. század közepén épült az egykori belső vár maradványainak felhasználásával

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Forg%C3%A1ch-kast%C3%A9ly_(Sz%C3%A9cs%C3%A9ny))

1846-ban Pulszky Ferenc vásárolta meg a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot, majd a századfordulón a Pulszky család Gross Jenő ügyvédnek adta el azokat. Tőle 1943-ban az elismert természettudós Lipthay Béla báró vette meg, majd jelképes összegért a Magyar Állam kezébe került a kastély, melynek műemléki helyreállítása 1969 és 1977 között zajlott. A munkák során az épületben komolyabb kutatás nem folyt, viszont előkerült az épület előtti díszkertben az egykori várkastély kapuzata és déli falai.

20171105_104307_richtone_hdr.jpgA Forgách-kastély a középkori belső vár (várkastély) helyén áll

A kastély épülete 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el, napjainkban a neves politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viselő, a Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit gyűjtő múzeumnak ad otthont.

alaprajz.jpgValahogy így nézhetett ki a középkori vár Szécsényben, megpróbáltam az alaprajzot a Google utcatérképre berajzolni

A keleti kapun léptünk be az egykor fallal körülvett középkori mezőváros területére, mely kapu mellett napjainkban is áll az eredeti külsejét megtartó északkeleti bástya (Tömlöcbástya).

20171105_101529.jpgA keleti kapu és az északkeleti sarokbástya

Egy tábla szerint a Tömlöcbástyában kiállítást lehet megnézni és szabadulójátékra is lehetőség van, de sajnos a bástya ajtaját zárva találtuk. Az északi oldalon egy jelképes, mintegy fél méter magas fal jelzi, hogy hol húzódott a középkori városfal, amin túl meredeken domboldal és mocsár nehezítette az ostromlók dolgát.

20171105_101617.jpgMeredek domboldal és mocsár védte a város északi oldalát

Az északi faltól induló lépcsőn ereszkedtünk le a mocsaras területen kialakított egykori kastélyparkba, melyet a XIX. század elején Forgách József gróf építtetett ki.

20171105_101949.jpgJobbra látható az északi várfal, balra a háttérben pedig az északkeleti bástya

Az 1815-re elkészült nagyméretű, több hektáros angolpark északról csatlakozott a kastélyhoz, a parkban több ezer növényfaj mellett fácános-kert, dísz-fasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés, kilátó volt összekötve hangulatos ösvényekkel, sétányokkal. A védett természetvédelmi terület értékeit a kastélykert tanösvény mutatja be a látogatóknak. A várkertben egy nagy tó is található, melynek vizében visszatükröződött a Forgách-kastély magasan álló épületének északi homlokzata, ami mellett a ferences templom tornya tört az ég felé.

20171105_102714_richtone_hdr.jpgA tó vizében visszatükröződött a Forgách-kastély és a ferences templom tornya

A borult, esős, hűvös időben körbesétáltuk a tavat, majd északnyugati irányból kívülről láttunk rá a ferences kolostorra és templomra, valamint az északnyugati bástyára.

20171105_103105_richtone_hdr.jpgBalra az északnyugati bástya, jobbra pedig a ferences kolostor

Ebből az irányból nem tudtunk visszajutni a középkori város területére, de egy kicsit sikerült közelebb férkőznöm a bástyához, így a növények takarásában álló épület külső oldaláról sikerült fényképet készítenem.

20171105_103326.jpgAz északnyugati bástya külső oldala

A várkertből azon a lépcsőn tértünk vissza az északi fal vonalához, amelyen leereszkedtünk. Az Ady Endre úton nyugat felé haladva megkerültük a kastélyt, majd a XI. Ince pápa térre érkeztünk, a távolban feltűnt a délnyugati sarokban álló ferences kolostor és templomépület. A kastély előtti díszudvart kerítés övezi, nagyjából azon a helyen, ahol a középkori belső várat kerítő, árokkal megerősített fal is állhatott. A kastély díszudvarát árkádsor és földszintes személyzeti épületek, kasznár-házak fogták keretbe két oldalt, azonban ezek közül már csak a keleti épületsor áll. A kastély déli oldalán az eredetileg valószínűleg nyitott teraszos kocsifelhajtó fölé a folyosók átépítésekor kiugró felépítményt emeltek.

20171105_103941_richtone_hdr.jpgA Forgách-kastély déli homlokzata

Mielőtt bementünk volna a kastélyba, megnéztük az északnyugati-bástyának – amit már kívülről, a várkert felől már láttunk – a belső oldalát is, amit a kastélypark és a díszudvar XIX. századi kiépítésekor romantikus kerti lakká alakítottak át.

20171105_104147_richtone_hdr.jpgAz északnyugati bástya belső oldala

A kastély bejárata déli irányba nyílik, a felépítmény belső oldalán egy emléktábla látható, amit Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára helyeztek el. Miután megvásároltuk a belépőjegyeket és a fotójegyet – az árakról itt lehet tájékozódni –, valamint leadtuk a kabátokat, a középen elhelyezkedő lépcsőház felé vettük az irányt.

20171105_112214.jpgLépcsőház a kastélyban

Az épület déli oldalán mindkét szinten egy-egy folyosó fut végig, a Kubinyi Ferenc Múzeum kiállítótermei az emeleti egymásba nyíló teremsorban találhatók.  A kiállítás négy részből áll, az első rész – Tárgyakba zárt múlt címen – az őskor két időszakába kalauzolja a látogatókat, aztán következett a Vár állott című tárlat, amely a középkori nógrádi várakat mutatja be előkerült leleteken, rajzokon és maketteken keresztül.

20171105_105021.jpgAz őskort bemutató kiállítás részlete

A harmadik rész fókuszában a Rákóczi-szabadságharc két fontos, Nógrád megyében zajló eseménye áll: az 1705-ben Szécsényben megtartott országgyűlés, valamint az 1710 januárjában, Romhány és Érsekvadkert mezején lezajlott ütközetként ismert sorsdöntő csata. Az első teremben Nógrád vármegye egykori jegyzőjét, Ráday Pált láthatjuk jegyese, Kajali Klára és leendő apósa, Kajali Pál társaságában, míg a második terem a szécsényi országgyűlés eseményeit jeleníti meg, többek között a sátortábor makettjével, mely az egykori szemtanú, Csécsi János leírása alapján készült.

20171105_111152.jpgA Rákóczi-szabadságharcot bemutató kiállítás első terme

A harmadik teremben berendezett kiállítás a romhányi csatával foglalkozik. A múzeum állandó kiállításának negyedik részében a XIX. század végi kastélybelső női lakosztálya látható, a három kisebb teremben egy női szalont, egy olvasószobát és egy hálószobát lehet megtekinteni Pulszky Ágost és neje, Figdor Hermina birtoklásának idejéből. A kastély épületét elhagyva visszatértünk a nyirkos őszi időbe, és folytattuk a sétánkat a középkori mezőváros képzeletbeli falai mentén. Rövidesen a délnyugati sarokban álló ferences kolostorhoz és templomhoz jutottunk, utóbbi oldalán egy tábla emlékezik Sobieski János lengyel királyra, aki 1683-ban a várost a törököktől visszafoglalta.

20171105_113550.jpgA ferences templom a vár délnyugati sarkában épült a XIV. században

Az egykor itt álló bástyákból és várfalból mára már semmi sem maradt, ahogy a déli várfalnak sincs már nyoma. A Haynald Lajos utcán indulunk vissza keleti irányba, és nagyjából a déli városfal középén megpillantottuk az egykori kapubástya elég rosszul sikerült rekonstrukcióját.

20171105_113924.jpgA visszaépített kapubástya

Azonban legalább nagyjából be tudjuk azonosítani, hogy hol futhatott a városfal és merre állt a déli kapu és az azt védő négyszögletes bástya. Tovább sétálva keleti irányba jól látszott, hol húzódott az egykori várárok, és feltűnt a délkeleti sarokbástya, amiről szintén biztosan ki lehet jelenteni, hogy nem így nézett ki a középkorban.

20171105_113957.jpgItt húzódhatott a várárok

20171105_114109.jpg

A déli fal és a délkeleti sarokbástya

20171105_114327.jpgA délkeleti sarokbástya minden bizonnyal nem így nézett ki a középkorban

Ezen a szakaszon egy darabon látható a déli és a keleti városfal, melyek találkozásánál áll a sarokbástya, azon túl pedig a három fokkal északi irányba dőlő Tűztorony, ami viszont már a középkori város területén kívül épült fel.

20171105_114150.jpgA ferde Tűztorony

A délkeleti bástyától visszasétáltunk a kapubástyához, majd a Haynald Lajos utcán haladva belülről közelítettük meg a déli és a keleti városfal találkozását.

20171105_114043.jpgA délkeleti bástyától visszasétáltunk a kapubástyához a várárok mentén

A gyilokjárókra vezető lépcsők sajnos le voltak zárva, így nem tudtunk felmenni a délkeleti bástyához, viszont felfedeztük a XIV. században a város délkeleti sarkába épült egykori plébániatemplom romjait, ami valószínűleg az 1552-es ostrom során pusztult el.

20171105_114747.jpgA keleti (balra) és a déli (szemben) fal találkozása a délkeleti bástyánál, a gyilokjáróra vezető lépcső sajnos le volt zárva

A régészeti feltárások alapján megállapítható, hogy a templom keleti-nyugati tájolású, hajója sík mennyezetű, míg gótikus bordás boltozatú szentélye a nyolcszög öt oldalával záródott. A hajóval és a szentéllyel egy időben épülhetett meg a nyugati harangtorony és a sekrestye, ez utóbbi nagyobb része feltáratlanul a szomszédos lakóépületek alá nyúlik.

20171105_114944.jpgA XIV. században épült plébániatemplom alaprajza

A templomot gótikus, mérműves ablakokkal látták el, egy ilyen ikerablak előkerült a XVI. századi omladékból. A szentély tengelyében helyezkedett el a főoltár, melyet faragott kváderkövekkel erősítettek meg, míg a hajó délnyugati sarkában található mellékoltár később épült.

20171105_114925.jpgA szentély tengelyében helyezkedett el a főoltár

A templom padlóját 20x20 centiméteres lapos padlótéglával fedték, melyet döngölt agyaglapra helyeztek. Az épületen belül több falazott sír, a templom körüli temetkezési helyekről pedig ruhadíszek, gombok, gyűrűk kerültek elő.

20171105_115103_richtone_hdr.jpgA plébániatemplom fala, háttérben pedig a délkeleti bástya és a Tűztorony

Az egykori keleti városfal mentén sétáltunk vissza a keleti kapuhoz, amelyen keresztül elhagytuk a középkori mezőváros területét, és hamarosan visszaértünk a kocsihoz. Szécsényből Salgótarján irányába indultunk tovább, hogy előbb Salgó, majd Somoskő várait is felkeressük, majd az aznapi kirándulás utolsó állomása a füleki vár volt.

A szécsényi kirándulásunkról további képeket a Studhist Facebook oldalán lehet megtekinteni: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy videó Szécsényről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://kubinyimuzeum.hu/hu/

http://www.varbarat.hu/varak/szecseny.html

http://www.palocut.hu/hu/szecseny_latnivalok

http://varak.hu/latnivalo/index/396-Szecseny-Var/

http://szecseny.ferencesek.hu/tortenelem/szecseny-rovid-tortenete/

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1705_szeptember_12_a_szecsenyi_orszaggyules_megnyitasa/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenkettedik-kotet-C1EA/zecheni-csalad-szecsenyi-CCB2/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2114386628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása